Az amerikai elnökök korábban óvakodtak attól, hogy anyagi hasznot húzzanak a hivatalukból – Donald Trump viszont a HVG összeállítása szerint üzleti vállalkozásként működteti az elnökségét. A vagyonbevallása szerint második ciklusa első évében 2,2 milliárd dollárral gyarapodott a vagyona, aminek nagy része kriptovalutákból származott. Miközben a Trumphoz köthető cégek milliárdokat kaszáltak, a mémérméből bevásárló százezrek összesen 3,8 milliárd dollárt buktak.
Már az első, 2017-es beiktatásakor is Donald Trump volt az Egyesült Államok történetének leggazdagabb elnöke a maga 3,5 milliárd dolláros vagyonával.
Ehhez képest a második elnöksége első évében újabb 2,2 milliárd dollárral hízott a vagyona – derült ki a múlt héten nyilvánosságra hozott, 927 oldalas vagyonbevallásából. Az összeg nagyságát jól érzékelteti, hogy elődje, Joe Biden utolsó teljes hivatali évéről szóló pénzügyi jelentése mindössze tizenegy oldal volt.
A Trumphoz köthető kriptovállalkozások bevételeiről az Index is beszámolt: az elnök cégei tavaly több mint 1,4 milliárd dollárt kerestek a digitális eszközökből.
Aranykor vagy összeférhetetlenség?
A hüledezőknek Trump és a fehér házi szóvivők azt hangsúlyozzák, hogy a példátlan gyarapodás mögött semmiféle összeférhetetlenség nincs: a Fehér Ház ura az országért dolgozik, neki és a családjának pedig azért megy ilyen jól, mert Amerikában is beköszöntött az aranykor.
A HVG összeállítása szerint ez a hozzáállás élesen elüt attól, ahogyan a korábbi elnökök viselkedtek. Ők hagyományosan kínosan ügyeltek arra, hogy a hivatali idejük alatt ne érje őket az a vád, hogy a kivételes pozíciójukból húznak hasznot.
A lap példái szerint a demokrata Jimmy Carter független vagyonkezelőre bízta a földimogyoró-ültetvényét, a republikánus George W. Bush pedig a hivatalba lépése előtt eladta a részesedését a Texas Rangers baseballcsapatban. Lady Bird Johnson pedig – amikor a férje, Lyndon B. Johnson lépett a meggyilkolt John F. Kennedy örökébe – bizalmi vagyonkezelőre bízta a birtokában lévő rádió- és tévéállomásokat.
Trump ezzel szemben a korábbi üzleti érdekeltségeit összefogó Trump Organizationt a két nagyobbik fiára, ifjabb Donaldra és Ericre bízta. Elnökként formálisan valóban nem folyik bele az üzleti ügyekbe, a lényeget azonban a veje, Jared Kushner fogalmazta meg a HVG szerint: nem lehet összeférhetetlenségről beszélni, ha a meglévő kapcsolatok használatáról van szó.
A névtől a mémérméig
Trump neve régóta üzlet. Az 1980-as évek végén New York ingatlankirályaként tündöklő, majd az 1990-es években csődből csődbe támolygó üzletembernek az első mentőövet az NBC A gyakornok (The Apprentice) című valóságshow-ja dobta, amely újra kifényesítette a nevét – ennek használatáért a tévétársaság az évek során több százmillió dollárt fizetett.
Ez a pénz éppen elapadt 2015-re, amikor Trump elindította az elnökválasztási kampányát. Az első ciklusa alatt főleg az ingatlanbefektetéseiből, valamint a külföldi luxusberuházásokra értékesített nevéből származott a bevétele, ami évi 500 millió dollár körül mozgott.
A bevétel 2024-ben is alig haladta meg a 600 millió dollárt – épp ezért vet fel számos kérdést a tavalyi 2,2 milliárd.
A pénz többsége, 1,4 milliárd dollár kriptovalutákból származott. Ez azért is meglepő, mert Trump 2019-ben még szemfényvesztésnek minősítette ezeket, a véleménye azonban megváltozott, miután a 2024-es kampányát bőven finanszírozták a digitális pénz felfuttatásában érdekeltek.
