2025 júliusában az ukrán állampolgárok a lengyel társadalombiztosítási rendszerben (ZUS) biztosított személyek mintegy 5%-át tették ki, és elsősorban a szolgáltatási szektorban, az oktatásban, valamint alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben dolgoznak. Ez jelentős növekedést jelent a 2015-ös 0,5%-os arányhoz képest – közölte a Lengyel Gazdasági Intézet.
Jelenleg mintegy 1,51 millió ukrán migráns tartózkodik legálisan Lengyelországban. Közülük 964,4 ezren ideiglenes védelemben részesülnek, 482,6 ezren ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, míg 57,7 ezren állandó tartózkodási engedélyt kaptak.
A lengyel óvodákban és iskolákban 295,5 ezer ukrán gyermek tanul, a felsőoktatási intézményekben pedig 47,5 ezer ukrán hallgató folytat tanulmányokat.
A felnőtt migránsok 39%-a egyszerű vagy közepes szakképzettséget igénylő munkát végez. További 30%-uk fiatal nő, akik az elmúlt négy évben érkeztek az országba, és főként a szolgáltatási szektorban és az oktatásban dolgoznak.
A felnőtt ukránok 16%-a nem dolgozik – ők munkanélküliek vagy gazdaságilag inaktívak, többségük nő, akik kevesebb mint négy éve élnek Lengyelországban. További 15% olyan fiatal, aki több mint négy éve tartózkodik Lengyelországban, és különböző munkakörökben dolgozik.
Összesen 854,2 ezer ukrán állampolgár van bejelentve a lengyel társadalombiztosítási rendszerbe (ZUS).
Manapság az ukránok tapasztalat nélkül is találhatnak munkát, de a távmunkában betölthető pozíciókért folytatott verseny jelentősen megnőtt. Az IT szektor veszít korábbi vonzerejéből, ugyanakkor új igények jelennek meg, többek között a mesterséges intelligencia szakemberei iránt. A cégek egyre több veteránnak és diáknak kínálnak munkát, és az átlagfizetések is emelkedő tendenciát mutatnak. Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdetével megnőtt a katonai toborzás és a veteránpolitikával kapcsolatos betöltetlen állások szerepe.
Mely iparágak keresnek manapság a legaktívabban munkaerőt?
A Work.ua humánerőforrás portál szerint jelenleg több mint 100 000 állásajánlat található a platformon, és ezek száma az évszaktól függően változik. A legaktívabb időszak őszre esik, míg az ünnepek előtt hagyományosan csökken a betöltetlen álláshelyek száma.
A legtöbb betöltetlen álláshely a kiskereskedelem, a szállodaipar és a vendéglátás, a nagykereskedelem és az orvostudomány területén van. A legnagyobb munkaadók közé tartoznak az Avrora, a Fora, a Nova Posta, az EVA, a NOVUS, az ATB és a Szilpo kereskedelmi láncok. Meg kell jegyezni az Ukrán Védelmi Erők jelentős számú ajánlatát is – jelenleg közel 10 000 állásajánlatot tettek közzé a portálon.
Ugyanakkor az IT szektorban, különösen a fejlesztők, web-designerek és tesztelők körében, valamint az irodavezetés és a turizmus területén is észrevehetően csökken az ajánlatok száma.
Távmunka: nagy kereslet és kemény konkurencia
Bár a távmunka továbbra is népszerű a jelöltek körében, a portálon található állásajánlatoknak csak mintegy 6%-a vonatkozik a „távmunkára”. Az ilyen pozíciók iránti kereslet többszörösen meghaladja a kínálatot – a konkurencia 5-6-szorosa az átlagos szintnek.
Regionális megoszlás szerint a betöltetlen álláshelyek számában Kijev és a kijevi régió vezet – a teljes szám körülbelül egyharmada (33%, azaz több mint 35 ezer ajánlat). Mennyiségben a következők a Dnyipropetrovszk (kb. 8%) és a Lemberg régió (kicsivel több mint 8%).
Online vagy hagyományos foglalkoztatás?
Ukrajnában a munka szervezésének leggyakoribb formája továbbra is a hagyományos vállalaton belüli jelenléti munka. A megkérdezett cégek 93,5%-a választotta ezt a foglalkoztatási formát, számolt be az RBC-Ukrajina a 2024–2025-ös nagyszabású munkaerőpiaci kutatás eredményeire hivatkozva.
A rugalmas munkaidőt a munkáltatók 14,4%-a, a távmunkát pedig 14%-uk alkalmazza. Ugyanakkor a műszakos munkavégzést a megkérdezett vállalkozásoknak csak 2,4%-a alkalmazza, a távmunkát pedig 0,9%-uk.
A távmunkát leggyakrabban az információs és telekommunikációs szektorban alkalmazzák – 21,8%, valamint az oktatásban – 20,6%. Ez a formátum az aktív harci cselekmények, az infrastruktúra lerombolása, a lakosság evakuálása és a munkavállalók életét fenyegető veszélyek miatt vált szükségessé. Ilyen körülmények között a távmunkára is alkalmas vállalkozások alkalmazkodtak a realitásokhoz, hogy támogassák a vállalkozások működését, különösen a frontvonalbeli régiókban – Luhanszk (80%), Donyeck (65,6%) és Herszon (60,9%) megyékben.
