A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a törvénytervezetet a külföldről érkező, bármilyen értékű küldemény megadóztatásáról – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a 12430. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezet szerzője Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának a vezetője. A társszerzők között vannak kormánypárti kollégái – Marjana Bezuhla, Makzim Buzsanszkij és mások.
Az Ukrajna Vámkódexének a vám fizetési rendjének a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-án kelt 2006/112/EK EU tanácsi irányelv követelményeihez történő hozzáigazításáról szóló ukrán vámkódex-módosításról című törvénytervezet szövege és Ukrajna postai kommunikációról szóló törvénye, „a nemzetközi postai csere egyedi kérdéseiről” jelenleg nem érhető el.
Korábban Hetmancev részletesen elmagyarázta a projekt lényegét. Jelenleg a 150 eurót meghaladó értékű csomagok után 10 % illetéket és 20 % ÁFA-t számítanak fel (a 150 eurót meghaladó rész után). Hetmancev azt javasolja, hogy vezessék be az áfát a külföldi online áruházakból származó bármilyen értékű árura. A 150 euró feletti ár után is illetéket kell fizetni.
Az áfát is be akarják vezetni a magánszemélytől magánszemélynek érkező, 45 eurónál drágább közönséges csomagokra. Vagyis ha például egy rokon, ismerős külföldről küld valakinek 45 eurónál nagyobb értékű csomagot, akkor +20 % ÁFA-t kell fizetnie a címzettnek.
Ezen túlmenően a törvénytervezetek az áfa adminisztrációjának egyszerűsítését és a csomagok vámügyi nyilvántartásának felgyorsítását javasolják. Ehhez bevezetik azt a lehetőséget, hogy az árut szállító vagy a piac közvetlenül fizesse be az áfát.
Korábban Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter elmondta, hogy a tavalyi év során 51,5 millió darab nemzetközi postai küldeményt importáltak vámfizetés nélkül. A miniszter szerint az a probléma, hogy valójában senki sem tudja, hogy az 51,5 millió csomagnak mennyi az ára valójában. Szerinte Ukrajnában szinte az összes internetes kereskedelem és elektronikus kereskedelem „árnyékban” van. „Hagyományos értelemben az áru 150 eurós adómentes értékének határán belül mindent behoznak hozzánk” – hangsúlyozta a miniszter.
A Legfelső Tanács kedden bejegyezte azt a törvénytervezetet, amely megtiltja az orosz olaj és gáz tranzitszállítását Ukrajna területén a hadiállapot idején – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a Legfelső Tanács honlapján közzétett 12380. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezet szövege még nem jelent meg. Egyelőre csak nyilvántartásba vették, és még nem nyújtották be megvitatásra a Legfelső Tanács illetékes bizottságának.
A törvénytervezet kezdeményezői – amint azt a Legfelső Tanács honlapja is közli – az Európai Szolidaritás párt 18 képviselője, köztük Petro Porosenko.
Jelenleg Ukrajna orosz olajat szállít a területén keresztül a Barátság olajvezetéken keresztül Európába. A jelenlegi szerződés 2029 végéig szól. 2025. január 1-jén Ukrajna leállította az orosz gáz tranzitját.
A második olvasat előtt áll Ukrajna 2025-ös állami költségvetéséről szóló törvénytervezete, amely tartalmaz egy rendelkezést a jövő év júliusától bevezetendő nyugdíjreformról – számolt be az rbc.ua hírportál az 12000. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint költségvetés-tervezet 31. bekezdése szerint a kormánynak „intézkedéseket kell hoznia a nyugdíjreform 2025. július 1-jétől történő bevezetése érdekében”. Ezenkívül a kormánynak 2025. július 1-jéig ki kell dolgoznia és a Legfelső Tanács elé kell terjesztenie a törvénymódosítások tervezetét az olyan személyek nyugdíjátutalásának egységes megközelítéséről, akiknek a „különleges” törvények alapján nyugdíjat állapítanak meg, függetlenül az ilyen személyek a bérének (jövedelmének), pénzügyi támogatásának változásaitól.
