Téves az a vélemény, hogy az ukrán menekültek a lengyel adófizetők kárára élnek – mondta a Deloitte szakértője, Aleksander Laszek a Szabadság Rádiónak, amit az Unian ukrán hírügynökség szemlézett.
Szerinte másfél éves lengyelországi tartózkodás után az ukrán menekültek többsége önállóan tartotta el magát, bérmunkások és vállalkozók egyaránt. Ugyanakkor a katonai migránsok 80 százalékának Lengyelországban volt munkája, vagy távmunkában dolgozott Ukrajnában.
„A gazdasági integráció mértéke nagyon gyors volt. Ezt elősegítette, hogy a Lengyelországba érkező menekültek átlagosan magasan képzettek voltak, különösen az előző migrációs hullámhoz képest. Kezdetben azonban a képzettségi szintjük alatti munkakörökben voltak kénytelenek dolgozni” – jegyezte meg a szakértő, ugyanakkor cáfolta azt a mítoszt is, hogy az Ukrajnából érkező menekültek költségesek a lengyel gazdaság számára. Így az Eurostat adatai szerint 2024. szeptember végén csaknem 980 ezer ukrán menekült tartózkodott Lengyelországban. Ugyanakkor a migránsok által befizetett adók meghaladják az államtól kapott kezdeti támogatást.
„Becsléseink szerint a háborús migránsok beáramlása 0,7-1,1 százalékkal növelte a lengyel GDP-t. Ez a menekültáradat segített a lengyel gazdaságnak. (…) Ha globálisan beszélünk a menekültekről, akkor a lengyel gazdaság, a lengyel adófizetők és a lengyel vállalkozók egyértelműen profitáltak a lengyel piacra érkezésükből” – mondta Laszek.
Az újság szerint az az információ sem igazolódott be, hogy az ukránok elveszik a lengyelektől a munkát. Az Ukrán Vállalkozók Szövetsége szerint ugyanis Lengyelországban a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta Európában. Így az Állami Statisztikai Főigazgatóság szerint 2024. augusztus végén a munkanélküliségi ráta 5 százalék volt, a munkaügyi központokban csaknem 80 ezer üres állásra érkezett megkeresés.
A Csehországba áramlott háborús menedékkérők már több adót fizetnek be az államkasszába, mint amennyi támogatást kapnak. Az ukrán menekültek 5,7 milliárd koronával gyarapították a költségvetést.
A Csehországban tartózkodó ukrán menekültek negyedévről negyedévre egyre többet fizetnek be az államkasszába, 2024 első 9 hónapjában az adók és járulékok formájában befizetett összeg már 5,7 milliárd koronával (kb. 1 korona 1,6 harivnya) haladja meg az ukrán menekülteknek folyósított szociális támogatások nagyságát – közölte Jakub Augusta, a cseh munka- és szociálisügyi minisztérium szóvivője.
Először 2023 harmadik negyedében fordult többletbe a mérleg. Prága az orosz hadsereg 2022. februári inváziója óta összesen 20,7 milliárd korona humanitárius támogatást nyújtott az országba menekült ukrán állampolgároknak. Ez az összeg évről évre mérséklődik, 2022-ben még 8,7 milliárd korona kiadást jelentett, 2023-ban 6,96 milliárdot, idén augusztus végéig 4,99 milliárd koronára rúgott e tétel.
Az ukrán menekültek negyede igényel már csak segélyt
A támogatandók száma is csökken, míg tavaly augusztusban 96 500 pénzügyi segélyt folyósítottak, addig 2024 augusztusában már csak 51 400-at. A jelenleg fejenként átlagosan havi 7966 koronás segélyt már csak az ukrajnaiak alig negyede igényli.
Napjainkban mintegy 150 ezer, ukrán állampolgár által Csehországban létesített munkaviszonyt regisztrálnak, tény, hogy az általuk betöltött állások többsége nem igényel magasabb végzettséget. A 10,5 milliós Cseország az arányokat tekintve az ukránok egyik legnagyobb befogadója: napjainkban 383 300 ukrán polgárt regisztrálnak, ebből 95 400 fő 18 év alatti, 16 200 pedig nyugdíjas.
