A TikTok amerikai részvényeinek elkülönítéséről szóló megállapodást felfüggesztették, miután Kína bejelentette, hogy nem hagyja jóvá Donald Trump elnök, a kölcsönös vámokról szóló bejelentése miatt, közölte a Reuters két, a helyzetet jól ismerő forrásra hivatkozva.
Az egyik forrás elmondása szerint az ügylet szerkezete április 2-án, szerdán majdnem véglegessé vált. A megállapodás a TikTok egyesült államokbeli tevékenységének egy új, amerikai székhelyű, többségi amerikai befektetők által irányított céggé való szétválását jelentette. A ByteDance a részvények kevesebb mint 20%-át megtartaná.
A megállapodást már jóváhagyták a meglévő és új befektetők, a ByteDance és az Egyesült Államok kormánya. A ByteDance és a Fehér Ház képviselői nem kommentálták ezt az ügyet. A washingtoni kínai nagykövetség szintén nem reagált a kommentárra.
A késedelem azután történt, hogy a Trump-kormányzat új vámokat vetett ki a kínai árukra, ami megnehezíti a megállapodás jóváhagyását nemzetközi szinten.
Ukrajnának néhány hete van hátra, hogy megállapodjon az Európai Bizottsággal az ukrán mezőgazdasági termékek EU-ba való behozatalának mechanizmusáról az autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM-ek) június 5-i lejárta után, jelentette be Tarasz Kacska, Ukrajna gazdasági és kereskedelmi miniszterhelyettese egy agrárkonferencián, írta az Interfax-Ukrajina.
Elmondása szerint jelenleg folynak a tárgyalások 40 árukategóriáról, amelyek tarifakvóta alatt vannak. Egyben megjegyezte, hogy ezek közül 2022-ig csaknem 25-öt nem exportáltak.
„Sok termékkategória érzékenynek minősül, bár exportjuk meghaladta a megállapított határértékeket. Reméljük, hogy az EU nem fogja ezeket a saját piacára nézve veszélyként kezelni, és beleegyezik a liberalizációjukba”, magyarázta.
Az érzékeny áruk közül az Európai Bizottság külön kiemeli a mézet, kukoricát, korpát, gabonaféléket, cukrot, tojást és baromfihúst. Az ukrán fél már elkészítette javaslatait ezen termékek kapcsán, és jelenleg azok jövőbeli sorsáról tárgyalnak.
Kacska hangsúlyozta, hogy a legnehezebb viták a cukorexport körül zajlanak. „Jelentősen növeltük a termelést, de ez nem jelenti azt, hogy az ukrán export tönkretenné az európai piacot. Éppen ellenkezőleg, hiány idején segítette az EU-t” – jegyezte meg a kormány tisztviselője.
További problémás kérdés a baromfihús importja. Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy ez a szegmens elsősorban a kis- és közepes termelők, és ne csak a nagy mezőgazdasági üzemek előtt legyen nyitva.
A következő hetekben Ukrajna és az EU várhatóan dönt az érzékeny áruk listájáról és azok exportkvótáiról.
Hogyan tovább?
Egyes EU tagországok, köztük Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia, az autonóm kereskedelmi intézkedések végrehajtása után az ukrán mezőgazdasági termékek háború előtti kvótáihoz való visszatérést szorgalmazzák.
Emlékezzünk vissza, hogy 2024. június 5-től az EU frissített szabályokat vezet be a mezőgazdasági termékek Ukrajnával folytatott vámmentes kereskedelmére vonatkozóan, amely egy évig tart. Kezdetben 2022. június 4-én vezették be az autonóm kereskedelmi intézkedéseket az ukrán gazdaság támogatására. 2023 májusában az Európai Parlament megszavazta ezen intézkedések további egy évvel történő meghosszabbítását.
