Romániában, a konstancai kikötőben kell kialakítani az ukrajnai újjáépítés logisztikai gócpontját – hangoztatta kedden Sorin Grindeanu, a bukaresti kormány szállításügyi minisztere a fekete-tengeri kikötővárosban tartott sajtóértekezletén.
A tárcavezető kiemelte: az európai uniós országok közül Romániának van a leghosszabb közös határa Ukrajnával, jelentős beruházásokkal fejleszti a konstancai kikötőt, és jó ütemben halad a moldvai országrészt észak-déli irányban átszelő A7-es autópálya építése az ukrán határ irányába.
A Konstanca mellett szóló érvek közé sorolta azt is, hogy a város közelében található az amerikai hadsereg által használt Mihail Kogalniceanu légitámaszpont, ahol nagyszabású bővítési munkálatok kezdődtek.
„Nem vagyok a globális stratégiák valami nagy szakértője, de úgy vélem, hogy Ukrajnát nem lehet újjáépíteni az Egyesült Államok nélkül, és arra számítok, hogy az Egyesült Államok lesz az újjáépítés legfőbb motorja” – mutatott rá Grindeanu.
Úgy vélte, hogy a korrupcióellenes ügyészség múlt heti rajtaütése és a kikötő, valamint a vámhivatal több tisztségviselője ellen indított bűnvádi eljárás is pozitív jelzés a külföldi befektetők irányába, amely azt bizonyítja, hogy a román állam nem tűri a korrupciót, és gondja van arra, hogy egészséges légkör uralkodjon a konstancai kikötőben.
A vádhatóság közleménye szerint kedden vádat emeltek a konstancai kikötői vámhivatal főnöke és nyolc alkalmazottja ellen, akik konténerenként 100–700 dollár közötti kenőpénzt kértek és kaptak a szállítmányozóktól a vámügyi eljárások felgyorsításáért, másik 14, bűnösségét elismerő vámos pedig másfél évig terjedő felfüggesztett büntetést elfogadva vádalkut kötött az ügyészekkel.
Becslések szerint az orosz–ukrán háború következtében több száz milliárd dolláros kár keletkezett Ukrajnában. A legnagyobb károkat a lakásszektor szenvedte el, de a közlekedési infrastruktúra és az energiaszektor is jelentős mértékben sérült. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője, Olekszij Antont beszélt arról, hogy a felfoghatatlan mértékű károkat milyen forrásból lehetne helyrehozni, és mennyi időt venne igénybe Ukrajna teljes újjáépítése.
„Ukrajnában több épületet romboltak le, mintha Manhattan minden épületét négyszer a földdel tennék egyenlővé” – írta a The New York Times egy tavaly nyári cikkében, melyben az amerikai lap az elképzelhetetlen mértékű károkra hívta fel a figyelmet.
Ezek azóta csak növekednek és növekednek, az orosz tüzérség megállás nélkül pusztítja a kelet-európai ország még megmaradt részeit. Az Ukrajna helyreállítása című ukrán kormányzati weboldal kártérképe szerint az országban 1800 oktatási intézmény, 19 913 kilométernyi út, 696 egészségügyi intézmény és 29 569 négyzetkilométernyi lakóterület vált a háború martalékává.
És ez még nem minden, hiszen ebben még nincs benne az a rengeteg energetikai, infrastrukturális és ipari létesítmény, amely ugyancsak elpusztult, a környezeti és kulturális károkról nem is beszélve. Az ukrán közigazgatási régiók közül leginkább a donyecki, a luhanszki, a harkivi, a zaporizzsjai, a herszoni, a mikolajivi, valamint a kijevi terület érintett a rombolásban.
