A kormány benyújtott egy törvényjavaslatot a Legfelső Tanácsba, amely azt javasolja, hogy az „eSzadok” kifizetéseket ne számítsák be az adófizetők adóköteles jövedelmébe a születés előtti, a szülés utáni és a gyermekgondozási időszakban – jelentette be Tarasz Melnicsuk, a kormány parlamenti képviselője.
A Minisztertanács törvényhozási kezdeményezéseként vette nyilvántartásba az erre vonatkozó tervezetet a Parlamentben.
A kormány az adótörvénykönyv cikkelyének módosítását javasolja, és a havi „eSzadok” készpénzkifizetés összegét ne számítsák be az adófizető adóköteles jövedelmébe.
A törvénytervezet célja a szülői mivolt és a munkaviszony összeegyeztetésének feltételeinek megteremtése – magyarázta Melnyicsuk. Ez a gyermekes családoknak nyújtott állami támogatásra – a havi „eSzadok” készpénzkifizetésre – vonatkozik.
A javaslat szerint a „Gyermekes családok állami támogatásáról” szóló törvény alapján nyújtott havi készpénzkifizetés összegét ne számítsák be bele az adófizető teljes havi és éves adóköteles jövedelmébe.
A Legfelső Tanácsban nyilvántartásba vették az „Értékpapírosításról és a fedezett kötvényekről” szóló törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy olcsóbbá tegye a jelzáloghiteleket és befektetéseket vonjon be az ukrán gazdaságba, jelentette be Danilo Hetymancev, a pénzügyi, adó- és vámpolitikai parlamenti bizottság vezetője.
Elmondása szerint a törvényjavaslat célja a pénzügyi intézmények forrásbevonási lehetőségeinek bővítése, új hosszú lejáratú pénzügyi eszközök létrehozása, a hitelek olcsóbbá tétele és befektetések bevonása az ukrán gazdaságba.
„Az értékpapírosítás egy olyan pénzügyi tranzakció, amelyben egy bank vagy más pénzügyi intézmény a pénzügyi eszközeinek megtérülési kockázatának egy részét a befektetőkre hárítja” – magyarázta Danilo Hetymancev.
A parlament pénzügyi bizottságának vezetője hangsúlyozta, hogy ez fontos eszköz az ország jelzáloghiteleinek fejlesztéséhez. Különösen figyelembe véve, hogy Ukrajnában több mint 4,6 millió belső menekült él, és a lakhatás iránti igény továbbra is kritikusan magas.
„A megfizethető lakásépítés állami programjának keretében nyújtott nagyszabású hitelekhez stabil és érthető finanszírozási forrásokra van szükség – és az értékpapírosítás ezek egyike lehet” – magyarázta Hetymancev.
A törvénytervezet külön rendelkezik a fedezett kötvények fejlesztéséről. Ez egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a kiváló minőségű eszközökkel fedezett források bevonását.
A parlamenti képviselő elmondása szerint 2024 végén az EU-ban a fedezett kötvények piaca meghaladta a 3,3 billió eurót, ami jól mutatja egy ilyen eszközben rejlő lehetőségeket Ukrajna számára.
„Ez egy lépés a pénzügyi piac fejlődése, a hitelekhez való hozzáférés bővítése és a gazdasági fellendülés feltételeinek megteremtése felé”, összegezte a bizottság vezetője.
A görög parlament egy olyan törvény elfogadására készül, amely lehetővé tenné a napi 13 órás munkavégzést a magánszektorban – ez lesz az első ilyen eset az EU-országokban, írta a Politico.
A törvényjavaslatról október 15-én kellett szavazniuk. A szakszervezetek és az ellenzék hatalmas tiltakozása ellenére a dokumentumot várhatóan jóváhagyja a kormányzó Új Demokrácia párt.
A törvény egy reform része, amelynek célja, hogy Görögország munkaerőpiacát „Európa egyik legrugalmasabb piacává” tegye. 2024 júliusától az iparban, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban és bizonyos szolgáltatásokban dolgozók heti hat napot dolgozhatnak, és a hatodik napért 40%-kal több fizetést kapnak. A kormány magyarázata szerint a változásokra az elöregedő népesség és a szakképzett munkaerő hiánya miatt van szükség. A szakszervezetek azonban úgy vélik, hogy ez a „rugalmasság” a nyolcórás munkanap eltörlését jelenti.
