Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) kijelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem gyakorol nyomást az ukrán szabályozóra, és nem követeli a hrivnya leértékelését – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Vaszil Furmanra, az NBU igazgatótanácsi tagjára hivatkozva.
A jelentés szerint Furman elmondta, hogy az IMF konstruktív párbeszédet folytat az ukrán féllel az árfolyamnak a jelenlegi piaci helyzethez való alkalmazkodóképességéről. „Ez nem a nyomásgyakorlásról szól, hanem a partnerségről” – jegyezte meg. Ukrajna és az IMF szakmai konzultációkat folytat, elemző értékeléseket és forgatókönyveket cserélnek a devizapiaci helyzet alakulására vonatkozóan – emlékeztetett. „Az IMF hatalmas tapasztalattal rendelkezik a makrogazdasági stabilitás területén, és ezek a konzultációk hasznosak számunkra” – mutatott rá.
Furman hangsúlyozta, hogy az IMF-fel folytatott program nem a hrivnya dollárral szembeni leértékeléséről szól, hanem az árfolyam-rugalmasságról. „Amikor az árfolyam mindkét irányban reagálhat – mind az erősödésre, mind az átmeneti gyengülésre –, ez ellenállóbbá teszi a gazdaságot a külső sokkokkal szemben” – magyarázta, hozzátéve, hogy a felek között szakmai párbeszéd folyik.
Az igazgatótanácsi tag hozzátette, hogy az árfolyam-politika rugalmasságának köszönhetően elkerülhető a deviza-egyensúlyhiány felhalmozódása, és megelőzhetők az árfolyam éles válságingadozásai. „A következtetés az, hogy az IMF részéről nincs nyomás az NBU-ra. Szakmai párbeszéd és kölcsönös megértés folyik a piaci mechanizmusok fokozatos megerősítését illetően” – hangsúlyozta Vaszil Furman.
Az Ukrán Nemzeti Bank forgalomba hozott egy két, nikkelezüst emlékérméből álló „A tengermély lakói” elnevezésű készletet, amely a Fekete- és Azovi-tengerben élő állatoknak van szentelve. Az erre vonatkozó információhoz a szabályozó hatóság hivatalos weboldalán tették közzé.
Az 5 hrivnyás érmék a remeteráknak és a kerek gébnek vannak szentelve, és a Növény- és Állatvilág sorozat részét képezik.
Az érmék előlapján az Azovi- és a Fekete-tenger stilizált kontúrjai láthatók az őket körülvevő Ukrajna területével, dombornyomott vízszintes vonalak formájában. Az előlapon az állatok a természetes élőhelyükön láthatók.
A készletből 50 000 darabot adtak ki ajándékcsomagolásban. A jegybank online áruházában az értékesítés október 28-án kezdődik.
„Ezzel a két emlékérméből álló készlettel az Ukrán Nemzeti Bank célja, hogy felhívja a figyelmet a tengerek megőrzésének problémájára, emlékeztessen minket az emberiség felelősségére a természeti erőforrások védelme iránt, és hangsúlyozza a tengeri élővilág fontosságát Ukrajna ökoszisztémájának alakításában” – áll az üzenetben.
Az ukrán központi bank 15,5 százalékon, 2023 novembere óta legmagasabb szinten tartotta az irányadó kamatlábat csütörtöki döntésével, mivel továbbra is magasak az inflációs várakozások, az inflációs kockázatok pedig megnőttek, különösen a fokozódó energiahiány miatt – írja az MTI.
Ukrajnában a fogyasztói infláció 11,9 százalékra lassult szeptemberben éves szinten az augusztusi 13,2 százalék után, és szakértők szerint az infláció növekedésének a mérséklődése októberben is folytatódik.
Mindazonáltal az infláció továbbra is jóval a jegybank 5 százalékos célszintje fölött áll, a maginfláció pedig csak fokozatosan lassul.
