Ukrajna gazdaságának egyik meghatározó devizaforrása évek óta a külföldön dolgozó ukrán munkavállalók hazautalásai voltak. Az ukrán háború kitörése és az azt követő tömeges kivándorlás radikálisan átalakította a folyamatot.
Az ukrán munkavállalók hazautalásai a 2021-ben érték el a csúcspontot, 14 milliárd dollárt. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adatai szerint 2024 végére az ilyen átutalások volumene mindössze 9,6 milliárd dollárra csökkent, ami a legalacsonyabb érték 2017 óta.
A csökkenő tendencia már
2022-ben elindult, amikor a 2021-es rekord után az összeg 12,5 milliárd dollárra mérséklődött,
majd 2023-ban további csökkenés következett, 11,3 milliárd dollárra.
A 2024-es 9,6 milliárdos adat már egyértelműen a háború hatásainak következménye, hiszen a pénzáramlás az év utolsó negyedében érte el a mélypontot.
A decemberi beáramlás, amely hagyományosan az egyik legerősebb hónap, mindössze 815 millió dollár volt, 22 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A visszaesés januárban tovább gyorsult, és az első hónapban beérkezett 665 millió dollár már 20 százalékos csökkenést mutatott a 2024 januárjában regisztrált 830 millió dollárhoz képest.
Szakértők több tényezőt azonosítanak a csökkenés mögött. Egyrészt a háború következtében elindult migrációs hullám nemcsak menekülést jelentett, hanem hosszú távú demográfiai és gazdasági átrendeződést is.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 2024 végére 7,7 millió ukrán tartózkodott külföldön, ebből 5,3 millió az Európai Unióban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 februárjában kijevi látogatásán megerősítette, hogy
az EU-ban maradt ukránok száma elérte a 4,5 milliót, közülük 700 ezer gyermek.
A háború előtti időszakban az ukrán vendégmunkások gyakran egyedül mentek külföldre, családjaik otthon maradtak, ami ösztönözte a hazautalásokat. Azonban 2022 után a „külföldön dolgozunk, de Ukrajnában élünk” modell egyre inkább átalakult a végleges letelepedés irányába.
Bajban az idénymunkások
Az Ukrán Nemzeti Bank korábbi tanácstagja, Vitalij Sapran szerint az ukránok egyre inkább új hazájukban kezdik felépíteni életüket, ami csökkenti a hazautalások szükségességét.
A pénzmozgások visszaesését tovább fokozta az európai gazdaság lassulása és az infláció hatása.
A Közgazdasági Stratégiai Központ (CES) elemzése szerint különösen azok a vendégmunkások érintettek, akik nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, és szezonális munkákat végeznek. Az ő keresetük 2024-ben 3,1 milliárd dollárral csökkent, ami 27,9 százalékos visszaesés az előző évhez képest. Az ukrán jegybank által nyilvántartott nemzetközi pénzátutalási rendszereken, például a Western Unionon keresztül küldött összegek is meredeken csökkentek: 2025 januárjában mindössze 163 millió dollárt utaltak ilyen módon, ami 30 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 229 millió dollárhoz képest.
Vészesen megbillent a folyó fizetési mérleg
A hazautalások csökkenése nemcsak az egyéni háztartások pénzügyi helyzetére, hanem Ukrajna teljes makrogazdasági egyensúlyára is hatással van.
A háború előtt a külföldön dolgozó ukránok által hazautalt évi 12-14 milliárd dollár lényeges szerepet játszott az ország kereskedelmi mérlegének egyensúlyban tartásában.
2024-ben azonban a deficit jelentősen nőtt, mivel az árubehozatal továbbra is magas maradt, miközben a külső források elapadtak. Az Ukrán Nemzeti Bank közleménye szerint az ország folyó fizetési mérlegének hiánya 2024-ben elérte a 27 milliárd dollárt, amelynek pótlására egyre nagyobb mértékben támaszkodnak nemzetközi hitelekre és segélyekre. A külföldi támogatások azonban más csatornákon keresztül érkeznek, és nem jelennek meg a klasszikus hazautalási statisztikákban, így az NBU szerint a hivatalos pénzáramlásokat torzítják ezek a tényezők. Az adószabályozás változásai is fontos szerepet játszanak a hivatalos utalások visszaesésében.