„A „rugalmas munkaidő” a gyakorlatban a családi és társadalmi élet fogalmának lerombolását, valamint a túlzott kizsákmányolás legalizálását jelenti” – mondta a köztisztviselők szakszervezete, az ADEDY.
Az új törvényjavaslat előírja, hogy az alkalmazottak napi 13 órát dolgozhatnak, de legfeljebb évi 37,5 napot, összesen heti 48 órával négy hónap alatt átlagosan. A túlórát 40 százalékos plust juttatással kell kompenzálni.
A munkaügyi minisztérium hangsúlyozza, hogy a 13 órás munkanap önkéntes lesz, de a szakszervezetek figyelmeztetnek, hogy a valóságban a munkáltatók vannak előnyben, különösen egy olyan országban, ahol szinte semmilyen ellenőrzés nincs a munkaügyi törvények betartása felett.
További módosítások közé tartozik az éves szabadság több részre bontásának lehetősége, a rugalmas munkaidő, a kétnapos szerződések, sőt, egy speciális alkalmazáson keresztüli gyors felvétel is.
Görögország, amely 2009 és 2018 között mély pénzügyi válságon ment keresztül, most a gazdasági fellendülés jeleit mutatja, a munkanélküliség 8,1%-ra csökkent, szemben a válság alatti 28%-kal. A bérek azonban továbbra is az EU legalacsonyabb fizetései közé tartoznak, és sok görög kénytelen több munkahelyen is dolgozni a magas lakás- és élelmiszerárak miatt.
Az Eurostat adatai szerint minden ötödik görög több mint 45 órát dolgozik hetente, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban. Az OECD becslései szerint pedig 2023-ban Görögország az ötödik helyen állt a világon az évente ledolgozott órák számát tekintve Kolumbia, Mexikó, Costa Rica és Chile mögött.
A környezetvédelem nevében valahogy visszatértek a műanyaghoz. A legnagyobb károkat pedig pont az újrahasznosított papírcsomagolások gyártói fogják elszenvedni.
Heves szavazásra készülnek a képviselők az Európai Parlamentben, ahol több millió tonna csomagolási hulladék sorsáról döntenének. Itt azonban nem csak szemétről van szó, hanem teljes iparágak működéséről és megélhetéséről, így a törvénycsomag soha nem látott lobbitevékenységbe ütközött – írta a Financial Times.
A brüsszeli javaslat lassan, gyakori kiegészítésekkel és engedményekkel hátráltatva tudott csak keresztüljutni a brüsszeli bürokrácián, jelezve, hogy valójában milyen bonyolult a blokk éves szemétmennyiségét – ami jelenleg több mint 80 millió tonna – folyamatosan csökkenteni.
A végső javaslat emiatt egy jogi szörnyeteggé vált: 118 oldal a hozzá tartozó 13 melléklettel, de még a kemény lobbizás és az engedmények mellett is rengeteg iparágat és több száz vállalatot fog érinteni, amelyek közül sokan ráadásul az újrahasznosítással foglalkoznak.
„Egy hatalmas szövegről van szó, de muszáj volt így összeraknunk, hogy minél több egyszer használatos terméket be tudjunk tiltani” – mondta Pascal Canfin, egy liberális francia törvényhozó, aki a parlament környezetvédelmi bizottságát vezeti. Az új jogszabály például olyan termékeket célozna meg, mint a szállodai piperecikkek, a kávézókban használt cukortasakok vagy a gyümölcsökön lévő matricák.
Mivel alig van olyan termék a boltok polcain, ami ne lenne becsomagolva, a blokk teljes gazdaságára hatással lehet, és így nem meglepő, hogy ez lett „minden idők legjobban lobbizott uniós jogszabálya”. Brüsszel azonban nemcsak a múltban ragadt, felelőtlenül szemetelő cégeknek lépett rá a tyúkszemére, hanem a legzöldebbeket is maga ellen fordította.
Finnország, mivel hatalmas papírüzemei vannak, már egy ideje elszakadt a műanyag csomagolásoktól, míg Olaszországban egy magasan integrált újrahasznosítási rendszer működik. Dánia, az egyik legkiterjedtebb zöldprogrammal rendelkező tagállam egyedül a sörgyártásban kért engedményeket, míg a franciák a speciális importtermékeiket szeretnék megőrizni.
