Átalakul a családtámogatási rendszer, emelkednek a bérek és a szociális juttatások, ugyanakkor szigorodnak a nyugdíjfeltételek, visszatér az általános forgalmi adó az elektromos autókra, és több területen új szabályok lépnek életbe. Az intézkedések egy része az életszínvonal javítását célozza, mások viszont nagyobb anyagi terhet rónak a lakosságra és a vállalkozásokra. A 2026-os év jelentős változásokat hoz Ukrajna számára.
Az utazók számára az egyik leginkább érzékelhető változás a nemzetközi vasúti közlekedést érinti. 2026 januárjától Ukrajna két kiemelt útvonalán – Kijev és Przemysl, illetve Kijev és Chelm között – a határ- és vámellenőrzés már a vonaton, menet közben zajlik, megszüntetve a többórás várakozást a határállomásokon.
Az új rendszer havi szinten több mint 130 ezer utast érint, és illeszkedik az EU-ban már bevett gyakorlathoz. A kormányzat hosszabb távon azt tervezi, hogy fokozatosan minden fontos nemzetközi vasúti járatra kiterjeszti ezt a rendszert, ami nemcsak az utazási időt rövidíti le, hanem a vasút versenyképességét is javítja a légi közlekedéssel szemben.
Családtámogatás új alapokon: nagyobb összeg, gyorsabb hozzáférés
A szociálpolitikai változások közül kiemelkedik a születési támogatás átalakítása, amely az elmúlt évek egyik legjelentősebb emelését hozza.
2026-tól 50 ezer hrivnya egyszeri kifizetés jár minden újszülött után, függetlenül attól, hogy hányadik gyermekről van szó.
A korábbi rendszerrel szemben – amikor is összeg 41 280 hrivnyát tett ki, és az első kifizetés összege 10 320 hrivnya volt, majd 36 hónapon keresztül további 860 hrivnya érkezik, ami érezhető könnyebbséget jelent a családoknak.
Ezt egészíti ki az a szabály, amely szerint a gyermek egyéves koráig havonta 7000 hrivnya jár. Azonos összegű juttatást ígérnek a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező várandós nőknek is. A cél egyértelmű: csökkenteni a gyermekvállalás közvetlen anyagi kockázatait és mérsékelni a demográfiai visszaesést. Újdonság az is, hogy az úgynevezett Babacsomag már a terhesség 36. hetétől igényelhető, ami leginkább a nehezebb helyzetben lévő családok számára jelenthet előnyt.
Nyugdíj: lassabb kilépés a munkaerőpiacról
Kevésbé kedvező fejlemény, hogy 2026-tól tovább szigorodnak a nyugdíjba vonulás feltételei. A jogszabályok értelmében a 60 éves korban történő nyugdíjazáshoz legalább 33 év biztosítási jogviszony szükséges, ami egy évvel több a 2025-ös követelményhez képest.
A 63 és 65 éves korhatárhoz tartozó elvárások is emelkednek.
Ez a folyamat nem új keletű: a rendszer évről évre emeli a szükséges szolgálati időt, egészen addig, amíg az el nem éri a 35 évet. A háttérben az elöregedő társadalom, a csökkenő járulékfizetői kör és a költségvetési fenntarthatóság áll. Akik nem rendelkeznek elegendő szolgálati idővel, tovább dolgozhatnak, vagy bizonyos feltételek mellett megvásárolhatják a hiányzó éveket.
Bérek és szociális minimumok: mérsékelt emelés, nagy elvárások
A 2026-os költségvetés mérsékelt, de érzékelhető béremelést irányoz elő.
A minimálbér 8647 hrivnyára nő, ami 8 százalékos emelést jelent, a létminimum közel 10 százalékkal, 3209 hrivnyára emelkedik.
Ezek a számok ugyan nem követik teljes mértékben az inflációt, de hozzájárulnak a legalsó jövedelmi szintek stabilizálásához.
