Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium hét kínai vállalatot helyezett tiltólistára, arra hivatkozva, hogy részt vesznek a kínai hadsereg által használt szuperszámítógépek készítésében.
Az amerikai tiltólistát 1997 februárjában hozták létre, a rajta szereplő vállalatok, kutatóintézetek és egyének csak külön engedéllyel juthatnak eszközökhöz az Egyesült Államokból, megakadályozva ezzel azt, hogy amerikai technológiákat használjanak fel nemkívánatos katonai célokra. A minisztérium közleményében aláhúzta: a cégek tevékenysége szembemegy az amerikai nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekekkel.
Az utóbbi időben egyre feszültebb amerikai-kínai viszony alakulásának egyik fontos fordulata volt, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium 2019 májusában a Huawei kínai telekommunikációs óriáscéget is felvette a tiltólistára. Az újabb cégek, akik felkerültek a feketelistára:
Tianjin Phytium Information Technology
Shanghai High-Performance Integrated Circuit Design Center
Sunway Microelectronics
National Supercomputing Center Jinan
National Supercomputing Center Shenzhen
National Supercomputing Center Wuxi
National Supercomputing Center Zhengzhou
Peking felszólalt a kínai vállalatok érdekeinek védelmében, Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott:
„Kína meg fogja tenni a szükséges lépéseket a vállalatok jogainak és érdekeinek biztosítására.”
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Egyre nagyobb nyomást gyakorol a technológiai óriáscégekre a pekingi kormány, mivel a monopóliumellenes hatóság szerint túl nagyra nőtt a – főként az internetes – társaságok piaci befolyása. A tervezet megszorítások főként a közösségi médiaplatformokat érintenék.
Több mint hatvanmilliárd dollárt veszített piaci értékéből hétfőre a kínai Tencent e-kereskedelmi társaság a cég részvényárfolyamának zuhanása miatt. A befektetők amiatt kezdtek el aggódni – nem alaptalanul –, hogy a kínai állami piacszabályzó hatóság (SAMR) még kurtábbra akarja fogni a nagyra nőtt vállalatok gyeplőjét. Az értékvesztést okozó piaci reakció közvetlen előzménye, hogy az SAMR múlt pénteken tizenkét technológiai vállalatot bírságolt meg egyenként ötszázezer jüanra (hetvenhétezer dollárra) a monopóliumellenes törvények megszegéséért, konkrétan illegálisnak minősített akvizíciók miatt. A kínai állami CCTV szerint Hszi Csin-ping (Xi Jinping) államfő megelőzőleg elrendelte, hogy a piacfelügyelet hatékonyabban ellenőrizze az internetes cégeket, törje le a monopóliumokat, valamint segítse elő a tisztességes piaci versenyt – írja a Magyar Nemzet.
Az általános szigorítás természetesen kiterjed a rivális Alibabára is. A két versenytársról az a hír járja, hogy feldarabolás fenyegeti őket, azaz külön holdingba kell szervezniük jövedelmező pénzügyi – banki, biztosítási, fizetési – szolgáltatásaikat. Ez utóbbiakhoz tartozik az Alibaba Ant csoportjának Alipay és a Tencent WeChat Pay nevű alkalmazása. A WeChat üzenetküldő platform egyébként a világ legelterjedtebb csevegő alkalmazása, több mint egymilliárdan használják Ázsiában, így nem véletlen, hogy a vállalat alapítója, egyben elnök-vezérigazgatója, Ma Hua-teng Kína második leggazdagabb embere lett – bár cége mostani értékvesztésével valószínűleg az ő pénztárcája is vékonyabb lett. Másik jól jövedelmező üzletág a szerencsejáték-ipar, de a Tencentnek vannak befektetései a zene- és a filmiparban is. Az Alibabára tavaly októberben kezdett rájárni a rúd, amikor a piacfelügyeleti hatóság az utolsó pillanatban megakadályozta az Ant csoport tőzsdei debütálását, pedig ez lett volna az év legnagyobb dobása. A konglomerátum alapítója, az operatív vezetéstől már visszavonult Jack Ma (eredeti nevén Ma Jün) ugyancsak Kína leggazdagabb emberi közé tartozik, ám ez a pekingi kormány véleménye szerint nem jogosította fel arra, hogy bírálja Kína pénzügyi-finanszírozási politikáját és banktechnológiai eljárásait – s emiatt kiadós fejmosásban is részesült, miközben hetekre „eltűnt”.
Kína tavaly novemberben kezdte jelentős mértékben szigorítani a monopóliumellenes törvényt és ennek nyomán az ellenőrzéseket. Egy kínai szakértő szerint az internetóriások túl nagyra nőttek, s tevékenységük eddigi húsz éve alatt hatalmas befolyást szereztek a politikában és a gazdaságban. Némelyik erőszakosan terjeszkedik és gyilkos árversenyben szorítja ki kisebb ellenfeleit a piacról, felborítva annak működési rendjét.
Megdöbbentőnek tűnő ötlettel állt elő Nevada állam kormányzója – olvasható az Origo cikkében.
A politikusok számára kritikus fontosságú az általuk képviselt közösségekben való munkahelyteremtés és gazdaságfejlesztés, ennek során leginkább a nagy és tőkeerős cégek betelepítése ragadja meg a fantáziájukat, hiszen ezek rövid idő leforgása alatt, közvetlen és közvetett módon is látványos változást képesek hozni. Az efféle cégek száma persze erősen véges, így ha valamelyikük új telephelyet kíván nyitni, akkor a szóba jövő területek képviselői között ádáz verseny indul a kegyeikért.
Nevada állam kormányzója most egy elsőre abszolút radikálisnak tűnő ötlettel állt el a legnagyobb vállalatok, elsősorban techcégek bevonzása érdekében: lehetővé tenné, hogy az általa innovációs zónáknak nevezett területeken gyakorlatilag városállamokat hozzanak létre.
A városállamok háromfős felsővezetései ugyanolyan jogkörökkel rendelkeznének, mint a megyei tanácsok vezetői, így például a saját hatáskörben dönthetnének a területükön élők adóztatásáról, rendeleteket hozhatnának, iskolákat, bíróságokat, állami szolgáltatásokat üzemeltethetnének.
Steve Sisolak elképzelése szerint a lehetőség iránt érdeklődő nagyvállalatoknak legalább 202 négyzetkilométernyi, a kezdetekben teljesen lakatlan, meglévő városoktól távolabb eső területet kellene felvásárolniuk, majd ott legalább 1 milliárd dollár értékű beruházást kellene végrehajtaniuk.
A szlengesen meredeknek titulálható elképzelést azzal magyarázza Sisolak, hogy ezzel a klasszikus állami ösztönzők, például adókedvezmények nélkül lehetne bevonzani és lekötni a nagyvállalatokat, lehetővé tenni számukra a változó piaci körülmények által indokolt rugalmasságot. A kormányzó a közeljövőben kíván részletesebb tájékoztatást nyújtani a még formálódó ötletéről.
Sisolak szerint ha sikerül elfogadtatnia a törvényjavaslatát, akkor az első ilyen innovációs zónát a Blockchains nevű cég hozhatja létre Renótól északra, az elképzelés szerint a nulláról felhúzandó okosvárosát stílszerűen blokklánc-technológia hajtaná a színfalak mögött.
A kormányzó koncepciójáról sokaknak elsőre a sci-fi könyvekből és filmekből ismert, nagyvállalatok által irányított városok és államok ugorhatnak be, azonban az Egyesült Államokban valójában nem újdonság az elképzelés, az 1920-as évek előtt változó sikerrel már működtek efféle közösségek.
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
