A háború ellenére is magára talált sok ukrán vállalat. Idén szinte sehol sem voltak elbocsátások, a nyugati megyékben már erős a munkaerőhiány – részben a külföldre vándorlás miatt. A maradóknak viszont kisebb-nagyobb béremelést is tudtak adni a cégvezetők, akiknek a többsége jövőre létszámbővítést tervez.
Folyamatos a fizetésemelés, akár 15-20 százalékkal is növekednek a bérek, miközben az infláció erősen csökken és közelíti a 10 százalékot. A munkaerőhiány viszont nyomasztó, sok informatikus, mérnök, bolti eladó, ügyvéd, logisztikus, szállodai és vendéglátóipari dolgozó kellene.
Idén a cégek fele folyamatosan bővítette az alkalmazotti létszámot, jövőre a vállalatok 65 százaléka tervezi ezt. Az Európai Üzleti Szövetség (EBA) által szeptemberben végzett felmérésben szereplő társaságoknak csupán 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkentette a dolgozók számát.
Az EBA 131 cég HR vezetőjét kérdezte meg, 48 százalékuk nagyvállalat, 44 százalékuk pedig közepes vállalat képviselője. A megkérdezettek 70 százaléka külpiacra is dolgozó cég helyzetét érzékeltette. Többségük a kis- vagy nagykereskedelem, a pénzügyi szolgáltatások, a gyógyszeripar és a jogi vagy adózási területen működik.
A válaszadók 76 százaléka idén valamilyen mértékben emelte a fizetéseket, mindössze 1,5 százalékuk mérsékelt kissé a válságos helyzetre hivatkozva. Az emelők 47 százaléka 10-15 százalékkal toldotta meg a béreket a megelőző évhez képest, negyede 15-20 százalékkal vitte feljebb a havi fizetést, míg 8 százalékuk 20 százaléknál is többet adott. Ugyanakkor kicsit kevesebb, mint 8 százalékuk visszavágta a fizetéseket, de ez mindegyik érintett esetében kisebb volt 10 százaléknál.
A gazdaság stabilizálódására utal, hogy az ukrán cégek négyötöde semmiképp sem szeretne kisebb létszámmal dolgozni 2024-ben, 93 százalékuk pedig biztosan emeli a fizetéseket. Ezt a többség 10-15 százalék közötti mértékben tervezi, viszont a válaszadók tizede 15-20 százalékkal szeretne többet adni.
Érdekes, hogy a felmérésben résztvevő ukrán vállalatoknak csupán ötödénél dolgoznak kizárólag Ukrajnában élő munkatársak. A cégek 33 százalékánál 5 százaléknál magasabb a külföldről bedolgozók aránya. A sort Lengyelország vezeti, mögötte Németország, Csehország, Románia, Egyesült Királyság, Spanyolország és Izrael a sorrend. Leszakadva jön ezután Hollandia, Szlovénia, Ausztria, Belgium, Norvégia, Lettország, Olaszország, Luxemburg, az Egyesült Államok és Kanada.
Sokan megjegyezték, hogy egyre nagyobb és állandósult a munkaerőhiány, ez most a vállalatok kicsit több mint felére nehezedő nyomás, de további harmaduk ideiglenesen szenved attól, hogy nem jelentkezik elegendő munkaerő. Az orosz invázió kezdete óta most szeptemberben hirdették meg a legtöbb állást egyetlen hónap alatt, mintegy 106 ezer embernek ajánlottak fel különféle munkalehetőséget.
A munkaerőhiány már másfél éve nyomasztja az ukrán gazdaságot. Sok képzett fiatal eltávozott az országból és kétséges, hogy visszamegy-e egyáltalán. Rengeteg építőipari munkás is máshol keresett boldogulási lehetőséget, több százezren költöztek át például Lengyelországba.
Több mint 400 Ukrajnában működő cég próbálja elrejteni üzleti kapcsolatait az agresszor Oroszországgal – számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda című hírportál az Opendatabot adatplatform honlapjának közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az Opendatabot jelezte, hogy Ukrajnában 401 orosz szállal rendelkező céget találtak a nyilvántartásokban, amelyek az orosz állampolgárok tulajdonában lévő cégek bejegyzésére vonatkozó moratórium ellenére módosításokat hajtottak végre, és eltávolították az Oroszországból származó tulajdonosokra és kedvezményezettekre vonatkozó adatokat.
Ráadásul ritkán fordult elő hivatalos tulajdonosváltás, és nem az sem volt valós – állította az Opendatabot. „A másfél éve tartó teljes körű háború alatt, a hatályos törvényi tilalmak ellenére, 401 orosz szállal rendelkező vállalat hajtott végre változtatásokat, és eltávolította az Oroszországi Föderációbeli illetőségű tulajdonosainak és kedvezményezettjeinek az adatait” – áll a jelentésben.
