Lengyelország kijelentette, hogy nem oldja fel a búza, kukorica, repce, napraforgómag, liszt, olajpogácsa és korpa Ukrajnából való importjának határozatlan idejű tilalmát, amely 2023 óta van érvényben annak ellenére, hogy hatályba lépett az EU és Ukrajna közötti frissített kereskedelmi megállapodás – olvasható a lengyel mezőgazdasági minisztérium közleményében, írta a Jevropejszka Pravda.
A tárca azt állítja, hogy az új megállapodás nem veszi figyelembe a Lengyelország által javasolt összes rendelkezést, „amelyek célja az ukrán áruk importjának a lengyel mezőgazdaságra gyakorolt potenciális negatív hatásának minimalizálása volt”. A lengyel minisztérium megjegyezte, az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi megállapodásból eredő új kvóták és mennyiségek az egész EU-ba irányuló áruimportra vonatkoznak, míg Lengyelország, mint korábban, határozatlan idejű importtilalommal rendelkezik Ukrajnából a következőkre: búza, kukorica, repce és napraforgó, valamint ezek feldolgozásából származó egyes termékek.
„Mivel téves információk jelentek meg, a Földművelésügyi Minisztérium megerősíti: az új megállapodás nem érinti a fenti rendelkezések módosítását” – áll a közleményben.
Ukrajna és az Európai Unió hamarosan aláírnak egy frissített kereskedelmi megállapodást, amely kibővíti az agrárkvótákat, de megőrzi a védelmi mechanizmusokat az EU tagállamainak. Az új megállapodás várhatóan 2025 szeptember végéig lép életbe – értesült az Epravda.
Mint ismert, az ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek európai kereskedelmét lehetővé tévő szabadkereskedelmi megállapodás lejárta után nagy vita robbant ki annak kapcsán, hogy Kijev kapjon-e további engedményeket. Brüsszelben végül olyan döntés született, amely az ukrán importkvótákat emelte meg több termék esetében.
A júliusi megállapodás szerint az alábbi mezőgazdasági termékek vámmentes importja bővült az EU felé:
Cukor: 20 ezer → 100 ezer tonna
Baromfi: 90 ezer → 120 ezer tonna
Tojás: 6 ezer → 18 ezer tonna
Méz: 6 ezer → 35 ezer tonna
További termékek – például vaj, tejpor, glutén, árpadara, zab – esetében a kvóták az elmúlt évek legmagasabb szintjére emelkedtek. Az új megállapodás tovább növelné a fenti számokat, például a cukor kvótájánál is. Az árpa esetében 350 ezerről 450 ezer tonnára nőhetne a limit.
A szerződés részletezi a védőintézkedések mechanizmusát is, amely lehetővé teszi az EU-tagországoknak, hogy ideiglenesen korlátozzák bizonyos termékek behozatalát. Lengyelország már jelezte, hogy élni kíván ezzel az eszközzel a helyi gazdák védelmében.
Ha a kedvezőtlen időjárás nem lett volna elég, az ukrán mezőgazdaság helyzetét tovább rontotta, hogy az Európai Unió visszaállította a gabonaexport-kvótákat, a kormány pedig a betakarítás kellős közepén megszüntette az agrárminisztériumot. Az ágazat szakértői szerint bár kenyérhiány nem fenyeget, az árak az év végéig érezhetően emelkedni fognak.
A gazdálkodók már a tavaszi vetés idején szembesültek a kedvezőtlen körülményekkel. Március közepén, egy korai felmelegedés után újra beköszöntött a tél, majd májusban ismét fagykárok sújtották a vetéseket. A csapadékhiány miatt több régióban újravetést kellett elrendelni, a búza helyett rövid tenyészidejű tavaszi kultúrákat vetettek, és a napraforgó-állomány is megsínylette a körülményeket. A nyár folyamán sáskajárás rontotta tovább a kilátásokat, főleg a délkeleti megyékben.
A becslések szerint a tavalyi 55 millió tonnás gabonaterméssel szemben idén legfeljebb 51-52 millió tonna kerülhet a magtárakba.
