A Nemzetközi Valutaalap (IMF) üdvözölte az Európai Unió döntését az Ukrajnának nyújtandó hitelről, de figyelmeztetett, hogy ez az összeg az ország következő kétéves szükségletének csupán a kétharmadát biztosítja, így további munkára van még szükség. A szervezet szerint „jelentős mérföldkő a finanszírozási hiányok megszüntetése és az adósság fenntarthatóságának helyreállítása felé” a mintegy tizenöt órás küzdelem eredményeként megszületett alku, amelynek köszönhetően Kijev két év alatt 90 milliárd eurós hitelt kap az Európai Uniótól.
Az uniós állampolgároknak azonban sokba fog fájni, hogy a vezetőik az e heti csúcson a befagyasztott orosz vagyon jogilag erősen kétséges felhasználása helyett a közös hitelt választották megoldásként, amelyet a hétéves költségvetés terhére nyújtanak Ukrajnának.
A 90 milliárd eurós hitel után az uniós adófizetők évi hárommilliárd euró kamatot fognak fizetni – a magyarokat, a szlovákokat és a cseheket kivéve, akik összefogtak, hogy kimaradjanak ebből. Orbán Viktor 1400 milliárd forintot spórolt meg Magyarországnak.
Az IMF rossz feltételeket kínál Ukrajnának
A finanszírozás azonban kritikus fontosságú Ukrajna számára, amely nagymértékben támaszkodik a donorok pénzére, amióta Oroszország 2022-es inváziója felforgatta a gazdaságát.
Az európai pénzügyi támogatás kulcsfontosságú abból a szempontból is, hogyan ítéli meg az IMF Ukrajna adósságának fenntarthatóságát, ami a legtöbb hitelprogramjának az alapkövetelménye. Kijev és a szervezet ugyan november végén előzetes megállapodást kötött egy új, 8,2 milliárd dolláros hitelprogramról, ezt azonban még az IMF igazgatótanácsának jóvá kell hagynia.
Ráadásul a program rossz feltételeket kínált Ukrajnának, és nagyon drága a többi finanszírozási lehetőséghez képest, a hírt ezért nem fogadta túlságosan lelkesen az ukrán vállalati szektor.
Az IMF ugyanis megköveteli az adók emelését, beleértve a kis- és mikrovállalkozások adóit is. Ezen túl az is kérdés, hogy maguk az IMF-hitelek valóban hasznosak-e Ukrajna számára – vélekedett Olekszandr Parascsij, az ukrán Concorde Capital befektetési társaság elemzési vezetője.
Még nem tudni, mikor döntenek az újabb programról
A Reuters emlékeztetett, hogy az IMF igazgatótanácsnak az új program megfontolásához szükséges előzetes intézkedések közé tartozik többek között az azzal összhangban lévő
költségvetés elfogadása a következő évre,
az adóalap szélesítése
és a korrupcióellenes reformok előmozdítása.
Szükség van a donoroktól finanszírozási garanciák megszerzésére is. Az Ukrajnával foglalkozó igazgatótanácsi ülés időpontját még nem tűzték ki.
A jövő évi költségvetés mindenesetre megvan, de az 71,7 milliárd eurós tervezett hiánnyal számol.
Megy a pénz a háborúra
Az IMF becslése szerint Ukrajnának körülbelül 135 milliárd euróra lesz szüksége 2026-ban és 2027-ben. A kamatmentes EU-hitel így az ország következő kétéves szükségleteinek körülbelül kétharmadát fedezi.
„Továbbra is együttműködünk a nemzetközi donorokkal a szükséges finanszírozási garanciák biztosítása érdekében” – közölte az IMF.
Az egyensúlyhiányt hangsúlyozva Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter pénteken a G7-országok vezetőinek elmondta, hogy folytatni kell a jóvátételi hitel végrehajtására irányuló munkát.
A háború ugyanis továbbra is felemészti Kijev pénzügyi forrásait, és az ország azt tervezi, hogy az állami bevételek nagy részét – 2800 milliárd hrivnyát, azaz a GDP mintegy 27,2 százalékát – 2026-os védelmi erőfeszítéseinek finanszírozására fordítja.
Friedrich Merz német kancellár teljesíteni szándékozik Belgium követeléseit, és az Orosz Központi Bank Németországban tárolt eszközeit Ukrajna támogatására bocsátja, számolt be a DPA hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy Ukrajna 210 milliárd euró értékű, az Európai Unióban befagyasztott orosz vagyont kapjon jóvátételi kölcsön formájában. Ebből 90 milliárd euró a 2026–2027-es pénzügyi és katonai szükségletek fedezésére szolgál.
