„Ahogy a két ország közötti kapcsolatok normalizálódnak, egyre több amerikai szankciót fogunk feloldani” – közölte Donald Trump minszki különmegbízottja.
Az Egyesült Államok beleegyezett a kálium-karbonátra vonatkozó szankciók feloldásába. A kálium-karbonát a műtrágyák egyik legfontosabb összetevője és fontos exportcikk az ország számára.
Coale elmondta: „A két ország közötti kapcsolatok normalizálódásával egyre több szankciót fognak feloldani, de a kálium-karbonátra vonatkozó tilalom azonnal megszűnt.”
Az amerikai követ, Coale azt is elmondta, hogy Lukasenkával Ukrajnáról és arról is beszélt, hogy Minszk milyen segítséget tud nyújtani a Putyinnal folytatott tárgyalásokban.
A Minszkkel való kapcsolatmegújításra tett kísérlet az amerikai politika jelentős változásának része, ami merőben ellentétes az európai állásponttal, és tovább mélyíti az árkot az Egyesült Államok és az Európai Unió között.
Vasárnap az amerikai törvényhozók bemutatták a védelmi politikai törvényjavaslat végleges szövegét, amely rekordösszegű nemzetbiztonsági kiadásokat, valamint Ukrajna támogatását írja elő – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökség és a Fox News amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a média úgy értesült, hogy a törvényjavaslat 901 milliárd dollárt irányoz elő katonai kiadásokra a 2026-os pénzügyi évben. Ez 8 milliárd dollárral több, mint amennyit Donald Trump amerikai elnök kért idén májusban. „A törvényjavaslat továbbra is évi 400 millió dollárral finanszírozza az Ukrajnai Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezést a 2026-os és 2027-es költségvetési években” – írta a Fox News.
Ezenkívül az amerikai Kongresszus gyakrabban fog jelentéseket készíteni a szövetségesek Ukrajnának nyújtott hozzájárulásairól, hogy nyomon követhesse, hogyan támogatják az európai partnerek Kijevet. Számos médiaorgánum is utal arra, hogy a dokumentum kötelezi a Pentagon vezetőjét, hogy jelentést tegyen az amerikai képviselőháznak és a Kongresszusnak az Ukrajnának nyújtott hírszerzési információk felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről.
A republikánus vezetői asszisztensek szerint a Kongresszus a következő napokban szavaz erről a törvényjavaslatról. „Ez a törvényjavaslat fontos rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket a Kongresszus fogadott el, és amelyek biztosítják, hogy hadseregünk továbbra is a világ legveszélyesebb fegyverneme maradjon, és képes legyen legyőzni bármilyen ellenfelet” – mondta Mike Johnson, a Kongresszus elnöke. Hozzátette, hogy a dokumentum hozzájárul Trump programjának megvalósításához azáltal, hogy „véget vet a Pentagonban a woke ideológiájának, biztosítja a határbiztonságot, újjáéleszti a védelmi ipari bázist és feléleszti a katonai etikát”.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette elődje, Joe Biden idejéből származó szövetségi üzemanyag-takarékossági szabványok hatályon kívül helyezését, jelentősen enyhítve az üzemanyag-hatékonysági követelményeket tízmillió új benzinüzemű személygépkocsi és könnyű teherautó esetében – írja a The Guardian.
Az Egyesült Államok közlekedési minisztériumához tartozó Országos Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NHTSA) által közzétett javaslat szerint a 2031-es modellévre vonatkozó flottaszintű átlagos üzemanyag-hatékonysági követelményt 50,4 mérföld per gallon (kb. 4,7 liter per 100 kilométer) értékről 34,5 mérföld per gallonra (kb. 6,8 liter per 100 kilométer) csökkentenék. Az NHTSA emellett visszamenőlegesen is módosítaná a 2022–2026 közötti évek előírásait, és 2031-ig évente csupán 0,25–0,5 százalékos javulást írna elő.