A jegybank azzal számol, hogy 2026 első negyedévében kamatcsökkentésbe foghat, de arra figyelmeztetett, hogy ez akár későbbre is tolódhat, ha fokozódnak az inflációs kockázatok, vagy jelentős marad az árnyomás.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) folyamatos tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az árfolyam-politika kérdése azonban továbbra is az NBU hatáskörébe tartozik – jelentette ki csütörtökön Andrij Pisnij, az NBU elnöke a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az NBU elnöke szerint Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap közötti interakció fő területei továbbra is az árstabilitás és a külső fenntarthatóság kérdései. „Minden felülvizsgálat során olyan megbeszéléseket folytatunk, amelyek a kérdések széles skáláját ölelik fel. A Nemzeti Bank árfolyam-politikáját a jelenlegi program keretében kidolgozott és elfogadott stratégiai, navigációs dokumentumok keretében hajtja végre” – jegyezte meg Pisnij a Bloomberg amerikai hírügynökség kérdésére válaszolva.
A jegybanki elnök hangsúlyozta, hogy az NBU folyamatosan elemzi döntéseinek hatékonyságát az IMF-fel való együttműködés keretében. „Partnereinkhez hasonlóan mi is tujuk, hogy a végső döntés az NBU-é, akárcsak a felelősség. Hálásak vagyunk kollégáinknak a szakértelmükért, amellyel hozzájárultak a megbeszéléseinkhez” – tette hozzá.
Pisnij hangsúlyozta, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalások folyamatban vannak, és még nem jutottak el a végső szakaszba. „A következő hetekben releváns megbeszéléseket fogunk tartani, amelyek az új program megvitatására fognak összpontosítani” – mondta.
Az NBU elnöke megjegyezte, hogy a szabályozó hatóság politikája továbbra is következetes és a stabilitást célozza. „Az NBU politikája az árstabilitás, a devizapiac stabilitása, a hrivnyaeszközök vonzerejének megőrzése és a makroszintű pénzügyi stabilitás biztosítása volt és marad” – szögezte le Andrij Pisnij.
A Bloomberg szerint az IMF nyomást gyakorol Ukrajnára a hrivnya leértékelése érdekében. Az IMF hangsúlyozza az ellenőrzött leértékelés előnyeit, mint olyan lépést, amely segíthet megerősíteni Ukrajna feszült pénzügyeit azáltal, hogy növeli a helyi pénznemben denominált költségvetési bevételeket.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) folyamatos tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az árfolyam-politika kérdése azonban továbbra is az NBU hatáskörébe tartozik – jelentette ki csütörtökön Andrij Pisnij, az NBU elnöke a sajtótájékoztató... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1761253620 [modified] => 1761237443 ) [title] => Az IMF követelése ellenére a hrivnya leértékeléséről továbbra is az NBU dönt – Pisnij [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=64727&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 64727 [uk] => 64730 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 62675 [image] => Array ( [id] => 62675 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1.jpg [original_lng] => 32304 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1761226998:8 [_thumbnail_id] => 62675 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1468 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_591bce97724e9893103d4235eacb39ab] =>
Добре дошла, България!
EU economy and finance ministers have approved #Bulgaria's entry into the euro area.
From 1 January 2026, 🇧🇬 will start using the euro and enjoy the benefits of joining the single currency.
Ukrajnában a 10 kopejkás érméket 2025. október 1-jétől kivonják a forgalomból, de továbbra is fizetőeszköz marad, helyette új érméket nem vernek, a régieket pedig újrahasznosítják – közölte csütörtökön az Ukrán Nemzeti Bank (NBU), számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az NBU már meghozta a vonatkozó döntést. Egyelőre az érme fizetőeszköz marad: a kiskereskedelmi láncok, a szolgáltató szektor és a bankok továbbra is elfogadják. Nincs szükség az érmék konkrét leadására vagy cseréjére. Október 1-jétől azonban, miután a 10 kopijkás érmék megérkeznek a bankokba, nem kerülnek vissza a forgalomba. Ehelyett bevonják őket, és átutalják az NBU-nak újrahasznosítás és megsemmisítés céljából.
