Közel 10 éve került gyengülő trendbe a török fizetőeszköz, ezen belül voltak rövidebb stabil időszakok, és voltak hevesebb zuhanások is az árfolyamban. A most lezajlott elnökválasztás előtt nagyjából egy hónapra stabilizálták az árfolyamot, a CNN szerint ez csak úgy volt lehetséges, hogy a török jegybank devizatartalékait elégetve vásárolta a lírát.
Elengedték
Az árfolyam 21,50 volt az euróhoz képest, azonban az elnökválasztás eredményének kihirdetése után rögtön gyengülni kezdett, ami egyrészt azt mutatja, hogy az árfolyam tartását abbahagyták, a lírát levették a lélegeztetőgépről, politikai okból nem kellett már tartani az árfolyamot, de nem is lehetett volna sokáig, mert hamar kifogytak volna a török devizatartalékok.
Euró/török líra, egy hónap
Az árfolyam nagyjából egy hét alatt eurónként 23 líráig módosult, azonban kedden délután szabadesésbe váltott, szabadesésbe váltott, és csak az eurónkénti 25 lírás szint közelében fékeződött a zuhanás üteme. Az év eleji kezdőértékhez képest összesen már 25 százalékos a gyengülés, az elmúlt nagyjából 10 évben pedig tizedére csökkent a török deviza értéke.
Csak az elnöknek jött be
Ez mutatja, hogy az elmúlt 10 évben olyan gazdaságpolitika volt érvényben, amely a gazdasági növekedést akarta mindenáron erőltetni, ezért fedezetlen pénzkibocsátás zajlott, folyamatosan nagy és finanszírozhatatlan költségvetési hiánnyal, a fizetési mérleg felbomlásával és magas inflációval, még azokban az években is, amikor a fejlett világ a túl alacsony infláció miatt aggódott.
A gazdaságpolitika része volt az is, hogy a jegybanknak nem engedték, hogy kamatemeléssel hűtse az inflációt és árfolyamzuhanást: a 85 százalékon tetőző infláció mellett egyszámjegyű jegybanki alapkamat volt érvényben. Az immár 20 éve először miniszterelnökként, majd elnökként hatalmon lévő Recep Tayyip Erdogan számára kifizetődő volt a gazdaságpolitika, hisz hatalmát meg tudta tartani újabb 5 évre.
A gazdaság azonban csak elméletben növekedett, a valóságban a török jövedelmek euróban nagyot csökkentek 10 év alatt. Míg a múlt évtized közepén még egy lényegében egy szinten volt a magyar és a török nettó átlagbér, nálunk az adat most már 1000 euró fölött van, míg a török szint a 450 eurót sem éri el.
Új emberek, új gazdaságpolitika
Az eddigi gazdaságpolitika tovább nem tartható fenn, és ezzel úgy tűnik, az elnök is tisztában van, a felálló kormány összetétele is változásokat vetít előre. A pénzügyminiszter Mehmet Simsek lett, aki korábban miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltött már, a külföldi befektetők körében jó hírnévnek örvend, és most meg is hirdette, hogy a gazdaságpolitikának vissza kell térnie a racionális alapokra.
Egyúttal új jegybankelnök is érkezik Hafize Gaye Erkan személyében, akinek komoly amerikai munkatapasztalatai vannak. Erdogan elnök most az észszerűbb gazdaságpolitika felé igyekszik fordulni, ennek során szeretnék, ha a külföldi befektetők bizalma is visszatérne. A líra zuhanása valószínűleg az új gazdaságpolitika fájdalmas, de elengedhetetlen része: hagyni kell, hogy megtalálja egyensúlyi árfolyamát, ahol az érvényben lévő tőkekorlátozások is feloldhatók.
Nehéz feladat, lesz-e kitartás?
Ezt követően elkerülhetetlen az államháztartás egyensúlyba hozatala, és ez az, ami már nehezebb, ráadásul időigényes, amíg a jelenlegi helyzetből stabilizálódni tud a gazdaság, lecsökken az infláció, és megáll a líra értékvesztése. A múltban is előfordult már, hogy Erdogan meghirdette a stabil, hagyományos gazdaságpolitikát, de aztán elfordult tőle.
A befektetők ezért most óvatosak, szeretnék látni, hogy ezúttal tartósabb lesz az új irányvonal. Az első, látványos lépés a líra árfolyamának szabadon engedése, és ez a sokáig tartó, a gazdaság fundamentumainak és a piaci erőknek ellentmondó jegybanki árfolyamerősítés után érthető, hogy nagy robajjal zajlik.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Újabb banki szabály módosul Törökországban, ezúttal arra kötelezik a bankokat, hogy a korábbi 20% helyett 5%-ban maximálják a saját tőkéhez viszonyított nettó devizapozícióikat – számol be a hírről a Bloomberg.