Az Európai Parlament azonban nem enged, annak ellenére, hogy a lehető legrosszabb utat választotta:
a hulladék csökkentése érdekében az újrahasznosítás helyett a többször használható csomagolásokat támogatná, amelyek nem papírból, hanem pont műanyagból lennének gyártva.
Brüsszel abban bízik, hogy a jogszabály segítségével 2030-ig minden csomagolás újrahasznosítható lesz a blokkon belül, amivel közelebb tudunk jutni a körforgásos gazdaság megteremtéséhez. Ezzel a lépéssel azonban pont az ellenkezőjét érhetik el, és tovább nőhet a környezetre káros műanyagok mennyisége az európai szemétben.
A javaslat több jó pontot is tartalmaz: a hamis aljzatok, a dupla falak és a fogyasztók megvezetésére alkalmas csomagolások betiltása régóta érik, ahogyan a fenntarthatóbb tárolóeszközök biztosítása is pozitív eredményeket érhet el.
A műanyagalapú csomagolóipart képviselő Europen fontos lépésnek nevezte a jogszabályt a fenntarthatóság útján, és abban bízik, hogy az új kötelezettségekkel az innovációt is fel fogja gyorsítani az ágazatban.
A papír- és kartongyártók azonban kevésbé vannak megelégedve Brüsszel célkitűzéseivel.
„Egy generációt töltöttünk azzal, hogy elérjük a mai újrahasznosítási szintet, azonban most a blokk hirtelen az ellenkező irányba akar fordulni, és visszaérne a műanyaghoz? A többszöri felhasználás csak akkor működik, ha motiválják rá az embereket, ilyen eszközt azonban nem tartalmaz a javaslat”– mondta Alex Manisty, a DS Smith csomagolóipari vállalat stratégiai vezetője. Szerinte a kemény műanyagból készült, többször felhasználható csomagolóanyagok gyártása több kárt okozna a környezetnek, mint hasznot.
Az Európai Bizottság tisztviselői azonban azzal védik a javaslatot, hogy az újrafelhasználási célkitűzésekkel a tartós műanyagok elterjedését akarják beindítani, amelyet később visszaváltási rendszerekkel is bátorítanának.
Brüsszel korábban megállapította, hogy például az egyszer használatos papírpoharakkal, kartontálcákkal és más környezetbarát csomagolásokkal szemben a műanyag tárolók előállításához sokkal kevesebb vizet használnak, és a szén-dioxid-kibocsátásuk is alacsonyabb.
Ezek a pozitívumok azonban csak akkor működnek, ha az többszöri felhasználás valóban működik – ennek megteremtésében azonban a blokk súlyosan le van maradva.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Részlegesen visszavonja hatalmas piaci és politikai viharokat kavaró adócsökkentési terveit a brit kormány.
Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter a BBC rádió hétfő reggeli hírmagazinjában bejelentette, hogy a legmagasabb keresetűek személyi jövedelemadójának 45 százalékos kulcsát a szeptember végén bejelentett intézkedéscsomaggal ellentétben mégsem törlik el a következő pénzügyi évtől.
Kwarteng szerint az adócsökkentési tervnek ez az eleme „hatalmas mértékben elterelte a figyelmet” az egyébként „erőteljes gazdasági csomag egészéről”, ezért Liz Truss miniszterelnökkel együtt úgy döntöttek, hogy ezt a lépést nem hajtják végre.
Arra a kérdésre, hogy a történtek után szándékában áll-e lemondani, a pénzügyminiszter úgy válaszolt, hogy „egyáltalán nem”.
A brit kormány a recesszió felé tartó gazdaság élénkítése végett az utóbbi évtizedek legradikálisabb adócsökkentési programját hirdette meg.
Kwarteng a londoni alsóházban szeptember 23-án bejelentette, hogy a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsa 19 százalékra csökken, a legmagasabb, 150 ezer font feletti éves jövedelmekre megállapított 45 százalékos felső adókulcs megszűnik, és a magas jövedelműek adója egységesen 40 százalék lesz.
A 45 milliárd font értékűre becsült adócsökkentési program finanszírozhatósága és államadósság-növelő hatása körüli piaci aggodalmak miatt az angol font a múlt héten rekordmélységekbe, egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe gyengült a dollárral szemben.
