Az ukrán energiarendszer stabilan működik és növeli az áramimportot, ezért a hatóságok arra törekszenek, hogy korlátozás nélkül lássák el az embereket árammal – jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be szombaton az UNN.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt írta, hogy Ukrajna energiarendszere stabilan működik, és a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a következő napokban is biztosítsa az áramellátást – ütemtervek és kimaradások nélkül.
Ahogy a miniszterelnök beszámolt róla, koordinációs megbeszélést tartottak az Ukrenerho vezetőségével és más érdekelt felekkel az energiarendszer jelenlegi helyzetével kapcsolatban, amelynek során közös fellépést hangoltak össze az energiarendszer stabil működésének fenntartása, elsősorban az áramimport növelése érdekében.
Az energiarendszer stabilan működik. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az áramszolgáltatás a következő napokban is biztosított legyen – ütemtervek és kimaradások nélkül – hangsúlyozta Julija Szviridenko.
A kormány a 2026-os állami költségvetés tervezetében forrásokat különített el a tanárok bérének 50%-os emelésére, aminek eredményeként a pedagógusbérek 25 000 hrivnyára emelkednek – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium költségvetési előterjesztésére hivatkozva.
A jelentés szerint a minisztérium közölte, hogy 2026-ban 41,8 milliárd hrivnyát különítenek el béremelésekre. A fizetések két szakaszban emelkednek – január 1-jétől 30%-kal, szeptember 1-jétől pedig további 20%-kal.
2025-ben a tanárok átlagkeresete 16 737 hrivnya lesz. Január 1-jétől 21 707 hrivnyára, szeptember 1-jétől pedig 25 037 hrivnyára emelkedik. Az emelés 470 ezer tanár bérét érinti.
Ugyanakkor a tanári fizetések alacsonyabbak lesznek, mint Ukrajna egészében 2026-ban, ami a kormány becslése szerint 30 032 hrivnyára fog emelkedni.
A tanárok fizetése Ukrajnában a legalacsonyabbak közé tartozik. Az oktatási szektorban a fizetés Ukrajnában 2025 júliusában 16 ezer hrivnya volt, míg az ukrajnai átlag 26,5 ezer hrivnya volt.
Az ukrán kormány elkészítette a 2026-os költségvetés tervezetét, amelyben a GDP 18,4%-át kitevő hiánnyal számolnak, és jelentősen növelik a védelmi kiadásokat – jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök.
A 2026-os költségvetési tervezet 2,8 ezer milliárd hrivnya (67 milliárd dollár) bevétellel és mintegy 4,8 ezer milliárd hrivnya kiadással számol a Telegramon közzétett miniszterelnöki közlemény szerint.
Most egész Ukrajnának vagy a hadseregben vagy a hadseregért kell dolgoznia. Ez tükröződik a 2026-os állami költségvetésben is – fogalmazott Szviridenko.
A költségvetés legfontosabb prioritása a biztonság, a védelem és a társadalmi ellenállóképesség.
Ukrajna jövőre mintegy 447 milliárd hrivnyával tervezi növelni költségvetési bevételeit, bár a miniszterelnök nem részletezte az ehhez szükséges intézkedéseket. Az állami bevételek legnagyobb részét a védelemre fordítanák: a védelmi kiadások 168,6 milliárd hrivnyával nőnének, így elérnék a 2,8 ezer milliárd hrivnyát, ami a GDP mintegy 27,2%-a.
A kormány emellett 44,3 milliárd hrivnyát tervez elkülöníteni a hazai fegyvergyártásra.
Az orosz–ukrán háború költségei a negyedik évébe lépve tovább emelkednek. Ukrán tisztviselők szerint
a háború napi költsége jelenleg 172 millió dollár,
szemben az egy évvel ezelőtti 140 millió dollárral.
Mivel az állami bevételek nagy részét a hadseregre fordítják, Ukrajna továbbra is erősen támaszkodik a külföldi pénzügyi segélyekre a szociális és humanitárius kiadások fedezésére. A pénzügyminisztérium közlése szerint a költségvetési tervezet jövőre mintegy 2,1 ezer milliárd hrivnya (50 milliárd dollár) külföldi finanszírozással számol.
Az ország azonban nehézségekbe ütközik a partnereitől származó pénzügyi támogatás mozgósításában. Az Egyesült Államok, amely korábban Ukrajna legnagyobb támogatója volt, Donald Trump elnök hivatalba lépése óta csökkentette hozzájárulásait. Jelenleg az Európai Unió Ukrajna legnagyobb pénzügyi támogatója.
A kormány tárgyalásokat folytat az EU-val, a G7 országokkal, a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és más partnerekkel a jövő évi finanszírozásról. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter becslése szerint a 2026-os költségvetés finanszírozatlan hiánya 16 milliárd euró.
A Minisztertanács ülésén több régió számára további 5 milliárd hrivnyát különítettek el az újjáépítési projektekre. A pénzt kórházak, iskolák és infrastruktúra javítására fordítják, közölte Telegram-bejegyzésében Denisz Smihal miniszterelnök március 7-én.