A török bankfelügyelet egy új szabállyal el szeretné érni, hogy a török bankok kevesebb devizát tartsanak, ezzel pedig lényegében a lírát erősítenék. A Hivatalos Közlönyben pénteken közzétett új szabály szerint a nettó devizapozíció nem haladhatja meg a saját tőke 5%-át. Korábban a határ 20% volt.
Egyes bankoknak január 9-ig, az új szabály életbe lépésével csökkenteniük kell a devizatöbbletüket. A hivatalos adatok szerint a nem állami tulajdonban lévő bankok nettó devizatöbblete decemberben a saját tőkéjük 7%-át tette ki.
A török jegybank szerint részben a banki devizatranzakcióknak volt köszönhető, hogy jelentőseb volatilitás alakult ki a líra piacán az utóbbi időben. Az elmúlt hónapokban a központi bank többször figyelmeztette a bankokat, hogy kerüljék a külföldi bankokkal folytatott, kereskedési időn kívüli jelentős devizatranzakciókat.
A török líra idén eddig mintegy 29%-ot veszített értékéből a dollárral szemben, és az argentin peso után a feltörekvő piacok közül a legrosszabbul teljesítő deviza.
Júliusban 1998 óta nem látott szintre ugrott a török inflációt, és megközelítette a 80 százalékot, azonban a közgazdászok szerint itt még nem ér véget az áremelkedés, csupán hónapok múlva törhet csúcsra. Ami a legmeghökkentőbb, hogy mindeközben a jegybank stabilan kitart a rendkívül laza monetáris politikája mellett és a nyersanyagárak emelkedését okolja az infláció felgyorsulásáért.
A szerdai adatok szerint 79,6 százalékra gyorsult az éves infláció a múlt hónapban a júniusi 78,6 százalékról, ami valamivel elmarad a piaci várakozásoktól. Azonban a legnépesebb városban nem hagyta cserben az elemzőket az áremelkedés, Isztambulban 99 százalékra ugrott júliusban.
Még a mostani inflációs környezetben is kiugró érték a török adat, egyedül olyan országokban rosszabb a helyzet, mint Zimbabwe, Venezuela és Libanon, ahol az áremelkedés üteme már meghaladta a három számjegyet.
Nehézkes az infláció megfékezése a közel-keleti országban, mivel a jegybank Recep Tayyip Erdogan elnök nyomására levette a napirendről a kamatemeléseket és júliusban már nyolcadik hónapja 14 százalékon tartotta az alapkamatot.
Az elnök annak az unortodox felfogásnak a feltétlen híve, hogy az alacsonyabb kamatlábak visszafogják az inflációt, így az elmúlt négy évben három kormányzót elfogyasztottak már, mivel nem értettek egyet az elnök által képviselt „stratégiával” – írja a Bloomberg.
Nenad Dinic, a svájci Julius Baer Group privátbank közgazdásza azonban rávilágított, hogy a stratégia nem bizonyul sikeresnek, mivel a fogyasztói árak növekedési üteme semmi jelét nem mutatja a lassulásnak – így óva intette a befektetőket a török eszközökbe történő befektetéstől. A Bloomberg közgazdászai szerint ráadásul a gyengülő líra csak egyre tovább emeli az árakat, a jegybank a kiadott utasítások miatt pedig nemhogy szigorítani nem fog, de még alacsonyabb kamatokat is hirdethet, mivel Erdogannak a jövő júniusi választásokig kell helyrehoznia a gazdaságot, még akkor is, ha a fogyasztói költségek emelkedése felemészti a háztartások jövedelmét és veszélyezteti a népszerűségét.
A múlt héten Sahap Kavcioglu jegybankelnök magabiztosan nyilatkozott, hogy az úgynevezett új gazdasági modell, amely a termelést, az exportot és a foglalkoztatást helyezi előtérbe, segít az árak és a líra stabilizálásában. Azonban az eredmények mást mutatnak.
A líra értékének az idén csaknem 25 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, ami a legrosszabbul teljesítő devizává teszi a feltörekvők között.