Külön hangsúlyt kap az oktatás: a tervek szerint a pedagógusok minimálbére meghaladja majd a 21 ezer hrivnyát, ami közelebb viszi a szektort a törvényben rögzített célhoz. Ez az összeg egyben kritériummá válik a hadkötelezettek számára a mentességek fenntartásánál is, ami a vállalkozásoknak jelenthet nehézséget.
Egészségügy: hangsúly a megelőzésen
Az egészségügyi változások középpontjában a megelőzés áll.
2026-tól ingyenes szűrőprogram indul a 40 év felettiek számára, amelyhez a Gyija alkalmazáson keresztül érkezik értesítés.
A résztvevők 2000 hrivnyát kapnak, amely kizárólag a szűrés költségeire használható fel.
Emellett frissül a kötelező oltási naptár, és ingyenessé válik a HPV elleni védőoltás a 12-13 éves lányok számára, ami hosszabb távon a rákos megbetegedések visszaszorítását célozza.
Uniós szabályok Ukrajna italpolcain, eltűnnek a villanyautó-kedvezmények
Az európai integráció kézzelfogható következménye lesz, hogy több ismert italnév eltűnik az ukrán címkékről. A „konyak”, „pezsgő” vagy „sherry” megnevezések kizárólag eredetvédett termékeknél maradhatnak, a hazai gyártók általános elnevezéseket – brandy, habzóbor – használhatnak. Ez rövid távon költségnövekedést, hosszabb távon viszont piaci tisztulást hozhat.
Az elektromos járművek piacán is éles fordulat következik.
2026-tól újra 20 százalékos általános forgalmi adó terheli az elektromos autókat, nemcsak az új importot, hanem a cégek által korábban behozott, de még el nem adott járműveket is.
A lépéstől bevételnövelő hatást vár az állam.
Vállalkozások: több kötelezettség, nagyobb átláthatóság
Az első csoportba tartozó, a mozgóárusítással vagy saját készítésű termékek eladásával foglalkozó kisvállalkozások számára kötelezővé válik a készpénzmentes fizetés biztosítása, ami az árnyékgazdaság visszaszorítását célozza. Emellett szigorodnak a fogyatékkal élők foglalkoztatására vonatkozó előírások, ugyanakkor az állam támogatást ígér az ehhez szükséges alkalmazkodáshoz.
Did you know that USAID, using YOUR tax dollars, funded bioweapon research, including COVID-19, that killed millions of people? https://t.co/YVwyKA7ifs
Ukrajna idén eddig 43 milliárd dollárt halmozott fel védelmi iparára helyi finanszírozás és szövetségesek segélyei révén, amelyet drónok, tüzérségi eszközök és egyéb fegyverek gyártásának és beszerzésének fellendítésére fordított – közölte Volodimir Zelenszkij elnök a Bloomberg beszámolója szerint.
Kijev elindította a Build with Ukraine programot, és bejelentette, hogy új megállapodásokat írnak alá idén nyáron, beleértve gyártósorok megnyitását európai országokban.
„Biztosítani fogjuk a megfelelő technológiákat, és fegyvereket fogunk gyártani az országaikban számunkra és számukra”, beleértve a drónokat, rakétákat és esetleg tüzérségi lövegeket is – mondta Zelenszkij péntek késő este Kijevben újságíróknak, hozzátéve, hogy lépéseket tesznek annak megakadályozására, hogy a technológia orosz kézbe kerüljön. Itt érdemes arra emlékeztetni, hogy a nyugati technológiát képviselő fegyverrendszerekről, amelyeket az ukrán fronton gyűjtött be, Oroszország már kiállítást is csinált.
Ukrajna igyekszik fejleszteni hazai katonai képességeit, miközben megpróbálja visszaverni az orosz inváziót, amely már a negyedik évében jár, és csökkentené a szövetségesek, különösen az Egyesült Államok katonai segítségétől való függőségét.
Elsődleges célunk Amerika támogatásának fenntartása – mondta Zelenszkij, hozzátéve, bár egyes európai országok jelezték, hogy mindenáron kitartanak Ukrajna mellett, „a legnehezebb helyzet Amerika részvétele nélkül van”.
