A Legfelsőbb Tanács elfogadta a 9381-es számú törvényjavaslatot, amely szerint az Ukrenerho körülbelül 10 milliárd hrivnyát fordít az elektromos energia piacon keletkezett adósságok törlesztésére.
A törvény értelmében az Ukrenero a 2023–2024-es években a diszpécseri irányításból származó többletbevételt használja fel a piaci adósságok törlesztésére. A törlesztési összegből:
45%-ot a kiegyensúlyozó piacon felhalmozódott adósságok törlesztésére kell fordítani,
további 45%-ot a megújuló energiaforrásokból származó elektromos áram ipari termelőinek tartozó adósságok rendezésére,
a maradék 10%-ot pedig az univerzális szolgáltatásokat nyújtó beszállítók felé történő tartozások csökkentésére, különös figyelmet fordítva a háztartási napelemes rendszerek tulajdonosainak kifizetéseire.
Ahogy korábban is beszámoltak róla, az Ukrenerho adóssága meghaladja a 30 milliárd hrivnyát.
A szakértők szerint a kormány, a parlament és az Energetikai Nemzeti Bizottság feladata most az energiapiac megmentése, mivel a meglévő milliárdos adósságok folyamatosan nőnek, ami a szektor paralizálódását eredményezheti.
Nyolc évtizeddel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megalapítása után a világ országai nagyszabású alkut köthetnek – és kell is kötniük – az IMF irányítási struktúrájának reformja és a felmerülő kihívások kezelése érdekében. A dolgok jelenlegi állása szerint az IMF egyre rosszabb helyzetben van ahhoz, hogy teljesítse a tőle elvárt feladatokat.
A világnak szüksége van egy hatékony Nemzetközi Valutaalapra. A koronavírus-járványt követően az országok hatalmas mértékben eladósodtak, valamint egyre nő az újabb sokkok kockázata a globális felmelegedés és új kórokozók megjelenése miatt. A protekcionizmus (néha biztonsági érdekek mögé bújtatva) erősödik, ami akadályozza a fejlődés hagyományos útjait. Miközben a gazdaságok gyengélkednek, senki sem akarja befogadni azokat a kétségbeesett embereket, akik dzsungeleken átküzdve magukat vagy rozoga, túlzsúfolt csónakokra felmászva próbálnak tisztességes megélhetést találni.
Szükségünk van egy megbízható közvetítőre, aki segít az országoknak abban, hogy kitárgyalják a nemzetközi devizakereskedelem tisztességes szabályait (beleértve legközvetlenebbül a támogatásokra vonatkozó szabályokat), aki felszólítja a szabályszegőket, kritizálja a rossz intézkedéseket, és aki végső hitelezőként lép közbe a bajba jutott országok számára. Sajnos az IMF – vezetőségének és munkatársainak magas szakmai színvonala ellenére – egyre kevésbé alkalmas ezen feladatok ellátására.
A szervezet problémái az anakronisztikus irányítási modelljében rejlenek.
A legtöbb kulcsfontosságú döntést, beleértve az országhiteleket is, az IMF igazgatótanácsa hozza, ahol a G7-ek tagjai bírnak a legtöbb hatalommal.
Az Egyesült Államok de facto vétójoggal rendelkezik, és Japán szavazati súlya is meghaladja Kínáét, miközben utóbbi gazdasága mellett eltörpül Japáné.
India szavazati súlya is jóval kisebb, mint az Egyesült Királyságé vagy Franciaországé, annak ellenére, hogy gazdasága nagyobb és gyorsabban növekszik, mint az utóbbi két országé.
Mivel a világ egykori meghatározó hatalmai nem hajlandók engedni, a gyorsan növekvő feltörekvő gazdaságok alulreprezentáltsága továbbra is fennáll. Ugyanakkor már nem egyértelmű, hogy a régi hatalmak még mindig a globális érdekeket tartják-e szem előtt. A II. világháborút követő években az Egyesült Államokra, mint egyetlen gazdasági szuperhatalomra, lehetett bízni, hogy betartatja a játékszabályokat, és általában véve felülemelkedik a viszályokon. De ahogy nőtt az aggodalma, hogy lehagyják, bíróból játékossá vált. Egykor annak az elképzelésnek a hangoztatója volt, hogy a nyitottság mindenki számára előnyös, de ma már egyre inkább csak a saját feltételei szerint kívánja a nyitottságot megvalósítani.
