Washington a jövőben minden nagyobb infrastrukturális és ásványkincs-beruházást ellenőrizne Ukrajnában. Az Egyesült Államok ezzel vétójogot szerezne Kijev európai szövetségeseivel szemben, ami aláásná keleti szomszédunk európai uniós csatlakozását is.
A Fehér Ház első ajánlattételi jogot követel az ukrajnai infrastrukturális és ásványkincs-beruházásokra, így az Egyesült Államok kontrollálná az ukrajnai utakkal, vasúttal, kikötőkkel, bányákkal, olaj- és gázipari létesítményekkel kapcsolatos befektetéseket.
A Bloomberg szerint a dokumentum egy másik fontos eleme, hogy Donald Trump kormánya kötelezné Ukrajnát: fizesse ki a háború kezdete óta nyújtott összes amerikai katonai és gazdasági támogatást, mielőtt bármilyen bevételhez jutna a közös partnerségi alapból.
Kijevnek az összes új természeti erőforrás- és infrastrukturális projektből származó bevétel 50 százalékát az alapba kellene befizetnie. Az amerikai kormánynak joga lenne megvásárolni Ukrajna fémeit, ásványkincseit, valamint kőolaját és földgázát más felek előtt, függetlenül attól, hogy az alap finanszírozta a projektet, vagy sem.
A bennfentesek a hírügynökségnek elárulták: Washington azt szeretné elérni, hogy a Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Ügynökség (DFC) irányítsa az alapot. Az alap öt igazgatósági tagjából hármat a DFC jelölne, és egy aranyrészvényt birtokolna, amely különleges szavazati jogot biztosítana bizonyos döntések megakadályozására.
Ukrajna nevezné ki a másik két tagot, de az alap napi irányítása amerikai kézbe kerülne.
A megállapodás azt is megtiltja Kijevnek, hogy kritikus ásványkincseket adjon el olyan országoknak, amelyek az Egyesült Államok stratégiai versenytársainak számítanak, ami vélhetően Kínára vonatkozna.
Az Egyesült Államok a múlt hét végén átadta a felülvizsgált megállapodást a kijevi illetékeseknek. A források szerint a két fél között folytatódnak a tárgyalások, Ukrajna valószínűleg ezen a héten saját módosításokkal válaszol az amerikai dokumentumra, így a végleges szerződés módosulhat.
Ukrajna 2022-ben biztosította az EU tagjelölti státuszát, és most kezdi meg a teljes jogú tagságról szóló csatlakozási tárgyalásokat, amelyek évekig is eltarthatnak. Ezt valószínűleg tovább bonyolítja, ha az Egyesült Államok tényleges ellenőrzést gyakorol az ukrán gazdaság felett.
Mark Carney, Kanada miniszterelnöke bejelentette, hogy Kanada hamarosan válaszol az Egyesült Államok által kivetett új importvámokra, amelyeket Donald Trump amerikai elnök jelentett be.
Carney Trump lépését „közvetlen támadásnak” nevezte, és tájékoztatta a sajtót, hogy csütörtökön magas szintű kabinetülést hív össze, hogy döntsenek a válaszlépésekről.
Meg fogjuk védeni munkavállalóinkat, meg fogjuk védeni cégeinket, meg fogjuk védeni országunkat, és együtt fogjuk ezt megtenni
– mondta Carney.
A vámok veszélyeztethetik az észak-amerikai autóipar integráltságát.
Kanada már bejelentett válaszként egy 155 milliárd kanadai dolláros vámpakettet, amelyet fokozatosan vezetnek be a Trump által tett intézkedések függvényében.
Az USA-val kötendő, az erőforrás-megállapodás minden ásványtípusra kiterjed, beleértve a kőolajat, a gázt, az új és a meglévő erőforrásokat. A kitermelést állami és magáncégek is végezhetik. Az abból befolyt bevételt valutára váltják és külföldre utalják.
Az Egyesült Államok átadta az ásványi kincsekről szóló megállapodás frissített tervezetét, amelyet a parlamentnek kell megvitatnia és ratifikálnia, jelentette be Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz-frakció parlamenti képviselője csütörtökön.
A március 23-án elküldött dokumentum még nem végleges, számos olyan jogi részletet tartalmaz, amelyek módosításra szorulnak.
Zseleznyak hangsúlyozta: a megállapodás rendkívül részletes, és már nem keretmemorandum, mint az Ovális Irodában történt botrányos találkozó után volt. A képviselő elmondása szerint az 58 oldalból álló dokumentum komoly aggályokat vet fel, mivel jelentős hiányosságok vannak benne, amelyek korrigálásra szorulnak.