A bankok nem adnak ki érméket a pénztárakban semmilyen típusú készpénzes tranzakcióhoz, és nem fogadnak el ilyen érméket az NBU-tól sem, több 10 kopijkás címletű új érméket nem vernek.
Az NBU adatai szerint jelenleg több mint 4,1 milliárd 10 kopijkás érme van forgalomban, ami az országban lévő összes érme 27,4 %-a. A forgalomban lévő 10 kopijkás érmék számát minden évben fenn kell tartani, amíg nem játszanak jelentős szerepet a számításokban.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) figyelemmel kíséri a 18–22 éves férfiak külföldi utazásának engedélyezéséről szóló döntés gazdaságra és munkaerőpiacra gyakorolt hatását – jelentette ki csütörtökön Andrij Pisnij, az NBU elnöke a Youtube-on közvetített sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pisnij elmondta: „A belső megbeszéléseink után nem számítunk drámára ebben az ügyben. De majd meglátjuk. Figyelemmel kísérjük az események alakulását, szorosan figyelemmel kísérjük a kockázatok teljes palettáját, amelyek így vagy úgy felmerülnek.”
Szerhij Nyikolajcsuk, az NBU első alelnöke emlékeztetett arra, hogy a jegybank arra számít, hogy a külföldre távozó ukránok száma idén 200 ezerre csökken a tavalyi 500 ezres kivándorlás után. A legfrissebb adatok szerint eddig valamivel több mint 100 000 ember már elhagyta Ukrajnát. „Tehát egyelőre teljes mértékben követjük az előrejelzésünket. Figyelemmel fogjuk kísérni ennek a döntésnek a következményeit, amelyet augusztus végén hoztunk meg” – mondta.
Augusztus 27-én Ukrajna kormány határozatot fogadott el, amely lehetővé teszi a 18 és 22 év közötti férfiak számára a határátlépést a hadiállapot idején.
Az árfolyammeghatározó valuta továbbra az amerikai dollár. Jelenleg erre helyezik a hangsúlyt. A Nemzeti Bank jelenleg is az amerikai dollárt tartja árfolyammeghatározó valutának, de vizsgálja a lehetséges változások kérdését az Európai Unióval való gazdasági és pénzügyi kapcsolatok erősítésével összefüggésben – számolt be Szerhij Nyikolajcsuk, a jegybank első alelnöke az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában.
„Ha az árfolyamot meghatározó pénznemről beszélünk, akkor továbbra is az amerikai dollár a mi eszközünk. Ma is erre összpontosítunk, mindezen strukturális változások ellenére. Ugyanakkor tanulmányozzuk ezt a kérdést, és úgy gondolom, hogy bizonyos változtatásoknak szükség esetén be kell következniük. Különösen az európai integrációnk és az a tény fényében, hogy előbb-utóbb kénytelenek leszünk a legtöbb külső mutatónkat euróra váltani” – jegyezte meg.
Nyikolajcsuk elmondása szerint Ukrajnában történelmileg mindig is sokkal erősebb volt a hrivnya-dollár árfolyamra való összpontosítás, mint az euróra, miközben a teljes körű háború kezdete óta jelentősen megerősödtek a kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi kapcsolatok az Európai Unióval: a legtöbb import az EU-ból és más európai országokból származik, a nemzetközi segélyek pedig, különösen ebben és az elmúlt években, elsősorban euróban érkeznek.
„Ez a tényező a nemzetközi tartalékok szerkezetében is változásokat okoz, mivel a kormány eurószámláin felhalmozott források is benne vannak” – jegyezte meg a jegybank képviselője. Hozzátette, hogy az elmúlt években a Nemzeti Bank már megkezdte az első változtatásokat – a fizetési mérleget és a nemzetközi tartalékokat nemcsak dollárban, hanem euróban és hrivnyában is közzéteszik, és a tartalékokat euróban mutatják be.