Az IMF hitelezési döntéseinek minősége is valószínűleg romlik. Amikor a Valutaalap hitelez, természetesen jellemző, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő, jó kapcsolatokkal rendelkező országok könnyebb feltételek mellett több támogatást szereznek. Bár az IMF hitelnyújtását mindig is befolyásolták politikai tényezők, a múltban nagyobb volt az esélye annak, hogy a hitelezés sikeres legyen, mivel az igazgatótanács befolyásos tagjai külső segítséget nyújtottak – gondoljunk például az 1994-es mexikói válságra, ahol az USA jelentős mértékben hozzájárult a mentőcsomaghoz.
Most, hogy a költségvetési források még a G7-ek körében is szűkösek, az IMF-nek egyre inkább kockáztatnia kell saját tőkéjét, ahogy az igazgatótanács nagyhatalmú tagjai, akik kevéssé a saját bőrüket viszik vásárra, a hiteleket a barátaik és szomszédjaik felé irányítják. Ami még rosszabb, hogy ez a különleges bánásmód talán nem is segít a hitelfelvevőkön, akik közül soknak inkább szorosabb pórázra lenne szükségük.
Összefoglalva, az IMF irányítási struktúrája egyre inkább káros hatással lesz a valutaalap tevékenységére.
De vajon nem vezet-e káoszhoz, ha az IMF szavazati súlyait úgy osztják újra, hogy azok a gazdasági hatalom jelenlegi megoszlását tükrözzék? Nem fogja-e blokkolni Kína a G7-hez kötődő országok hitelezését, és fordítva? Nem jobb-e egy nem megfelelően működő irányítás, mint a szervezet abszolút bénultsága?
Talán erre igen a válasz, ezért van az, hogy az országok szavazati súlyát érintő reformnak ki kell terjednie az IMF irányításának alapvető megváltoztatására is.
Az igazgatótanácsnak többé nem kellene szavaznia az operatív döntésekről, beleértve az egyes hitelprogramokat is.
Ehelyett a Valutaalap top menedzsmentjének szabad kezet kellene kapnia a világgazdaság javát szolgáló operatív döntések meghozatalában oly módon, hogy az igazgatótanács csak átfogó iránymutatásokat határoz meg, és rendszeresen megvizsgálja, hogy ezeket az iránymutatásokat betartották-e.
Sőt, az igazgatótanácsnak – a vállalatokhoz hasonlóan – egyfajta irányító testületté (governance board) kellene válnia. Ez azt jelentené, hogy meghatározná a szervezet működési mandátumát, kinevezné és megváltoztatná a menedzsmentet, valamint figyelemmel kísérné a szervezet általános teljesítményét, de nem ellenőrizné a napi döntéseket. Minden operatív döntést depolitizálni kellene. Valójában John Maynard Keynes is ezt szerette volna látni a Valutaalap megalapításakor. Amerika túlzott befolyásától tartva nem rezidens igazgatótanácsot javasolt, ami a korlátozottabb kommunikációs lehetőségek és a gőzhajózás korában egy nem ügyvezető jellegű igazgatótanácsot és felhatalmazott menedzsmentet jelentett.
Ezzel a javaslattal szemben felmerülhet néhány ellenvetés.
Az első az, hogy a gazdaságilag erős országok nem lesznek hajlandók az adófizetőik forrásait a Valutaalaphoz lekötni, hacsak nem gyakorolhatnak teljes ellenőrzést azok felhasználása felett. Pontosan ez az, amit azonban az igazgatótanácsban domináns szereppel bíró országok már most is elvárnak a világ többi részétől.
Egy másik ellenvetés az, hogy a feltörekvő hatalmak, mint Kína, nem biztos, hogy beleegyeznek az IMF szerkezetének megváltoztatásába éppen most, amikor ők maguk is a hatalom megszerzésének küszöbén állnak. Ha azonban ezek az országok nem fogadnak el semmilyen változtatást, akkor a régi hatalmak sem fognak. A legutóbbi, 16. általános kvótafelülvizsgálat alig hozott változást az igazgatótanácsi székek elosztásában. Ugyanez várható, ha a régi és a feltörekvő hatalmak nem kötnek egy nagyszabású alkut.
