Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót különített el Ukrajna pilóta nélküli légi járművek terén meglévő potenciáljának támogatására a 90 milliárd eurós, Ukrajnát támogató hitel részeként, számolt be a Bizottság szerdán, írja a Jevropejszka Pravda.
Július 15-én az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót utalt át Ukrajnának drónok vásárlására. Ez a második részlete egy 6 milliárd eurós, Ukrajnát támogató hitelnek, amelyet drónok vásárlására szántak.
Ez az átutalás kiegészíti a Bizottság által Ukrajnának június 25-én a célzott makroszintű pénzügyi támogatási program keretében nyújtott első 3,2 milliárd eurós részletet, valamint a drónok vásárlására június 30-án kifizetett első 3,9 milliárd eurós kifizetést. A jövőre nézve a Bizottság jóváhagyott egy 10 milliárd eurós tervet további drónok, rakéták és vadászgépek finanszírozására, aláhúzva az EU hosszú távú elkötelezettségét Ukrajna védelme és egy erősebb és integráltabb európai védelmi ipari bázis kiépítése iránt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Kijevben tartózkodott – 11. alkalommal látogatott Ukrajnába Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta.
Az Európai Unió példátlan, 90 milliárd eurós hitelére és a folyamatos politikai, katonai és pénzügyi támogatásra építve a látogatás a védelmi együttműködés fokozására összpontosít, beleértve az ukrán légtér folyamatos orosz drón- és rakétatámadásokkal szembeni védelmét szolgáló sürgős intézkedéseket, valamint az európai és ukrán védelmi ipar integrálására irányuló új kezdeményezéseket a kritikus eszközök gyártásának felgyorsítása és bővítése érdekében.
Németország finanszírozza Ukrajna számára 50 000 drón beszerzését, ez az egyik legnagyobb ismert nyugati kormányzat által Kijev számára leadott drónbeszerzési megrendelés – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a Shrike FPV drónokról van szó, amelyek első személyű nézetet biztosítanak, és amelyeket a nagy ukrán gyártó, a SkyFall gyárt. A drónok az amerikai védelmi technológiai vállalat, az Auterion szoftverével vannak felszerelve, amelyet úgy terveztek, hogy a repülés utolsó fázisában önállóan kövessen és támadjon mozgó célpontokat.
Lorenz Mayer, az Auterion vezérigazgatója szerint a szerződés értéke körülbelül 90 millió euró (103 millió dollár), és egy európai ország finanszírozza. A drónok egy részét már leszállították az ukrán kormánynak, a többit pedig idén tervezik átadni.
A SkyFall megerősítette Németország részvételét, de nem kívánt nyilatkozni a vásárlás részleteiről. A német védelmi minisztérium a működési biztonságra hivatkozva tartózkodott a kommentálástól. Az ukrán Védelmi Minisztérium sem kommentálta az üzletet.
A NATO-tagállamok vezetői közös döntést hoztak arról, hogy 2026–2027-ben a szövetség legalább 140 milliárd euró értékű katonai támogatást nyújt Ukrajnának – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a csúcstalálkozó határozatának szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO-csúcstalálkozó döntése egy rövid dokumentum, amely mindössze hat pontból áll, amelyek közül az egyik teljes egészében Ukrajnának szól. A csúcstalálkozó nyilatkozata kimondja, hogy „az európai szövetségesek és Kanada jelenleg az Ukrajnának nyújtott biztonsági segélyek túlnyomó többségét finanszírozza”, de konkrétan hangsúlyozza, hogy a támogatást fenn kell tartani.
„A szövetségesek hangsúlyozzák, hogy ennek a támogatásnak hosszú távon méltányosnak, kiszámíthatónak és fenntarthatónak kell lennie. A szövetségesek vállalják, hogy 2026-ra 70 milliárd euró értékű katonai eszközt, segítséget és kiképzést biztosítanak Ukrajnának, és megerősítik szuverén kötelezettségvállalásaikat, hogy 2027-ben legalább azonos szintet tartanak fenn ” – áll a dokumentumban.
Fontos, hogy a NATO-tagok egyhangúlag elismerjék az ukrán védelem hosszú távú finanszírozásának szükségességét, ami azt jelenti, hogy egy 2027-nél lényegesen távolabbi időhorizontról beszélünk.
Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodott a kibővített hitelkeret első felülvizsgálatáról, az alap igazgatótanácsának jóváhagyása után Kijev 690 millió dollárt kap – számolt be az rbc.ua hírportál az IMF sajtóközleményére hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajnának számos adó-, energia- és korrupcióellenes reformot kell végrehajtania egy nemzetközi együttműködési program és strukturális kötelezettségvállalások részeként. Ez egy olyan intézkedéscsomag, amelynek célja a költségvetési bevételek mozgósítása, a közigazgatás hatékonyságának javítása és a gazdaság kulcsfontosságú ágazatainak liberalizációja.
A költségvetési területen Ukrajnának biztosítania kell a költségvetési kiadások visszafogását, és egyidejűleg növelnie kell a belföldi bevételeket, különösen az adóigazgatás optimalizálása és a megtakarítási lehetőségek felkutatása révén. A kulcsfontosságú lépések közé tartozik a nemzetközi csomagok vámmentességének eltörlése, ami várhatóan csökkenti az adózási kiskapuk használatát és korlátozza a nem létfontosságú import mennyiségét. Emellett előírja a nemzetközi adókijátszás elleni küzdelem megerősítését, különösen a transzferárképzés és a vállalatok közötti adóarbitrázs-rendszerek révén.
Különös figyelmet fordítanak az egyszerűsített adórendszer reformjára. Ez a visszaélések megelőzésére vonatkozik, különösen a vállalatok mesterséges feldarabolására és a munkaügyi kapcsolatok egyéni vállalkozókkal való együttműködéssel történő felváltására. Emellett a tervek szerint korszerűsítik az adóigazgatást, a kockázatalapú megközelítésre helyezve a hangsúlyt, ami csökkentené a lelkiismeretes adózók terheit és növelné az ellenőrzés hatékonyságát. Külön irányt jelöltek ki az intézményi változtatásokra a Gazdaságbiztonsági Hivatalban és az Állami Vámhivatalban az adócsalás elleni küzdelem megerősítése érdekében.
Az energiaszektorban a tervek szerint ütemtervet készítenek a piaci tarifákra való fokozatos átálláshoz és a jelenlegi különleges kötelezettségek rendszerétől való eltávolodáshoz, amely jelenleg korlátozza az állami tulajdonú energiaszolgáltató vállalatok jövedelmezőségét. Ugyanakkor a reformot célzott szociális támogatási mechanizmusok létrehozásának kell kísérnie a kiszolgáltatott háztartások számára, hogy minimalizálják a tarifaemelések lehetséges következményeit.
A tervek között szerepel az Energia- és Közműszektor Állami Szabályozásáért Felelős Nemzeti Bizottság függetlenségének és intézményi kapacitásának megerősítése is. A korrupcióellenes politika területén az elektronikus vagyonnyilatkozati rendszer további megerősítését tervezik, kockázatalapú ellenőrzési megközelítés alkalmazásával.
Egy külön blokk az állami tulajdonú vállalatok és az állami tulajdonú bankok vállalatirányításának reformjával foglalkozik. Ez magában foglalja a vezetőség átlátható, versenyképes kiválasztásának felgyorsítását, a független felügyelőbizottságok szerepének megerősítését és a vezetői elszámoltathatóság szintjének növelését. A megállapodott ütemterv keretein belül Ukrajnának teljesítenie kell további politikai kötelezettségvállalásait, valamint le kell zárnia az első negyedévre tervezett, de nem végrehajtott vagy késedelmesen végrehajtott reformokat.
Németország azt szeretné, ha az Európai Unió Békealapjából (EPF) származó, Magyarország által feloldott 6,6 milliárd eurót teljes egészében átadnák Ukrajnának. Lengyelország pedig a teljes, körülbelül 450 millió eurós összeget szeretné visszakapni az Ukrajnának szállított fegyverekért, jelentette ki Cezary Tomczyk, Lengyelország védelmi miniszterhelyettese az RMF FM-en.
Az EU diplomáciai szolgálatának vezetője, Kaia Kallas 6,6 milliárd euró elosztását javasolta, amely részleges arányos kompenzációt (10%), az ukrán hadsereg kiképzési missziójának támogatását és Ukrajna közös fegyvervásárlását biztosítaná, ezt a tervet azonban Lengyelország elutasítja.
„Ez a pénz a mi pénzünk. A gyakorlatban a kevesebb a pénz azt jelenti, hogy kevesebb pénzt a hadseregnek”, mondta Tomczyk.
Lengyelország azzal vádolja Brüsszelt, hogy „a játék közepén próbálja megváltoztatni a szabályokat”.
