Tízéves haladékot kérnének az uniós növényvédelmi szabványok teljes átvétele alól a nagy ukrajnai agrárvállalatok. Az ukrán lobbi szerint az átállás túl gyors és túl drága lenne, miközben több ma használt szer az EU-ban már tiltólistán van.
Máris megkezdődött az ukrán lobbi annak érdekében, hogy az ország uniós csatlakozása esetén tízéves mentességet kapjon a közösségi növényvédelmi szabványok átvételére. Az Ukrajnában működő Integrated Agricultural Company (IMC) nagyvállalat közel 120 ezer hektárnyi területet művel, részvényeit pedig már a Varsói Értéktőzsdén is jegyzik. A vállalat vezetője szerint az uniós csatlakozás esetén legalább 10 olyan növényvédő szert kellene kivezetniük a portfóliójukból, amelyeket az Európai Unióban már rég betiltottak. Az uniós szabványokra való átállás költsége csak ennél az egy cégnél évente körülbelül 3 millió dollárra rúgna.
A nagy ukrán agrárvállalatok éppen ezért lobbiznak azért, hogy 10 éves moratóriumot kaphassanak az EU-s előírások alól. Ez az eset is jól példázza az ukrán gazdák jelentős versenyelőnyét az uniós termelőkkel szemben, miközben az Európai Bizottság – ezen szempontokat figyelmen kívül hagyva – az elmúlt években megnyitotta előttük a piacait.
Ukrán lobbi: kereskedelmi könnyítések és piaci hatások
A kétoldalú kapcsolatok alapját az EU és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség (DCFTA) képezi, amely 2017-ben lépett hatályba. Ukrajna gazdaságának támogatása érdekében az EU 2022 májusa és 2025 júniusa között felfüggesztette az ukrán termékekre vonatkozó behozatali vámokat és kvótákat.
Az orosz invázió utáni teljes vámmentesség azonban az ukrán mezőgazdasági termékek hirtelen, tömeges beáramlását eredményezte, ami heves tiltakozásokat váltott ki az uniós gazdák körében. Közel három év után az Európai Unió végül tavaly bizonyos termékekre vonatkozóan visszaállította a kereskedelmi kvótákat.
Átmeneti időszakért folyamodnak
Az Interfax-Ukraine beszámolója szerint az ukrán agrárszervezetek Brüsszelben legalább 10 éves átmeneti időszakot kértek az uniós szabványok – köztük a növényvédő szerek használatára, a műtrágyázásra és a Natura 2000-es előírásokra vonatkozó szabályok – átvételére. Tarasz Viszockij ukrán miniszterhelyettes pedig elismerte: a növényvédőszer-szabályozás harmonizációja az egyik legnehezebb terület, ezért elengedhetetlen számukra a hosszú felkészülési idő.
Gigantikus birtokszerkezet
A 2026-os adatok (vagy aktuális rangsor) szerint az ukrán agrárholding-piac továbbra is rendkívül koncentrált. A top 100 cég összesen mintegy 5,35 millió hektáron gazdálkodik, a top 30 pedig önmagában 3,75 millió hektárt felügyel. A legnagyobb szereplők nemcsak a földterület nagysága miatt dominálnak, hanem mert saját gabonatároló infrastruktúrával, feldolgozókapacitással, exportlogisztikával és modern finanszírozási háttérrel is rendelkeznek.
Az ukrán piac vezető szereplői:
Kernel: Első helyezett, mintegy 358 000 hektárral. Az ország legnagyobb növénytermesztője és olajosmag-feldolgozója.
MHP: Második helyezett, 351 000 hektárral. Vertikálisan integrált modellje a baromfitenyésztéstől az élelmiszer-feldolgozásig terjed.
Ukrlandfarming: Harmadik helyezett, 330 000 hektárral. A háborús veszteségek ellenére továbbra is meghatározó szereplő.
Az első tízben olyan óriások szerepelnek még, mint az Agroprosperis, az Astarta, a Continental Farmers Group, az Enselco Group, az Epicenter Agro, az Akris Agro és az Industrial Milk Company.
Az agárium a gép- és szolgáltatóipar áldozata
Látható, hogy az óriási területeken folytatott gazdálkodás – az uniós egészségügyi és környezetvédelmi elvárások betartása nélkül – már most is versenyképesebb az uniós termelésnél. Ez a különbség tovább fokozódhat, ha Ukrajna mentességet kap a szigorú előírások alól. Míg az uniós döntéshozók politikai érdekekkel indokolják a csatlakozást, a gazdasági adatok azt mutatják – hasonlóan a Mercosur-megállapodáshoz –, hogy az unió ipari gépeket és szolgáltatásokat kíván exportálni az agrárium feláldozása árán. Ez a folyamat azonban súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatokhoz és piaci zavarokhoz, hosszú távon pedig akár élelmezési válsághoz is vezethet.
Lengyelország 25 millió eurós támogatást fizet az Ukrajna újjáépítését célzó európai alapba, amely jelentős lépést jelent a háború sújtotta ország gazdasági helyreállítása érdekében. Az Európai Beruházási Bank (EIB) csütörtöki nyilatkozatában jelentette be, hogy a lengyel kormány hozzájárulása révén a „EU for Ukraine Fund” összértéke 398,35 millió euróra nőtt – írja a Radio Polskie.
A tavaly alapított alap célja, hogy segítsen Ukrajna infrastrukturális újjáépítésében, alapvető szolgáltatások helyreállításában és a gazdasági növekedés serkentésében a 2022-es orosz invázió után.
Teresa Czerwińska, az EIB alelnöke hangsúlyozta, hogy a lengyel hozzájárulás fontos lépés az ukrán gazdasági ellenálló képesség támogatásában, hozzátéve, hogy a több mint 400 millió eurós alap lehetővé teszi a közszolgáltatások újjáépítésére irányuló befektetéseket, valamint az ukrán vállalkozók és cégek támogatását is.
Jakub Wiśniewski, a lengyel külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy „Ukrajna támogatása régóta prioritást élvez Lengyelország számára, beleértve a fejlesztési együttműködést is.” Az orosz agresszió 2022 februári kezdete óta Lengyelország fokozta erőfeszítéseit a humanitárius szükségletek kielégítésére és Ukrajna helyreállításának segítésére. Wiśniewski kiemelte, hogy Lengyelország büszke arra, hogy 2023-ban kezdeményezte az EU for Ukraine Fund létrehozását, és most teljesíti politikai kötelezettségvállalását a 25 millió eurós pénzügyi hozzájárulással.
Reményét fejezte ki, hogy a támogatás hozzájárul az ukrán EU-csatlakozási folyamatának modernizálásához is.
Az EIB tájékoztatása szerint a „EU for Ukraine Fund” mellett Belgium, Horvátország, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia és Spanyolország is hozzájárult.