Végezetül, az országoknak nem tetszene, ha a költségvetési forrásokat a nem választott menedzsment költené el, akik érzéketlenek lennének a világ népeinek szükségletei iránt. A politikai megfontolások továbbra is szerepet fognak játszani. A kormányok által kinevezett igazgatótanácsi tagok fogják kinevezni az IMF felső vezetőit, akiknek a kormányok szakpolitikai helyzetértékelése alapján széleskörű utasításokat fognak adni. A hitelezésre vonatkozó szabályok például enyhébbek lehetnek, ha azt az igazgatótanácsi tagok megfelelőnek tartják. A különbség az, hogy a szabályokat minden országra egységesen fogják alkalmazni. A bajba lévő országok befolyásos barátai továbbra is segíthetnek, de ezt az adott IMF-programon kívül kell majd megtenniük, nem pedig a szabályok megkerülése révén.
Nyolc évtizeddel az IMF megalapítása után a világ köthet – és kell is kötnie – egy nagyszabású alkut az IMF irányítási struktúrájának reformja és a felmerülő kihívások kezelése érdekében.
Ennek alternatívája pedig az lenne, hogy alig történik változás, és így végignézhetjük, ahogy a szervezet eljelentéktelenedik.
Egy orosz bíróság szerint az amerikai cég tartozása már a Föld teljes vagyonát is messze túlszárnyalja. A Google ugyanis több orosz televízió YouTube-csatornáját letiltotta.
Miután a Google blokkolta több orosz tévé YouTube-csatornáját, 17 orosz televíziós társaság már 2 szextillió (itt 36 nulla van a szám végén) rubelt követel az amerikai cégtől, ráadásul az összeg hetente duplázódik.
Korábban egy orosz bíróság arra utasította a Google-t, hogy állítsa vissza a tévécsatornák YouTube-fiókjait, ellenkező esetben naponta növekvő büntetést helyezett kilátásba. Az eredetileg csak napi 100 ezer rubeles büntetés mértéke hetente duplázódott, így az szeptemberben már elérte a kvintiliárdot, míg már még nagyobbra nőtt és már 2 szextillió rubelnél jár.
A büntetés lehetséges maximumának a bíróság nem szabott felső határt, így az idővel elérheti a Google nevét adó googol értékét is.
A behajtással ugyanakkor adódhatnak problémák, hiszen már a mostani érték is meghaladja a Földön található összes vagyon értékét – írja a Novaja Gazeta. A Google által a YouTube-ról kidobott csatornák között olyanokat találhatunk, mint az orosz hadügyminisztérium tulajdonában álló Zvezda, az állami egyes csatorna, vagy a Gazprom tévéje, az NTV.
A Google ráadásul valószínűleg nem is teljesítheti szankciósértés nélkül az orosz bíróság kérését. Ráadásul a Google orosz leánya már 2022-ben, alig pár hónappal az Ukrajna elleni orosz invázió után csődöt jelentett.
[type] => post
[excerpt] => Egy orosz bíróság szerint az amerikai cég tartozása már a Föld teljes vagyonát is messze túlszárnyalja. A Google ugyanis több orosz televízió YouTube-csatornáját letiltotta.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730320200
[modified] => 1730244905
)
[title] => Annyi pénz a világon nincs, amennyi a Google orosz tartozása
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=54243&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54243
[uk] => 54282
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 54244
[image] => Array
(
[id] => 54244
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1.jpg
[original_lng] => 64706
[original_w] => 1024
[original_h] => 592
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1-300x173.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1-768x444.jpg
[width] => 768
[height] => 444
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 592
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 592
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 592
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/google-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 592
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1730365302:8
[_thumbnail_id] => 54244
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 965
[translation_required_done] => 1
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A Strana ukrán hírügynökség közzétette a korábban felvett hitelek kamatainak összegét, amelyet Ukrajnának 2024-ben kell fizetnie a Nemzetközi Valutaalapnak.
Az ügynökség szerint a korábbi hitelek kiszolgálásának díja a jelenlegi dollárárfolyamon számolva 2,9 milliárd dollárt tesz ki.
Az újságírók arra is következtetnek, hogy a nemrég elfogadott 880 millió dollár nagy része szinte azonnal visszakerül az IMF-hez Ukrajna korábbi hiteleinek törlesztőrészleteként.
Elérte a négymilliárd eurót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által az orosz hadműveletek kezdete óta Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet szombati beszámolójában közölte, hogy 200 millió eurós hitelcsomagról írt alá megállapodást a legnagyobb ukrán vízierőmű-üzemeltető vállalat, az Ukrhidrenergo számára, és ezzel emelkedett négymilliárd euróra az eddigi támogatások értéke.