Az elnök – pontosabban a fiai ellenőrzése alatt lévő cég – még a hivatalba lépése előtt hozta létre a $TRUMP mémérmét. A mémérme (memecoin) olyan kriptovaluta, amelynek nincs komoly háttere vagy tényleges használati értéke: inkább amolyan gyűjtői tárgy, amelynek árfolyamát a lelkesedés hajtja. Az amerikai tőzsdefelügyelet időközben ki is mondta, hogy ez a kategória nem tartozik a felügyelete alá, vagyis semmiféle biztosíték nincs mögötte.
Aki a végén fizet
A $TRUMP mémérme az elnök híveinek szólt, akik lelkesen vásároltak is belőle. Az értékesítésből és a minden tranzakció után felszámolt jutalékból a Trumphoz köthető vállalkozásnak 636 millió dolláros bevétele származott.
A vásárlók viszont jóval kevésbé jártak jól.
A mémérméből bevásárló százezrek összesen 3,8 milliárd dollárt buktak, ahogy a $TRUMP árfolyama a kezdeti lelkesedés 75,35 dolláros csúcsáról a múlt hétre 1,76 dollárra zuhant.
A HVG összeállítása szerint a lényeg, hogy Trumpnak teljesen mindegy, merre mozog az árfolyam: ő ugyanis a tranzakciók forgalmán keres, így akkor is jön neki a pénz, ha a befektetők épp szabadulnának a kriptójuktól. A milliárdok a lap szerint azoknak a zsebébe folytak, akik az elején ügyesen spekuláltak, és idejében kiszálltak.
A második nagy kripto-tétel a World Liberty Financial nevű vállalkozás volt, amelyet Trump három fia, valamint különmegbízottja, Steve Witkoff két fia alapított a 2024-es kampány idején. A cég 799 millió dollárt hozott az elnöknek.
Emírségek, chipek és egy elnöki kegyelem
A World Liberty körüli üzletek vezetnek el a történet talán legérdekesebb szálához. A HVG gyűjtése szerint ebből 263 millió dollár abból származott, hogy egy sokáig titkolt ügylet keretében Tahnun bin Zajed al-Nahjan sejk – az Egyesült Arab Emírségek elnökének öccse – az általa irányított állami tőkealap vezette konzorciummal félmilliárd dollárért megvásárolta a World Liberty 49 százalékát.
A cég tavaly májusban állt elő az USD1 nevű stablecoinnal. A stablecoin olyan digitális pénz, amelynek árfolyamát valamilyen stabil eszközhöz – jellemzően a dollárhoz – kötik, hogy ne ingadozzon. A lap kiemeli, hogy „véletlenül” szinte ezzel egy időben dicsérte az amerikai elnök a jövő útjaként ezt a kategóriát.
Ezután egy bonyolult ügylet született. A HVG leírása szerint az Emírségek nevében Tahnun bin Zajed al-Nahjan kétmilliárd dollárért vett USD1-et, majd azt befektette a világ legnagyobb kriptotőzsdéjébe, a Binance-ba.
Az összeállítás szerint az üzletnek három nyertese is volt.
A World Liberty a kétmilliárd dollárt rövid lejáratú amerikai állampapírba fektette, amin hozamot húz.
A Binance segítette Trumpék vállalkozását – cserébe a kriptotőzsde alapítója, a kínai származású kanadai Changpeng Zhao elnöki kegyelemben részesült, és mentesült a rá pénzmosásért kirótt, korábban letöltött négyhavi börtön jogi következményei alól.
Az Emírségek pedig engedélyt kapott több százezer fejlett mesterségesintelligencia-chip megvásárlására – ugyanezt Joe Biden korábban azért tagadta meg, mert túl szorosnak ítélte az ország Kínához fűződő kapcsolatait.
Az emirátusok egyébként csendben, de látványosan törnek előre a mesterséges intelligencia terén, és a fejlett chipek utáni globális versenyfutásban minden résztvevő az Nvidia termékeiért verseng.
