Két év szünet után ismét felmérték a lakosság tartozását a kommunális szolgáltatásokért. Ugyanakkor a jogászok ismertették az adósok felelősségének korlátait, az elemzők pedig a tarifák 2026-os lehetséges forgatókönyveit vázolják fel.
Mennyi a tartozás, és pontosan milyen szolgáltatásért?
Az Állami Statisztikai Szolgálat a teljes körű háború kezdete óta először tett közzé részletes adatokat a háztartások adósságállományáról. Az Ekonomicsna Pravda publikációja szerint 2025 második negyedévében a teljes adósság összege elérte a 106,6 milliárd hrivnyát. A legnagyobb rész – a fűtésért és meleg vízért (több mint 35 milliárd hrivnya), valamint a gázért (több mint 32 milliárd hrivnya); ezt követi a villamos energia (körülbelül 17 milliárd hrivnya), a hideg víz, a társasház-fenntartása és a hulladékkezelés. Ugyanebben a negyedévben a háztartásoknak 64,3 milliárd hrivnyát kellett befizetniük, és csak 51,5 milliárd hrivnyát fizettek be – a különbség, amelyre az Ekonomicsna Pravda is felhívja a figyelmet, az emelkedő villamosenergia-tarifák és az egyenlőtlen családi jövedelmek hatása tükrözi a háború idején.
Miért halmozódnak fel az adósságok, és mi változott a szabályokban?
Miután 2024-ben feloldották a lekapcsolásokra és a büntetésekre vonatkozó moratóriumot, a szolgáltatók visszatérhettek a normál szerződéses mechanizmusokhoz. Ez azt jelenti, hogy visszatértek a késedelmi büntetések, a figyelmeztetések, a lekapcsolás (ahol ez technikailag lehetséges), valamint a szisztematikus nemfizetés esetén bírósági végzések és végrehajtási eljárások. Ugyanakkor a lakosság számára a hő- és gázárak alaptarifáit a hadiállapot idejére „befagyasztották”; a számlák 2023–2025-ös növekedése többnyire az árammal, az elosztással és a fogyasztással volt kapcsolatos, és nem a fűtéssel, jegyezte meg az Ekonomicsna Pravda.
Jogi következmények: mikor lehet kilakoltatni?
A végső megoldás – a kilakoltatás – csak bírósági határozattal és teljes körű behajtási eljárás után lehetséges. A Radio Trek magyarázata szerint a gyakorlatban az indokok jelentős összegek (a referenciaérték a húsz minimálbér feletti összeg), az adós egyéb behajtható vagyonának hiánya, valamint bizonyított ténye annak, hogy adós kerüli a tartozás visszafizetését. Általában minden egy írásbeli felszólítással és szerkezetátalakítási javaslattal kezdődik, majd bírósági végzés vagy per, végül pedig végrehajtási eljárás. Fontos eljárási szűrő a hároméves elévülési idő: az ezen a horizonton túli „régi” tartozásokat nehéz jogilag behajtani, ha a szállító elmulasztotta a behajtás határidejét, hangsúlyozták az ügyvédek, amikor a Radio Trek a kilakoltatási és „hosszú” adósságokkal kapcsolatos eseteket kommentálta.
Vámtarifák: mik a jóslatok 2026-ra?
Az ügyvédek és az iparág tanácsadói arra számítanak, hogy a tarifák fokozatosan megközelítik a gazdaságilag ésszerű szintet a vészhelyzeti intézkedések megszűnése után. A K&N Partners elemzői azt jósolják, hogy a hő- és gázárak alaptarifáinak fenntartásának politikája a hadiállapot végéig fennmarad, de felismerik a „hálózati” komponens (elosztás, átvitel) és a villamos energia növelésének kockázatát, mint a piac pénzügyi stabilizációjának és a fűtési szezonra való felkészülés eszközét. Jelentésükben hangsúlyozzák: a hálózati beruházások hiányának hátterében a szabályozónak egyensúlyt kell teremtenie a lakosság számára elérhetőség és az üzemeltetők likviditása között. Ezt közvetlenül jelzi az energia és a kommunális szolgáltatásokat szabályozó Nemzeti Bizottság 2025-ös döntéseinek gyakorlata, amely a K&N Partners szerint megalapozza a 2026-os „zökkenőmentes kiegyenlítést”.