A hitelből 100 millió eurót az EBRD folyósít, a fennmaradó 100 millió eurós hitelrészt Olaszország adja.
A londoni bank szerint az Ukrhidrenergo létesítményeire a háború két évvel ezelőtti kezdete óta az orosz haderő ötvennél is több csapást mért, és a károk helyreállítása hozzávetőleg 500 millió euró költséggel jár.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter az EBRD szombati bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: Olaszország az orosz invázió kezdete óta „tántoríthatatlanul támogatja” Ukrajnát, és a továbbiakban is Kijev támogatására sarkallja a nemzetközi közösséget.
Az EBRD tájékoztatása szerint az Ukrhidrenergo kilenc vízerőművének kapacitása a háború előtt 6,1 GW volt, az orosz támadások következtében azonban ez 5,8 GW-ra csökkent.
A londoni pénzintézet kiemelte azt is, hogy 2022-ben és 2023-ban összesen 3,8 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, vagyis a most aláírt 200 millió eurós hitelcsomag nyomán elérte a négymilliárd eurót az Ukrajnának folyósított pénzügyi segítség értéke.
Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – a orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022-2023-as időszakra, de ezt a finanszírozási célt a pénzintézet már tavaly októberre teljesítette.
Az EBRD kormányzótanácsa tavaly jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést, és ezzel a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett december 31-i hatállyal.
Az EBRD tavaly 464 egyedi programra 13,1 milliárd euró finanszírozást juttatott hitelek és befektetések formájában a tevékenységi területéhez tartozó összes gazdaságnak.
A folyósítások tavalyi értéke és a programok száma egyaránt rekord volt a pénzintézet több mint három évtizedes eddigi történetében.
A Harkiv megyében található Pervomajszke városban le akarják kapcsolni a hő- és vízellátást azoknál a lakosoknál, akik nem törlesztik a felhalmozódott adósságukat – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Mikola Baksejevnek, Pervomajszke polgármesterének a Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Baksejev jelezte, hogy a Teplomerezsi közművállalat, amely hőenergiával és vízzel látja el a várost, nem tud időben fizetni az energiaforrásokért, mivel egyes fogyasztók következetesen nem fizetnek a szolgáltatásokért. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy leállítják a vállalat villamosenergia-ellátását, ami az összes fogyasztó szolgáltatásának teljes leállásához vezet – tette hozzá.
„Februárban, mivel az előfizetők rendszeresen nem fizettek a kapott szolgáltatásokért, 17 lakás vízellátását tervezik lekapcsolni” – írta a városvezető. Mint tisztázta, a fogyasztókat előzetesen figyelmeztetik, a tartozás 30 napon belüli visszafizetésének megtagadása esetén leállítják a vízszolgáltatást. A visszaállítására csak az adósság visszafizetése, valamint a vízvezeték-bekötési és leválasztási munkák kifizetése után kerül sor – figyelmeztetett. „Hasonló a helyzet azokkal kapcsolatban is, akiknek hőszolgáltatási tartozásaik vannak. Jelenleg azoknak a házaknak a lépcsőházait írják össze, amelyek lakói nem fizetnek a fűtésért” – írta Mikola Baksejev.
Kijevben a Yasno energiaszolgáltató azt tervezi, hogy már január 29-től megkezdi az adósok lekapcsolását az elektromos hálózatról – jelentette be csütörtökön Szerhij Kovalenko, a Yasno vezérigazgatója az ukrán televízió maratoni háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kovalenko elmondta: „Az első lekapcsolások valamikor január 29-én kezdődnek. Az adósok kétféle jelzést kaphatnak. Az első, amikor a cég a tartozásról értesít, és kéri, fizessék azt ki. Ez valamennyi módon történik, az SMS-től, a Viber-ben küldött leveleken és chat-en keresztül az egyes személyeknek szóló telefonhívásokig.”
A vezérigazgató szerint a második értesítés a fogyasztó, közvetlenül lekapcsolása a hálózatról. „Ami a figyelmeztetést illeti, hivatalos dokumentumként 10 nappal a lekapcsolás előtt kiküldik. Ez az első szakasz, amikor az embernek van ideje (tartozásokat fizetni – a szerk.). És 5 napon belül küldik a hálózatok. Ez a 10 nap – a helyzetből való kilábalást és az adósság kifizetését szolgálja” – mondta.