Elmondása szerint 5 milliárd hrivnya került elkülönítésre. 150 projektről van szó az Európai Beruházási Bankkal közös program keretében. Ezek kórházak, iskolák és óvodák felújítása és építése 12 régióban.
Többek között:
5,2 milliárd UAH-t különítenek el egy kísérleti projektre, amely öt település átfogó helyreállítását célozza. Borogyanka a kijevi régióban, Trosztyanec Szumi régióban, Cirkuni a harkivi régióban, Poszad-Pokrovszke a herszoni régióban és Jahidne a csernyihivi régióban. A több mint 5 milliárd hrivnyát jelentős javításokra és új lakások építésére fordítják ezekben a kistérségekben. Helyreállítjuk, korszerűsítjük a hő-, gáz- és vízellátást, elvégezzük a közlekedési és szociális infrastruktúra rekonstrukcióját.
További 3,3 milliárd UAH-t különítettek el különösen fontos projektekre az orvostudomány területén. A pénzeszközöket elsősorban az Ohmatdit, a kijevi Rákkutató Intézet, az Endokrin Sebészeti Központ, a kijevi gyermekkardiológia, az egyetemi orvostudomány fejlesztése és más rendkívül fontos projektek fejlesztésére fordítják. A források elosztása az állami beruházási reform keretében történik. Döntés született, amely lehetővé teszi az Asset Tracking and Management Agency (ARMA) számára, hogy több mint 1,8 milliárd UAH-t utaljon át Ukrajna újjáépítésére.
A pedagógusok 2025-től havi bérpótlékot kapnak, szeptemberben az összeg tovább fog növekedni – jelentette be pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy 2025. január 1-től havi tanári bérpótlékot vezetnek be 1000 hrivnya összegben. Ugyanezen év szeptember 1-jétől 2000 hrivnyára emelik a kifizetéseket minden tanár számára.
„Ez a döntés része azoknak a támogatásának, akik ma olyan fiatalokat tanítanak és nevelnek, akik Ukrajna jövőjét építik. Hálásak vagyunk az ukrán tanároknak és pedagógusoknak az önzetlen munkájukért, nekik köszönhetően a háború ellenére is gyermekeink százezrei folytathatják tanulmányaikat és részesülhetnek minőségi oktatásban” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
A kormány keddi ülésén 180,1 millió hrivnyát különített el az állami költségvetés tartalékalapjából a fogságból szabadultak és a még fogságban lévők családjainak megsegítésére, számolt be Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek reintegrációjáért felelős minisztériuma.
„A dokumentum 129,2 millió hrivnyáról rendelkezik a politikai foglyok, civil túszok és hadifoglyok családjainak nyújtott éves állami pénzügyi támogatására. Minden fogságban eltöltött évért 100 000 hrivnya összeget fizetnek ki az ilyen személyeknek” – áll a közleményben.
50,9 millió hrivnyából 100 000 hrivnya egyszeri állami pénzügyi segélyt fizetnek ki az orosz hadifogságból szabadultaknak.
Az összeget a Reintegrációs Minisztérium a megjelölt személyek bankszámlájára utalja át.
Akcióterven dolgozik az ukrán kormány, hogy hazacsábítsa a háború elől elmenekült nőket és gyermekeiket. A kabinet aggodalma nem alaptalan, komoly munkaerőpiaci hatásai lehetnek annak, ha nem járnak sikerrel. A cégek már most érzik az elmenekültek hiányát.
Jelen állás szerint 2,8 millió munkaképes korú nő döntött úgy az orosz invázió kezdete óta, hogy elhagyja az országot. Ha Kijev egyiküket sem tudja rávenni a hazatérésre, az az ország háború előtti éves bruttó hazai termékének 10 százalékába kerülget – vélekedik Alexander Isakov, a Bloomberg Economics közgazdásza.
Ez évi 20 milliárd dollár, azaz 6,9 ezermilliárd forint, miközben az Európai Unió által javasolt négyéves segélycsomag évente 12,5 milliárd eurót hozhat a kijevi konyhára.
Akcióba lendült az ukrán kabinet
A problémával természetesen az ukrán kormány is tisztában van. Ezért is jelentette ki a közelmúltban Tetyana Berezhna gazdaságiminiszter-helyettes, hogy személy szerint győzelemnek élem meg azt is, ha az ukrán családok Ukrajnában egyesülnek, nem pedig külföldön. A legfontosabb feladat most Ukrajna, az ukrán kormány számára, hogy a nők és a gyermekek visszatérjenek Ukrajnába a férjükhöz.
A 18 és 60 év közötti férfiak többsége a sorozás miatt nem hagyhatja el az országot. Ennek fényében persze nem is meglepő, hogy az ukrán menekültek 68 százaléka nő. Ha pedig a kiskorúakat kivesszük a képletből, értelemszerűen még nagyobb a nők aránya.