Ingatlanok, órák és egy szerény nyugdíj
A kripto után a második legnagyobb tétel az ingatlanból jött. Megnőtt a floridai Mar-a-Lago birtok és a golfpályák bevétele, mert mindenki tag akart lenni, hogy közel férkőzhessen az elnökhöz. Külföldi Trump-luxusingatlanok névhasználata után is érkezett a pénz, elsősorban a Közel-Keletről, de csurrant-cseppent Vietnámból és Romániából is.
Sajátos tétel a CBS és az ABC tévétársaságoktól, valamint a Metától érkezett összeg: ezek peren kívüli megállapodásokból származó kártérítések, amelyekből a tízmilliók a leendő elnöki könyvtárát gazdagítják majd. Csordogáltak dollártízmilliók a Trump nevével árult órák, Biblia, parfüm és egyéb termékek után is.
A lista legvégén pedig ott szerénykedik egy évi 78 808 dolláros nyugdíj a filmszínészek céhétől – Trump ugyanis több filmben feltűnt, a legismertebb a Reszkessetek, betörők! New Yorkban játszódó második része.
Rendkívüli döntést hozott III. Károly. A modern kori brit uralkodók közül elsőként nyilvánosságra hozza személyes adózási adatait. A Buckingham-palota szerint a cél az átláthatóság növelése és a monarchia további modernizálása.
III. Károly lesz az első brit uralkodó a modern korban, aki nyilvánosságra hozza személyes adóbevallását – számolt be róla a BBC. Az adatok jövő csütörtökön jelennek meg az éves királyi pénzügyi jelentés részeként, a Buckingham-palota szerint pedig a döntést maga az uralkodó kezdeményezte.
A királyi udvar közlése szerint a lépés a monarchia modernizációját szolgálja, és azt a célt, hogy a közvélemény pontosabb képet kapjon a királyi család működéséről és pénzügyeiről. A nyilvánosság először láthatja majd, hogy III. Károly mennyi adót fizetett a 2024–2025-ös pénzügyi évben. A közzétett összeg több bevételi forrás után befizetett adót is magában foglal majd, köztük a Lancaster hercegség jövedelmeit, a király személyes befektetéseinek hozamát, valamint a magántulajdonban lévő királyi birtokok – például Sandringham és Balmoral – bevételeit.
A Buckingham-palota szóvivője szerint az intézkedés egy szélesebb nyitási folyamat része „Egyszerűen fogalmazva: folytatjuk a modernizációt, és igyekszünk lépést tartani a korral” – fogalmazott.
III. Károly számára nem teljesen új a gyakorlat: még walesi hercegként rendszeresen közzétette, hogy mekkora összeget fizet be adóként. Uralkodóként azonban most először teszi ezt meg, ami újabb lépés lehet a brit monarchia átláthatóbb működése felé.
Ukrajna állampolgárai 299 milliárd hrivnya jövedelmet deklaráltak be 2025-ben.
Összesen közel 176 ezer vagyon- és jövedelemnyilatkozatot nyújtottak be. Ez a tavalyi kampány mutatójának 103%-a.
A tavalyi évhez képest a legaktívabbak az alábbi régiók lakosai voltak:
Rivnei régió (+10%);
Mikolajivi régió (+8%);
Volinyi régió (+7%);
Odesszai régió (+6%);
Kijev városa (+6%).
A nyilatkozatok eredményei alapján a polgárok önállóan az alábbi illetékek befizetését határozták meg:
5,7 milliárd hrivnya személyi jövedelemadó;
2,5 milliárd hrivnya katonai adó.
Az Állami Adószolgálat megjegyezte, hogy a külföldön jövedelmet kapott személyek is aktívan részt vettek a kampányban – 12,7 ezer adófizető vallott be ilyen jövedelmet. A tavalyi évhez képest számuk 3,4 ezer fővel nőtt. A bevallott külföldi jövedelem összege 20,7 milliárd hrivnya.
