Ukrajna GDP-je 2025 első két hónapjában mindössze 1,1%-os növekedést mutatott, ami lényegesen alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában, amikor a gazdaság 3,6%-kal bővült.
Vjacseszlav Butko közgazdász megjegyezte, hogy az ilyen növekedési ütemek aggasztóak, és azt jelzik, hogy a közeljövőben nincs kilátás jelentős gazdasági fellendülésre.
Az Ukrán Nemzeti Bank lényegében elismerte a gazdasági növekedés korlátozott lehetőségeit. A jegybank inflációs jelentése szerint „2024-ben a GDP megközelítette potenciális szintjét”, és „a GDP rés a nulla közelében marad”.
Ez azt jelenti, hogy a további gazdasági növekedés lehetőségei szinte kimerültek, ugyanis az orosz agresszió okozta pusztítások és területvesztések miatt csökkent az ország termelési kapacitása.
A gazdasági növekedés lelassulásának fő oka az állami költségvetés gazdaságélénkítő hatásának kimerülése. 2023–2024-ben Ukrajna gazdasága egy „fiskális impulzusnak” köszönhetően növekedett, amelynek jelentős részét nemzetközi segélyekből finanszírozták.
Ez a lendület támogatta a fogyasztást és a keresletet, amelyek a növekedés fő motorjai voltak. A GDP 20-24%-os költségvetési hiánya azonban betöltötte funkcióját, 2022-ben 29%-os visszaesés után biztosította a gazdaság fellendülését.
Valószínűtlennek tűnik a fiskális ösztönzők további növelése a növekedési ütemek felgyorsítása érdekében.
Ukrajna GDP-je 2023 augusztus–szeptemberében a háború előtti szint mindössze 75-78%-át érte el. A háború jelentős károkat okozott az ukrán gazdaságban. A 2022–-2024 közötti időszakban a GDP 22%-os csökkenése volt 2021-hez képest.
A Nemzeti Bank úgy véli, hogy Ukrajna GDP-növekedésének lehetőségei a megnövekedett termelési termelékenységnek köszönhetően léteznek. Ezt a növekedést azonban korlátozni fogja a munkaerőhiány és a termelőtőkébe történő befektetések hiánya.
A termelékenység jelentős növekedésének jelenleg nincs előfeltétele, mivel a modern technológiák tömeges átvétele nehézkes, az intézményi környezet és az üzleti környezet továbbra is kedvezőtlen.
A háború végéig és azt követően még hosszú ideig nem kell jelentős beruházásokra számítani a kiújuló harcok veszélye miatt, hiszen Oroszország Ukrajnával szembeni agresszív szándékai változatlanok, és ezt a befektetők is tudják.
Továbbra is aktuális probléma marad a munkaerőhiány, különösen a szakképzett munkaerő hiánya, mivel a kényszermigránsok tisztában vannak az ország helyzetének instabilitásával, és a képzett szakembereknek már sikerült beilleszkedniük azokban az országokban, ahová távoztak.
A 2023–2024-es gazdasági növekedés fő motorja a fogyasztás és a kormányzati kiadások voltak. A költségvetési hiány növelése csak a védelmi képességek támogatása révén lehetséges, a magánfogyasztás ösztönzésére nem. Így a fogyasztás a GDP-hez való hozzájárulása nem nő, és Ukrajna elveszíti a gazdasági növekedés fő tényezőjét.
Hagyományosan negatív hatással van Ukrajna GDP-jére a „nettó export” (export mínusz import). A háború miatt Ukrajna kénytelen növelni a fegyverimportot, többek között azért, mert késnek az Egyesült Államok katonai segélyei.
Ráadásul az olajfinomítók lerombolása után az ország szinte teljes mértékben függ az üzemanyagimporttól. A földgázimport növekedése is várható a gáztermelési infrastruktúra tönkretétele miatt.
A legnagyobb kihívást az jelentheti, hogy Ukrajnának nem terjesztik ki az EU a „vízummentességnek” nevezett kereskedelmi kedvezményeket, amelyek ez év június 5-én járnak le. Ha nem hosszabbítják meg, Ukrajna 3-4 milliárd eurót veszíthet exportjából, ami a GDP 2-2,5%-a.
