Az ukrán agrárszektor számára 2025 ellentmondásos évként vonul be a statisztikákba. A termelők egyszerre könyvelhettek el az előzetes várakozásokat meghaladó terméseredményeket és olyan strukturális problémákat, amelyek a következő év kilátásait is beárnyékolják. Az időjárás szélsőségei – fagyok, aszály, helyenként sáskajárás – komoly kihívás elé állították az ukrán gazdákat, miközben az orosz támadások az exportlogisztika legfontosabb csomópontjait vették célba. Az eredmény: rekordközeli betakarítás, de egyre bizonytalanabb értékesítés.
Az ukrán gazdasági és agrárminisztérium adatai szerint 2025-ben összesen 57,6 millió tonna gabona és 17,3 millió tonna olajos növény került a magtárakba, a kukorica betakarításának végleges lezárása után pedig a teljes gabonatermés megközelítheti a 60 millió tonnát. Ez az eredmény európai összevetésben is figyelemreméltó: Ukrajna gabonatermelésben Franciaország mögött a második helyre került, megelőzve Németországot és Lengyelországot. Kukoricából az ország továbbra is egyértelmű európai piacvezető, míg napraforgóból a teljes EU-termelést is meghaladja.
A mennyiségi sikerek mögött azonban jókora különbségek húzódnak. Az átlagos gabonahozam hektáronként 5,08 tonna volt, ami 14 százalékkal elmarad az uniós átlagtól. A déli és keleti régiók gyengébb eredményeket produkáltak, míg a nyugati és középső országrészek részben kompenzálni tudták ezt. Szvitlana Litvin, az Ukrán Agráripari Klub (UKAB) elemzője szerint az eredmény összességében felülmúlta az előzetes várakozásokat, ugyanakkor a napraforgó és a repce esetében 8-11 százalékos hozamcsökkenés volt tapasztalható az előző évhez képest.
Az ukrán mezőgazdaság várható teljesíténye
Nem minden szakértő osztja azonban az óvatos optimizmust. Olekszandr Bujukli, az Ukrán Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének vezetője szerint a képet kultúránként érdemes bontani. Az őszi vetésű gabonák közepes eredményt hoztak, a tavaszi kultúrák viszont komoly gondokkal küzdöttek. A kukoricatermés ugyan papíron jó, de a termés mintegy 15 százaléka év végén még a földeken állt, ami jelentős többletköltséget és piaci veszteséget okoz.
Ez a késés már az exportpiacokon is érezhető. A kukorica kivitele 2025 őszén elmaradt a szokásos ütemtől, miközben az Európai Unió piacain az amerikai és brazil szállítmányok gyorsan átvették a vezető szerepet. Míg egy évvel korábban az ukrán kukorica az uniós import közel felét adta, a jelenlegi szezonban 20 százalék körüli részesedésre csúszott vissza.
December közepéig mindössze ötmillió tonna új termésű kukorica hagyta el az országot, ami 42 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A helyzetet súlyosbítják az orosz támadások az odesszai térség kikötői ellen. Karácsony előtt a Pivdennij kikötőt ért csapás következtében növényi olaj szivárgott a Fekete-tengerbe, súlyos környezeti károkat okozva. A logisztikai fennakadások nemcsak az export ütemét lassítják, hanem közvetlenül veszélyeztetik a devizabevételeket is.
A napraforgó szintén gyengébben teljesített: a termés 13 százalékkal maradt el a 2024-es szinttől, miközben a minőség is romlott. Magasabb nedvességtartalom, alacsonyabb olajtartalom és savasabb alapanyag jellemzi az idei termést, ami az olajárakban is megjelenhet.
Bár Ukrajna továbbra is a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, az orosz kivitel gyors növekedése miatt az előny látványosan olvad.
Éles kontrasztot jelent a zöldségpiac.
A „borscsalapanyagok” túltermelése miatt a lakossági árak 50-70 százalékkal estek vissza: a káposzta, a hagyma, a burgonya és a sárgarépa ára egyaránt történelmi mélypontokra süllyedt.
A háttérben tudatos túltermelés áll: a 2024-es magas árak láttán sok termelő bővítette a vetésterületet, miközben a tárolókapacitások továbbra is hiányosak. Tarasz Bastannik, az Ukrán Gyümölcs- és Zöldségszövetség elnöke szerint a gazdák többsége nem vállalja a tárolási kockázatot, inkább azonnal, akár veszteséggel értékesít.
Globális összevetésben a helyzet nem kedvező. Argentína és Ausztrália kiváló termést ért el, az EU pedig 2026 nyarára közel 12 százalékos gabonatermelési növekedést vár. Bár az ukrán export versenyképes árazással eddig meg tudta tartani piacait, a mozgástér szűkül.
