Ukrán startupokat is vár a Design Terminal Visegrádi régióra kiterjedő startup ösztöndíj programja – tájékoztatta az innovációs ügynökség a Portfoliót. A V4 Startup Force, a régió első hálózatépítő startup ösztöndíjprogramja 2018-ban indult a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával.
A program célja, hogy a sikeres startupok először a régióban kezdjenek el növekedni, azért, hogy a tudás később is a térségben maradjon. Az eddig elért eredmények kiválóan szemléltetik a program sikerét, hiszen négyszeres túljelentkezés mellett, több mint 100 vállalat vett részt a programban és több mint 500 üzleti találkozó valósult meg.
A program szervezői tavaly óta azon dolgoznak, hogy a rendelkezésre álló eszközeikkel segítséget nyújtsanak Ukrajna számára, hiszen közös ügynek tekintik az ott élő vállalkozók támogatását. A résztvevők olyan kapcsolatokhoz és szaktudáshoz juthatnak hozzá, amelyek elősegítik az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztését.
A program első fázisában nyolc ukrán csapatot választottak ki a szervezők a négynapos kiválasztási táborra, ahol egyéni mentorálást és workshopokat biztosítottak a résztvevők számára:
a pályázatra 7 különböző iparágból jelentkeztek;
az ukrajnai programba egy hét alatt 22 csapat nevezett;
a teljes V4 programba összesen pedig közel 100-an jelentkeztek.
A közlemény szerint a cseh DEX Innovációs Központ, a szlovák Campus Cowork, a Startup Hub Poland és az ukrán Hub ismét szakmai partnerként csatlakozott a Design Terminálhoz.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Októberben az üzleti élet képviselői rontották tevékenységükre vonatkozó elvárásaikat az ukrajnai biztonsági helyzet romlása miatt. Az üzleti élet aktivitására vonatkozó várakozások indexe 2022 októberében 44,9 pontra csökkent a szeptemberi 46,1 pontról – jelentette be a Nemzeti Bank.
A vállalkozásokkal szembeni elvárások romlását az alábbiak okozzák:
a teljes körű háború negatív hatása az áruellátásra;
logisztikai problémák;
az energiaszektort ért rombolások;
a lakosság reáljövedelmének csökkenése.
Az ipari vállalkozások a termelési és energiakapacitások kiesése miatt rontották a gazdasági kilátásokat: az ágazati index októberben 45,8 (szeptemberben 47,1) volt.
A gazdaság összes ágazata közül második hónapja az építőipari vállalkozások értékelték a legvisszafogottabban tevékenységüket: az ágazati index 38,2 (szeptemberben 41,0 volt).
A kereskedelmi vállalkozások csak minimálisan rontották gazdasági tevékenységük megítélését, de még mindig a semleges szint közelében vannak: az ágazati index 48,9 (szeptemberben 49,9 volt).
A szolgáltatói szektor vállalkozásai is csökkentették saját elvárásaikat, tekintettel a közlekedési és energetikai infrastruktúra további károsodására, valamint az alacsonyabb személyi jövedelmekre: az ágazati index 42,2 pontra csökkent a szeptemberi 43,4 pontról.
A felmérésben részt vevő vállalkozások többsége némileg gyengítette saját termékei/szolgáltatásai drágulásával kapcsolatos várakozásait, ehelyett a jövőben létszámleépítéssel számol.
A vállalkozások havi felmérése 2022. október 4. és 24. között zajlott. A felmérésben 423 vállalkozás vett részt: 45,4% ipari, 28,1% szolgáltatási szektor, 22,0% kereskedelmi 4,5% építőipari; a válaszadók 31,0%-a nagyvállalat, 32,4%-a középvállalkozás, 36,6%-a kisvállalkozás.
Jelenleg mintegy hétezer ukrán vállalkozás áll a rendfenntartó szervek fokozott ellenőrzése alatt, amelyek az elmúlt években fehérorosz vagy oroszországi partnerekkel működtek együtt.
A hírt Jevhenyij Jenyin belügyminiszter-helyettes közölte – írja az Ukrinform. Elmondása szerint az invázió kezdete után a nemzeti rendőrség megkezdet az Aktív elnevezésű műveletet, a Belügyminisztérum pedig azt javasolta Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Irodájának, hogy fokozottan ellenőrizze a nemzetközi utalásokat a vállalatok kapcsán.
A műveletnek meg is lett az eredménye, közel 200 milliárd hrivnya külföldre történő átutalását sikerült megakadályozni.
