Az Ukrán Nemzeti Bank nem vei el az új adózási kezdeményezések bevezetését abban az esetben, ha újabb forrásokra lesz szüksége a költségvetésnek – áll az Ukrán Nemzeti Bank 2024. októberi jelentésében, írta a Jevropejszka Pravda.
A makro-előrejelzés becsléseinek alapja az egyes adók (többek között a hadiadó, a bankok és nem banki pénzügyi intézmények nyereségadója stb.) kulcsának emelésére vonatkozó jogszabályi, és a jövedéki adókulcsok felülvizsgálatával kapcsolatos módosítások.
A jelentés adatai szerint a többletköltségvetési igények esetén ezek fedezetének forrása a jelenlegi kulcsok emelése vagy új adók bevezetése lehet.
A Nemzeti Bank adatai szerint az ilyen kezdeményezések paramétereiktől függően eltérő hatással lehetnek az inflációra.
A Nemzeti Bank megjegyezte, hogy a közvetlen adók többnyire semleges hatásúak, mivel a magasabb költségvetési kiadások inflációt elősegítő hatása kompenzálja a lakossági fogyasztás korlátozását.
A Nemzeti Bank törvénytervezetet nyújtott be a Legfelső Tanácsnak az ukrán váltópénz nevének megváltoztatásáról, jelentette be Danyilo Hetymancev, a pénzügyi bizottság vezetője. Ha a törvénytervezetek támogatást kapnak a parlamentben, kopijka helyett a sahi jelenik meg Ukrajnában. A már meglévő pénzérméket ugyanakkor nem vonják ki a forgalomból, az párhuzamosan forgalomba maradnak a sahival.
A törvénytervezetek elfogadása nem jár többletköltséggel.
„A független Ukrajna pénzforgalmában a sahi lehetővé teszi az ukrán nemzeti valutát az agresszor országgal összekötő utolsó kötelékek megszakítását és a monetáris reform végleges befejezését. Valójában, ez az 1990-es évek elején volt tervbe véve, amikor a sahi váltóérme vázlatai készültek, és az első kísérleti minták is elkészültek a pénzverdében”, áll Andrij Pisnij, a Nemzeti Bank vezetője indítványában.
A jogszabály-módosításra való javaslattétellel igen, de törvénytervezeteket önállóan regisztráló joggal nem rendelkező jegybank felkérte Ruszlan Sztefancsukot, a parlament elnökét, hogy kezdeményezze a Nemzeti Bank által kidolgozott javaslatok parlamenti megfontolásra történő benyújtását.
A dokumentum számos ukrán törvény módosításáról rendelkezik: az Ukrán Nemzeti Bankról, a tőkepiacokról, a nyugdíjellátásról és az Adótörvényről.
„A Nemzeti Bank 20 millió érme verését tervezi 2025-ben. És most már csak rajtunk múlik, hogy szovjet kopijka vagy ukrán sahi lesz forgalomban” – áll Pisnij levelében.
A tényleges fogyasztói infláció augusztusban éves viszonylatban 7,5%-ra gyorsult, a növekedés egyik fő tényezője az élelmiszerinfláció felgyorsulása volt az aszály miatti kínálatcsökkenés következtében – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) makrogazdasági és monetáris jelentésére hivatkozva (2024 október).
A jelentés szerint az NBU becsléseinek megfelelően szeptemberben emelkedett az infláció. A közzétett adatok szerint az éves infláció 8,0% körüli szintre gyorsult. Ahogy az NBU megjegyezte, augusztusban az alapvető inflációs nyomás is nőtt. A maginfláció éves szinten 6,5%-ra nőtt a júliusi 5,7%-ról éves szinten. Ez a dinamika megelőzte az NBU júliusi előrejelzésének pályáját, elsősorban a feldolgozott élelmiszerek gyors drágulása miatt, ami a nyersanyagok drágulásának másodlagos hatásai az energiaellátásra és a fizetésekre a termelési költségek növekedése miatt következett be. Az inflációs várakozások azonban általában stabilak maradtak.