A Szociálpolitikai Minisztérium törvényjavaslatot készített a nyugdíjreformról. Azt javasolja, hogy a munkavállalók és a munkáltatók számára kötelező befizetést vezessenek be az állami vagy nem állami nyugdíjpénztárakba. A dokumentum szerint a munkavállalók kötelező felhalmozási hozzájárulása az általános kötelező felhalmozási céltartalék rendszerébe történő felhalmozási járulékfizetés megkezdésének időpontjától számított első évben a felhalmozási járulékalap 1%-a, a második évben 2%-a, a harmadik és az azt követő években 3%-a.
A munkáltatók kötelező felhalmozási hozzájárulása az első évben a felhalmozási járulékalap 1%-a, a második évben 2%-a, a harmadik és az azt követő években 3%-a. A projekt a rendszer bevezetésének első évében a kötelező állami társadalombiztosítási egyszeri járulék mértékét 22%-ról 17%-ra, a második évben 16%-ra a harmadik évtől kezdődően, az azt követő években 15%-ra javasolja csökkenteni.
Idén januárban a hrivnyabetétek jelentős kiáramlását figyelték meg Ukrajnában, ami összefügghet a mozgósításról szóló új törvényjavaslattal – számolt be az rbc.ua hírportál Danilo Hetmancev, a Lgefelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikával foglalkozó bizottsága elnökének Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Hetmancev kifejtette, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adatai szerint 2024 januárjában szinte változatlan maradt a hrivnya hitelállomány: +0,2 százalékkal (+1,4 milliárd hrivnya) 727,8 milliárd hrivnyára nőtt. Ugyanakkor a lakosságnak nyújtott hrivnyahitelek 2,3%-kal, a vállalkozásoknak nyújtottak pedig 0,7%-kal csökkentek.
A honatya szerint a betéti alap változásai szembetűnőbbek voltak: a hrivnyabetétek 3,2%-kal (51,3 milliárd hrivnyával) 1577,1 milliárd hrivnyára csökkentek. A háború kezdete óta ezek a hrivnyabetétek csökkentésének legnagyobb arányai és mennyiségei. Az üzleti betétek 3,5%-kal (32,5 milliárd hrivnya), a lakosságiak 2,6%-kal (18,8 milliárd hrivnya) csökkentek.
A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy itt nincs szó „árulásról”, hiszen a háború kezdete óta 70%-kal (650 milliárd hrivnya) nőttek a hrivnyabetétek, a bankbetétek csökkenése pedig az év első hónapjában szezonális jelenség. Hetmancev szerint azonban egy ilyen csökkentés „bizonyos negatív hatáshoz” vezethetett volna a mozgósításról szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel kapcsolatban.
„A szakbizottság vezetőjeként újból megismétlem, hogy a törvénytervezet bankszámlazárolást előíró rendelkezései nem támogatottak. A stabil bankrendszer egyben fegyverünk és a háború utáni helyreállítás záloga” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
Az új jogszabálynak legalizálnia kell a foglalkoztatás különböző formáit: távmunka, otthoni munka, nem kötött munkaidő. Emellett digitalizálják a munkavállalóra vonatkozó információgyűjtést, így nem lesz többé szükség papíralapú munkakönyvekre – jelentette be Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter.
Januárban megkezdődik a dokumentum megvitatása minden érintett féllel: „Ukrajnában a munkaerőpiac továbbra is az 1971-es Munka Törvénykönyve szerint működik. A számos változás ellenére ez a dokumentum már nem felel meg a kor követelményeinek, és lassítja a gazdaság fejlődését”, – mondta Szviridenko.
Ezenkívül 2024-ben a Gazdasági Minisztérium az állami beszerzésekkel kapcsolatos álláspontjának reformját tervezi, ami segít a strukturális munkanélküliség elleni küzdelemben.
„Ez egyfajta munkaerőhiány, amikor sok a munkanélküli, ugyanakkor a munkaerőpiacnak egészen más szakemberekre van szüksége. A probléma megoldására minimálisra csökkentik az államilag finanszírozott helyeket a felsőoktatási intézményekben. Ehelyett az ukránoknak lehetőségük lesz arra, hogy pályázhassanak, és elsajátítsák a kívánt szakmát”, – áll a közleményben.