A kiadvány szerint Németország régóta azt állítja, hogy először 185 milliárd eurónyi orosz jegybanki forrást kellene felhasználnia, amelyeket a belga Euroclear letétkezelő kezel. A DPA azt írja, hogy Németország maga sokkal kisebb összeggel rendelkezik. A kormány azonban titokban tartja a pontos összeget.
A belga kormány viszont azt követeli, hogy minden olyan EU-tagállam, amely befagyasztott orosz vagyonnal rendelkezik, vegyen részt a finanszírozási rendszerben, hogy csökkentse annak kockázatát, hogy Brüsszel váljon a lehetséges megtorlás egyetlen célpontjává.
Belgium különösen attól tart, hogy Moszkva megtorló intézkedéseket hozhat európai magánszemélyekkel és vállalatokkal szemben, például oroszországi vagyon kisajátításával, ezért óvintézkedéseket sürget.
A DPA szerint Friedrich Merz a brüsszeli csúcstalálkozón ígéretet tett arra, hogy hozzáférést biztosít a németországi orosz vagyonhoz.
Válaszul az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadásokra a német kormány további 70 millió eurós segélyt különített el Kijevnek – jelentette be Reem Alabali-Radovan német fejlesztési miniszter az RBK szerint.
Alabali-Radovan azt mondta, hogy minisztériuma bővíti a segélyeket, „hogy fűtést, vizet és áramot biztosítson több mint két és fél millió embernek”. „Különösen most, a hideg tél alatt az azonnali segítségnyújtás elengedhetetlen Ukrajna alapvető energiaszükségletének kielégítéséhez” – jegyezte meg a miniszter.
Az alapokat elsősorban a decentralizált hőellátásba, például mobil fűtőegységekbe történő beruházásokra szánják.
„Az önkormányzatoknak képesnek kell lenniük garantálni az iskolák, óvodák és kórházak fűtését akkor is, ha nagy erőműveket támadnak meg. Ezek az energiaellátási intézkedések segítenek az embereknek megszervezni a mindennapjaikat” – hangsúlyozta Alabali-Radovan.
A december 16-i ramsteini találkozót követően Ukrajna és Németország 1,2 milliárd euró értékű megállapodást kötött. Ezek között szerepel, hogy a németek ukrán drónokat vásárolnak, valamint Berlin kifizeti 200 Bogdan önjáró löveg gyártását. Németország a közelmúltban két Patriot légvédelmi rendszert és a kilencedik Iris-T légvédelmi rendszert is átadott az ukrán fegyveres erőknek.
Az Európai Unió 90 milliárd eurót különített el Ukrajnának a következő két évre, ez a pénz térítés- és kamatmentes – közölte pénteken Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Facebookon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko megjegyezte: „Az Európai Tanács nagyon fontos döntést hozott Ukrajna számára, miszerint a következő két évre 90 milliárd eurót biztosít.” Szerinte ezek az alapok lényegében vissza nem térítendők és kamatmentesek Ukrajna számára. A visszafizetés csak azután történhet meg, hogy Oroszország kártalanítja Ukrajnát az agresszív háborúja által okozott veszteségekért.
A pénzügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy a kapott forrásokat költségvetési és védelmi célokra fogják felhasználni. „Fontos, hogy folytatódjon a jóvátételi kölcsönnel kapcsolatos munka – a megvalósítása további előkészületeket igényel. Köszönöm az európai partnereknek az elszántságukat és Ukrajna szükségleteinek megértését” – tette hozzá Szerhij Marcsenko.
Az EU terve, hogy a befagyasztott orosz eszközöket használja fel az ukrajnai háború finanszírozására, „egyre összetettebbé” válik, mivel már hét ország ellenzi a befagyasztott orosz forrásokból nyújtandó jóvátételi hitelt Ukrajna számára, írta az Euractiv.
December 12-én, pénteken Olaszország, Bulgária és Málta Belgiummal együtt közös nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólították az EU-t, hogy fontolja meg a finanszírozás „alternatív lehetőségeit”, beleértve a közös adósság kibocsátását is. Hasonló álláspontot képviselt Csehország is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök, akik oroszbarát álláspontot képviselnek, szintén ellenezték az orosz eszközök Ukrajna finanszírozására való felhasználását.
Kaia Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy Ukrajna finanszírozásának más módjai „a gyakorlatban nem működnek”, mivel Orbán blokkolja a közös adósság kibocsátására irányuló kísérleteket a költségvetési hiány fedezésére. Ukrajna kapcsán fennáll annak a veszélye, hogy 2026 áprilisában kifogy a pénzből, az Európai Bizottság adatai szerint a teljes költségvetési és katonai finanszírozási hiány 2026-2027-ben 135 milliárd euró lesz.
