A Gázai övezetben nem ismeretlenek a konfliktusok, a Hamász 2007 óta többször összecsapott Izraellel. Azonban a mostani háború messze a legkárosabbnak számít: az övezet nagy része romokban hever, a törmelék eltakarítása és az újjáépítés pedig soha nem látott összegeket emészthet fel.
Gáza lakóépületeinek több mint 70 százaléka megsemmisült, illetve megrongálódott a tavaly október óta tartó háborúban. Az izraeli légi csapások következtében eddig több mint 42 millió tonna törmelék keletkezett az övezetben, amivel meg lehetne tölteni egy New Yorktól Szingapúrig terjedő dömpersort.
Az ENSZ szerint a romok eltakarítás évekbe telhet és 700 millió dollárba kerülhet. A gyümölcsösök és a földek szintén használhatatlanná váltak: az övezet mezőgazdasági területének legalább fele elpusztult, ami a helyi agrárszektor összeomlásához vezetett. A feladatot megnehezíti, hogy a romhalmaz ideális környezet jelent a számos betegséget terjesztő homoki legyeknek.
Tovább fokozza a problémákat az azbeszt: Gázában mintegy 2,3 millió tonna törmelék tartalmazza a szigetelőanyagként használt, több tucat országban betiltott azbesztet. A sérült kórházakból származó veszélyes anyagok szintén aggodalomra adnak okot. A fel nem robbant bombák mellett tovább nehezíti a helyreállítást, hogy a lerombolt épületek alatt mintegy 10 ezer holttest rejtőzhet.
Az ENSZ szerint több ezer munkásra lesz szükség csak a törmelék összegyűjtéséhez és ártalmatlanításához, amihez jelenleg nincs elég munkaerő, ezért Jordániában megkezdték a szakemberek kiképzését. A munkába a tervek szerint részben a helyi lakosságot is bevonják. Az újjáépítéshez azonban még ennél is több dolgozó kell majd a jövőben.
Jogi szakértők foglalkoznak majd a tulajdonjogokkal, mivel a tulajdonosok halála miatt kérdéses, hogy kihez tartozik egy-egy birtok, ingatlan. Az újjáépítés költségeit összesen 80 milliárd dollárra becsülik, bár ez a jövőben tovább nőhet. A korábbi háborúk után az emberek általában a családjuknál vagy bérelt ingatlanban húzták meg magukat, amíg otthonaikat újjáépítették.
A pusztítás mértéke miatt ez most biztosan nem lesz lehetséges, ami újabb feladat elé állítja a szakértőket: az építkezések alatt meg kell oldani a fedél nélkül maradt palesztinok elhelyezését, miközben az elszállított romok tárolása is komoly kihívásnak ígérkezik a Budapestnél kisebb méretű, mindössze 365 négyzetkilométeres gázai övezetben.
Segíthet csökkenteni a költségeket, hogy a nem szennyezett törmeléket fel lehet használni az újjáépítéshez. Az ENSZ becslése szerint az újrahasznosításból származó beton elegendő lenne Gáza teljes úthálózatának újjáépítéséhez. A nemzetközi szervezet úgy számol, hogy ezzel körülbelül 143 millió dollárt lehet megtakarítani.
Csak béke után kezdődhet meg a munka
A Bloomberg emlékeztet rá, hogy csak akkor kezdődhet meg az építkezés, ha a felek előbb békét kötnek. Jelenleg Dohában tárgyalnak a felek a tűzszünetről katari és egyiptomi közvetítéssel, az egyeztetéseken a CIA igazgatója, William J. Burns és a Fehér Ház közel-keleti képviselője, Brett McGurk is részt vesz. Burn ígéretesnek nevezte a megbeszéléseket.
Az ugyanakkor kérdéses, hogy a jövőben milyen megállapodás jöhet létre. Az arab államok kormányzati szerepet biztosítanának az újjáélesztett Palesztin Hatóságnak, amely nem foglalná magában a Hamászt. Joe Biden amerikai elnök kormánya nagyobb rugalmasságra ösztökéli Izrael jelenlegi vezetését, amely ellenzi az önálló palesztin állam létrejöttét.