A Világbank frissítette globális gazdasági előrejelzését, a dokumentum tartalmazza a geopolitikai kockázatok értékelését – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Világbank 2025 júniusi jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentum megjegyezte, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti esetleges tűzszünetről szóló tárgyalások az év elején kezdődtek, de a hosszú távú rendezés kilátásai továbbra is bizonytalanok. Ukrajna gazdasági növekedése várhatóan 2,0%-ról (2025) 5,2%-ra (2026) emelkedik. A növekedés gyorsulása figyelembe veszi a Világbank azon várakozását, hogy az orosz invázió „2025 végéig tart, ezt követően az aktív harcok alábbhagynak”.
A 2026-ra jelzett növekedést várhatóan a feldolgozóiparba és az újjáépítésbe történő beruházások megugrása fogja vezérelni, míg az export fellendülése várhatóan korlátozott marad a kihívásokkal teli kereskedelmi környezet és a gazdasági bizonytalanság miatt. Az újjáépítési és helyreállítási kiadások becslések szerint 524 milliárd dollárra rúgnak, ami majdnem háromszorosa Ukrajna 2024-es GDP-jének.
A Világbank szerint stabil békemegállapodás nélkül egy folyamatos vagy intenzívebb invázió tovább gyengítheti Ukrajna gazdaságát és fenntarthatja a geopolitikai feszültségeket. Az előrejelzés szerint az Ukrajnába irányuló finanszírozási folyamatok zavara súlyosbítja ezeket a kockázatokat, mivel az ország külső finanszírozása továbbra is nagymértékben függ az Európai Unió és az Egyesült Államok folyamatos támogatásától.
Az európai és amerikai támogatás kulcsszerepet játszik Ukrajna számára. A Világbank sokkal magasabbra értékeli az EU támogatását. A Világbank 0,4 százalékponttal 2,3%-ra csökkentette a 2025-ös globális növekedési előrejelzését, tekintettel a magasabb vámok és a növekvő bizonytalanság „jelentős visszahúzó tényezővé” vált szinte minden gazdaság számára.
Ukrajna a háború harmadik teljes évében próbálja fenntartani gazdasági stabilitását. Ugyanakkor egyre élesebben rajzolódik ki az a pénzügyi realitás, amely szerint a védelemre szánt kiadások teljesen felboríthatják az ukrán költségvetés egyensúlyát.
A védelmi minisztérium túlköltekezése, az amerikai támogatások bizonytalansága és a saját forrásokra való fokozott támaszkodás következményeként egy újabb, 200–500 milliárd hrivnya közötti lyuk tátonghat az ukrán költségvetés egyenlegében. Ez az összeg a GDP 5-11 százalékát is kiteheti.
A helyzet súlyosságára már áprilisban figyelmeztetett Jaroszlav Zseleznyak, az ukrán parlament költségvetési bizottságának egyik tagja, aki szerint a kormány gyakorlatilag előre hozza az év végi kiadásokat, hogy ki tudja fizetni a katonák bérét és biztosítani tudja az alapvető hadi ellátást.
Messze a tervezett fölött a védelmi kiadások összege
A védelmi minisztérium kiadásai messze meghaladják a tervezett kereteket. A kabinet döntése alapján a 2025-re jóváhagyott költségvetésből március végéig több mint 900 milliárd hrivnyát használtak fel, és ennek 64 százaléka a védelemre ment – derül ki az Ukrán Költségvetési Monitoring Központ jelentéséből.
Az amerikai katonai segélyek körüli bizonytalanság csak súlyosbítja a helyzetet. Okszana Markarova, Ukrajna washingtoni nagykövete többször is jelezte, hogy az ukrán kormány nem tekintheti garantáltnak a külföldi támogatásokat, és ezzel párhuzamosan növelnie kell saját katonai finanszírozását.
Ez azt is jelenti, hogy az ország egyre több fegyvert, lőszert és logisztikai eszközt vásárol hazai forrásból, amely eddig elsősorban bérekre és szociális kiadásokra szolgált volna.