Az elmúlt években rengeteg elemzés, becslés, jóslat jelent meg Ukrajna helyreállításával kapcsolatban, de miután Donald Trump bejelentette, hogy még idén véget vet a harcoknak, minden korábbinál előrébb került a téma. Valójában ez a folyamat azonban már abban a pillanatban elkezdődött, amikor az első orosz rakéták becsapódtak Ukrajna területére. A folyamatos újjáépítés célja, hogy elviselhetőbbé tegyék a háborús viszonyokat az országban maradottaknak. Az Ukrajnára vonatkozó helyreállítási terv öt alapelvre épül:
azonnali kezdés és fokozatos fejlődés;
a méltányos jólét megteremtése;
integrálódás az Európai Unióba;
nemzeti és regionális szinten a korábbit jobbá téve építkezni;
a magánberuházások ösztönzése.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022 májusában azt javasolta, hogy a szövetséges országok vállaljanak védnökséget egy-egy ukrán régió felett. A felhívásra 30 ország válaszolt, Dánia a mikolajivi, az Egyesült Királyság a kijevi, Törökország a harkivi, Ausztria pedig a zaporizzsjai területet „fogadta végül örökbe”. Ez nagy segítséget jelent Ukrajnának, azonban vajmi kevés a teljes újjáépítéshez. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványt kérdeztük arról, hogy mennyi pénzbe kerülne Ukrajna újjáépítése, milyen forrásból lehetne azt finanszírozni, és mennyi időt venne igénybe a projekt.
Egyre drágább
Olekszij Anton felhívta a figyelmet arra, hogy 2022. február 24-e óta az ukrán gazdaság közvetett veszteségeit 543 milliárd dollártól 600 milliárd dollárig becsülik. A Kijevi Közgazdasági Iskola 2024-es becslése szerint az Ukrajna infrastruktúrájának okozott közvetlen károk már megközelítik a 63 milliárd dollárt. A legnagyobb sérülések az utakban (27 milliárd dollár) és a lakhatásban (13 milliárd dollár) keletkeztek, de az ukrán kulturális ágazat vesztesége is elérte a 3,5 milliárd dollárt, ami 4779 többségében műemléki védelmet élvező, így pótolhatatlan épületre vonatkozik.
Ami az ország helyreállítását illeti, a Világbank legutóbbi, 2023. decemberi számításai szerint legalább 486 milliárd dollárra lenne szükség Ukrajna újjáépítésére, valamint legalább 10 év. Mivel azóta már több mint egy év telt el intenzív harcokkal, az újjáépítés költsége még nagyobb és időtartama még hosszabb lesz – mondta a szakértő.
Elmondása szerint a német gazdaságkutató intézet, a Kiel Institute 2024. decemberi adatai szerint az Egyesült Államok és az európai országok összesen 246 milliárd euróval támogatták Ukrajnát. Ennek nagyjából a fele, vagyis 120 milliárd euró katonai, a másik, nagyobbik fele pedig nem katonai támogatás. Az európai országok – ebbe beletartozik Svájc és Norvégia is, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak – együttesen 132 milliárddal segítettek. Ha külön vizsgáljuk az országokat, akkor Németország adta legnagyobb pénzügyi segítséget: 18 milliárd eurót. A második helyen az Egyesült Királyság áll 15 milliárd euróval, a harmadik helyen pedig Dánia 8 milliárd euróval.
Magyarország is besegít
A junior elemző hangsúlyozta, hogy Magyarország is hozzájárul Ukrajna stabilitásához. Hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciójában eddig összesen 560 millió eurós összegű támogatást nyújtott.
A civilek támogatásához a magyar állam 2,9 milliárd forinttal járult hozzá a Hungary Helps programon keresztül, amelyből iskolát, óvodát, orvosi rendelőt, mentőállomást hozott létre a segélyszervezet, emellett templomok és más műemlékek rekonstrukciójában is részt vett a kijevi és más területeken.
