Ugrásra készen várják a fapadosok az ukrán légi forgalmi piac megnyitását. A Wizz Air negyven új Airbusszal fedné le az országot, a Ryanair hat héten belül repülné az ukrán reptereket.
Alig kezdte meg Donald Trump amerikai elnök kormányzata Oroszországgal az első puhatolózó megbeszéléseket a béketárgyalások előkészítésére, a Wizz Air és a Ryanair máris egymásnak feszül, hogy minél jobb pozíciókat szerezzenek az ukrán piacnyitás előtt.
Készül a nagy visszatérésre a Wizz és a Ryanair
Mielőtt Vlagyimir Putyin három évvel ezelőtt csapatokat küldött Ukrajnába, az ország a két fapados légitársaság egyik legígéretesebb piaca volt. A két rivális a Covid-járványt követően sebesen növelte kapacitását, s gyorsan Ukrajna két vezető külföldi légitársaságává váltak.
A következő 12 hónapban ötven vadonatúj repülőgépet veszünk át, úgyhogy bőséges kapacitással rendelkezünk majd az ukrán piac kiszolgálásához – jelentette ki Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója, aki 40 százalékos részesedést célzott meg a szétbombázott ország légi közlekedésében.
A Wizz Air mellett a Ryanair és a kisebb regionális versenytárs Air Baltic SAS is azt ígéri, hogy nem sajnálja majd a pénzt az ukrajnai kapacitások kiépítésére, kellő nagyságrendben telepítenek repülőgépeket és személyzetet is a helyszínre. Valószínűleg mindhárman gyorsabban lépnek majd, mint a helyi versenytárs Ukraine International Airlines, amely pedig vezető szerepet játszott a pandémia előtt az ukrán légiutas-szállításban, ám azóta gyakorlatilag a földön rostokol a flottája.
Ígéretes piactól fosztotta meg a háború az ősriválisokat
A járvány előtti utolsó évben, 2019-ben, a budapesti székhelyű Wizz az ukrán piac 13 százalékát, míg a Ryanair a 7 százalékát birtokolta a Goodbody Aviation adatai szerint, miközben az Ukraine International közel 40 százalékos részesedéssel vezette a piacot.
A Wizz és a Ryanair hat hónapon belül mintegy 1-1 millió ülőhellyel képes növelni a világjárvány előtti éves ukrajnai kapacitását – véli Dudley Shanley, a Goodbody elemzője.
Azonban mindkét cég kapacitásbővítése akadályokba ütközik.
A Wizz a Pratt & Whitney hajtóművek kényszerű felülvizsgálása miatt kénytelen Airbus A320-as flottája egy részét folyamatosan kivonni a légi közlekedésből, míg a Ryanair a Boeing elhúzódó szállítási késedelmei miatt fogta vissza növekedési terveit.
Bár mindkét vállalat kapacitásgondokkal küzd, de mindkettejük számára túl fontos lehetőség az ukrajnai pozícióépítés ahhoz, hogy kihagyják – mondta a Bloombergnek Andrew Lobbenberg, a Barclays elemzője.
A Wizz Air negyven új géppel fedné le az ukrán piacot
A Világbank éppen a héten közölte, hogy több mint 500 milliárd dollárra lesz szükség Ukrajna újjáépítéséhez a következő évtizedben. A légi közlekedésben azonban kedvezőbb a helyzet, hiszen az ukrán repülőterek szenvedtek ugyan háborús károkat, a tanúsításokkal és a képzéssel viszont általában lépést tartottak a szolgáltatók, sőt a légitársaságokkal is megőrizték kapcsolataikat.
Váradi szerint a Wizz negyven új repülőgépet kíván Ukrajnában állomásoztatni, és három év alatt 150 útvonalat vezetne be, amivel az ukrajnai éves kapacitása 15 millió ülőhelyre nőne, azonos szintű lenne a lengyel és a román piaccal.
A 2008-ban az ukrán légi piacra lépett Wizzt tíz évvel később követő dublini székhelyű Ryanair is azt tervezi, hogy amint az ország légtere újra megnyílik, megkezdi a jegyértékesítést, majd hat héttel később elindítja a járatokat – legalábbis ez derült ki Michael O’Leary vezérigazgató januári nyilatkozatából.
Mindössze ennyi idő kell az első járatok feltöltéséhez, már a barátok és családok újraegyesítésére lehetőséget adó legelső napokon is óriási lesz a forgalom – tette hozzá az ír topmenedzser.
A Wizz Air részvényei 15,8, míg a Ryanairé 9,4 százalékkal drágultak éve eleje óta.
Az Air Baltic is röviddel az újranyitás után meg akar jelenni Ukrajnában, és azonnal megkezdi a bázisépítést. Kezdetben más célállomásokról fognak kapacitást átcsoportosítani – emelte ki Martin Gauss vezérigazgató decemberben.
A légi forgalmi irányítás megkezdte a felkészülést
Miután 2022 eleje óta lezárta a teljes légterét, Ukrajnának persze nem lesz olyan egyszerű például a légi forgalmi irányítást újraindítania, noha a feladatot ellátó UkSATSE szerint a személyzet a felkészülés jegyében már részt vett a szükséges felfrissítő tanfolyamokon.