„Az Állami Adószolgálat aktívan dolgozik az önkéntes adófizetés kultúrájának minőségi megváltoztatásán Ukrajnában. Ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat is fejlesztünk – a digitalizációért felelős minisztérium a bevallások benyújtását és az adókedvezmény igénybevételét indította el a Gyija alkalmazásban. Hálásak vagyunk minden adófizetőnek, aki minden kihívás ellenére úgy dönt, hogy becsületesen és átláthatóan dolgozik. És ami a legfontosabb – felelősen befizeti az adókat. Mert ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk-e biztosítani az ország védelmi képességét, támogatni a szociális programokat, valamint fizetni a béreket és a nyugdíjakat. Ez azt jelenti, hogy közösen részt veszünk abban, hogy biztosítsuk az ország fennmaradását” – hangsúlyozta Leszja Karnauh, az Állami Adószolgálat megbízott vezetője.
Az Állami Adószolgálat emlékeztetett arra, hogy bizonyos adókötelezettségeket július 31-ig kell befizetni.
Egy kijevi Szvjatosinszkij kerületi hivatásos toborzótiszt (TCK-s) kriptovalutában tartott befektetése alapján az ország egyik leggazdagabb kriptovaluta-tulajdonosai közé tartozik – derült ki az illető friss vagyonnyilatkozatából, amelyben több mint 4 700 darab Ethereumot (ETH) tüntetett fel, ami nagyjából 10 millió dollár, azaz több mint 437 millió hrivnyának felel meg. A dokumentumban ugyanakkor a kriptovaluta értékét mindössze valamivel több mint 195 ezer hrivnyára becsülte – számolt be a hirado.hu a Strana-ra hivatkozva.
Miután az információ megjelent az ukrán médiában, a tiszt frissítette a vagyonnyilatkozatát, amelyben ugyanazt az összeget már USDT-ben (Tether – a szerk., minden token 1.00 USD-t ér) tüntette fel. Az elemzés szerint 2025-ben összesen 245 katonai szereplő (az ukrán hadsereg, a TCK és a védelmi minisztérium állományából), valamint 15 parlamenti képviselő és más tisztviselők is vallottak be kriptovaluta-vagyont.
Korábban a hadkiegészítő központ már megvédett egy másik tisztet is, aki több millió értékű aranyat tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában, hangsúlyozva, hogy az említett vagyon „nem a sorozás alól kibúvók révén szerzett bevételből származik.” A hírek szerint egy volt hadkiegészítő-helyettes is milliomossá vált, míg egy másik ügyben egy volt tisztviselő luxusautót, villákat és jelentős megtakarításokat vallott be.
Az Állami Adószolgálat Kárpátaljai Főosztálya arról tájékoztatott, hogy 2025. január 1-től tart az Adónyilatkozat kampány. Azok a polgárok, akik nyilatkozatköteles bevételre tettek szert 2024-ben, egyéni vállalkozók (az egyszerűsített adózási rendszert választó személyek kivételével) és az önálló szakmai tevékenységet folytató vállalkozók 2024-re vonatkozóan vagyon- és jövedelembevallást kötelesek benyújtani 2025. május 1-ig.
Az idei év három hónapja alatt 3027 állampolgár nyújtotta be a vagyoni helyzetére és jövedelmére vonatkozó nyilatkozatot a 2024-es évre vonatkozóan. Az általuk bejelentett összes bevétel 605 millió hrivnya volt, amelyből az állampolgárok önállóan 20,1 millió hrivnya személyi jövedelemadót és 2,9 millió hrivnya katonai illetéket fizettek be.
A statisztikai adtok szerint 54 kárpátaljai nyilatkozott egyenként 1 millió hrivnya feletti bevételről. Ezek az adófizetők együtt 229,7 millió hrivnya bevételt jelentettek be, amelyből 13,5 millió hrivnya személyi jövedelemadót és 1,3 millió hrivnya katonai illetéket fizettek be.
A legtöbb kárpátaljai milliomos Ungváron és Munkácson él. A legnagyobb összeget Ungvár város lakója jelentette be (51 millió UAH) – ez osztalék formájában kapott bevétel. Év eleje óta 966 állampolgár élt az adókedvezmény jogával.