A 2024-es ukrán adóreformok következtében egyre több egyéni vállalkozó és szabadúszó szakember tért át a kriptodevizák használatára, hogy elkerülje az adófizetést.
Az ukrán menekültek 2024-ben mintegy 15,1 milliárd zlotyt (majdnem 4 milliárd dollárt) fizettek be Lengyelország költségvetésébe.
A Család 800 plusz program keretében 2024-ben több mint 2,8 milliárd zlotyt (686,5 millió dollárt) fizettek ki 292 ezer ukrán állampolgárságú gyermek számára, akik Lengyelországban tartózkodnak. Ez körülbelül 4%-át tette ki az összes támogatásnak a program keretében. Ezzel párhuzamosan 794 ezer ukrán állampolgár fizetett társadalombiztosítási járulékokat, ami a biztosítottak 5%-át tette ki.
A Miniszteri Kabinet ezeket a forrásokat az állami költségvetésből különítette el az ukrán menekültek hazatérésének elősegítésére.
A kormány az állami költségvetésből 150 millió hrivnyát különített el a Nemzeti Összetartozás Minisztériuma számára az ukrán menekültek hazatérésének elősegítésére, jelentette be Tarasz Melnyicsuk, a kormány parlamenti képviselője március 4-én, kedden.
„A külföldön tartózkodó ukránok támogatását és az Ukrajnába való hazatérésüket elősegítő feladatok és intézkedések végrehajtásának biztosítása a program keretében a Gazdasági Minisztérium számára 2025-re az állami költségvetés általános alapjában biztosított költségvetési előirányzatokat 150,03 millió hrivnya értékben átutalni Ukrajna Nemzeti Összetartozás Minisztériumának az új költségvetési programra” – írta Melnyicsuk.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 116 millió eurós pénzügyi támogatást különít el az ukrán menekültek gyermekeinek lengyel iskolákban való oktatásának támogatására – olvasható az Európai Bizottság közleményében, számolt be az Ukrinform.
Megjegyezték, ennek a pénzügyi csomagnak mintegy 30 ezer ukrán iskolás beilleszkedését kell biztosítania a lengyel iskolarendszerbe.
„Az orosz agresszió 2022 februári kezdete óta Lengyelországban az emberek megnyitották szívüket és otthonukat az ukránok fogadására. A menekültek között sok a gyermek, további fejlődésük szempontjából fontos számukra az iskolai továbbtanulás lehetőségének biztosítása. A ma bejelentett pénzforrások a lengyel iskolákban tanuló ukrán iskoláskorú gyermekeket támogatják, segítve őket abban, hogy jobban beilleszkedjenek a társadalomba, és javítsák kilátásaikat a munkaerőpiacon”, jegyezte meg Roxana Minzatu, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.
Az új finanszírozási csomag kiegészíti a már kiutalt forrásokat: 96 millió eurót az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és 20 millió eurót a lengyel kormány különített el. A pénzt az alábbiakra költik el:
multikulturális asszisztensek alkalmazása;
tanárok képzése az ukrán gyerekekkel való foglalkozásra;
a pszichológiai támogatási rendszer fejlesztése.
Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy ez a támogatás hozzájárul az ukrán gyerekek jobb beilleszkedéséhez az európai társadalomba és jövőbeni munkaerő-piaci lehetőségeikhez.
A békekötéssel nem minden ország járna jól elemzők szerint, ugyanis az ukrán munkavállalók segítették Közép-Kelet-Európa gazdaságának fellendülését. Az orosz−ukrán háború lezárása azonban 4,3 millió menekültnek tenné lehetővé, hogy hazatérjen otthonába. Azonban ezek a dolgozók hiányoznának a régió gazdaságaiból, csökkentené a teljesítményüket, valamint növelné a munkanélküliség arányát.
