Az őszi-téli időszak elejére Ukrajna földalatti gáztárolóiban 13,2 milliárd köbméter gázt terveztek felhalmozni, amelyből 4,6 milliárdot importálni terveztek, és október elejére a tárolók már elegendő tartalékkal rendelkeztek a fűtési szezon megkezdéséhez, a kormányzati terv 95–97%-ban teljesült – jelentette ki Szerhij Koreckij, a Naftohaz állami gázipari vállalat igazgatótanácsának elnöke, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint röviddel ezután azonban Oroszország megkezdte a gázinfrastruktúra célzott bombázását, aminek következtében a hazai termelési kapacitás akár 60%-át is leállították. „Elveszíthetjük a hazai termelés jelentős részét. Nem valószínű, hogy télen sikerülni fog teljes mértékben helyreállítani ezeket a létesítményeket” – mondta Mihajlo Szviscso, az ExPro Consulting tanácsadó cég elemzője.
A gázpiac fő szereplője továbbra is az állami tulajdonú Naftohaz vállalat. Leányvállalatai üzemanyagot termelnek, szállítanak és importálnak. Emellett a lakossági fogyasztók fő gázszállítója is. Ukrajna háztartásainak több mint 98%-a a Naftohaztól kap gázt. A vállalat kedvezményes, a piaci áraknál alacsonyabb áron értékesíti a gázt, ezért nem kap profitot a drága import fedezésére. A Naftohaz hitelalapokat is felhasznál importált gáz vásárlására.
„A cég már vont be hiteleket külföldi partnerektől, de most további finanszírozásra lesz szükség” – magyarázta az elemző, hozzátéve, hogy a további finanszírozás összege attól függ, hogy milyen gyorsan tudják helyreállítani a sérült létesítményeket, és hogy folytatódnak-e az újabb támadások.
A szakértő előrejelzése szerint Ukrajnának az év végéig több mint 6 milliárd köbméter gázt kell importálnia, és valószínűleg 2026 első negyedévében is folytatni fogja az importot. A mennyiségek a téli hőmérséklettől, a fogyasztási szinttől és a gáztermelésben okozott károktól függenek. „Ha hideg lesz a tél, a fogyasztás növekedni fog – ez akár egymilliárd köbméterrel is növelheti vagy csökkentheti a gáz mennyiségét. A legrosszabb forgatókönyvekre készülünk” – hangsúlyozta Szviscso.
Októberben a vállalat több mint 370 millió dollárt vont be ukrán és európai bankoktól. „Az év végére várhatóan új pénzügyi támogatási csomag érkezik a partnerektől az import biztosítása érdekében” – mondta az elemző.
Nincsenek technikai korlátozások az import növelésére. Ukrajna jelenleg a rendelkezésre álló kapacitásnak csak egy részét használja ki – körülbelül napi 23 millió köbmétert, és akár 70 millió köbméter importjára is lehetőség van. Van hol gázt vásárolni, a Naftohaz különböző irányokból importál: Szlovákiából, Magyarországról és Lengyelországból.
„Technikailag a kapacitás adott. A kérdés az ár, az emelkedhet. Szlovákia azt tervezi, hogy az orosz tranzit kiesése miatt 70%-kal emeli az Ukrajnába irányuló gáztranzit vámtarifáit. Ez jelentősen növelheti az import költségeit” – tette hozzá Szviscso.
A nehéz helyzet ellenére a gázhiány miatt nem várhatóak nagymértékű korlátozások a gázellátásban – vélte az elemző. Az infrastruktúra elleni csapások miatti a helyi korlátozások kockázata azonban fennáll. „Minden technikai képességünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a gázellátás nagymértékű leállását, még mindig van némi termelés és tartalék a raktárakban” – zárta szavait a szakértő.
Az árampiac szerkezete eltér a gázpiacétól. Az importot magáncégek bonyolítják le, amelyek az európai piacokon vásárolják az áramot, és Ukrajnában értékesítik. Az import mennyisége Ukrajna és az EU-országok közötti árkülönbségtől függ, ami közvetlenül befolyásolja az ilyen vállalatok profitját.
„Ha az ár Ukrajnában magasabb, mint például Szlovákiában vagy Magyarországon, akkor az import nyereségessé válik és növekszik. Ez kereskedelem, és a kereskedőket kizárólag a piaci körülmények irányítják” – mondta Darja Orlova, az ExPro Consulting árampiaci elemzője az rbc.ua hírportálnak adott kommentárjában.
Ukrajna igénybe veheti a partnerek sürgősségi segítségét is – ez egy ideiglenes villamosenergia-ellátás a rendszer kiegyensúlyozására, amelyet kritikus helyzetekben az NPC Ukrenergo vásárol fel. Az ára azonban magasabb, mint a piaci ár, és az ilyen import lehetősége nem mindig áll rendelkezésre – hangsúlyozta a szakértő.
„Ukrajna az elmúlt napokban már külföldön vásárolt sürgősséggel áramot. De nem támaszkodhatunk erre folyamatosan. Az európai partnerek azt várják tőlünk, hogy kereskedelmi importtal fedezzük a hiányt, nem pedig sürgősségi segélyekkel” – tette hozzá Orlova.
Technikailag Ukrajna akár 2 gigawattnyi energiát is importálhat, de a kikapcsolás ütemtervének bevezetése és a kapacitáshiányról szóló jelentések ellenére ezt a lehetőséget jelenleg nem használják ki teljes mértékben. „Az import valóban megnőtt. Különösen az esti csúcsidőszakokban, amikor a fogyasztás a legnagyobb, de még mindig nem éri el a technikai korlátokat. Vagyis még többet is lehetne importálni” – hangsúlyozta a szakértő.
Jelenleg Ukrajna fő áramszállítói továbbra is Magyarország, Románia és Szlovákia. Az ukrán áramexport gyakorlatilag megszűnt a hatalmas orosz légitámadások és az energetikai infrastruktúra megrongálása után.
„Szeptemberben Ukrajna rekordmennyiségű áramot exportált, de októberben ez a szám minimálisra csökkent. Ehelyett az import nőtt – október első 17 napjában több áramot importáltak, mint egész szeptemberben” – mutatott rá a szakértő. Az orosz légitámadások más módokon is befolyásolják az import mennyiségét. Az infrastruktúra károsodása miatti villamosenergia-átviteli problémák bonyolíthatják az ellátást. „Ha az átviteli rendszer létesítményei vagy a fő hálózatok megsérülnek, az áram egyszerűen nem szállítható” – hangsúlyozta.
Általánosságban elmondható, hogy az import részben kompenzálhatja a támadás utáni kapacitáskiesést, de a mennyisége technikailag és gazdaságilag továbbra is korlátozott. „Minden az energiarendszerben keletkezett károk mértékétől és az Európából érkező áramszállítás lehetőségétől függ” – összegezte Darja Orlova.