Jogilag a közös adósság kibocsátásához mind a 27 EU-tagállam egyhangú szavazata szükséges, míg egy jóvátételi kölcsönhöz „minősített többség” – legalább 15 ország, a blokk lakosságának 65%-át képviselő ország – támogatása szükséges. Kallas megjegyezte, hogy Belgium támogatása nélkül a kölcsönt politikailag nehéz lenne megvalósítani, mivel az ország ellenőrzi a vagyon nagy részét. Kallas álláspontját más EU-s külügyminiszterek is osztották. Kęstutis Budris litván külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „a jóvátételi kölcsön nem ideális, de ez az egyetlen lehetőség Ukrajna szükségleteinek kielégítésére szolgáló finanszírozás mozgósítására”.
Vasárnap az amerikai törvényhozók bemutatták a védelmi politikai törvényjavaslat végleges szövegét, amely rekordösszegű nemzetbiztonsági kiadásokat, valamint Ukrajna támogatását írja elő – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökség és a Fox News amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a média úgy értesült, hogy a törvényjavaslat 901 milliárd dollárt irányoz elő katonai kiadásokra a 2026-os pénzügyi évben. Ez 8 milliárd dollárral több, mint amennyit Donald Trump amerikai elnök kért idén májusban. „A törvényjavaslat továbbra is évi 400 millió dollárral finanszírozza az Ukrajnai Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezést a 2026-os és 2027-es költségvetési években” – írta a Fox News.
Ezenkívül az amerikai Kongresszus gyakrabban fog jelentéseket készíteni a szövetségesek Ukrajnának nyújtott hozzájárulásairól, hogy nyomon követhesse, hogyan támogatják az európai partnerek Kijevet. Számos médiaorgánum is utal arra, hogy a dokumentum kötelezi a Pentagon vezetőjét, hogy jelentést tegyen az amerikai képviselőháznak és a Kongresszusnak az Ukrajnának nyújtott hírszerzési információk felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről.
A republikánus vezetői asszisztensek szerint a Kongresszus a következő napokban szavaz erről a törvényjavaslatról. „Ez a törvényjavaslat fontos rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket a Kongresszus fogadott el, és amelyek biztosítják, hogy hadseregünk továbbra is a világ legveszélyesebb fegyverneme maradjon, és képes legyen legyőzni bármilyen ellenfelet” – mondta Mike Johnson, a Kongresszus elnöke. Hozzátette, hogy a dokumentum hozzájárul Trump programjának megvalósításához azáltal, hogy „véget vet a Pentagonban a woke ideológiájának, biztosítja a határbiztonságot, újjáéleszti a védelmi ipari bázist és feléleszti a katonai etikát”.
A német szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztérium (BMWE) a KfW fejlesztési bankon keresztül további 100 millió eurót különít el Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállítására – számolt be a Jevropejszka Pravda a német gazdasági minisztériumra hivatkozva.
Ezek az összegek kiegészítik az idén már bejelentett 60 millió eurót. Az Energiaközösség Ukrajnai Energiatámogatási Alapjába (UESF) kerülnek átutalásra, amely 2022 óta számos más nemzetközi adományozótól is kapott hozzájárulást.
„Oroszország szisztematikusan és céltudatosan támadja Ukrajna energiainfrastruktúráját, a telet egy újabb fegyverré alakítva. Ukrajna energiaellátása régóta álca. Ez fogja meghatározni, milyen nehéz lesz ez a tél az emberek számára. Az Ukrajna Energiaügyi Támogatási Alapjába szánt további 100 millió eurónk egyértelmű válasz: nem hagyjuk el az ukrán népet. Az energiaellátás védelme az emberek védelmét jelenti – ez a lényeg” – mondta Katerina Reiche, az ügynökség vezetője.
Ukrajna az Energiatámogatási Alapon keresztül finanszírozza a sérült energetikai infrastruktúra alkatrészeit és berendezéseit.
Az energiaközösség egy külső beszerzési ügynökségen keresztül átlátható és versenyképes pályázatokat folytat le a beszerzett árukra, és figyelemmel kíséri a források felhasználását. Így az ukrán energiaipari vállalatok gyors segítséget kapnak a sérült energetikai infrastruktúra helyreállításához.