A pályázati támogatások részben fedezik az oktatás költségeit (tandíj társfinanszírozása). A hallgató az intézményt és az oktatási programot preferenciái szerint választja ki. Egy ilyen rendszer célja a választás maximális szabadsága.
„Egy fiatal abba az oktatási intézménybe megy, amelybe akar, nem oda, ahol államilag finanszírozott helyek vannak. Ilyen esetben sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a diploma megszerzése után valamilyen szakmában fog dolgozni, mint a jelenlegi körülmények között”, – hangsúlyozta a miniszter.
Milyen változások várnak az Állami Foglalkoztatási Szolgálatra
A gazdasági tárca elmondása szerint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységét korszerűsítik. A reform részeként a szervezet folyamatainak 90%-a digitalizálásra kerül. A tervek között szerepel továbbá egy széles körű partnerségi hálózat létrehozása:
oktató cégek,
toborzó cégek,
társadalmi projektekben részt vevő állami szervezetek.
Emelkedik az emberek és a vállalkozások állami támogatásának mértéke, közel 100 000 ukrán vehet részt képzésen és átképzésen. A munkáltatók pedig legalább 10 000 befogadó munkahely rendezéséért kaphatnak majd kompenzációt.
Emellett a eRobota programon belül 15 000 pályázat kiadását tervezik:
saját vállalkozás számára,
veteránok és házastársaik számára,
feldolgozó vállalkozások számára.
Ha valaki nem tudja, milyen szakmát tanuljon, vagy hivatásváltást tervez, a Gazdasági Minisztérium azt javasolja, hogy nézze meg alaposabban a jelenlegi munkaerőpiac keresleti listáját.
Ukrajnában most szükség van:
a védelmi-ipari komplexumban mérnökökre és műszaki szakemberekre,
katonákra minden szakterületen,
STEM oktatás végzőseire (természettudomány, technológia, mérnöki és matematikai),
orvosokra, különösen rehabilitátorokra és pszichológusokra,
A parlamenti képviselők egy csoportja bejegyezte a legális kripto-piacról szóló törvénytervezetét. A kezdeményezés többek között olyan innovációs zóna kialakítását teszi majd lehetővé, ahol 3 évig lehet előzetes engedély nélkül dolgozni, számolt be az RBK-Ukrajina Mihajlo Fedorov ukrán digitális átalakítási miniszterre hivatkozva.
A 10225-1 számú törvénytervezetről van szó, amely az ukrán adótörvénykönyv módosításáról és Ukrajna más, a virtuális eszközök ukrajnai forgalmának szabályozásáról szóló jogi aktusairól szól.
A tisztviselő szerint a kriptoeszközök piaca az egyik legdinamikusabb ágazat, amely nélkül „nehéz erős digitális gazdaságot építeni”. A miniszter hozzátette, hogy a virtuális javak ukrajnai forgalmáról szóló törvénytervezetet a parlamenti képviselőkkel és az üzleti élet képviselőivel közösen dolgozták ki.
„A törvény elősegíti, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a kriptoipar fejlődéséhez, növeljék a költségvetés bevételeit és növeljék Ukrajna befektetési vonzerejét” – írta Fedorov.
Mit ajánlanak
A digitalizációért felelős tárca vezetője ismertette, milyen újításokat javasol a törvénytervezet:
a virtuális eszközök jogi státuszának meghatározása;
a digitális eszközök és szolgáltatások osztályozása abban a szférában, amely a kriptoeszközök szabályozására vonatkozó európai szabványokhoz igazodik (MiSA);
innovációs zóna létrehozása, ahol három évig előzetes engedély nélkül lehet dolgozni;
a kriptoeszköz-piac pénzügyi nyomon követésére vonatkozó FATF-ajánlás adaptálása.
„A törvénytervezet emellett egyszerű és egyértelmű adózási feltételeket ír elő a virtuális vagyon területén működő vállalkozások számára” – tette hozzá a miniszter.
