Ukrajna április végén újabb légijárat-sorozatot regisztrált Egyiptomba, amelynek során Oroszország folytatja az ukrán gabona exportját a megszállt területekről Mariupol és Szevasztopol kikötőin keresztül, hamis okmányok felhasználásával, jelentette ki Vladiszlav Vlaszjuk, az elnök szankciópolitikáért felelős biztosa az Ukrinformnak adott kommentárjában.
„Oroszország folytatja az ideiglenesen megszállt területekről ellopott ukrán gabona eladását nyilvánvaló bűnügyi séma és hamis dokumentumok alapján. Április végén újabb Egyiptomba tartó repülőgépjárat sorozatot rögzítettünk, amely során a megszállók ezt a sémát alkalmazták” – hangsúlyozta.
A biztos elmondta, hogy a gabonát a megszállt Mariupol vagy Szevasztopol lezárt kikötőiben rakodják be.
Elmondása szerint a kezdeti dokumentumok orosz kikötőket is tartalmaznak, például Temrjukot, de a tengerre szállva a nyilatkozatok „varázslatosan” megváltoznak – és a végső célállomás Egyiptom kikötői lesznek – El Deheila vagy Alexandria.
„Például az Alfa-1 és az Irkutszk (korábban Alfa M) orosz hajók közvetlenül a megszállt Mariupolban rakodtak be, és menet közben megváltoztatták az útvonal feliratát, hogy elrejtsék a gabona eredetét. Ugyanakkor Irkutszk már ukrán szankciók alatt áll, és hivatalos letartóztatás alatt áll Ukrajnában büntetőeljárás keretében. Ahogy egy másik hajó, a Mikhail Nenashev is, amely ugyanebben az időszakban ukrán gabonát szállított Szevasztopolból Alexandriába” – jegyezte meg Vlaszjuk. Az elnöki biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dokumentumok megváltoztatása nem változtat a valóságon: „Ez lopott gabona, amelyet az Oroszország által megszállt ukrán területekről exportáltak.”
Vlaszjuk tájékoztatása szerint az ukrán fél valós útvonalakat hoz létre a hamis állításokkal ellentétben.
„Az egyiptomi félnek fel kell ismernie, hogy az ilyen búza megvásárlásával az Orosz Föderáció háborús bűneinek logisztikai láncának részévé válik” – mondta Vlaszjuk.
Elmondása szerint a járatokkal, hajókkal, kapitányokkal és tulajdonosaikkal kapcsolatos összes információt már átadták a nemzetközi partnereknek a további intézkedések és az orosz árnyékgabonaflottára vonatkozó szankciók fokozása érdekében.
Egyiptom engedélyezte az ASOMATOS hajónak 26,9 ezer tonna lopott ukrán gabona kirakodását, annak ellenére, hogy Ukrajna adatokat és jogi indokokat szolgáltatott a letartóztatáshoz – jelentette ki kedden Andrij Szibiha külügyminiszter az X-en, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a külügyminiszter hangsúlyozta: „Ismételt figyelmeztetések ellenére az ASOMATOS hajónak engedélyezték 26,9 ezer tonna lopott ukrán búza kirakodását Abu Kirben. Ez már a negyedik eset április óta, hogy Oroszország tisztára mossa a lopott ukrán gabonát egyiptomi kikötőkben.”
Szibiha hozzátette, hogy öt nappal ezelőtt Ukrajna főügyésze hivatalos jogi segítségnyújtási kérelmet küldött az egyiptomi igazságügyi minisztériumnak az illegális rakomány ügyében. A szállítmányt a szankciók hatálya alá tartozó Agro-Fregat exportálta a megszállt Krímen keresztül – Kijev minden adatot és jogi alapot szolgáltatott a hajó és rakományának letartóztatásához.
„Ukrajna olyan ország, amely évek óta megbízható garanciát vállal Egyiptom élelmiszerbiztonságára, és nem értjük, miért viszonozzák ezt az egyiptomi partnerek azzal, hogy továbbra is elfogadják az ellopott ukrán gabonát” – áll Szibiha a közleményében. Felszólította az egyiptomi partnereket, hogy tartsák be a nemzetközi jogot, az Ukrajnának tett ígéreteket és az országok közötti kétoldalú kapcsolatok alapelveit.