A kormány már dolgozik ösztönzőkön, amelyekkel visszavezethetnék a nőket az ukrán munkaerőpiacra. Tervezik például egy új munkaügyi törvény bevezetését, a nemek közötti bérszakadék csökkentését, valamint támogatást nyújtanának a fronton harcolók házastársainak vállalkozás alapításához.
A hazatérési vágy idővel halványulhat
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) több tanulmányában is foglalkozott azzal, hogy felmérései alapján a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránok túlnyomó része vissza akar térni a hazájába egy nap, de csak minden tizedik ukrán tervezi ezt a közeljövőben megtenni.
A korábbi menekültválságok – például a szíriai – azt kapcsán az INHCR azt figyelte meg, hogy a menekültek hazatérési vágya idővel elhalványult.
Pontosan ettől tart az egyik vezető ukrán gyógyszeripari vállalat, a Farmak vezérigazgatója, Volodimir Kosztjuk is.
Valahogyan meg kell próbálnunk visszahozni őket Ukrajnába, mert már látjuk, minél tovább vannak külföldön az emberek, annál kevésbé akarnak visszatérni – nyilatkozta a Reutersnek.
A Farmak a háború előtti évben, 2021-ben közel 3000 alkalmazottat foglalkoztatott és több mint 7 milliárd hrivnya, azaz közel 66 milliárd forint bevételt könyvelhetett el. A háború azonban sok mindent megváltoztatott a cég működése tekintetében is. A frontvonal közeléből Kijevbe kellett átköltöztetni a vállalat kutatólaboratóriumát és személyzetét. A beosztottak száma is jelentősen visszaesett, különösen a szakképzett laboratóriumi dolgozókból szenved hiányt a cég.
A Gazdasági Stratégiai Központ ukrán kutatóintézet márciusban tett közzé egy kutatást, amely alapján az Európában menedéket kérő nők kétharmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A munkaerőhiány ráadásul csak az érem egyik oldala. Gazdasági szempontból sokszorosan fájó pont lehet Ukrajnának, ha nem tudja hazacsábítani a külföldre menekült asszonyokat, hiszen demográfiai és fogyasztói szempontból is problémát jelent többek között, ha végül nem térnek vissza.
A kormány hat települést jelölt meg, amelyek újjáépítése kísérleti jelleggel „átfogóan és új elvek szerint” valósul meg – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök.
A szóban forgó települések a kijevi régióban Borogyanka és Moscsun, a Szumi régióbeli Trosztyanyec, Herszon régióban Poszad-Pokrovszke, Harkiv régióban Cirkuni és a Csernyihiv régióbeli Jahidne.
„Az idei gyors újjáépítési tervnek öt prioritása van. Valójában több száz különböző projektről van szó, több száz városról és településről, ahol egyidőben zajlik majd az újjáépítés.
Az egyik fő elv az „építs jobbat, mint volt”. Az említett városokban nem csupán némely épületet, építményt építenek újjá, hanem mindent – „rendszerszemléletű hozzáállással, új tervekkel és ezen települések teljes átalakításával”.
Smihal hozzátette: a kísérleti projekt megvalósítása nem azt jelenti, hogy az újjáépítés ne érintene más településeket.
„Országszerte már folyamatban van a helyreállítás. Ez a dokumentum a leghatékonyabb módszerek felkutatásáról szól, amelyek egyszerre biztosítják az átláthatóságot, a hatékonyságot, a rendszerességet és az újjáépítés gyorsaságát” – összegezte a kormányfő.
Az ukrán kabinet 4,6 százalékról 3,2 százalékra csökkentette a jövő évi gazdasági növekedési előrejelzését – közölte Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon.
A kabinet most már 28 százalékos inflációt jósol 2023-ra a korábban várt 30 százalékkal szemben – mondta. A jövő évi költségvetési hiány meg fogja haladni a bruttó hazai termék 20 százalékát − közölte a Bloomberg hírügynökség.
Jelenleg a belföldi menekültek elszállásolásáért járó kártérítés összege 450 hrivnya havonta személyenként.
Ezentúl nemcsak az állami és kommunális vállalatok, hanem jogi személyek, civil szervezetek, vallási szervezetek és mások is jogosultak kártalanításra a belső menekültek elszállásolásáért – számolt be az Ideiglenesen Megszállt Területek Reintegrációjáért Felelős Minisztérium.
A kompenzáció ma 450 hrivnya személyenként havonta, és a közüzemi díjak fedezésére kell fordítani.
„Egy másik alapvető változás: a rezsitámogatás kiszámításakor nem számítják be bevételként a menekültek elszállásáért járó kompenzációt. Ezért nem befolyásolja a támogatás mértékét és nem is csökkenti azt. Ezt az újítást a Szociálpolitikai Minisztérium dolgozta ki” – áll a közleményben.
Egyben hozzátették, október elsejétől ez az összeg a duplájára nő.
During my phone call with @ZelenskyyUa today, I expressed EU solidarity with Ukraine in the face of Russia’s criminal attacks on civilian infrastructure.@EU_Commission is stepping up support, including with partners, to support the restoration of power and heat in Ukraine.
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