Ukrajna legnagyobb finanszírozója – folytatta Olekszij Anton – azonban mégis az Európai Unió. A 2024. augusztusi adatok szerint a háború kezdete óta a közösség összesen 93,3 milliárd dollárral segítette az ukrán gazdaságot. 2024. március 1-től működik az úgynevezett Ukraine Facility program, amely kizárólag az ország újjáépítésére koncentrál. A program költségvetése 2024-től 2027-ig 50 milliárd euró, amely részben hitel, részben pedig támogatás. További európai intézmények, mint például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2022 óta hatmilliárd euróval járult hozzá a háború okozta károk helyreállításához, de az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank is finanszírozzák az ukrán újjáépítést, viszont ezek már mind hitel formájában történnek.
Kritikus infrastruktúra
A szakértő szerint ezekből az adatokból is jól látszik, hogy az újjáépítési folyamat már elindult. Az Európai Unió minden évben megszervezi a konferenciát Ukrajna újjáépítéséről (Ukraine Recovery Conference), amelynek fő célja, hogy mobilizálja a nemzetközi támogatást, és előkészítse a helyreállítási terveket.
Viszont probléma van a pénzmennyiséggel. Eddig három év alatt körülbelül 126 milliárd eurót költöttek Ukrajna újjáépítésére, viszont a Világbank adatai szerint – amelyben még nem szerepel a 2024-es év – 486 milliárd dollár kellene összesen – tette hozzá.
Olekszij Anton úgy látja, hogy a civil infrastruktúra könnyebben újjáépíthető a háború után, a mostani támogatások többsége pedig éppen erre a területre koncentrál. A baj inkább a kritikus infrastruktúra és az olyan területek helyreállításával van, amelyeket rövid időn belül kellene újjáépíteni. „Például a műemlékvédelem alatt álló épületek is ilyenek. A restaurációt viszonylag rövid időn belül szükséges lenne megkezdeni az állagmegóvás érdekében. Számítások szerint ehhez első körben kilencmilliárd dollárt kellene előteremtenie az országnak, ugyanakkor mivel a támadások folyamatosak, a korábbi intenzitással és károkkal számolva ez évente akár 30 százalékkal emelkedhet is” – húzta alá az elemző.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint az egyik legnagyobb probléma mégis a kritikus infrastruktúra, amelynek helyreállítása sokkal drágább, ráadásul már nem lehet mindent – például a 2023-ban lerombolt kahovkai vízerőművet sem – visszaépíteni.
Londoni pénzügyi elemzők számításai szerint a háború előtti éves ukrán hazai össztermék (GDP) több mint negyedébe kerülhet a következő évtized minden évében az ukrajnai háborús károk helyreállítása, ha sikerül békemegállapodásra jutni.
A Commerzbank nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőstábjának tanulmánya felidézi, hogy a Világbank-csoport és az Európai Bizottság legutóbbi, 2023 végén összeállított becslése 486 milliárd dollárra taksálta az ukrajnai háborús károk helyreállításához szükséges finanszírozást.
A Commerzbank elemzői szerint abból a feltételezésből kiindulva, hogy az azóta eltelt egy évben az addigihoz hasonló mértékben nőttek a háborús károk, az újjáépítés finanszírozási igényei ma már valószínűleg meghaladják az 550 milliárd dollárt.
Ez a becslés a háború befejezése utáni tíz év helyreállítási költségeire vonatkozik, így a számításokhoz figyelembe vett tízévi helyreállítási távlat minden évében átlagosan 55 milliárd dollár finanszírozási forrásra lesz szükség a károk felszámolásához. Kiemelték, hogy a háború előtti utolsó teljes évben megtermelt ukrán hazai össztermék értéke 200 milliárd dollárnak felelt meg, vagyis ennek alapján a helyreállítási költségek az előrejelzési távlat minden egyes évében meghaladhatják az orosz invázió előtti utolsó év ukrajnai GDP-értékének negyedét.