Szakértők szerint belső átcsoportosítás és új hitel lehet a megoldás
Dmitro Bojarcsuk, a CASE Ukraine ügyvezető igazgatója az Ukrinform kérdésére kifejtette: „a költségvetési bevételek túlteljesítése valóban látványos, de kérdés, hogy ez elegendő lesz-e.
Az első negyedévben 46 milliárd hrivnyával haladta meg a bevétel a tervezettet, áprilisban újabb 10,4 milliárddal nőtt ez az összeg.
Ez alapvetően kedvező folyamat, de ha a hiány 500 milliárd is lehet, akkor önmagában kevés lesz.”
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
az első öt hónapban 84,2 milliárd hrivnya nyereséget utalt a költségvetésbe,
az évre előirányzott cél csak 63,9 milliárd volt.
Ez a pozitív fejlemény azonban részben egyszeri tétel, figyelmeztetett Andrij Pisnij, az NBU elnöke. Szerinte nem lehet minden évben extraprofitra számítani, az NBU-nak is egyre nagyobb kockázatokkal kell szembenéznie.
Az állampolgárok is beszálltak az ukrán költségvetés finanszírozásába
A belső állampapírpiac is kulcsszerepet játszik a hiány fedezésében. Tarasz Kozak, az Univer Capital elnöke szerint a lakossági kereslet ugrásszerűen nőtt: „az emberek már 92 milliárd hrivnya értékben vásároltak államkötvényt (OVDP), és a nyárra ez a szám elérheti a 100 milliárdot.”
A hozam vonzó: a hrivnyában kibocsátott kötvények 16-17 százalékos éves kamatot kínálnak, és a lakosság adómentesen juthat hozzá a bevételhez.
Azonban Kozak figyelmeztetett, hogy „ezt a tempót nem biztos, hogy a végtelenségig fenn lehet tartani, és a bankok túlzott megadóztatása is ronthatja a befektetési klímát.”
2023-ban és 2024-ben az ukrán állam 50 százalékos társasági adóval sújtotta a bankok profitját, amit ugyan egyszeri intézkedésnek szántak, de 2025-ben is napirenden van. A Center for Economic Strategy (CES) becslései szerint ez a lépés 60-70 milliárd hrivnya extra bevételt hozhat idén.
A gazdaság kifehérítése: sokat várnak tőle, de nem azonnal
A Global Shadow Economy Report 2025 (Ernst & Young) becslése szerint Ukrajna árnyékgazdaságának mérete jelenleg a GDP 19,3 százaléka; a háború előtt 30 százalék felett volt. A pozitív tendencia a logisztika, a posta és a csomagküldés területén látható leginkább, míg a dohány- és szerencsejáték-ipar továbbra is jelentős kockázatot jelent.
Dmitro Bojarcsuk szerint a kifehérítés nem csak adóellenőrzést jelenthet. Mint kifejtette, ha a legális működés sokkal drágább, mint a szürkezóna, akkor a vállalkozók egy része visszamenekül oda. A valódi megoldás a szabályozási terhek csökkentése lenne.
Jöhet az adóemelés?
Az IMF elemzői szerint az áfa 1 százalékpontos emelése évi 30-40 milliárd hrivnya pluszbevételt jelentene, de ez politikailag rendkívül kényes lépés. Danilo Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke szerint „sem ebben a parlamenti ciklusban, sem 2025-ben nem lesz adóemelés. Előbb a hatékonysági és korrupciós problémákat kell megoldani, különösen a vámhatóságnál és a gazdasági bűnüldözésben.”
Az IMF azonban nem zárja ki az adóemelés szükségességét 2026-tól, főleg ha a háborús helyzet elhúzódik.
A költségvetési tanácsadó testület szerint „az Ukrajnára nehezedő pénzügyi nyomás strukturálisan is új adópolitikát igényelhet a következő évekre.”