„Ez nem pusztán memorandum, ez egy egyértelmű megállapodás, és nem a mi javunkat szolgálja”, hangsúlyozta.
A megállapodás értelmében a projekteket öt személy irányítja, akik közül hárman az Egyesült Államok képviselői, teljes vétójoggal. Lefedi az Ukrajna területén található ásványi anyagok minden típusát, beleértve a kőolajat, gázt és egyéb új és meglévő erőforrásokat.
A kitermelést állami és magáncégek is végezhetik, a bevételt valutára váltják és külföldre utalják. Ha a pénz nem érkezik meg időben az ukrán fél okozta fennakadások miatt, plusz kifizetéseket helyeznek kilátásba.
Az Egyesült Államok hozzájárulása már magában foglalja a 2022-től nyújtott támogatásokat is. A 4%-os jogdíjat először az USA kapja meg, s csak utána következik Ukrajna.
A megállapodás meghatározatlan idejű, változtatásokat csak az amerikai fél engedélyével lehet végrehajtani. Az USA ezenkívül elsőbbséget élvez az új infrastrukturális projektekhez való hozzáféréshez Ukrajnában, és vétójoggal rendelkezik az erőforrások más országoknak történő értékesítése felett.
Különösen fontos az a tény, hogy a megállapodás semmilyen biztonsági garanciát nem említ Ukrajna számára. „Még csak utalás sincs erre”, jegyezte meg Zseleznyak, és reményét fejezve ki, hogy az ukrán fél jelentős változtatásokat fog követelni, különben a megállapodást nem hagyják jóvá a parlamentben.
A parlamenti képviselő véleménye szerint a szöveg jelentős kiigazítást igényel, és csak azok megtétele után jöhet szóba a ratifikáció.
Miközben az elnök ritkaföldfém-bányákra vadászik, az Egyesült Államok az egyik legnagyobb termelő a világon. Valójában nem a bányászat jelent gondot, hanem a finomítás, ami ma jórészt Kínában történik.
Egy irányba mutat Grönland fenyegetése, Ukrajna zsarolása és a kongói ásványalku: az Egyesült Államok ritkaföldfém-lelőhelyekre vadászik. Ám egyelőre nem világos, hogy hol dolgoznák fel az okostelefonokhoz és a sugárhajtású vadászgépekhez is nélkülözhetetlen ásványokat. Kínába mégsem küldhetik finomításra, hiszen épp a kínai források alternatíváját kutatja Donald Trump. Ahogy azt már demokrata elődje, Biden is tette.
Kína megkerülhetetlen a ritkaföldfémek feldolgozásában
Nagy szükségünk van ritkaföldfémekre – hajtogatja Donald Trump. Ami jól hangzó szlogen, hiszen stratégiai ásványokról van szó, melyek legnagyobb termelője Kína. És az Egyesült Államok elnöki ciklusokon átívelően próbálja csökkenteni kínai kitettségét a kritikus ásványok területén.
Valójában az Egyesült Államok már jelenleg is bőséges ritkaföldfém-készlettel rendelkezik. A globális kínálat 12 százalékát náluk bányásszák. Ám ennek kétharmadát Kínába exportálják. Az ázsiai ország végzi a világ ritkaföldfém-feldolgozásának 85 százalékát.
Nem a bányák hiányoznak, hanem a finomítók.
Az Egyesült Államokban ugyanis leépítették az ásványi anyagok feldolgozására szolgáló kapacitások nagy részét, míg Kína a ritkaföldfémek, a kobalt, a réz és sok más fém meghatározó finomítójává vált a világon.
Az amerikai ritkaföldfém-finomítói kapacitás elvesztése csak egy példa a sok közül. Az Egyesült Államok dezindusztrializációja végső soron geopolitikai riválisának kedvezett. Az Egyesült Államok szinte leállította a kulcsfontosságú termékek, köztük a konténerszállító hajók, bizonyos gyógyszeripari összetevők és jó néhány szerszámgép gyártását, mivel olcsóbb és hatékonyabb a külföldi gyártás. Ennek nyertese elsősorban Kína.
Az 1990-es évekig az Egyesült Államok az ásványok és fémek jelentős finomítója volt. De aztán Kína domináns szereplővé vált, az olcsó munkaerőnek és a lazább környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően.