Az is kérdés, hogy ki finanszírozná a helyreállítást. A korábbi háborúk után az energiahordozók exportjából élő arab államok, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Japán nyújtott segélyeket, bár eltérő mértékben. Katar számít az egyik legnagyobb támogatónak, amely egy évtized alatt több százmillió dollárt nyújtott az övezetnek.
Ezúttal azonban jóval nagyobb nemzetközi együttműködésre lehet szükség, hogy kigazdálkodják a 80 milliárd dolláros becsült összeget. Ráadásul több ország is jelezte, hogy ezúttal átfogó, tartós békét kell teremteni és megszüntetni az erőszak visszatérését.
Törökország déli és délkeleti részének tizenegy tartományában 46 300 lakóépületet terveznek építeni egy év alatt.
Ezt Murat Kurum környezetvédelmi, városfejlesztési és éghajlat-változási miniszter nyilatkozta – írja az Anadolu hírügynökség.
Így Törökország tizenegy tartományában évente 46 300 lakóépület építését tervezik. Az tárcavezető biztosította, hogy az ország déli és délkeleti részének földrengés által érintett lakosai egy éven belül lakhatást kapnak.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Miközben a harcok még mindig dúlnak Ukrajna területén, és a szövetséges államok a már eddig biztosított, több 10 milliárd dollár összértékű fegyverzeten túl újabb katonai segélyt ígértek a megtámadott országnak, Kijev már az újjáépítésen gondolkodik – írja a Reuters.
A lap szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal az egyértelmű célkitűzéssel felvértezve indította el küldöttségét a davosi Világgazdasági Fórumra (WEF), hogy már most buzdítsák a megjelent politikai és üzleti elitet az újjáépítésre való adakozásra.
Már most előre kell gondolkodnunk. Az egész világnak érdeke, hogy Ukrajna demokratikus és sikeres állam legyen. Ez a legjobb választ, amit a szövetségeseinknek adhatunk, és igazság szerint az ellenségeinknek is – mondta Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere.
A becsült felújítási összeg egyre csak pörög felfelé
A becsült felújítási költségek közben egyre magasabbra rúgnak, ahogy az orosz hadsereg egyre több kulcsfontosságú területen végez infrastrukturális pusztítást. Tavaly szeptemberben még az Európai Bizottság, a Világbank és az ukrán kormány közös jelentésében 349 milliárd dollárra taksálta a teljes felújításra szükséges összeget. Julia Szviridenko gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes szerint ez ma már inkább ezermilliárd dollárra tehető.
Ukrajna tavaly a BlackRock vagyonkezelőt bízta meg azzal, hogy hozzon létre egy újjáépítési alapot. Bár a bombázások még korántsem értek véget, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development, EBRD) elnöke, Odile Françoise Renaud-Basso nem tartja túlzásnak az ukrán segítségkérést a felújításokhoz.
Minél többet teszünk most, annál kevesebb helyreállítási munkára lesz szükség később – mondta. Az EBRD 2022-ben mintegy 1,7 milliárd eurót költött tavaly energiaügyi, közlekedési és egyéb ukrajnai beruházásokra.
Szimbolikus üzenet
Zelenszkij és küldöttségének davosi jelenléte szimbolikus jelentőségű is: miközben az ország romokban áll, mégis a felszínen tud maradni, és ellátogathat egy jelentős üzleti eseményre. Ezen az üzleti eseményen ráadásul az orosz oligarchák – Ukrajna megtámadása és az azt követően kivetett szankciók után – nem vehetnék részt.
Ukrajna háborús szempontból és az üzleti élet terén is ellenállóságról tett tanúbizonyságot, most pedig újabb eszközöket kell találnunk ahhoz, hogy megkönnyítsük az ukrajnai vállalkozások számára a fejlődést, a külföldi beruházásoknak pedig azt, hogy ebbe a kritikus időszakban is utat találjanak Ukrajnába – mondta Szviridenko.