A Commerzbank elemzői a finanszírozási igény mértékének illusztrálására felidézték, hogy a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítés finanszírozására összeállított Marshall-terv ritkán haladta meg az egyes kedvezményezett országok akkori hazai össztermékének 2-3 százalékát. A ház a tanulmány szerint azzal számol, hogy az ukrajnai újjáépítés megkezdése után a külföldi finanszírozási forrásokból évente 20-25 milliárd dollárnyi segítség várható, vagyis a becslésben szereplő éves finanszírozási igény fele valószínűleg külföldről érkezik majd.
A Commerzbank hangsúlyozta, hogy becslése figyelembe veszi az ukrán gazdaság felvevőképességét is.
Kiemelték azt is, hogy az európai védelmi ráfordítások tervezett mértékű emelése az ukrajnai helyreállítási költségeknél sokkal nagyobb éves többletkiadással jár majd Európában. Az elemzés felidézi, hogy az európai NATO-tagállamok tavaly hazai össztermékük átlagosan 2 százalékát fordították védelmi kiadásokra, és jelenleg megfontolás alatt áll a GDP-arányos katonai költségvetések felemelése 3,5 százalékra. A Commerzbank szerint ez a 1,5 százalékpontos emelés évente hozzávetőleg 230 milliárd dollárnak megfelelő kiadási többletet jelentene az atlanti szövetség európai tagállamai számára.
A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) frissen összeállított éves világjelentése (Military Balance 2025) szerint Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, de még ez az összeg sem érte el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát.
A Világbank jóváhagyott egy új, rendszerszintű projektet Ukrajna számára Az újjáépítés támogatása intelligens költségvetési gazdálkodáson keresztül (SURGE) program keretén belül 750 millió dollár értékben a 2024–2027-es évekre – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a finanszírozás a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) 450 millió dolláros kölcsönéből áll az Ukrajna szükséges hiteltámogatását biztosító vagyonkezelői alapból (ADVANCE Ukraine), amelyet a japán kormány támogat. 300 millió dolláros hitelt a bank válságalapjának Ukrajna és Moldova különleges helyreállítási programjából (SPUR). Az IBRD hitelmegállapodás részeként Ukrajna várhatóan 2024 végére vonzza be a biztosított forrásokat. A közeljövőben várható a Világbankkal kötött vonatkozó nemzetközi megállapodások aláírása – közölte a Pénzügyminisztérium.
A projekt célja a klímaorientált fellendülés hatékony és elszámoltatható megvalósításához és finanszírozásához szükséges környezet és intézményi alapok megteremtése. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a SURGE megvalósítása a Program-for-results pénzügyi eszköz felhasználásával valósul meg, amely olyan mutatók elérését biztosítja, amelyek ellenőrzése alapján Ukrajna állami költségvetésének alapja kölcsönt kap, amelyet a nemzetközi megállapodásban minden egyes mutató meghatároz.
A projekt célja, hogy támogassa az ukrán kormány azon erőfeszítéseit, amelyek célja egy hatékony állami beruházás-menedzsment rendszer létrehozása a háború utáni fellendülés és újjáépítés körülményei között, a költségvetési gazdálkodás javítása helyi szinten, a középtávú és a program költségvetésének javítása helyi szinten – tette hozzá a Pénzügyminisztérium.
Ausztria létrehoz egy mintegy 500 millió euró értékű speciális alapot, amely az ukrajnai exportot és beruházásokat támogatja – írja az RBC Ukraine.
A lap megjegyzi, hogy az ukrajnai háború rendkívül kockázatossá tesz minden üzletet ukrán cégekkel az osztrák exportőrök és befektetők számára. Ezért a Pénzügyminisztérium megteremtette az Ukrajnába irányuló osztrák export támogatásának feltételeit.
A támogatást egy speciális kockázatorientált mechanizmuson keresztül biztosítják Ukrajna számára. Feltételezhető, hogy a következő 5 évben 500 millió eurót különítenek el az ukrajnai üzleti tevékenységek fedezésére – közölte a Pénzügyminisztérium.