A szállítmányozási és raktározási ágazatokban a munkáltatók 20,2%-a, az átmeneti szállásadás és vendéglátás ágazatokban pedig 19,5%-a alkalmaz rugalmas munkaidőt.
A részmunkaidős foglalkoztatást illetően a munkáltatók 42,9%-a biztosítja ezt a lehetőséget alkalmazottainak. Ez leggyakrabban Mikolajiv (63,8%) és Zsitomir (58,6%) régiókban gyakorolják. Ezzel szemben Kijevben és Dnyipropetrovszk megyében a legalacsonyabb az ilyen munkaadók száma – 21,4%, illetve 31,4%.
A munkanélküliek körében végzett felmérés eredményei szerint a többség (55,6%) a teljes munkaidős állást részesíti előnyben. A válaszadók egyharmada (32,9%) részmunkaidőben, 21%-uk pedig távmunkában szeretne dolgozni.
A felmérést az Állami Foglalkoztatási Központ végezte Ukrajna összes ellenőrzött területén 54 677 vállalat körében 2024. december 17. és 2025. január 31. között. A válaszadók főként közép- és nagyvállalatok vezetői és HR-szakemberei voltak.
Változások a munkáltatók megközelítéseiben
A munkaadók a követelmények és a motivációs mechanizmusok megváltozásával alkalmazkodnak az új realitásokhoz. Jelenleg a betöltetlen álláshelyek közel fele (45%) nem igényel előzetes tapasztalatot, és a vállalatok hajlandóak betanítani és átképezni a jelölteket.
Azonban van egy tendencia, miszerint több funkciót kombinálnak egy pozícióban. Például a munkáltató egy idegen nyelvet beszélő menedzsert választ két külön alkalmazott – egy menedzser és egy fordító – helyett.
Ami az IT-szektort illeti, az még mindig a 2022–2024-es globális technológiai vállalatoknál, például a Meta, a Microsoft és az Amazonnál bekövetkezett leépítések után lábadozik. Ez kiélezett versenyt teremt mind a hazai, mind a globális munkaerőpiacon.
A rugalmas munkaidő és a távmunka iránti kereslet folyamatosan növekszik: a Work.ua felhasználóinak körülbelül 18%-a keres távmunkában betöltendő állásokat, bár lényegesen kevesebb az ajánlat, mint a jelentkező.
A háború tönkreteszi Ukrajna munkaerőpiacát, az országban legalább 5 millió ember veszítette el az állását – jelentette ki Tetyana Berezsna gazdasági miniszterhelyettes egy nemzetközi konferencián, számolt be vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Berezsna a lengyel–ukrán gazdasági fórumon felszólalva elmondta: „a háború tönkreteszi Ukrajna munkaerőpiacát. A harcok ott folynak, ahol 10 millió munkavállalót foglalkoztattak. Legalább 5 millió ember veszítette el állását.”
A gazdasági miniszterhelyettes szavai szerint már mintegy 7 millió ember hagyta el az országot a háborús cselekmények miatt, ami jelentősen befolyásolta a munkanélküliségi ráta növekedését. Jelenleg a kormány munkájának egyik kiemelt prioritása a gazdaság stabilizálása, helyreállítása, a munkaerőpiac fejlesztése, az állampolgárok otthonaikba történő visszatérése – tette hozzá. A szomszédos Lengyelországban jelenleg mintegy 1,5 millió ukránra vonatkozik az ideiglenes védelmi program – emlékeztetett Tetyana Berezsna.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta 404 ezer ukrán állampolgár kapott munkanélküli státuszt.
Mint ismeretes, az elmúlt évtizedben a lényegesen magasabb bérek és a vízumkövetelmények könnyítése okán tömegesen özönlöttek az ukrán munkavállalók az Európai Unió országaiba.
Az európai országok pedig örömmel fogadták őket, mivel azok az állások, amelyekre az ukránok jelentkeztek, nem voltak eléggé jól megfizetve a helyi munkavállalók számára, többek között az építő- és autóiparban, az élelmiszergyártás és a nehézipar területén.
Február 24-ét követően ezek közül a munkások közül sokan hazatértek, hogy megvédjék hazájukat az oroszok inváziójától, amely hamarosan munkaerőhiányhoz vezetett az iparilag fejlett európai országokban.
A Reuters alkalmazottai Lengyelország és Csehország cégvezetőivel, vállalkozóival, ipari szervezetek képviselőivel és közgazdászokkal folytatott tárgyalásokat, akik kijelentették, az ukrán munkások távozása a költségek jelentős növekedéséhez és a gyártási megrendelések és az építési munkák végrehajtásának késedelméhez vezetett.