Németország viszont, amely százalékos arányban a legnagyobb mértékben járul hozzá az EPF-hez, úgy véli, hogy a fel nem használt alapokat Ukrajnának kell átutalni, és nem visszajuttatni a nemzeti költségvetésekbe.
Sebastian Hartmann, Németország védelmi miniszterhelyettese felszólította a partnereket, hogy az alapból fel nem használt összes kifizetést a kezdeti szakaszban Ukrajna támogatására fordítsák, mivel az EPF-et szolidaritási mechanizmusként hozták létre.
„Azok az országok, amelyek elsőként adtak fegyvert, mint például Lengyelország vagy Szlovákia, és amelyek adományait már figyelembe vették és kifizetésre jelölték, nem akarnak beleegyezni a kifizetések összegének csökkentésébe, amit azok az országok követelnek, amelyek később kezdték el a segélynyújtást, például Németország”, közölte a műsorszolgáltató lengyel diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A skandináv országok Németországhoz hasonló álláspontot képviselnek. Emellett Franciaország közelebb áll a Kallas állásponthoz, mint Lengyelország, mivel az alapból a francia segélyek volumene kicsi volt, vagyis a visszautalás sem lenne túl jelentős.
Franciaország azonban nem értett egyet a diplomácia kezdeti elképzelésével, miszerint az EU-tagállamok az Egyesült Államokban működő PURL mechanizmus keretében vásároljanak fegyvereket Ukrajnának. Lengyelországot viszont Szlovákia támogatja, amely elsőként jelentette ki, hogy teljes kártérítést követel az Ukrajnának átadott fegyverekért. Ezt a kérdést most technikai szinten vitatják meg, majd a nagyköveteknek is meg kell vizsgálniuk.
Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás továbbra is folyamatosan magas, és a hangsúly a drónokon van, ugyanakkor a pénzügyi és humanitárius segélyek jelentősen csökkentek 2026 első négy hónapjában – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kieli Világgazdasági Intézet kutatási jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint a tanulmány megállapította, hogy Németország 4,2 milliárd eurót különített el katonai segélyként 2026 márciusában és áprilisában, főként légvédelemre és drónokra. Az Egyesült Királyság 1,3 milliárd eurót, Norvégia pedig további 600 millió eurót különített el.
A legnagyobb pénzügyi segélycsomag nem Európából, hanem Japánból érkezett, amely az ERA hitelmechanizmus második részletének részeként 1,1 milliárd eurót különített el, amelyet befagyasztott orosz eszközökből származó források biztosítottak. Új adatok a katonai és nem katonai támogatás közötti növekvő szakadékot mutatják. 2026 januárja és áprilisa között az európai katonai kiadások reálértéken átlagosan havi 2 milliárd eurót tettek ki, ami még mindig a 2025-ös szint alatt van (havi 2,4 milliárd euró), de jelentősen meghaladja a 2022–2024-es szintet.
Azonban a pénzügyi és humanitárius segélyek meredeken visszaestek. Ugyanebben az időszakban Európa reálértéken átlagosan havi 500 millió eurót különített el, ami kevesebb mint a 2025-ös átlag egyötöde. „Európa fenntartotta Ukrajna fokozott katonai támogatásának lendületét 2026-ban” – mondja Christoph Trebesch, az Ukrajna Támogatáskövető vezetője. „Ugyanakkor a pénzügyi és humanitárius segítségnyújtás mértéke meredeken csökkent – főként azért, mert a 90 milliárd eurós EU-kölcsönt több hónapig blokkolták, mielőtt áprilisban hivatalosan jóváhagyták volna. A kulcskérdés most az, hogy az európai kötelezettségvállalások milyen gyorsan fognak valójában újabb mennyiségű segélyre váltani.”
A kutatók megjegyezték, hogy 2026 márciusában és áprilisában meredeken megnőtt a drónokkal kapcsolatos finanszírozás. Nagy-Britannia legalább 120 000 drónt különített el – ez a valaha volt legnagyobb egyszeri allokáció. Németország és Norvégia egyenként körülbelül 500 millió eurót különített el drónok vásárlására, míg Hollandia körülbelül 250 millió eurót.
A drónok jelentősége az európai katonai támogatásban mindössze néhány év alatt jelentősen megnőtt. Reálértéken a drónokra fordított megerősített kétoldalú katonai segítségnyújtás 400 millió euróról (2022) 1 milliárd euróra (2024), illetve 1,2 milliárd euróra (2025) nőtt, mielőtt csak 2026 első négy hónapjában meredeken, mintegy 1,6 milliárd euróra emelkedett volna.