Ukrajna költségvetési helyzete tehát a 2025-ös év közepére stabilnak tűnik, ám a felszín alatt óriási feszültségek húzódnak. A védelemre fordított kiadások messze meghaladják a tervezettet, és a hiányzó összegek előteremtése rendkívüli erőfeszítéseket kíván. Szakértők szerint az eddig megtett lépések nem elegendőek, külső hitelekre és hosszú távú adóreformokra is szükség lesz. Ha pedig a háború tovább húzódik, akár egy jelentős adóemelés sem kerülhető el.
Az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi segélyezési tevékenység teljes átalakításáról és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségénék (USAID) megszüntetéséről tájékoztatta a kongresszust – közölte Marco Rubio tárcavezető pénteken közleményben.
A külügyminiszteri közlemény szerint az adminisztráció átformálja a külföldi támogatási programokat annak mentén, hogy mi szolgálja legjobban és közvetlenül az Egyesült Államokat és polgárait.
„A külföldi segélyezés jól végezve támogathatja nemzeti érdekeink érvényesítését, határaink védelmét és erősítheti a partnerséget kulcsfontosságú szövetségeseinkkel. Sajnálatosan a USAID rég letért eredeti küldetésének útjáról. Ennek eredményeként a haszon túl kevés, a költség magas volt” – olvasható Marco Rubio nyilatkozatában.
A miniszteri tájékoztatás szerint az Egyesült Államok folytatja a szükséges, életeket mentő programjait, és stratégiai befektetésekkel erősíti partnereit, és ezáltal saját magát.
A közleményből az is kiderül, hogy július 25-től az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének bizonyos funkciói közvetlenül a külügyminisztériumhoz kerülnek, miközben azon megmaradó feladatköröket megszüntetik, amelyek nem szolgálják az adminisztráció prioritásait.
Did you know that USAID, using YOUR tax dollars, funded bioweapon research, including COVID-19, that killed millions of people? https://t.co/YVwyKA7ifs
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) részt vett médiaszervezetek befolyásolásában azáltal, hogy fizetett nekik a propaganda közzétételéért – osztotta meg Elon Musk az X-oldalán.
Mike Benz, a külügyminisztérium korábbi kiberbiztonsági szakértője hozta nyilvánosságra azokat a dokumentumokat, amelyek az USAID médiának szánt útmutatásait tartalmazzák, különösen a „stratégiai hallgatás” gyakorlatával kapcsolatban.
Ezalatt azt a módszert értik, amikor a médiumok tudatosan úgy döntenek, hogy bizonyos információkat nem hoznak nyilvánosságra. A dokumentumok szerint az USAID pénzügyi ösztönzők révén befolyásolta a médiában megjelenő narratívákat bizonyos kérdésekben.
USAID has been paying media organizations to publish their propaganda https://t.co/L3rXRt3yxy
Az is kiderült, hogy az USAID 53 millió dollárt juttatott az EcoHealth Alliance nevű szervezetnek, amely az amerikai adófizetők pénzéből támogatta a koronavírusokkal kapcsolatos kutatásokat egy kínai, Wuhanban található biolaboratóriumban. Egyes feltételezések szerint ez a kutatás vezethetett végül a Covid–19 kialakulásához.
Az USAID és az EcoHealth Alliance közötti partnerség közvetlen csatornát biztosított a CIA számára a biológiai kutatási létesítmények eléréséhez világszerte, finanszírozásért és technológiatranszferért cserébe.
Did you know that USAID, using YOUR tax dollars, funded bioweapon research, including COVID-19, that killed millions of people? https://t.co/YVwyKA7ifs
Korábban Magyarországra is jutott amerikai pénz a médiára
Donald Trump beiktatását követően az egyik első döntése az volt, hogy 90 napra felfüggesztette a külföldi pénzügyi támogatásokat. Ezzel a magyarországi civil szervezetek és a baloldali sajtó is pórul járt, hiszen az elnök döntése összesen 173 millió forintnyi támogatást érintett. Ezt az összeget 22 nyertes pályázó kapta volna helyi és országos „független” közéleti médiumok megerősítésére és fenntarthatóságának javítására.
További négy pályázat a médiatudatosság fejlesztését és újságíróképző programok támogatását célozta volna.