Kovalenko megjegyezte, hogy ez nem jelenti azt, hogy január 29-től mindenki kap értesítést, akinek tartozása van. „A legnagyobb tartozás szerint rangsoroljuk az adósokat. A második kritérium pedig a tartozás mélysége. Vagyis ha egy hónapja vannak adósok, ez nem olyan nagy probléma, van reményünk, kommunikálunk velük. És vannak olyan adósságok, amelyek egy évesek vagy annál hosszabbak” – tette hozzá. Elmondása szerint a lekapcsolásra az első figyelmeztetés kézhezvétele után 10 nappal kerül sor.
„Az ilyen forgatókönyv elkerülése érdekében ki kell fizetni az adósságot. Ez nem nagy probléma. Számos elektronikus csatorna létezik, amelyen keresztül lehet fizetni: a weboldaltól kezdve a mobilalkalmazásig. Ezt a világ bármely pontjáról megtehetik” – mutatott rá Szerhij Kovalenko.
Egy nemzetközi cég által elvégzett audit megcáfolta a Gazprom orosz állami gázvállalat azon állítását, amely szerint Moldova 800 millió dollárral tartozik neki – közölte vasárnap Maia Sandu moldovai elnök.
A Gazprom és moldovai leányvállalata 2021 végén közölte: Moldova több száz millió dollár adósságot halmozott fel, amit vissza kell fizetnie, hogy zavartalanul folytatódjon az ország ellátása orosz gázzal. A Gazprom egy évvel ezelőtt 709 millió dollárra tette a felhalmozott adósságot az azóta keletkezett kamatok nélkül.
Sandu ezt cáfolta, ugyanakkor azt nem hozta nyilvánosságra, hogy van-e Moldovának bármilyen, ettől kisebb összegű tartozása az orosz gázvállalattal szemben.
Annyit tett hozzá, hogy a moldovai kormány napokon belül hivatalos nyilatkozatban ismerteti az audit eredményét. Moldova tavaly december óta nem vásárolt gázt a Gazpromtól, hanem szükségleteit más európai országoktól vásárolt földgázzal fedezte.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
Az Ukrenerho állami energetikai vállalat más energiapiaci szereplőkkel szemben fennálló tartozásai mára elérik az 50 milliárd hrivnyát jelentette – jelentette be Volodimir Kudrickij, az Ukrenerho cég vezérigazgatója a Legfelső Tanács energiaügyi bizottságának ülésén.
A jelentés szerint Kudrickij elmondta: „Az Ukrenerho adóssága a piaci szereplőkkel szemben 50 milliárd hrivnya. Körülbelül 17 milliárd hrivnyával tartozunk a kiegyenlítő piacon, és 26 milliárd hrivnyával tartozunk a garantált vevőnek.”
Az Ukrenerho vezetője azt is hozzátette, hogy a diszpécserdíjból finanszírozott kiegészítő szolgáltatásokért a társaság 3,6 milliárd hrivnyával, az Ukrenerho pedig 2,5 milliárd hrivnyával tartozik az egyetemes szolgáltatóknak a hazai naperőművekben megtermelt áramért.
Ihor Szirota, az Ukrhidroenerho vezetője hozzátette, hogy az Ukrenerho feléjük fennálló adóssága 7,4 milliárd hrivnyára nőtt. Ugyanakkor Kudrickij hozzátette, hogy az Ukrenerhoval szemben fennálló tartozások jelenleg 59 milliárd hrivnyát tesznek ki.
Ukrajnában a hadiállapot idején tartozás miatt tilos lekapcsolni a kommunális szolgáltatásokat – közölte az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium sajtószolgálata.
„Ukrajnában a kormány 2022. 03. 05-i 206. számú határozata értelmében a hadiállapot ideje alatt tartozás esetén tilos a lakosság számára a kommunális szolgáltatások megszüntetése/felfüggesztése” – áll a közleményben.
A minisztérium megjegyezte, hogy a Reintegrációs Minisztérium forróvonalára számos állampolgári hívás érkezik amiatt, hogy a kommunális és áramszolgáltatók arra figyelmeztetnek, hogy tartozás esetében megszüntetik a szolgáltatást. A minisztérium tájékoztatása szerint ez a villamosenergiára, gázszolgáltatásra, a melegvíz- és a központi vízellátásra vonatkozik. Vannak esetek, amikor a kommunális tartozások miatt kilakoltatással fenyegetik az állampolgárokat.