Ezek a számok csak azokat a forrásokat tartalmazzák, amelyek eredete egyértelműen nyomon követhető európai adományozókig, így a tényleges összeg valószínűleg még magasabb, mondják a kutatók. „Az európai donorok ma már aktívan részt vesznek a drónok finanszírozásában és nagymértékű gyártásában” – mondta Trebesch. „Ennek eredményeként Ukrajna támogatása egyre inkább kétoldalú cserévé válik: pénzügyi segítség áramlik Ukrajnába, és a technológiai fejlesztések visszatérnek Európába” – mutatott rá a szakértő.
Elérte a 10 milliárd eurót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke – közölte pénteken a bank elnöke.
Odile Renaud-Basso a közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet Rigában kezdődött éves közgyűlésének nyitóbeszédében elmondta: az EBRD az orosz invázió kezdete óta csaknem 50 ezer ukrán vállalatnak nyújtott pénzügyi támogatást.
Hozzátette: az EBRD által folyósított energiabiztonsági és infrastrukturális finanszírozások több mint 22 millió ukrán életkörülményeit javították, vagyis Ukrajna lakosságának több mint a fele jutott segítséghez a bank támogatásai révén.
Az EBRD kormányzótanácsa 2023 decemberében hagyta jóvá az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést, amellyel az EBRD befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A bank erről szóló legutóbbi tájékoztatása szerint a részvényesek a tőkeemelés csaknem 95 százalékát lejegyezték.
Az EBRD beszámolója szerint a tranzakcióban a hét vezető ipari hatalom alkotta csoport (G7), az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) összes EBRD-részvényese, valamint a többi részvényes „elsöprő többsége” részt vett.
Az EBRD éves közgyűlését megnyitó pénteki beszédében a bank elnöke ugyanakkor kitért a csernobili atomerőmű romjai fölé emelt védőszarkofágra is, amelyet tavaly egy orosz dróntámadás megrongált.
Odile Renaud-Basso szerint a sürgős helyreállítási munkákat a nemzetközi közösségnek finanszíroznia kell.
A csernobili atomerőmű 1986-ban felrobbant negyedik blokkja fölé emelt 36 ezer tonnás, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág építésének fő finanszírozója az EBRD volt; a szarkofág 2016-ra készült el.
A londoni bank saját forrásból 715 millió eurót, nemzetközi társfinanszírozók bevonásával további 2,5 milliárd eurót folyósított az egykori atomerőmű leszerelésére, a védőpajzs felépítésére és a térség biztonságossá tételére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly februárban jelentette be, hogy robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott a csernobili szarkofágba.
Zelenszkij akkori tájékoztatása szerint a szarkofágban jelentős kár keletkezett, de a tüzet eloltották, és a háttérsugárzás szintje nem emelkedett.
Az EBRD nemrégiben bejelentette, hogy az általa kezelt nemzetközi csernobili együttműködési számla (International Chornobyl Cooperation Account, ICCA) adományozói elfogadták a védőszarkofág kijavításához szükséges előzetes műszaki és beszerzési terveket, amelyek alapján később megkezdődhet az építmény helyreállítása.
A bank közölte azt is, hogy a javítási munkálatok legalább 500 millió euróba kerülnek majd.
Svédország hivatalosan 16 Gripen vadászgépet ad át Ukrajnának, és további 22 újat elad neki – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij és Kristersson svéd miniszterelnök nyilatkozatot írt alá a védelmi együttműködés elmélyítéséről az uppsalai légibázison. A felek egy korábbi dokumentumot – egy szándéknyilatkozatot – Zelenszkij előző svédországi látogatása során írtak alá. Svédország 16 darab Gripen C és D sorozatú vadászgépet ad át ingyenesen Ukrajnának. Ezenkívül Ukrajna 22 legújabb módosítású gépet vásárol. „Gripeneket adunk át. Ukrajna 22 új Gripen modellt fog vásárolni” – mondta Kristersson. Az új gépekről jelenleg is folynak a tárgyalások, és azok a tervek szerint 2030-ra befejeződnek.
Kristersson szerint a Gripen szállítások 2027-ben kezdődnek. Zelenszkij arra számít, hogy az első járműveket 2026 decemberében – 2027 januárjában kapja meg. „A következő 10 hónapban várhatóan megkapjuk az első Gripeneket, és mindent megteszünk majd a magunk részéről” – mondta az elnök.
A svéd fél elmagyarázta, miért ezt a repülőgéptípust választotta. Kristersson szerint a szovjet repülőgépek némi segítséget nyújthatnak a felderítésben és a radarokban, de hosszú távon a Gripen a legjobb megoldás az ukrán égbolt védelmére.