A veszteség országos szinten körülbelül 5 százalékra tehető, ám egyes térségekben ennél jóval nagyobb lehet a kiesés.
Exportkorlátok és piaci veszteségek
Az ukrán exportőröknek szintén nehézséget okoz, hogy június 6-tól az Európai Unió megszüntette az orosz inváziót követően bevezetett, vámmentes „kereskedelmi szabadkártyát”, és visszatért a 2016-os szabadkereskedelmi megállapodás szerinti kvótákhoz. Bár bizonyos tételeknél a mennyiségi korlátokat növelték, a lehetőségek így is szűkülnek.
A búza esetében például a 4,7 millió tonnás exportkvóta 1,3 millió tonnára zsugorodott.
A visszarendeződés nagyarányú bevételkiesést okozhat: a kormány számításai szerint az agrárszereplők évente mintegy 3 milliárd eurótól eshetnek el. Ukrajna tavaly az EU harmadik legnagyobb élelmiszer-exportőrévé lépett elő, és 13 milliárd eurós forgalmat ért el a közösségben. Ugyanakkor az ukrán exportot számos országban kemény kritika érte a gazdák és az agrárszervezetek részéről.
Új piacokat keres az ukrán mezőgazdaság
A termelők ezért kénytelenek Ázsia és Afrika felé fordulni, ahol ugyan jelentős kereslet mutatkozik, de a logisztikai költségek magasabbak, és az értékesítési hálózat kiépítése lassabb folyamat. Az ukrán gabonaexport továbbra is elsősorban a fekete-tengeri kikötőkön – Odessza, Csornomorszk és Pivdennij – keresztül zajlik, a teljes kivitel mintegy 85-90 százaléka innen indul. A vasúti tarifák esetleges emelése azonban újabb költségnövekedést hozhat, ami kiváltképp a frontközeli északkeleti megyéket érintené érzékenyen.
Közben a lengyel–ukrán határnál évekig tartó politikai viták és blokádok átmenetileg megszűntek: a lengyel logisztikai cégek most inkább az ukrán gabona hiányára panaszkodnak, mivel a tranzit visszaesése veszteségeket okoz.
Ez jól mutatja, hogy a politikai gesztusok és a gazdasági érdekek gyakran gyorsan felülírják egymást.
Minisztériumi átszervezés az aratás közepén
A gazdák körében bizonytalanságot keltett az is, hogy júliusban a kormány megszüntette az agrárminisztériumot, és feladatait a gazdasági minisztériumhoz, illetve más tárcákhoz csoportosította át. Bár a hivatalos indoklás szerint az átalakítás a hatékonyságot szolgálja, sokan attól tartanak, hogy az agrárszektor érdekképviselete gyengül.
A szakmai szervezetek többsége ellenezte a döntést, emlékeztetve arra, hogy korábban egy hasonló összevonás már megbukott.
Az ágazat ugyanakkor szinte teljesen magánkézben van, így a kormány szerepe inkább a szabályozásban és a nemzetközi tárgyalásokon való képviseletben domborodhat ki. Hosszabb távon az új struktúra sikeressége azon múlik, mennyire képes valóban érdemi támogatást nyújtani a termelőknek.
Betakarítási kilátások
A betakarítás idén 10-15 napos késéssel indult, régiónként jelentős eltérésekkel. Az első adatok alapján a búzatermés 21 millió tonna körül alakulhat, ami 5 százalékkal elmarad a tavalyi szinttől.
Az árpa és a repce termésmennyisége szintén csökken, a kukorica állapota kedvező, és a hozamok megközelíthetik a tavalyi szintet, bár a betakarítás az időjárás miatt csúszhat.
A belső fogyasztás biztonságban van: az igény évi 6 millió tonna búza körül mozog, így az ország önellátása nem forog veszélyben. A minőségi mutatók azonban csak őszre lesznek pontosan értékelhetők, és ezek nagyban befolyásolják az exportpiacokon elérhető árat.