Az Állami Adószolgálat Kárpátaljai Főigazgatósága arról tájékoztatott, hogy a Adónyilatkozat Kampány – 2025 jellemzőiről az alábbi linken lehet tájékozódni: https://tax.gov.ua/deklaratsiyna-kapaniya-2025, számolt be az Állami Adószolgálat Kárpátaljai Főosztálya.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere egy németországi luxusvilla tulajdonosa lett – derült ki a politikus vagyonnyilatkozatából. A városvezetőt rengeteg kritika éri az ingatlan miatt, többen úgy gondolják, hogy ekkora összeget inkább az ukrán hadseregnek kellene adományoznia.
A kijevi polgármester a 2023-as vagyonnyilatkozatában tüntette fel először, hogy egy 227 millió hrivnya értékű ingatlan tulajdonosa lett a németországi Hamburgban. A csaknem 750 négyzetméteres luxusvilla korábban az amerikai Maximum I LLC cég tulajdonában volt – írja az ukrán Strana.
Vitalij Klicsko vagyonnyilatkozata szerint a villát december 20-án vette meg adósságrendezésként a Maximum I LLC-től. A cég 2023 májusáig még Volodimir Klicsko tulajdonában volt, majd testvére, Vitalij nevére került.
Egyes sajtóértesülések szerint a villa megvásárlásával Vitalij a 2020-ban testvérétől kapott 7,3 millió eurót és 277,8 ezer dollárt törlesztette.
A Berliner Morgenpost beszámolója szerint a kijevi polgármestert emiatt széles körben bírálták a közösségi médiában. Sokan úgy vélik, hogy a politikusnak inkább az ukrán hadseregnek kellene adományoznia milliókat. Az egykori nehézsúlyú profi ökölvívó korábban 13 évig élt Németországban.
Ukrajnában megnyitják a hozzáférést a területi toborzási és szociális támogatási központok munkatársainak és a katonaorvosi bizottságok tagjainak vagyonbevallásaihoz – jelentette ki pénteken Katerina Butko, a Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) társadalmi tanácsának elnöke a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Butko elmondta: „Nyilvánosak lesznek a területi toborzási és szociális támogatási központok munkatársainak és a katonaorvosi bizottságok tagjainak a vagyonnyilatkozatai. Ez kivétel, és ez hangzott el a törvénytervezet elfogadásakor is. Az életmódfigyeléssel kapcsolatos botrányokat figyelembe véve és mindent, amit a területi toborzási és szociális támogatási központok esetében feltártak, a nyilatkozataik mindenképpen nyilvánosak lesznek. Ez volt a korrupcióellenes bizottság vezetőjének és sokan másoknak is az álláspontja.”
A korrupcióellenes aktivista szerint ugyanakkor az ukrán fegyveres erők soraiba mozgósított katonák és családjaik nyilatkozatai a biztonsági helyzet miatt zároltak maradnak. „Nem azt mondjuk, hogy abszolút minden nyilatkozatnak nyilvánosnak kell lennie. Mindenki tudja, hogy milyen korban élünk, és nyilvánvaló, hogy biztonsági megfontolások miatt a nyilatkozatok egy részét zárolni kell, mert ezek katonai személyek nyilatkozatai, ezek a titkosszolgálati tisztek olyan nyilatkozatai, akik esetében családtagok mozgósítva voltak és harcolni indultak. Természetesen az ilyen nyilatkozatokat zárolni kell” – tette hozzá.
A társadalmi tanács elnöke azt is elmondta, hogy a vagyonnyilatkozatok visszaállításáról és a nyilvános hozzáférés megnyitásáról szóló törvény elfogadása után megvitatták a közzétételre nem szánt nyilatkozatok lezárásának mechanizmusát. „Tulajdonképpen ez a 90 nap, vagyis mennyi idő telt el a törvény elfogadása óta, magáról a mechanizmusról beszéltek, hogyan zárolják, hogyan távolítsák el ezeket a vagyonnyilatkozatokat, amelyek veszélyesek ezekre az emberekre nézve. És valójában így találták ki a zárolási mechanizmust” – magyarázta Katerina Butko.