A javaslat szerint a változtatások 2031-ig összesen 35 milliárd dollár megtakarítást jelentenének az autóipar számára, ebből 8,7 milliárd dollárt a General Motorsnak (GM), több mint 5 milliárdot pedig a Fordnak és a Stellantisnak. Egy átlagos új autó vételára körülbelül 900-1000 dollárral csökkenhet. Ugyanakkor a magasabb fogyasztás miatt az amerikai autósok 2050-ig akár 185 milliárd dollárral többet fizethetnek az üzemanyagért.
Trump a bejelentésen „nevetséges és elfogadhatatlan” jelzővel illette elődje, Joe Biden szigorúbb szabályozását, hangsúlyozva, hogy az emberek benzines autót akarnak.
Jim Farley, a Ford vezérigazgatója „a józan ész és a megfizethetőség győzelmeként” üdvözölte a lépést, és ígéretet tett több kedvező árú modell piacra dobására. Mary Barra, a GM vezérigazgatója még kedden arról beszélt, hogy a korábbi előírások mellett 2026-tól az új autók több mint egyharmadának elektromosnak kellett volna lennie, ami gyárbezárásokhoz vezethetett volna.
A környezetvédők és a demokrata politikusok éles kritikával reagáltak a javaslatra. Kathy Harris, a Natural Resources Defense Council tiszta járművekért felelős igazgatója szerint a Trump-kormány „magasabb költségeket terhel az autósokra a benzinkutaknál, mindezt az olajipar érdekében”. Gavin Newsom kaliforniai kormányzó úgy fogalmazott, hogy a javaslat „milliárdokkal többet fog kiszívni az amerikaiak zsebéből a kutaknál, miközben szennyezi közösségeink levegőjét”.
Merz szerint a szén-dioxid-szabályozásnak nemcsak az autógyártás, hanem Európa legnagyobb gazdasága is áldozatul fog esni. A német kancellár a belső égésű motorok 2035-ös tilalmának felülvizsgálatát kéri az EU-tól, hangsúlyozva a gazdasági versenyképesség és az ipari munkahelyek megőrzésének fontosságát.
Friedrich Merz német kancellár levelet küldött Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, hogy állítsa le az EU a belső égésű motorok tervezett, 2035-re szóló betiltását. Merz szerint ugyanis a szigorú szabályozás veszélyezteti az innovációt és a munkahelyeket, miközben a klímacélok teljesítése is technológianeutralitással (szabad döntés a legjobban hasznosítható technológia mellett) biztosítható.
Merz levelében hangsúlyozta, hogy a szabályozásnak a teljes autópark kibocsátásait kell figyelembe vennie, nem csak az új járművekét.
Fontos, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése rugalmas, reális és technológianeutrális legyen, hogy az EU klímacéljait teljesíteni tudják anélkül, hogy az innovációt és az ipari értékteremtést veszélyeztetnék.
Az Európai Unió külkereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben 2025 harmadik negyedévében 40,8 milliárd euróra csökkent, ami az év eleji kiemelkedő, 81,2 milliárd eurós többlethez képest jelentős visszaesés.
Egyre inkább úgy alakulnak a külkereskedelmi folyamatok, ahogy Donald Trump amerikai elnök szeretné. Az Európai Uniónak ugyanis folyamatosan csökken a mérlegtöbblete az Egyesült Államokkal szemben.
Az Eurostat adatai szerint 2025 harmadik negyedévében az EU 40,8 milliárd eurós áruforgalmi többletet regisztrált az Egyesült Államokkal szemben
Ez 13,3%-os csökkenést jelent a második negyedévi 47,1 milliárd eurós többlethez képest,
és jelentős, 49,7%-os visszaesést az első negyedévi 81,2 milliárd eurós többlethez viszonyítva.
Az első negyedév kiemelkedett a többi közül, mivel az Egyesült Államok felől várható vámok fényében az export az USA-ba élesen növekedett.