A hírportál emlékeztetett rá, hogy 2022. február 23-án az Opendatabot 20 881 Ukrajnában bejegyzett cégnél észlelt orosz kapcsolatokat. Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta moratóriumot vezettek be az orosz állampolgárok tulajdonában lévő társaságok bejegyzésére. Ezt a korlátozást azért vezették be, hogy biztosítsák a nemzeti érdekek védelmét Ukrajna jövőbeni pereiben az Orosz Föderáció katonai agressziójával kapcsolatban.
Jelenleg csak Oroszország állampolgárainak bizonyos kategóriái jogosultak változtatásokat végrehajtani olyan társaságokban, amelyek tulajdonosai, elsősorban azok, akik legálisan tartózkodnak Ukrajna területén, és azok, akik a társaság jegyzett tőkéjének legfeljebb 10%-át birtokolják. Emellett a jogszabályok nem határoznak meg korlátozásokat az Oroszországi Föderáció azon állampolgárai számára, akik állampolgárságukat olyan országéra változtatták, amely Ukrajna jogszabályai szerint nem minősül agresszor országnak.
#Ukraine fighting Russia on the frontline & behind it. Officials seeking to oust Russian actors from its gambling industry are to emulate the methods of the US authorities in the 1980s when they rooted out the Italian mob from the casinos of Las Vegas https://t.co/MOuIHDOCzi
Az utóbbi hónapokban minimálisra csökkent a cégbejegyzések száma Ukrajnában, míg Lengyelországban az ukránok folyamatosan regisztrálják a vállalkozásaikat és pótolják a munkaerőhiányt.
Alig kevesebb mint 2700 jogi személy – ez a legalacsonyabb adat az elmúlt hat hónap átlagában – vészesen csökken az Ukrajnában regisztrált vállalkozások száma, az előző év első hat hónapjához képest 67 százalékos a zuhanás. A Vkurszi platform üzletelemző szolgáltatásának adatai szerint a novemberi statisztika valamelyest kedvezőbben alakult, 2885 újdonsült jogi személyt regisztráltak, ami 6 százalékos javulás éves alapon.
Az egyéni vállalkozók lelkesedése is alábbhagyott. Októberben 17 432 ilyet vezettek be a nyilvántartásba, novemberben ennél kevesebben, 16 061-en vágtak bele e tevékenységbe. Ugyanakkor az ukránok ez év eleje óta több mint 10 ezer céget regisztráltak Lengyelországban. Ebből 9829-et március 1-je után – írja a Business Insider Polska. Minden negyedik vállalat építkezéssel foglalkozik, az újonnan létrehozottak 16 százaléka informatikai, 7 százaléka szállítási és logisztikai szolgáltatásokat kínál.
A lengyel üzleti lap szerint az ukránok azokat a réseket töltik be, ahol hiányoztak a lengyel szakemberek.
Az ukrán Nova Posta és a Lviv Croissants (az egyik legnagyobb ukrán gyorséttermi franchise) már megnyitotta lengyelországi fiókjait. A Mastercard elemzése szerint nem csak a nagyvállalkozások költöznek: az ukrán kis- és középvállalkozások 28 százaléka már kiterjesztette a tevékenységét külföldi fogyasztókra.
Az ukrán kkv-k legfontosabb piacai között szerepel az USA (30 százalék), Lengyelország (27), Németország (13), Nagy-Britannia (10), Litvánia (10) és Kanada (10). A Gyija.Business felmérése szerint leginkább a bútorgyártók, a könnyű- és a gépipar kívánja fejleszteni az exportot.
Anna Derevjanko, az Európai Üzleti Szövetség (EBA) vezérigazgatója szerint a február 24-i orosz inváziót követően az üzleti fejlődés három szakasza tapasztalható Ukrajnában. Először, február-március folyamán a vállalkozások önfenntartása volt. A következő szakasz az alkalmazkodás, amikor a cégek nagy része a háború előtti mutatók 60–100 százalékát termelte. Az utolsó etap az energetikai infrastruktúra ellen indított támadás után kezdődött.
A Nova Posta számára az ukrán menekültek a terjeszkedés hídjává váltak Lengyelországban – azt tervezik, hogy az ország összes nagyobb városában fiókot nyitnak. Minden a körülményektől függ. Ezért az EBA létrehozta a Global Business for Ukraine-t, amely összehozza a külföldi és az ukrán vállalkozásokat, az előbbieket Ukrajnába, az utóbbiakat külföldre segíti.
Az EBA mellett az ukrán külügyminisztérium is elindította a Nazovnyi (Kint) platformot, ahol a vállalkozásokat az új piacokra lépéskor kialakuló problémák megoldásában segítik.
