A Legfelső Tanács becslése szerint a választások megtartása Ukrajnában körülbelül 6 milliárd hrivnyába kerülne. Ugyanakkor a 2026-os választások csak akkor lehetségesek, ha hosszú távú tűzszünet lesz, és a külföldön élő ukránok is szavazhatnak. Erről a munkacsoport vezetője, Olekszandr Kornyijenko, a Legfelső Tanács első alelnöke számolt be a Report.az-nak adott interjújában.
Kornyijenko elmondása szerint a jelenlegi körülmények között a választások csak teljes és hosszú távú (30–60 napos) tűzszünet esetén lehetségesek. Az ukránjogszabályok soron következő (90 napos) és soron kívüli (60 napos) választásokat ír elő, ezért a háború utáni időszakra új típusú választásokat kell létrehozni. Kornyijenko kifejtette, hogy a költségvetés több mint 90%-a a bizottsági tagok fizetésére megy el. Ha figyelembe vesszük a minimálbér és a megélhetési minimum emelését, valamint a külföldön tartózkodó bizottsági tagok kompenzációját, a választások lebonyolítására fordított teljes összeg elérheti a 6 milliárd hrivnyát (≈140 millió dollár). A 2019-es parlamenti választásokhoz képest a bérszínvonal és a társadalmi normák emelkedtek, ami befolyásolta a végső összeget.
Kornyijenko hozzátette, hogy van egy másik probléma is ebben az ügyben – a külföldön dolgozó bizottsági tagok kompenzációja. Egyesek állandó jelleggel külföldön tartózkodhatnak, mások üzleti úton, és ez további pénzügyi forrásokat és szervezési megoldásokat igényel.
Kornyijenko megjegyezte, hogy a 2026-os választások megtartását nehéz megjósolni a folyamatban lévő háború és a területek részleges megszállása miatt. Hangsúlyozta, hogy az ukránok szavazása Oroszországban lehetetlen, de Európában és az Egyesült Államokban – teljesen lehetséges.
A közelgő ukrajnai választások megrendezése legalább 20 milliárd hrivnyába kerülhet az államnak, beleértve az összes kapcsolódó költséget is – jelentette ki szombaton Szerhij Dubovik, a Központi Választási Bizottság (CVK) alelnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Dubovik elmondta, a 2019-es elnökválasztás mintegy 2 milliárd hrivnyába került a költségvetésnek, de a jelenlegi számítások az infláció és az új körülmények miatt jelentősen magasabbak. A CVK alapvető számításai szerint az inflációt figyelembe véve a parlamenti és a helyhatósági választások átlagosan 4-5 milliárd hrivnyába kerülnek, míg az elnökválasztási kampány drágább – tette hozzá.
A CVK alelnök szerint az elnökválasztás első fordulója körülbelül 4-5 milliárd hrivnyába kerül, egy második, megismételt szavazás esetén pedig 6,5-7 milliárd hrivnyába. „Átlagosan a választási kampány, a parlamenti képviselők és a helyhatósági választások esetében a CVK szerint 4-5 milliárd hrivnyába kerül. Az elnökválasztási kampány másfélszer annyiba, ha második forduló is van” – magyarázta.
A választási szakembert elmondta azt is, hogy az összes kiadás mintegy 70%-át a körzeti, választókerületi és területi választási bizottságok tagjainak fizetésére fordítják. Ugyanakkor ezek az összegek nem tartalmazzák a helyi önkormányzatok kiadásait a szavazókörök, a helyiségek előkészítésére és az anyagi támogatásra.
Figyelembe véve az ilyen többletköltségeket, valamint a külföldi szavazókörök számának esetleges növekedését, ebben az esetben a devizaköltségek is emelkedni fognak. „Figyelembe véve a helyi önkormányzatok kiadásait, ha mindhárom választási típust tekintjük, ez körülbelül 20 milliárd hrivnyát jelent. Ez egy feltételes szám, de valós – és nem kevesebb” – összegezte Szerhij Dubovij, elismerve, hogy egy ilyen összeg komoly kihívást jelent az állam számára.
Régóta fennálló tabu eltörlésére számít a piac, ugyanis azt árazzák, hogy a választásokat követően Berlinben feloldhatják az adósságféket, és masszív állami költekezéssel ránthatják ki a gazdaságot a bajból. Becslések szerint akár több száz milliárd eurónyi pluszforrás is felszabadulhatna a lépéssel.
Németország számára elég rosszul sült el minden az elmúlt időszakban. A gazdaság stagnál és az ország feldolgozóipara várhatóan újabb ütést kaphat, ha a Donald Trumptól várt extra vámok valóban bevezetésre kerülnének. Eközben a politikai vezetés is bajba került, miután az amerikai választásokat követően összeomlott a kormánykoalíció.
