Az olaj világpiaci ára ismét emelkedésnek indult, miután Egyesült Államok újabb katonai csapásokat hajtott végre Irán ellen. Csütörtök reggelre a Brent típusú kőolaj ára hordónként 96,21 dollárra nőtt, ami 2 százalékos napi drágulást jelent. Az amerikai WTI olaj jegyzése szintén emelkedett, közel 1,9 százalékkal, elérve a 90,36 dollárt hordónként – számolt be a hirado.hu.
A piacok egyelőre arra számítanak, hogy az Egyesült Államok és Irán akár ideiglenes békemegállapodást is köthet. Donald Trump azonban kijelentette, hogy elégedetlen a tárgyalások menetével. A Fehér Ház közben cáfolta azokat az iráni értesüléseket, amelyek szerint Irán és Omán közösen ellenőrizhetné a Hormuzi-szorost.
A tárgyalások fő vitás kérdése továbbra is Irán nukleáris programja, valamint Teherán követelése, hogy megtarthassa az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett. Emellett komoly feszültséget okoz a kétoldalú tengeri blokád ügye, illetve az is, hogy Irán a szankciók feloldását követeli, amit az Egyesült Államok továbbra sem támogat – írja a Bloomberg.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az olaj ára akár jelentősen is megugorhat július közepére, amennyiben Kína újra növeli olajimportját a stratégiai tartalékok kiárusításának lezárása után.
A lap szerint az elhúzódó konfliktus már most növeli az államkötvények hozamát, mivel a befektetők az infláció újbóli erősödésétől tartanak.
Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke szerint nem érdemes újabb segélycsomagra számítani Ukrajna esetében. Brian Mast szerint Washington nem kívánja tovább finanszírozni a háborút, ennek költségeit az európai országoknak kell átvállalnia.
A képviselő szerint az Egyesült Államok továbbra is engedélyezi majd az európai szövetségeseinek, hogy fegyvereket vásároljanak és azt továbbadják Ukrajnának. Washington ugyanakkor nem kíván további pénzekkel hozzájárulni a háborúhoz – írja a Jevropejszka Pravda.
A portál szerint ezt az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a republikánus Brian Mast nemrég egy interjúban szögezte le. A képviselő szerint Európának nagyobb felelősséget kéne vállalnia a konfliktus kapcsán, miután az a hátsó udvarában zajlik.
„Nem hiszem, hogy új amerikai biztonsági segélycsomagot fognak látni Ukrajna számára – 6,60 milliárd dollárért vagy bármilyen más összegért” – fogalmazott a képviselő.
Mast szerint Washington továbbra is hírszerzési támogatást nyújt majd Ukrajnának, és engedélyezi a fegyverek eladását és átadását, „még akkor is, ha a Kongresszus nem hagy jóvá egy új, nagyszabású segélycsomagot”.
Kijelentései egyre szkeptikusabb hozzáállást tükröznek az Ukrajna támogatásával kapcsolatban a Donald Trump amerikai elnökhöz közel álló republikánusok körében, annak ellenére, hogy mindkét párt egyes politikusai újabb segélyt kérnek Kijevnek, és szigorúbb szankciókat szeretnének látni Moszkvával szemben.
Emlékeztetőül, szerdán az amerikai képviselőházban benyújtottak egy petíció, amelynek célja az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyről és az Oroszország elleni új szankciók bevezetéséről szóló szavazás kikényszerítése volt.
A kezdeményezés összegyűjtötte a szükséges 218 aláírást. A szavazásra várhatóan júniusban kerülhet sor.
Az Egyesült Államok kormánya engedélyezte, hogy Németország akár 11,9 milliárd dollár értékben vásároljon felszíni hadihajókhoz készült harcirányítási rendszereket – számolt be a Bloomberg.
Németország integrált harci rendszerekhez szükséges számítástechnikai berendezéseket kíván beszerezni, amelyek az AEGIS alapjaira épülnek, valamint a hozzájuk tartozó radarrendszereket, összesen nyolc hajó felszereléséhez elegendő mennyiségben. A fő beszállítók a Lockheed Martin és az RTX Corporation.
Az Amerikai Külügyminisztérium hivatalosan értesítette a Kongresszust a tervezett üzletről, hangsúlyozva, hogy az hozzájárul egy NATO-tagállam biztonságának erősítéséhez, valamint növeli a haditengerészeti erők interoperabilitását az amerikai és más szövetséges erőkkel.