A kormány és a hadvezetés természetesen a védelemre és az ellentámadásra összpontosít, de a hátországban is fontos akciókat hajt végre. November közepéig 772 kelet-és dél-ukrajnai vállalatot sikerült a biztonságosabb nyugati megyékbe telepíteni, ezzel mintegy 35 ezer munkahelyet tudtak megőrizni – közölte Facebook oldalán Daniil Hetmancev, a parlament adóügyi bizottságának vezetője, erről az UNN ukrán hírügynökség számolt be a hét elején.
Ebben a hatalmas állami logisztikai műveletben döntően két nagy állami vállalat, a vasúttársaság (Ukrzaliznyicja) és a posta (Ukrposta) vett részt. Az állami vagyonügynökség telephelyeket keresett és intézte a kedvezményes bérleti konstrukciókat. Az áttelepített vállalatok túlnyomó többsége, 605 már működik is. Nem csupán 35 ezer állás maradt meg, de további hétezret hoztak létre a tranzakciók során – fűzte hozzá a vezető. A megmenekült cégek már 1,14 milliárd hrivnya szociális hozzájárulást be is fizettek az államkasszába.
Harkiv, 2022. július 6.
Ukrán katona egy orosz rakétatámadásban megsemmisült iskolaépület romjai között a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. július 5-én.
MTI/AP/Andrii Marienko
Nem hallgatta el azonban, hogy 261 cégnek még keresik a megfelelő helyet, ezeket is mihamarabb szeretnék biztonságban tudni. Összesen 634 társaságot azonban egyelőre nem tudnak „elmozdítani”, azok ugyanis a megszállt területek belsejében vannak, erős orosz felügyelet alatt, s még nem kérték az áttelepítést.
A nyugati és középső megyékben pótlólagos kereslet jött létre amiatt, hogy egyrészt a cégeket sikerült odavinni, másrészt több millió ukrán állampolgár az ottani lakóingatlanokban talált menedéket. Az alapellátás megszervezését azonban erősen hátráltatja a sok áramkimaradás, továbbá az, hogy az orosz támadások miatt óriási károk keletkeztek az infrastrukturális rendszerekben.
Ennek ellenére a lengyel határhoz közeli körzetekben viszonylag zavartalan az ipari termelés, sőt. Voliny megyében hétfőn újra megnyitották a 2017-ben átadott ipari parkot. A Novovolinszkban kialakított 20 hektáros területen élelmiszer-feldolgozó és logisztikai szolgáltató cégek vannak, illetve lesznek jelen. A termékeket így rögtön könnyen átszállíthatják Lengyelországba és más uniós országba. A kormány további exportösztönző lépésekre készül, kifejezetten az ehhez hasonló ipari parkokban megtelepedett ukrán cégeket megsegítve.
A kormány közben folytatja a nyáron megkezdett és jobbára kisebb cégeket érintő úgynevezett kis privatizációt. Szeptember–november folyamán 120 sikeres árverést hajtottak végre, ezekből 1,8 milliárd hrivnya bevétele lesz az államnak, ebből eddig 1 milliárd hrivnya folyt be a kasszába.
December végéig az állami vagyonügynökség újabb 80 árverést szeretne tartani, míg jövőre a nagy privatizációt is szeretnék elkezdeni, annak során főleg közepes és nagyvállalatok kerülhetnek magánkézbe. Az ügynökség szerint a jelentkezők gyorsan alkalmazkodtak a körülményekhez, átlag 4-5 vevőjelölt verseng egy-egy vagyonelemért.
Az ügynökségnél lévő lista mintegy 2000 állami céget tartalmaz. Denisz Smihal kormányfő november közepén azt mondta, hogy a kormány működésének kezdetekor még 3500 állami cég működött közpénzből, ebből jelölték ki az említett kétezer vállalatot.
Kijev a nyár óta különféle kedvezményes hitelekkel, a telephelyi vagy irodabérleti díjak egy részének az elengedésével vagy a bérleti szerződés futamidejének meghosszabbításával segíti a bajba jutott magán vállalatokat. Ennek ellenére természetesen több száz magáncég egyszerűen lehúzta a rolót, mert vagy megsemmisültek a vagyontárgyai vagy nem tudta fizetni sem a hiteleit, sem az alkalmazottait vagy maguk a dolgozók elmenekültek biztonságosabb megyékbe, miközben a cég maga nem települt át.
Az államkasszát majd gazdagíthatja az Ukrajna területén működő orosz és belorusz cégek és magánszemélyek elkobzott vagy elkobzandó vagyonelemeinek értékesítése is, illetve azok kereskedelmi célú felhasználása. De csak majd, mert ebből még nem nagyon jött be pénz, kivéve a vasúti tehervagonokat. A lefoglalt járművek felhasználásával 1,3 milliárd hrivnya már beérkezett. Egy májusi törvény szerint az ukrán hatóságok kötelesek rögzíteni minden egyes tranzakciót és azt is, hogy az adott vagyonelem eladásából vagy hasznosításából mennyi pénz jött az állami vagyonügynökségen keresztül.
