Az AstraZeneca bejelentette: 2030-ig 50 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban gyártási és kutatás-fejlesztési kapacitásainak bővítésére. A lépés közvetlen válasz Donald Trump elnök importtarifa-politikájára, amely arra ösztönzi a gyógyszercégeket, hogy termelésüket az Egyesült Államokba helyezzék át.
A beruházás keretében egy új gyógyszergyár épül Virginiában, valamint fejlesztések indulnak Marylandben, Massachusettsben, Kaliforniában, Indianában és Texasban is, főként sejtterápiás gyártás és kutatás terén. Emellett az angol–svéd vállalat modernizálja amerikai klinikai próbahálózatát és folytatja új gyógyszerekbe történő befektetéseit.
Az AstraZeneca célja, hogy 2030-ra elérje a 80 milliárd dolláros éves bevételt, amelynek fele az Egyesült Államokból származna.
Az Egyesült Államok már 2024-ben is az árbevétel több mint 40 százalékát adta, és továbbra is a világ legnagyobb, 635 milliárd dolláros gyógyszerpiacának számít – írja a Reuters.
Trump visszatérése óta ismételten szorgalmazza, hogy az Amerikában értékesített gyógyszereket az országban állítsák elő, és ne importálják őket külföldről. Emellett szeretné, ha az amerikai gyógyszerárak közelítenének más országok árszintjéhez. Pascal Soriot vezérigazgató Washingtonban jelentette be a beruházást, kiemelve: az Egyesült Államok nem viselheti egyedül a globális kutatás-fejlesztés költségeit. Szerinte más országoknak is nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a gyógyszerfejlesztéshez, például magasabb árakkal.
Újabb európai céget vásárol fel az MHP: a baromfipiacon már a kontinens legnagyobbjának számító ukrajnai cég a spanyol UVESA megvételével tovább erősíti ezt a pozícióját, és növeli érdekeltségét a sertésszektorban is. Az orosz–ukrán háború ellenére az MHP tavalyi harmadik negyedéve volt a legeredményesebb a cég történetében.
Kötelező érvényű ajánlatot nyújtott be az MHP, Ukrajna legnagyobb baromfi-feldolgozója a sertés-, illetve baromfihússzektorban érdekelt élelmiszeripari vállalat, a spanyol UVESA Group megvételére. Az MHP ajánlata az UVESA összes jelenlegi részvényesének szól, és 50,01 százalékos minimális részesedést kíván elérni.
Mint közölték, ha hatósági jóváhagyások szükségesek az üzlethez, azok követelményeit megvizsgálják, és „szükség szerint kezelik” – írja a Poultryworld. Az MHP terjeszkedése azért különösen fontos a magyar baromfiszektor szempontjából, mert az ukrajnai cég már korábban is fontos pozíciókat szerzett Európában, és termékeivel elárasztotta az uniós piacot.
A cég az akvizíciót egy újabb stratégiai lépésnek tekinti, amivel megszilárdítja jelenlétét a globális élelmiszeriparban, egyben pedig hosszú távú befektetőt biztosít az UVESA Group számára. Az ügylet tovább erősíti az MHP pozícióját Európában, ahol a becslések szerint már a legnagyobb baromfitermelőnek számít.
Az MHP itt van a szomszédban is
A beszámoló szerint az MHP működteti a 2019-ben felvásárolt Perutnina Ptuj leányvállalatot is, amely Szlovéniában, Szerbiában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában értékesít baromfit. A cégnek van vágóüzeme Hollandiában, egy vegyes vállalata Szaúd-Arábiában, valamint értékesítési és elosztóirodái az Egyesült Királyságban, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
A cég hangsúlyozta, hogy spanyolországi jelenléte új munkahelyeket teremt, és értékes együttműködési lehetőségeket biztosít a helyi gazdálkodókkal és vállalkozásokkal, elősegíti a tágabb baromfiellátási lánc megerősítését, és hozzájárul Spanyolország tágabb mezőgazdasági ágazatához, javítva az ország élelmiszer-fenntarthatóságát és előmozdítva a gazdasági fejlődést.