Kenyérárak: óvatos, de biztos emelkedés
A fogyasztók számára a legfontosabb kérdés: mennyivel kerül többe a kenyér ősszel. A szakértők egyetértenek abban, hogy a kínálat csökkenése, az energia- és szállítási költségek emelkedése, valamint a bérek rendezése miatt az árak a következő hónapokban tovább nőnek.
A búzakenyér és az úgynevezett „szociális” kenyérfélék ára az év eleje óta már így is 8-9 százalékkal drágult, éves összevetésben pedig több mint 20 százalékkal növekedett.
A várakozások szerint 2025 végéig további 10 százalékos emelkedés várható.
A legnagyobb mértékben a rozskenyér drágulhat: a rozs vetésterülete csökkent, a tavalyi évhez képest fele mennyiség termett, a hiányt már most részben lengyel és balti importra alapozzák a malmok. A rozs és a rozsliszt ára egy év alatt megduplázódott, ezért az ebből sütött kenyérfélék is jóval drágábbak, sőt egyes pékségek valószínűleg teljesen felhagynak a rozskenyér készítésével.
Megmaradt az optimizmus
A nehézségek ellenére a szakértők hangsúlyozzák: Ukrajna mezőgazdasági kapacitása továbbra is meghatározó, a termelés visszaesése kezelhető mértékű, a belső piac ellátása biztosítva van.
Az exportlehetőségek ugyan szűkülnek, de új piacok nyílnak, és a fekete-tengeri folyosó fenntartása stratégiai jelentőségű.
A kenyér ára emelkedni fog, az év végére körülbelül 10 százalékos átlagos drágulás prognosztizálható. A rozskenyér esetében a növekedés ennél is magasabb lehet. A fogyasztók havonta 40–50 hrivnyával költhetnek többet kenyérre, mint most. Bár ez a háztartási kasszákra érzékelhető terhet ró, ellátási válság nem várható.
Az Európai Bizottság nem hosszabbítja meg az Ukrajnának biztosított kivételeket, amik lehetővé tették, hogy termékeiket alacsony áron értékesíthessék az unió egységes piacán. Bár az EU berkein belül egy szélesebb kereskedelmi megállapodáson dolgoznak, úgy tűnik ennek részleteit okkal tartják vissza az ukrán fél elől.
Június 5-re kifutnak az Ukrajnára vonatkozó, úgynevezett Autonóm Kereskedelmi Intézkedések (ATM-ek), amelyek a háború kitörését követően díjmentes utat biztosítottak az ukrán árucikkeknek. Az EU egy kiterjedtebb kereskedelmi megállapodáson munkálkodik, de az is kérdéses, hogy mikorra készülhet el a tervezet, írja a Financial Times.
Oroszország 2022-es támadása után a támogatásokon túl, az unió különböző kereskedelmi kivételekkel próbált segíteni életben tartani az ukrán gazdaságot. Az országgal határos tagállamok, köztük Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia azonban egyre inkább ellenezni kezdték ezeket, mivel az ukrán import lenyomja a hazai árakat és pánikhangulatot kelt a saját gazdáik között.
Erre válaszul az Európai Bizottság „vészfékeket” vezetett be, amelyek egy bizonyos mennyiség felett, korlátozzák olyan élelmiszerek importját, mint a tojás, baromfi, cukor, zab, kukorica, gabonadara és méz.
A jelenleg is életben lévő kivételek azonban június elején lejárnak, és ezúttal nem hosszabbítják meg őket. A lengyel EU-s ügyekért felelős miniszter, Adam Szłapka már előző héten bejelentette, hogy az erről szóló döntés végleges.
A kérdés az, hogy mi lép a helyükbe. A Bizottság tavaly ígéretet tett arra, hogy egy szélesebb körű, kétoldalú kereskedelmi megállapodást fognak létrehozni az ukrán társulási megállapodás keretében, de a folyamat még nem kezdődött el, ami meglehetősen aggasztja Ukrajna vezetését.
Az EB tudatosan késleltetheti a tárgyalásokat, ugyanis nem akarnak kellemetlen környezetet teremteni a május 18-án esedékes lengyel köztársasági elnökválasztás előtt – árulták el a lapnak nyilatkozó diplomaták.