Hogyan működnek a rezsitámogatások, és mit kínálhatnak az adósoknak
A rezsitámogatások további monetizálásának feltételei között a célzott kifizetések továbbra is a legfontosabb „lengéscsillapítók” a rászoruló háztartások számára: ha a számla összege meghaladja a kötelező befizetés arányát, az állam fedezi a különbözetet. A helyi beszállítók és vagyonkezelő társaságok egyidejűleg az adósság átstrukturálását is felkínálják – az ütemterv egy kezdő befizetést és egyenlő havi befizetéseket tartalmaz; ez lehetővé teszi a büntetések, a jogi költségek és a lekapcsolás elkerülését. A Radio Trek magyarázataiban azt tanácsolja, hogy ne hagyják figyelmen kívül a követelményeket, és azonnal állapodjanak meg az ütemtervekben: a technikai lekapcsolás utáni visszakapcsolásért fizetni kell, a kamatokat pedig naponta számítják fel.
Mit kell tudniuk már most a fogyasztóknak?
Először is, az Állami Statisztikai Szolgálat hivatalos adatai, amelyekre az Ekonomicsna Pravda hivatkozik, a lakosság teljes adósságát 106,6 milliárd hrivnyára becsülik, valamint a negyedév során egyenetlen fizetéseket mutatnak – ez azt jelenti, hogy a szállítók aktívabban fognak használni jogi eszközöket. Másodszor, a lakás elvesztésének kockázata nem az első nem befizetett számla során merül fel, hanem egy jelentős összeg felhalmozódása, a sikertelen átszervezés és a bírósági döntés után, hangsúlyozza a Radio Trek. Harmadszor, a K&N Partners előrejelzése szerint 2026-ban a tarifák további „kiegyenlítése” a gazdasági költségek felé lehetséges, miközben fenntartják a kiszolgáltatott csoportok szociális védelmét.
A háztartások intézkedéseinek logikája egyszerű: ellenőrizni a díjakat, támogatást kérni, ha a szála összege „meghaladja a normát”, meg kell egyezni egy ütemtervben, amint késedelem jelentkezik. Ez olcsóbb, mint a bíróság, és gyorsabb, mint bármely végrehajtási eljárás.
Szeptember közepéig 788 507 végrehajtási eljárást indítottak Ukrajnában közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos tartozások miatt, ami 13 %-kal több, mint 2024 júliusában volt, és 2021 januárjához képest több mint kétszer annyi – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál az Opendatabot adataira hivatkozva.
A jelentés szerint jelenleg Dnyipropetrovszk megyében van a legtöbb adós – 150 506, ami az összes eljárás 19 %-a. A második helyen Harkiv megye áll – 128 217 (16 %), ezt követi Donyeck megye – 81 536 (10 %), Poltava megye – 57 605 (7 %) és Zaporizzsja megye – 53 797 (7 %).
Az elemzés szerint az adósságok oroszlánrészét a hőszolgáltatás teszi ki – 330 236 eset (42 %). Ezt követi a vízszolgáltatás – 162 455 (21 %) és a lakhatási szolgáltatások – 96 265 (12 %). Jelentős az energiaszolgáltatás (87 708) és a gáz (75 522) utáni tartozás is. A nők adósodnak el leggyakrabban – ellenük 438,3 ezer eljárást indítottak (56 %), míg férfiak ellen 350,1 ezret (44 %).
A közüzemi adósságok fő terhe a 46–60 éveseket sújtja – 302,8 ezer eljárás (38 %). A második helyen a 36–45 évesek állnak 194,7 ezer eljárással (25%). Közel ugyanekkora adósság a 60 év felettieket sújtja – 194,1 ezer (25 %).