A kötvénypiac azonban nagy változást vár, erre utal, hogy a 10 éves német államkötvények hozama hosszú idő óta először olyan magas szintre emelkedett, mint a hasonló lejáratú euró kamatcsereügyleteké (ez utóbbi gyakorlatilag egy idealizált 10 éves Európai Uniós államkötvény hozamaként is felfogható). Ez arra utal a Bloomberg és a Financial Times elemzése szerint is, hogy a piac szerint a német kötvénypiac elveszítheti eddigi sajátos jellegét, amellyel az eurózónán belül rendelkezett. Ezek szerint a német gazdaság a jövőben egyre inkább hasonlít majd a többi európai országéra, ahol egyre inkább extra hitelfelvételből próbálják meg beindítani a gazdaság növekedését és egyre kisebb hangsúlyt fektetnek majd arra, hogy az ország adósságállományát alacsony szinten tartsák.
Ehhez a németek jó pozícióból indulnának, hiszen mint mindig, a költségvetés szilárd, az elmúlt évtizedek kemény döntéseinek eredményeként. Német politikai körökben is egyre népszerűbb az a nézet, hogy eljött az ideje egy kis költekezésnek és sokan úgy látják: a februári választások után felálló kormánynak egy több százmilliárd eurós extra kötvénykibocsátást kellene végrehajtania, hogy finanszírozni tudja a gazdaság megújítását szolgáló, új beruházási programot.
Lenne vevő az extra kötvényekre
A német kötvények megbízhatóságát kihasználva a befektetők valószínűleg habozás nélkül megveszik majd ezeket a plusz kötvényeket a megkérdezett szakértők szerint.
– Nem kell, hogy mindez egyszerre történjen. Ha a befektetők azt látják, egy értelmes beruházási program finanszírozására lesz elköltve az összeg, valószínűleg minden további nélkül megveszik az extra kötvényeket. Egy az államadósság 5 százalékának megfelelő, mintegy 220 milliárd eurós extra hitelfelvételt minden további nélkül megemésztene a piac – vélte Guy Miller, a Zurich Insurance Co. vezető piaci stratégája. Ales Koutny, a Vanguard nemzetközi kamatlábakért felelős vezetője szerint Berlin a következő évtizedben 400 milliárd euróval több hitelt bocsáthatna ki.
Ehhez azonban meg kellene változtatni a német alkotmányba rögzített szabályt, amely biztosította a német államadósság alacsony szinten tartását.
Ennek köszönhető az, hogy a német államadósság jelenleg nem haladja meg az ország GDP-jének 60 százalékát, míg például Franciaország esetében ez ennek duplája és az Egyesült Államokban is jóval 100 százalék felett jár.
Már a konzervatívabbak is belemennének
A gond csak az, hogy a februári választásokon most esélyesnek tartott CDU az adósságfék egyik legelszántabb védelmezőjének számított. Azonban az ő álláspontjuk is enyhült a kérdésben. A múlt héten a CDU kancellárjelöltjének számító Friedrich Merz már azt mondta, ő is lehetségesnek látja a rendelkezés reformját.
A fő kérdés szerinte az, hogy mire költenék az extra hitelfelvételből származó összeget. Ha jóléti kiadásokra és a fogyasztás élénkítésére menne, akkor nem járul hozzá. Ha viszont fontos beruházásokra és fejlesztésekre lenne fordítva, akkor már más lenne a hozzáállása.
Persze sok mindenkinek van ötlete arra, hogy mire költhetne extra forrásokat a német állam. Sokan szorgalmazzák például, hogy az ország növelje a védelmi célokra fordított összegek nagyságát, ezzel persze Európában nincsenek egyedül, tekintettel az ukrajnai háborúra és az Oroszország jelentette fenyegetésre. Erről bővebben itt írtunk.
A megkérdezett szakértők szerint ráadásul most jó pillanatban történhetne az extra államadósság kibocsátása. Az ezáltal okozott esetleges hozamemelkedést a piacon ellensúlyozhatná, hogy az Európai Központi Bank éppen egy kamatcsökkentési ciklus elején jár és jövő év végéig mintegy 150 bázisponttal mérsékelheti a kamatszintet az eurózónában.
Azt, hogy az amúgy államadósság kérdésében szigorú hitelminősítők is helyeselnének-e egy ilyen lépést, mutatja a Fitch elemzőinek értékelése is. Szerintük ugyanis a reformok felszabadíthatják a beruházásokat, ellensúlyozva a versenyképesség nagymértékű csökkenésének és a cég esetleges „negatív minősítési intézkedésének” veszélyét. Németország jelenleg mindhárom nagy cégnél tripla-A minősítéssel rendelkezik, ami a legjobbnak számít.