A választáson gyakorlatilag az dől el, hogy a Donald Tusk vezette kormány képes lesz-e átvinni azokat a jogállamisági reformokat, amiket az uniós források feloldásáért cserébe ígértek, ugyanis a lengyel államfő érdemben blokkolni tudja a jogszabályi változtatásokat, nem csupán formális hatalommal bír.
A Bizottság elkötelezett az Ukrajnával folytatott konzultációk mellett… és célunk a kölcsönös vámliberalizáció kezelése. Véglegesítjük a munkát, és amint lehet, bemutatjuk Ukrajnának – mondta tegnap Olof Gill, a Bizottság kereskedelemért és vámügyekért felelős szóvivője.
A „zökkenőmentes átmenethez” még június 5. előtt megállapodásra kéne jutni, azonban az ukrán vezetés nyílt kommunikációja az ügyben azt jelezheti, hogy valóban nem került még komolyan vehető javaslat az asztalukra.
A lap forrása szerint a Bizottság inkább egy „jogi áthidaláson” dolgozik, ami megakadályozná, hogy visszaálljanak a háború előtti magas vámok, abban az esetben, ha nem tudnának időben kiegyezni, a várhatóan csak a lengyel választások után prezentálható tervezetről.
Horvátország tavaly 4 milliárd euró értékben importált élelmiszert, ami 10 százalékkal magasabb érték, mint 2023-ban. Az elmúlt évben ráadásul jelentős mértékben megnőtt a harmadik országokból, főleg Ukrajnából behozott termékek aránya is. Az olcsó, a legtöbb esetben rossz minőségű termékek pedig, akárcsak a régió többi országában, ott is leszorították az árakat, ami a horvát gazdáknak azért is óriási gond, mert tavaly súlyos aszály pusztított az országban.
A száraz időjárás hatása a számokon is meglátszik. Tavaly például
125 millió tonna búza termett, ami 15 százalékkal elmarad a megszokottól.
A kukorica esetén még ennél is nagyobb az eltérés, 2024 őszén ugyanis 160 millió tonnát arattak le a szlavóniai gazdák, ami 20 százalékkal marad el a sokéves átlagtól.
A kormánytól kértek segítséget a horvát gazdák
A termékek ára azonban a növekedő termelési költségek és a termőföldek drágulása ellenére folyamatosan csökken.
2021-ben egy tonna búzáért 245 eurót fizettek a horvát malmok,
2024-ben már csak 175 eurót.
A kukorica esetében pedig
a korábbi 230 eurós ár helyett
most csak 150 euró körüli összeget adnak tonnánként.
De az árzuhanás minden terméknél megfigyelhető.
A gazdákat emellett különösen felháborítja az, hogy bár tőlük kevesebbért vásárolják fel a termést, a boltokban minden egyre drágább. A rossz anyagi helyzet miatt a gazdák egy része nem tudja, hogy miből fedezi a tavaszi vetés költségeit. A megoldást a kormánytól várják, azt szeretnék elérni, hogy az illetékes minisztérium hozza előre a területi alapú támogatások kifizetését, és lépjen fel az Ukrajnából beáramló termékek ellen.
A miniszter félrelép
A horvát mezőgazdászok helyzetén tovább ront az is, hogy az év elején botrány rázta meg az ügyükkel foglalkozó minisztériumot. Az agrárminiszterről ugyanis több kompromittáló felvétel is napvilágot látott. Az egyiken egy mozgó autó ablakán keresztül lövöldöz a levegőbe pisztollyal, a másikon pedig ittasan egy illegálisan tartott AK–47-es gépfegyverrel lövöldözött a levegőbe. Az ügy miatt a tárcavezető lemondott, nemrég pedig le is tartóztatták.
Az európai gazdák tiltakozó akciót tartottak, blokkolva az egyik csehországi és szlovákiai határátkelőt. Tucatnyi traktor akadályozta a forgalmat, tiltakozva az Európai Unión kívüli, például Ukrajnából és Dél-Amerikából származó áruk vámmentes importja ellen.
