Az Ukrán Nemzeti Bank úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a magánszemélyek közötti kimenő átutalások havi 150 ezer hrivnyás határát, számolt be a szabályozó sajtószolgálata.
Elmondták, hogy a döntést számos tényező figyelembevételével hozták meg:
a fizetési jogszabályok megsértői számára kiszabott bírság összegének növeléséről szóló törvény elfogadása;
memorandum megalkotása a pénzforgalmi szolgáltatások piacának működésének átláthatóságáról, amelyhez a bankok abszolút többsége csatlakozott;
a fizetési tranzakciók felügyeletének rendszerei működésének javítása a jegybank követelményeivel és ajánlásaival összhangban;
a rendvédelmi szervek aktív tevékenysége a bűnözői sémák azonosítása és megállítása területén;
a Nemzeti Bank koncepciót dolgozott ki a fizetési műveletek fokozott ellenőrzését igénylő személyek nyilvántartására.
„Tavaly anomáliás ugrást regisztráltunk az egyéni számlák közötti átutalások volumenében, amely mára a szabályozói korlátozások bevezetése, az esés problémájára felhívó jegybank kommunikáció, valamint a memorandum végrehajtása miatt csökkent. A nyitott fizetési kártyák számának gyors növekedésének rövid távú trendje, amelyet tavaly szeptember-októberben regisztrálunk, megszűnt”, áll a közleményben.
A Portal már a tizedik bank, amely saját kezdeményezésére szüntette meg banki tevékenységét anélkül, hogy jogi személyét megszüntették volna.
Az ukrajnai bankok száma 60-ra csökkent. Ezt az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) sajtószolgálata közölte szerdán, március 26-án.
Az NBU visszavonta a banki engedélyt és törölte a Portal bank adatait az állami banki nyilvántartásból.
A Portal már a tizedik bank, amely saját kezdeményezésére szüntette meg banki tevékenységét anélkül, hogy jogi személyét megszüntették volna.
2025. február 1-jén a bank az eszközök mértéke alapján az utolsó helyet foglalta el – 268 millió hrivnyával. A banknak nem voltak pénzeszközei sem természetes, sem jogi személyek számára.
Az Ukrán Nemzeti Bank kísérleti projektet készít elő a digitális hrivnya bevezetésére. Ez egy harmadik, alternatív formája lesz a készpénz és a nem készpénz mellett – jelentette ki Olekszij Saban, az Ukrán Nemzeti Bank elnökhelyettese interjújában.
„Egy megjegyzéssel kezdem, hogy ez nem elektronikus pénz, hanem digitális pénz. Az elektronikus pénz természetében és valószínűleg céljában is más”, mondta.
Saban megjegyezte, hogy a jegybank még nem hozott döntést a digitális hrivnya kibocsátásának megkezdéséről. A fizetési szolgáltatásokról szóló törvényben van egy cikkely, amely bevezeti az ilyen típusú nemzeti valutát – az e-hrivnyát, a készpénzzel és a nem készpénzzel együtt.
„Most már digitális is lehet a hrivnya. Nem azt állítjuk, hogy ez lesz az egyetlen pénznem, és az állampolgár maga döntheti el, hogy használja-e vagy sem. Ha nem akarod, ne használd. A hrivnya harmadik formája egy alternatíva”, mondta.
„Másodszor, a digitális pénz programozhatósági lehetőséget biztosíthat, például amikor bizonyos feltételek teljesülése esetén automatikusan megtörténik a fizetés”, mondta.
Például állami támogatási programok. Az eVidnovlennya programból származó pénz építőanyagokra költhető. Az eKnyiha segítségével pedig csak könyvet vásárolhat. Most a bankok ezt úgy oldják meg, hogy különböző számlákat nyitnak vagy különböző kártyákat bocsátanak ki.
„De, ha például az üzlet adminisztrációs területén bizonyos termékek kódolva vannak: ez építőanyag, ez pedig könyv, akkor sokkal könnyebb, ha ezen a pénzen van egy jelzés, hogy csak építőanyagot lehet fizetni. Akkor ebből a pénzből nem tudod kifizetni a Snickerst és a Coca-Colát”, mondta Saban.
Miután a kereskedő megkapta a célirányú hrivnyát, a pénztárcáján lévő jelzés törlődik, és ezeket a pénzeszközöket szokásos készpénzes és nem készpénzes pénzeszközként használhatja fel.
„Ez egy nem készpénzes dolognak és a készpénz analógjának szimbiózisa”, tette hozzá.