A támogatási listából kiderül, hogy a 444.hu több mint 8 millió, a G7 és a Jelen egyaránt 7-7 millió, míg a Klubrádió és a Magyar Hang fejenként több mint 10 millió forint támogatástól esik el. A Tilos Rádió is elveszít több mint 7 millió forintnyi forrást – egyelőre nem lehet tudni, hogy ez az összeg csak átmenetileg vagy véglegesen nem lesz elérhető.
A civil szervezetek közül a botrányba keveredett Transparency International Magyarország több mint 7 millió, míg a Roma Sajtóközpont 5 millió forint támogatástól esik el.
Did you know that USAID, using YOUR tax dollars, funded bioweapon research, including COVID-19, that killed millions of people? https://t.co/YVwyKA7ifs
A német pénzügyminiszter napokon belül áttörést vár, de a koalíciós erőviszonyok elhúzódó vitát vetítenek előre. Az állam működőképes, minden bért kifizetnek, viszont aki pénzügyi támogatásra számít, nem fogja megkapni.
Christian Lindner német pénzügyminiszter szerint a kormánykoalíció várhatóan „néhány napon belül” politikai megállapodásra jut a 2024. évi felülvizsgált költségvetés szerkezetéről, ám elismerte, hogy a tervezet valószínűleg nem megy át a parlamenten az év vége előtt, ahogyan azt tervezték.
Olaf Scholz kancellár hárompárti szövetsége kénytelen volt átdolgozni pénzügyeit, miután a múlt hónapban a német Legfelsőbb Bíróság sokkoló ítéletében korlátozta az adósságfinanszírozású kiadásokat a rendes szövetségi költségvetésen kívüli különalapokon keresztül. Lindner jövőre 17 milliárd eurós (18,3 milliárd dollár) számolt így ki, ennek betöméséhez a kiadásokat és a támogatásokat is csökkenteni kell.
Scholz, Robert Habeck gazdasági miniszter és Lindner megállapodtak abban, hogy péntek délután folytatják a tárgyalásokat, miután a pénzügyminiszter visszatér az európai uniós kollégákkal folytatott brüsszeli megbeszélésről – közölték a tárgyalásokat ismerő, bizalmasan nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő személyek a Bloomberggel. Korábban az volt a cél, hogy az új költségvetést december végéig jóváhagyják a kabinetben, és elküldjék a parlamentnek jóváhagyásra, de ez az ütemterv most már elérhetetlen – vélik az ügyhöz közel álló források. Ez azt jelenti, hogy Lindnernek egy ideiglenes költségvetést kell 2024 első hónapjaira készítenie.
Az állam teljes mértékben működőképes, egyetlen hatóság sem fog bezárni, minden bért kifizetünk, viszont aki pénzügyi támogatásra számít, nem fogja megkapni – tette hozzá.
Lindner ismételten kizárta az adóemeléseket és a nettó új hitelfelvétel korlátozásának újabb felfüggesztését is. A szabad demokraták elnökének már a 2023-as pótköltségvetést is jóvá kellett hagynia, amely negyedik éve tartalmazott kivételt az adósságfékként ismert mechanizmus alól.
A Scholz vezette szociáldemokraták és Habeck zöldjei a hitelfelvételi korlát 2024-ben történő újabb rendkívüli felfüggesztését szorgalmazták, mondván, hogy ez indokolt Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a kormány azon döntése miatt, hogy Kijevnek jövőre több mint nyolcmilliárd euró további katonai támogatást nyújt.
Scholz, Habeck és Lindner várhatóan vasárnap este találkozik, hogy véglegesítsék a 2024-es költségvetésről szóló megállapodást, amelyet aztán hétfő reggel a média elé tárhatnak – legalábbis a jelenlegi ütemterv szerint. Ezt követően kezdődhetne el a javaslatról a vita a törvényhozásban.