Kriptopiac Ukrajnában és a szabályozás szabályai
Emlékeztetőül: 2021 szeptemberében a Legfelső Tanács legalizálta a virtuális eszközöket a kriptovaluta-ipart szabályozó törvény elfogadásával. Feltételezhető, hogy a virtuális eszközök tulajdonosai legálisan cserélhetik és bejelenthetik azokat, a nemzetközi kriptovállalatok pedig blokklánc-üzletet regisztrálhatnak Ukrajnában.
A törvény meghatározza a virtuális vagyon fogalmát és jogi státuszát is
2022 márciusában Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a virtuális eszközökről szóló törvényt. A piacszabályozás a Nemzeti Értékpapír- és Tőzsdepiaci Bizottságra és az Ukrán Nemzeti Bankra van bízva. Korábban a jegybank kijelentette, hogy Ukrajnában a virtuális eszközök piacának szabályozásának közel kell lennie az európai normákhoz, figyelembe véve a nemzeti jogi és pénzügyi rendszer sajátosságait. Ebben az irányban a Nemzeti Bank kész együttműködni Ukrajna más szabályozóival.
Kriptoipar az EU-ban
Emlékeztetőül, ez év augusztusában az Európai Parlament jóváhagyta a kriptoipar kezelésére vonatkozó uniós szabályokat, valamint a Markets in Crypto vagyon (MiСА) ügyfeleinek felügyeletére és védelmére vonatkozó általános szabályokat. Ez az első kísérlet a kriptopiac ilyen mértékű szabályozására. Az új jogszabály az unió 27 tagállama általi hivatalos jóváhagyását követően lép hatályba, fokozatosan 2023 decemberéig.
Milyen változások várnak a kriptoiparra
A törvény alkotói hangsúlyozzák, hogy a végleges jóváhagyás „a kriptopiacok feletti szabályozási ellenőrzés új korszakának kezdetét jelenti”. A MiSA szabályozás mindenekelőtt az egész Európai Unió szintjén egységesíti és harmonizálja a kriptoeszközök szabályozását. Ez várhatóan hozzájárul a blokklánc technológia és a kriptoeszközök fejlesztéséhez a régióban. A fogyasztók tájékozottabbak lesznek a tranzakcióikkal kapcsolatos kockázatokról, költségekről és díjakról. Emellett az új jogi keret szabályozza a kriptoeszköz-piac működésének alapvető szempontjait. Többek között:
a kriptoeszközök típusainak egységes osztályozása (e-pénz tokenek, eszközreferencia tokenek és használati tokenek);
egyesített szolgáltatások kriptoeszközökkel (8 fő szolgáltatástípus);
a kriptoeszközzel rendelkező szolgáltatókkal szembeni követelmények meghatározása, ezért a legtöbb esetben licencek beszerzésére van szükség.
A MiSA célja továbbá, hogy figyelembe vegye a kriptopiac elmúlt évi dinamikáját, és egyensúlyba hozza a szolgáltatók és a befektetők jogait. Így a dokumentum meghatározza a minimális engedélyezett tőkére, a vállalatirányításra, a biztosításra és a kriptográfiai szolgáltatók információközlésére vonatkozó követelményeket.
Ugyanilyen fontos, hogy a MiCA tiltja és korlátozza a piaci visszaéléseket és a manipulációkat.
Az ukrán parlament első olvasatban elfogadta a háztartási alkalmazottak státuszát szabályozó törvénytervezetet, amelynek célja a foglalkoztatási forma feltételeinek lefektetése és az így dolgozók jogvédelme.
A szürkegazdaság kifehérítését szolgálja a háztartási alkalmazottak hivatalos foglalkoztatásának szabályozására, szociális védelmük biztosítására és a be nem jelentett munkavégzés mértékének csökkentésére vonatkozó törvényjavaslat. Miután Volodimir Zelenszkij elnök elfogadta és aláírta a kezdeményezést, az ilyen munkavállalók nyilvántartásba vételére csak munkaszerződés aláírása esetén kerülhet sor.
Ez lehetővé teszi a munkavállalók szociális biztonságának növelését. Másrészt a munkáltatókat adófizetési kötelezettség terheli, az alkalmazottaknak pedig az éves adóbevallásukban kell elszámolniuk a munkájukért kapott pénzzel.