Ezért úgy tűnik, hogy a magánfogyasztáson és a kormányzati kiadásokon keresztüli növekedés lehetősége elérte határát.
2025 februárjában Ukrajna GDP-je 0,7%-kal, az év első két hónapjában pedig 1,1%-kal nőtt, áll a Gazdasági Minisztérium közleményében.
A valamivel alacsonyabb évkezdés az elmúlt év egyenetlen növekedési tendenciáját tükrözi.
„Jelenleg azonban még valamivel az I. negyedévre vonatkozó előrejelzésünk felett vagyunk. A fő növekedési tényezők továbbra is az építőipar, a feldolgozóipar és a belföldi kereskedelem marad”, idézte a sajtószolgálat Olekszij Szobolev első gazdasági miniszterhelyettest.
A gazdasági növekedés februári lassulását a gáztermelő létesítmények elleni rakétatámadások és az exportőri aktivitás átmeneti csökkenése okozta.
Ugyanakkor a megrongálódott kritikus infrastruktúra helyreállítására, az eOszelja és az eVidnovlennya program keretében megvalósuló lakásépítésekre, valamint a védelmi ipari szektor hazai termékeinek beszerzésére fordított magas költségvetési források kompenzálták ezeket a negatív tényezőket.
A 2025-ös februári GDP-növekedés a hazai (kiskereskedelem) élénkülésének is köszönhető.
A fogyasztói hangulat februárban tovább javult, ez a tendencia már negyedik hónapja figyelhető meg.
A vállalkozások fellendülését és támogatását szolgáló programok hozzájárulnak a feldolgozóipar fejlődéséhez, különösen a nemzetközi pénzügyi segítségnyújtás révén.
Pozitív dinamikát mutat az építőanyag-, a gépipari termékek gyártása, valamint az élelmiszeripar.
A védelmi ipari szektorban a termelési kapacitások a bővülő védelmi megrendelések hátterében nőnek.
A kohászat is aktívabbá vált – nő az öntöttvas, acél és hengerelt termékek gyártása.
Ugyanakkor a mezőgazdaságban az állattenyésztési termékek termelése csökken az előállítási költségek emelkedése miatt.
A bányászat is visszaesett a gáztermelési infrastruktúra elleni rakétatámadások, valamint a szállítás visszaesése az exportőri tevékenység átmeneti csökkenése miatt.
A háború sújtotta Ukrajna gazdasága jövőre 5 százalékkal bővülhet, ha létrejön a tűzszünet – jósolja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), de a kilátások a tartós békétől függnek – írja a The Guardian.
A londoni székhelyű hitelező a három éve tartó konfliktus során 6,2 milliárd dollárt fektetett be ukrajnai projektekbe. A bank Ukrajna GDP-növekedését idén 3,5 százalékra prognosztizálja, tekintve hogy az ország még mindig az energiatermelés elleni orosz támadások okozta inflációval küzd. 2026-ban további növekedés várható, hiszen a békekötés hatására akár az 5 százalékos emelkedés is megvalósítható.
Beata Javorcik, az EBRD vezető közgazdásza elmondta, hogy a bank kész támogatni Ukrajna újjáépítését abban az esetben, ha a tárgyalások biztosítják a háború befejezését. Eközben Washington üdvözölte az Ukrajna értékes ásványkincseinek kitermeléséről szóló várható megállapodást, amely kapcsán Javorcik dicsérte a Zelenszkij-kormány hozzáállását a gazdaság szörnyű körülmények közötti irányításához.
Az Ukrajna hosszabb távú kilátásairól kérdezve azonban Javorcik rámutatott az EBRD két évszázados adatgyűjtésére, amely alapján az országok fele, ahol háborút vívnak, 25 évvel később is viseli a gazdasági sebeket. A közgazdász hozzátette, az hogy a konfliktus megoldása mit jelent majd Ukrajna számára, az attól függ mennyire stabil a helyzet.
Oroszország illegális ukrajnai inváziója súlyos terhet rótt a világgazdaságra, magasabb energiaárakkal, magasabb élelmiszerárakkal és a világkereskedelem megzavarásával – mondta Rachel Reeves, brit pénzügyminiszter.