Kisinyovban november 7-én, az ukrán menekültek foglalkoztatására szolgáló első online platform bemutatójára kerül sor a városban megrendezett Állásbörzén.
A kezdeményezés célja a menekültek társadalmi és gazdasági integrációjának elősegítése, valamint foglalkoztatásuk elősegítése a moldovai társadalomban
– közölték a szervezők.
Az állásbörzére a helyi Gazdasági Oktatási Akadémia főépületében kerül sor – délelőtt 10 órától délután 2 óráig.
A DILO.MD egy olyan platform, amely összeköti a munkaadókat a jelöltekkel, leegyszerűsíti és felgyorsítja a moldovai vállalatok toborzási folyamatát, és segíti a menekülteket az álláskeresésben.
A platform széles körű hozzáférést biztosít az aktuális állásajánlatokhoz és szakmai kurzusokhoz, így fontos eszközévé válik a fiatal szakembereknek és az államnyelvet még nem beszélőknek, támogatja karrierfejlesztésüket és a moldovai munkaerőpiacon való alkalmazkodásukat.
Az állásbörzén bemutatásra kerülnek a moldovai cégek és szervezetek, valamint az ukrán menekülteket támogató nemzetközi szervezetek.
Litvániában 176 euró összegű, egyszeri pénzügyi támogatást biztosítanak az Ukrajnából újonnan érkezett menekülteknek, számolt be az LRT október 30-án.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) vilniusi irodája megjegyezte, hogy jelenleg csökkent az országba érkező ukrán menekültek száma, ugyanakkor Litvánia hetente több tucat ukránt fogad be.
„És mindenekelőtt anyagi segítségre van szükségük. Ezért a háború által kiszolgáltatott helyzetbe került menekülteket egyszeri pénzügyi támogatásban részesítjük a legszükségesebb kiadások fedezésére”, mondta Eitvydas Bingyalis, a litvániai Nemzetközi Migrációs Szervezet vezetője.
Támogatásban részesülnek Ukrajna vagy harmadik országok állampolgárai, akik először érkeztek Litvániába Ukrajnából, és legkorábban 40 naptári nappal ezelőtt lépték át az Európai Unió külső határát.
Segítségben részesülnek egy vagy több 18 év alatti gyermekkel érkezett egyedülálló szülők vagy gyámok, három vagy több 18 év alatti gyermeket nevelő családok, 18 év alatti fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok (támogatást biztosítanak a gyermekeknek és a felnőtteknek), várandós nők, 60 év felettiek, valamint a fogyatékkal élők.
Az ukrán menekültek számának csökkenése miatt a lengyel cégek egyre gyakrabban szembesülnek munkaerő-problémákkal, a betöltetlen állások száma pedig csak nő – számolt be az rbc.ua hírportál a Rzeczpospolita című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a probléma különösen az építőiparban és a termelő cégeknél súlyos, valamint a szállítás és a logisztika területén, ahol sok migráns dolgozik. A közgazdászok úgy vélik, hogy a helyzet súlyosbodhat, mert „a hasonló kulturális múlttal rendelkező országokból (például Ukrajnából és Fehéroroszországból) érkező bevándorlók lehetőségei fokozatosan kimerülnek, és a kormány megerősítheti a migrációs politikát, ami hatással lesz a munkaerő-beáramlásra a távolabbi országokból”.
Ezenkívül a lengyelországi demográfiai helyzet is hozzájárul a munkaerőhiány növekedéséhez.
Az energetikai helyzet romlása és a gazdasági viszonyok lassú normalizálódása a korábban vártnál nagyobb menekültáramlást eredményez 2024–2025-ben Ukrajnából, és a fokozatos visszatérés 2026-tól kezdődik – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) Inflációs jelentésére hivatkozva (2024. július).
A jelentés szerint 2024–2025-ben további menekültek külföldre áramlása várható (mintegy 400, illetve 300 ezer fő). Ezt a feltételezést az áprilisi előrejelzéshez képest rontja az ukrán energiarendszer jelentős tönkretétele, amely hosszú áramkimaradásokkal jár, és növeli a fűtési szezon kockázatait. „A mindennapi nehézségek mellett a gyakori áramkiesések negatívan érintik a termelési folyamatokat, ami csökkenti a gazdasági aktivitást és a munkaerő-keresletet, tovább serkenti a migrációt. A migrációt ráadásul a gazdasági feltételek magas biztonsági kockázatok miatti lassú normalizálódása fogja okozni” – áll a beszámolóban.