Az 1964-ben alapított UVESA Spanyolország egyik legnagyobb baromfi-feldolgozója, amely hatszáz gazdaságot integrált, Alpico márkanév alatt készít és exportál szárított kolbászt, valamint Basmahal védjegy alatt húskészítményeket.
Bár az elmúlt években történt cégfelvásárlások a cég globális baromfiiparban betöltött szerepét erősítették, az MHP kinyilvánította, hogy a prioritás továbbra is az ukrajnai üzletfejlesztés. Mint közölték: azon dolgozunk, hogy biztosítsuk az élelmiszer-biztonságot, létesítményeink stabil működését, erősítsük az állam gazdaságát, támogassuk a hadsereget, csapatainkat és közösségeinket, és olyan ukrán vállalkozásokba fektetünk be, amelyek kiterjesztik az MHP kulináris ökoszisztémáját.
Háborús hatás
Az MHP jelentése szerint 3300 alkalmazottját sorozták be az ukrán fegyveres erőkbe a háború 2022. februári kezdete óta, ami a vállalatcsoport alkalmazottainak 12 százaléka, és folyamatosan növekszik. A háború hatása érződik a termelésben is: az MHP előzetes adatai szerint ugyanis a tavalyi harmadik negyedévben az ukrajnai egységeinek baromfitermelése 10 százalékkal, 167,84 ezer tonnára esett vissza. Ugyanakkor szlovén érdekeltsége, a Perutnina Ptuj baromfitenyésztő vállalat európai gyártóüzemei 11 százalékkal, 38,52 ezer tonnára növelték a kibocsátást.
Ezen időszak alatt az MHP baromfiexportja 9 százalékkal, 90,49 ezer tonnára esett vissza.
A tavalyi első három negyedévben az ukrajnai baromfihús-termelés mennyisége is kismértékben visszaesett, és
533,74 ezer tonnát ért el az előző évi
546,37 ezer tonnával szemben.
Mindezek ellenére a harmadik negyedévében az MHP 96 millió dolláros nettó nyereséget termelt, ami 75 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakában mért értéket, és ami a legsikeresebb három hónapja volt az addig eltelt időszakban. A kilenchavi összes nyeresége 16 százalékkal meghaladva az előző évit, 141 millió dollár volt. Mindezt pedig az ukrán devizaárfolyam-ingadozások negatív hatása és a fennmaradó, magas háborús költségek ellenére érte el a cég.
Összességében a háborúval kapcsolatos költségek magasak, tavaly az első kilenc hónapban elérték a 38 millió dollárt, szemben a 2023 első háromnegyedévében mért 23 millió dollárral – szólnak az MHP számításai. Idén a háború továbbra is bizonytalanná teszi az ukrán piaci helyzetet, nemzetközi szinten pedig csökkenő árakra számítanak.
Az MHP egyébként egy az USA-beli Oakland Institute által készített tanulmány szerint 360 ezer hektár termőföldet művel Ukrajnában. Az uniós tagállamokban működtetett üzemei révén pedig már az orosz–ukrán háború előtt jelentős pozíciókat szerzett az EU-piacain. Ehhez a kvótát úgy játszotta ki, hogy a csontos csirkemellet az egy ízületes szárnyat rajta hagyva szállították be az unióba, majd azt saját üzemeiben mellfilévé és szárnnyá darabolták.
A Nova Posta azt tervezi, hogy belép a nyugat-európai piacra. Az európai terjeszkedés részeként év végéig Lengyelországban teszik elérhetővé szolgáltatásaikat – írja az Index.
Ez lesz az első szakasz, aztán meglátjuk, hogyan fejlődik a cég külföldön, ettől függően tervezzük a második szakaszt és a nyitást más országokban is – nyilatkozta Olena Plahova, a cég PR-igazgatója. Döntésüket a külföldre menekült ukránok igényeivel indokolják.