Kacska hangsúlyozta, hogy a fő probléma nem a számokban, hanem a politikai megközelítésben van: „Az ukrán termékekről szóló vitákat gyakran használják politikai játszmákban, és az EU-ban a gazdálkodók érzelmeit szítják. Valójában azonban Ukrajna nem rendelkezik túlzott termelékenységgel egyik vitát kiváltó árukategóriában sem.”
Példaként a kukoricával kapcsolatos helyzetet hozta fel: „Ennek a növénynek a termelési volumene az EU-ban meghaladja az ukrajnaiét, a búzánál pedig még nagyobb ez a különbség.”
2024-ben az EU 27 tagállama 135 millió tonna búzát takarított be, ami megerősíti az Európai Unió státuszát ezen gabona egyik vezető termelőjeként.
„Mindenki tisztában van azzal, hogy június 6-ig meg kell találni a megoldást, de ez nem korlátozódhat a 2014-es keretekre. Az érzékeny áruk kereskedelmi paramétereit a szabályzatban meghatározott kvóták és a 2023-as maximális exportvolumen között határozzák meg”, foglalta össze Kacska.
Előrejelzése szerint nem lesz túlzott korlátozás a kukorica szállítására, mivel az EU-ban a kereslet meghaladja a jelenlegi évi 15 millió tonnás határt. A búzaexport kérdése ugyanakkor az egyes uniós országok eltérő megközelítése miatt továbbra is nyitott.
Az ukrán gazdaság veszteségei az exportkorlátozások miatt
Ha az Európai Unió 2025. június 6.-a után nem hosszabbítja meg Ukrajna kereskedelmi kedvezményeit, a hazai gazdaság évente 3,5-4 milliárd eurós veszteséget szenvedhet el. Ez a téma az „Agrárszektor-2025: Kihívások és lehetőségek új körülmények között” című konferencián is felmerült, amelyre 2025. február 27-én Kijevben került sor – írta a Novoje Vremja.
Olekszandr Kubrakov, a We Build Ukraine elemző központ felügyelőbizottságának elnöke elmondása szerint az agráripari szektor még a teljes körű háborús körülmények között is az ukrán gazdaság fontos eleme marad. 2024-ben a devizabevételek több mint 50%-át az agrárszektor biztosította az állami költségvetésnek. Emellett a We Build Ukraine elemző központ és a Boston Consulting Group tanácsadó cég adatai szerint az agrárszektor azon nyolc kulcságazat közé tartozik, amelyek fejlesztése a Gazdasági Növekedési Stratégiával összhangban az ország GDP-jének jelentős növekedését eredményezheti a következő évtizedben.
Az EU-val kötött társulási megállapodás 2014-es aláírása óta jelentősen nőtt az Európai Unió részesedése Ukrajna külkereskedelmi mérlegében – a 2013-as 30%-ról 2023-ra 56%-ra. Tavaly az ukrán áruk EU-ba irányuló exportja elérte a 23,4 milliárd dollárt, ami a teljes export 64,6%-át tette ki. Ilyen adatokat tartalmaz a „Stratégiai iránymutatások Ukrajna és az EU közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez” című tanulmány, amely az Ukrajnai Munkaadók Szövetségének felkérésére, a dán külügyminisztérium támogatásával készült. Az eredményeket parlamenti meghallgatásokon ismertették a Legfelső Tanács gazdaság- és agrárpolitikával foglalkozó bizottságaiban.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, Donald Trump ismét felszólította az OPEC-et az olajárak csökkentésére, hogy ezzel gyengítse Oroszország pénzügyi helyzetét és elősegítse az ukrajnai háború befejezését. Ezzel párhuzamosan Keith Kellogg, Trump leendő békeküldöttje is az orosz olajipart célzó szigorúbb intézkedések szükségszerűségéről beszélt.
Trump pénteken, egy észak-karolinai látogatás során fejtette ki véleményét az olajárak és az ukrajnai háború összefüggéseiről.