Javorcik elmondta, hogy a 75 ország, valamint az EU által támogatott EBRD kiadta a legfrissebb gazdasági előrejelzéseit az általa lefedett régióra – amely magában foglalja Közép- és Kelet-Európát, a balti államokat és a Kaukázust.
Ezekben az országokban az EBRD a szeptemberben prognosztizált 3,5 százalékról 3,2 százalékra csökkentette a 2025-ös átlagos GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését.
Julija Szviridenko, első miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter arról tájékoztatott, hogy 2024 végére Ukrajna GDP-je várhatóan 4%-kal nő – írta a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata.
„A 4%-os növekedésből az ukrán gyártók Made in Ukraine fejlesztési politikájának megvalósítása idén 0,64 százalékot, azaz több mint 88 milliárd hrivnyát biztosított a Gazdasági Minisztérium számításai szerint. A feldolgozóipar az adófizetés egyik vezetőjévé vált. 2024 három negyedévének eredményei szerint Ukrajna konszolidált költségvetésében a teljes bevétel 16,7%-át teszi ki. Az adóbefizetések növekedése pedig az első 9 hónapban 19,6% volt az előző év azonos időszakához képest” – jegyezte meg Julia Szviridenko az Interfax-Ukrajina rovatában.
A feldolgozóipar a GDP-ben való részarányának növelése érdekében idén három kiemelt irányra koncentrált a kormány: a termelés fejlesztésére, a reálszektorba történő befektetések bevonására, a nem nyersanyagexport támogatására.
A közbeszerzések lokalizációs politikája segíti az ukrán termékek iránti kereslet kialakítását az állam és a közösségek részéről. 2025. január 1-től 25%-ra emelkedik a helyi komponens részarányának követelménye.
Az „Iskolabusz” program lehetővé tette a kistérségek számára, hogy két év alatt 1000 autóbuszt vásároljanak, ezzel munkát biztosítva az ukrán buszgyáraknak és több mint 200 vállalkozónak.
A vállalkozások számára ukrán berendezések vásárlására 15 és 25 százalékos kompenzációs programot indítottak. Már csaknem 150 gyártó alkalmazta a lehetőséget.
Az eOszelja kedvezményes jelzálogkölcsön hozzájárul az építőanyagok iránti kereslet növekedéséhez. Idén a program az elsődleges ingatlanpiacra volt orientált.
„2024 első felében 37,1%-kal nőtt az építőanyag-termelés, a jelzáloghitelek aránya pedig megduplázódott az elsődleges piacon. A program a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárul. Az év első felében 1,6 milliárd hrivnya adót fizettek be a kivitelezők, ami 2,2-szerese az előző év azonos időszakának”, jegyezte meg a gazdasági miniszter.
A lakosság az ukrán áruk iránti keresletét a „Nemzeti Cashback” program ösztönzi. A Retail Association of Ukraine becslései szerint projekt beindításának első hónapjaiban egyes termékek értékesítése 9,5%-kal nőtt.
Az ipari parkok programja ösztönzően hat befektetéseket bevonására az ukrán gazdaságba. Idén 15 ipari park mintegy 1 milliárd hrivnya támogatást kapott az infrastruktúra fejlesztésére.
Idén a kormány módosította az „5-7-9 elérhető hitel” programot is, a beruházásra és a feldolgozóipar fejlesztésére helyezve a hangsúlyt. Az év során az ilyen hitelek aránya megduplázódott, 46%-ra. A frontközeli régiókban pedig a beruházási hitelek összege 3 milliárd UAH-ról 25 milliárd hrivnyára nőtt. Immáron hitelekből is lehet energetikai berendezéseket vásárolni.
A vállalkozások aktívan pályáznak a feldolgozással foglalkozó vállalkozások számára. A program során több mint 1000 támogatást adtak ki 5 milliárd UAH értékben.
Ukrajnában első ízben indult program a jelentős beruházással megvalósuló projektek támogatására. Két szerződést írtak alá összesen több mint 100 millió euró értékben. További három projekt van az értékelési szakaszban, és több új benyújtása is folyamatban van. 2024-ben összesen 6 projektet nyújtottak be a Gazdasági Minisztériumhoz értékelésre.