Augusztusban az élelmiszer-infláció a nyerstermékek árának emelkedése következtében, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatti élelmiszer-kínálat csökkenése miatt jelentősen felgyorsult. A feldolgozott élelmiszerek ára is gyorsabban nőtt, mind az élelmiszer-alapanyagok drágulása, mind a vállalatok energiaellátási és a munkaerő bérköltségeinek további emelkedése miatt – derült ki az NBU jelentéséből.
Az NBU szerint a legtöbb nem élelmiszertermék ára gyorsabban emelkedett, elsősorban az árfolyamtényező hatására. A ruhák és cipők ára viszont gyorsabban csökkent, valószínűleg az import és az ukrán gyártású termékek közötti verseny fokozódása miatt. A szolgáltatások áremelkedési üteme az üzleti termelési költségek nyomására némileg gyorsult.
Az üzemanyagárak növekedése mérséklődött augusztusban a bőséges üzemanyagkészletek és a világpiacon a vártnál alacsonyabb olajárak közepette. Az alkoholos italok árai egyre lassabban csökkentek. A dohánytermékek drágulása némileg mérséklődött, de áraik – többek között az árnyéktermékek elleni küzdelem hatására is – meglehetősen nagy ütemben növekedtek. Emellett felgyorsult a gyógyszeripari termékek, gyógyászati cikkek és berendezések árnövekedése, valószínűleg az árfolyamtényező miatt – áll az NBU beszámolójában. A korábbiakhoz hasonlóan az inflációt az egyes lakossági lakás- és kommunális szolgáltatások díjemelési moratóriuma korlátozta.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint Ukrajnában a fogyasztói árak 0,6%-kal nőttek 2024 augusztusában. Az éves infláció 7,5%-ra gyorsult. Az éves infláció csak tavaly augusztusban volt magasabb (8,6%).
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A szezonális tényezők hatására 2024 szeptemberében nőtt a nettó devizakereslet Ukrajnában, miközben az augusztusi jelentős nemzetközi támogatások lehetővé tették a devizaeladás növelését a hiány kompenzálására – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) makrogazdasági és monetáris jelentésére (2024 október) hivatkozva.
Az NBU elemzése szerint „a devizapiaci stabilitás fenntartása és a túlzott árfolyam-ingadozások megelőzése érdekében az NBU 3,2 milliárd dollárra emelte a nettó devizaárbevételt, és további intézkedéseket hozott az improduktív tőkekiáramlás megakadályozása érdekében”.
Az NBU szerint a hrivnya árfolyama a piaci tényezők hatására mindkét irányban ingadozott, de gyakorlatilag az augusztusi szinten maradt. A készpénz és a hivatalos devizaárfolyamok közötti különbség a hónap során nem haladta meg az 1,0 %-ot.
„A jelentős összegű nemzetközi pénzügyi támogatás augusztusi érkezése emellett hozzájárult az NBU azon képességének erősödéséhez, hogy stabil helyzetet tartson fenn a devizapiacon” – szögezte le az NBU.
Augusztusban Ukrajna jelentős mennyiségű nemzetközi támogatást kapott – több mint 8 milliárd dollárt, amelyből 3,9 milliárd dollárt az USA és 4,2 milliárd dollárt az Európai Unió adott. Ukrajna szeptemberben nem kapott segélyt.
Az NBU 2024 szeptemberében 3,214 milliárd dollárt adott el bankközi valutában, ami 19,9 %-kal több, mint augusztusban (2,679 milliárd dollár). De a dollár árfolyama 41,19-ről 41,16 hrivnya/dollárra csökkent.
Az EBRD úgy vélte, hogy a dollár elmúlt évi 12,7 %-os növekedésének egyik fő oka az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatások szüneteltetése volt.