„Ezenkívül emlékeztetjük Egyiptomot és minden más országot, hogy Ukrajna a múlt században éhínség miatt népirtást élt át, amikor Moszkva elrendelte a gabona elvételét népünktől. Most, amikor Moszkva ismét ellopja a gabonánkat, a legrosszabb emlékek jutnak eszünkbe” – hangsúlyozta Andrij Szibiha, megjegyezve, hogy a fosztogatás „nem kereskedelem, hanem bűnrészesség, amely csak további agressziót táplál”.
Diplomáciai feszültséget szított egy izraeli kikötőben horgonyt vető orosz teherszállító, amely Kijev állítása szerint ukrán gabonát szállított. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter közvetlenül izraeli kollégájánál tiltakozott, hangsúlyozva, hogy a megszállt területekről származó áruk adásvétele Moszkva hadigépezetét finanszírozza.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter telefonon egyeztetett izraeli kollégájával, Gideon Szaárral egy orosz hajóról, amely – Szibiha megfogalmazása szerint – Ukrajnából ellopott gabonát szállított, és amelynek engedélyezték a kikötést egy izraeli kikötőben – számolt be róla a Reuters.
Kijev minden gabonaszállítmányt lopottnak tekint, amelyek azokból régiókból kerülnek ki, amelyeket Oroszország 2022 óta elfoglalt, valamint azokat a szállítmányokat is, ami a Krímben – amelyet Oroszország 2014-ben annektált – termett. Oroszország az annektált régiókat új területeinek nevezi, azonban a nemzetközi közösség szerint ezek továbbra is Ukrajna részei.
Hangsúlyoztam, hogy az ellopott ukrán mezőgazdasági termékek illegális exportja Oroszország szélesebb háborús erőfeszítéseinek része. […] Az ilyen, lopott árukkal folytatott illegális kereskedelmet nem szabad megengedni – írta Szibiha az X-en. A külügyi tárcavezető márciusban azt mondta, hogy Oroszország tavaly több mint kétmillió tonna ukrán gabonát szállított a Fekete-tengeren keresztül, a háború négy éve alatt pedig mintegy 15 millió tonna ukrán gabonát loptak el tőlük. A külügyminiszter hozzátette, hogy a felek biztonsági kérdésekről és a közel-keleti helyzetről is tárgyaltak.
Varsó az európai gazdák védelmét követeli az ukrán mezőgazdasági termékek importjának „negatív hatásaival” szemben.
Az EU Mezőgazdasági Tanácsa január 26-án, hétfőn Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Ausztria kérésére megvitatta az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodás ügyét.
A négy ország azt követeli, hogy védjék meg az európai gazdákat az ukrán mezőgazdasági termékek importjának „negatív hatásaitól”.
A négy állam szigorúbb védelmi eszközök bevezetését szorgalmazza az európai gazdák támogatása érdekében.
Ukrajnával kapcsolatos fő kifogások és követelések:
A védelmi mechanizmusok elégtelensége. Az aláírók szerint az Ukrajnával kötött jelenlegi megállapodás rendelkezései nem felelnek meg teljes mértékben az agrárszektor igényeinek. Különösen az a probléma, hogy a meglévő védintézkedések csak az újonnan nyújtott kedvezményekre vonatkoznak, és nem terjednek ki a legtöbb olyan mezőgazdasági termékre, amelyekre a kedvezményeket korábban állapították meg.
Szabványok egységesítése. A négy ország azt követeli, hogy az ukrán importra ugyanazok a szabványok vonatkozzanak, mint az EU termelőire. Ez nemcsak az élelmiszer-biztonságra terjed ki, hanem az állatjóléti normákra, a növényvédő szerek és antibiotikumok használatára, valamint a klímavédelmi előírásokra is.
Érzékeny ágazatok. Aggodalmak merülnek fel az Ukrajnával kötött megállapodás hatásaival kapcsolatban olyan ágazatokban, mint a cukor-, hús-, gabona-, tejtermék-, valamint a zöldség- és gyümölcstermelés.