A háború kezdetén a hadiállapot idejére eltörölték az elektronikus vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget Ukrajnában. A több korrupciós botrány és a nemzetközi partnerek követelései (pénzügyi támogatásért cserébe) azonban arra ösztönözték a képviselőket, hogy foglalkozzanak az elektronikus vagyonnyilatkozat visszaállításáról szóló törvénytervezetet megvitatásával. Mindez tavaly szeptemberben kezdődött, ám azóta nem sok előrelépés történt az ügyben.
Közel tíz hónap telt el a jogalkotási kezdeményezés bejegyzése óta, de az államfő kedvező hozzáállása és nyilvános támogatása ellenére a projekt továbbra is ott porosodik a parlament valamelyik szekrényében. Egészen a közelmúltig minimális volt az esélye annak, hogy a tervezet eljut az ülésteremig. Felmerült az a gondolat is, miszerint a képviselők támogatnák a vonatkozó törvénytervezetet, amennyiben a nyilatkozatok nem kerülnének nyilvánosságra. Közel egy évvel a dokumentum benyújtása után, 2023 nyarán Matti Maasikas, az Európai Unió ukrajnai nagykövete felszólította az ukrán hatóságokat, hogy folytassák az elektronikus vagyonnyilatkozatok begyűjtését.
Ám a már nyilvántartásba vett törvénytervezet megszavazása helyett a hatóságok a korrupcióellenesség iránti igyekezetük bemutatása mellett döntöttek. A dokumentum egyebek mellett azt is előírná, hogy azok a képviselők, vezető tisztségviselők és bírók, akik nem nyújtottak be önként nyilatkozatot az ukrán nemzeti korrupciómegelőzési ügynökségnek (NAZK), kötelesek azt megtenni a törvény elfogadását követő két hónapon belül. A vagyonnyilatkozat visszaállítása különböző „érzelmeket” váltott ki a döntéshozókból. Jaroszlav Jurcsisin, az ukrán parlament korrupciómegelőzési bizottságának elnökhelyettese szerint ez a törvénytervezet többek között nem tartalmazza egyértelműen, hogy ki mentesül az elektronikus nyilatkozattételi kötelezettség alól. Ez pedig lehetővé teszi a visszaélések elszaporodását.
Nincs egyértelműen leírva, hogy pontosan kik mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól… Természetesen nincs etikai lehetőségünk arra, hogy követeljük az épp a frontvonalon harcolóktól a nyilatkozat kitöltését – fogalmazott Jurcsisin. Hozzátette: előfordult azonban, hogy egyes szolgálatok alkalmazottai a korábbi törvény elmosódott normáira hivatkozva nem teljesítették a rájuk vonatkozó kötelezettségeket. Mint mondta, jó néhány speciális szolgálat vezetője sem nyújtott be nyilatkozatot. Továbbá Jaroszlav Jurcsisin szerint tárgyalják a tisztségviselők külföldi ingatlanjaival kapcsolatos információkhoz való hozzáférés korlátozásának lehetőségét is. Ezt biztonsági megfontolásokból tennék, magyarázta. A kérdés azonban továbbra is eldöntetlen maradt. A nyilatkozatokhoz való hozzáférésről szólva az ukrán parlament korrupciómegelőzési bizottságának elnökhelyettese megjegyezte, „a nemzetközi partnerek úgy vélik, hogy meg lehet erősíteni a biztonságot például oly módon, hogy a nyilatkozat nem lesz bárki számára elérhető, ahhoz csak kérelem benyújtását követően lehet majd hozzáférni. Tehát amennyiben az újságíró egy konkrét emberről szeretne tájékoztatást kapni, akkor a NAZK-hoz mint a nyilvántartás kezelőjéhez fordul, és annak engedélyével juthat hozzá az adott tisztviselő nyilatkozatához.” Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez csak a tervezet előzetes változata, amely valószínűleg a törvény elfogadásáig még jó néhány változáson megy keresztül. Emellett jelenleg nem tisztázottak az elektronikus bevallás visszaállításának feltételei sem. Jurcsisin szerint előbb-utóbb minderre sor kerül, ugyanis a társadalom semmiféle magyarázatot nem fogad el a politikusoktól azzal kapcsolatban, hogy miért nem fogadták el a tervezetet.