„Az ukrán korrupcióellenes hatóságok által lefolytatott közelmúltbeli vizsgálatok fényében a KfW Fejlesztési Bank továbbra is szigorúan betartja a megfelelőségi szabályokat. Ez magában foglalja azt a követelményt is, hogy az ukrán energiaipari vállalatok felelősségteljes vállalatirányítása legyen a BMWE UESF-ben való részvételének feltétele, valamint a követelmény betartásának folyamatos ellenőrzését” – közölte a minisztérium. „A meghatározott vállalatirányítási normák betartása, különösen az állami tulajdonú vállalatok esetében, az alapja az ukrán partnereinkkel való további megbízható együttműködésnek” – tették hozzá.
Svédország 1,1 milliárd svéd korona (100 millió euró) értékű téli segélycsomagot nyújt Ukrajnának, a forrásokat elsősorban infrastrukturális javításokra fogják felhasználni – jelentette be kedden a svéd kormány, számolt be az rbc.ua hírportál a Sweden Herald című svéd lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Svédország nemzetközi fejlesztési és együttműködési minisztere, Benjamin Dausa kifejtette, hogy Oroszország az elmúlt hetekben fokozta az ukrán polgári infrastruktúra elleni támadásait. Azt mondta, hogy a hideg időjárás miatt fennáll annak a veszélye, hogy ez a tél 2022 óta a legrosszabb lesz.
A tervek szerint 100 millió eurót fognak Svédországból az ukrán önkormányzatok támogatására fordítani. Ez magában foglalja az infrastruktúra környezetvédelmi követelményeket figyelembe vevő javítását és építését. A pénz az ország téli energiaigényének kielégítésére és a közszolgáltatások nyújtásának megerősítésére is fordítódik.
Németország Ukrajna fokozza a katonai támogatását, és azonnali 170 millió eurós téli támogatást nyújt Kijevnek, demonstrálva ezzel, hogy Oroszország nem fog sikerrel járni a háborúban – jelentette ki szerdán Friedrich Merz német kancellár a Bundestagban mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Merz hangsúlyozta, hogy Németország a 2026-os szövetségi költségvetésben továbbra is „nagyon magas szinten” fogja támogatni Ukrajnát. „A legutóbbi események fényében további 3 milliárd euróval megemeltük ezt az összeget, így a teljes összeg 11,5 milliárd euróra nőtt. És azonnal további 170 millió eurót biztosítunk infrastruktúrára, hogy enyhítsük az orosz terrorizmus hatását Ukrajna téli ellátására” – mondta.
A kancellár kifejtette, hogy az ukrán nép támogatása mindaddig folytatódik, ameddig szükséges. Mint hozzátette, Németország pontosan erre a célra kívánja rendelkezésre bocsátani a befagyasztott orosz vagyont. „Putyinnak fel kell ismernie, hogy semmi esélye sincs megnyerni ezt a háborút az európaiak és az európai békerend rovására” – jegyezte meg.
Merz emellett üdvözölte az Egyesült Államok háború befejezésére irányuló erőfeszítéseit, de megjegyezte, hogy Ukrajna és az EU nem akar békét megadással. Hangsúlyozta, hogy a nagyhatalmak közötti megállapodás Ukrajna és az európaiak beleegyezése nélkül „nem lesz az alapja egy valódi, fenntartható békének Ukrajnában”.
A német kancellár emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai háborúban csak egyetlen agresszor van. Azt is megjegyezte, hogy a háborúnak „holnap vége” lehet, ha Oroszország kivonja csapatait Ukrajna területéről.
Németország 11,5 milliárd eurós támogatás nyújtását tervezi Ukrajnának 2026-ban, a vonatkozó kiadásokat az ország költségvetése tartalmazza – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Die Welt című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a német újság megjegyezte, hogy a Bundestag költségvetési bizottsága ma reggel jóváhagyta a költségvetést. A teljes kiadás mintegy 524,5 milliárd eurót tesz ki. Ez 4 milliárd euróval több az eredetileg tervezettnél. Jelentősebb kiigazítások érintették az új hitelfelvételek volumenét: a bizottság csak az alapköltségvetésre közel 98 milliárd eurót hagyott jóvá. Ez körülbelül 8 milliárddal több, mint a szövetségi kormány eredeti tervezete.
Az egyik legnagyobb változás az Ukrajnának nyújtott támogatás költsége volt. A Pénzügyminisztérium 3 milliárd euróval, 8,5 milliárd euróról 11,5 milliárd euróra javasolta annak emelését. További forrásokat terveznek elkülöníteni drónokra, páncélozott járművekre, valamint két Patriot légvédelmi rendszer cseréjére.
A német védelmi minisztérium megjegyezte, hogy ez a legnagyobb hozzájárulás az Oroszország által támadott Ukrajna védelmi képességeinek megerősítéséhez. Az Ukrajnának nyújtott segélykiadások növelését a védelmi kiadásokra vonatkozó adósságkorlátozások enyhítése tette lehetővé.
