A Legfelső Tanács kedden bejegyezte azt a törvénytervezetet, amely megtiltja az orosz olaj és gáz tranzitszállítását Ukrajna területén a hadiállapot idején – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a Legfelső Tanács honlapján közzétett 12380. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezet szövege még nem jelent meg. Egyelőre csak nyilvántartásba vették, és még nem nyújtották be megvitatásra a Legfelső Tanács illetékes bizottságának.
A törvénytervezet kezdeményezői – amint azt a Legfelső Tanács honlapja is közli – az Európai Szolidaritás párt 18 képviselője, köztük Petro Porosenko.
Jelenleg Ukrajna orosz olajat szállít a területén keresztül a Barátság olajvezetéken keresztül Európába. A jelenlegi szerződés 2029 végéig szól. 2025. január 1-jén Ukrajna leállította az orosz gáz tranzitját.
Nyugati ajánlások mentén módosítják az 1984-es lakástörvényt. Az ukrán miniszteri kabinet jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot.
A módosítás új rendszert vezet be a lakhatás biztosítására a szociális és vállalati lakhatási mechanizmusokon, a megfizethető jelzáloghitelezésen és a speciális lakásalapok létrehozásán keresztül, ami felváltja majd az elavult 1984-es lakásügyi törvényt és az állami lakásalap privatizációjáról szóló 1992-es törvényt — írja az Ukrinform.
A törvényjavaslat négy fő eszközt vezet be a polgárok lakhatásának biztosítására:
szociális lakhatás a több mint 4,6 millió főt meghaladó belső menekültek számára, valamint kedvezményes bérleti feltételek a közszférában alkalmazottaknak;
vállalati lakhatás azon alkalmazottak számára, akiknek a munkahelyük közelében kell lakniuk;
megfizethető jelzáloghitelezés a gazdaságilag aktív polgárok számára;
valamint lakásalapok létrehozása állami és magántőke bevonásával.
A törvénytervezet szociális lakásalapot is létrehoz, amelyből lehetőség lesz ideiglenes használatra lakáshoz jutni, például szociális lakásként. Az ilyen lakásokat nem lehet privatizálni. A lakásprivatizáció Ukrajnában egy évvel az új lakásügyi jogszabályok elfogadása után megszűnik, mivel e nélkül lehetetlen lenne a szociális lakásalap feltöltése – teszi hozzá a Babel.
A dokumentum a lakásminőségi minimumkövetelmények megállapításával, a régi épületek korszerűsítési programjainak bevezetésével és kísérleti felújítási projektek elindításával fekteti le a lakásállomány korszerűsítésének jogszabályi kereteit.
Emellett a törvényjavaslat előirányozza a lakásszektor digitalizálását egy egységes információs és elemző rendszer, valamint a megfizethető lakhatási igények és alapok elektronikus nyilvántartásának létrehozásával együtt.
A törvényjavaslat tervezete figyelembe veszi az Európai Bizottság ajánlásait és az uniós országok legjobb gyakorlatait, különös tekintettel a minimális lakásminőségi előírásokra. Elfogadása Ukrajna európai integrációs megállapodásokban vállalt kötelezettségeinek részét képezi. A törvénytervezetet az Ukrán Közösségek és Területek Fejlesztési Minisztériuma dolgozta ki az Európai Bizottsággal, a Világbankkal, az Európai Beruházási Bankkal (EIB), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával (UNECE), az Egyesült Nemzetek Szervezetének Irodájával együttműködve. Menekültügyi biztos (UNHCR), a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és más neves nemzetközi szervezetek.
A dokumentumot benyújtották az ukrán parlamentnek, amely jóváhagyását követően várhatóan 2025 negyedik negyedévében léphet hatályba.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
Ukrajna kormánya a következő napokban embargót vezethet be a Lengyelországból érkező hagymára, paradicsomra, káposztára és almára – jelentette ki Tarasz Kacska gazdasági miniszterhelyettes, Ukrajna kereskedelmi képviselője a Rzeczpospolita című lengyel lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kacska elmondta, hogy Ukrajna elvesztette reményét a gabonaexport-vita megoldására öt hónapos tárgyalások után. Kijev ezért fordult a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az ukrán fél nem kapott ebben az ügyben semmilyen választ a lengyel kormánytól. Kijev számára ugyanakkor fontos volt, hogy Lengyelország nem csak a gabonára terjesztette ki a tilalmat, több termékre, így lisztre és gabonadarára is – mutatott rá.