A gazdák túlzott bürokráciára és tisztességtelen versenyhelyzetre panaszkodnak, mivel szerintük az olcsóbb importáru hátrányos helyzetbe hozza őket.
A demonstrálók olyan táblákat tartottak, mint: „Állítsuk meg a gabonát Ukrajnából” és „Zöld irány – zsákutca”, bírálva az EU és a dél-amerikai MERCOSUR-blokk közötti megállapodást. Ezen kívül a gazdák az ukrajnai gabona vámmentes importja ellen is tiltakoztak.
Kénytelen vagyok számos kötelezettséget teljesíteni, rengeteg papírt kitölteni, regisztrációkat végezni stb. De ugyanakkor nem tudom eladni a termékeimet ugyanazon az áron, ahogyan Ukrajnából vagy Dél-Amerikából behozzák
– mondta a tiltakozás egyik résztvevője, a cseh gazda Petr Halupka.
Az idei ukrán búzatermés mintegy 22 millió tonnát tett ki, ami négyszerese a hazai fogyasztás igényének. Denisz Smihal miniszterelnök szerint ez lehetővé teszi, hogy számos ország élelmezésbiztonságát továbbra is garantálni tudják.
„A hazai fogyasztás körülbelül 6 millió tonna, vagyis Ukrajna csaknem négyszer több búzát takarított be, mint amennyire szüksége lenne a lakosságnak. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy számos ország élelmezésbiztonságát továbbra is garantálni tudjuk” – mondta Denisz Smihal miniszterelnök a kormány ülésén.
Az idei 40 millió tonnás betakarításból az ukrán búzatermés ugyanis mintegy 22 millió tonnát tett ki, ami majdnem négyszerese a hazai fogyasztási igényeknek.
Hozzátették: az ukrán kormány továbbra is segíti a hazai gazdákat és termelőket. Az év eleje óta 31,5 milliárd hrivnya értékű támogatott hitelt adtak ki csaknem 6500 gazdaság számára.
Emellett már több mint egymilliárd hrivnya vissza nem térítendő támogatást is kiutaltak kertek telepítésére és üvegházak építésére.
A megszállt területek gazdálkodói közül hektáronként 8 ezer hrivnya támogatást kapnak azok, akik legfeljebb 120 hektáron művelik a földet. Emellett a nemzeti vasúttársaság is kedvezményes áron szállítja el terményeiket.
A gépvásárlásokat is támogatják, kompenzációs programot működtetnek: a projekt első négy hónapjában már több mint 850 berendezést vásároltak, több mint 900 millió hrivnya értékben. Az állam ebből 153 millió hrivnyát kompenzált.
Az orosz–ukrán háború nemcsak a harcmezőn zajlik, de búzamezőkön is. A frontvonal az ukrán gabonatermő területet vágja ketté, ahonnan az oroszok becslések szerint legalább egymilliárd dollár értékű gabonát loptak el a háború kezdete óta, s adtak el a világpiacon.
A The Wall Street Journal értesülései szerint a széles üzleti hálózat szálai elérnek az Egyesült Arab Emírségekig, Izraelig és Szíriáig, de az iráni Forradalmi Gárda is profitál belőle. Hiába lett Oroszország a világ legdurvábban szankcionált országa, az ellopott ukrán gabona exportja egyfajta mérlegen kívüli tételként szolgálja Moszkva háborús céljait, és biztosítja szövetségesei lojalitását.
Olyan, mintha a háború önmagát táplálná – mondta Pascal Turlan, a Project Expedite Justice jogi igazgatója. A jogvédő szervezet az ukrán ügyészeknek segít a gabonalopások kivizsgálásában. Az illegális kereskedelem bevételt hoz a Kreml által szponzorált patronázsrendszernek, ami viszont segíti a konfliktus és a megszállás folytatását – tette hozzá.