„Várhatóan 2026-ban megkezdődik a migránsok nettó visszatérése Ukrajnába, és fokozatos lesz (kb. 400 000 fő), mivel az új helyhez való alkalmazkodás fokozódik a hosszú külföldi tartózkodás, valamint az ukrajnai körülmények, többek között az áramszünetek miatt, bonyolultabb lesz, mint korábban gondolták. A belső menekültek száma is jelentős marad, mert a felmérések szerint jelentős részüknek nincs hova visszatérnie a jelentős pusztítások miatt” – jósolta az NBU.
„A gazdaság szerkezetében bekövetkező jelentős változások és a szakképzett munkaerő iránti igény növekedése a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek további erősödését vonja maga után, ami egyes ágazatokban a termelékenység növekedését meghaladó bérnövekedést ösztönöz majd a lakhatás, az infrastruktúra és a gazdaság élénkülése miatti munkahelyszám növekedése a menekültek aktívabb visszatéréséhez vezethet” – olvasható az NBU jelentésében.
Az Oroszországi Föderáció 2022-es teljes körű inváziója következtében ukránok milliói kényszerültek menedéket keresni az országon kívül.
Ezek közül sokan munkaképes és magasan képzett szakemberek. Nem mindenkinek sikerült azonban az új helyen tisztességes munkát találnia.
Az EU érdekelt az olcsó munkaerőben
A Gazdasági Stratégiai Központ tanulmánya szerint a 2024 márciusi adatok értelmében 4,9 millió ukrán tartózkodott Ukrajnán kívül a háború miatt. Körülbelül 4,3 millió ember rendelkezik az ideiglenes védelmi státusszal az uniós országokban. A legtöbb menekült Németországban (1,3 millió), Lengyelországban (951 600) és Csehországban (381 200) él.
Az európai országokat érdekeltek abban, hogy a munkaképes ukránok maradjanak a munkaerőpiacukon. Svenja Schulze, német gazdasági együttműködési és fejlesztési miniszter leszögezte, Németország nem fogja ösztönözni az ukrán menekültek visszatérését. Olaf Scholz német kancellár a brüsszeli csúcstalálkozón kijelentette, hogy több forrást fog követelni az EU-tól az ukrán menekültek eltartására. Lengyelország és Csehország is támogatta indítványát.
Csehország június 1-jén indította el a menekültek Ukrajnába való visszatérését segítő programot, amely novemberig tart, és több mint 400 embert érint. A visszatérni vágyók számára buszjegyet vásárolnak, vagy orvosi szállítást biztosítanak. Ez a szám azonban elenyésző a jelenleg Csehországban tartózkodó ukránok számához képest.
Alik Szahno a hollandiai ukrán menekültek nehéz életéről írt az RBC-Ukrajina hasábjain. Jelenleg több mint százezer ukrán él az országban, ebből 83 ezren vannak önkormányzati menhelyeken elhelyezve. A sürgősségi lakhatást biztosító menedékházak kihasználtsága elérte a 99,3%-ot. Idén azonban megnőtt a Hollandiában menedékjogot kérő ukránok száma. Az újonnan érkezők között vannak olyanok is, akik más uniós országokból költöztek át.
A hollandiai ukrán menekültek, akik nem találnak munkát, ingyenes szállásra és havi 260 eurós segélyre jogosultak.
Az EWL migrációs platform tanulmánya szerint egy ukránok átlagkeresete Hollandiában 1104 euró. A migránsok körülbelül 25%-a 1000 és 1499 euró között keres, egynegyedük pedig 500 eurónál kevesebbet keres.
Az ukránok fele készen áll a hazatérésre
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet májusban közzétett felmérése szerint a jelenleg a fent említette három országban élő ukránoknak csak a fele kész hazatérni. Kielégítő biztonsági helyzetet, működő infrastruktúrát, rendelkezésre álló lakásokat és a széleskörű háború befejezését követelik.