A külföldi fegyvereladások feltételeit a Külügyminisztérium határozza meg, beleértve a maximális mennyiséget és a lehetséges teljes értéket is.
Volodimir Zelenszkij elnök az orosz olaj ellen hozott amerikai szankciók enyhítésére reagálva kijelentette, hogy az olaj eladásából származó nyereséget közvetlenül az orosz hadsereg új ukrajnai csapásaivá alakítja – számolt be vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál az államfő szombat esti videoüzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij azt mondta, hogy minden Oroszországból származó olajért fizetett dollár háborús pénz. „Moszkva árnyékflottájának több mint 110 tankere van jelenleg a tengeren. A fedélzetükön több mint 12 millió tonna orosz olaj van, amelyet a szankciók enyhítésének köszönhetően ismét következmények nélkül el lehet adni. Ez 10 milliárd dollár – egy olyan erőforrás, amelyet közvetlenül Ukrajna elleni új csapásokká alakítanak át” – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz tankereknek inkább meg kell állniuk, mintsem olajat szállítaniuk a kikötőkbe.
A hírek szerint az Egyesült Államok feloldotta a már tankhajókra rakodott és további 30 napig a tengeren lévő orosz olajra kivetett szankciókat.
Julija Szviridenko miniszterelnök az amerikai látogatása során magas rangú amerikai tisztviselőktől, köztük Scott Bessent pénzügyminisztertől kapott támogatási ígéretet – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Szviridenko a hírügynökségnek elmondta, hogy a Bessenttel folytatott találkozót arra használta fel, hogy közvetítse Ukrajna álláspontját, miszerint Oroszország ellen a teljes körű invázió után bevezetett szankciókat nem szabad enyhíteni vagy feloldani. „Úgy gondolom, Bessent miniszter támogatja Ukrajnát és kiáll a védelmében” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy az amerikai partnerek megértik a szankciók megkerülésének fontosságát, ami gyengítheti az agresszort.
A látogatás során a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való együttműködésről is tárgyaltak. Szviridenko szerint májusban az alap szakértőiből álló misszió érkezik Kijevbe. A miniszterelnök beszámolt a 8 milliárd dolláros hitel megszerzésében elért haladásról, és megjegyezte, hogy az IMF kész rugalmasságot tanúsítani az energetikai helyreállítás kérdéseiben.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy új támogatási hullámot érez, és a partnerek hangulata konstruktívabbá vált a korábbi látogatásokhoz képest. „Két nap után az első érzésem az, hogy a helyzet megváltozott” – tette hozzá.
Ezenkívül várhatóan nyáron jóváhagynak egy új energiaprojektet az Egyesült Államok és Ukrajna közös befektetési alapjának a részeként. Különös figyelmet fordítottak a biztonsági garanciákra és az ország újjáépítésére. „A háborúnak megfelelő biztonsági garanciákkal, egy megfelelő jóléti tervvel, egy megfelelő helyreállítási és újjáépítési tervvel kell véget érnie” – hangsúlyozta Szviridenko.
A miniszterelnök reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a magyarországi politikai változások elősegítik az EU 90 milliárd eurós segélycsomagjának felszabadítását, és felgyorsítják Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ez jó hír is lehet Ukrajna „visszafordíthatatlan” uniós csatlakozási törekvése szempontjából. Ezért most van itt a legjobb alkalom az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatának felgyorsítására – fejezte ki reménykedés Julija Szviridenko.
Április 15-én Szviridenko találkozott Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel, amelyen a felek megvitatták Ukrajna pénzügyi és energetikai helyzetét, valamint a közel-keleti események globális piacokra gyakorolt hatását.
A Világbank 80-100 milliárd dolláros segélyt mozgósíthat az USA, Irán és Izrael közötti háború által súlyosan sújtott közel-keleti országok számára. A bank körülbelül 15 hónapon belül előkészítheti és eloszthatja a forrásokat, jelentette be Ajay Banga, a Világbank vezetője, írta a The Guardian.