Ukrajna a háború után, energetikai rendszerének a helyreállítása során arra törekszik majd, hogy az Európai Unió zöldenergia-központjává váljon – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij bejelentését a Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság európai zöld energia fejlesztéséért felelős alelnökével folytatott megbeszélésen tette ma Kijevben. „Már el kell döntenünk, milyen áramfejlesztés legyen Ukrajnában, milyen független energiatermelés legyen Európában a jövőben. Mert megnyerjük ezt a háborút, de az Oroszországgal való szomszédság megmarad. Ezért az Európai Uniónak függetlennek kell lennie az Oroszországi Föderáció bármely döntését illetően. Itt megbízható partnernek tekintjük magunkat a zöld energiában” – emelte ki az elnök.
A megbeszélésen az elnök azt is elmondta Timmermansnak, hogy milyen segítségre van szüksége Ukrajnának a fűtési szezon átvészeléséhez. Ugyanakkor mindketten hangsúlyozták az Oroszországgal szembeni szankciók további fokozásának fontosságát, különösen az energiaszektorban.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Az orosz csapatok rakétacsapásokkal megrongálták Ukrajna energetikai infrastruktúrájának mintegy 40%-át, beleértve a hőerőműveket, a villanyerőműveket és vízerőműveket – közölte kedden Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök megbeszélést folytatott Kadri Simson uniós energiaügyi biztossal. A tárgyalás során az államfő hangsúlyozta Ukrajna szerepét az európai ENTSO-E hálózathoz való csatlakozásban. Ezt követően az ország megkezdte a villamos energia exportját Európába, és az uniós energiarendszer stabilitásának egyik garanciája lett – tette hozzá.
„Sajnos az Oroszországi Föderáció által az energiarendszerünkre kilőtt rakéták és kamikaze drónok miatt felfüggesztettük ezt a folyamatot. De biztos vagyok benne, hogy a károkat elhárítjuk, és egy nyugodtabb időszakban, amikor az energiarendszerünk helyzete stabilizálódik, folytatjuk az áramexportot Európába” – hangsúlyozta az államfő. Egyúttal részletesen beszélt Ukrajnának az energiainfrastruktúra helyreállítására vonatkozó igényeiről is, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy játsszon koordináló szerepet az uniós tagországok segítségének megnyerésében.
A felek kiemelt figyelmet fordítottak az Oroszországi Föderáció elleni energetikai szankciók további szigorítására. Volodimir Zelenszkij a kőolaj árkorlátozása mellett az orosz gáz árkorlátozásának bevezetését, valamint az orosz cseppfolyósított gáz uniós országokba történő szállításának korlátozását szorgalmazta a következő szankciócsomag részeként, amelyet szerinte mielőbb jóvá kell hagyni.
Korábban Simson bejelentette, hogy az Európai Unió áramot fog szállítani Ukrajnának, ha hiány lép fel. Az európai energiaügyi biztos azért látogatott Kijevbe, hogy segítsen növelni Ukrajna energiaszektorának támogatását.
During my phone call with @ZelenskyyUa today, I expressed EU solidarity with Ukraine in the face of Russia’s criminal attacks on civilian infrastructure.@EU_Commission is stepping up support, including with partners, to support the restoration of power and heat in Ukraine.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Ukrajna, amely az S&P és a Fitch nemzetközi hitelminősítők szerint szelektív csődben van, ám a nyáron 6 milliárd dollárt spórolt adósságai kétéves átütemezésével, most unortodox módon próbál 30 milliárd dollárnyi forráshoz jutni. A Wall Street Journal az ukrán hadsereg oroszokat meglepő taktikájához hasonlítja Jurij Butsa pénzügyminiszter unortodox erőfeszítéseit, hogy pénzhez juttassa Ukrajnát.
Komoly sikerként könyvelték el Ukrajnában, hogy a nyáron pár hónap alatt sikerült megállapodásra jutni a hitelezőkkel az átütemezésről. Most az ukrán tárcavezető arról beszél, hogy az állami szektor támogatását felhasználva próbálják rábírni a magánszektort, hogy hitelezze a háborús újjáépítést.