Mint ismeretes, hogy Oroszország február 24-i inváziójáig az ukránok alkották a külföldi munkavállalók legnagyobb csoportját Közép-Európában. Ipari kereskedelmi csoportok adatai szerint csak a már említett Lengyelországban és Csehországban mintegy 600, illetve több mint 200 ezer ukrán állampolgár dolgozott hivatalosan.
Az ország 19 000 vállalatát képviselő „Lengyelországi munkaadók” kereskedelmi csoport úgy véli, hogy a háború kezdete óta mintegy 150 000 ukrán munkás, többségében férfi hagyta el Lengyelországot. Az Európai Központi Bank a múlt hónapban bejelentette, hogy az ukrán menekültek hulláma valószínűleg csökkenti a munkaerőhiányt az eurózónában, viszont az iparilag fejlett, az eurózónán kívüli országokban úgy néz ki az ellenkezője van kialakulóban.
Ennek az az oka, hogy a több százezer ukrán menekültek zöme nők és gyerekek, és nem alkalmasak a betöltetlen állásokra. Az állás gyakran fizikai terheléssel jár, például az építőiparban, a gyártásban vagy az öntödékben, ahol törvény szabályozza, hogy a nők mekkora súlyt emelhetnek fel.
Ráadásul a hirtelen kialakult férfi munkaerőhiány különösen komoly probléma számos vállalatnál, amelyek megpróbálnak talpraállni a pandémia okozta gazdasági következményeit követően, most pedig az energiahordozók drágulásával és inflációval szembesültek.
„Az ukrán munkavállalók elvesztése fokozta a problémákat, amelyekkel a cégek szembesültek” – jelentette ki Radek Spikar, a Cseh Ipari Szövetség alelnöke. „A cégek azt mondják, hogy már nem tudják kielégíteni az üzleti ügyfelek igényeit, ezért késik a termékek szállítása és bírságokat kénytelenek fizetni”.
A Lengyel szélenergia-szövetség a kormányhoz fordult azzal a kéréssel, hogy engedélyezze a szélparkok befejezésének elhalasztását. „Sok ukrán munkavállaló, többek között, akik az építőipari cégeknél dolgoznak, akik a zöld energiával kapcsolatos projekteket valósítják meg, hazautaznak harcolni hazájukért” – áll a Szövetség közleményében. – Üresek lettek az építkezések”.
A GDP 30%-át kitevő ipari termeléssel foglalkozó Csehország az EU iparilag fejlett országa, Lengyelország pedig szorosan mögötte, 25%-kal.
Az orosz invázió kezdetéig a német Hofmann Personal munkaerő-toborzó cég több mint ezer ukrán jelöltet várt, akiknek májustól júniusig kellett volna Csehországba érkezniük, hogy az autóiparban, a logisztikában és a termelési ágazatban vállaljanak munkát. Azok a cégek számára, amelyek ezeket a munkásokat alkalmazták, jelenleg gondot okoz a megüresedett állások betöltése.
A vállalatok vezetői és a kereskedelmi csoportok azt állítják, hogy az ukrán munkavállalók távozásának következményei különösen Európa fejlődő országaiban érzékelhetőek, mivel ez a régió kevésbé automatizált, mint például az Európai Unió fejlettebb gazdaságai, többek között Németország.
Ez különösen igaz az építőipar, az ipari feldolgozási és a közlekedési szektorra, ahol a férfi munkások dominálnak, és ahol a Lengyelországban foglalkoztatott ukránok körülbelül 30%-a dolgozott – írja a Business Insider Polska. A BNP Paribas bank becslései szerint a háború előtt az építőiparban dolgozók 11%-a, a fuvarozásban pedig 13%-a volt ukrán.
Michal Dybula, a BNP Paribas bank vezető közgazdásza megjegyezte, a gazdasági adatokra és a nemzeti vállalatok képviselőivel való találkozásokra hivatkozva, az ukrán munkások elvesztése nyilvánvalóan károkat fog okozni az Lengyelország, az EU hatodik legnagyobb gazdaságában, legalábbis rövid távon, bár a következmények mértékét még korán értékelni.
A gyártók számára a humán erőforrás kérdése egy sorban áll a többi problémával: az energiaköltségekkel, amelyek folyamatosan növekednek, a háború miatti anyagellátással, és a szállítási láncokban a világjárvány miatti elhúzódó akadozásokkal. A termelői árindex – a vállalatok inflációs mutatója – júniusban Lengyelországban csaknem 25,6%, Csehországban pedig 28,5% volt.
Annak érdekében, hogy megbirkózzanak a válsággal, egyes vállalatok béreket emelnek, hogy bevonzzák a helyi munkavállalókat, és megszabaduljanak az ukránok versenytársaitól, akik még mindig az országban tartózkodnak. A munkaerőhiány arra kényszerítette a vállalatokat, hogy átgondolják munkamódszereiket, és azokhoz az országokhoz forduljanak, mint például Mongólia és a Fülöp-szigetek, viszont a nyelvi, logisztikai és vízumproblémák megnehezítik a megüresedett állások betöltését.