Kompenzációs alap. Lengyelország és partnerei egy külön alap létrehozását sürgetik az európai mezőgazdasági termelők veszteségeinek kompenzálására, amelyek a nagy mezőgazdasági exportőrökkel – köztük Ukrajnával – kötött szabadkereskedelmi megállapodások következtében keletkeznek.
Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha szerint Oroszország 2025-ben több mint kétmillió tonna gabonát lopott el Ukrajna megszállás alatt álló területeiről, amelynek mintegy 40 százalékát Egyiptomba szállították.
A gabonát Afrika, Ázsia, a Közel-Kelet és Európa piacaira továbbították, az illegális kereskedelem lebonyolításához pedig az Azovi- és Fekete-tenger kikötőit, valamint egy árnyékflottát használtak.
Az ukrán hírszerzés 45 hajót azonosított a lopásban, ezek közül 43 hajó és 39 kapitány már szankciók alatt áll. Szibiha felszólította Európát az illegális gabonakereskedelemben részt vevő orosz infrastruktúra és vásárlók elleni szankciók bevezetésére – jelenti az MTI.
Lengyelország kijelentette, hogy nem oldja fel a búza, kukorica, repce, napraforgómag, liszt, olajpogácsa és korpa Ukrajnából való importjának határozatlan idejű tilalmát, amely 2023 óta van érvényben annak ellenére, hogy hatályba lépett az EU és Ukrajna közötti frissített kereskedelmi megállapodás – olvasható a lengyel mezőgazdasági minisztérium közleményében, írta a Jevropejszka Pravda.
A tárca azt állítja, hogy az új megállapodás nem veszi figyelembe a Lengyelország által javasolt összes rendelkezést, „amelyek célja az ukrán áruk importjának a lengyel mezőgazdaságra gyakorolt potenciális negatív hatásának minimalizálása volt”. A lengyel minisztérium megjegyezte, az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi megállapodásból eredő új kvóták és mennyiségek az egész EU-ba irányuló áruimportra vonatkoznak, míg Lengyelország, mint korábban, határozatlan idejű importtilalommal rendelkezik Ukrajnából a következőkre: búza, kukorica, repce és napraforgó, valamint ezek feldolgozásából származó egyes termékek.
„Mivel téves információk jelentek meg, a Földművelésügyi Minisztérium megerősíti: az új megállapodás nem érinti a fenti rendelkezések módosítását” – áll a közleményben.
Ukrajna és az Európai Unió hamarosan aláírnak egy frissített kereskedelmi megállapodást, amely kibővíti az agrárkvótákat, de megőrzi a védelmi mechanizmusokat az EU tagállamainak. Az új megállapodás várhatóan 2025 szeptember végéig lép életbe – értesült az Epravda.
Mint ismert, az ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek európai kereskedelmét lehetővé tévő szabadkereskedelmi megállapodás lejárta után nagy vita robbant ki annak kapcsán, hogy Kijev kapjon-e további engedményeket. Brüsszelben végül olyan döntés született, amely az ukrán importkvótákat emelte meg több termék esetében.
A júliusi megállapodás szerint az alábbi mezőgazdasági termékek vámmentes importja bővült az EU felé:
Cukor: 20 ezer → 100 ezer tonna
Baromfi: 90 ezer → 120 ezer tonna
Tojás: 6 ezer → 18 ezer tonna
Méz: 6 ezer → 35 ezer tonna
További termékek – például vaj, tejpor, glutén, árpadara, zab – esetében a kvóták az elmúlt évek legmagasabb szintjére emelkedtek. Az új megállapodás tovább növelné a fenti számokat, például a cukor kvótájánál is. Az árpa esetében 350 ezerről 450 ezer tonnára nőhetne a limit.
A szerződés részletezi a védőintézkedések mechanizmusát is, amely lehetővé teszi az EU-tagországoknak, hogy ideiglenesen korlátozzák bizonyos termékek behozatalát. Lengyelország már jelezte, hogy élni kíván ezzel az eszközzel a helyi gazdák védelmében.
Ha a kedvezőtlen időjárás nem lett volna elég, az ukrán mezőgazdaság helyzetét tovább rontotta, hogy az Európai Unió visszaállította a gabonaexport-kvótákat, a kormány pedig a betakarítás kellős közepén megszüntette az agrárminisztériumot. Az ágazat szakértői szerint bár kenyérhiány nem fenyeget, az árak az év végéig érezhetően emelkedni fognak.