Kulcskérdés a logisztika
A szakértők egyetértenek abban, hogy az idei év kulcskérdése a logisztika lesz. Ha a kikötői infrastruktúra elleni támadások folytatódnak, az export elhúzódik, a devizabevételek csökkennek, és ez már a makrogazdasági stabilitást is érintheti. Ha azonban a szállítási útvonalak működőképesek maradnak, Ukrajna képes lehet értékesíteni a megtermelt volumen nagy részét, még ha nem is minden szereplő jut majd egyformán az exportból származó bevételekhez.
Éves összehasonlításban az első negyedévben 18,9 százalékkal 56 341-re nőtt a legyártott új személyautók száma Csehországban – közölte a cseh autóipari szövetség pénteken közleményben.
Az autók eladása az év első három hónapja alatt 74,6 százalékkal emelkedett:
a legkeresettebb márka a cseh Skoda Auto volt, amelynek eladása 19,7 százalékkal 19 929 darabra emelkedett;
a második helyen a dél-koreai Hyundai van 12 százalék piaci részesedéssel, ami 4957 eladott gépkocsit jelent;
a harmadik hely a japán Toyotáé 15 százalékos eladás növekedéssel, 4965 eladott kocsival;
a negyedik hely a német Volkswagené, míg az ötödik helyen a dél-koreai Kia végzett.
A legkeresettebb modell a Skoda Octavia, amelyből 4965 kelt el, a második helyen a Skoda Fabia 3271 eladott autóval, míg a harmadikon a Skoda Scala végzett, amelyből 2545 darabot adtak el.
Az értékesített személygépkocsik 67 százaléka benzinmotoros, 25 százaléka pedig gázolajos volt. Az eladott elektromos kocsik aránya 2,3 százalék.
Szakértői becslések szerint a koronavírus-járvány miatti csökkenés után az idén tovább növekszik az értékesítés a tavalyi 192 ezerről várhatóan 220–230 ezerre.
Ausztriában törvénnyel védenék a mezőgazdasági termelőket, illetve az élelmiszeripari termékek előállítóit a nagykereskedők túlhatalmától – jelentette be Elisabeth Köstinger mezőgazdasági és turisztikai miniszter csütörtökön Bécsben.
Az új törvény szankcionálni kívánja a kereskedelmi üzletláncok tisztességtelen gyakorlatát, amelynek elszenvedői elsősorban a mezőgazdasági termelők, illetve az élelmiszeripari termékek előállítói. A tárcavezető ezek közé sorolta a késedelmes fizetést, megrendelések utolsó pillanatos törlését, az egyoldalú szerződésmódosításokat, illetve az írásbeli szerződés megtagadását.
Köstinger hangsúlyozta, a nagykereskedők visszaélnek a piaci hatalmukkal, és nyomás alatt tartják a termelőket. Példaként említette, amikor egy almatermesztőtől a kereskedő tíz tonna almát rendel, amelyből csak nyolc tonnát ad el, és két tonnát kifizetetlenül visszaküld a termelőnek. Az is bevett gyakorlat, hogy az üzlethálózatok részben vagy egészében a termelőkre, illetve a gyártókra terhelik az akciós újságok költségeit.
A miniszter hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a kereskedők áremelés nélkül is többet tudnának fizetni a termelőknek. Nem a vállalatok növekvő nyeresége az elítélendő, hanem az, hogy „az ártárgyalások mindig a termelők rovására történnek” – mutatott rá.
„Az értékteremtési lánc első és legfontosabb tagja – tudniillik a termelő, illetve a gyártó – fizeti meg az élelmiszerkonszernek évente növekvő nyereségét” – hangsúlyozta Köstinger. Az új törvény ezen a rendszeren kíván változtatni, és igazságosabb részesedést óhajt biztosítani a mezőgazdasági őstermelőknek, illetve az élelmiszeripari termékek előállítóinak.
A törvény várhatóan 2022. január elsején lép életbe, és – az említett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szankcionálása mellett – rendelkezik egy független ombudsmanról is, aki a bejelentésekkel foglalkozik majd. A hatályba lépést követően a törvény megszegői akár ötszázezer euró büntetéssel is sújthatók lesznek.
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
Egy EU-s rendelettervezet veszélyes növénynek minősítené a levendulát – adta hírül az fr24news. Az új szabályozás szerint a feldolgozott levendula (pl. levendulaolaj) csomagolásán kötelezően figyelmeztetést kellene elhelyezni a növényi termék „veszélyességére” vonatkozóan.
A franciaországi levendulalepárlók – és mások – nevében aggodalmait fejezi ki a Twitteren a Generation Frexit vezetője, Charles-Henri Gallois: „Legyen szó a levendula-illóolajokról vagy a sajtjainkról, az EU mindent ellenőrizni akar. Itt az ideje, hogy visszavegyük az irányítást, és magunk döntsünk a jövőnkről, a normáinkról, a törvényeinkről és a társadalmi modellünkről.”
Les huiles essentielles de lavande ou nos fromages, l’UE 🇪🇺 veut tout régenter et aseptiser.