Banga elmondása szerint a finanszírozás 20-25 milliárd dollárt tartalmazna, amelyhez az országok a válságkezelési ablakon keresztül férhetnének hozzá, ami az összeg 10 százaléka. További 30-40 milliárd dollár válhatna elérhetővé az országok számára a meglévő programok átcsoportosításával. Ha azonban a háború ezen túl is folytatódik, a Világbanknak további finanszírozást kell keresnie a 80-100 milliárd dolláros határ eléréséhez. A Világbanknak ezután a mérlegéhez és a tartalékaihoz kell fordulnia – mondta a Világbank vezetője a Bretton Woods-i Bizottság által szervezett rendezvényen.
A Guardian megjegyezte, hogy a Nemzetközi Valutaalap kijelentette, hogy az iráni háború további eszkalációja globális recessziót idézhet elő.
Mint ismeretes, az iráni háborúba bevont közel-keleti országok között szerepel Kuvait, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Jordánia.
Irán elkezdte támadni az amerikai létesítményeket ezekben az országokban, bár valójában nem korlátozódott erre, és azzal vádolta a közel-keleti országokat, hogy lehetőséget biztosítanak az Egyesült Államoknak Teherán megtámadására.
Meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Államok és Izrael között Iránnal vívott háború jelentősen befolyásolta az energiaárakat, és hosszú távú válsággal fenyegeti a világgazdaságot.
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma úgy véli, hogy az olajárak valószínűleg a következő hetekben csúcsszintet érhetnek el. Az áremelkedés addig folytatódik, amíg a Hormuzi-szorosban a szállítás jelentős mennyiségben újra nem indul, közölte a Reuters Chris Wright amerikai energiaügyi miniszternek a Semafor Világgazdasági Fórumon tett nyilatkozatára hivatkozva.
Megjegyezték, hogy a Hormuzi-szoros és a Perzsa-öböl térségében uralkodó feszültségek felfelé hajtják az energiapiacokat, és magasan tartják az olaj kockázati prémiumát.
„Magas energiaárakat fogunk látni – sőt akár emelkedését is –, amíg a Hormuzi-szoroson keresztüli jelentős hajóforgalom újra nem indul. Az árak tetőzése valószínűleg a következő hetekben fog bekövetkezni” – mondta Wright egy április 13-i, hétfői nyilatkozatban.
Becslése szerint az olajárak csúcsszintje akkor jöhet el, amikor a hajók „valódi” mennyisége elkezd áthaladni a Hormuzi-szoroson.
Donald Trump amerikai elnök korábban állítólag elismerte, hogy az olaj és a benzin ára magas maradhat az idei novemberi félidős választásokig.
A venezuelai olajtermelés helyzetét kommentálva Wright hangsúlyozta, hogy január 3-a óta, amikor az Egyesült Államok őrizetbe vette Nicolás Maduro elnököt, már 150 millió hordó venezuelai olajat adtak el. Ugyanakkor a kútból származó termelés 25%-kal nőtt.
A Reuters szerint április 13-án, hétfőn a Chevron már két megállapodást írt alá venezuelai tevékenységének bővítésére. Különösen az eszközök cseréjéről van szó, amely a fő projektjükhöz egy szupernehéz olaj kitermelésére alkalmas területet is hozzáad.
Érdemes megjegyezni, hogy a világpiaci olajárak meredeken, több mint 7%-kal emelkedtek, és átlépték a hordónkénti 100 dolláros határt az Egyesült Államok Hormuzi-szoros blokádjának előkészítéséről szóló nyilatkozatai hátterében.
Brüsszel nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, Japánra és Nagy-Britanniára, hogy gyorsítsák fel a 45 milliárd eurós hitel folyósítását Ukrajnának még ezen a héten – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Euractiv című európai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági ügyekért felelős biztosa ezen a héten Washingtonba utazik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi üléseire. Ott azt tervezi, hogy személyesen győzi meg a G7-partnereket az úgynevezett ERA-hitel kifizetéseinek felgyorsításáról – ez egy olyan vészhelyzeti finanszírozási program, amelyet a G7 még 2024-ben hagyott jóvá, és amelyet az orosz központi bank befagyasztott eszközeivel biztosítottak.
Az EU már átutalta a rá eső részt – 18,1 milliárd eurót. Az ERA-kölcsön teljes összege azonban 45 milliárd euró, és körülbelül 7 milliárd euró még mindig kint van. Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok még nem nyújtotta be a rá eső részét. Dombrovskis szerdán és csütörtökön találkozik a G7 minisztereivel. Külön megbeszéléseket is terveznek: Scott Bessant amerikai pénzügyminiszterrel április 15-én, Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszterrel április 16-án.