A gazdálkodók már a tavaszi vetés idején szembesültek a kedvezőtlen körülményekkel. Március közepén, egy korai felmelegedés után újra beköszöntött a tél, majd májusban ismét fagykárok sújtották a vetéseket. A csapadékhiány miatt több régióban újravetést kellett elrendelni, a búza helyett rövid tenyészidejű tavaszi kultúrákat vetettek, és a napraforgó-állomány is megsínylette a körülményeket. A nyár folyamán sáskajárás rontotta tovább a kilátásokat, főleg a délkeleti megyékben.
A becslések szerint a tavalyi 55 millió tonnás gabonaterméssel szemben idén legfeljebb 51-52 millió tonna kerülhet a magtárakba.
A veszteség országos szinten körülbelül 5 százalékra tehető, ám egyes térségekben ennél jóval nagyobb lehet a kiesés.
Exportkorlátok és piaci veszteségek
Az ukrán exportőröknek szintén nehézséget okoz, hogy június 6-tól az Európai Unió megszüntette az orosz inváziót követően bevezetett, vámmentes „kereskedelmi szabadkártyát”, és visszatért a 2016-os szabadkereskedelmi megállapodás szerinti kvótákhoz. Bár bizonyos tételeknél a mennyiségi korlátokat növelték, a lehetőségek így is szűkülnek.
A búza esetében például a 4,7 millió tonnás exportkvóta 1,3 millió tonnára zsugorodott.
A visszarendeződés nagyarányú bevételkiesést okozhat: a kormány számításai szerint az agrárszereplők évente mintegy 3 milliárd eurótól eshetnek el. Ukrajna tavaly az EU harmadik legnagyobb élelmiszer-exportőrévé lépett elő, és 13 milliárd eurós forgalmat ért el a közösségben. Ugyanakkor az ukrán exportot számos országban kemény kritika érte a gazdák és az agrárszervezetek részéről.
Új piacokat keres az ukrán mezőgazdaság
A termelők ezért kénytelenek Ázsia és Afrika felé fordulni, ahol ugyan jelentős kereslet mutatkozik, de a logisztikai költségek magasabbak, és az értékesítési hálózat kiépítése lassabb folyamat. Az ukrán gabonaexport továbbra is elsősorban a fekete-tengeri kikötőkön – Odessza, Csornomorszk és Pivdennij – keresztül zajlik, a teljes kivitel mintegy 85-90 százaléka innen indul. A vasúti tarifák esetleges emelése azonban újabb költségnövekedést hozhat, ami kiváltképp a frontközeli északkeleti megyéket érintené érzékenyen.
Közben a lengyel–ukrán határnál évekig tartó politikai viták és blokádok átmenetileg megszűntek: a lengyel logisztikai cégek most inkább az ukrán gabona hiányára panaszkodnak, mivel a tranzit visszaesése veszteségeket okoz.
Ez jól mutatja, hogy a politikai gesztusok és a gazdasági érdekek gyakran gyorsan felülírják egymást.
Minisztériumi átszervezés az aratás közepén
A gazdák körében bizonytalanságot keltett az is, hogy júliusban a kormány megszüntette az agrárminisztériumot, és feladatait a gazdasági minisztériumhoz, illetve más tárcákhoz csoportosította át. Bár a hivatalos indoklás szerint az átalakítás a hatékonyságot szolgálja, sokan attól tartanak, hogy az agrárszektor érdekképviselete gyengül.
A szakmai szervezetek többsége ellenezte a döntést, emlékeztetve arra, hogy korábban egy hasonló összevonás már megbukott.
Az ágazat ugyanakkor szinte teljesen magánkézben van, így a kormány szerepe inkább a szabályozásban és a nemzetközi tárgyalásokon való képviseletben domborodhat ki. Hosszabb távon az új struktúra sikeressége azon múlik, mennyire képes valóban érdemi támogatást nyújtani a termelőknek.
Betakarítási kilátások
A betakarítás idén 10-15 napos késéssel indult, régiónként jelentős eltérésekkel. Az első adatok alapján a búzatermés 21 millió tonna körül alakulhat, ami 5 százalékkal elmarad a tavalyi szinttől.