Szintén elérhetőek a MIGA, a DFC, az EBRD, a külföldi EKA-k és az ukrán exporthitel-ügynökség által megvalósított háborús kockázati biztosítási eszközök.
Julija Szviridenko elmondása szerint a Kanadával és Nagy-Britanniával kötött szabadkereskedelmi megállapodások megújítása, az EU-val kötött autonóm kereskedelmi intézkedések folytatása, valamint az Egyesült Államokból származó ukrán acél vámmentessége hozzájárult a nem nyersanyagexport támogatásához 2024-ben, illetve az ukrán EKA eszközei is, amelyek 11 hónap alatt 7,22 milliárd hrivnya értékű nem nyersanyagexportot támogattak. Ez csaknem 2 milliárd UAH-val több a tavalyi adatokhoz képest.
Megjegyzendő, hogy 2025-ben a kormány továbbra is támogatja a Made in Ukraine szakpolitikai programokat, biztosítva azok teljes finanszírozását a hozzáadott értékű termékek előállításának és a gazdasági fejlődés ösztönzésére.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szerint 2023-ban Ukrajna gazdasága visszatért a növekedési pályára, és a fellendülés a következő években is folytatódni fog – közölte pénteken az rbc.ua hírportál az NBU inflációs jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az NBU 2023-ra 5,7%-ra becsülte Ukrajna reál GDP növekedését. Az előrejelzése szerint a reál GDP 3,6%-kal nő 2024-ben, elsősorban a magas költségvetési kiadások fenntartásának köszönhetően a nemzetközi segélyek várható volumenének megfelelő szinten. „A gazdasági növekedés üteme azonban elmarad a tavalyitól, a várható termeléscsökkenés és a háborús körülmények között erősödő munkaerő-piaci egyenlőtlenségek miatt” – áll az előrejelzésben.
Az NBU prognózisa szerint a következő években a gazdasági növekedés felgyorsul a biztonsági kockázatok mérséklődésének köszönhetően, ami az előrejelzés fő feltételezése, a fogyasztói és befektetési hangulat javulása, valamint az európai integrációs reformok végrehajtása miatt. 2025-ben 5,8%-os, 2026-ban 4,5%-os lesz a növekedés. „A GDP 2025 végén megközelíti a potenciális szintjét, de még nem tér vissza az invázió előtti teljes szintre az előrejelzési horizonton” – áll a közleményben.
Az NBU értékelése szerint a potenciális GDP felgyorsult növekedése csak akkor lehetséges, ha nagyszabású újjáépítési terv valósul meg nemzetközi szervezetek részvételével, magánbefektetők ehhez kapcsolódó tevékenységével és/vagy Oroszország elkobzott vagyonának felhasználásával, amelyet az előrejelzés alapszcenáriója jelenleg nem vesz figyelembe. Az NBU januári makró előrejelzésének alapforgatókönyve a biztonsági kockázatok jelentős csökkenését feltételezi Ukrajnában 2025-től.
A gazdasági minisztérium előzetes operatív becslései szerint Ukrajna reál GDP-je 2023-ban 5% nőtt, miután 2022-ben 28,8% visszaesett. Ukrajna kormányának a 2024. évi reál GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését az államháztartás második olvasatában 4,6%-ra csökkentették az első olvasatban jelzett 5,0%-hoz képest, figyelembe véve a 2024-es reál GDP növekedésére vonatkozó előrejelzést is a háború (2024 folyamán), a logisztika (a tengeri kikötők teljes körű használatának korlátozása), a migrációs folyamatok miatt.
Nőtt az ukrán gazdaság teljesítménye az idei első tíz hónapban éves összevetésben, különösen nagy volt a bővülés mértéke októberben – tette közzé az ukrán Gazdasági Minisztérium.
A gazdasági minisztériumnak az ukrán kormány honlapjára fölkerült adatai szerint az október végéig tartó idei első tíz hónapban a hazai össztermék (GDP) 5,5 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakkal összevetve. A gazdaság növekedése októberben éves szinten 10,5 százalék volt.