Az egyik módja a gyors megállításnak, ha az OPEC nem keres annyi pénzt, és csökkenti az olajárat, akkor a háború azonnal véget ér – nyilatkozta az elnök.
Keith Kellogg, Trump leendő békeküldötte a FOX Newsnak adott pénteki interjújában megerősítette, hogy az orosz olajipart célzó szigorúbb intézkedések nyomást gyakorolhatnának a Kremlre a tárgyalások megkezdése érdekében.
„Oroszország milliárdokat keres az olajeladásokból” – jelentette ki a Trump-bizalmas. Kellogg hangsúlyozta, hogy a harctéri sikerek önmagukban valószínűleg nem elegendőek Oroszország meghátrálásához.
A politikai kinevezett szerint Oroszország olajbevételeinek hordónkénti 45 dollárra, vagyis a nyereségességi pontra való csökkentése jelentősen gyengíthetné Moszkva pénzügyi ellenálló képességét. Ez a lépés arra kényszeríthetné az orosz vezetést, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Korábban az Európai Unió és a G7-ek egy közös szankciós tervezetet dolgoztak ki és hajtottak végre Oroszország olajiparával szemben. Az azóta is érvényben lévő olajársapka lényege, hogy a szinte teljesen nyugati kézben lévő biztosítók és szállítmányozó cégek csak akkor foglalkozhatnak orosz olajszállítással, ha azt a megadott árszint alatt értékesítik. Ez a lépés azonban az orosz „árnyékflotta” kialakulásához vezetett.
A Reuters hírügynökség január 23-án öt meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Putyin egyre inkább aggódik az ország gazdasági helyzete miatt. Ez az aggodalom részben a nyugati szövetségesek által bevezetett jelentős szankcióknak tudható be, amelyek célja Oroszország katonai agressziójának korlátozása.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte, hogy a jövő héten tárgyalásokat kezdeményez a gázszállítások, valamint az üzemanyag Ukrajnán keresztüli tranzitjáról. Szlovákia nem akar geopolitikai okokból többet fizetni a gázért, mint amennyit szükséges – jelentette ki.
Szlovákia rendkívül intenzív nemzetközi tárgyalásokat folytat a 2025-ös gázszállításokról – mondta Fico.
„Ezek a döntések rengeteg buktatót rejtenek magukban, mert ukrán részről politikai nyilatkozatok hangzanak el, és nyomás nehezedik a keletről nyugatra irányuló szállítások megszakítására” – idézi a Bloomberg a szlovák kormányfőt.
Szlovákia az Ukrajnán keresztül áramló orosz gáz egyik legfontosabb vásárlója. A Kreml közel három éve tartó háborúja miatt Ukrajna világossá tette, hogy nem hosszabbítja meg az év végén lejáró gáztranzit-megállapodást. Szlovákia azonban folytatja a tárgyalásokat arról, hogy a gáz január 1-jétől továbbra érkezzen.
Szlovákia elutasítja a nyomást, hogy csak nyugati gázt fogadjon el. Nem látjuk okát annak, hogy geopolitikai okokból többet fizessünk a gázért, mint amennyit szükséges – mondta Fico. „Ezért az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, kivételesen intenzív tárgyalásoknak lehetnek tanúi különböző szinteken és különböző országokban, már a jövő héttől kezdve”.
Kijev gáz tranzitország maradna, de úgy, hogy közben nem függ Oroszországtól. Az ukrán elnök a jelenlegi orosz gáz helyett azerit továbbítana Európába.
Lejár Ukrajna egyik fontos gázszállítási szerződése az oroszokkal, ami miatt év végétől nem tudna gázt továbbítani az európai partnerei felé. Volodimir Zelenszkij meg akarja őrizni hazája tranzitország-szerepét – és bevételeit. Az ukrán elnök jelenleg is tárgyal Azerbajdzsánnal, hogy a jövő évtől azeri földgázt továbbíthasson az Európai Unióba.