Leporolták a 80-as évek mexikói programját, amit Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszter nyomán, csak Brady-tervként emlegetnek, s egy évtizede még Görögországban is szóba került.
A megoldás lényege, hogy a nem teljesítő kereskedelmi banki hiteleket kereskedhető kötvényekké alakítják.
A nyolcvanas-kilencvenes években, Argentína, Brazília, Panama, Oroszország és Venezuela is több száz milliárd dollárnyi úgynevezett Brady-kötvényt bocsátott ki, amelyeknek speciális amerikai kincstárjegyek biztosították a fedezetét.
A Wall Streeten kezdetben nem hittek a termékben, ám idővel a leggyorsabban növekvő eszközosztállyá váltak a Brady-bondok, s 2016-ban már a globális kötvénypiac 20 százalékát képviselték.
Elsőként a JP Morgan csinált piacot ezeknek a kötvényeknek, s az úttörő befektetők közé tartozott a GMO, a Fidelity Investments és a T. Rowe Price Group.
Ukrajna újjáépítése a 349 milliárd dollárba kerül a Világbank becslése szerint. Az ukrán kormány jövőre 36 milliárd dollár költségvetésen túli forrással tervez.
Bár az Egyesült Államok, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és multilaterális bankok milliárdokat ajánlottak fel Ukrajna megsegítésére, de hónapokba telhet, amíg a pénz megérkezik. Így jobb híján a jegybanki „pénznyomda” stoppolgatja a költségvetési lyukakat, tovább gerjesztve az inflációt.
Kijev még mindig nem kapta meg az idei évre ígért 30 milliárd dollár közel egyharmadát, s ugyan rendelkezik 25 milliárd dollárnyi külföldi tartalékkal, de ez töredéke a háborús helyreállítás költségeinek.
Elemzők szerint az ukrán kötvénykibocsátások támogatása olcsóbb lehet a külföldi országok számára, mint az újabb pénzügyi segélyek, de az ilyen finanszírozások összetettek, s komoly koordinációt igényelnek a nyugati kormányok és a pénzügyi piacok között.
Hiába kérte a magánalapok kezelőit Zelenszkij elnök, hogy fektessenek be Ukrajnában, a kötvényárak azt jelzik, kevesen kötelezték el magukat. Az ukrán államkötvények a héten 20 cent alatt forogtak, szemben a háború előtti 86 centtel – írja az Advantage Data.
Most a nyári adósságátütemezésnél is nagyobb kihívással néz szembe a kijevi pénzügyminiszter, arra kell rávennie a magánbefektetési alapokat, hogy a folytatódó háború és az ország korrupciós múltja ellenére friss tőkét kössenek le Ukrajnának. A piaci bizalom megerősítésének egyik módja az lehet, ha Ukrajna a nyugati intézmények által kibocsátott eszközök vagy garanciák felhasználásával venne fel hitelt, hasonlóan ahhoz, ahogyan az alacsony hitelpontszámú magánszemélyek kezeseket fogadnak. Az ukrán ötlet a régi amerikai Brady-tervből származik.
Ukrajna most az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió „kezességére” számít.
De szüksége lesz egy multilaterális bank, például az IMF bevonására, valamint olyan horgony befektetőkre, mint például a BlackRock alapkezelő.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Franciaország egyik gazdaságilag legfejlettebb régiója arra készül, hogy támogassa Ukrajnát az Orosz Föderáció inváziója által érintett régiók helyreállításában. A hírt Ukrajna első miniszterelnök-helyettese, Julia Szviridenko gazdasági miniszter jelentette.
Az Île-de-Franceregionális tanács elnökével folytatott megbeszélést követően a területi tanács úgy határozott, hogy 1,1 millió eurót különítenek el Kijev és Csernyihiv megyék újjáépítésére. A következő lépés egy konkrét cselekvési terv kidolgozása a kérdést illetően.
A franciákkal való együttműködés haszna elsősorban a várostervezésben szerzett tapasztalataik felhasználásában mutatkozik meg. A tervek kidolgozásában és a lerombolt területek revitalizálásában francia szakértők vesznek részt.