Terveik szerint először az Ukrajnával szomszédos országokban – Lengyelország után Szlovákiában és Romániában – fognak terjeszkedni.
A brit sajtónak szivárogtatták ki az Uber 124 ezer online dokumentumát, mely érdekes képet fest az európai lobbitevékenységről, melyben Emmanuel Macron és Neelie Kroes jelentős szerepet játszott.
Emmanuel Macron jelenlegi francia köztársasági elnök és a holland Neelie Kroes, az Európai Bizottság korábbi alelnöke nyakig belebonyolódott a kíméletlen és sokszor törvénytelen üzleti módszereiről ismert, amerikai Uber fuvarmegosztó cég titkos megsegítésébe – derül ki a most nyilvánosságra hozott, összesen 124 ezer online aktából, amelyek között 83 ezer – 2013 és 2017 között elküldött – e-mail is található.
Az aktákat a The Guardian szivárogtatta ki, majd megosztották az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával és számos más médiaszervezettel, köztük a BBC-vel. Az akták első alkalommal tárják fel, hogy az évi 90 millió dolláros büdzséjű lobbizással és PR-tevékenységgel miként toboroztak baráti politikusokat, hogy azok segítsenek az európai taxisipart a tönk szélére sodró kampányban.
Travis és Emmanuel hamarosan keresztnéven szólították egymást
Mint ismert, Európában először Párizsban indult el az Uber bevezetése, ám a cég a taxisok kemény ellenállásába ütközött, ami erőszakos utcai tüntetésekben csúcsosodott ki. Az Uber segítségére sietett azonban egy Emmanuel Macron nevű, 2014 augusztusában gazdasági miniszternek kinevezett ambiciózus bankár, aki éppen ebben a vállalatban látta a gazdasági növekedés lehetőségét és az égetően fontos új munkahelyeket, ezért szívesen segített.
Macron még 2014 októberében találkozott Travis Kalanick vezérigazgatóval, illetve más vezetőkkel és lobbistákkal, ez volt a kezdete annak a hosszú – de kevéssé nyilvánosságra hozott – munkának, amelynek során a kormányon belül a vitatott cég érdekeit képviselte.
Mark MacGann, az Uber lobbistája „látványosnak” nevezte a találkozót – derül ki az aktákból. „Hamarosan táncolni fogunk egymással” – tette hozzá.
„Emmanuel” és „Travis” rövidesen a keresztnevükön szólították egymást, és az akták szerint legalább négyszer találkoztak Párizsban és a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon.
Az Uber egy alkalommal azt írta Macronnak, hogy „rendkívül hálás”. A nyitottság és a fogadtatás, amelyben részesülünk, szokatlan a kormány és a gazdaság kapcsolatában.
A francia taxisofőröket abban az időben jócskán feldühítette az UberPop alkalmazás 2014-es elindítása, hiszen ez egy olyan szolgáltatás volt, amely lehetővé tette az engedély nélküli sofőrök számára, hogy jóval alacsonyabb áron fuvarozzanak.
A bíróságok és a parlament betiltotta, ám az Uber fenntartotta a szolgáltatást, miközben megtámadta a törvényt. Macron úgy vélte, hogy az UberPopnak nincs jövője, de beleegyezett, hogy együttműködik a céggel a többi szolgáltatását érintő törvények átdolgozásában.
Az Uber vázlatot ad a fuvarmegosztás szabályozási keretére. Összekapcsoljuk a csapatainkat, hogy elkezdjünk dolgozni egy megvalósítható javaslaton, amely hivatalos keretrendszerré válhat Franciaországban – olvasható Travis Kalanick Macronnak küldött e-mailjében.
Aztán 2015. június 25-én a tüntetések erőszakba torkolltak, és egy héttel később Macron SMS-t küldött Kalanicknek, amelyben nyilvánvalóan segítséget ajánlott. A jövő héten mindenkit összehívok, hogy előkészítsük a reformot és módosítsuk a törvényt– írta. Ugyanezen a napon az Uber bejelentette, hogy Franciaországban felfüggesztette az UberPop szolgáltatást.