Az ukrán állami energiavállalat, a Naftohaz és az orosz Gazprom közötti jelenlegi megállapodást 2019-ben írták alá és 2024 végén lejár. Az Ukrajnán áthaladó vezetékekből azonban mára kevés ország kap gázt. Nincs köztük Magyarország, ahova immár csak Törökország felől érkezik az energiahordozó.
„Nem akarjuk meghosszabbítani az Oroszországi Föderációval kötött gázszerződést. Nem akarjuk, hogy itt pénzt keressenek”– mondta Zelenszkij szerdán a Bloombergnek és hozzátette, hogy ugyanakkor „nekünk, az EU leendő tagjainak, támogatnunk kell a barátainkat”.
A tranzitországi szerep megtartása azonban Ukrajnának is kulcsfontosságú, mivel az számottevő bevételt jelent neki.
Ebből csak 2021-ben 1 milliárd dollárt folyt be az ukrán államkasszába. Márpedig a külföldi segélyekkel fenntartott országnak minden hrivnyára és dollárra szüksége van.
Ráadásul, ha nem érkezik gáz Ukrajnába, akkor nem csak a tranzit miatti bevételtől esik el az állam. A csővezeték használaton kívül is amortizálódik, rongálódik, gáz hiányában pedig támadások célpontjaivá is válhatnak.
Ukrajna egykor az orosz földgáz fő szállítója volt Európába, és az EU szükségleteinek mintegy negyedét fedezte. A tranzit azonban lecsökkent, miután az elmúlt évtizedben Oroszország alternatív, az országot megkerülő csővezetékeket épített. Ezt tetézte, hogy Moszkva az orosz–ukrán háború kitörése után lecsökkentette a küldött földgáz mennyiségét és az Európai Unió tagországai is visszafogták a fogyasztásukat.
Ukrajnán keresztül jelenleg évente mintegy 15 milliárd köbméter gáz érkezik a régióba, főként Szlovákiába és Ausztriába.
Azerbajdzsán korábban jelezte, hogy növelné gázexportját Európába, amihez újabb, hosszú távú megállapodásokat kötne. Mivel kitermelési kapacitását hosszabb távon tudja csak növelni, Azerbajdzsán átmenetileg orosz gázt is továbbít a saját kitermelése mellett.
Az azeri gáz jó minőségű, amire a magyar állam is felfigyelt. Magyarország bevásárolta magát az egyik azeri földgázmezőbe, amivel a magyar energiaellátás biztonságát növelte.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Azok a befektetők, akik 20 milliárd dollár értékű ukrajnai kötvényt birtokolnak, hitelezői bizottságot hoznak létre az adósság-átütemezésről folytatott tárgyalások folytatására Kijevvel – közölte szombaton az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A híriroda forrásai szerint a hivatalos csoport a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi ülése előtt kezdheti meg a tárgyalásokat, amely a tervek szerint április 17-én kezdődik Washingtonban. Ez lesz az első kísérlet a magánkötvény-tulajdonosok és Ukrajna közötti tárgyalások formalizálására. A 2023 ősze óta zajló konzultációk informális jellegűek voltak.
Források szerint az ukrán adósságkezelő iroda megkeresett néhány befektetőt, és megpróbálta őket egy hitelezői csoportba tömöríteni. A hitelezői bizottságban várhatóan nyolc-tizenkét jelentős vagyonkezelő társaság vesz majd részt.
A teljes körű invázió kezdete óta Ukrajna államadóssága megkétszereződött (2,758 trillió hrivnyával), devizában kifejezve 55%-kal (51,6 milliárd dollárral). Az államadósság fő növekedése az EU, más országok kormányai és nemzetközi pénzügyi szervezetek külső hivatalos kedvezményes hiteleinek bevonzásából adódik.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A Gavin Gray vezette IMF-misszió és az ukrán hatóságok megkezdték Varsóban az online tárgyalásokat Ukrajna kibővített finanszírozási programjának harmadik felülvizsgálatáról, hogy megvitassák a gazdasági és pénzügyi memorandum ukrajnai végrehajtását, számolt be a Pénzügyminisztérium.