2025 harmadik negyedévében az EU áruforgalmi többletet ért el a vegyi anyagok és kapcsolódó termékek, a gépek és járművek, egyéb feldolgozott termékek, valamint az élelmiszer- és italcikkek területén.
Ezzel szemben hiányt mutattak az energia, a nyersanyagok és egyéb árucikkek területén.
A vegyi anyagok és kapcsolódó termékek többlete a második és harmadik negyedévben csökkent (második negyedév: 24,7 milliárd euró, harmadik negyedév: 23,0 milliárd euró),
miután az első negyedévben csúcsot ért el (54,1 milliárd euró többlet), az Egyesült Államok várható vámjai miatt.
Az Egyesült Államok újabb szankciókkal sújtotta az iráni fegyverkezést segítő nemzetközi hálózatot, amelyben ukrán vállalatok is érintettek. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint az Imperative Ukraine és az Ekofera ukrán fedőcégeken keresztül Irán repüléstechnikai alkatrészekhez és drónfejlesztéshez szükséges alkatrészekhez jutott.
Az Egyesült Államok több vállalatot és magánszemélyt is felvett a szankciós listájára, miután kiderült, hogy közvetetten hozzájárultak Irán fegyverkezéséhez, támogatva a drónok és a ballisztikus rakéták gyártását. Az amerikai pénzügyminisztérium szerdán kiadott közleménye szerint ezek a vállalatok közvetítőként segítették az iráni hadiipart abban, hogy repülőgépipari anyagokat és alkatrészeket szerezzenek be.
A tárca közlése szerint az Imperative Ukraine és Ekofera nevű ukrán cégek olyan fedővállalatként működtek, amelyek Irán megbízásából repüléstechnikai eszközöket vásároltak. A szállítmányokat végül az iráni HESA (Iran Aircraft Manufacturing Industries Corporation) kapta meg, amely katonai repülőgépek és az Ababil típusú drónok fejlesztésével foglalkozik. A HESA az iráni hadsereg egyik kulcsfontosságú beszállítója, és több nemzetközi korlátozás alatt is áll.
A nyomozás szerint a gyanús tranzakciók mögött Bahram Tabibi iráni ügynök állt, aki két, Ukrajnában bejegyzett fedőcégen keresztül intézte a vásárlásokat.
A fegyverkezést segítő hálózatban több iráni állampolgár is részt vett, akik közvetítőként kapcsolták össze az ukrán cégeket és az iráni megrendelőt. Kijevből így generátorok, helyzetjelzők és más repüléstechnikai célra is felhasználható eszközök kerültek Teheránba.
Az amerikai hatóságok szerint ezek a titkos beszerzési láncok nemcsak a Közel-Kelet biztonságát veszélyeztetik, hanem a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókra és az amerikai szövetségesekre is kockázatot jelentenek. Az amerikai szankciókkal az érintett cégek vagyonát befagyasztják, valamint megtiltják, hogy amerikai vagy nemzetközi partnerek üzleti kapcsolatba lépjenek velük.
„Irán világszerte kihasználja a pénzügyi rendszereket: pénzt mos tisztára, fegyverprogramjához alkatrészeket szerez be, és támogathatja terrorista szövetségeseit” – jelentette ki John K. Hurley, az amerikai pénzügyminisztérium terrorellenes és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke egy új törvényjavaslat előkészítését jelentette be, amely „nagyon szigorú szankciókat” szabna ki az Oroszországgal kereskedelmet folytató országok ellen – írta a Reuters.
Újságíróknak nyilatkozva az amerikai elnök megjegyezte, hogy a republikánus törvényhozók már dolgoznak egy erre vonatkozó kezdeményezésen, amelynek célja, hogy nemzetközi partnerein keresztül fokozza a gazdasági nyomást Moszkvára. Az elnök elmondása szerint ő volt a javaslat szerzője.