Svédország korábban Hawk légvédelmi rakétarendszereket szállított Ukrajnának. Most a Gripen jelentette volna a következő lépést az ukrán fegyveres erők légvédelmének megerősítésében. „Ukrajnának most leginkább légvédelemre van szüksége. Ezt szinte minden nap érezzük” – hangsúlyozta a svéd miniszterelnök.
Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna kész megvásárolni mind a 150 vadászgépet. „Erre a 90 milliárdra (Európából – a szerk.) számítunk. Lépésről lépésre fogjuk megtenni. Szükségünk van ezekre a repülőgépekre, és ez egy új fejezetet nyit Ukrajna számára” – áll az elnök közleményében. Ukrajna fegyverekkel felszerelt repülőgépeket kap Svédországtól és 200+ kilométeres hatótávolságú rakétákat.
„Úgy gondoljuk, hogy képesek leszünk kiszorítani az orosz repülőgépeket, hogy ne használjanak ellenünk repülőgéprakétákat” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna 22 új Gripen modellt is vásárol majd, amelyek az E-sorozatú vadászgépek legmodernebb modelljei.
A kormány a Világbank elemző adatai alapján és nemzetközi partnerekkel együttműködve dolgozik a Jövő Gazdasága elnevezésű stratégia kidolgozásán, amely az átlagos GDP-növekedési ütem évi 6%-ra emelését irányozza elő – jelentette ki szerdán Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy ez a stratégia az EU szabályain alapul – elsősorban egy versenyképes és befektetés-vonzó gazdaság kiépítése erős intézményekkel és a magánszektor dinamikus fejlődésével. „Ez a védelmi technológiák, az energia, a mezőgazdasági szektor, a közlekedés, a gépgyártás, az informatika és a kritikus ásványkincsek fejlesztéséről szól” – mutatott rá.
A stratégia tervezete a munkatermelékenység jelenlegi 1,3%-ról 5%-ra, a GDP-hez viszonyított beruházási aránynak pedig a háború előtti 16%-ról évi 24-30%-ra történő növelését is előirányozza. A kormány bemutatta a Jövő Gazdasága projektet és a megvalósításához vezető utat a nemzetközi tanácsadó üzleti tanács résztvevőinek, amelynek az ülését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elnökletével tartották. A gdański URC2026 konferencián kiemelt beruházási projekteket mutatnak be a partnereknek – tette hozzá a kormányfő.
Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke szerint nem érdemes újabb segélycsomagra számítani Ukrajna esetében. Brian Mast szerint Washington nem kívánja tovább finanszírozni a háborút, ennek költségeit az európai országoknak kell átvállalnia.
A képviselő szerint az Egyesült Államok továbbra is engedélyezi majd az európai szövetségeseinek, hogy fegyvereket vásároljanak és azt továbbadják Ukrajnának. Washington ugyanakkor nem kíván további pénzekkel hozzájárulni a háborúhoz – írja a Jevropejszka Pravda.
A portál szerint ezt az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a republikánus Brian Mast nemrég egy interjúban szögezte le. A képviselő szerint Európának nagyobb felelősséget kéne vállalnia a konfliktus kapcsán, miután az a hátsó udvarában zajlik.
„Nem hiszem, hogy új amerikai biztonsági segélycsomagot fognak látni Ukrajna számára – 6,60 milliárd dollárért vagy bármilyen más összegért” – fogalmazott a képviselő.
Mast szerint Washington továbbra is hírszerzési támogatást nyújt majd Ukrajnának, és engedélyezi a fegyverek eladását és átadását, „még akkor is, ha a Kongresszus nem hagy jóvá egy új, nagyszabású segélycsomagot”.
Kijelentései egyre szkeptikusabb hozzáállást tükröznek az Ukrajna támogatásával kapcsolatban a Donald Trump amerikai elnökhöz közel álló republikánusok körében, annak ellenére, hogy mindkét párt egyes politikusai újabb segélyt kérnek Kijevnek, és szigorúbb szankciókat szeretnének látni Moszkvával szemben.
Emlékeztetőül, szerdán az amerikai képviselőházban benyújtottak egy petíció, amelynek célja az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyről és az Oroszország elleni új szankciók bevezetéséről szóló szavazás kikényszerítése volt.
A kezdeményezés összegyűjtötte a szükséges 218 aláírást. A szavazásra várhatóan júniusban kerülhet sor.