Utolsó pillanatban mentettek meg egy cinkkohót
Nem a ritkaföldfémek jelentik az egyetlen problémát. Tavalyelőtt került az érdeklődés középpontjába a Wall Streeten egy clarksville-i cinkkohó. Pedig csak egy közepes méretű, viszonylag modern üzemről volt szó Tennessee-ben. Addig nagyjából csak a holland tulajdonosok és Montgomery megye gazdaságfejlesztésért felelős tisztviselői voltak képben abban, miért is stratégiai fontosságúvá az üzem. Nos, az amerikai újságolvasók meglepetten értesültek arról, hogy a holland Nyrstar üzeme az egyetlen olyan ipari létesítmény az Egyesült Államok kontinentális részén, ahol a galliumot és a germániumot ki lehet nyerni az elektronikai gyártásra alkalmas minőségben. Márpedig mindkettő elengedhetetlen az okostelefonok és a radarrendszerek csipjeinek előállításához. Mivel Kína a legnagyobb globális szállító, még a Biden-adminisztrációval harcolva, leállította a gallium- és germániumexportját, jókora hiányt idézett elő az Egyesült Államokban, ezért a kereskedelmi háború egyik fontos csatatere lett Clarksville.
A Trafigura árupiaci óriás tulajdonában lévő Nyrstar helyi üzemében 190 millió dolláros fejlesztés indult, melynek idén kezdhetik az elektronikai minőségű gallium és germánium termelését. A termelés felfutása után évente körülbelül 40 tonna galliumot és 30 tonna germániumot nyerhetnek ki, ami az Egyesült Államok szükségleteinek 80 százalékát kielégítené.
Az amerikai elnök kijelentette, hogy az ásványi kincsek kitermeléséből származó bevételek elosztásáról szóló megállapodás mihamarabbi aláírására vár.
Donald Trump amerikai elnök ismét kijelentette, hogy az ukrajnai ásványi kincsek kitermeléséből származó bevételek elosztásáról szóló megállapodás mihamarabbi aláírására vár, számolt be a Reuters hírügynökség.
Az Egyesült Államok Ukrajnával az ukrán erőműveket birtokló amerikai cégek lehetőségeiről tárgyal, biztosított az amerikai vezető.
„Jelenleg a területről beszélünk: a demarkációs vonalakról, az energetikáról, az erőmű tulajdonjogáról. Vannak, akik szerint az erőműnek az Egyesült Államok tulajdonában kell lennie […] mert nekünk van tapasztalatunk”, állította Trump.
Donald Trump amerikai elnök beiktatása óta folyamatos a vita arról, hogy ki nyújtott több pénzügyi és katonai támogatást Ukrajnának a háború kezdete óta: az Egyesült Államok vagy az Európai Unió? Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből kiderült, hogy valójában mennyi pénzt nyelt el eddig az ukrán hadigépezet.
2022 óta a nyugati országok rendkívüli mértékben megnövelték a támogatásukat, hogy segíthessék Ukrajnát a védekezésben és a gazdaság fenntartásában:
az Egyesült Államok eddig több mint 114 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát;
míg az Európai Unió tagállamai összesen több mint 113 milliárd eurót biztosítottak.
Az eddigi összes kiosztott támogatás 267,18 milliárd euróra rúg, három év alatt.
A katonai támogatás az adományok legnagyobb részét teszi ki, de emellett a gazdasági és humanitárius segítség is jelentős.
Az Európai Unió a pénzügyi hozzájárulás 90 százalékát hitel formájában biztosítja, míg az Egyesült Államok esetében ez az arány mindössze 39 százalék.
Magyarország is részt vett Ukrajna támogatásában, de a segítség kizárólag humanitárius célú volt. Három év alatt összesen körülbelül 560 millió eurót biztosított, ami több mint 223 milliárd forintnak felel meg.
Így is a csőd szélén billeg az ukrán állam
Az ukrán pénzügyminisztérium szerint 2024. december 31-én az ukrán államadósság 158 milliárd euró volt, 2024 végén GDP-hez viszonyított aránya elérte a 92 százalékot. Az adósság visszafizetése Ukrajnának nem megy egyszerűen, de államcsődről nem beszélhetünk.
Az uniós kölcsönök kedvezményesek és hosszú futamidejűek, a legnagyobb probléma az IMF-hitelekkel és az eurókötvényekkel kapcsolatban lehet.
Donald Trump amerikai a mai megbeszélésünk során érdeklődött a Zaporizzsjai Atomerőmű és az Egyesült Államok esetleges részvétele iránt annak helyreállításában – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a szerda esti Zoom-sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Egy jelenleg ideiglenes megszállás alatt álló atomerőműről (Zaporizzsjai Atomerőmű – a szerk.) volt szó. Veszélyes, mert Oroszország ellenőrzi az atomerőművet. Nem működik, mert Oroszország nem ismeri, meg el van foglalva.”