„Mint önök is tudják, ez az én ötletem volt, ezért nagyon szigorú szankciókat fogunk alkalmazni minden olyan országgal szemben, amely továbbra is üzleti kapcsolatban áll Oroszországgal”, jelentette ki Trump.
Hozzátette, hogy a törvényhozók azt fontolgatják, hogy Irán azon országok listájára veszik fel, amelyekre ezek a korlátozások vonatkozhatnak. Teheránról a végső döntés a törvényjavaslat további kidolgozása során születik meg.
Mike Pompeo, az Egyesült Államok volt külügyminisztere csatlakozott az ukrán védelmi vállalat, a Fire Point, a Flamingo rakéták gyártójának tanácsadó testületéhez.
Az Associated Press szerint a vállalat november 12-én létrehozta a tanácsadó testületet, és Pompeót nevezte ki tagjává. A testületbe még három személy kerül be.
A vállalat műszaki igazgatója, Irina Terekh közölte, hogy a Fire Point egy nagy nemzetközi vállalatot is megbízott az árazás és a gyártás független ellenőrzésével.
A lap azt is közli, hogy a Fire Point bővíteni kívánja szárnyas rakéták gyártásával kapcsolatos tevékenységét, több mint kétszeresére tervezi növelni jelenlegi kapacitását, és rakétapropellum-gyárat épít Dániában.
A vállalat bevételei idén körülbelül 1 milliárd dollárt tettek ki.
A Donald Trump-adminisztráció jóváhagyhatja az F-35-ös vadászgépek Szaúd-Arábiának való eladását Mohammed bin Szalmán koronaherceg keddre a Fehér Házba tervezett látogatása során, számolt be a Bloomberg egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselőre hivatkozva.
A tisztviselő elmondása szerint Trump és Szalmán gazdasági és védelmi megállapodáscsomag aláírását tervezik, beleértve egy lehetséges F-35-ös szerződést és egy cseppfolyósított földgáz importjáról szóló megállapodást. A egyezmények részleteit nem hozták nyilvánosságra.
A vadászgépek esetleges eladása jelentős diplomáciai gesztus lenne Washington és Rijád erőfeszítései közepette, hogy elmélyítsék az együttműködést és ösztönözzék Szaúd-Arábiát az Ábrahám-megállapodáshoz való csatlakozásra. A szaúdiak régóta szeretnének F-35-ket, amelyek darabja körülbelül 100 millió dollár.
A megállapodás útjában azonban továbbra is akadályok állnak: Izrael, mint a Közel-Kelet egyetlen olyan országa, amely rendelkezik a repülőgéppel, elkötelezett a technológiai előnyének megőrzése iránt, a Pentagon pedig figyelmeztetett a technológia Kínába történő szivárgásának kockázatára Rijád Pekinggel fennálló védelmi kapcsolatai miatt.
A tárgyalások során Trump és bin Szalmán várhatóan megvitatják Szaúd-Arábia a mesterséges intelligencia chipjeihez és a nukleáris technológiákhoz való hozzáférését, a gázai helyzetet és a királyság jövőbeli kapcsolatát Izraellel.
A Fehér Ház nem kívánta kommentálni az információt a Bloombergnek.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma elhalasztja a Lukoil orosz olajóriás elleni szankciókat – írja a The Kyiv Independent a Bloombergre hivatkozva.
A The Kyiv Independent szerint az elmúlt napokban megnőtt az érdeklődés a Lukoil tengerentúli részesedései iránt, így az Egyesült Államokból, Európából és a Perzsa-öbölből érkező leendő vásárlók jóváhagyást kértek a pénzügyminisztériumtól a céggel való kapcsolattartáshoz. A Bloomberg azt írta, hogy az egyik, vita tárgyát képező lehetőség egy olyan struktúra, amelyben az elsődleges vevő megszerezné a Lukoil nemzetközi eszközeinek nagy részét, kiegészítve több kisebb tranzakcióval.
