Norvégia 16 millió eurót biztosít a Nansen program keretében infrastrukturális és energiahatékonysági projektek finanszírozására Ukrajna több régiójában – számol be Jevropejszka pravda.
A pénzeket modern „zöld” technológiákat alkalmazó rekonstrukcióra és vízelvezetési rendszerek korszerűsítésére fordítják.
A segítség egy részét már felhasználták technikai támogatásra, hogy ideiglenes lakhatást biztosítsanak a menekültek számára, valamint oktatási intézmények tervezésére, amelyek szinte nulla energiafogyasztásúak.
Az első projektek, amelyeket ezen támogatás segítségével finanszíroznak, óvodák, gimnáziumok és egészségügyi intézmények rekonstrukcióját célozzák. Várhatóan ez 52-70%-os csökkenést eredményez a hőenergia-fogyasztásban, és 45-60%-os csökkenést az elektromos áram felhasználásában.
A legutóbbi becslések szerint Ukrajna helyreállítása hozzávetőleg 500 milliárd euróba fog kerülni – jelentette be hétfőn Denisz Smihal miniszterelnök az ukrán kormány és az Európai Bizottság együttes ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Amikor Ukrajna újjáépítéséről beszélünk, ez azt jelenti, hogy az európai vállalatok befektethetnek ilyen erőfeszítésekbe. A legfrissebb becslések szerint a helyreállítás hozzávetőlegesen 500 milliárd euróba fog kerülni.” Szerinte egy ilyen helyreállítás Európa nagy ügyévé válhat, egyesítve és megerősítve az Ukrajna és az EU közötti együttműködést.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna újjáépítése az orosz invázió után mintegy 700 milliárd dollárba kerül. Egyúttal megjegyezte, hogy Ukrajna összes partnere részt vesz a helyreállításban, és kész ilyen összeget rendelkezésre bocsátani.
Február 12-én, szerdán Svájc kormánya jóváhagyta Ukrajna számára nyújtott segítségnyújtási programot, amelynek összértéke 1,5 milliárd svájci frank (1,58 milliárd euró). A pénz az ország újjáépítésére és fejlesztésére kerül felhasználásra 2025 és 2028 között.
Erről Svájc kormányának hivatalos weboldalán adtak ki közleményt.
A program célja, hogy rendkívüli segítséget nyújtson, biztosítja az igazságos és fenntartható békét, valamint olyan alapot teremtsen az ukrán nép számára, amelyen keresztül előre léphet életükben
– olvasható a közleményben.
A fent említett program az első része annak az 5 milliárd svájci frank (5,3 milliárd euró) értékű segélytervnek, amelyet 2024-ben jelentettek be.
A svájci kormány három prioritást határozott meg a program számára:
Gazdasági újjáépítés: a kis- és középvállalkozások, különösen a mezőgazdaság támogatása. A városi infrastruktúra helyreállítása és a háború által károsodott vagy megsemmisült területek újjáépítése is központi szerepet kap.
Közszolgáltatások: az egészségügyi rendszerek, valamint a szociális és oktatási ágazat, az energiellátás, a közlekedési rendszer és a vízellátás normális működésének fenntartása.
A civil lakosság és a béke védelme: Svájc kormánya sürgősségi segítséget nyújt, támogatja a humanitárius aknamentesítést, az eltűnt személyek felkutatását és azonosítását.
A svájci kormány támogatásával sínrögzítő készleteket szállítottak Ukrajnába több mint 500 kilométer vágány javítására.
Erről Ukrajna Közösségi és Területfejlesztési Minisztériuma számolt be a 2024-es munka eredményei alapján.
Az ukrajnai vasúti infrastruktúra javítását és helyreállítását célzó vészhelyzeti támogatási projekt részeként 1 260 360 sínrögzítő-készletet szállítottak a vágányjavításhoz. A támogatás összköltsége 26,7 millió dollár volt.
Ezen kívül az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatásának köszönhetően további, legfeljebb 270 MW teljesítményű elosztott termelési létesítmények megépítését biztosították.
Az Európai Unió 150 millió euró értékű támogatást utalt át Ukrajnának. Ezt Ukrajna Pénzügyminisztériuma közölte.