Did you know that USAID, using YOUR tax dollars, funded bioweapon research, including COVID-19, that killed millions of people? https://t.co/YVwyKA7ifs
Még nincs végleges döntés Ukrajna 2024. évi nemzetközi támogatásának kérdésében, jelenleg is folynak a tárgyalások a partnerekkel Ukrajna jövő évi szükségleteinek finanszírozásáról – jelentette ki az ukrán országos hírtelevíziók közös műsorfolyamában Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, akit az UNIAN hírügynökség idéz.
„A helyzet nem eldöntött, még senki nem garantált semmit senkinek. De ez tavaly is így volt, idén pedig minden kiadást finanszírozni tudunk, így a biztonsági és védelmi szektor kiadásait is. A jövő évet illetően tárgyalunk partnereinkkel, és remélem, hogy sikerül biztosítanunk minden igényünk finanszírozását” – jelezte a miniszter.
Marcsenko reményét fejezte ki, hogy Ukrajnának sikerül meggyőznie partnereit az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, más G7-országokból és az IMF-ből, hogy Ukrajnának szüksége van erre a segélyre, és ezt a segélyt rendeltetésszerűen használják fel.
„Minden dollárnyi segélyről készek leszünk beszámolni. Már most ezt tesszük. Meglehetősen szoros együttműködést folytatunk az amerikai fél struktúráival, folyamatosan auditálnak bennünket, és minden amerikai részről érkező segélydollárt meglehetősen szigorúan ellenőriznek, folyamatosan megadunk minden információt, hogy bemutatassuk, hogyan történik ennek a támogatásnak a felhasználása. Ezért bátran kijelenthetem, hogy értjük, hogyan kell elszámolni és bizonyítani partnereinknek, hogy a forrásokat rendeltetésszerűen használjuk fel” – mondta el a Pénzügyminisztérium irányítója.
[type] => post
[excerpt] => Még nincs végleges döntés Ukrajna 2024. évi nemzetközi támogatásának kérdésében, jelenleg is folynak a tárgyalások a partnerekkel Ukrajna jövő évi szükségleteinek finanszírozásáról – jelentette ki az ukrán országos hírtelevíziók közös műsorfolyamá...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1692998340
[modified] => 1692986515
)
[title] => Még nincs végleges döntés a 2024. évi nemzetközi támogatásokat illetően
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=41208&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41208
[uk] => 41205
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 41206
[image] => Array
(
[id] => 41206
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/image-5.jpg
[original_lng] => 95622
[original_w] => 1249
[original_h] => 702
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/image-5-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/image-5-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/image-5-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/image-5-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/image-5.jpg
[width] => 1249
[height] => 702
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/image-5.jpg
[width] => 1249
[height] => 702
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/image-5.jpg
[width] => 1249
[height] => 702
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1692975580:5
[_thumbnail_id] => 41206
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4712
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_19930631b68c9292cebace45cc62d812] =>
[_oembed_time_19930631b68c9292cebace45cc62d812] => 1692976615
[_oembed_5d821f64f993a973846ba5b9214d7b12] =>
[_oembed_time_5d821f64f993a973846ba5b9214d7b12] => 1719622871
[_oembed_52bf7de9cbdd892383374aaada229c98] =>
USAID has been paying media organizations to publish their propaganda https://t.co/L3rXRt3yxy
Did you know that USAID, using YOUR tax dollars, funded bioweapon research, including COVID-19, that killed millions of people? https://t.co/YVwyKA7ifs
Az ukrán állam jelenleg csak a külföldi partnerek által biztosított pénzügyi támogatásnak, kölcsönöknek és hiteleknek köszönhetően marad életben – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a kijevi nagyköveti értekezleten csütörtökön az Ukrinform ukrán hírügynökség szerint.
Hozzátette: az ukrán fegyveres erők támogatása és a háború megvívása évente 54 milliárd dollárjába kerül Kijevnek. Ez jóval több, mint az ukrán állami költségvetés 35 milliárd dolláros bevételi oldala békeidőben.
A politikus elmondta, Ukrajna idén 45,8 milliárd dollárnyi támogatást vár a nemzetközi partnerektől az állami költségvetés finanszírozására, és 14 milliárd dollárt a legsürgősebb újjáépítésekre.