Az árpa és a repce termésmennyisége szintén csökken, a kukorica állapota kedvező, és a hozamok megközelíthetik a tavalyi szintet, bár a betakarítás az időjárás miatt csúszhat.
A belső fogyasztás biztonságban van: az igény évi 6 millió tonna búza körül mozog, így az ország önellátása nem forog veszélyben. A minőségi mutatók azonban csak őszre lesznek pontosan értékelhetők, és ezek nagyban befolyásolják az exportpiacokon elérhető árat.
Kenyérárak: óvatos, de biztos emelkedés
A fogyasztók számára a legfontosabb kérdés: mennyivel kerül többe a kenyér ősszel. A szakértők egyetértenek abban, hogy a kínálat csökkenése, az energia- és szállítási költségek emelkedése, valamint a bérek rendezése miatt az árak a következő hónapokban tovább nőnek.
A búzakenyér és az úgynevezett „szociális” kenyérfélék ára az év eleje óta már így is 8-9 százalékkal drágult, éves összevetésben pedig több mint 20 százalékkal növekedett.
A várakozások szerint 2025 végéig további 10 százalékos emelkedés várható.
A legnagyobb mértékben a rozskenyér drágulhat: a rozs vetésterülete csökkent, a tavalyi évhez képest fele mennyiség termett, a hiányt már most részben lengyel és balti importra alapozzák a malmok. A rozs és a rozsliszt ára egy év alatt megduplázódott, ezért az ebből sütött kenyérfélék is jóval drágábbak, sőt egyes pékségek valószínűleg teljesen felhagynak a rozskenyér készítésével.
Megmaradt az optimizmus
A nehézségek ellenére a szakértők hangsúlyozzák: Ukrajna mezőgazdasági kapacitása továbbra is meghatározó, a termelés visszaesése kezelhető mértékű, a belső piac ellátása biztosítva van.
Az exportlehetőségek ugyan szűkülnek, de új piacok nyílnak, és a fekete-tengeri folyosó fenntartása stratégiai jelentőségű.
A kenyér ára emelkedni fog, az év végére körülbelül 10 százalékos átlagos drágulás prognosztizálható. A rozskenyér esetében a növekedés ennél is magasabb lehet. A fogyasztók havonta 40–50 hrivnyával költhetnek többet kenyérre, mint most. Bár ez a háztartási kasszákra érzékelhető terhet ró, ellátási válság nem várható.
Az Európai Bizottság nem hosszabbítja meg az Ukrajnának biztosított kivételeket, amik lehetővé tették, hogy termékeiket alacsony áron értékesíthessék az unió egységes piacán. Bár az EU berkein belül egy szélesebb kereskedelmi megállapodáson dolgoznak, úgy tűnik ennek részleteit okkal tartják vissza az ukrán fél elől.
Június 5-re kifutnak az Ukrajnára vonatkozó, úgynevezett Autonóm Kereskedelmi Intézkedések (ATM-ek), amelyek a háború kitörését követően díjmentes utat biztosítottak az ukrán árucikkeknek. Az EU egy kiterjedtebb kereskedelmi megállapodáson munkálkodik, de az is kérdéses, hogy mikorra készülhet el a tervezet, írja a Financial Times.
Oroszország 2022-es támadása után a támogatásokon túl, az unió különböző kereskedelmi kivételekkel próbált segíteni életben tartani az ukrán gazdaságot. Az országgal határos tagállamok, köztük Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia azonban egyre inkább ellenezni kezdték ezeket, mivel az ukrán import lenyomja a hazai árakat és pánikhangulatot kelt a saját gazdáik között.
Erre válaszul az Európai Bizottság „vészfékeket” vezetett be, amelyek egy bizonyos mennyiség felett, korlátozzák olyan élelmiszerek importját, mint a tojás, baromfi, cukor, zab, kukorica, gabonadara és méz.
A jelenleg is életben lévő kivételek azonban június elején lejárnak, és ezúttal nem hosszabbítják meg őket. A lengyel EU-s ügyekért felelős miniszter, Adam Szłapka már előző héten bejelentette, hogy az erről szóló döntés végleges.