Ukrajna megkapta a második részletet az EU-tól a Ukrajna gyors újjáépítésének támogatása program keretében. A 150 millió eurós pénzügyi támogatás az ukrán állami költségvetésbe érkezett, és az újjáépítés sürgős szükségleteinek kielégítésére fogják felhasználni.
A pénzek elosztása a következőképpen történik:
65 millió euró az általános iskolai tanulók ingyenes étkezésének biztosítására;
50 millió euró a kikötői infrastruktúra helyreállítására;
20 millió euró az agrárszektor támogatására;
15 millió euró a kritikus infrastruktúra helyreállítására.
Ez a tranzakció része egy Ukrajna és az EU közötti megállapodásnak, amelynek teljes összege 300 millió euró.
A csernobili övezet fejlesztésére szolgáló speciális számla betétesei mintegy 7 millió eurós újabb támogatást jelentettek be. Ukrajna ezt megelőzően már több mint 26 millió eurót kapott 18 országtól Csernobil újjáépítésére, számolt be Szvitlana Hrincsuk környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztere.
Kanada bejelentette, hogy 5 millió eurót utal át a számlára az Oroszországban nemrégiben bezárt alapból. Az Európai Bizottság 1,7 millió euróval egészíti ki a korábban biztosított 5 milliót. Belgium is hozzájárul a költségekhez.
Ezenkívül az országok jóváhagyták a projektmenedzsment csoport létrehozásáról szóló döntést a támogatási megállapodások hatékonyabb végrehajtása érdekében, és beleegyeztek az óvóhely létesítmény instabil struktúráinak lebontásába.
Hrincsuk elmondása szerint a 2025-ös tervek között szerepel új támogatási szerződések aláírása és közös projektek megvalósítása.
Az Európai Uniónak mind a 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz eszközt fel kellene használnia a háború sújtotta Ukrajna újjáépítésének finanszírozására – jelentette ki kedden Kaja Kallas, a legmagasabb uniós külpolitikai poszt várományosa, számolt be az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Kallas volt észt miniszterelnök, aki az EU főképviselő-jelöltje, kijelentette, hogy a tagállamoknak fel kell hagyniuk a vagyontárgyak lefoglalásával kapcsolatos kételyekkel, arra hivatkozva, hogy Kijev „jogos követelést” fogalmaz meg a pénzeszközökre az orosz támadás után. „Nem fogom használni az „elkobzás” szót, mert ez valójában a vagyon jogszerű felhasználása” – mondta Kallas az EP-képviselők keddi brüsszeli meghallgatásán.
Kallas jelöltségét az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia, mielőtt leváltaná Josep Borrellt. „Tudjuk, hogy Oroszországnak jogos követelései vannak velünk szemben, mert megvannak a vagyonaink. De Ukrajnának is vannak jogos követelései Oroszországgal szemben, mert nap mint nap pusztítják Ukrajnát” – mondta. Világossá tette, hogy Oroszország a jog szerint visszakövetelheti az eszközöket, de hozzátette: „Tekintettel arra, ami történik, kétlem, hogy bármi is maradt volna”. Azoknak az adófizetőknek, akik nem akarják, hogy az EU-tagállamok fizessenek Ukrajna helyreállításáért, Kallas azt mondta: „Nem szabad ezt tennünk. Azok, akik pusztítják Ukrajnát, fizetni fognak érte.”
A főbiztosi jelölt szerint a többi tagállamnak el kell fogadnia Észtország azon kezdeményezését, hogy bruttó hazai termékének 0,25 %-át Ukrajnának adja. Azt is mondta, hogy az Oroszországgal szembeni EU-szankciókat nem félévente kell megújítani, hanem állandóvá kell válniuk mindaddig, amíg a 27 tagállam nem dönt a szankciók feloldásáról. „Jobb lett volna, ha fordítva történik – mondta Kaja Kallas.