David Arahamija kormánypárti frakcióvezető már bejelentette, hogy ragaszkodik a csaknem tíz hónapja a parlamentben lévő dokumentum napirendre vételéhez.
„Az egyeztető tanács soron következő ülésén keresztülviszem a 8071-es számú, a vagyonbevallás visszaállításáról szóló törvényjavaslat napirendre tűzését… Várom, hogy a parlament támogassa a törvénytervezet első olvasatban való elfogadását” – mondta. Igaz, ilyen ígéretek már korábban is elhangzottak. Konkrétan májusban volt szó arról, hogy a törvénytervezetet júniusban első olvasatban, majd szeptemberben, a nemzetközi partnerekkel való megegyezést követően véglegesen elfogadják… Azonban jelenleg már nincs hová halasztani a dolgot, hiszen a törvény megszavazása az egyik feltétele a Nemzetközi Valutaalap több milliárd dolláros segélye folyósításának. A lényeg, hogy a visszaállított kötelező vagyonbevallás a rendfenntartók hatékony eszköze legyen a minőségi közigazgatás eléréséért folytatott küzdelemben, és ne csak újabb rubrika a statisztikákban, eszköz az információs háborúkban.
Hét milliárdos él Ukrajnában, de Zelenszkij nem tartozik közéjük. Az ukrán elnöknek ugyanakkor az átlagnál jóval nagyobb, nagyjából 20 millió dolláros a vagyona.
A közösségi médiában több ezer alkalommal megosztott bejegyzések szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek több mint egymilliárd dolláros vagyona van, és felkapott híresztelés volt az is, hogy a politikusnak egy 35 millió dolláros floridai háza is van, azonban a pletykákról kiderült, hogy egyik sem igaz. A nyilvános feljegyzések szerint az ukrán államfőnek nincs a nevén ingatlannal az Egyesült Államokban, a pénzügyi információk és a független vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy Zelenszkijnek távolról sincs milliárdos vagyona.
„Ukrajna elnökének 35 millió dolláros otthona van Floridában, és 1,2 milliárdnyi tengerentúli bankszámlával büszkélkedhet” – áll egy kép aláírásában, amelyet David Wolfe amerikai író tweetelt február 24-én. „Zelenszkijnek 15 ingatlana, 3 magánrepülője és havi 11 millió dolláros bevétele van. Miért nem kérdőjelezi meg senki, hogy mire mennek el a segélyszállítmányaink?” – fogalmazott, és a poszt több mint 10 ezer megosztást produkált. Hasonló állítások széles körben elterjedtek a Facebookon és az Instagramon is.
A Yahoo News cikke szerint a híresztelések először 2022 februárjában jelentek az orosz Telegram-csatornán. Az állítások újra körbejárták az internetet, miután az Egyesült Államok 2 milliárd dolláros kiegészítő biztosítékot ígért Ukrajnának 2023. február 24-én, az orosz invázió első évfordulóján. Washington több mint felét biztosította annak az 50 milliárd dolláros katonai segélynek, amelyet Kijev a háború kezdete óta kapott. Ez a támogatás jó néhány politikus bírálatát váltotta ki, köztük 11 republikánus képviselőháziét is, akik támogatták az Ukrajnának nyújtott tengerentúli segélyek leállításáról szóló határozatot.
Amerikai védelmi tisztviselők szerint ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy Kijev visszaélne a segélyekkel, és a közösségi médiában közölt adatok alaptalanok, amint azt más, független tényellenőrző szervezetek is jelentették.
Mekkora vagyona van Zelenszkijnek?