2024. október 1-től az Ukrán Nemzeti Bank havi 150 000 hrivnya korlátot állított be a magánszemélyek kártyákról kártyákra történő utalásaira (más néven P2P, C2C).
Emlékeztetőül, a főbb módosítások a következők:
A korlát az egy adott banknál történő számlára vonatkozik a magánszemélyek számára.
A határérték nem vonatkozik azon önkéntesek számlájára, akik megfelelnek a határozatban meghatározott feltételeknek, és akiknek az igazolt forrásból származó havi jövedelme meghaladja a megállapított keretösszeget.
Az IBAN-adatokat használó műveletek nem korlátozottak.
Az NBU szerint a banki ügyfelek 98%-a olyan havi utalásokat hajt végre, amelyek nem haladják meg a meghatározott összeget, ezért a megállapított korlátozások semmilyen módon nem érintik pénzügyi tevékenységüket.
Az Ukrán Nemzeti Bank cáfolta a banki ügyfelek számláira vonatkozó további korlátozások terveiről szóló információkat. Erről az NBU sajtószolgálata számolt be a Telegramon.
A Nemzeti Bank hangsúlyozta, hogy a bankok, pénzforgalmi és pénzintézetek továbbra is kizárólag a pénzügyi monitoringról szóló jogszabályok és az NBU követelményei keretein belül működnek.
„Az Ukrán Nemzeti Bank jelenleg nem tervez további korlátozásokat a banki ügyfelek számláira vonatkozóan. Ez az információ nem igaz!” – mondta a szabályozó.
A közösségi oldalak és egyes sajtóorgánumok megbízhatatlan információkat terjesztenek az NBU állítólagos terveiről, amelyek szerint „határokat állítanak fel a kártyára érkező pénzeszközöket illetően, s ha azok meghaladják a banki ügyfelek bevételét, akkor a számlákat zárolják.”
A pozitív dinamikát a nyugati országokból származó jelentős bevételek okozzák, amelyek meghaladták az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) nettó valutaértékesítését és Ukrajna adósságfizetését.
Az augusztusi eredmények szerint Ukrajna nemzetközi tartalékai 13,7%-kal nőttek, és szeptember 1-jén 42,3 milliárd dollárt tettek ki. Erről az NBU számolt be.
Az NBU emlékeztetett arra, hogy augusztusban 8,5 milliárd dollárt helyeztek el a kormány valutaszámláin. Ebből az összegből több mint 4,5 milliárd dollár a Világbanktól érkezett.
A bankközi nettó devizaeladás ugyanakkor közel 2,7 milliárd dollárt tett ki, amely 18,4%-kal csökkent júliushoz képest.
Az államadósság kiszolgálására és törlesztésére 724,1 millió dollárt fizettek devizában, ebből:
266,0 millió dollár – a Világbank felé fennálló tartozás kiszolgálása és visszafizetése;
239,9 millió dollár – tranzakciók végrehajtásához kapcsolódó kifizetések (OZDP);
130,1 millió dollár – kifizetések állami ügyletekre;
88,1 millió dollár – kifizetés más nemzetközi hitelezőknek.
Emellett Ukrajna 392,4 millió dollárt fizetett a Nemzetközi Valutaalapnak.
Szintén augusztusban az átértékelések miatt 443 millió dollárral nőtt a pénzügyi eszközök értéke.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) korlátozta az ukrán bankok kártyahasználatát külföldön – számolt be a szabályozó sajtószolgálata.
A korlátozások szigorítása az alábbi termékek és szolgáltatások külföldön való vásárlására vonatkozik: órák, ékszerek, ezüsttárgyak, drágakövek és érmék.
Az Ukrán Nemzeti Bank havi 100 000 UAH-nak megfelelő összegű limitet állapított meg az ukrán bankok által devizában vezetett bankkártyákkal való külföldi fizetésekre, az 5094-es (drágakövek, fémek és ékszerek), az 5944-es (karórák, ékszerek és ezüsttárgyak), 5972 (érme- és bélyegüzletek) kereskedőkódú tranzakciókra.