Egy esetleges ukrajnai békekötés érzékenyen érintené a kelet-európai nemzeteket, ugyanis ha véget érne a háború, akkor ukrán munkavállalók milliói térnének vissza otthonaikba, így a befogadó országok munkaerőpiaca tovább szűkülne, és emelkedne az infláció. Mintegy 4,3 millió ukrán érkezett Közép- és Kelet-Európába a háború kezdete óta, akik miatt a régió országaiban tovább csökkent a munkanélküliség − írta a Reuters.
Azonban egy esetleges békemegállapodás esetén visszatérhetnének Ukrajnába, amely ugyan számukra pozitív fejlemény, Európa többi országának viszont demográfiai-gazdasági kockázatot jelent, közölte Bécsben Charlotte Ruhe, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közép- és délkelet-európai ügyvezető igazgatója az Invisso közép-kelet-európai fórumon.
Donald Trump azt ígérte, hivatalba lépése után véget vet az Oroszország és Ukrajna közötti ellenségeskedésnek, amely sokakat késztetett arra, hogy elgondolkodjanak a háború utáni jövőn. Ugyanakkor nem világos, hogy a megválasztott amerikai elnök hogyan éri el a békekötést, amely így hónapokig elhúzódhat.
A Raiffeisen Bank becslése szerint a közép- és kelet-európai gazdasági növekedés 2024-ben 2,2 százalékos volt, amely magasabb, mint az euróövezetben várható 0,8 százalék. Ehhez a növekedéshez hozzájárultak a háború miatt a régióba menekülő ukrán munkavállalók, akik egy 2022. márciusi európai uniós irányelv miatt kaptak jogot, hogy az Európai Unióban dolgozhassanak, akik segítették Közép-Kelet-Európa gazdaságának gyors növekedését.
Az Eurostat adatai szerint az Ukrajnából 2023 decemberéig az Európai Unióba menekülő 4,3 millió ember 22 százaléka Lengyelországban, 9 százaléka pedig Csehországban tartózkodott. A bécsi fórumon elhangzott, hogy több ország gazdasági sikereit elősegítették az ukrán menekültek, de hozzátették, hogy a háború befejeztével a hazatérők űrt hagynak a munkaerőpiacon, és kihívást jelent majd a pótlásuk.
Nagy a bizonytalanság
A Donald Trump által belengetett vámpolitika több ország gazdasági helyzetét nehezítheti, különösen azokét, akik magas államadóssággal rendelkeznek. Az Erste Group szerint Lengyelország, Románia és Szlovákia GDP-hez viszonyított adósságrátája tovább emelkedhet. Ezt a helyzetet az ukrán munkavállalók lehetséges kiesése növelné.
A lengyel központi bank felmérést készített novemberben az ukrán menekültek körében, amelyből kiderült, hogy mindössze két százalékuk térne haza egy éven belül Ukrajnába, de ha befejeződne a háború, ez az arány azonnal felugrik 59 százalékra.
Eközben Lengyelországban rekordalacsony szinten áll a munkanélküliség, ami tízszázalékos béremelkedést is eredményezett. Ugyanakkor a cseh kormány is arra figyelmeztetett, hogy a munkaerőhiány veszélyezteti a gazdaságot, és ez a tendencia a régió más országaiban is megfigyelhető.
A növekvő bérek és az infláció megnehezíti a központi bankok számára a kamatcsökkentést, valamint a dollárárfolyam növekedése is befolyásolja. Azonban a kamatlábak magasan tartása nyomást gyakorol a gazdaságra, és növeli az államadósságot.
Gunter Deuber, a Raiffeisen Bank kutatási vezetője szerint az infláció csökkenése egyáltalán nem biztos, de üteme Magyarországon és Romániában stagnál, míg Csehországban emelkedik, emiatt pedig nem várható nagyobb mértékű kamatcsökkentés. Viszont nem hiszi, hogy az ukrán munkavállalók valóban távoznának egy békekötés esetén, mert túl nagy a bizonytalanság.