Az ukránok lakhatási és kommunális szolgáltatásokért fizetendő adóssága 2025 második negyedévében elérte a 106,6 milliárd hrivnyát.
Ukrajnában elkerülhetetlen a lakosság lakás- és kommunális szolgáltatások díjainak emelése, és előbb-utóbb emelkedni fognak – jegyezte meg Szerhij Nyikolajcsuk, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) első alelnöke.
A kötvénypiacok még nem számolnak azzal, hogy az amerikai vámbevételek előbb-utóbb kiesnek majd, mivel a cégek átalakítják működésüket – mondta pénteken a CNBC-nek Joseph Stiglitz.
A Nobel-díjas amerikai közgazdászprofesszor szerint mindez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok pénzügyileg rosszabb helyzetben van, mint most gondoljuk. Az amerikai-európai kereskedelmi megállapodásról a szakember azt mondta: Brüsszel rossz ajánlatot kapott, de kénytelen volt megállapodni, mivel az ukrajnai háborúban jelentősen Amerikára van utalva.
Az elmúlt napokban világszerte emelkedtek a hosszú kötvényhozamok, egyelőre nem lehet piaci pánikról beszélni, de a befektetők láthatóan aggódnak a jelentős adósságállományok és a költségvetések helyzete miatt. Az amerikai hozamok is emelkedtek, azonban Joseph Stiglitz szerint a piac még mindig nem értékeli megfelelően az USA fiskális helyzetét. Afelől a Nobel-díjas közgazdásznak sincs kétsége, hogy Amerika képes lesz finanszírozni magát, azonban az elmúlt napokban megjelent egy elemzés, mely szerint a következő tíz évre várható reálkamat-szint 2%-ról 2,5%-ra emelkedett.
Stiglitz egyetért azzal, hogy magasabb kamatszintekre van kilátás, szerinte a kötvénypiac lassan reagál a helyzet megváltozására. Az Ambrosetti gazdasági fórumon adott interjúban a közgazdász hozzáteszi, hogy a befektetők még azt sem reagálták le, hogy Donald Trump a vámbevételekből fedezné az amerikai költségvetés magasabb hiányát.
Az eddigi adatok alapján a vámbevételek megugrottak, azonban Stiglitz szerint a cégeknek egy kis idő kell, aztán majd átalakítják beszállítói láncaikat, hogy a lehető legalacsonyabb teherrel tudják beszerezni a nyersanyagokat és alkatrészeket. Ha pedig ez megtörténik, akkor az amerikai vámbevételek is visszaesnek majd.
Szóval én azt gondolom, hogy az USA pénzügyi helyzete rosszabb lesz, mint amit most látunk az előrejelzésekben, melyek viszonylag magas vámbevételekkel számolnak – mondta a CNBC-nek Stiglitz.
Szintén az olaszországi gazdasági fórumon nyilatkozott Jason Furman, Barack Obama korábbi gazdasági tanácsadó testületének tagja, aki szerint Trump magas költségvetési hiánypályára és a vámbevételekre építi gazdaságpolitikáját.
Stiglitz az interjúban az amerikai-európai vámmegállapodásról is szót ejtett, szerinte Brüsszel rossz megállapodásra lett kényszerítve, de nem volt más választása, mivel jelenleg háborúban áll Ukrajnában Oroszország ellen, ezért szüksége van az amerikai védelmi kapacitásokra.
Az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat (Derzsztat) először a teljes körű háború kezdete óta nyilvánosságra hozta a lakosság közüzemi tartozásait. A 2025 második negyedévére vonatkozó adatok szerint az ukránok összes tartozása 106,6 milliárd hrivnyára rúgott. Összehasonlításképp: 2021-ben ez az összeg 81,3 milliárd hrivnya volt.
