A katonák fizetésének emelése közvetlenül függ a további finanszírozástól és a jelentős államháztartási hiány fedezésétől – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Igen, vannak releváns kérdések az állami költségvetéssel kapcsolatban. A frontvonalban szolgálók több pénzt kapnak, ezt önök és én is tökéletesen értjük. Egyértelmű, hogy mindenki nagyon fontos a hadseregben.” Mint kifejtette, a fizetések bármilyen növelése „a hadsereg egy adott részének elsősorban attól a többletköltségvetéstől függ, amelyet Ukrajna be tud vonzani”.
Az elnök külön figyelmet fordított a külső pénzügyi támogatás bevonásának szükségességére. „Meg kell értenünk, hogy ma 45-50 milliárd dollárért küzdünk a jövő évre. Ez bizonyos dolgokra megy el, nem a fizetésekre. De mégis, maguk és én is tudom, hogy ez mind egyetlen költségvetés, egyetlen kosár” – mondta. Mint hangsúlyozta, még a jelenlegi, bírálatok tárgyát képező költségvetés is a szükséges külső finanszírozás bevonásának feltételével készült.
„A vizsgálat tárgyát képező költségvetésben jelenleg szereplő összegek figyelembe veszik, hogy találok módot ennek a 45-50 milliárd dolláros hiánynak a fedezésére. Ezt a meglévő költségvetést továbbra is biztosítani kell” – mondta Zelenszkij. Arra figyelmeztetett, hogy a hiány fedezésének elmaradása a már jóváhagyott költségvetésen belüli források megtalálásához vezethet. „És ha nem lesz 45-50 milliárd dollár, az azt jelenti, hogy a hadsereg meglévő fizetésére máshol kell pénzt találni ezen a költségvetésen belül” – magyarázta.
Az elnök ugyanakkor elismerte a fizetésnövelés feladatának összetettségét, hangsúlyozva, hogy személyesen támogatja ezt az elképzelést. „Amikor azt mondják: növeljük még jobban, én teljes mértékben támogatom. De ez még a hiány előtt is egy pluszpont. Ezért ez egy rendkívül nehéz feladat, amelyet nem lehet egyszerű pénzátutalással megoldani” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy „jövőre partnerekkel fogunk küzdeni a megfelelő megoldásokért”.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) meghatározta azokat a kulcsfontosságú feltételeket, amelyeket Ukrajnának teljesítene kell egy új, 8 milliárd dolláros program jóváhagyásához – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Julie Kozak, az IMF hivatalos képviselője nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Kozak elmondta, hogy november 26-án az IMF munkatársai és az ukrán hatóságok munkatársi szintű megállapodásra jutottak egy új, négyéves kibővített pénzügyi keretről (EFF), amely akár 8,1 milliárd dolláros potenciális hozzáférést biztosít. Hozzátette, hogy a program végrehajtása „az előzetes intézkedések befejezésétől, a donoroktól kapott megfelelő finanszírozási garanciáktól és az IMF végrehajtó bizottságának jóváhagyásától” függ.
Kozak hangsúlyozta az ukrán hatóságok reformok iránti elkötelezettségét. „A hatóságok világossá tették, hogy továbbra is elkötelezettek a reformprogram mellett, és ez magában foglalja a belföldi bevételek mozgósítását, az szürke gazdaság elleni küzdelmet, a független korrupcióellenes intézmények védelmét és az adósságok átütemezését a fenntarthatóság helyreállítása érdekében” – mondta.
A finanszírozással kapcsolatban az IMF képviselője kifejtette: „A program várhatóan nagyszabású külső támogatást fog katalizálni, hogy segítsen fedezni vagy teljesen megszüntetni Ukrajna finanszírozási hiányát. A program teljes időtartama alatt a finanszírozási hiány mértékét 136,5 milliárd dollárra becsüljük. A 2026–2027-es időszakban a fennmaradó finanszírozási hiány 63 milliárd dollár.”
Kozak hangsúlyozta a korrupció elleni küzdelem fontosságát is. „Látjuk, hogy az Ukrajnában történt legutóbbi események ismét hangsúlyozzák a korrupció elleni határozott küzdelem, a kormányzás javítása és az állami tulajdonú vállalatok reformja folytatásának fontosságát. Ukrajnának egy robusztus korrupcióellenes architektúrára van szüksége, amely segít az egyenlő versenyfeltételek megteremtésében, a közforrások védelmében és az üzleti környezet javításában” – hangsúlyozta.