Ukrajnában nem lehet célszerű az orosz invázió által lerombolt panelépületek újjáépítése, ebben a tekintetben át kell térni a modern tömbházak építésére – számolt be az rbc.ua hírportál vasárnap az Elnöki Hivatalra hivatkozva.
A közlemény szerint Zelenszkij ma munkaértekezletet tartott Harkiv megyében és Harkivban kialakult helyzetről. A többi között azt javasolta, vizsgálják meg, hogy célszerű-e a megrongálódott panelházak helyreállítása, figyelembe véve a lakóépületek korszerű hőszigetelését.
Mint az elnök hangsúlyozta, „ha egyszer már úgy esett, hogy háború van nálunk, akkor érdemes megfontolni a panelházak lebontásának lehetőségét országszerte, a pusztítás sújtotta térségekben.” Véleménye szerint ez egyben lehetőség az ország és a városok modernizálására, a modern lakásépítésre. Hozzátette, hogy az új házakat mindenképpen óvóhelyekkel kell építeni. „Alapokat, hitelkereteket kell találnunk. Ezt az államnak garanciákkal kell biztosítania, a városok és megyék vezetőinek pedig nagyszerű projekteket és pénzt kell találniuk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukrajna helyreállítása az Oroszország elleni háború befejezése után egy egész generáció feladata lesz, az Európai Unió az ukrán kormánnyal közösen már előzetesen felmérte, mekkora léptékű és költségű lehet az ország újjáépítése – jelentette ki Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős EU-biztos, adta hírül az rbc.ua hírportál a Die Welt című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a komisszár elmondta, „kidolgoztunk egy koncepciót Ukrajna újjáépítésére. Bemutatjuk az EU-tagállamoknak az újjáépítés jogi kereteit, és javaslatokat teszünk a prioritások meghatározására, valamint a munka összehangolására.” Mint hangsúlyozta: „Ukrajna újjáépítése egy generáció feladata lesz. Az ukrán kormánnyal közösen elkészítettük az előzetes felmérést, hogy milyen nagyszabású és költséges lehet az újjáépítés. De nem sietünk.”
Az európai biztos hangsúlyozta, hogy eltart egy ideig, mire kiderül, milyen összegekről van szó. De szerinte ez egy fontos jelzés, hogy már elkezdődhessenek a megbeszélések. Úgy vélte, Ukrajna helyreállítását jól kell koordinálni az EU-tagállamok között.
„Az Európai Bizottságnak és Ukrajna kormányának közösen kellene irányítania az EU-tagországok erőfeszítéseit. Ukrajna újjáépítése együtt fog járni az ország EU-csatlakozásával. Koordinációra is szükség van szerte a világon. Még nem döntöttük el, hogy az újjáépítés hogyan fog megvalósulni. Ez a május végi EU-csúcs témája lehet” – mutatott rá Paolo Gentiloni.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna helyreállítása az Oroszország elleni háború befejezése után egy egész generáció feladata lesz, az Európai Unió az ukrán kormánnyal közösen már előzetesen felmérte, mekkora léptékű és költségű lehet az ország újjáépítése.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1652877660
[modified] => 1652873399
)
[title] => Ukrajna háború utáni helyreállítása egy egész nemzedék feladata lesz – EU-biztos
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=23968&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 23968
[uk] => 23977
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 23969
[image] => Array
(
[id] => 23969
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/paolo-gentiloni.jpg
[original_lng] => 53838
[original_w] => 600
[original_h] => 358
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/paolo-gentiloni-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/paolo-gentiloni-300x179.jpg
[width] => 300
[height] => 179
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/paolo-gentiloni.jpg
[width] => 600
[height] => 358
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/paolo-gentiloni.jpg
[width] => 600
[height] => 358
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/paolo-gentiloni.jpg
[width] => 600
[height] => 358
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/paolo-gentiloni.jpg
[width] => 600
[height] => 358
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/paolo-gentiloni.jpg
[width] => 600
[height] => 358
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1652874407:2
[_thumbnail_id] => 23969
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1876
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_285e2f224fee6e76275ab3b80436ad44] =>
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