A tartozások lassabban nőnek, mint a díjak
A legnagyobb tartozások a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás területén keletkeztek — 35,2 milliárd hrivnya. Ezt követi: gáz — 32,3 milliárd, villamos energia — 17,1 milliárd, víz — 10,2 milliárd, társasház-kezelés — 8,8 milliárd, szemétszállítás — 3,1 milliárd hrivnya.
A második negyedévben 64,3 milliárd hrivnya közüzemi számlát állítottak ki, miközben csak 51,5 milliárd hrivnyát fizettek be.
Ugyanakkor a közüzemi díjak gyorsabban nőttek: 2023-ban 12,8%-kal, 2024-ben 18,9%-kal. A 2024-es moratórium megszűnése az ellátás kikapcsolására és a késedelmi díjakra további anyagi terhet jelentett a háztartások számára.
Fűtési szezon: szabályok és időpontok
A kormányrendelet szerint a fűtési szezont akkor kezdik meg, amikor három egymást követő napon az átlagos napi hőmérséklet +8 °C vagy az alatti. Ez általában október közepén történik, de az önkormányzatok az időjárás függvényében korábban vagy később dönthetnek.
A szociális intézmények — iskolák, óvodák, kórházak — korábban is kaphatnak fűtést. Például 2024-ben Kijevben csak október 30-án indult a fűtés.
Díjak a háború alatt
A háborús állapot idején Ukrajnában moratórium van a fűtési, a melegvíz- és a gázdíjak emelésére. Kijevben a fűtés ára 2019 óta változatlan: 1654,41 hrivnya/Gkal.
Az ukrán hatóságok az IMF-nek írt levelükben jelezték, hogy a díjak emelését csak a háború befejeztével tervezik.
Hogyan alakul a fűtés költsége?
A díj függ a hőmérséklettől és a mérőórák meglététől. Például 2021 január–februárban, Kijevben, amikor az átlaghőmérséklet -2,5 °C és -4,7 °C volt, a 1 m² fűtésének ára a mérőórás lakásokban 33–35 hrivnya között alakult. Egy 56,1 m²-es lakás februárban 1,2208 Gkal hőt fogyasztott, ami 2019 hrivnyába került, januárban pedig 1887 hrivnyába.
A fővárosi társasházak kb. 90%-ában házi mérők vannak. A lakók a ház tényleges fogyasztásáért fizetnek. Azoknál, ahol lakásmérők is vannak, a lakók a saját fogyasztásukat és a közös ház részarányát fizetik.
A mérőórával nem rendelkező lakásokban maximális mérték van érvényben — ez a felső határ védi a lakókat a túlzott számláktól.
Felkészülés a télre
Ukrajna már több mint 70%-ban felkészült a 2025/2026-os fűtési szezonra — jelentette be augusztus 22-én a helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettes, Olekszij Kuleba. A kazánokhoz 90 ezer tonna szenet, 85 ezer tonna folyékony tüzelőanyagot, 585 ezer m³ tűzifát és 32 ezer tonna pelletet halmoztak fel. A hőerőművek és a kombinált erőművek raktáraiban 2,4 millió tonna szén található.
A szezon kezdete előtt 13,2 milliárd m³ gázt terveznek betárolni a föld alatti tárolókba; augusztus végére már 11 milliárd m³ állt rendelkezésre.
Okszana Csopak
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat (Derzsztat) először a teljes körű háború kezdete óta nyilvánosságra hozta a lakosság közüzemi tartozásait. A 2025 második negyedévére vonatkozó adatok szerint az ukránok összes tartozása 106,6 milliárd hrivny...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1756585260
[modified] => 1756581733
)
[title] => Az ukránok közüzemi tartozása meghaladta a 100 milliárd hrivnyát: hogyan nőttek a díjak és készen áll-e az ország a fűtési szezonra?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=63201&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63201
[uk] => 63184
)
[trid] => vik3255
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 63185
[image] => Array
(
[id] => 63185
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-238.png
[original_lng] => 479866
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-238-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-238-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-238.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-238.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-238.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-238.png
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-238.png
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1756570939:4
[_thumbnail_id] => 63185
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2322
[_algolia_sync] => 403781911000
[_oembed_aebd1a115db213b5814301d8f44c7f0e] =>
Ukrajna bejelentette, hogy nem teljesíti a 665 millió dolláros fizetési kötelezettségét az úgynevezett GDP-warrantokra, miután nem sikerült megegyeznie a hitelezőkkel az adósság átalakításáról, írja a Bloomberg.