Washington még októberben jelentett be szankciókat a Rosnyeft és a Lukoil ellen azért, hogy nyomást helyezzenek Oroszországra az ukrajnai háború lezárását szolgáló tárgyalások folytatásáért – emlékeztettek. A büntetőintézkedéseket a két orosz olajipari óriás mellett 36 leányvállalatára is kiterjesztették.
Azonban a Fehér Ház „korlátozott mentességet adott a szankciók alól a Lukoilt érintő bizonyos tranzakciók esetében, hogy megkönnyítse a külföldi kormányokkal és potenciális vevőkkel való együttműködést a vállalat nemzetközi eszközértékesítésével kapcsolatban” – közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
A Bloomberg beszámolt arról a kiadott engedélyről is, amely a Lukoil kiskereskedelmi benzinkútjaival kapcsolatos konkrét tranzakciókhoz, valamint nemzetközi eszközeinek értékesítésére vonatkozó szerződésekhez kötődik.
A bejelentést követően a Lukoil finomítóknak otthont adó több európai ország elkezdte keresni a létesítmények működésének fenntartását és a leállások elkerülését.
Bulgáriában a törvényhozás engedélyezte az új vezetés kinevezését a helyi finomító élére – egyúttal az üzem államosítása is felmerült –, valamint az Egyesült Államok további mentességet adott a Lukoil bolgár leányvállalatait érintő ügyleteknek, és az ezekkel a szervezetekkel szembeni szankciókat április 29-ig elhalasztották. A The Kyiv Independent szerint pedig Romániában kérték arra az amerikaiakat, hogy halasszák el a szankciókat az orosz olajvállalat leányvállalata, a Petrotel Lukoil ellen, ahol az irányítást is átvették.
A Lukoil röviddel azelőtt kezdett tárgyalásokat külföldi eszközeinek eladásáról, hogy az amerikai tisztviselők a szankciók elhalasztását kérte.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Társasága (DFC) az Alvarez & Marsalt bízta meg az amerikai–ukrán újjáépítési befektetési alap befektetési folyamatának támogatásával. Az alap a kritikus nyersanyagokra, az energiára és az infrastruktúrára fókuszál, 75 millió dolláros induló kerettel.
Az Egyesült Államok Ukrajna legnagyobb katonai támogatója. Donald Trump idei visszatérése óta hangsúlyozza, hogy Washingtonnak viszonzást kell kapnia a Kijevnek nyújtott segítségért.
A megállapodás szerint az ukrán kormány új ásványi nyersanyag-kitermelésből származó bevételeinek fele a közös befektetési alapba kerül. A nyereséget Kijev és Washington osztja meg.
A DFC pénteken közölte, hogy az Alvarez & Marsal pénzügyi tanácsadót választotta a lehetséges projektek feltérképezésére és értékelésére. A megbízás kiterjed az átvilágításra és a pénzügyi elemzésekre is.
Az Egyesült Államok és Ukrajna áprilisban olyan megállapodást írt alá, amely befektetésekért cserébe elsőbbségi hozzáférést biztosít amerikai szereplőknek új ukrajnai ásványi nyersanyag-projektekhez. A végrehajtással az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Társaságát (DFC) bízták meg, amely a frissen létrehozott Amerikai–ukrán Újjáépítési Befektetési Alap felügyeletét is ellátja.
A DFC 75 millió dollárt helyezett el az alapban, hogy elindítsa a kritikus nyersanyag-, energia- és infrastrukturális beruházások finanszírozását.
Conor Coleman, a DFC befektetési vezetője és kabinetfőnöke szerint az Alvarez & Marsal a „befektetési folyamatok támogatására” kapott mandátumot, ők végzik majd a projektek átvilágítását és pénzügyi értékelését.
A DFC szeptemberben csapatot küldött Ukrajnába a potenciális projektek beazonosításának megkezdésére. Olekszij Szobolev ukrán gazdasági miniszter akkor jelezte: a kormány célja, hogy a következő 18 hónapban legalább három pilotberuházást kijelöljenek.