Törökország a vállalati devizakereslet visszaszorítását célzó intézkedésekkel igyekszik tompítani a dolláréhséget. Ez azonban már csak azért sem könnyű, mert a török gazdasági modell a dollárhitelekre alapozott növekedésre épül. A gond az, hogy a török cégek adósságából összesen 16 milliárd dollárnyi jár le 2024 végig, gyengülő líra árfolyam mellett azonban ezt egyre nehezebb kigazdálkodni. A dollárban kibocsátott vállalati adósság átlagos kamata 12 százalék körül van. A bankszektorban is komoly gondok vannak, a Fitch Ratings a közelmúltban 25 török pénzintézet besorolását rontotta. A vállalati szektorból különösen a második legnagyobb török telekomcég, az állami tulajdonú Türk Telekom kerülhet bajba. Két, összesen egymilliárd dollár értékű kötvénye 1000 bázisponttal forog az amerikai állampapírok hozama felett. Az egyik 2024 júniusában, a másik 2025 februárjában jár le.
A válság legrosszabb része még hátravan
Az éves infláció 2022 júliusában 79,6 százalékra gyorsult Törökországban, az előző év azonos időszakához képest. A közlekedési költségek 119,1 százalékkal, a lakhatási és rezsi költségek pedig 70 százalékkal emelkedtek éves szinten, a legnagyobb növekedést azonban az energiaárak könyvelhették el a 129,3 százalékos ugrással. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 94,65 százalékkal drágult a török statisztikusok szerint.
A jegybank inflációs jelentését kísérő előrejelzések szerint az árnövekedés 85 százalék körüli csúcspontja szeptember és október környékén várható. Ezután a bank előrejelzései szerint az infláció 60,4 százalékon zárja majd az évet. A kilátás még az optimista nézetek közé tartozik a piacon. A Bloomberg Economics előrejelzései szerint az infláció a harmadik negyedévben érheti el a 91 százalékos csúcsot, ami majd csak az év végére kezd el lelassulni 69 százalékra.
Ha Törökország folytatja az unortodox monetáris politikáját, lehetetlen lesz megfékezni az inflációt. Egyszerűen fenntarthatatlan ez a megközelítés– mondta Ogeday Topcular, a genfi RAM Capital pénzügyi tanácsadó vállalat munkatársa.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Elküldték a török statisztikai hivatal, a TürkStat vezetőjét – írja a Bloomberg.
Sait Erdal Dincer kevesebb mint egy évet töltött a posztján. Erdogan államfő a helyére a bankszabályozásért felelős szervezet volt alelnökét, Erhan Cetinkayát nevezte ki. Bár egyelőre még nem kommentálták a személycsere okát, nagy valószínűséggel köze lehet ahhoz, hogy már többször is bírálták a hivatalt amiatt, hogy nem a valós adatokat közli az inflációról. Az új vezető az átvilágítással kezdi meg a munkáját.
Decemberben kétévtizedes csúcsot döntött az éves török infláció, 36,08 százalék volt. A januári adat csütörtökön érkezik, és az elemzők már most 47-48 százalék körüli számot várnak.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A szombati adatok szerint Törökország legnagyobb városában, Isztambulban a múlt hónapban legalább egy évtizede nem volt ilyen magas az infláció, a török kormány pedig az országos áram- és földgázárakat is jelentősen megemelte az új évre – írja a Reuters.
Az Energiapiaci Szabályozó Hatóság a nagymértékű globális energiainflációra hivatkozva közölte, hogy a nagyobb igényű felhasználók számára akár 125 százalékkal, az alacsonyabb igényű háztartások számára pedig mintegy 50 százalékkal megemelték a villamosenergia-árakat 2022-re.
A földgáz ára a lakossági felhasználás esetében 25 százalékkal, az ipari felhasználás esetében pedig 50 százalékkal ugrott meg januárban – közölte a török állami tulajdonú kőolaj- és földgázipari vállalat, a BOTAS. Az áramtermelők esetében az áremelkedés 15 százalékos volt.
Isztambulban, ahol Törökország 84 milliós lakosságának mintegy ötöde él, a kiskereskedelmi árak decemberben 9,65 százalékkal emelkedtek havonta, ami éves szinten 34,18 százalékos emelkedést jelent – közölte az Isztambuli Kereskedelmi Kamara (ITO).
A háztartási gépek ára több mint 20 százalékkal, míg az élelmiszereké közel 15 százalékkal emelkedett.
A város nagykereskedelmi árai novemberhez képest 11,96 százalékkal ugrottak meg, ami éves szinten 47,10 százalékos emelkedést jelent – közölte az ITO.
A líra tavaly 44 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben, miután szeptember óta lejtmenetben volt, amikor a központi bank Erdogan nyomására agresszív kamatcsökkentések sorozatába kezdett. A benzin ára literenként több mint 0,5 lírával, a gázolajé pedig 1,29 lírával emelkedett.