„A fő célunk az, hogy bebizonyítsuk, Lengyelországnak nincs joga ilyen intézkedéseket bevezetni. Az exporttilalommal kezdettől fogva nem értettünk egyet, fontos, hogy jó irányba haladjunk, ami párbeszédet jelent az Európai Bizottsággal, mint a nemzetközi kereskedelemért felelős intézménnyel” – hangoztatta a gazdasági miniszterhelyettes. Mint emlékeztetett, Ukrajna azért tette meg ezt a lépést, hogy „meggyőzze” Lengyelországot, hogy tegyen még egy lépést, és fogadja el az EU-val együttműködésben kidolgozott engedélyezési mechanizmust. „Ukrajnának nem áll szándékában rontani a kapcsolatait Lengyelországgal, hanem civilizált módszerekkel igyekszik elérni a vita megoldását” – hangsúlyozta Tarasz Kacska.
Ukrajnában július 11-től tilos az ízesített cigaretták, az elektronikus cigarettához használt folyadékok, a sodrott dohány árusítása, valamint a dohánytermékek és az elektronikus dohányzási eszközök reklámozása.
Emellett tilos a dohány felmelegítésével ellátott dohányzási eszközök használata nyilvános helyeken.
Pénzbírságot szabnak ki dohánytermékek, elektronikus cigaretták és folyadékok 18 éven aluliak számára való értékesítéséért. Első szabálysértésért 1020 UAH, második alkalommal tízszerese a bírság.
Az 1978. számú törvény lépett hatályba, amelyet 2021 végén fogadtak el.
A törvény értelmező dokumentuma szerint a törvény célja az emberek, különösen a gyermekek és fiatalok egészségének megóvása a dohányzástól – írja a Fókusz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint Ukrajnában évente mintegy 130 000 ember hal meg a dohányzás okozta betegségekben.
Irina Szoroka, a Közegészségügyi Központ nem fertőző betegségek megelőzéséért felelős osztályának vezetője elmondása szerint a dohányzás megkétszerezi a szívritmuszavar és a szívinfarktus kialakulásának, és ötszörösére növeli a hirtelen halál kockázatát.
A törvény tiltja továbbá azon dohánytermékek gyártását (export kivételével), nagy- és kiskereskedelmét, amelyek többek között koffeint, vitamint vagy adalékanyagot tartalmaznak, jellegzetes ízzel vagy a füstöt színező adalékanyaggal rendelkeznek. Vagyis tilos minden olyan műszaki jellemző, amely megváltoztathatja a füst szagát, ízét vagy intenzitását.
Az Ekonomicsna Pravda cikke szerint a törvényt a 2014/40/EU európai dohányirányelv végrehajtása érdekében dolgozták ki.
Pénzügyi szolgáltatás helyett szerencsejátéknak kellene nyilvánítani a kriptovaluták forgalmazását a londoni alsóház pénzügyi bizottságának szerdán bemutatott jelentése szerint.
A 28 oldalas helyzetértékelés megállapítja, hogy a jegybanki támogatás nélküli kriptoeszközök – például a bitcoin és az ether – kilengésekre hajlamos árfolyama és belső értékük hiánya óhatatlanul jelentős kockázatoknak teszi ki a fogyasztókat, miközben ezek a kriptovaluták „nem szolgálnak hasznos társadalmi célokat”.
A parlamenti bizottság szerint a támogatás nélküli kriptoeszközökkel folytatott spekuláció éppen ezért jobban hasonlít a szerencsejátékra, mint a pénzügyi szolgáltatásokra.
A testület aggasztónak nevezte, hogy ha a támogatás nélküli kriptoeszközökkel folytatott lakossági kereskedést és befektetési tevékenységet pénzügyi szolgáltatásként szabályozzák, akkor a fogyasztók a ténylegesnél biztonságosabbnak gondolhatják e tevékenységeket, vagy úgy érzékelhetik, hogy e tranzakciók mögött hatósági védelem áll, jóllehet ilyen védelem nincs.