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrán Nemzeti Bank kísérleti projektet készít elő a digitális hrivnya bevezetésére. Ez egy harmadik, alternatív formája lesz a készpénz és a nem készpénz mellett – jelentette ki Olekszij Saban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1742395260
[modified] => 1742381121
)
[title] => A Nemzeti Bank kísérleti projektet készít elő a digitális hrivnya bevezetésére
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=58266&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58266
[uk] => 58231
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 58232
[image] => Array
(
[id] => 58232
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285.jpg
[original_lng] => 56297
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/151285.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1742373921:12
[_thumbnail_id] => 58232
[_edit_last] => 12
[views_count] => 642
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 17
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Sürgős
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 597658
[1] => 597659
[2] => 585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => digitális hrivnya
[1] => Olekszij Saban
[2] => Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
)
)
[3] => Array
(
[id] => 57990
[content] =>
Ukrajna devizatartaléka februárban 6,7 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, és március elsején 40,1 milliárd dollárt tett ki a valutaeladások és az adósságtörlesztések miatt – közölte az ukrán jegybank (NBU).
Az NBU szerint februárban 255 millió dollár folyt be a devizában kibocsátott államkötvényekből, ugyanakkor 341,6 millió dollárt fizetett a devizaadósság kezelésére és visszafizetésére. Ebből 275,3 millió dollár ment a Világbanknál fennálló adósság visszafizetésére, 54,1 millió dollár az egyéb nemzetközi hitelezőivel szembeni kötelezettségek teljesítésére és 12,2 millió dollár a devizában kibocsátott állampapírokra.
Ezenkívül Ukrajna 428,9 millió dollárt fizetett vissza a Nemzetközi Valutaalapnak. Bár meglepőnek tűnik, de Ukrajna devizatartaléka jelentősen nőtt a háború alatt a külföldi segélyeknek köszönhetően: tavaly márciusban és decemberben rekordot ért el 43,8 milliárd dollárral. Kijev nagymértékben függ a nyugati országok pénzügyi támogatásától, mivel saját bevételeit katonai szükségletekre fordítja.
Nagyot nőtt az ukrán államadósság
Miközben a nemzetközi támogatások nélkülözhetetlenek voltak Ukrajna működőképességének fenntartásához, az ország államadóssága történelmi csúcsra emelkedett. A Fitch Ratings adatai szerint 2024 végére Ukrajna államadóssága elérte a GDP 90,8 százalékát, míg 2023-ban ez az arány 84,4 százalék volt.
Ez a növekedés a gyengülő hrivnyának, a megnövekedett költségvetési hiánynak és a belső hitelek magas kamatainak köszönhető. Az NBU idén januárban 14,5 százalékra emelte az alapkamatot, ami az államadósság finanszírozását rendkívül költségessé tette. Az NBU szerint Ukrajna devizatartaléka 4,9 hónap importot fedez.
Ukrajna Nemzeti Bankjának Igazgatósága úgy döntött, hogy 15,5%-ra emeli az alapkamatot, és módosítja a kamatpolitikai műveletek paramétereit. Ezen döntések célja, hogy támogassák a megtakarítások vonzerejét hrivnyában, fenntartsák a valutapiac stabilitását, és kontrollálják az inflációs várakozásokat, ami lehetővé teszi, hogy az infláció fokozatosan visszatérjen 5%-osra.
A közlemény szerint az NBU korábbi intézkedései a kamatpolitika szigorításával megállították a hrivnya betétek kamatait csökkentő trendet, és az ukrán államkötvények (OVDP) kamata viszonylag aktívan reagált az alapkamat emelésére. Ez támogatta a keresletet a hrivnyás eszközökre.
Továbbá, a hrivnyában történő megtakarítások vonzerejének fokozása érdekében az NBU módosította a kamatpolitikai műveletek paramétereit. Így 2025. április 4-től:
A különbözet az alapkamat és a három hónapos betéti tanúsítványok kamata között 1 százalékponttal nő.
A különbözet az alapkamat és az overnight hitelek kamata között szintén 1 százalékponttal nő.
A bankok számára bővülnek a lehetőségek, hogy pénzt helyezzenek el három hónapos betéti tanúsítványokban.
A tényleges infláció kismértékben meghaladta a Nemzeti Bank 2025. januári Inflációs jelentésben közzétett előrejelzéseit.
Ukrajnában az infláció januári 12,9%-ra gyorsulását az előző év azonos időszakához képest az adminisztratívan szabályozott árak emelkedése és a költségek növekedése okozta, különös tekintettel az energiaellátásra és a munkaerőköltségekre, számolt be az Ukrán Nemzeti Bank február 12-én, szerdán a 2025. januári inflációs rátával kapcsolatban adott interjújában.
„Az árak dinamikájának az előrejelzéstől való eltérésének fő oka az áruk és szolgáltatások szabályozott árának, valamint a piaci szolgáltatások költségének jelentősebb növekedése a termelési költségek, többek között az energiaellátás és a munkaerőköltségek további emelkedése, valamint az adó- és szabályozási változások volt” – áll a kommentárban.