Forrás: vg.hu
[type] => post
[excerpt] => A szombati adatok szerint Törökország legnagyobb városában, Isztambulban a múlt hónapban legalább egy évtizede nem volt ilyen magas az infláció, a török kormány pedig az országos áram- és földgázárakat is jelentősen megemelte az új évre – írja a R...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1641147000
[modified] => 1641133658
)
[title] => Tízéves csúcson az infláció Törökországban
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=18333&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 18333
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 18334
[image] => Array
(
[id] => 18334
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1.jpg
[original_lng] => 265221
[original_w] => 640
[original_h] => 406
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1-300x190.jpg
[width] => 300
[height] => 190
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1.jpg
[width] => 640
[height] => 406
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1.jpg
[width] => 640
[height] => 406
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1.jpg
[width] => 640
[height] => 406
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1.jpg
[width] => 640
[height] => 406
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/torok-1.jpg
[width] => 640
[height] => 406
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1641127097:4
[_thumbnail_id] => 18334
[_edit_last] => 4
[views_count] => 80990
[_oembed_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] =>
[_oembed_time_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] => 1647101641
[_oembed_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] =>
Today’s top stories from Poland’s leading news sites:
➡️President Duda said Germany would do everything to avoid paying reparations
➡️Over 70% of Poles believe the central bank and Monetary Policy Council are not fighting inflation efficiently
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Elkészült a kriptovalutákat szabályozó török törvény, ami hamarosan az ország parlamentje elé is kerülhet – írja a Bitcoin.com.
Mindezt az ország elnöke, Recep Tajjip Erdogan jelentette be, miközben a kriptotőzsdéket is szabályozó pénzügyi nyomozóhatóság 8 millió lírás (több mint 220 millió forintos) bírságot szabott ki a Binance török leányvállalatára.
Mindez az első hasonló bírság az ország történetében, ugyanakkor a Binance nem most kerül először valamely ország célkeresztjébe. A legnagyobb kriptotőzsdének meggyűlt a baja többek között a brit, az olasz vagy a szingapúri hatóságokkal is.
A török líra gyengélkedése és a száguldó infláció miatt a bitcoin és az altcoinok egyre népszerűbbé váltak a török lakosság körében, noha az ország központi bankja még áprilisban döntött arról, hogy tilos azokat fizetési céllal használni. Miután a legutóbbi kamatvágást követően a líra rekordmélységbe zuhant, múlt héten Erdogan arról beszélt, hogy az állam pótolni fogja az árfolyamveszteségeket. Ezt követően rendkívüli mértékben erősödni is tudott a török fizetőeszköz.
Ugyanakkor a líra erősödését leginkább a központi bank és az általa vezényelt állami bankok dolláreladásai okozták, kérdéses tehát, hogy meddig maradhat meg a dolláronként 11 líra körüli árfolyam.
A november 18-ai kamatdöntő ülésén újabb 100 bázisponttal 15%-ra csökkentette az alapkamatot a török jegybank, annak ellenére, hogy az infláció már közel 20%-os az országban, a líra pedig gyorsan döntögeti a negatív rekordokat.
Óriásit zuhant a török líra a dollár ellenében és jelenleg is rekordalacsony szinten kereskednek vele a piacon. Ennek oka, hogy a török központi bank Erdogan elnök nyomására ismét csökkentette az alapkamatot és a befektetők kezdik elveszteni a bizalmukat az ország pénzügyi szabályozó rendszerében.
A török fizetőeszköz 6 százalékot csökkent a dollárhoz képest (ez a legnagyobb mértékű csökkenés az elmúlt 8 hónapban) és a 11,3-as szint felett is járt a kurzus, miután a jegybank a várakozásokkal összhangban 100 bázisponttal vágta a kamatokat.
A szerdai és csütörtöki árfolyammozgást mutatja az alábbi grafikon:
Ezen a charton pedig a líra hosszabb távú teljesítménye követhető nyomon:
Eközben az infláció októberben már 20%-ra gyorsult, ami három éve nem volt ilyen magas. Recep Tayyip Erdogan elnök nyomására a központi bank már 400 bázisponttal csökkentette alapkamatot szeptember óta, aminek következtében a reálhozam nulla alá csökkent – emlékeztet a Bloomberg.
A líra értékének egyharmadát vesztette el a dollárral szemben december óta, és úgy tűnik ez lesz a kilencedik év, hogy folyamatosan leértékelődik. A feltörekvő piacokon a török líra esett a legnagyobb mértékben a dollárral szemben.
A török üzleti körök attól tartanak, hogy a valuta gyengülése destabilizálhatja az ország gazdaságát, aminek már így is 446 milliárd dollárnyi külföldi adóssága van.
Az intézkedés egyébként ellentétes a Törökországhoz hasonló gazdaságok által hozott intézkedésekkel. Dél-Afrika és Mexikó központi bankjai is emelték az irányadó kamatot az elmúlt napokban.