Mindezek alapján a londoni alsóház pénzügyi bizottsága a szerdán ismertetett jelentésben erőteljes ajánlást fogalmazott meg arra, hogy a brit kormány a támogatás nélküli kriptoeszközökkel folytatott lakossági kereskedést és befektetési tevékenységet ne a pénzügyi szolgáltatásokra, hanem a szerencsejátékokra vonatkozó szabályozásnak vesse alá.
A testület közölte: támogatja ugyan a pénzügyi innovációt olyan területeken, amelyeken ez potenciális előnyökkel jár, nem világos azonban, hogy a kriptovaluta-technológiák milyen jövőben előnyökkel járhatnak a pénzügyi szolgáltatásokban, és melyek azok a területek, amelyeken e technológiák a legnagyobb hatást gyakorolhatják.
A kriptovaluták használatából eredő fogyasztói kockázatok azonban már most is jelen vannak és ténylegesek – áll brit parlamenti szakbizottság szerdai jelentésében.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg néhány hete egy londoni pénzügyi rendezvényen Sir Jon Cunliffe, a Bank of England kormányzó-helyettese.
Cunliffe kijelentette: a kriptopénzek zöme erőteljesen spekulatív, inkább fogadásszerű eszköz, értékük szélsőséges kilengésekre hajlamos, éppen azért, mert „nincs semmi mögöttük”, nincs belső, valódi értékük, és emiatt nem alkalmasak általános fizetési célokra sem.
#Ukraine fighting Russia on the frontline & behind it. Officials seeking to oust Russian actors from its gambling industry are to emulate the methods of the US authorities in the 1980s when they rooted out the Italian mob from the casinos of Las Vegas https://t.co/MOuIHDOCzi
#Ukraine fighting Russia on the frontline & behind it. Officials seeking to oust Russian actors from its gambling industry are to emulate the methods of the US authorities in the 1980s when they rooted out the Italian mob from the casinos of Las Vegas https://t.co/MOuIHDOCzi
A G7-ek és az EU tisztviselőinek csúcstalálkozóján döntést született arról, hogy megtiltják az orosz gázimportot azokon az útvonalakon, amelyeken Moszkva korábban már leállította a szállítást. Ez az első eset, hogy a nyugati hatalmak blokkolják a vezetékes gázkereskedelmet Ukrajna lerohanása óta – számolt be róla a Financial Times.
A mostani döntés megakadályozza az orosz vezetékes gázexport újraindítását az olyan országokba vezető útvonalakon, mint Lengyelország és Németország. A döntést a G7-ek vezetőinek a jövő heti hirosimai csúcstalálkozón kell véglegesíteniük.
A lépés célja annak biztosítása, hogy a partnerek ne gondolják meg magukat a jövőben – mondta egy névtelenséget kérő tisztviselő.
Az intézkedések nagy valószínűséggel nem fogják befolyásolni a jelenleg még működő útvonalakat. Ettől függetlenül szimbolikus jelentőségűek abból a szempontból, hogy Európa orosz energiától való több évtizedes függőségégét tartósan megszüntessék.
Az elmúlt hónapokban a gázárak jelentősen csökkentek, mivel Európa sikeresen felgyorsította a megújuló energiaforrások bevezetését, és alternatív beszerzési lehetőségek után nézett, például tengeri LNG-szállítmányok formájában.
Németország és Lengyelország – annak ellenére, hogy mentességet élvez az orosz olajra vonatkozó szankciók alól – már tavaly leállította a vezetékes nyersolajszállításokat. Lengyelország valójában februárig, a német finomítók pedig az idei év kezdetéig kaptak szállítmányokat.
Németország és Lengyelország – annak ellenére, hogy mentességet élvez az orosz olajra vonatkozó szankciók alól – már tavaly leállította a vezetékes nyersolajszállításokat. Lengyelország valójában februárig, a német finomítók pedig az idei év kezdetéig kaptak szállítmányokat.
Az Európai Bizottság június 5-ig megtiltja az ukrán gabona és olajos magvak Romániába irányuló kivitelét – közölte Petre Daea román mezőgazdasági miniszter.
A hónap elején Szlovákia, Lengyelország és Magyarország leállította az Ukrajnából származó gabona és más élelmiszeripari termékek behozatalát, hogy megvédje az ország mezőgazdasági termelőit.