A nagy háború következtében kialakult demográfiai válság miatt Ukrajna külföldi migránsokat – más országok lakosait – használhatja fel az újjáépítésre, mert jelenleg az ország munkaképes lakosságának aránya 40 %-kal csökkent a háború előtti szinthez képest – jelentette ki pénteken Olena Suljak, a Legfelső Tanács államszervezési, helyi önkormányzati, területfejlesztési és várostervezési bizottságának vezetője a felszólalásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Suljak elmondta, hogy jelenleg hozzávetőleg 31,1 millió ember él az Ukrajna által ellenőrzött területeken, míg a teljes körű invázió előtt 37,3 millió ember volt. Közel 6 millió fő tartózkodik külföldön menekültként. Ezek többnyire fiatal nők és gyerekek, és nyilvánvaló, hogy nem mindenki tér majd haza. „Ez nemcsak az újjáépítés, hanem az ország működésének alapelvei számára is kihívás. Az új valósághoz alkalmazkodnia kell a gazdaságnak, az infrastruktúrának, a munkaerőpiacnak, az állami politikának stb. Ezért a lakosság helyreállítása érdekében minden rendelkezésre álló eszközt be kell vetni, elsősorban az állam erőfeszítéseit a külföldről érkező ukránok hazatérésére kell irányítani. Józanul kell azonban felmérnünk az esélyeket, és figyelembe kell vennünk annak lehetőségét, hogy külföldi migránsokat kell behoznunk az újjáépítési projektek megvalósításához” – mutatott rá.
A parlamenti képviselő kifejtette: sok fejlett ország, azon belül is az Európai Unió így oldja meg a népesség elöregedésének és a munkaerőhiánynak a problémáját. Ha Ukrajnára valóban erőteljes háború utáni fellendülés vár, akkor ennek a folyamatnak valójában nincs alternatívája. A kulcskérdés a sikeres migrációs politika megválasztása, amely lehetővé teszi más országok hibáinak elkerülését – jegyezte meg. Egy ilyen politikának elsősorban a szükséges szakterületek szakembereinek bevonzására kell irányulnia – magyarázta.
„A migránsok bevonzása az egyik lehetőség a jelentős munkaerőpiaci hiány leküzdésére. Románia már alkalmazza ezt a megközelítést. Az EU-tagság megszerzése és a lakosság aktív részének nyugati országokba távozása után az alacsony képzettséget igénylő munkák felé kezdte vonzani az ázsiai országok lakosait. Izrael egy időben Nepálból stb. vonzott be munkavállalókat a mezőgazdasági munkára. Nincs ebben semmi meglepő – az uniós országokban a munkaerő-migránsok ma már a teljes munkaképes lakosság több mint 12 %-át teszik ki” – vélte a képviselő. Mostanra 40 %-kal csökkent a munkaképes lakosság aránya a háború előtti szinthez képest – tette hozzá. A szakképzett munkaerő hiánya egyre súlyosabb, mindenekelőtt olyan területeken, mint az építőipar és az ipar – jegyezte meg.
Suljak szerint a demográfiai válság és a megfelelő számú munkaerő hiánya különösen az építőiparban jelentkezik. Az ilyen irányú munkaerőhiány meghaladja a 30 %-ot. Ennek eredményeként a nagy háború kezdete óta az afrikai és ázsiai országok állampolgárait bevonták az építési munkálatokba, különösen Nepálról, Indiáról, Bangladesről, Pakisztánról és a Fülöp-szigetekről van szó – jelezte.
„A munkaadók 60 %-a számára a szakemberek megtalálása jelenti a legnagyobb kihívást. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a legnagyobb keresletet a szolgáltató szektorban és a munkás szakmákban, például sofőrökben, rakodókban és lakatosokban tartja nyilván. Az újjáépítés során a probléma csak súlyosbodik” – hangsúlyozta a parlamenti képviselő. Szerinte fontos az új gazdasági igényeknek megfelelő átképzés. Például a nők egyre inkább elsajátítják a hagyományosan férfi szakmákat. A 4,6 millió belső menekült nagy része kénytelen új szakterületeket elsajátítani. A veteránok, akik közül 1,2 millióan már hivatalosan is regisztráltak, szintén gyakran szorulnak majd átképzésre – jósolta.