Ukrajna úgy döntött, hogy nem fizeti ki a június 2-án esedékes, 665 millió dollár értékű, gazdasági növekedéshez kötött tartozást (GDP-warrantokat), miután nem jutott egyezségre a hitelezői csoporttal, amelyet Hedge Fundok vezetnek.
Az érintett értékpapírok akkor fizetnek a befektetőknek, ha az éves gazdasági növekedés meghaladja a 3%-ot – 2023-ra ez a feltétel teljesült volna.
A tavaly bevezetett fizetési moratóriumot Ukrajna fenntartja mindaddig, amíg az adósság átalakítása be nem fejeződik. Az ukrán pénzügyminisztérium hangsúlyozta, hogy elkötelezettek a méltányos és átfogó adósságrendezés mellett, összhangban az IMF-fel kötött megállapodás célkitűzéseivel.
A kötvények piaci ára jelentősen csökkent, és várhatóan nemteljesítő (non-performing) státuszba kerülnek a júniusi határidőt követően. A Fitch Ratings Ukrajna besorolását „korlátozott nemteljesítőként” (Restricted Default) tartja nyilván, amíg az ország nem rendezi kapcsolatait a nemzetközi hitelezőivel.
A Világbank közölte, hogy Szaúd-Arábia és Katar 15,5 millió dollárt fizetett ki, amivel Szíria tartozott, számolt be az AP.
„Örömmel tölt el minket, hogy Szíria adósságának visszafizetése lehetővé teszi a Világbank Csoportja számára, hogy újra kapcsolatba lépjen az országgal, és kielégítse a szíriai nép fejlesztési szükségleteit”, áll a Világbank közleményében.
A Világbank arról is beszámolt, hogy a Szíriával való együttműködés helyreállításának első projektje az elektromos áramhoz való hozzáférésre összpontosít.
Az ENSZ becslései szerint a szíriaiak 90%-a szegénységben él. Ugyanakkor az állami áramszolgáltatás mindössze napi két órán át biztosít áramot. Így több millió szíriai nem engedheti meg magának, hogy magángenerátorokat vásároljon vagy napelemeket telepítsen.
Márciusban Katar megkezdte a földgáz szállítását Szíriába Jordánián keresztül, hogy enyhítse az elhúzódó áramkimaradásokat.
A Legfelsőbb Tanács elfogadta a 9381-es számú törvényjavaslatot, amely szerint az Ukrenerho körülbelül 10 milliárd hrivnyát fordít az elektromos energia piacon keletkezett adósságok törlesztésére.
A törvény értelmében az Ukrenero a 2023–2024-es években a diszpécseri irányításból származó többletbevételt használja fel a piaci adósságok törlesztésére. A törlesztési összegből:
45%-ot a kiegyensúlyozó piacon felhalmozódott adósságok törlesztésére kell fordítani,
további 45%-ot a megújuló energiaforrásokból származó elektromos áram ipari termelőinek tartozó adósságok rendezésére,
a maradék 10%-ot pedig az univerzális szolgáltatásokat nyújtó beszállítók felé történő tartozások csökkentésére, különös figyelmet fordítva a háztartási napelemes rendszerek tulajdonosainak kifizetéseire.
Ahogy korábban is beszámoltak róla, az Ukrenerho adóssága meghaladja a 30 milliárd hrivnyát.