Kozak szerint az ukrán kormány beleegyezett abba, hogy „folytassa az adó- és vámszolgálatok reformját, beleértve egy új vámparancsnok kinevezését és az informatikai rendszerek fejlesztését a hatékonyság növelése és a közbizalom helyreállítása érdekében”.
A 2026-os költségvetéssel kapcsolatban az IMF képviselője megjegyezte: „A 2026-os költségvetés elfogadása az egyik előzetes intézkedés volt, amelyben a hatóságokkal egyeztettek. A csapat jelenleg a költségvetés teljes szövegét értékeli, de az előzetes értékelés szerint az általánosságban összhangban van a programban vállalt kötelezettségekkel.”
Ezenkívül az IMF további feltételeket szab az Ukrajnával kötendő új program jóváhagyásához – az úgynevezett előzetes intézkedéseket. „Az imént említett költségvetésen túl további területek közé tartozik az adóalap bővítése a digitális platformokon keresztül kapott jövedelmek adóztatására vonatkozó jogszabályok elfogadásával, a fogyasztási cikkek importjára vonatkozó vámhézagok bezárása és az áfa-regisztráció alóli mentességek eltörlése” – mondta Kozak. „Megállapodás született az árnyékgazdaság leküzdését célzó intézkedésekről is, különösen a közbeszerzési verseny erősítése és a jelenlegi munka törvénykönyvének hiányosságainak megszüntetése révén” – tette hozzá.
Kozak hangsúlyozta, hogy minden adósságátstrukturálási megállapodást (amely magában foglalja a warrantok kötvényekre történő cseréjét) az adósság fenntarthatóságának biztosítása és természetesen a program részeként az Ukrajnának szükséges pénzügyi garanciák rendelkezésre állása szempontjából fognak értékelni.
Az Európai Bizottság két megoldást javasolt Ukrajna 2026–2027 közötti finanszírozására: EU-hitellel és jóvátételi kölcsönnel – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság internetes honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna pénzügyi stabilitásának megerősítése érdekében a totális háború körülményei között az Európai Bizottság két megoldást javasol Kijev 2026–2027-es pénzügyi szükségleteinek fedezésére. Ez az EU-s hitelfelvételt érinti, amely az európai költségvetésen alapul majd, valamint a jóvátételi kölcsönt, amely lehetővé teszi az EB számára, hogy a fennmaradó forrásokat befagyasztott orosz vagyonnal rendelkező pénzintézetektől kölcsönözze.
„A mai javaslatoknak köszönhetően felruházzuk Ukrajnát az önvédelem eszközeivel, és erőpozícióból folytathatja a béketárgyalásokat” – kommentálta a javaslatokat Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy a javasolt megoldások segítenek fedezni Ukrajna pénzügyi szükségleteit a következő két évben. Céljuk a védelmi ipar megerősítése, az állami költségvetés támogatása és az európai védelmi ipari bázisba való integráció.
„Növeljük Oroszország agresszív háborújának költségeit. És ennek további ösztönzőként kellene szolgálnia Oroszország számára, hogy tárgyalóasztalhoz üljön” – hangsúlyozta az EB elnöke. Egyúttal kijelentette, hogy növelni kell az Oroszország elleni háborúra szánt kiadásokat, és az EB javaslatai ezt lehetővé teszik. „Ma azt javasoljuk, hogy fedezzük Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kétharmadát a következő két évben. Ez 90 milliárd euró. A fennmaradó részt nemzetközi partnerek fogják fedezni” – mondta Ursula von der Leyen.
Norvégia további 500 millió eurót biztosít amerikai fegyverek vásárlására Ukrajnának a PURL programon keresztül, mivel „Európa sorsa a tét”, de Norvégiához csatlakozott még Németország, Hollandia és Kanada – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a norvég, német, kanadai és holland külügyminiszterek nyilatkozatára, amelyet a Sky News brit tévécsatorna idézett.
A jelentés szerint Espen Barth Eide norvég külügyminiszter újságíróknak a NATO külügyminisztereinek találkozója után elmondta: „Európa sorsa forog kockán… Mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen ez a háború, és üdvözöljük a béketeremtő erőfeszítéseket, de kulcsfontosságú, hogy az eredmény igazságos és tartós béke legyen Ukrajna számára.” Hozzátette, hogy az ukrajnai békemegállapodás formája hatással lesz Ukrajna biztonságára, ezért a szövetségnek olyan megállapodást kell előmozdítania, amely előnyös Kijev és az európai országok számára. Norvégia további 500 millió eurót különít el amerikai gyártmányú fegyverek (PURL) vásárlására Ukrajna számára.