Egyiptom, Izrael és Libanon is törölt rakományokat
Markijan Dmitrasevics ukrán mezőgazdasági miniszterhelyettes szerint az orosz rablások pontos kereskedelmi értékét nehéz meghatározni a háborús káosz és Moszkva fortélyai miatt, de 2022 óta legalább 4 millió tonna gabonát és egyéb terményt szállítottak a megszállt Ukrajnából közvetlenül a nemzetközi piacokra, 800 millió dollár bevételt generálva.
Sokkal nagyobb lehet a kár, ha a szárazföldi és kishajós szállítmányokat is figyelembe vesszük: a Texty ukrán nonprofit szervezet úgy becsüli, hogy az Oroszország az általa megszállt ukrán területekről 6,4 milliárd dollár értékű gabonát vitt el. Mindeközben Moszkva az ukrán gabonaszállító hajókat rakétákkal támadja a Fekete-tengeren.
Ukrajna diplomáciai nyomást gyakorol az importáló országokra, néha sikerrel. Az elmúlt két évben Egyiptom, Izrael és Libanon is törölt rakományokat, vagy leállította a gabonaszállítmányok vásárlását, miután ukrán diplomaták közölték velük, hogy azok Ukrajna oroszok által megszállt részeiről származnak.
Irán diszkonttal veszi a lopott gabonát
Míg Törökország demonstrálja a szabályok betartását, bár török hajókat már többször füleltek le az ukrán ügyészek, addig Irán nyíltan sérti az embargót.
Teherán árpát vásárol a Krímben tonnánként 140 dollárért, ami 34 százalékos kedvezményt jelent a világpiaci árakhoz képest – mondta Katerina Jaresko, a Krímből érkező illegális szállítmányokat nyomon követő SeaKrime nonprofit projekt elemzője.
Bár Oroszország a Krímet saját területének tekinti, de más országok nem, s illegálisnak minősítik az onnan származó exportot.
[type] => post [excerpt] => Az orosz–ukrán háború nemcsak a harcmezőn zajlik, de búzamezőkön is. A frontvonal az ukrán gabonatermő területet vágja ketté, ahonnan az oroszok becslések szerint legalább egymilliárd dollár értékű gabonát loptak el a háború kezdete óta, s adtak e... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1726517400 [modified] => 1726490996 ) [title] => Óriási üzlet az oroszoknak az ellopott ukrán gabona [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53051&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 53051 [uk] => 53075 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 53052 [image] => Array ( [id] => 53052 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport.jpg [original_lng] => 209443 [original_w] => 1024 [original_h] => 681 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport-768x511.jpg [width] => 768 [height] => 511 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport.jpg [width] => 1024 [height] => 681 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport.jpg [width] => 1024 [height] => 681 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport.jpg [width] => 1024 [height] => 681 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/gabonaexport.jpg [width] => 1024 [height] => 681 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1726567080:8 [_thumbnail_id] => 53052 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 3919 [_oembed_f397520c13ef97d70fef7100d3cc43e1] => [_oembed_time_f397520c13ef97d70fef7100d3cc43e1] => 1726480198 [translation_required_done] => 1 [_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A korai gabona- és olajos növények terméshozamát tekintve a legutóbbi összesített adatok szerint Hmelnyickij régió vezet 65,1 t/ha mutatóval. A betakarítás Ukrajnában a végéhez közeledik. Bukovina, Vinnyica, Kijev, Poltava, Odessza, Herszon, Kirovohrad és Cserkaszi gazdái befejezték a korai gabona- és hüvelyesek betakarítását, számolt be az Agrárpolitikai Minisztérium sajtószolgálata.
Összességében már 27,3 millió tonna gabonát és több mint 3,3 millió tonna olajos magvakat takarítottak be. Az új termést több mint 7741,4 ezer hektáron csépelték, összesen 30 640,2 ezer tonnát.
búza – 20.935.2 ezer tonna 4.732.7 ezer hektáros területről – 97%;
árpa – 5203,6 millió tonna 1367,4 ezer hektárról – 98%;
borsó – 457,7 ezer tonna 207,6 ezer hektár területről – 99%;
repce – 1.220,4 ezer hektárról 3318 ezer tonna vetőmagot csépeltek ki – 99%.