A munkaerőhiány csökkenti a GDP-t
Az állampolgárok haza nem térése jelentősen érinti az ukrán gazdaságot, amely GDP-je 2,7% és 6,9% közötti mutatóval csökkenhet évente, ahogy az a Gazdaságstratégiai Központ 2023. szeptemberi jelentésében szerepel. A Wall Street Journal jelentése szerint a mindössze 100 000 fős munkaerőhiány 0,5%-kal csökkenti Ukrajna GDP-jét.
„A következő évtizedben Ukrajnának további 4,5 millió munkavállalót kell bevonnia a munkaerőpiacra. Ahogy közeledünk a háború utáni újjáépítés korszakához, a munkaerő iránti igény csak nőni fog” – közölte az ukrán gazdasági minisztérium.
A Forbes.ua jelentése szerint az építőiparban a munkaerőhiány eléri a 40%-ot, és az ukrán fejlesztők már megkezdték a Globális Dél országaiból érkező munkaerő alkalmazását.
Mennyi lesz Ukrajna lakossága 10 év múlva?
Ella Libanova, a Demográfiai és Társadalomkutató Intézet igazgatója szerint 2033-ra Ukrajnában 1991 határain belül legfeljebb 35 millió állampolgár él majd. Ez az előrejelzés optimista.
Ella Libanova megjegyezte: „Felejtsük el, hogy 52 millió ukrán volt. Nem lesz több. A legoptimistább forgatókönyv szerint is csak 35 millióan leszünk 2033-ban, és ezek az előrejelzések Ukrajnára vonatkozóan az 1991-es határain belül. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy az összes menekült hazatér, vagy más országokból jönnek újak, Ukrajna lakossága továbbra is csökkenni fog”.
A lakosság létszámának 30 milliós szinten tartásához évente mintegy 300 000 migránst kell bevonni. Ez pedig felveti ezen emberek társadalomba való beilleszkedésének kérdését. Ella Libanova kifejtette: „Ha nem tudjuk biztosítani magunknak a szükséges munkaerőt, más országokból kell munkavállalókat meghívnunk. Ezek valószínűleg kevésbé fejlett országokból származnak majd. Általában ez a helyzet. Ha azonban Ukrajnában vonzó feltételek lesznek, akkor jöhetnek a lengyelek, a balti országokból, valamint Közép- és Nyugat-Európából – ez lehetséges.”
A mozgósított állampolgárok külföldi munkaerővel való helyettesítése általános gyakorlat a nagyobb háborúk időszakában. Például az első világháború végén több százezer külföldi munkavállalót toboroztak a francia hátországba.
A háború aktív szakaszának vége és a leszerelés kezdete után sok honvéd tér vissza a frontról. Fontos, hogy az állam hozzáértő politikát valósítson meg rehabilitációjuk és társadalmi integrációjuk tekintetében. Ez lehetővé teszi a honvédjeink számára, hogy visszatérjenek a normális életbe, és jelentős lendületet ad a gazdasági növekedésnek.
Soha nem látott mennyiségű ukrán állampolgár hagyta el szülőföldjét az orosz támadásokat követően 2022-ben. Az ENSZ menekültügyi ügynökségének becslése szerint 2024. február végéig 6,5 millióan kerestek új otthont szerte Európában és a világ más országaiban Ukrajnából. Becslések szerint tavaly a hazautalások összege 15,7 milliárd dollár körül alakult, amely elmarad a 2021-es 18 milliárdos rekordtól. A szakértő szerint a visszaesésnek több oka is van:
Egyrészt a 2022-es támadások után jóval többen hagyták el a családjukkal Ukrajnát, mint korábban, ráadásul az ország lakossága is jelentősen megcsappant, így csökkent a hazaküldött pénzek összege.
A másik, hogy a menekültek között most sokkal több volt a nő, valamint a gyerek és időskorú, akik számára az elhelyezkedés komoly akadályokba ütközött. Ők nagy valószínűséggel még nem tudnak nagy összegeket mozgósítani az otthon maradott családtagok részére.