Norvégia mellett Kanada és Hollandia is új finanszírozási csomagokat jelentett be. Anita Anand kanadai külügyminiszter új, 200 millió dolláros hozzájárulást jelentett be a PURL programhoz. David van Wiel holland külügyminiszter bejelentette, hogy országa 250 millió euróval járul hozzá a programhoz. Ezt a teljes összeget Ukrajna fegyvereire fogják költeni.
Németország 200 millió dollárt biztosít Ukrajnának az Egyesült Államokban gyártott fegyverek vásárlására (PURL) – jelentette be Johann Wadeful német külügyminiszter. „A szövetségi kormány nagyon büszke arra, hogy lengyel és norvég barátainkkal együtt össze tudunk állítani egy nagyszabású következő csomagot, amelyre Ukrajna támogatásához van szükség. Az 500 millió amerikai dollár jelentős összeg, amelyből 200 milliót Németország biztosít” – mondta.
Alternatív megoldást keres az Európai Bizottság Ukrajna sürgős finanszírozására, mivel az Európai Központi Bank nem hajlandó biztonsági hátteret biztosítani a 140 milliárd eurós ukrajnai hitelhez. A frankfurti székhelyű uniós központi pénzintézet szerint a gigahitelfelvétel tiltott finanszírozás lenne, ezért nemet mondtak Ursula von der Leyennek.
A Világgazdaság a Financial Times információira hivatkozva írt arról: az Európai Központi Bank megtagadta, hogy pénzügyi hátteret biztosítson egy 140 milliárd eurós Ukrajnának szánt kifizetéshez. Több tisztviselő szerint a frankfurti székhelyű uniós központi pénzintézet arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Bizottság javaslata sérti a jegybank mandátumát, pontosabban az uniós szerződésben foglalt monetáris finanszírozási tilalmat – írta a brit üzleti lap.
Euro sign at European Central Bank headquarters in Frankfurt, Germany with dark dramatic clouds symbolizing a financial crisis
A Világgazdaság beszámolója szerint a bank ezzel keresztül húzta az Európai Unió terveit arra, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból háborús jóvátételi hitelt bocsásson ki Ukrajna számára, amely azért is fogytán van a pénznek mivel az amerikai kormány visszalépett a finanszírozásától, az EU pedig azért lépne az amerikaiak helyébe, hogy az ukránok ne veszítsék el az Oroszország elleni háborút.
Az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság javaslata szerint Ukrajnának csak akkor kellene törlesztenie a hitelt, ha Oroszország jóvátételt fizetne Kijevnek, és azt tervezik, hogy az uniós országok állami garanciákat nyújtanának annak érdekében, hogy a 140 milliárd eurós hitelt a tagállamok közösen fizessék vissza.
A bizottság tisztviselői azért fordultak az Európai Központi Bankhoz, mert úgy látják, a tagországok nem tudnák szükség esetén elég gyorsan előteremteni a forrásokat, ami piaci feszültséget okozhat.
A Világgazdaság cikke emlékeztet: az Európai Unió a háború kezdete óta mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyont fagyasztott be és ennek a legnagyobb részét az Euroclear belga értékpapírletéti központ őrzi.
Az Európai Központi Bank azonban azt közölte a bizottsággal: lehetetlen, hogy az Euroclear számára úgynevezett végső hitelezőként lépjenek fel, belső elemzésük ugyanis arra jutott, hogy az Európai Bizottság javaslata gyakorlatilag a kormányok közvetlen finanszírozásával lenne egyenértékű, hiszen a központi bank fedezné a tagállamok pénzügyi kötelezettségeit. Márpedig a monetáris finanszírozást az EU-szerződések tiltják, mivel bizonyítottan magas inflációt és a jegybanki hitelesség csökkenését okozza.
Az Európai Bizottság így alternatív megoldásokon dolgozik, amelyek ideiglenes likviditási hátteret biztosíthatnának a 140 milliárd eurós hitel mögé – közölték a források a brit üzleti lappal. Az Európai Bizottság szóvivője a beszámoló szerint elmondta, hogy október vége óta szoros kapcsolatban vannak a központi bankkal, amely – mint fogalmaztak – „aktívan részt vett minden, a hiteljavaslattal kapcsolatos egyeztetésben”.