Mivel a saját fekete-tengeri kikötőihez való hozzáférést Oroszország inváziója blokkolta, majd később korlátozta, Ukrajnának, a világ egyik vezető gabonaexportőrének alternatív szállítási útvonalakat kellett találnia a szomszédos államokon keresztül.
Ennek következtében több millió tonna olyan gabona és olajos mag került Közép- és Kelet-Európába, ami olcsóbb az Európai Unióban termeltnél, és mentesül a vámok alól.
A helyi gazdák arra panaszkodtak, hogy ennek következtében a helyi termékek kereslete és árai torzulnak – közölte a Sky News.
A tárgyalások az államokkal még folynak. Romániát az Európai Bizottság döntése védi meg, és kártérítést kapnak a gazdák – mondta a miniszter újságíróknak nyilatkozva.
Szlovákia mezőgazdasági minisztériuma megtiltotta az ukrán gabona hazai értékesítését és feldolgozását, mert az az Európai Unióban betiltott gyomirtó vegyszereket tartalmaz – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a szlovák agrártárca sajtószolgálatára hivatkozva.
A közlemény szövege szerint: „A rendelkezés szerint szigorúan tilos a már tárolt ukrán gabona és az abból származó liszt feldolgozása és forgalomba hozatala. Az ellenőrzött minta igazolta az Európai Unióban nem engedélyezett növényvédőszer jelenlétét, amely negatív hatással van a emberi egészségre.”
A szlovák mezőgazdaság minisztérium sajtószolgálatának jelentése megjegyezte, hogy minden Ukrajnából származó gabonából és lisztből mintát fognak venni, amit már Szlovákiában tárolnak. „Samuel Vlčan agrárminiszter egy közös értekezleten tájékoztatja Ukrajna nagykövetét, Miroszlav Kasztran ukrán nagykövetet, valamint a Visegrádi Négyek, továbbá Románia és Bulgária mezőgazdasági minisztereit a kialakult helyzetről, amelynek célja a piacok Ukrajnából származó olcsó áruk importja elleni védelme lesz” – tette hozzá a minisztérium közleménye.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Tűzifakiviteli tilalmat rendelt el az ukrán kormány pénteken – írja a korrespondent.net.
A döntést Denisz Smihal miniszterelnök ismertette a péntek délutáni kabinetülés után. Közölte: a tűzifa külföldre történő kivitelét annak érdekében korlátozzák, hogy az ukrán nép számára elegendő legyen ebből az energiaforrásból.
„Ma a kormány fontos döntést hozott azzal, hogy megtiltotta a tűzifa exportját. Ez hozzájárul a tűzifakészletek felhalmozásához. Hiszen számos, különösen a frontvonal közelében fekvő településen ma már a fő tüzelőanyag a fa. Az ukrán energiarendszer elleni orosz támadások csak növelik ennek az energiaforrásnak a stratégiai jelentőségét” – fogalmazott a miniszterelnök.
Kazahsztán szeptember 10-től feloldja a búza és liszt exportjára vonatkozó jelenlegi korlátozásokat – közölte a kormány sajtószolgálata a tárcaközi bizottság csütörtöki ülését követően. Kazahsztán a világ tíz legnagyobb búzaexportálójának egyike.
Kazahsztán áprilisban léptetett életbe korlátozásokat a liszt és a búza exportjára, kezdetben június 15-ig, amit később szeptember 30-ig meghosszabbítottak. Az akkori intézkedés célja az volt, hogy biztonságos szinten tartsák az ország készleteit és mérsékeljék a globális élelmiszerár-emelkedéssel kapcsolatos inflációt.
A jelenleg még érvényes gabonaexport kvóta 550 ezer tonna, a liszté pedig 370 ezer tonna.
A kormányközlemény szerint az intézkedés feloldását szeptember 10-től a kedvező terméskilátások tették lehetővé: idén várhatóan több mint 13 millió tonna búzát takarítanak be, 12 százalékkal többet a tavalyinál. Kazahsztán belföldi fogyasztása mintegy 6,5 millió tonna.
A total of 165 ships with 3.7 million tonnes of agricultural products on board have left #Ukraine under a deal brokered by the United Nations and Turkey to unblock Ukrainian sea ports, the Ukrainian infrastructure ministry said https://t.co/rHmDQOwWfJ
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