„Az intézkedés szükségességét a szabályozó a bankok és fizetési rendszerek bevonásával elvégzett elemzése is megerősítette. A felmérés kimutatta, hogy a banki nemesfémek Ukrajnán kívüli vásárlására vonatkozó, a jegybank által a hadiállapot idején bevezetett korlátozást megpróbálták elkerülni” – áll a közleményben. Egyúttal bevezetik a külföldi ingatlanokkal foglalkozó ügynökökkel és menedzserekkel folytatott műveletek korlátozását.
A 6513-as kereskedőkóddal végzett tranzakciókra (ingatlanügynökök és menedzserek) 500 000 UAH-nak megfelelő havi limit van beállítva. Az ezzel a kóddal végzett tranzakciók kezelési díjak, szállásdíjak és kapcsolódó díjak kifizetésére szolgálnak.
„Az 500 000 UAH-ban megállapított limit figyelembe veszi az Ukrajnán kívül tartózkodó vagy külföldön kiránduló ukránok szükségleteit, és megfelel az ilyen műveleteket végző bankok ügyfeleinek 98%-ának. Lehetővé teszi annak megakadályozását, hogy megkerüljék a jegybank az ilyen műveletekre vonatkozó korlátozásait, és ezáltal elkerülhető lesz a tőke jelentős volumenű kiáramlása Ukrajnából” – szögezte le a szabályozó.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) jövőre a kopijkák helyett új sah pénzérméket vezet be, ami nem igényel többletköltséget – jelentette ki csütörtökön Andrij Pisnij, az NBU vezetője a LIGA.net portálnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pisnij elmondta: „Ha a parlament támogatja az idei kezdeményezésünket, már 2025 első felében forgalomba hozzuk az új érméket.” Amint megjegyezte, ez az ötlet egyszerűen csak a maga idejére várt. „És azt hiszem, eljött ez az idő. Mert abszurdum, hogy az ukrán pénzforgalomban a teljes körű háború harmadik évében megmarad valami, ami összeköt bennünket a gyarmati múlttal. Végül is a kopijka most kizárólag a „mocsárvidéken” (Oroszországban), Fehéroroszországban, a Dnyeszteren túl és nálunk maradt meg” – tette hozzá.
A jegybanki elnök elmondása szerint az NBU úgy döntött, hogy újjáéleszti az ukrán pénzérme sah elnevezését, hogy helyreállítsa az ukrán monetáris rendszer igazságát, és megtisztítsa a monetáris szuverenitást a Moszkvával való legkisebb rokonságtól is. „Ideje újraéleszteni! Mert itt az ideje, hogy visszaadjuk Ukrajnának mindazt, amit az orosz megszállók igazságtalanul elloptak tőlünk és megcsonkítottak. Hiszen az Ukrán Népköztársaság idejében is voltak hrivnya és sah” – mutatott rá.
Andrij Pisnij arról is beszámolt, hogy Ukrajna függetlenségének 1992 tavaszi visszaállítása után szóba került a sah érmék Ukrajna monetáris forgalmába való visszahelyezésének lehetősége, és vázlatok készültek a váltó pénzérmékről – 1, 5, 10 és 25 sah –, de az ötlet nem valósult meg.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) egyelőre nem tervezi 5 ezer hrivnyás bankjegyek forgalomba hozatalát, most a legmagasabb címlet 1 ezer hrivnya – jelentette ki csütörtökön Andrij Pisnij, az NBU vezetője a LIGA.net portálnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a jegybanki elnök elmondta: „Jelenleg ezt nem tervezzük. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi címletek teljes mértékben megfelelnek a mostani helyzetnek.”
A kis névértékű kopijkák forgalomból történő kivonását firtató kérdésre Andrij Pisnij azt válaszolta: „Ez egy külön kérdés, amit folyamatosan elemzünk, a pénzérmék forgalmát figyelembe véve jelenleg nincs ilyen döntés.”