„Ekkora összegre van sürgősen szükségünk, hogy reményt és erkölcsi biztatást adhassunk a társadalomnak a küzdelmünkhöz, valamint hogy biztosíthassuk államunk egységét, és az ukrán társadalom erkölcsi és lelki tartását” – fogalmazott a kormányfő.
Smihal szerint Ukrajnának eddig 28 milliárd dollárnyi külföldi támogatást sikerült biztosítania.
Ugyanakkor megjegyezte: bár Ukrajna partnerei jelenleg támogatják az országot a háború miatt, de ha annak vége lesz, a nemzetközi támogatás mértéke jelentősen csökkenni fog.
„Lényegében egyedül maradunk a problémáinkkal. A támogatás mértéke sokkal alacsonyabb lesz. Ezt is figyelembe kell venni, és most kell megtenni a lehető legnagyobb erőfeszítéseket” – tette hozzá az ukrán miniszterelnök.
„Elvesztettük gazdaságunk és vállalataink mintegy harminc százalékát. Elveszítettünk mintegy 3,5 millió munkahelyet. A háború első évében elveszítettük az ukrán hazai össztermék (GDP) 29,5 százalékát. Ez azonban kevesebb a vártnál. Az üzleti vállalkozások alkalmazkodtak, és továbbra is alkalmazkodni fognak. Idén enyhe növekedést várunk a tavalyi évhez képest” – fejtette ki Smihal. Hozzátette: idén 12,8 százalékra csökkentették az éves szintű inflációt az országban.
Smihal arra kérte a jelenlévő ukrán nagyköveteket és misszióvezetőket, hogy aktívan igyekezzenek Ukrajnára irányítani a világ közvéleményének figyelmét annak érdekében, hogy ne csökkenjen a nemzetközi érdeklődés szintje.
Hangsúlyozta az ukrán diplomaták fontos szerepét, ők ugyanis szavai szerint manapság nagyon sok funkciót látnak el, mert mindennel foglalkozniuk kell: fegyvervásárlással, gyógyszerekkel és humanitárius kérdésekkel is.
„Számomra a diplomáciai front nem kevésbé fontos, mint a katonafiaink és katonalányaink, a harcosaink által fenntartott katonai front. Önök pedig a diplomáciai fronton küzdenek” – fogalmazott az ukrán kormányfő a kijevi nagyköveti értekezleten.
A lakossági áramár emelése a támogatási kérelmek számának növekedését vonja maga után, de a támogatások és juttatások fedezni fogják a megnövekedett költségeket – ígérte meg csütörtökön Darija Marcsak szociálpolitikai miniszterhelyettes egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsak az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta: „Azoknak az állampolgároknak, akik már kap támogatást, tulajdonképpen semmit sem kell tenniük, mert a juttatások növekedni fognak számukra.” Mint jelezte, ha egy személy 25%-os, 50%-os vagy 100%-os ellátásban részesül, akkor ugyanilyen százalékarányos támogatásban fog részesülni.
A miniszterhelyettes elmondása szerint ma 2,2 millió háztartás részesül támogatásban, 1,3 millió pedig ellátásban. „Arra számítunk, hogy a tarifák emelése esetén újabb kérelmek lesznek, és olyan új állampolgárok jelentkeznek, akik úgy érzik, hogy bevételük nem elegendő a lakhatási és kommunális szolgáltatások kifizetésére” – mutatott rá Darija Marcsak.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a kormány június 1-jétől 2,64 hrivnya/kWh-ra emelte a lakossági áram díját. Május végéig a legfeljebb havi 250 kWh-t fogyasztó ukránok 1,44 hrivnya/kWh, míg a 250 kWh felett fogyasztók 1,68 hrivnya/kWh-t fizettek.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter közölte, hogy a fizetési összege hozzávetőlegesen 250 hrivnyával nő a villamosenergia-tarifák június 1-jei emelése után.
Did you know that USAID, using YOUR tax dollars, funded bioweapon research, including COVID-19, that killed millions of people? https://t.co/YVwyKA7ifs