Megjegyezték, hogy a gabonabetakarításban az odesszai gazdák vezetnek – 1072,9 ezer hektárt csépeltek ki.
Az élen Hmelnickij régió áll 65,1 t/ha mutatóval a termelékenység tekintetében.
A Dnyipropetrovszki, Odesszai, Harkivi és Herszoni régiók mezőgazdasági gazdaságai megkezdték a hajdina és a köles betakarítását.
Háromhetes rendkívüli hőhullám volt Ukrajna legnagyobb részén is júliusban, emiatt a tavalyi szinthez képest mintegy hatmillió tonnával kisebb lehet az idei kukoricatermés – figyelmeztetett hétfőn a termelőket tömörítő Ukrán Mezőgazdasági Tanács (UAC).
A szervezet ugyan nem adott előrejelzést arra vonatkozóan, hogy összességében milyen termés várható, de a prognózisa megegyezik a gabonatermelők szövetségével (UGA), amelyik a múlt héten azt közölte, hogy 2024-ben 23,4 millió tonnás kukoricatermés várható a 2023-as 29,6 millió tonna után.
Denisz Marcsuk, az UAC helyettes vezetője szerint a kukoricatermés sok régióban akár 30 százalékkal is csökkenhet a kedvezőtlen időjárás miatt, bár a kormány kevésbé pesszimista – emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a Reuters. A megbízott mezőgazdasági miniszter a múlt hónapban mindössze 15 százalékos visszaesésről beszélt.
Maradnak a kedvezőtlen feltételek
Július utolsó napjaiban ugyan csökkent kissé a hőmérséklet az országban, az APK-Inform elemzőcsoport azonban emlékeztetett, hogy összességében továbbra is kedvezőtlenek a feltételek.
Az előrejelzők szerint a tartósan magas levegő- és talajhőmérséklet a csapadékhiánnyal párosulva oda vezet, hogy egyre súlyosabb az aszályhelyzet, ráadásul fokozatosan mind nagyobb területeken, ami negatívan befolyásolta a késői termés növekedését és fejlődését.
A déli, középső és keleti régiókban a kukorica, a napraforgó, a hajdina és a szója alsó levelei korán kiszáradnak, a felsők pedig kicsavarodnak, egyes helyeken már kezdenek teljesen elhalni a növények.
Optimista a vetőmagszövetség
Ukrajna az idén 65-69 millió tonna gabonát és olajos magvakat takaríthat be, közölte ugyancsak hétfőn Szjuzana Hrihorenko, az ukrán vetőmagszövetség ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a szántóföldi növények, különösen a kukorica és a gabonafélék rendelkeznek a legnagyobb vetőmag-potenciállal, a kukorica exportja tavaly csaknem megduplázódott.
„Összességében immár harmadik éve csökken a vetésterület Ukrajnában a logisztikai nehézségek és Oroszország teljes körű inváziója és az ukrán energetikai rendszerek bombázása miatt” – mondta az Agriland nevű szakportálnak Hrihorenko; ehhez járult a júliusi rendkívüli hőhullám, ami szerinte is jelentősen csökkenti a terméshozamokat és negatívan befolyásolja az eredményt.
Már tart az aratás
A legfrissebb hivatalos adatok szerint Ukrajnában a szokásosnál két héttel korábban kezdődött az idén az aratás, és már betakarítottak több mint 22 millió tonna gabonát és olajos magvat, ezen belül 14,7 millió tonna búzát, 3,8 millió árpát és több mint 3 millió tonna repcemagot.
A vetőmagszövetség egyébként több mint 14 éve vesz részt az ukrán mezőgazdasági termelésben, és „sikeresen igazította” az ország vetőmagiparát a nemzetközi szabványokhoz.
A szövetség jelenleg a napraforgó- és repcemag, a szójabab- és a cukorrépa-vetőmagok exportjának legalizálásán dolgozik, és a vetőmagkukorica-termesztés volt a „legaktívabb” az elmúlt két évben.