Többek között a takarítónők, a dadák, a személyi asszisztensek esnek a rendelkezés alá, akik egy bizonyos család vagy akár egyedülálló személy megbízására dolgoznak – mondta Inessza Letics, az Ukrán Jogászszövetség munkajogi bizottságának tagja. Hozzátette, jelenleg az ilyen munkavállalók hivatalos nyilvántartása – adó, nyugdíjjárulék fizetése, munkakönyv vezetése – technikailag szinte lehetetlen, hiszen a munkáltató lehet vállalkozás vagy egyéni vállalkozó. Ám korántsem minden háztartási alkalmazottat alkalmazó családnak van saját vállalkozása vagy bejegyzett cége.
Mindenkinek jár a jogvédelem
Alla Bronyisevszka ügyvéd megjegyezte, hogy a háztartási alkalmazottakat is megilleti a jogvédelem és a hozzáférés a szociális garanciákhoz. Rengetegen közülük az árnyékgazdaságot erősítik, így meg vannak fosztva az állami jogvédelemtől. A törvény meghatározza a háztartási munka fogalmát: ez a háztartásban végzett munka. A háztartási dolgozó pedig minden olyan személy lehet, aki munkaviszony keretében háztartási munkát végez.
Azoknak a munkáknak a listája, amelyeket ők végeznek, végtelen hosszú lehet – mondta Bronyisevszka, hozzátéve, hogy nekik is joguk van fizetett szabadsághoz vagy betegszabadsághoz, az illegális elbocsátásokkal vagy a durva bánásmóddal szembeni védelemhez. Mindezeket a törvényjavaslat megpróbálja kezelni. Az ügyvédnő szerint az első, amire figyelni kell, hogy a háztartási alkalmazottakkal kötelező munkaszerződést kell kötni.
Megjegyezte, hogy ebben szabályozni kell a háztartási alkalmazott által végzendő munka jellegét és mennyiségét, a díjazás mértékét és feltételeit, a munka- és pihenőidőt, a munkavédelmet, a társadalombiztosítást, a szerződés felbontásának feltételeit és eljárását, a fizetett szabadsághoz való jogot stb.
Új adófizetők az államnak
Igor Jasko, a Winner ügyvédi iroda ügyvezető partnere arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaadók és a háztartásban dolgozók közötti munkaügyi kapcsolatok szabályozásával új adófizetőkhöz jut az állam. Maga a háztartási alkalmazott pedig hivatalos foglalkoztatást és szociális garanciákat kap.
Szerinte a háztartási alkalmazottak számára az új jogszabályok garantálják a biztonságos és egészséges munkakörülményeket is. Emellett a munkavállalók választhatnak egy alternatív munkaidő-elszámolási rendszert is – például nem heti, hanem összesített munkaidő-elszámolást.
Alla Bronyisevszka megjegyezte, a háztartási alkalmazottak foglalkoztatásának jogi szabályozása különösen sürgetővé vált a háború alatt. Sokan maradtak otthon munka és megélhetés nélkül, akik bármilyen feltételek mellett hajlandók a munkára. Mások kihasználhatják a nehéz helyzetüket, ezért különösen fontos az állam támogatása és védelme.
Szerinte a törvény elfogadása újabb lépés az ukrán gazdaság árnyékból való kiemelése és a bevételek legalizálása felé. A dokumentum még felülvizsgálható, és a második olvasatban a jóváhagyási eljáráson is át kell esnie.
A Legfelső Tanács törvénytervezetet nyújtott be, amelyben felszólítja az elnököt és a kormányt, hogy tárgyaljanak a külföldi adósság leírásáról – írta a Korrespondent.
A tervezetet jegyző képviselők azt sürgetik, hogy a kormány haladéktalanul tárgyaljon minden külföldi hitelező partnerével, hogy írják le és vizsgálják felül Ukrajna állami és államilag garantált külföldi adósságát.
A portál hangsúlyozza, hogy az ukrán pénzügyminisztérium által közzétett adatok szerint az állam és az állam által garantált külső adósság 1662,69 milliárd hrivnya. Ukrajnának áprilistól ez év végéig 102 milliárd hrivnya külső adósságot kellene kifizetnie.
