Az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányok hatására Belgiumban jócskán megnőtt a hadiipar teljesítménye. A belga kormány a fegyverek mellett gépfegyvereket és páncéltörőket is küldött Kijevnek, de a legfontosabb termékük a golyóálló mellény. A gyártók ellátási nehézségekre panaszkodnak, azt állítják, hogy alig tudnak lépést tartani a kereslettel.
Az ukrajnai háború miatt fellendült Belgium hadiipara, a kínálat alig tud lépést tartani a kereslettel – írta a The Brussels Times hírportál pénteken.
Belgium számottevő fegyveradományokat bocsátott Ukrajna rendelkezésére. A háború kitörésekor Alexander De Croo belga miniszterelnök bejelentette, hogy Belgium 5000 gépfegyvert, 200 páncéltörő fegyvert és 3800 tonna üzemanyagot adományoz Kijevnek.
A gépfegyvereket a vallon kormány tulajdonában lévő FN Herstal fegyvergyártó cég gyártotta. Az adomány egy része a kormányzati készletekből származott, egyelőre nincs adat arról, hogy a kormány új fegyvereket rendelt volna a tartalékok feltöltésére.
A The Brussels Times szerint az ukrajnai háború a kevésbé jelentős flamand fegyveripart is nagymértékben fellendítette. A flamand kormány havi jelentése azt mutatja, hogy az idei év első hat hónapjában összesen 371,5 millió euró értékben adtak ki fegyverexport-engedélyeket, kétszer nagyobb arányban, mint tavaly. A flamand régió jelentős exportmegállapodást kötött Kijevvel, amelynek keretében a Sioen Ballistics cég golyóálló mellényeket szállított Ukrajnába. A flamand Concordia Textiles, amely az ilyen típusú mellények gyártásához használt szövetet állítja elő, ellátási problémákról számolt be a megnövekedett kereslet miatt.
Az ukrajnai háború a katonai kiadások, valamint a védelmi ágazatba történő beruházások tetemes növekedéséhez vezetett. Júniusban a belga szövetségi kormány bejelentette, hogy 1,8 milliárd eurót fektet be a védelemmel kapcsolatos kutatásba és fejlesztésbe, ami hatalmas lendületet ad az olyan belga hadiipari vállaltoknak mint az FN Herstal, a páncélozott járművek gyártására szakosodott John Cockerill és a Sonaca repülőgépipari cég – írta a The Brussels Times.
António Guterres, az ENSZ főtitkára szerdán az olaj- és gázipari vállalatok és pénzügyi támogatóik groteszk kapzsiságát kifogásolta, és sürgette a kormányokat, hogy világszerte adóztassák meg ezeket a túlzott nyereségeket a legkiszolgáltatottabb emberek támogatása érdekében.
Erkölcstelen, hogy a kőolaj- és gázipari vállalatok az energetikai válságot kihasználva, a legszegényebb emberek és közösségek kárára extraprofitot termelnek, és eközben jelentős éghajlati károkat okoznak − mondta António Guterres egy New York-i sajtótájékoztatón. Az eseményt az Ukrajna elleni orosz agresszió világméretű következményeiről szóló harmadik ENSZ-jelentés kiadásának alkalmából tartották.
Felszólítom a kormányokat, hogy adóztassák meg ezeket az extraprofitokat, és használják fel a pénzt arra, hogy ezekben a nehéz időkben a leginkább rászorulókat támogassák − mondta Guterres, aki úgy becsülte, hogy a szénhidrogénipari óriáscégek közel százmilliárd dollár extraprofitot értek el az idei első negyedévben.
A kőolaj és földgáz árának emelkedése miatt a BP, az ExxonMobile, a Chevron, a Shell és a TotalEnergies hatalmas profitról számolt be a második negyedévben is − közölte.
Felszólítom az országok lakóit, küldjenek világos üzenetet a szénhidrogéniparnak és az üzletembereinek: ez a nevetséges kapzsiság a legszegényebbeket és a legsérülékenyebbeket bünteti, miközben tönkreteszi közös otthonunkat, a Földet − mondta António Guterres.
A korábbi, júniusi felmérés óta még mélyebben és erősebben érezhetők világszerte a válság hatásai a vásárlóerőre − áll a jelentésben. A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2022 végéig a háború miatt 82 országban 345 millió − a korábbinál 47 millióval több − ember élelmezése kerülhet veszélybe.
Számos fejlődő ország fuldoklik az adósságban, nem jut finanszírozási forráshoz, küzd a kilábalásért a Covid-19-világjárvány után, és könnyen szakadékba kerülhet − mondta Guterres. Hozzátette: a gazdasági, társadalmi és politikai lázadások hullámának előjelei láthatók, amelyek egyetlen országot sem kímélnek majd.
Azért, hogy az általános felmelegedés korlátozása érdekében tett vállalások veszélyeztetése nélkül fel lehessen lépni a válság ellen, a főtitkár felszólította a kormányokat: hozzanak intézkedéseket az energiaszükséglet csökkentésére. „Fogják vissza a fűtést és a légkondicionálást, csökkentsék a légi közlekedést, tegyenek lépéseket az épületek korszerűsítéséért és bővítsék a megújuló energiaforrások felhasználását” − mondta.
Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) vezetője szerint tíz ukránból kilenc szegénységbe süllyedhet és extrém gazdasági sérülékenységnek lesz kitéve, ha a háború a következő évben is elhúzódik. Mindez két évtizednyi gazdasági fejlődést törölhet ki – írja a Reuters cikke alapján a Portfolio.
Achim Steiner, az UNDP adminisztrátora beszélt arról a Reutersnek, hogy az ügynökség együtt dolgozik a kijevi vezetéssel annak érdekében, hogy elkerüljék a legrosszabb forgatókönyvet, a gazdasági összeomlást. Jelenleg azon dolgoznak, hogy pénzt tudjanak adni az ukrán családoknak élelmiszerek vásárlására, valamint azon, hogy biztosítsák az alapvető szolgáltatásokat, ezzel elejét véve a családok elmenekülésének.
Ha ez a konfliktus elhúzódik, a szegénységi ráták jelentős növekedését fogjuk látni – mondta Steiner. A forgatókönyvek legextrémebb verziója a gazdaság teljes összeomlása, ebben az esetben az ukrán emberek 90%-a a szegénységi küszöb alá kerülhet, vagy legalábbis magas kockázata lehet a szegénységbe sodródásnak – tette hozzá.
Steiner elmondta, hogy a szegénységi küszöböt a vásárlóerő 5,3-13 dollár közötti szintje jelenti naponta. A február 24-ei orosz támadás előtt az ukránok mintegy 2%-a élt az 5,5 dolláros küszöb alatt.
Becsléseink szerint 12-18 hónapon belül az ukrán fejlődés elmúlt 18 éve mehet a kukába – tette hozzá.
Az UNDP jelentése szerint egy sürgősségi készpénzátutalási művelet havi szinten 250 millió dollárba kerül, ugyanakkor 2,6 millió ember bevételeinek egy részét fedezheti, ezzel megmentve őket a szegénységbe süllyedéstől. Egy átmeneti alapjövedelmet biztosító program bevezetése, amelynek során napi szinten 5,5 dollárt adnának az embereknek, havonta 430 millió dolláros költséget jelentene.
Ukrajna gazdasága 2022-ben várhatóan 10%-kal zsugorodik az orosz invázió következtében, de a kilátások meredeken romlanak, ha a konfliktus tovább tart – áll az IMF hétfőn közzétett szakértői jelentésében.
A Világbank hétfőn csaknem 200 millió dolláros kiegészítő finanszírozást hagyott jóvá, támogatva a kiszolgáltatott helyzetben lévő ukrán embereket. Ez az összeg a múlt héten jóváhagyott 723 millió dolláron felüli rész, és része a korábban bejelentett 3 milliárd dolláros támogatási csomagnak.
Steiner hangsúlyozta Ukrajna fontosságát más nemzetek gazdaságára nézve is, különösen az afrikai nemzeteket említve, akik szerinte búzakészleteik egyharmadát Ukrajnából és Oroszországból szerzik be.
Az ukrán gazdaság jelentős csökkenésével számol az idén az IMF, amely szerint az infláció a tavalyinak akár a duplája is lehet az idén Ukrajnában.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az Oroszország által megtámadott Ukrajnában a gazdaság 10 százalékkal eshet vissza az idén, de még ennél is lényegesen rosszabb lehet a mutató, ha elhúzódnak a háborús események.
Az IMF nem zárt ki egy 25-35 százalékos GDP-csökkenést sem az iraki, libanoni és más országok háborús tapasztalatai alapján.
A Nemzetközi Valutaalap szerint az idei infláció 20 százalékra is felpöröghet a tavalyi 10 százalékról.
Az IMF március 7-én kelt jelentése szerint Ukrajnának 4,8 milliárd dollár külső finanszírozásra lesz szüksége. A jelentést azelőtt zárták le, hogy a héten az IMF 1,4 milliárd dollár rendkívüli hitelt hagyott jóvá Ukrajnának. A jelentés összeállítói szerint Ukrajna GDP-arányos államadóssága idén 60 százalékra nőhet a tavalyi 50 százalékról.
Az IMF Ukrajnáért felelős illetékese rámutatott arra, hogy az orosz invázió kezdete óta Ukrajna 1,4 milliárd dollár tartozást fizetett vissza.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán gazdaság jelentős csökkenésével számol az idén az IMF, amely szerint az infláció a tavalyinak akár a duplája is lehet az idén Ukrajnában.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1647345780
[modified] => 1647310048
)
[title] => Az ukrán GDP legkevesebb tíz százalékkal fog csökkenni az IMF szerint
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=20846&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 20846
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 20847
[image] => Array
(
[id] => 20847
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2.jpg
[original_lng] => 159044
[original_w] => 1024
[original_h] => 645
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2-768x484.jpg
[width] => 768
[height] => 484
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 645
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 645
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 645
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 645
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1647302981:12
[_thumbnail_id] => 20847
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 2322
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2d9798c206b5d097645bce61bb39cc2f] =>
Volodymyr Zelenskyy also met today with Kristalina Georgieva, Managing Director of the International Monetary Fund. pic.twitter.com/bHMFLYE0Ud