Évente mintegy 100 millió eurót különítenek el új üzletágak fejlesztésére, ami az osztrák exportőröknek is lehetőséget ad Ukrajna helyreállítására. Magnus Brunner pénzügyminiszter kijelentette, hogy az osztrák exporttámogatásból a hazai gazdaság mellett különösen az ukrán lakosság és gazdaság profitál, Ausztria ugyanis aktívan hozzájárul az ország talpra állításához.
Japánban tárgyalt Ukrajna újjáépítéséről Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn; a konferencián Japán kétoldalú adóügyi megállapodás megkötését ígérte és a japán vállalkozások további támogatását.
„Japán eddig is kiállt és ez után is kiáll Ukrajna mellett” – szögezte le Kisida Fumio japán kormányfő, kiemelve, hogy befektetési megállapodásról is tárgyalások kezdődnek, de erről nem árult el részleteket.
Japán mind ez idáig 10 milliárd dollár értékben ajánlott fel pénzügyi támogatást Kijevnek. Tokió fegyverekkel nem támogatja Ukrajnát, mert azt tiltják a japán törvények.
Smihal leszögezte, hogy az ukránok soha nem felejtik el, hogy Japán mellettük állt a bajban. A konferenciát pedig a japán-ukrán kapcsolatok új fejezete megnyitásának nevezte. Mint mondta, bízik abban, hogy a japán autóipar gyárakat épít Ukrajnában.
Japán 49,4 millió dollárt nyújtott az Oroszország által Ukrajnában lerombolt lakások helyreállítására, a konferencián mintegy 50 japán vállalat írt alá megállapodásokat ukrán cégekkel a mezőgazdaság, az energiaipar és infrastruktúra terén.
A konferencia után kiadott közös közlemény szerint Kisida és Smihal azt hangsúlyozta, hogy meg kell szilárdítani Ukrajna nemzetközi támogatását.
A Világbank becslése szerint rendkívül sok pénzébe kerül majd Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban keletkezett károk helyreállítása. Szakértőik szerint csak az ipari épületek, az infrastruktúra, az iskolák és a lakónegyedek helyreállítása közel 500 milliárd dollárba kerülhet majd – írta az Unian.
Az elemzők hangsúlyozzák, már most el kell gondolkodni azon, hogy Ukrajna és szövetségesei a háború után miként tudják kivitelezni az ország újjáépítését. Hozzátették, a háború sújtotta és a megszállt területeken ezentúl teljes körű aknamentesítésre is szükség lesz.
Volodimir Zelenszkij elnök megbeszélést folytatott a kormánnyal, az Elnöki Hivatallal és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanáccsal (RNBO) Ukrajna helyreállításáról – közölte kedden az rbc.ua hírportál az elnök hétfő esti videoüzenetére hivatkozva.
A tudósítás szerint az államfő elmondta, hogy a tanácskozás fő kérdése az ukrajnai mezőgazdasági termelés volt. „Nemcsak annak helyreállítása, amivel Ukrajna rendelkezett, hanem a fejlesztés és a terjeszkedés, figyelembe véve Ukrajna globális szerepét az élelmiszer- és energiabiztonság terén Európában és a világban” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az elnök egyúttal bejelentette, hogy az Ukrajna újjáépítésével foglalkozó júniusi londoni nemzetközi konferencián ismertetik az ukrán újjáépítési és fejlesztési tervet.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a kommunális szolgálatok alkalmazottai segítettek helyreállítani a közvetlen kapcsolatot Csernyihiv és Kijev között. A Desznán átívelő fél kilométeres híd megsemmisült a teljes körű invázió kezdetén. Az átkelőhelyek egy részét gyorsan összeszerelt hidak segítségével helyreállították, amelyeket Ukrajna Svédországtól, Csehországtól, Norvégiától és Franciaországtól kapott. Svédország 4 pontonátkelőhelyként használható hajót adott át Ukrajnának, valamint 14 pontonszakaszt, amelyek különböző hosszúságú átkelőhelyekké alakíthatók.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukrajna még az idén megkezdené a lefoglalt orosz vagyon értékesítését – közölte csütörtökön Rusztem Umerov, az ukrán állami vagyonkezelő alap vezetője.