Az elnök szerint Trumppal megbeszélték, hogy Ukrajna képes lesz-e visszaállítani ezt az erőművet. „Azt mondtam, hogy az erőmű önmagában nem elég, mert kell a megfelelő infrastruktúra, kell a vízellátás, a műszaki személyzet, és még sok olyan lépés, ami szükséges ahhoz, hogy az erőmű 1,5-2 év alatt nyereségessé váljon. Áramot kell termelnie, főleg az emberek számára” – tette hozzá.
Az államfő megjegyezte, hogy Trump azt kérdezte, hogy az ukrán vezetés megértik-e, hogy az Egyesült Államok visszaállíthatja a Zaporizzsjai Erőművet. „Azt válaszoltam, hogy igen, ha van lehetőség modernizációra, befektetésre stb. Készek vagyunk ezt megbeszélni. De kizárólag egy erőműről beszéltünk, amely a „hazafiak” (oroszok – a szerk.) ellenőrzése alatt áll” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az Egyesült Államok kormánya által 2022 és 2024 között nyújtott közvetlen költségvetési támogatás teljes összege körülbelül 30 milliárd dollárt tett ki, ebből az ukrán nyugdíjalap 12,7 milliárd dollárral részesült – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Ukrajna Számvevőszékének sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az Egyesült Államok támogatását több jelentős megállapodáson keresztül hajtották végre:
Közkiadások támogatása a fenntartható állami kormányzás biztosítására Ukrajnában projekt (PEACE Ukraine) – 27,05 milliárd dollár, amelyből 12,7 milliárd dollárt a Nyugdíjalap kapott.
A fejlesztési feladatok végrehajtásáról szóló megállapodás 8. számú kiegészítő megállapodása (2022. 07. 09. TF0B9122. sz.) – 1,7 milliárd dollár.
Támogatás a Multilaterális Adományozói Együttműködési Vagyonkezelői Alaptól (2022. április 21., TF0B8350) – 1,1 milliárd USD.
A Számvevőszék négyszer ellenőrizte az USA közvetlen költségvetési támogatása egy részének felhasználását Ukrajnában. Az ellenőrzés eredményei azt mutatták, hogy az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást „hatékonyan és a meghatározott céloknak megfelelően használták fel”.
„Ez döntő tényező volt az ország ellenálló képességében, különösen a nagyarányú invázió kezdetén. A partneralapok lehetővé tették a szociális ellátások válságának elkerülését, a nyugdíjak és bérek időben történő kifizetését, az egészségügyi ellátórendszer támogatását, a lakosság alapvető humanitárius szükségleteinek ellátását” – áll a jelentésben.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok a vámok kivetése után új kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat köthet az országokkal, számolt be a Reuters.
Rubio biztosított arról, hogy az amerikai vámok globálisak, és „nem Kanada ellen, nem Mexikó ellen, nem az EU ellen, hanem mindenki ellen irányulnak”. Később azonban, a vámok bevezetése után Washington új kereskedelmi megállapodásokat köthet partnereivel.
„Az igazságosság és a kölcsönösség ezen új alapja alapján kétoldalú tárgyalásokat kezdhetünk a világ országaival olyan új kereskedelmi megállapodásokról, amelyek mindkét fél számára hasznosak” – mondta Rubio.
Az államtitkár ugyanakkor nem árult el részleteket arról, hogy milyenek lehetnek az új megállapodások. Elmondása szerint az Egyesült Államok arra törekszik, hogy az iránta való igazságos viszonyulás érdekében „eltörölje az alapvonalat”.
„Nem szeretjük a status quo-t. Új status quo-t alakítunk ki, aztán megbeszélhetünk valamit, ha ők (más országok) is akarják. Ami most van, az nem folytatódhat”, jelentette ki Rubio.
Az Egyesült Államok felkereste Dániát és más európai országokat, hogy megtudja: tudnának-e tojást exportálni, mivel az amerikaiak szembesültek a drámaian emelkedő tojásárakkal – közölte pénteken a skandináv ország tojásszövetsége.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium a madárinfluenza-járvány okozta ellátási problémákra reagálva február végén hivatalos megkeresést küldött több tojástermelő országnak – számolt be a hírről a Reuters.
A dán tojásszövetség jelezte, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, de Európában is hiány van a növekvő kereslet és a járvány miatt. Az Egyesült Államokba történő tojáskivitel emellett kihívásokkal jár a szigorú higiéniai előírások miatt.
Mint a Reuters emlékeztetett, februárban Törökország már megkezdte 15 000 tonna tojás exportját az Egyesült Államokba.
Brooke Rollins mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány egy 1 milliárd dolláros terv keretében importált tojásokkal is enyhítené a madárinfluenza hatásait.