Mindeközben a közép- és hosszú futamidejű brit állampapírok hozama a 2008-as globális pénzügyi válság óta először 4 százalék fölé emelkedett és meghaladta a görög államadósság piaci finanszírozási költségeit.
A brit kormány adócsökkentési programját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is bírálta.
A megugró hozamok csökkentése és a piacok megnyugtatása érdekében a Bank of England 65 milliárd font értékű soron kívüli állampapír-vásárlási programot jelentett be, azzal indokolva a rendkívüli intervenciót, hogy a brit pénzügyi eszközök markánsan átárazódtak, és ha a piacok e „rendellenes működése” folytatódik, az érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő a hétvégén leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az addigi stabilról Nagy-Britannia „AA/A-1 plusz” szintű államadós-osztályzatának kilátását, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a brit kormány adócsökkentési programja az államháztartási egyensúlytalanságok jelentős mélyülésének kockázatával jár és növeli az államadósság finanszírozásának költségeit.
A kormányzó Konzervatív Párt több vezető képviselője ráadásul jelezte, hogy a párt jelentős, 75 fős alsóházi többsége ellenére „nincsenek meg a számok” a terv parlamenti elfogadásához.
A legmagasabb jövedelmek adócsökkentésének terve rendkívül népszerűtlennek bizonyult a választók körében is.
A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov friss felmérése szerint a britek abszolút többsége, 51 százaléka úgy véli, hogy Liz Trussnak – aki nem egészen egy hónapja tölti be a kormányfői posztot – le kell mondania tisztségéről. A cég kimutatta azt is, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt példátlan, 30 százalékpontot meghaladó támogatottsági előnyre tett szert a Konzervatív Párttal szemben.
Az UNN közleménye szerint a Parlament elfogadta az energiahatékonyságról szóló 4507. számú törvényjavaslatot. Az erre vonatkozó döntést 282 népképviselő támogatta.
Az értelmező dokumentum értelmében a törvényjavaslat az Energiaközösség létrehozásáról szóló megállapodás, valamint az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik közötti szerződés közötti végrehajtását hivatott megvalósítani.
A törvénytervezet meghatározza:
az állami politika az energiahatékonyság terén meghatározott alapelveit;
az energiahatékonysági nemzeti cselekvési tervek kialakításának és végrehajtásának jellemzőit ;
az épületek energiahatékonyságára vonatkozó stratégia kialakításának megközelítését;
az energiatakarékosság elveit a központi végrehajtó szervek épületeiben;
az energiahatékonysági kritériumok figyelembevételének jellemzőit a közbeszerzés, illetve az állami vagy helyi közösség igényeit kielégítő épületek állami hatóságok, önkormányzatok és jogi személyek általi beszerzése és bérlése (bérbeadása) során;
az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési követelményeit;
energia-audit és energiagazdálkodás alapelveit;
intelligens számviteli rendszerek bevezetésének jellemzőit;
az energiahatékonyság ösztönzése a villamos energia valamint a földgáz szállítása és elosztása területén;
az energiahatékonyság ösztönzése a hőszolgáltatás területén;
az energiaszolgáltatás megvalósításának alapelveit;
az energiahatékonyság szintje növelésének népszerűsítése és ösztönzése a fogyasztók körében;
az energiahatékonyságra vonatkozó jogszabályok megsértéséért való felelősséget.
A törvényjavaslat egyebek mellett javasolja, hogy Ukrajna „Az épületek energiahatékonyságáról” szóló törvényét két új cikkellyel egészítsék ki. A 15-1. cikkely meghatározza az épületek termikus korszerűsítési stratégiájának végrehajtását. A stratégiát a 2050-ig határozzák meg, minden tulajdonosi forma a lakó- és nem lakáscélú épületeire vonatkozik, hosszú távú és köztes célokat tartalmaz az épületek energiahatékonyságának javítására és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
A 15-2. cikkely a központi végrehajtó szervek „példamutató szerepével” foglalkozik az épületek energiahatékonyságának biztosításában. Megállapítást nyert, hogy a központi végrehajtó szervek épületek energiahatékonyságának javításában betöltött példamutató szerepének biztosítása érdekében a kormány energia megtakarítási mutatót vezet be a központi végrehajtó szervek épületeire vonatkozóan.