Hónapokkal később Macron aláírta az Uber-sofőrök engedélyezésére vonatkozó követelményeket enyhítő rendeletet.
Az, hogy a jelenlegi francia elnök milyen mértékben állt kapcsolatban az országa törvényeit megszegve működő, ellentmondásos globális céggel, most derült ki először. Macron szóvivője a BBC-vel levélben közölte: Feladatai természetesen oda vezettek, hogy találkozott és kapcsolatba került számos olyan céggel, amelyek részt vettek abban a változásban, amely ezekben az években a szolgáltatási szektorban ment végbe, és amelyet az adminisztratív és szabályozási akadályok feloldásával kellett megkönnyíteni.
Színre lépett az Európai Bizottság alelnöke is
Az aktákból az is kiderül, hogy az Uber kapcsolata Európa egyik vezető tisztségviselőjével, az Európai Bizottság alelnökével, Neelie Kroesszal is jóval korábban kezdődött, és mélyebbre nyúlt, mint az ismert volt, nyilvánvalóan megsértve az uniós biztosok magatartására vonatkozó szabályokat.
Egyértelművé vált, hogy már azelőtt tárgyalt az Uber tanácsadó testületének tagjaival, hogy 2014 novemberében távozott utolsó európai posztjáról. Az uniós szabályok szerint ráadásul a biztosoknak be kell tartaniuk egy 18 hónapos türelmi időszakot, amely alatt az új munkába álláshoz a bizottság jóváhagyása szükséges.
Biztosként Neelie Kroes a digitális és versenypolitikát felügyelte, és a nagyvállalati technológia egyik fő ostorozója volt, vezető szerepet játszott abban is, hogy a Microsoftot és az Intelt hatalmas bírságokkal sújtották. Ezért az, hogy éppen az Ubert választotta távozása után, a BBC szerint különösen ellentmondásos.
Hazájában, Hollandiában ugyanis az UberPop fuvarmegosztó szolgáltatása jogi és politikai problémákat is okozott. Az Uber sofőrjeit 2014 októberében letartóztatták, decemberben pedig egy hágai bíró betiltotta az UberPopot, és százezer eurós bírságot helyezett kilátásba, ha a jogsértéseket folytatják. A következő év, azaz 2015 márciusában a holland rendőrség rajtaütött az Uber amszterdami irodáján is.
Az e-mailek szerint Neelie Kroes egymás után hívta fel a minisztereket és a kormánynak dolgozó további személyeket, hogy rávegye őket a razzia leállítására. Egy héttel később, egy másik razzia során Kroes ismét kapcsolatba lépett egy holland miniszterrel – derül ki az Uber-aktákból –, és egy levél szerint „zaklatta” a holland közszolgálat vezetőjét.
Egy belső levélben azt tanácsolta a munkatársainak, hogy kifelé ne beszéljenek nem hivatalos kapcsolatáról. Az ő hírneve, valamint Hollandiában és máshol a cég tárgyalási képessége szenvedne csorbát – állította.
Az aktákban foglaltak szerint a vállalat azt akarta, hogy Kroes üzeneteket továbbítson Mark Rutte holland miniszterelnök hivatalának.
Kroes egyébként írásban kért engedélyt a bizottság ad hoc etikai bizottságától és Jean-Claude Juncker bizottsági elnöktől, hogy a 18 hónap lejárta előtt csatlakozhasson az Uber tanácsadó testületéhez. Az engedélyt elutasították, de a dokumentumok szerint továbbra is informálisan segítette a vállalatot, egészen kinevezésének bejelentéséig, nem sokkal a türelmi idő lejárta után.