Szakértők úgy vélik, hogy a háború lezárása esetén több ország profitálna az újjáépítésben való segédkezésnél, köztük leginkább Lengyelország – mint Ukrajnával szomszédos állam.
A 2024 végéhez közeledve mintegy 780 ezer ukrán áll hivatalos alkalmazásban Lengyelországban: 406 ezer férfi és 374 ezer nő, a legtöbben, közel 188 ezren a Mazoviai vajdaságban dolgoznak, aminek a székhelye Varsó – számolt be a minap az UNN hírügynökség a Wprostra hivatkozva.
A számok az év folyamán kisebb ingadozásokat mutattak: januárban még csak 755 ezer ukrán szerepelt a hivatalos munkaügyi adatokban, a nyáron néhány ezerrel csökkent ez a szám, mostanra pedig ismét emelkedett. Összehasonlításképpen: a háború kitörése előtt is több százezer ukrán dolgozott a nyugati szomszédban, de az akkori 500 ezres csúcs jóval elmaradt a mostanitól.
Minthogy a lengyel munkaerőpiac is nagy hullámvasúton ment keresztül a rendszerváltás óta, a tömegesen megjelent ukránok sok éven keresztül jól jöttek az országnak, főleg a Brexit előtti 10-15 évben, amikor rengeteg lengyel lépett be az angliai piacra, jobbára az építőiparban és a vendéglátásban. Sokáig ez a két ágazat állt az élen a lengyelországi ukrán munkaerő mozgását nézve is, csak az elmúlt másfél-két évben kezdett kicsit változni a kép: megjelentek az informatikai szakemberek, persze főleg a 40 év alatti korosztályokban.
Mostanában egyre több fodrász, boltos vagy futár beszéli anyanyelvként az ukránt. A lengyel kormány támogatásával néhány lengyel nagyvárosban vállalkozásindításban segédkező iroda is nyílt, egyre több ukrán jelentkezett már ezekben.
Kevésbé volt jellemző az ukránok arányának növekedése az oktatásban, ám itt is jelentős változásokat lehet megfigyelni. A lengyel felsőoktatási és tudományügyi minisztérium szerint most majdnem minden második felsőoktatási hallgató ukrán. A 2023–2024-es tanévre 19 900 ukrán hallgatót vettek fel Lengyelország valamelyik egyetemére, a tanév végén 45 ezren tanultak az országban.
Többségük, közel 11 900 diák magánegyetemen, 7 800 államin, 200 pedig egyházin végezte a tanulmányait. Az állami intézményekben tanulók speciális kedvezményekre is jogosultak, például családi vagy anyagi helyzetükre hivatkozva kérhetnek rektori ösztöndíjat, a tandíjnak sem a teljes összegét kell fizetniük, ha fizetős helyre jutottak be.
Ez a tömeg (a munkavállalók, a diákok, valamint a családtagjaik) természetesen számottevő tényezővé váltak a lakáspiacon. Vásárlóként és bérlőként is befolyással vannak az árakra és a beruházásokra is. Az országban meghatározó pozíciót elfoglaló Duna House lapunkkal azt közölte, hogy csak 2023-ban mintegy 30 ezer olyan tranzakcióról tudnak, amikor ukrán állampolgár vásárolt lengyelországi lakóingatlant. Nyilván idén további sok ezerrel bővült ez a szám, végleges adatok várhatóan 2025 első negyedévében lesznek.
Természetesen a lakásbérleti piacon is növelték a keresletet az ukránok, s ezt kihasználták a bérbeadók is. A bérleti díjak 10-15 százalékkal nőttek egy év alatt. A numbeo.com szerint jelenleg Varsóban havonta mintegy ezer eurónak megfelelő złotyt kell fizetni egy központban lévő egyhálós lakásért, de a külső kerületekben sem lehet megúszni a díjat 750 euró alatt egy hasonló ingatlanban. Ha nagyobb a család, akkor egy háromhálós, központban található otthonért könnyedén elkérnek 1800–1900 eurót, ugyanez a kategória kijjebb 1300 euró körül van.