A vagyontárgyakat árverésre kívánják bocsájtani, hogy ebből finanszírozzák az ország újjáépítését – mondta Umerov. „Az a célunk, hogy mindent állami kézbe vegyünk, feldolgozzunk és eladjunk” – jelentette ki.
„Azt akarjuk, hogy ezen (orosz) vállalatok az ukrán állam és lakosok számára dolgozzanak” – húzta alá Umerov, aki szerint az idén 102 vagyontárgy – a többi között autók és ingatlanok – kerülnek kalapács alá.
Orosz vállalatok egyes ukrán ipari ágazatokban meghatározó szerepet játszottak.
„Ugyanakkor senki sem mérte fel ezen vagyontárgyak értékét” – mondta Umerov, bár azt elismerte, hogy ennek pótlása most egy bonyolult folyamat, amelyben különböző kormány- és bűnüldözési szervek is részt vesznek.
„Csak bírósági határozatot követően mehet át a lefoglalt és államosított vagyon az államkincstárba” – hangsúlyozta az ukrán illetékes, aki szerint jelenleg éppen ezen dolgoznak. Az első árveréseket pedig már tavasz végén, vagy nyár elején megtarthatják.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai orosz hadművelet nyomán több rendeletben szankciókat vetett ki orosz állampolgárokkal szemben, köztük olyan oligarchák ellen is, akik jelentős vagyonnal rendelkeznek Ukrajnában.
A rendeletek egyebek között lehetővé teszik jogi eljárások indítását vagyonelkobzás céljával.
Példaként az ukrán állami vagyonkezelő alap munkájára Umerov a Demurinszkij bányászati- és feldolgozóipari céget nevezte meg, a világ vezető – az űr- és repülőipar részére szállító – titán termelőjét.
A céget februárban foglalták le az orosz tulajdonostól. A 284 alkalmazottat foglalkoztató vállalat termelését időközben részben helyreállították. Umerov szerint abban reménykednek, hogy még az idén értékesíteni tudják.
❤️ The 55.22 carat "Estrela de Fura" was sold Thursday for a whopping $34.8 million at Sotheby's in New York, setting a record for the highest price ever paid at auction for a ruby.
A kormány hat települést jelölt meg, amelyek újjáépítése kísérleti jelleggel „átfogóan és új elvek szerint” valósul meg – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök.
A szóban forgó települések a kijevi régióban Borogyanka és Moscsun, a Szumi régióbeli Trosztyanyec, Herszon régióban Poszad-Pokrovszke, Harkiv régióban Cirkuni és a Csernyihiv régióbeli Jahidne.
„Az idei gyors újjáépítési tervnek öt prioritása van. Valójában több száz különböző projektről van szó, több száz városról és településről, ahol egyidőben zajlik majd az újjáépítés.
Az egyik fő elv az „építs jobbat, mint volt”. Az említett városokban nem csupán némely épületet, építményt építenek újjá, hanem mindent – „rendszerszemléletű hozzáállással, új tervekkel és ezen települések teljes átalakításával”.
Smihal hozzátette: a kísérleti projekt megvalósítása nem azt jelenti, hogy az újjáépítés ne érintene más településeket.
„Országszerte már folyamatban van a helyreállítás. Ez a dokumentum a leghatékonyabb módszerek felkutatásáról szól, amelyek egyszerre biztosítják az átláthatóságot, a hatékonyságot, a rendszerességet és az újjáépítés gyorsaságát” – összegezte a kormányfő.