Alberto Alemanno, a HEC Paris európai uniós joggal foglalkozó professzora szerint ez azt támasztja alá, hogy „egyértelműen megsértette” a szabályokat. Bizonyítja a tényt, hogy olyasmit tesz, amit nem szabadna tennie– mondta a BBC Panorama című műsorában. „Mert ha nem kért volna engedélyt, akkor azzal lehetne érvelni, hogy volt egy szürke zóna, de így már ez nem működik.”
A Kroes és az Uber kapcsolatáról szóló összes nyilvánosságra hozott információról pedig a professzor elmondta: Úgy érzem, hogy a rendszerünk valószínűleg nem felel meg a célnak, mert ezt a helyzetet meg kellett volna előzni.
A holland biztos egyébként tagadja, hogy 2016 májusa előtt, amikor a türelmi idő lejárt, bármilyen „hivatalos vagy informális szerepe volt az Ubernél”. Hozzátette, hogy uniós biztosként számos technológiai vállalattal állt kapcsolatban, és mindig az vezérelte, hogy szerinte mi szolgálja a közérdeket.
A türelmi idő alatt a holland kormány kinevezte őt az induló vállalkozásokért felelős különmegbízottjává, amely üzleti, kormányzati és nem kormányzati szervezetek széles körével működött együtt azzal a céllal, hogy előmozdítsa „egy vállalkozásbarát és befogadó ökoszisztéma kialakulását Hollandiában” – mondta.
A holland gazdasági minisztérium szóvivője szerint azonban „az Uber 2015-ben nem számított startupnak”.
Az Uber szerint Neelie Kroes 2018-ban távozott a tanácsadó testületből, és azt állítja a cég, hogy azóta új irányelveket vezetett be, amelyek „megerősítik a lobbizás és a politikai döntéshozókkal való külső kapcsolatfelvétel felügyeletét” Európában.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Jelenleg Ausztria számít a legnagyobb sífelszerelés-gyártónak és -exportőrnek az Európai Unióban, de egyre több síléc és hódeszka készül Bulgáriában és Ukrajnában is. A kelet-európai országokban készülő téli sportszerek immár az uniós és a tengerentúli piac jelentős részét lefedik – derül ki az Eurostat nemrég megjelent 2020-as kimutatásából.
Az uniós tagállamok 3,7 millió pár sílécet és hódeszkát exportáltak más uniós országokba 2020-ban. Ugyanebben az évben 1,9 millió pár sílécet és snowboardot értékesítettek az EU-n kívüli országokba – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég közzétett adataiból.
Az EU tagállamaiban 3,5 millió pár sílécet és snowboardot készítettek 2020-ban, ezek csaknem felét – 1,6 millió darabot – Ausztriában.
Nem meglepő módon ezzel Ausztria számít az EU legnagyobb sífelszerelés-gyártójának, az alpesi országban működő sportszergyártók 2,1 millió pár sílécet, illetve hódeszkát adtak el 2020-ban.
Némiképp meglepő viszont, hogy Ausztria után Bulgáriában készül a legtöbb téli sporteszköz (564 700 darab sí és hódeszka) az EU-ban, megelőzve a tekintélyes hegyekkel és síkultúrával rendelkező Franciaországot (551 200 darab). A legnagyobb sífelszerelés-importőrök listájának élén szintén Ausztria áll, Franciaországot és Németországot megelőzve.
Az uniós tagországok legnagyobb külpiaca az Egyesült Államok, a téli sporteszközök több mint egyharmadát – a teljes uniós export 37 százalékát – ott értékesítik. Ezzel az USA megelőzi Svájcot (289 600 db, 15 százalék) és Kanadát (277 900 db, 14,9 százalék).
Az EU-n kívüli országokból származó importot tekintve a sílécek és snowboardok csaknem fele Ukrajnából származik (529 800 darab, a teljes uniós import 48 százaléka), Kína csak északkeleti szomszédunk után következik 328 500 darab téli sporteszközzel (30 százalék).