— Charles-Henri Gallois 🇫🇷 (@CH_Gallois) July 28, 2021
Jelenleg mintegy 1500 francia vállalkozás foglalkozik levendulatermesztéssel, ami 30 ezer teljes munkaidős munkahelyet jelent. Nem beszélve a turisták évi millióiról, akiket elsősorban a levendulamezők csábítanak Dél-Franciaországba.
A francia termelők azt nem ellenzik, hogy termékeik csomagolásán feltüntessék a potenciális allergiakockázatot, de azt határozottan ellenzik, hogy olyan információkkal lássák el a címkéket, amilyenekkel a vásárlók az ipari vegyi anyagokon, például a sósav vagy különböző tisztítószerek címkéin találkozhatnak. Ráadásul a kisgazdák nem engedhetnék meg maguknak a drága elemzési eljárást.
Ez alkalommal a Beregszászi Járási Tanács küldöttsége a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szakembereivel látogatott el a Nagymuzsaly melletti aranybánya területén másfél éve termelést folytató kőzetzúzó és -mosó üzembe. Pavel Sztukan igazgató kalauzolta a vendégeket a bányaüzemben és annak területén, bemutatva a termelést, az ülepítő tavakat és mindent, amire kíváncsiak voltak a képviselők és a szakemberek.
Sin József, a járási tanács KMKSZ-frakciójának vezetője látogatásukat azzal magyarázta, hogy sokféle mendemondát lehet hallani a bánya területén termelésbe kezdett üzemről. Úgy gondolták, jobb egyszer látni, mint százszor beszélni róla. „Amit eddig láttunk, az megnyugtató. Az üzem vezetői biztosítottak minket arról, hogy az általuk végzett termelés nem veszélyezteti a környezetünket. Igazából akkor leszünk majd nyugodtak, ha a főiskola laboratóriumában elvégzett, független vizsgálatok is alátámasztják a bányaüzem igazgatójának állításait.
Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke lapunknak elmondta: „A látogatásunk során arról akarunk meggyőződni, hogy környezetvédelmi szempontból valóban tiszta-e a technológia. Az üzemben a korábbi kitermelés idején felszínre hozott és ott felhalmozott anyagot dolgozzák fel. Arra kerestük a választ, hogy használnak-e a fémek kinyeréséhez valamilyen vegyi anyagot.
Megnéztük a technológiát: az aprószemcsékre tört kőzetet vízzel mossák át, centrifugális és gravitációs elven igyekeznek koncentrálni a benne lévő fémeket. A felhasznált vízből építési alapanyagot, homokot és agyagot nyernek ki, majd újrahasznosítják a leülepített vizet. A beregszászi főiskoláról hoztunk magunkkal három szakembert is, akik mintát vettek az itt található anyagokból és vízből.” Rezes Károly aziránt is érdeklődött a bányaüzem vezetőjénél, hogy mennyi talajvizet használnak fel a termeléshez, hisz a nagymuzsalyi kutakban egyre kevesebb a víz. Pavel Sztukan igazgató elmondta, hogy jelenleg 10% körüli a párolgási veszteség, amit pótolniuk kell. A vizsgálódás során annak is utána szeretnének járni, hogy pontosan mennyi vizet jelent az a kb. 10% – mondta el tudósítónknak Rezes Károly.
Az üzem vezetője kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egy műszak alatt átlagosan 120–150 tonna kőzetet tudnak feldolgozni.
Kohut Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékének vezetője és két munkatársa mintát vettek a feldolgozásra váró kőzetből, az ülepítő tavak vizéből, valamint abból a szilárd anyagból, amelyet az arany kiszűrése után frakcionálnak, és felhasználni kívánnak építőanyagként. Tervezik, hogy a község ivóvízkútjaiból is vesznek majd mintát. A tanszékvezető asszony hangsúlyozta: „Ez nyilvánvalóan korszerűbb technológia a muzsalyi aranybányában használt korábbiaknál. Ugyanakkor, amíg nem vizsgáljuk meg a mintákat, nem szeretnék ennél többet mondani. Mindenesetre el kell mondjam, hogy az igazgató úr segítőkész volt, minden kérdésünkre igyekezett válaszolni.”
Csoma Zoltánnak, a biológia–kémia tanszék helyettes vezetőjének ugyancsak pozitívak voltak az első benyomásai. Hangsúlyozta: „Első látásra is kijelenthetem, hogy az itt tíz évvel ezelőtt kitermelést végző bányaüzem sokkal több káros anyaggal terhelte a környezetet, mint ez a mostani. A mostaniak tulajdonképpen azt takarítják el, amit környezetszennyező anyagként a felszínen hagyott az előző üzem” – jegyezte meg Csoma Zoltán.
Információink szerint az Avellana Gold bányavállalat levélben kereste meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékét, miszerint a muzsalyi üzemükben kitermelt, fémekben gazdag koncentrált anyag vegyelemzését szeretnék üzleti alapon elvégeztetni a főiskola korszerű laboratóriumában. Szerintük a főiskola laboratóriuma jobban felszerelt a Kárpátalján rendelkezésükre álló laboroknál.