Természetesen a fővárosban van a legtöbb munkalehetőség, míg az Ukrajnához közeli városokban (Lublin, Kielce, Rzeszow), a település mérete miatt is szerényebbek az ukránok esélyei. Viszont ha talál valaki munkát, akkor a bérleti díj 30-40 százalékkal is kisebb lehet – figyelhető meg a fenti grafikonunkon.
Mindeközben változott az ukránok elfogadottsága is Lengyelországban, méghozzá számukra rossz irányba, ami összefügghet azzal, hogy az ukránok akár alacsonyabb bérért is hajlandók dolgozni, mint a lengyelek, s emiatt feszültségek vannak a piacon. A CBOS helyi közvélemény-kutató őszi adatai szerint 2022-ben az orosz invázió utáni hetekben a megkérdezettek 94 százaléka támogatta az ukrán menekültek befogadását, de most ez az arány 53 százalékra esett egy folyamatos csökkenés eredményeként. Ez a folyamat 2023 tavaszán, az ukrán gabonaexporttal kapcsolatos vita elmérgesedése után gyorsult fel. A válaszadók kétharmada szerint a hadköteles korú ukrán férfiakat vissza kellene küldeni hazájukba. A rászoruló családok, különösen a gyermekek és az őket nevelő édesanyák azonban továbbra is szívesen látottak.
Téves az a vélemény, hogy az ukrán menekültek a lengyel adófizetők kárára élnek – mondta a Deloitte szakértője, Aleksander Laszek a Szabadság Rádiónak, amit az Unian ukrán hírügynökség szemlézett.
Szerinte másfél éves lengyelországi tartózkodás után az ukrán menekültek többsége önállóan tartotta el magát, bérmunkások és vállalkozók egyaránt. Ugyanakkor a katonai migránsok 80 százalékának Lengyelországban volt munkája, vagy távmunkában dolgozott Ukrajnában.
„A gazdasági integráció mértéke nagyon gyors volt. Ezt elősegítette, hogy a Lengyelországba érkező menekültek átlagosan magasan képzettek voltak, különösen az előző migrációs hullámhoz képest. Kezdetben azonban a képzettségi szintjük alatti munkakörökben voltak kénytelenek dolgozni” – jegyezte meg a szakértő, ugyanakkor cáfolta azt a mítoszt is, hogy az Ukrajnából érkező menekültek költségesek a lengyel gazdaság számára. Így az Eurostat adatai szerint 2024. szeptember végén csaknem 980 ezer ukrán menekült tartózkodott Lengyelországban. Ugyanakkor a migránsok által befizetett adók meghaladják az államtól kapott kezdeti támogatást.
„Becsléseink szerint a háborús migránsok beáramlása 0,7-1,1 százalékkal növelte a lengyel GDP-t. Ez a menekültáradat segített a lengyel gazdaságnak. (…) Ha globálisan beszélünk a menekültekről, akkor a lengyel gazdaság, a lengyel adófizetők és a lengyel vállalkozók egyértelműen profitáltak a lengyel piacra érkezésükből” – mondta Laszek.
Az újság szerint az az információ sem igazolódott be, hogy az ukránok elveszik a lengyelektől a munkát. Az Ukrán Vállalkozók Szövetsége szerint ugyanis Lengyelországban a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta Európában. Így az Állami Statisztikai Főigazgatóság szerint 2024. augusztus végén a munkanélküliségi ráta 5 százalék volt, a munkaügyi központokban csaknem 80 ezer üres állásra érkezett megkeresés.
A Csehországba áramlott háborús menedékkérők már több adót fizetnek be az államkasszába, mint amennyi támogatást kapnak. Az ukrán menekültek 5,7 milliárd koronával gyarapították a költségvetést.
A Csehországban tartózkodó ukrán menekültek negyedévről negyedévre egyre többet fizetnek be az államkasszába, 2024 első 9 hónapjában az adók és járulékok formájában befizetett összeg már 5,7 milliárd koronával (kb. 1 korona 1,6 harivnya) haladja meg az ukrán menekülteknek folyósított szociális támogatások nagyságát – közölte Jakub Augusta, a cseh munka- és szociálisügyi minisztérium szóvivője.
