Az euróövezeti infláció újabb történelmi csúcsra emelkedett, ami újabb nyomást helyez az Európai Központi Bankra, hogy miután 2011 óta először emelt kamatot a hónapban, egy újabb komolyabb lépést hajtson végre. A fő problémát az jelenti, hogy kiegyenlítetlen a pénzromlás az EU-tagállamokban.
A fogyasztói árak júliusban 8,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben az előző havi 8,6 százalékról, és ismét az energia- és élelmiszerárak drágultak a leggyorsabban. A szám meghaladta a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok várakozásait, akik 8,7 százalékos növekedést vártak.
A júniusi lassulás után az infláció alapját képező, az energiát és az élelmiszereket nem tartalmazó mutató is rekordot döntött, 4 százalékos a maginfláció.
Az erősödő árnyomás arra késztette az EKB-t, hogy meglepje a közgazdászokat azzal, hogy ebben a hónapban fél százalékpontos betéti kamatemelést hajtott végre. Christine Lagarde elnök akkor azt mondta, hogy fontos kezelni minden olyan jelet, amely arra utal, hogy az inflációs várakozások megmerevednek.
Viszont eltérő az infláció az euróövezeti tagállamoknál. Az olasz infláció például 8,4 százalékra csökkent, Portugáliában 9,4 százalékos pénzromlást jelentettek, Szlovéniában 11 százalékos volt a szint, miközben a francia infláció csak 6,8 százalékos. Litvániában az infláció 21 százalékra ugrott (ennek legnagyobb részéért az energiaárak felelősek) – derül ki a hírügynökség másik beszámolójából.
Néhány vállalat az árak megugrása ellenére virágzik: a Mercedes-Benz luxusautó-gyártó és a Hapag-Lloyd hajózási vállalat magasabb nyereségről számolt be. A megemelkedett földgázköltségekkel küszködő Uniper SE-t azonban a múlt héten a német kormány kimentette.
Az EKB júliusi ülése után Martins Kazaks, a Kormányzótanács tagja egy interjúban „elég jelentős” emelést sürgetett, amikor a tisztviselők legközelebb szeptemberben találkoznak a kamatok meghatározására. Ezt az álláspontot erősíti, hogy a Federal Reserve ezen a héten másodszor is 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre.
A monetáris politikán túlmenően a 19 országot tömörítő valutaövezet kormányai több milliárd eurós támogatással segítették a háztartásokat. Ennek ellenére Franciaország és Spanyolország ebben a hónapban ismét inflációs rekordot döntött, amint azt a pénteki különálló adatok mutatták.
Ignazio Visco olasz jegybankfőnök szerint még túl korai lenne eldönteni a következő kamatlépés pontos mértékét. A gazdasági háttérben a közelmúltban bekövetkezett változások alátámasztják ezt a nézetet: az orosz energiaellátás leállításának veszélye a recessziós félelmeket helyezte előtérbe, és arra késztette az elemzőket és a kereskedőket, hogy csökkentsék a magasabb hitelköltségekre vonatkozó várakozásokat.
Az olasz államkötvény-hozamok ráadásul nagyon magasak, egy jelentős kamatemelés csak nagyobb terhet rakna az olasz gazdaságra. Mindez veszélyezteti az egész eurózónát.
A JPMorgan és a Goldman Sachs a nagy bankok közül a recessziót jósolja, a Goldman szerint ez már ebben a negyedévben elkezdődik. Az azonban, hogy ez milyen hatással lesz az inflációra, továbbra sem világos, mivel az energia – az árak első számú mozgatórugója – még mindig a legnagyobb ismeretlen.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