A tudósítás szerint az ügy előzménye, hogy Belgium a hitel ellen foglalt állást, arra hivatkozva, hogy ha az orosz eszközöket feloldanák, és Moszkva visszaigényelhetné őket, az Euroclear nem tudná azonnal visszafizetni a pénzt.
Bart De Wever belga miniszterelnök elhibázottnak nevezte az EU tervét, és követelte, hogy a többi 26 tagállam vállaljon jogilag kötelező, feltétel nélküli, visszavonhatatlan, azonnal érvényesíthető, egyetemleges garanciát a hitel visszafizetési kockázatának megosztására.
A belga kormányfő szerint erre még a december 18-i EU-csúcs előtt szükség van, ahol a vezetőknek dönteniük kell arról, hogyan finanszírozza tovább az EU Ukrajnát. Bart De Wever érvelése szerint a tagállami garanciákra és pénzügyi védőhálóra azért van szükség, mert ha az orosz eszközöket befagyasztva tartó EU-szankciókat hirtelen megsemmisítenék, akkor az Euroclearnek azonnal vissza kellene fizetnie a pénzt Moszkvának. Belgium attól tart, hogy egy esetleges washingtoni–moszkvai békemegegyezés hatályon kívül helyezheti az EU-szankciókat, ami előidézné a visszafizetési kötelezettséget.
A szankciókat ugyanis félévente egyhangú döntéssel kell meghosszabbítani, és néhány ország többször ellenezte már a megújítást – olvasható a Világgazdaság beszámolójában.
Valdis Dombrovskis uniós biztos szerint az európai blokk tagállami készek garanciát vállalni a befagyasztott orosz állami vagyonra épülő, Ukrajnának nyújtandó hitelre.
Az uniós tagállamok nyitottak arra, hogy garanciát adjanak a befagyasztott orosz állami vagyonra épülő, Ukrajnának nyújtandó hitelhez – jelentette ki Valdis Dombrovskis, gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos szombaton Koppenhágában.
Dombrovskis az EU pénzügyminisztereivel tartott tanácskozás után közölte: a konstrukció pontos jogi és pénzügyi részletei még kidolgozás alatt állnak; a hitel pontos összegéről sem született döntés, a futamidőt és a kockázatmegosztás szabályait is később rögzítik.
Elmondása szerint Ukrajna az első törlesztőrészletet akkor fizetné meg, amikor Oroszország megkezdi az Ukrajnának járó jóvátételi kifizetések finanszírozását. Hozzátette: Nagy-Britannia is egy hasonló mechanizmus előkészítésén dolgozik, és mivel Ukrajnának 2026-tól új forrásokra lesz szüksége, gyors ütemben kell haladniuk.
Több kormány – köztük a német – óvatos a zárolt orosz állami vagyon közvetlen felhasználását szorgalmazó elképzelésekkel szemben, mert attól tartanak, hogy a szuverén befektetők bizalmát megingatva tőkekiáramlást idéznének elő Európából. Az új terv ezért garantált hitellel teremtene forrást Ukrajna számára, a zárolt vagyon fenntartása mellett.
Az Európai Bizottság által vázolt megoldás szerint az EU által zárolt orosz állami vagyon – elsősorban az orosz központi bank mintegy 200 milliárd euróra becsült betét- és értékpapír-állománya – érintetlen maradna. A finanszírozást tagállami garanciával fedezett kölcsön biztosítaná, amely a zárolt vagyonon alapul, miközben magához az állami javakhoz nem nyúlnának. A zárolt eszközök kamatbevételeit az EU már most is Ukrajna támogatására (többek között fegyverek és lőszerek beszerzésére) használja; ezt egészítené ki az új hitel.
Ukrajna 300 milliárd dollárnyi finanszírozáshoz juthatna anélkül, hogy közvetlenül elkobozná az orosz forrásokat, a pénzt a védelemre és a költségvetési hiány fedezésére fordíthatná – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Hugo Dixon, a Reuters újságírója megjegyezte egy publikációban, hogy nyugati politikusok azóta vitatkoznak arról, hogyan használják fel Oroszország befagyasztott vagyonát, mióta Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát. Az Európai Bizottság támogatta a nemzetközi szakértők által javasolt jóvátételi kölcsön koncepcióját.
A mechanizmus azon az elven alapul, hogy az agresszor országnak kell megfizetnie a károkat. Ukrajna csak akkor fizeti vissza a kölcsönt, ha Moszkva jóvátételt fizet. Ha Oroszország ezt megtagadja, a kölcsönt elengedik az ukránoknak.