A jegybank megjegyezte, hogy a nyers élelmiszerek árai 11,8%-kal emelkedtek éves szinten, a feldolgozott élelmiszerek 15,9%-kal. A nem élelmiszertermékek ára 4,3%-ra gyorsult, a szolgáltatások költségeinek növekedési üteme 14,2%-ot tett ki.
Az árak növekedésének felgyorsulása a nyersanyagok beszerzési árának, valamint a vállalkozások villamosenergia-, munkaerő- és logisztikai termelési költségeinek növekedésével magyarázható.
Januárban a szabályozott árak éves szinten 17,5%-kal emelkedtek. Ezzel párhuzamosan az alkohol árának további kiigazítása miatt a jövedéki termékek ára is emelkedett, a dohánytermékek pedig valószínűleg a jövedéki adók várható emelése miatt drágultak.
Az üzemanyagárak 12,1%-kal emelkedtek éves szinten.
Emellett drágultak a gyógyszerek, a gyógyászati kellékek és a felszerelések. A helyi telefonhívások ára is emelkedett. A Nemzeti Bank a januári áremelkedést decemberhez képest az alapanyagok drágulásával, a jövedéki adók emelkedésével és a logisztikai problémákkal magyarázza.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) csökkentette az árfolyam-változások kezelésére szánt devizát, és csökkentette a dollár árfolyamát.
A NBU a február 3–7 közötti héten összesen 454,79 millió dollárt adott el a devizapiacon. Ez 21,1%-kal kevesebb, mint az előző heti adatok.
A devizapiacot az NBU valutaeladásai egyensúlyozzák. Az NBU reagál a piaci helyzetre, és beavatkozásainak árfolyamát emeli vagy csökkenti. Az aukciók eredményeként a központi bank hivatalosan meghatározza az árfolyamot.
A múlt héten a dollár árfolyama visszaesett a december eleji szintre. Egy hét alatt a dollár 25 kopijkával csökkent, 41,47 hrivnyára.
A háború ellenére Ukrajna gazdasága tovább élénkül, az egy főre jutó GDP túllépte a háború előtti szintet – jelentette be pénteken Andrij Teljupa gazdasági miniszterhelyettes, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Teljupa elmondta, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) egy olyan gazdasági mutató, amely az egy főre jutó áruk és szolgáltatások átlagos termelésének szintjét méri egy országban egy bizonyos időszak, általában egy év alatt. Kiszámítása az ország teljes GDP-jének a lakossághoz viszonyított aránya.
Ez a mutató lehetővé teszi az ország lakossága átlagos jóléti szintjének felmérését, valamint a különböző országok vagy régiók gazdasági fejlődésének összehasonlítását. A magasabb egy főre jutó GDP általában magasabb életszínvonalat jelez.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szerint az ukránok reálbére (az inflációt is figyelembe véve) 2024 harmadik negyedévében 7,2 %-kal haladta meg a háború előtti szintet.
Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint Ukrajna gazdasága 28,8 %-kal esett vissza a háború első évében, 2022-ben. A következő 2023-as évben viszont a gazdaság már 5,5 %-kal nőtt.
2024 tizenegy hónapjában az ukrán bankok összesen 44,52 milliárd hrivnyát fizettek profitadóként, ami 1,7-szer több, mint 2023 azonos időszakában. Ezt az Opendatabot platform közölte, hivatkozva az Ukrán Nemzeti Bank adataira.
A közlemény szerint a fenti összegből rekordmagas, 7,05 milliárd hrivnya adókötelezettség esik novemberre, miután a banki adókulcs 25%-ról 50%-ra emelkedett.
A teljes összegből több mint a fele, 4,47 milliárd hrivnya (63%) az idegen tőkével rendelkező bankoké.
Összességében a bankok adófizetés előtti nyeresége 175,6 milliárd hrivnyát tett ki, ami 12%-kal több, mint 2023 hasonló időszakában.
Ugyanakkor 11 bank 388 millió hrivnya veszteséget könyvelt el. Jelenleg az ukrán bankok 18%-a veszteséges.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) kijelentette, hogy az ukránok kártyáit nem fogják blokkolni a gyakori készpénzfelvétel miatt. Korábban ilyen információ jelent meg a médiában.
Az ukránok banki számláit nem blokkolják a gyakori (három alkalomnál több havonta történő) készpénzfelvételek miatt.
Ezt az NBU jelentette be, cáfolva azt az információt, amelyet nemrégiben terjesztett néhány honlap és Telegram-csatorna.
A szabályozó hozzátette, hogy a bankok, fizetési és pénzügyi intézmények a pénzügyi ellenőrzés törvényi keretei között vizsgálják ügyfeleiket, a kockázatorientált megközelítést alkalmazva.