Felpörgeti a Netflix a Délkelet-Ázsiára vonatkozó fejlesztési terveit, ahogy az egyik legnagyobb riválisa a Disney is erősíti jelenlétét a térségben. Tekintve, hogy a világ egyik leggyorsabban növekvő piacáról van szó, nem meglepő, hogy a felek éles versenyre készülnek a térségben.
A Netflix a napokban közölte, hogy felpörgeti a csak mobilra vonatkozó előfizetési terveit, illetve gyorsítja a helyi tartalmak előállítását Délkelet-Ázsiában. A Disney ugyanis szintén belép a világ egyik leggyorsabban növekvő piacára – vagyis a Netflix készülhet a kemény versenyre.
A Reuters forrásai szerint a Netflix több mint 200 millió globális előfizetőjéből több mint egymilliót ad a délkelet-ázsiai térség – a régióban nagyjából 655 millióan laknak. Ez egyelőre még nem sok, de a helyi piac rendkívül gyors növekedést produkál, amit az óriások sem hagyhatnak figyelmen kívül. A jövő hónapban pedig a Disney beindítja a saját streaming csatornáját (Disney+) Indonéziában, amely így a két amerikai vállalat legfontosabb helyi csatatere lehet.
A Netflix mobil előfizetési tervei azért is fontosak, mert maga a vállalat jelezte, látják, a régió erősen mobilközpontú. Éppen ezt figyelembe véve, a Netflix elindít egy olcsóbb, csak mobilra alkalmazható előfizetői csomagot, amely az olcsóbb okostelefonokkal rendelkezőket is kellően megcélozhatja. A vállalat egyes országokban (India, Malajzia, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Indonézia) már bevezette az 5 dollár alatti előfizetési díjjal futó csak mobilra használható csomagot, azonban a vállalat tervei szerint ez csak a kezdet volt.
A délkelet-ázsiai piac növekedési potenciálját egyébként jól mutatja, hogy a térség tavaly összesen 600 millió dollárnyi bevételt generált a zenei és videós csatornák előfizetéseivel, azonban egy kutatás szerint ez a szám elérheti az évi 3 milliárd dollárt is, már 2025-ben. Emellett egy másik elemzés szerint a térségben idén csak a videostreaming előfizetések 14,7 millió dollárt generálhatnak az év végére.
Mindazonáltal a Netflixnek nem csupán a Disney+ jelent komoly kihívást a térségben, hanem a helyi versenytársakkal is meg kell küzdenie. Az olyan cégek, mint a hongkongi Viu (amely nagyon népszerű a dél-koreai drámáival), vagy a kínai Tencent tulajdonában lévő WeTV ugyancsak szorongatják a Netflixet.
A Disney+ szeptemberben kezdheti meg a működését a 270 milliós lakosú Indonéziában, miután a térségben szövetségre lépett az indiai Hotstar streaming platformmal. Indonéziában az állami Telkomsel lesz a partnere, több mint 300 filmes kínálattal. A Disney előzetes kilátásai pedig igen jók, mivel a vállalathoz tarozó családi és szuperhősfilmek folyamatos kasszasikerek Indonéziában.
Szentpéterváron nyit új bázist a magyar kötődésű Wizz Air diszkont légitársaság, amelynek ez lesz az első oroszországi központja – adta hírül a Mandiner.
A légitársaság közlése szerint egy Airbus A320-ast telepítenek a pulkovói repülőtérre és öt országba öt új járatot indítanak: szeptember 18-tól Salzburgba, Oslóba, Koppenhágába, Stockholmba és Máltára közlekednek. Az elmúlt időszakban a Wizz Air sorra jelentette be új bázisait, a fapados társaság Milánó-Malpensán, Tiranában, Lárnakán és Bákóban is bázist létesít, valamint jelentős bővítést hajt végre Belgrádban és Salzburgban. Szentpétervár 2017 óta elérhető a Wizz Air hálózatában, azóta mintegy 250 ezer utast szállított. A Wizz Air 121 repülőgéppel március 31-ig 40 millió utast szolgált ki.