A háború kitörése után a G7-országok mintegy 300 milliárd dollár értékű orosz központi banki vagyont fagyasztottak be. Ezek nagy részét Belgiumban tárolják A teljes vagyonelkobzás ötlete Németország, Franciaország és Belgium ellenállásába ütközött, így a jóvátételi kölcsönt jogi alternatívának tekintik.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Ukrajna finanszírozási igényei 2026-ra és 2027-re jóval magasabbak lehetnek, mint amit Kijevben állítanak – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint egy forrás elárulta, hogy az értékelések közötti különbség az IMF-misszió legutóbbi látogatása során merült fel. Az eltérések rendezése pedig rendkívül fontos, mielőtt az IMF megvizsgálná az új hitelprogram iránti kérelmet.
Ha az IMF becslései helyesnek bizonyulnak, Ukrajnának évente több milliárd dollárnyi további pénzügyi támogatásra lehet szüksége az orosz katonai agresszió elhárításához. Mivel a háború már a negyedik évében jár, és a vége még nem látszik, egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Ukrajna nehezen tudja majd kielégíteni a növekvő katonai szükségleteit.
Kijev jelenleg kitart a becslései mellett, miszerint két év alatt akár 37,5 milliárd dollárt is be kell vonnia. A Bloomberg szerint az IMF a teljes összeget további 10-20 milliárd dollárra becsüli.
A felek várhatóan a jövő héten állapodnak meg az összegről. Az ukrán kormány és a Pénzügyminisztérium nem kívánt nyilatkozni – tette hozzá a az amerikai hírügynökség.
Az IMF missziója e héten fejezte be a munkáját Ukrajnában. A Pénzügyminisztérium közlése szerint a felek megvitatták egy új program kidolgozásának szükségességét, és a párbeszédnek a következő hetekben folytatódnia kell.
Ukrajna az idei költségvetésének a kétharmadát biztonságra és védelemre költi, ha a háború folytatódik, Kijevnek további pénzügyi támogatásra lesz szüksége – jelentette ki Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Marcsenko az Ukrán Donor Platform irányító bizottságának római ülésén arról számolt be, hogy 2025-ben a külső finanszírozási igények teljes fedezésére 39,3 milliárd dollárt várnak. Az év első felében már több mint 22 milliárd dollár érkezett be. „Mind a folyamatban lévő teljes körű háború, mind az aktív harcok esetleges befejeződésének forgatókönyve kapcsán Ukrajnának rendszeres és kiszámítható külső támogatásra van szüksége ahhoz, hogy fenntartsa azt a pénzügyi stabilitást, amelyet 2022 óta partnereivel együtt sikerült elérnie” – mondta.
A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy az IMF programja szerint az aktív harcok befejezése esetén a szükséges nemzetközi támogatás összege 22 milliárd dollár lesz. Ugyanakkor Ukrajnának további erőforrásokra lesz szüksége védelmi potenciáljának megerősítéséhez. Ha a teljes körű háború 2026-ban is folytatódik, a költségvetési igények legalább a 2025-ös szinten maradnak.
„A biztonsági segítségnyújtás nemcsak hatékonyan fogja elrettenteni az agresszort Ukrajnában, hanem megbízható védelmet nyújt Európa számára Oroszország fenyegetésével szemben”
Ukrajna külső finanszírozási igényei 2026-ban továbbra is meghaladják a 40 milliárd dollárt – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök az Ukrán Donor Platform irányító bizottságának ülésén mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Június végén a kormány módosításokat nyújtott be az állami költségvetésről szóló törvényhez, amelyek közel 10 milliárd dollárral növelték az ország védelmi képességeire szánt kiadásokat. Ez segíteni fog az ellenség hatékony felderítésében.” Mint hangsúlyozta, hogy a külső finanszírozás kritikus fontosságú Ukrajna számára, mivel ez lehetővé teszi, hogy saját erőforrásait az ország védelmére fordítsa.
„Ukrajna idén már 22 milliárd dollár külső finanszírozást vonzott. Ugyanakkor a kihívás 2026. Külső finanszírozási igényünk továbbra is több mint 40 milliárd dolláros szinten marad. A legfontosabb feladat az olyan mechanizmusok és eszközök kidolgozása, amelyek lehetővé teszik ezen források bevonzását” – tette hozzá Denisz Smihal.