A kérdés az, hogy mi lép a helyükbe. A Bizottság tavaly ígéretet tett arra, hogy egy szélesebb körű, kétoldalú kereskedelmi megállapodást fognak létrehozni az ukrán társulási megállapodás keretében, de a folyamat még nem kezdődött el, ami meglehetősen aggasztja Ukrajna vezetését.
Az EB tudatosan késleltetheti a tárgyalásokat, ugyanis nem akarnak kellemetlen környezetet teremteni a május 18-án esedékes lengyel köztársasági elnökválasztás előtt – árulták el a lapnak nyilatkozó diplomaták.
A választáson gyakorlatilag az dől el, hogy a Donald Tusk vezette kormány képes lesz-e átvinni azokat a jogállamisági reformokat, amiket az uniós források feloldásáért cserébe ígértek, ugyanis a lengyel államfő érdemben blokkolni tudja a jogszabályi változtatásokat, nem csupán formális hatalommal bír.
A Bizottság elkötelezett az Ukrajnával folytatott konzultációk mellett… és célunk a kölcsönös vámliberalizáció kezelése. Véglegesítjük a munkát, és amint lehet, bemutatjuk Ukrajnának – mondta tegnap Olof Gill, a Bizottság kereskedelemért és vámügyekért felelős szóvivője.
A „zökkenőmentes átmenethez” még június 5. előtt megállapodásra kéne jutni, azonban az ukrán vezetés nyílt kommunikációja az ügyben azt jelezheti, hogy valóban nem került még komolyan vehető javaslat az asztalukra.
A lap forrása szerint a Bizottság inkább egy „jogi áthidaláson” dolgozik, ami megakadályozná, hogy visszaálljanak a háború előtti magas vámok, abban az esetben, ha nem tudnának időben kiegyezni, a várhatóan csak a lengyel választások után prezentálható tervezetről.
Horvátország tavaly 4 milliárd euró értékben importált élelmiszert, ami 10 százalékkal magasabb érték, mint 2023-ban. Az elmúlt évben ráadásul jelentős mértékben megnőtt a harmadik országokból, főleg Ukrajnából behozott termékek aránya is. Az olcsó, a legtöbb esetben rossz minőségű termékek pedig, akárcsak a régió többi országában, ott is leszorították az árakat, ami a horvát gazdáknak azért is óriási gond, mert tavaly súlyos aszály pusztított az országban.
A száraz időjárás hatása a számokon is meglátszik. Tavaly például
125 millió tonna búza termett, ami 15 százalékkal elmarad a megszokottól.
A kukorica esetén még ennél is nagyobb az eltérés, 2024 őszén ugyanis 160 millió tonnát arattak le a szlavóniai gazdák, ami 20 százalékkal marad el a sokéves átlagtól.
A kormánytól kértek segítséget a horvát gazdák
A termékek ára azonban a növekedő termelési költségek és a termőföldek drágulása ellenére folyamatosan csökken.
2021-ben egy tonna búzáért 245 eurót fizettek a horvát malmok,
2024-ben már csak 175 eurót.
A kukorica esetében pedig
a korábbi 230 eurós ár helyett
most csak 150 euró körüli összeget adnak tonnánként.
De az árzuhanás minden terméknél megfigyelhető.
A gazdákat emellett különösen felháborítja az, hogy bár tőlük kevesebbért vásárolják fel a termést, a boltokban minden egyre drágább. A rossz anyagi helyzet miatt a gazdák egy része nem tudja, hogy miből fedezi a tavaszi vetés költségeit. A megoldást a kormánytól várják, azt szeretnék elérni, hogy az illetékes minisztérium hozza előre a területi alapú támogatások kifizetését, és lépjen fel az Ukrajnából beáramló termékek ellen.
A miniszter félrelép
A horvát mezőgazdászok helyzetén tovább ront az is, hogy az év elején botrány rázta meg az ügyükkel foglalkozó minisztériumot. Az agrárminiszterről ugyanis több kompromittáló felvétel is napvilágot látott. Az egyiken egy mozgó autó ablakán keresztül lövöldöz a levegőbe pisztollyal, a másikon pedig ittasan egy illegálisan tartott AK–47-es gépfegyverrel lövöldözött a levegőbe. Az ügy miatt a tárcavezető lemondott, nemrég pedig le is tartóztatták.