A szakértők szerint a kormány, a parlament és az Energetikai Nemzeti Bizottság feladata most az energiapiac megmentése, mivel a meglévő milliárdos adósságok folyamatosan nőnek, ami a szektor paralizálódását eredményezheti.
Nyolc évtizeddel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megalapítása után a világ országai nagyszabású alkut köthetnek – és kell is kötniük – az IMF irányítási struktúrájának reformja és a felmerülő kihívások kezelése érdekében. A dolgok jelenlegi állása szerint az IMF egyre rosszabb helyzetben van ahhoz, hogy teljesítse a tőle elvárt feladatokat.
A világnak szüksége van egy hatékony Nemzetközi Valutaalapra. A koronavírus-járványt követően az országok hatalmas mértékben eladósodtak, valamint egyre nő az újabb sokkok kockázata a globális felmelegedés és új kórokozók megjelenése miatt. A protekcionizmus (néha biztonsági érdekek mögé bújtatva) erősödik, ami akadályozza a fejlődés hagyományos útjait. Miközben a gazdaságok gyengélkednek, senki sem akarja befogadni azokat a kétségbeesett embereket, akik dzsungeleken átküzdve magukat vagy rozoga, túlzsúfolt csónakokra felmászva próbálnak tisztességes megélhetést találni.
Szükségünk van egy megbízható közvetítőre, aki segít az országoknak abban, hogy kitárgyalják a nemzetközi devizakereskedelem tisztességes szabályait (beleértve legközvetlenebbül a támogatásokra vonatkozó szabályokat), aki felszólítja a szabályszegőket, kritizálja a rossz intézkedéseket, és aki végső hitelezőként lép közbe a bajba jutott országok számára. Sajnos az IMF – vezetőségének és munkatársainak magas szakmai színvonala ellenére – egyre kevésbé alkalmas ezen feladatok ellátására.
A szervezet problémái az anakronisztikus irányítási modelljében rejlenek.
A legtöbb kulcsfontosságú döntést, beleértve az országhiteleket is, az IMF igazgatótanácsa hozza, ahol a G7-ek tagjai bírnak a legtöbb hatalommal.
Az Egyesült Államok de facto vétójoggal rendelkezik, és Japán szavazati súlya is meghaladja Kínáét, miközben utóbbi gazdasága mellett eltörpül Japáné.
India szavazati súlya is jóval kisebb, mint az Egyesült Királyságé vagy Franciaországé, annak ellenére, hogy gazdasága nagyobb és gyorsabban növekszik, mint az utóbbi két országé.
Mivel a világ egykori meghatározó hatalmai nem hajlandók engedni, a gyorsan növekvő feltörekvő gazdaságok alulreprezentáltsága továbbra is fennáll. Ugyanakkor már nem egyértelmű, hogy a régi hatalmak még mindig a globális érdekeket tartják-e szem előtt. A II. világháborút követő években az Egyesült Államokra, mint egyetlen gazdasági szuperhatalomra, lehetett bízni, hogy betartatja a játékszabályokat, és általában véve felülemelkedik a viszályokon. De ahogy nőtt az aggodalma, hogy lehagyják, bíróból játékossá vált. Egykor annak az elképzelésnek a hangoztatója volt, hogy a nyitottság mindenki számára előnyös, de ma már egyre inkább csak a saját feltételei szerint kívánja a nyitottságot megvalósítani.
Az IMF hitelezési döntéseinek minősége is valószínűleg romlik. Amikor a Valutaalap hitelez, természetesen jellemző, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő, jó kapcsolatokkal rendelkező országok könnyebb feltételek mellett több támogatást szereznek. Bár az IMF hitelnyújtását mindig is befolyásolták politikai tényezők, a múltban nagyobb volt az esélye annak, hogy a hitelezés sikeres legyen, mivel az igazgatótanács befolyásos tagjai külső segítséget nyújtottak – gondoljunk például az 1994-es mexikói válságra, ahol az USA jelentős mértékben hozzájárult a mentőcsomaghoz.