Először 2023 harmadik negyedében fordult többletbe a mérleg. Prága az orosz hadsereg 2022. februári inváziója óta összesen 20,7 milliárd korona humanitárius támogatást nyújtott az országba menekült ukrán állampolgároknak. Ez az összeg évről évre mérséklődik, 2022-ben még 8,7 milliárd korona kiadást jelentett, 2023-ban 6,96 milliárdot, idén augusztus végéig 4,99 milliárd koronára rúgott e tétel.
Az ukrán menekültek negyede igényel már csak segélyt
A támogatandók száma is csökken, míg tavaly augusztusban 96 500 pénzügyi segélyt folyósítottak, addig 2024 augusztusában már csak 51 400-at. A jelenleg fejenként átlagosan havi 7966 koronás segélyt már csak az ukrajnaiak alig negyede igényli.
Napjainkban mintegy 150 ezer, ukrán állampolgár által Csehországban létesített munkaviszonyt regisztrálnak, tény, hogy az általuk betöltött állások többsége nem igényel magasabb végzettséget. A 10,5 milliós Cseország az arányokat tekintve az ukránok egyik legnagyobb befogadója: napjainkban 383 300 ukrán polgárt regisztrálnak, ebből 95 400 fő 18 év alatti, 16 200 pedig nyugdíjas.
Kisinyovban november 7-én, az ukrán menekültek foglalkoztatására szolgáló első online platform bemutatójára kerül sor a városban megrendezett Állásbörzén.
A kezdeményezés célja a menekültek társadalmi és gazdasági integrációjának elősegítése, valamint foglalkoztatásuk elősegítése a moldovai társadalomban
– közölték a szervezők.
Az állásbörzére a helyi Gazdasági Oktatási Akadémia főépületében kerül sor – délelőtt 10 órától délután 2 óráig.
A DILO.MD egy olyan platform, amely összeköti a munkaadókat a jelöltekkel, leegyszerűsíti és felgyorsítja a moldovai vállalatok toborzási folyamatát, és segíti a menekülteket az álláskeresésben.
A platform széles körű hozzáférést biztosít az aktuális állásajánlatokhoz és szakmai kurzusokhoz, így fontos eszközévé válik a fiatal szakembereknek és az államnyelvet még nem beszélőknek, támogatja karrierfejlesztésüket és a moldovai munkaerőpiacon való alkalmazkodásukat.
Az állásbörzén bemutatásra kerülnek a moldovai cégek és szervezetek, valamint az ukrán menekülteket támogató nemzetközi szervezetek.
Litvániában 176 euró összegű, egyszeri pénzügyi támogatást biztosítanak az Ukrajnából újonnan érkezett menekülteknek, számolt be az LRT október 30-án.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) vilniusi irodája megjegyezte, hogy jelenleg csökkent az országba érkező ukrán menekültek száma, ugyanakkor Litvánia hetente több tucat ukránt fogad be.
„És mindenekelőtt anyagi segítségre van szükségük. Ezért a háború által kiszolgáltatott helyzetbe került menekülteket egyszeri pénzügyi támogatásban részesítjük a legszükségesebb kiadások fedezésére”, mondta Eitvydas Bingyalis, a litvániai Nemzetközi Migrációs Szervezet vezetője.
Támogatásban részesülnek Ukrajna vagy harmadik országok állampolgárai, akik először érkeztek Litvániába Ukrajnából, és legkorábban 40 naptári nappal ezelőtt lépték át az Európai Unió külső határát.
Segítségben részesülnek egy vagy több 18 év alatti gyermekkel érkezett egyedülálló szülők vagy gyámok, három vagy több 18 év alatti gyermeket nevelő családok, 18 év alatti fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok (támogatást biztosítanak a gyermekeknek és a felnőtteknek), várandós nők, 60 év felettiek, valamint a fogyatékkal élők.