„Vagyis aktívan tanulmányozzuk a kérdést, de még nem mondhatom, hogy van egyértelmű tervünk, hogy holnap vagy az év végéig tervezzük az árfolyamot meghatározó pénznem megváltoztatását. Hozzáteszem, hogy az árfolyamot alakító pénznemnek egynek kell lennie, jelenleg pedig ez a dollár” – mondta a Nemzeti Bank alelnöke. Nyikolajcsuk elmondása szerint a dollár idei nemzetközi piaci gyengülése részben növelte az ukrán exportőrök versenyképességét. Ugyanakkor nem várható, hogy az árfolyamváltozások jelentős hatással lennének a kereskedelmi mérlegre.
Ukrajnának 2025 eleje óta az Európai Unió 10,1 milliárd eurót utalt át az európai bankokban befagyasztott orosz pénzeszközökből – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Welt am Sonntag című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a német újság azt írta, hogy márciusban, májusban, júniusban és júliusban az ukrán kormány rendre 1 milliárd eurót, januárban 3 milliárd eurót, áprilisban pedig 3,1 milliárd eurót kapott a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből. Brüsszel ezeket az alapokat Kijev katonai és civil projektjeinek támogatására használja fel.
A német lap szerint egyes európai politikusok azt szeretnék, ha Ukrajna hozzáférne az összes forráshoz, ne csak a bevételek egy százalékához. A közgazdászok azonban figyelmeztetnek egy ilyen lépés pusztító következményeire a pénzügyi rendszerre nézve.
Az Európai Unió, a G7-országok és Ausztrália mintegy 280 milliárd dollár értékű orosz állami vagyont fagyasztott be Oroszország ukrajnai teljes körű inváziójának kezdete óta. 2024 májusában az EU jóváhagyta a befagyasztott vagyonból származó bevételek Ukrajna megsegítésére való felhasználását. Tavaly Kijev 3 milliárd eurót kapott.
Ukrajna ugyanakkor régóta ragaszkodik az orosz vagyon elkobzásához a teljes körű invázió okozta károk kompenzálásaként. Ugyanakkor az Európai Unióban nem mindenki támogatja ezt a döntést. Márciusban a Deutsche Welle német médium arról számolt be, hogy az Európai Unió több ország ellenállása miatt nem kobozza el a befagyasztott orosz vagyont.
Mint ismeretes, Európában az orosz vagyon elkobzásának legnagyobb ellenzői Belgium, Franciaország, Németország és Olaszország. Velük szemben Lengyelország, a balti és skandináv országok, valamint számos közép-európai állam áll. Úgy vélik, hogy a vagyont el kell kobozni, és teljes egészében Ukrajnának kell átutalni.
A nyugati joghatóságok által befagyasztott orosz vagyonokat előbb-utóbb Ukrajna szükségleteinek finanszírozására fogják felhasználni, jóllehet ez jelenleg vita tárgyát képezi – jelentette ki csütörtökön Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
„Az Európai Bizottság felső vezetésétől, sőt, még egyes jegybanki vezetőktől is – ilyen dolgokkal nem viccelünk –, valamint néhány balti országbeli kollégától is azt halljuk, hogy a befagyasztott eszközöket fokozatosan megfelelő finanszírozási forrásnak kellene tekinteni Ukrajna számára” – jegyezte meg Pisnij.
Az NBU elnöke emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió is tárgyalja ennek a politikai döntésnek a lehetséges kockázatait, mert ezen eszközök Ukrajnának történő átadása állítólag alááshatja az euró globális szerepét tartalékvalutaként.
„A mi jövőképünk más – az eurót semmilyen módon nem fenyegeti semmi, ezek az eszközök már le vannak tiltva (erről a témáról részletesen írtunk az áprilisi inflációs jelentésben). Az Oroszországi Föderáció pedig régóta agresszíven lép fel az európai üzleti élettel és annak az Oroszország területén lévő eszközeivel szemben, államosítást és kisajátítást folytat” – tette hozzá Andrij Pisnij.