A minisztérium szerint a kedvező adatokhoz részben a sikeres betakarítás és a fekete-tengeri gabonaexport-folyosó működtetése is hozzájárult.
A hónap elején elfogadott jövő évi ukrán költségvetés 4,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idei közel 5 százalék után.
November közepén az Európai Bizottság első alkalommal tett közzé adatokat az uniós tagjelölt országok, köztük Ukrajna gazdasági teljesítményével kapcsolatban. A prognózis Ukrajna esetében kiemelte: az ország gazdasága idén 4,8 százalékkal, jövőre pedig 3,7 százalékkal nő, miután tavaly 29 százalékkal esett az orosz invázió következtében.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb, októberi globális előrejelzésében az szerepelt, hogy Ukrajna GDP-je idén 2 százalékkal, jövőre 3,2 százalékkal nő.
A Világbank (Vb) arra számít, hogy a GDP növekedése Ukrajnában 2023-ban eléri a 3,5%-ot a teljes körű orosz invázió miatti jelentős, 29,1%-os visszaesés után 2022-ben – jelentette a korrespondent.net a Vb gazdasági szemléje nyomán.
Mint rámutatnak, a stabilabb villamosenergia-ellátásnak, a kormányzati kiadások növekedésének, az adományozók állandó támogatásának, a jobb termésnek és az export egy részének a nyugati határokra való átirányításának köszönhető, hogy Ukrajna gazdasága idén valószínűleg kb. 3,5%-kal fog növekedni a tavalyi 29,1%-os csökkenés után.
A gazdasági növekedés ütemét az átmeneti gazdaságú országokban, valamint az európai és közép-ázsiai régió fejlődő országaiban 2023-ra 2,4%-ra módosították.
A növekedés felgyorsulása az előrejelzések javulását tükrözi, ami a háború sújtotta Ukrajnát, a közép-ázsiai országokat, Törökországot és Oroszországot illeti. A regionális termelés volumene, Oroszország és Ukrajna nélkül, 2023-ban várhatóan 3%-kal nő. A növekedési ráták azonban továbbra is alacsonyak a pandémia előtti hosszú távú átlagokhoz képest.
A növekedés 2024‒2025-ben várhatóan eléri az évi 2,6%-ot az Európai Unió (a régió legnagyobb kereskedelmi partnere) gyenge növekedése, a magas infláció, a szigorúbb pénzügyi feltételek és az ukrajnai orosz invázió hatásai közepette.
Júniusban a Világbank mindössze 2%-ra becsülte Ukrajna idei GDP-növekedését, szemben a januári előrejelzésben szereplő 3,3%-kal.
Az ukrán gazdaság gyorsabban talpra áll, mint ahogy azt a kormány jósolta, a 2023-as GDP-növekedés előrejelzését 4%-kal emeltük – jelentette be Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, gazdasági minisztera Jaltai Európai Stratégiai konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Szviridenko megjegyezte, hogy a tavalyi GDP 29,6%-os esése ellenére Ukrajnának sikerült megőriznie makroszintű pénzügyi stabilitását. „Minden intézmény felfelé módosítja a GDP-növekedési előrejelzését. Mi, a Gazdasági Minisztérium, 2023-ban a 4%-hoz közeli növekedést várunk. Ez optimistább előrejelzés, mint az Ukrán Nemzeti Banké, amely a GDP 2,9%-os növekedésére számít” – tette hozzá. Szerinte középtávon 2024-ben 3,5, 2025-ben 6,8%-os gazdasági növekedés várható.
A Gazdasági Minisztérium előrejelzése szerint a fogyasztói infláció 2023-ban 10,6%-ra fog lassulni. „Ez annak ellenére történik, hogy Oroszország lerombolta a Kahovkai Vízerőmű gátját, és Ukrajna visszatért a háború előtti üzemanyagadó-szintre. Előrejelzéseink szerint az inflációs ráta csökkenni fog, a következő években pedig tovább lassul” – emelte ki a miniszter. Szintén a Gazdasági Minisztérium előrejelzése szerint idén 19%-ra, 2024–2025-ben pedig 16,9%-ra, illetve 14,4% csökken a munkanélküliségi ráta.