„Február 17-én a Gavin Gray vezette IMF-misszió és az ukrán hatóságok képviselői megkezdték a tárgyalásokat kibővített alapprogram (EFF) harmadik felülvizsgálatát illetően” – áll a közleményben.
Ukrajnát a tárgyalásokon a Pénzügyminisztérium, az Ukrán Nemzeti Bank, valamint más, a gazdaság, az energia, a korrupció elleni küzdelem és a korrupció megelőzése, valamint a jogállamiság politikájáért felelős hatóságok képviselői képviselik.
„A misszió célja, hogy megvitassák a gazdasági és pénzügyi memorandumban foglalt feltételek Ukrajna általi teljesítését” – áll a közleményben.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Földre borított paradicsommal, gabonával és kikötői blokádokkal folytatódott szerdán Spanyolországban a gazdák tiltakozó akciója, amellyel az ágazat problémáira akarják felhívni a figyelmet, és mielőbbi megoldásokat követelnek.
„Addig tüntetünk, amíg meg nem hallanak bennünket” – nyilatkozott egy gazda a spanyol közszolgálati televíziónak (RTVE) a tüntetések kilencedik napján, amely az ország 50 megyéjéből 13-at érintett kisebb-nagyobb mértékben.
Az andalúziai Sevillában a városba vezető öt nagy főút mindegyikére megmozdulásokat jelentettek be délelőttre, hogy átmenetileg megbénítsák a forgalmat. Volt ahol traktorokkal vonultak fel, máshol a gazdák láthatósági mellényben álltak sorfalat az úton. A feltorlódott kocsisorok órákig vesztegeltek a város körüli főutakon.
A Vuelta a Andalucía kerékpárverseny első szakaszát Almunécar és La Herradura közötti a szervezők felfüggesztették a tüntetések miatt.
A tartomány másik felében, Motril kikötőjénél mintegy 200 tüntető vonult fel reggel, „Nem a behozatalra harmadik országokból!” feliratú molinó mögött. A bejáratot védő rohamrendőrök lába elé rekeszekből öntötték a paradicsomot. Az akció miatt a komppal érkezett marokkói kamionok órákig nem tudták elhagyni a kikötő területét rakományukkal.
Guadalajarában a gazdák gabonát öntöttek az útra és áthajtottak rajta, Salamancában egy hipermarket előtt az üzletben vásárolt külföldi árukat szórták a földre tiltakozásként.
A katalóniai Pontósnál, a francia határ közelében már 30 órája tartanak az útlezárások, Tarragona kikötőjénél pedig 24 órás lezárás után indult újra a közúti forgalom délután.
A legnagyobb mezőgazdasági érdekképviseletek csütörtökön újból tárgyalóasztalhoz ülnek Luis Planas agrárminiszterrel, hogy előrelépést érjenek el követeléseik teljesítésében.
A COAG, az UPA és az ASAJA szervezetek bejelentették: a madridi mezőgazdasági minisztériumhoz február 21-ére meghirdetett tüntetés mellett február 26-ára is az utcára hívja a gazdákat, amikor Brüsszelben üléseznek az Európai Unió agrárminiszterei.
Az érdekképviseletek közös kiáltványban fejezték ki tiltakozásukat amiatt, hogy az EU-n kívüli országokból importált olcsó mezőgazdasági termékek lenyomják az uniós és spanyol termékek árát, miközben nem felelnek meg az EU-s normatíváknak.
Mint írták, az európai és spanyolországi mezőgazdasági szektor egyre növekvő frusztrációba és nyugtalanságba süllyed a nehéz körülmények és az EU-szabályok által generált, fullasztó bürokrácia miatt.