A Kijev–Boriszpil repülőtér továbbra is fizeti a személyzetet, és rendszeresen karbantartja a berendezéseket, köztük a mozgólépcsőket és a csomagmegőrzőket, mivel a harcok befejezése után hatalmas felgyülemlett keresletre számít az Ukrajnába tartó és onnan induló légiutas- és teherszállító járatok iránt.
Mindennap készülünk a működés esetleges megkezdésére, készen kell állnunk, ha eljön a pillanat – mondta Szerhij Hizsnyak, a repülőtér kereskedelmi és stratégiai igazgatója.
Tavaly 17,3 százalékkal, 7,99 milliárd dollárra emelkedett a kínai-ukrán kereskedelmi forgalom – áll az ázsiai ország vámhivatalának szombati jelentésében.
A Kínából Ukrajnába irányuló áruexport 12 hónap alatt 3,7 milliárd dollárt tett ki, ami 33,1 százalékos növekedés, miközben az ukrán termékek Kínába irányuló kivitele szerényebben, 6,4 százalékkal 4,29 milliárd dollárra nőtt.
Az ukrán többlet mintegy 587 millió dollárt tett ki, csaknem 52 százalékkal volt kisebb 2023-hoz képest.
Kína elsősorban autókat és alkatrészeiket, lítium akkumulátorokat, buszokhoz, teherautókhoz és személygépkocsikhoz gumiabroncsokat, távközlési berendezéseket, okostelefonokat, elektromos és orvosi eszközöket, számítógépeket szállított Ukrajnába. Ukrajna tavaly is az ázsiai ország egyik fő kukoricaszállítója volt, de exportált még egyebek között vasércet, napraforgó- és repceolajat, árpát, marhahúst és szójababot.
A kínai vámhivatal adatai szerint 2022-ben a kínai-ukrán kereskedelem volumene 60 százalékkal, 7,65 milliárd dollárra esett, 2023-ban pedig 10,8 százalékkal 6,81 milliárd dollárra csökkent.
A Shell hivatalosan is kivonult az ukrán piacról, eladva helyi érdekeltségeit az Ukrnafta állami olajvállalatnak, a lépés pedig jelentős változásokhoz vezethet az ország energiaszektorában – írta a Bloomberg.
A vállalat november 19-én bejelentette, hogy otthagyja az ukrán piacot, kivétel nélkül megszabadulva az országban található üzemanyagtöltő állomásaitól és telephelyeitől.
Megrázta az ukrán piacot a Shell kivonulása
A globális energiaszektor egyik legnagyobb szereplőjének távozása széles körű hatással lehet a helyi üzemanyag-ellátottságra és a versenyre. Az Ukrnafta ezen töltőállomások megvásárlásával nagyobb piaci részesedést és befolyást szerzett az ukrán energiaiparban, még több hatalmat helyezve a vállalatot irányító kormány kezébe.
A Shell távozása egy globális trend része, ugyanis a jelenlegi geopolitikai és piaci feszültségek mellett számos nagyvállalat igyekszik biztonságos helyet találni a befektetéseinek, Kijev és Moszkva számára pedig megmutatja, hogy a háború elhúzása csak egyre súlyosabb károkhoz fog vezetni mindkét gazdaság számára.
Ukrajna a háborús körülmények ellenére továbbra is vonzó a befektetők számára – közölte Svenja Schultze, Németország gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztere az Ukrinformnak adott interjújában, számolt be a Jevropejszka Pravda.
„A jelenlegi nagyon nehéz helyzet ellenére Ukrajna továbbra is érdekes piac maradt számos vállalat számára” – mondta Shultze.
A miniszter kifejtette, hogy a gyártási folyamat az ország jelentős területén továbbra is végrehajtható, és az, hogy Ukrajna EU-tagjelölt, „hosszú távú” érv a cégek számára.
Shultze a német–ukrán külkereskedelmi kamara adataira hivatkozott, amelyek arra utalnak, hogy a teljes körű orosz invázió előtt mintegy 2000, német tőke alapú cég működött Ukrajnában.
„Az orosz invázió kezdetét követően szinte nem volt olyan cég, amely teljesen leállította volna tevékenységét Ukrajnában. „Lábuk az ajtóban”, mert tudják, hogy megéri” – hangsúlyozta a német miniszter.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a magánszektornak pozitív befektetési légkörre és jogbiztonságra van szüksége. Ezért Németország támogatja Ukrajnát a reform útján, különös tekintettel az EU-csatlakozási folyamatra. A korrupció elleni küzdelem különösen fontos, hangsúlyozta Shultze. Említette a Transparency International jelentését, amely előrelépést mutatott ebben az ügyben, annak ellenére, hogy az orosz agresszió folytatódik. Ez nagyon pozitív jelzés a gazdaság számára, hangsúlyozta a német politikus.
Az általa vezetett minisztérium bázisán egy éve működik a Platform Ukrajna újjáépítéséért, amely a civil szférát, a magánszektort, a tudományt és a németországi önkormányzatokat célozza meg, akik szeretnének részt venni Ukrajna újjáépítésében vagy már teszik is. Eddig több mint 600 szervezet regisztrált a platformra, és egyezteti ötleteit.