Forbes egy 2022. áprilisi cikkében úgy becsülte, hogy Zelenszkij ingatlanportfóliója 4 millió dollárt ér, többek között Kijevben és a Krímben is van a feleségével közös lakása. A Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökséghez (NACP) benyújtott dokumentum szerint Zelenszkij és felesége két autót és hat luxusórát is feltüntetett a 2020-as vagyonnyilatkozatában. A Forbes 2022-ben arról számolt be, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az ukrán elnöknek luxusjachtjokból és magánrepülőgépekből álló flottája lenne.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
A Vatikánnak valamivel több, mint ötezer ingatlanja van, az Olaszországban lévőknek csak hetedét adják ki csak piaci áron, máshol viszont befektetési céllal is vásároltak – derül ki a Szentszék első alkalommal nyilvánosságra hozott részletes vagyonnyilatkozatából.
A Vatikán első alkalommal hozott nyilvánosságra információkat a birtokában álló ingatlanokról szombaton: kiderült, hogy több mint ötezer ingatlannal rendelkezik szerte a világon.
A Vatikán két dokumentumot tett közzé, egy vagyonnyilatkozatot 2020-ra, valamint az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének (APSA) első nyilvános költségvetését.
Az APSA felel a Szentszék befektetéseiért és ingatlanjaiért, az emberi erőforrásokért, a beszerzésekért, a bérek kifizetéséért.
A két dokumentum számos grafikont, térképet és diagramot, valamint két magyarázó interjút tartalmaz. A dokumentumok között több mint ötvenoldalnyi pénzügyi anyag található.
A harmincoldalas APSA-költségvetésből kiderült, hogy a Vatikán 4051 ingatlannal rendelkezik Olaszországban és 1120-szal külföldön. Ezek az adatok nem tartalmazzák a nagykövetségek épületét. A Szentszék olaszországi ingatlanjainak mindössze 14 százalékát adta bérbe piaci áron, a többit alacsonyabb áron, sok esetben egyházi alkalmazottaknak. Az ingatlanok mintegy 40 százalékában különféle intézmények – például iskolák, kórházak, zárdák vagy szerzetesrendek – működtek.
A beszámolóból kiderült, hogy az APSA London, Genf, Lausanne és Párizs elit negyedeiben is rendelkezik ingatlanokkal befektetési célból.
A londoni South Kensingtonban található egyik épület hatalmas veszteségeket okozott a Szentszéknek, miután 2014-ben befektetési célból megvásárolták. Az ingatlan beszerzésével kapcsolatban kedden kezdődik per a Vatikánban tíz ember ellen sikkasztás, pénzmosás, csalás, zsarolás és hivatali visszaélés miatt. A vádlottak között van egy rangos bíboros is.
A Vatikán Gazdasági Titkárságát (SPE) vezető Juan Antonio Guerrero elmondta, hogy az épületet hamarosan eladják. Guerrero szerint a per fordulópont a Vatikán gazdasági ügyekben mutatott hitelességét illetően. Aláhúzta: az elmúlt években számos intézkedést léptettek életbe, hogy ne fordulhasson elő még egyszer hasonló ügy.
Ferenc pápa tavaly az APSA és az SPE közös felügyelete alá rendelte az eddig a Pápai Államtitkárság ellenőrzése alatt álló alapokat.
Egy másik, szombaton nyilvánosságra hozott pénzügyi dokumentumból kiderült, hogy a Vatikán 64,8 millió eurós deficittel zárta a 2020-as évet. 2019-ben még 79,2 millió euró volt a deficit. A Szentszék költségvetése tartalmazza az 1,3 milliárd taggal rendelkező római katolikus egyház központi vezetésének, a Kúriának a bevételeit és kiadásait, míg a Vatikáni Múzeum, Vatikánváros és a Vatikáni Bank külön költségvetéssel rendelkezik. A 2020-as hiány betöltésére 50 millió eurót fordítottak a Szentszék kiadásainak és karitatív tevékenységének segítésére gyűjtött pénzadományokból, a péterfilléreknek nevezett alapból.
A koronavírus-világjárvány érzékenyen érintette a Vatikánt, miután a Szent Péter-bazilika és a vatikáni múzeumok is zárva voltak a 2020-as év nagy részében.