Most, hogy a költségvetési források még a G7-ek körében is szűkösek, az IMF-nek egyre inkább kockáztatnia kell saját tőkéjét, ahogy az igazgatótanács nagyhatalmú tagjai, akik kevéssé a saját bőrüket viszik vásárra, a hiteleket a barátaik és szomszédjaik felé irányítják. Ami még rosszabb, hogy ez a különleges bánásmód talán nem is segít a hitelfelvevőkön, akik közül soknak inkább szorosabb pórázra lenne szükségük.
Összefoglalva, az IMF irányítási struktúrája egyre inkább káros hatással lesz a valutaalap tevékenységére.
De vajon nem vezet-e káoszhoz, ha az IMF szavazati súlyait úgy osztják újra, hogy azok a gazdasági hatalom jelenlegi megoszlását tükrözzék? Nem fogja-e blokkolni Kína a G7-hez kötődő országok hitelezését, és fordítva? Nem jobb-e egy nem megfelelően működő irányítás, mint a szervezet abszolút bénultsága?
Talán erre igen a válasz, ezért van az, hogy az országok szavazati súlyát érintő reformnak ki kell terjednie az IMF irányításának alapvető megváltoztatására is.
Az igazgatótanácsnak többé nem kellene szavaznia az operatív döntésekről, beleértve az egyes hitelprogramokat is.
Ehelyett a Valutaalap top menedzsmentjének szabad kezet kellene kapnia a világgazdaság javát szolgáló operatív döntések meghozatalában oly módon, hogy az igazgatótanács csak átfogó iránymutatásokat határoz meg, és rendszeresen megvizsgálja, hogy ezeket az iránymutatásokat betartották-e.
Sőt, az igazgatótanácsnak – a vállalatokhoz hasonlóan – egyfajta irányító testületté (governance board) kellene válnia. Ez azt jelentené, hogy meghatározná a szervezet működési mandátumát, kinevezné és megváltoztatná a menedzsmentet, valamint figyelemmel kísérné a szervezet általános teljesítményét, de nem ellenőrizné a napi döntéseket. Minden operatív döntést depolitizálni kellene. Valójában John Maynard Keynes is ezt szerette volna látni a Valutaalap megalapításakor. Amerika túlzott befolyásától tartva nem rezidens igazgatótanácsot javasolt, ami a korlátozottabb kommunikációs lehetőségek és a gőzhajózás korában egy nem ügyvezető jellegű igazgatótanácsot és felhatalmazott menedzsmentet jelentett.
Ezzel a javaslattal szemben felmerülhet néhány ellenvetés.
Az első az, hogy a gazdaságilag erős országok nem lesznek hajlandók az adófizetőik forrásait a Valutaalaphoz lekötni, hacsak nem gyakorolhatnak teljes ellenőrzést azok felhasználása felett. Pontosan ez az, amit azonban az igazgatótanácsban domináns szereppel bíró országok már most is elvárnak a világ többi részétől.
Egy másik ellenvetés az, hogy a feltörekvő hatalmak, mint Kína, nem biztos, hogy beleegyeznek az IMF szerkezetének megváltoztatásába éppen most, amikor ők maguk is a hatalom megszerzésének küszöbén állnak. Ha azonban ezek az országok nem fogadnak el semmilyen változtatást, akkor a régi hatalmak sem fognak. A legutóbbi, 16. általános kvótafelülvizsgálat alig hozott változást az igazgatótanácsi székek elosztásában. Ugyanez várható, ha a régi és a feltörekvő hatalmak nem kötnek egy nagyszabású alkut.