Akcióikkal egy olyan ambiciózus cselekvési tervet követelnek, amely európai, belföldi kormányzati és tartományi szintű intézkedéseket is tartalmaz az aszályból, az ukrajnai háborúból, a közös agrárpolitikából és a munkaügyi kérdésekből adódó problémák kezelésére.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Pénteken magyar idő szerint az esti órákban olyan hírek érkeztek az Egyesült Államokból, hogy leálltak az adósságplafon megemeléséről szóló tárgyalások a republikánusok és a demokrata hátterű Fehér Ház között, így ez csökkentette annak az esélyét, hogy már a mostani hétvégén meglesz az alku. Emiatt a vezető amerikai részvényindexek is mérsékelt mínuszba süllyedtek.
A piacokon abban bíztak, hogy a 31400 milliárd dollárban meghatározott nominális adósságplafon megemeléséről szóló tárgyalások már a hétvégén sikerre vezetnek, de amint megérkeztek az első hírek arról, hogy leálltak a tárgyalások, az enyhe pluszból enyhe mínuszba süllyedtek a vezető részvényindexek. Az amerikai pénzügyminiszter már hetek óta kongatja a vészharangot, hogy megkésőbb június elejére kifut a mozgástérből az amerikai államkincstár, és így csődbe mehet az Egyesült Államok, ami beláthat
Az alku tehát elengedhetetlennek tűnik két héten belül, de a jelek szerint egyelőre nem születik meg. A helyzetet bonyolítja, hogy a republikánus hátterű Képviselőháznak kellene (többek között) egyezségre jutnia a demokrata hátterű Fehér Házzal.
Az elmúlt napokban a képviselőházi elnök, Kevin McCarthy, már bizakodóan nyilatkozott, hogy látja az alkuhoz elvezető utat, de péntek este azt mondta, hogy leálltak a tárgyalások, amelyeknek a Fehér Ház felől kellene impulzust kapnia.
A tárgyalások leállását időközben a demoraták felől is megerősítették és egyelőre nem látszik a további menetrend.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A Mol folyamatosan tárgyal az ukrán vezetékhálózatot üzemeltető Ukrtransnafta vállalattal a tranzitdíjak mértékéről, amit a következő hónapokban két lépcsőben fognak emelni. 2023. május 15-én az Ukrtransnafta vezérigazgatója, Volodimir Tszependa azonban egy feljegyzést küldött a Molnak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat túl szigorúnak tartják, és úgy tapasztalják, a magyarok nem nyitottak a szabályozás további enyhítésére – értesült a Magyar Nemzet.
Információink szerint a levélben az ukrán vezérigazgató megjegyezte, hogy Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől azt az üzenetet kapta: „Ha a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítás Magyarország felé.”
Jelezték ugyanakkor tárgyalási szándékukat is.
A feljegyzést a Mol továbbította Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek szerdán, valamint felvették a kapcsolatot a kijevi magyar nagykövettel is, hogy tegyen lépéseket az ügyben, aki azt ígérte, megpróbál intézkedni.
Mint ismert, öt uniós tagország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia vezetői április közepén kérték az Európai Bizottságtól, hogy intézkedjen az Európába vámmentesen beáramló, a helyi gazdáknak kárt okozó ukrán gabona ügyében. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária ezt megelőzően egyoldalúan importtilalmat vezetett be az ukrajnai mezőgazdasági termékekre. A bizottság ezután intézkedéseket fogadott el, amelyek négy, Ukrajnából származó mezőgazdasági terméket érintenek: a búzát, a kukoricát, a repcemagot és napraforgómagot. Az intézkedések május 2-án léptek hatályba. Ezen időszak alatt a felsorolt négy termék továbbra is szabadon forgalomba bocsátható az Európai Unió valamennyi tagállamában, kivéve az importkorlátozások feloldása által leginkább érintett öt tagállamot. A termékek közös árutovábbítási eljárás keretében azonban továbbra is forgalmazhatók ezen öt tagállamon belül vagy áthaladhatnak rajtuk.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