Emellett az átutalások indításához szükséges adminisztratív feltételek is sok esetben nehezítették a pénzek Ukrajnába juttatását.
Ennek megoldására még 2022 szeptemberében sikerült egy megállapodást kieszközölni az Európai Bizottság és az Ukrán Nemzeti Bank között. A megállapodás rendelkezik az utalási költségek csökkentéséről, a díjak teljes összegének közzétételéről, ideértve a transzferdíjakat és a devizaárfolyam-különbözeteket is.
A Lengyelországban élő ukránok körében a polgárok 60%-a nem használta fel az Ukrajnában, az elmúlt évben megkeresett pénzt
A Gremi Personal nemzetközi munkaerő-közvetítő ügynökség elemző központja által az ukrán jegybank felkérésére végzett felmérés eredményei szerint 27%-nak volt megtakarított pénze, amit Lengyelországban költött el, 10%-uk a család pénzét költötte el, 3%-uk pedig online dolgoztak Ukrajnában. A felmérés ez év márciusa és májusa között készült, és 1315 ukrán vett részt benne, aki ügynökségen keresztül kapott munkát Lengyelországban.
Az elmúlt 12 hónapban az Ukrajnában megkeresett pénzt a megkérdezettek számának 40%-a használta fel. Közülük 53% nyilatkozott úgy, hogy a havi kiadásainak összege változott, 47%-uk nem változtatott a kiadásain.
„A kiadások összegét megváltoztatók 20%-a szerint ez a lengyelországi munkahely megjelenésével függ össze. 15%-uk elismerte, hogy elfogyott az Ukrajnában megkeresett pénze. 4% veszítette el online állását Ukrajnában, és 4% mondta azt, hogy a rokonok nem támogatják őket. A többség nem nevezte meg az okot – 57%” – áll a tanulmányban.
A felmérés során megkérdezték a válaszadókat a lengyelországi munkaviszonyuk idején fennálló helyzetükről is: 38%-uk már dolgozott az országban, 18%-uk átmenetileg munkanélküli volt, de munkát keresett, 9%-a diák vagy szakmunkástanuló, 3%-a online dolgozott, 2%-a háztartásbeli, 26%-a más státusszal rendelkezett.
Az ügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán állampolgárok 60 százaléka nem használja fel az Ukrajnában megkeresett pénzét. Ez valószínűleg azt jelzi, hogy már alkalmazkodtak a lengyelországi élethez, és a menekültvédelmi program meghosszabbítása okán még nem tervezik a hazatérést.
Az állami szálláshelyeken tartózkodók pénzbeli támogatását hetente 220 euróról 38,8 euróra csökkentették.
A dublini kormány indoklása szerint az intézkedéssel az ír támogatásokat összhangba hozzák a más uniós tagállamokban folyósított összegek szintjével. Az ukrajnai háború nyomán Írországba menekült mintegy százezer ukrán állampolgár csaknem fele él az ír állam által biztosított szállásokon, így például külön erre a célra kijelölt hotelekben és panziókban.
Az a 19 ezer ukrajnai menekült, akiknek ír állampolgárok biztosítottak szállást, továbbra is 220 eurót kapnak hetente.Írországban egyre nagyobb gond a menedékkérők elszállásolása, miközben az ország lakásínséggel is küzd. Tavaly december óta az ország bevándorlási hatósága sátrakban kénytelen elhelyezni új érkezőket. Az 5,3 milliós Írország azon országok egyike, amely lakosságarányosan a legtöbb ukrajnai menekültet fogadta be.
Az Effective Aid Ukraine nevű, ukrajnai menekülteket segélyező szervezet élesen bírálta a juttatások megkurtítását. Hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés főleg idősebbeket és az anyákat fogja sújtani, akik gyermekeik nevelése miatt nem tudnak munkát találni.
„Az ír nép reagálása rendkívül nagylelkű volt, ahogy az ír kormányé is, ez a csökkentés azonban ellentétben áll ezzel a nagylelkűséggel” – világított rá Tom McEnaney, a segélyszervezet alapítója az RTE közszolgálati műsorszolgáltatónak.
Az ír központi statisztikai hivatal szerint mintegy 23 ezer ukrajnai menekült már elhagyta az országot.