A gazdaság főbb ágazataira vonatkozó előrejelzések is javultak. Így a gabona és az olajos növények termése nagyobb lesz a tavalyinál – legalább 50 millió tonna gabona és olajos magvak exportja, valamint legalább 10 millió tonna olaj és őrlemény várható. A kohászati termelés növekszik, és ennek megfelelően nő a fémtermékek exportja is. A teljes termelés azonban csaknem négyszer alacsonyabb, mint 2022-ben volt. Az idei évre 6 millió tonna acéltermelést terveznek.
„Úgy gondolom, hogy képesek leszünk fejleszteni az exportlogisztikát – elsősorban a Duna-deltán, Romániában és a biztonságos folyosón keresztül Odessza kikötőibe. Négy hajó már használta ezt a folyosót, és további két hajó érkezésére számítunk. A kukoricaexportból novemberben induló nagy exportszezonban két biztosítási rendszer bevezetését tervezzük – az egyiket az ukrán kormány, a másikat pedig az EBRD támogatásával” – helyezte kilátásba Julija Szviridenko.
Az ukrán parlament szerdán jóváhagyta Rusztem Umerov védelmi miniszter kinevezését, aki többek között arról is beszámolt, hogy a védelmi költségvetés a GDP egyharmadát elviszi. Felhívta a figyelmet arra is, hogy komoly összegre van szükség a háború folytatásához.
Az Oroszországgal vívott teljes körű háború alatt óriási felelősség a védelmi intézmény vezetése – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Umerov kinevezése kapcsán, s hozzátette, arra számítanak, hogy az új miniszter gyorsan hozzálát feladataihoz, és folytatja a védelmi rendszer reformját.
A 41 éves Umerov 2022 szeptembere óta az ukrajnai Állami Vagyonalapot vezette, és jelentős szerepet játszott kényes háborús tárgyalásokon is, mint például az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás.
„Új, az eddigieknél is fontosabb kihívások várnak ránk. A lehető leghatékonyabban kell működnünk, mert minden órányi késlekedés védelmezőink életébe kerül” – írta a Facebookra feltöltött bejegyzésében, amelyben köszönetét fejezte ki támogatóinak.
A védelmi költségvetés a GDP harmadát teszi ki, ami bármely ország gazdasága számára óriási szám. Csak az idei év végéig további 250 milliárd hrivnyára lesz szükség a katonák juttatásaihoz. És ezek a kiadások napról napra gyarapodnak – emelte ki a Legfelső Tanácsban mondott beszédében Umerov, akit a liga.net helyi hírportál idézett.
Mint mondta, 2021-hez képest majdnem hatszorosára nőttek a védelmi és biztonsági kiadások, míg az ukrán fegyveres erőkre fordított összeg a tízszeresére.
Hangsúlyozta, hogy míg az állami kiadások összesen 3 billió hrivnyát tesznek ki, addig a hadikiadások 1,6 billiót. Mindemellett Ukrajna költségvetési bevételei nem haladják meg az 1,4 billiót. Umerov hozzátette, hogy további több mint 1,5 billió hrivnyára van szükség a küzdelem folytatásához.
Az ukrán költségvetés az idén rekordnagyságú, 38 milliárd dolláros hiánnyal számol. Volodimir Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy a Nyugat segít fedezni ezeket a kiadásokat.
Ukrajna hazai összterméke (GDP) 2,2 százalékkal nőtt az idei első hét hónapban a múlt év azonos időszakához viszonyítva – áll az ukrán gazdasági minisztérium szerdán kiadott közleményében.
A gazdasági minisztérium megjegyezte, hogy a gazdaság kezd talpra állni a rendkívül nehéz tavalyi év után, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Az ukrán jegybank amikor július végén 300 bázisponttal, 22 százalékra csökkentette az irányadó kamatot, 14,8 százalékról 10,6 százalékra változtatta idei inflációs előrejelzését, a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozását pedig 2 százalékról 2,9 százalékra módosította.
A Világbank kevésbé derűlátó, 0,5 százalékos idei gazdasági növekedéssel számol.