„Az ország újjáépítéséhez és fejlődéséhez leginkább szükséges szakterületeken oktatási programok és szakmai gyakorlatok fejlesztésére kell koncentrálnunk. Ebbe a folyamatba lehetőség szerint be kell vonni vezető ukrán és külföldi oktatási intézményeket, magánoktatási intézményeket, nemzetközi szervezeteket stb.” – foglalta össze Olena Suljak.
[type] => post
[excerpt] => A nagy háború következtében kialakult demográfiai válság miatt Ukrajna külföldi migránsokat – más országok lakosait – használhatja fel az újjáépítésre, mert jelenleg az ország munkaképes lakosságának aránya 40 %-kal csökkent a háború előtti szinth...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1726860000
[modified] => 1726859218
)
[title] => Ukrajna munkaképes lakosságának az aránya 40 százalékkal csökkent, az újjáépítést migránsokkal kell végeztetni – Suljak
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53150&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53150
[uk] => 53153
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 53151
[image] => Array
(
[id] => 53151
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak.jpg
[original_lng] => 70878
[original_w] => 1199
[original_h] => 674
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak.jpg
[width] => 1199
[height] => 674
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak.jpg
[width] => 1199
[height] => 674
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/olena-suljak.jpg
[width] => 1199
[height] => 674
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1726848737:2
[_thumbnail_id] => 53151
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1237
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4880571e5dbebc07daa45024beeb579e] =>
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
2024 februárjában ismert volt, hogy Ukrajna újjáépítési szükséglete már közel 486 milliárd dollárt tesz ki.
Az Egyesült Államok magánszektora készen áll arra, hogy csatlakozzon Ukrajna újjáépítésének munkájához most, anélkül, hogy megvárná a háború végét. Marisa Lago, az Egyesült Államok kereskedelmi miniszterhelyettese ezt kijevi látogatása során mondta – írja az RFE/RL.
Megjegyezte, hogy az amerikai kormány már 82 milliárd dollár katonai, gazdasági és humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának, és kijelentette, hogy ez a munka folytatódni fog, és az amerikai magánvállalkozások készek csatlakozni hozzá.
„Ukrajna támogatása több, mint a helyes dolog. Ez egy befektetés a transzatlanti biztonságba és a demokratikus értékekbe, amelyeket mindannyian nagyra értékelünk” – jegyezte meg Marisa Lago.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Meghaladta a 4,2 milliárd eurót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a háború kezdete óta Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet pénteki tájékoztatása szerint a bank elnöke, Odile Renaud-Basso a felső vezetés több más tagjával együtt a héten Kijevbe látogatott, ahol Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel memorandumot írt alá egy energiabiztonsági sürgősségi programról.
Ennek a programnak az ukrán állami energiaipari szektor legnagyobb vállalatai – köztük az Ukrenerho, az Ukrhidroenerho és az Ukrnafta – lesznek a kedvezményezettjei.
A memorandum tartalmazza azt is, hogy az EBRD több mint 300 millió euró finanszírozást nyújt az ukrajnai áramtermelő létesítmények és a villamosenergia-termelési infrastruktúra helyreállítására, új áramtermelő kapacitások létesítésére, és annak biztosítására, hogy Ukrajna egész területén stabil, szünetmentes áramellátást lehessen fenntartani.
A pénzintézet pénteki londoni tájékoztatása szerint az ukrán energiaipari infrastruktúra ellen végrehajtott legutóbbi támadások nyomán az EBRD elkezdte jövőbeni finanszírozási programjainak átdolgozását annak érdekében, hogy több forrás jusson az ukrajnai energiaipari beruházásokra.
A bank londoni központja a több mint 300 millió eurós új energiaipari finanszírozás pénteki bejelentésével egy időben közölte, hogy ezzel a programmal átlépte a 4,2 milliárd eurót a háború kezdete óta Ukrajna számára hozzáférhetővé tett EBRD-folyósítások értéke.
Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – az orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022–2023-as időszakra, de az ukrán reálgazdaságnak folyósított EBRD-támogatások értéke már tavaly októberben elérte ezt a kitűzött célt.
A pénteki tájékoztatásban a pénzintézet felidézi, hogy a részvényes országok és szervezetek alkotta kormányzótanács tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést.
A december 31-én életbe lépett tőkeemelés nyomán a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