Végezetül, az országoknak nem tetszene, ha a költségvetési forrásokat a nem választott menedzsment költené el, akik érzéketlenek lennének a világ népeinek szükségletei iránt. A politikai megfontolások továbbra is szerepet fognak játszani. A kormányok által kinevezett igazgatótanácsi tagok fogják kinevezni az IMF felső vezetőit, akiknek a kormányok szakpolitikai helyzetértékelése alapján széleskörű utasításokat fognak adni. A hitelezésre vonatkozó szabályok például enyhébbek lehetnek, ha azt az igazgatótanácsi tagok megfelelőnek tartják. A különbség az, hogy a szabályokat minden országra egységesen fogják alkalmazni. A bajba lévő országok befolyásos barátai továbbra is segíthetnek, de ezt az adott IMF-programon kívül kell majd megtenniük, nem pedig a szabályok megkerülése révén.
Nyolc évtizeddel az IMF megalapítása után a világ köthet – és kell is kötnie – egy nagyszabású alkut az IMF irányítási struktúrájának reformja és a felmerülő kihívások kezelése érdekében.
Ennek alternatívája pedig az lenne, hogy alig történik változás, és így végignézhetjük, ahogy a szervezet eljelentéktelenedik.
Egy orosz bíróság szerint az amerikai cég tartozása már a Föld teljes vagyonát is messze túlszárnyalja. A Google ugyanis több orosz televízió YouTube-csatornáját letiltotta.
Miután a Google blokkolta több orosz tévé YouTube-csatornáját, 17 orosz televíziós társaság már 2 szextillió (itt 36 nulla van a szám végén) rubelt követel az amerikai cégtől, ráadásul az összeg hetente duplázódik.
Korábban egy orosz bíróság arra utasította a Google-t, hogy állítsa vissza a tévécsatornák YouTube-fiókjait, ellenkező esetben naponta növekvő büntetést helyezett kilátásba. Az eredetileg csak napi 100 ezer rubeles büntetés mértéke hetente duplázódott, így az szeptemberben már elérte a kvintiliárdot, míg már még nagyobbra nőtt és már 2 szextillió rubelnél jár.
A büntetés lehetséges maximumának a bíróság nem szabott felső határt, így az idővel elérheti a Google nevét adó googol értékét is.
A behajtással ugyanakkor adódhatnak problémák, hiszen már a mostani érték is meghaladja a Földön található összes vagyon értékét – írja a Novaja Gazeta. A Google által a YouTube-ról kidobott csatornák között olyanokat találhatunk, mint az orosz hadügyminisztérium tulajdonában álló Zvezda, az állami egyes csatorna, vagy a Gazprom tévéje, az NTV.
A Google ráadásul valószínűleg nem is teljesítheti szankciósértés nélkül az orosz bíróság kérését. Ráadásul a Google orosz leánya már 2022-ben, alig pár hónappal az Ukrajna elleni orosz invázió után csődöt jelentett.
[type] => post
[excerpt] => Egy orosz bíróság szerint az amerikai cég tartozása már a Föld teljes vagyonát is messze túlszárnyalja. A Google ugyanis több orosz televízió YouTube-csatornáját letiltotta.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730320200
[modified] => 1730244905
)
[title] => Annyi pénz a világon nincs, amennyi a Google orosz tartozása
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=54243&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54243
[uk] => 54282
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 54244
[image] => Array
(
[id] => 54244
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1.jpg
[original_lng] => 64706
[original_w] => 1024
[original_h] => 592
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1-300x173.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1-768x444.jpg
[width] => 768
[height] => 444
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 592
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 592
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 592
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 592
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1730365302:8
[_thumbnail_id] => 54244
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2569
[translation_required_done] => 1
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A Strana ukrán hírügynökség közzétette a korábban felvett hitelek kamatainak összegét, amelyet Ukrajnának 2024-ben kell fizetnie a Nemzetközi Valutaalapnak.
Az ügynökség szerint a korábbi hitelek kiszolgálásának díja a jelenlegi dollárárfolyamon számolva 2,9 milliárd dollárt tesz ki.
Az újságírók arra is következtetnek, hogy a nemrég elfogadott 880 millió dollár nagy része szinte azonnal visszakerül az IMF-hez Ukrajna korábbi hiteleinek törlesztőrészleteként.
