A Nemzeti Bank enyhítette a valutakorlátozásokat, és megkezdte az ösztönző valutaliberalizáció végrehajtását, számolt be a jegybank sajtószolgálata.
Megjegyezték, hogy a liberalizáció célja – tőke beáramlásának elősegítése az ukrán gazdaságba.
„Az ukrán vállalatok lehetőséget kaptak arra, hogy a befektetési limiten belül, a megállapított korlátozásokon túl is bizonyos devizaügyleteket hajtsanak végre. Ez az összeg megegyezik a 2025. május 12-től külföldi befektetőktől származó befolyt összeggel” – áll a jelentésben.
Ezenkívül számos egyéb mérséklő intézkedés is hatályba lépett:
bővülnek az ukrán vállalatok külföldi képviseleteinek finanszírozási lehetőségei;
a vállalkozások kifizetéseket teljesíthetnek a nem rezidensek import- és exportszerződéseinek feltételeinek nem teljesítésével kapcsolatos jogi eljárásokkal kapcsolatban;
emelkednek a vállalati kártyákkal külföldön történő fizetések limitjei;
engedélyeznek bizonyos devizaügyleteket „határidős” feltételekkel;
biztosítják a lehetőségét konzuli díjak befizetésére Ukrajna külföldi diplomáciai és konzuli képviseleteinek számláira;
egyszerűsített eljárást vezetnek be a katonai állomány számára számlák megnyitására, nem csak folyószámla megnyitására.
A Nemzeti Bank egyben néhány korlátozást ismertetett. A szabályozó hatóság többek között megtiltotta a bankoknak, hogy befejezzék a devizafelügyeletet egy áruimport-tranzakció felett abban az esetben, ha egy nem rezidens bank LORA-számláiról hrivnyában utal vissza pénzt az importőrnek.
A bank emellett havi 500 000 hrivnyás limitet is bevezetett külföldi fizetésekre ukrán bankok által devizaszámlákra nyitott bankkártyákkal, bizonyos típusú szolgáltatások kifizetésére.
Donald Trump gyorsított engedélyezési eljárásról biztosított minden, az Egyesült Államokban beruházást tervező vállalatot – az amerikai elnök ezt arra reagálva közölte kedden, hogy az NVIDIA chipgyártó 500 milliárd dollár új beruházás tervét jelentette be.
Donald Trump Truth Social közösségi oldalon tett bejegyzése szerint a kaliforniai központú chipgyártó a tervezett új amerikai gyártóközpontok felépítéséhez szükséges minden engedélyt gyorsított eljárásban, rövid idő alatt megkap.
Hozzátette, hogy hasonló elbírálás alá esik minden olyan gyártócég, amely amerikai beruházást indít.
A kaliforniai székhelyű NVIDIA hétfői bejelentése szerint bérgyártó partnereivel közösen két szuperszámítógép-gyárat épít Texasban; Houstonban a Foxcon, Dallasban pedig a Wistron vállalatokkal együttműködésben. A gyártás 12-15 hónapon belül megkezdődhet az NVIDIA bejelentése szerint.
A tajvani TSMC félvezetőgyártó óriáscég szintén hétfőn jelentette be, hogy új arizonai üzemében megkezdődött a termelés, a többi között a mesterséges intelligenciával működő szoftverek képzéséhez és működtetéséhez szükséges chipek gyártása, amelyek teljesítménye sokszorosa a hagyományos chipekének.
Az NVIDIA chipjei a mesterséges intelligencia virágzó üzletágának kulcsfontosságú technológiájává váltak. Többségüket Tajvanon, a TMSC közreműködésével gyártják, de mostantól az Egyesült Államokban is, mivel a Kínával szemben éleződő geopolitikai feszültség akadályozhatja a félvezetők ellátását.
Csi Huej-kuo, Tajvan gazdasági minisztere kedden közölte, hogy minden lehető módon párbeszédre törekszik az Egyesült Államok kormányával az együttműködést tekintve, részben az Egyesült Államok részéről bevezetett vámokról.
Az amerikai adminisztráció a chipekre, további számítástechnikai és elektronikai termékekre pénteken felfüggesztette a viszonossági vámok alkalmazását.
Donald Trump elnök ugyanakkor vasárnap világossá tette, hogy a chipek mint nemzetbiztonsági szempontból kiemelt termékek külön elbírálás alá esnek majd az amerikai vámpolitikában, és ezek gyártását belföldön képzelik el.
Howard Lutnick kereskedelmi miniszter vasárnap 1-2 hónapon belül ígért döntést a chipeket is magába foglaló félvezetők árucsoportjának vámjait illetően.
A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció kiemelt törekvése, hogy olyan kulcsfontosságú iparágakban, mint az autóipar, a félvezetők iparága és a gyógyszeripar bővítsék a belföldi gyártóbázist.
Az elmúlt hónapokban az amerikai Apple számítástechnikai vállalat 500 milliárd dollár értékű befektetést jelentett be az Egyesült Államokban, a tajvani TMSC pedig 100 milliárd dollár további beruházásra tett ígéretet.
Az illetékes állami hatóságok tisztségviselőinek a közeljövőben javaslatokat kell a társadalom elé terjeszteniük az emberek és a vállalatok támogatására a nagy áramhiány ellensúlyozására – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök a péntek esti videóüzenetében, számolt be a Hromadszke Radio internetes hírportálja.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „A kormánytisztviselőknek, különböző központi kormányzati szervek képviselőinek a közeljövőben részletesen be kell mutatniuk a társadalomnak minden javaslatot arra vonatkozóan, hogyan támogassák az embereket, közösségeinket és az ukrán vállalatokat a súlyos áramhiány közepette. A jogszabályban már vannak olyan változtatások, amelyeket előkészítettek és szavazni fognak róluk. Van kormányhatározat. Vannak új hitelprogramok – teljesen kamatmentes hitelek az embereknek és olcsó kölcsönök a vállalkozásoknak.”
Az elnök hangsúlyozta, hogy mindennek mielőbb működnie kell. „Természetesen kiemelten foglalkozunk az európai partnerekkel folytatott tárgyalásokon is az áramimport volumenének növelésével. Folytatódik a munka az energetikai létesítmények helyreállításán. Minden kormánytisztviselő személyesen lesz felelős a komplex energetikai határozatcsomag minden részéért. A közösségek további igényeit is figyelembe kell venni” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Számtalan vállalatra tette rá a kezét Moszkva az ideiglenesen megszállt területeken, a gyáraktól a mezőgazdasági üzemeken át a gyógyszertárakig és a piacokig. A Novaja Gazeta Europe újságírói 1150 olyan vállalatot azonosítottak ezeken a területeken, amelyeket már orosz fennhatóság alatt tartanak nyilván.
A vizsgált cégek 80 százaléka ukrán jogi személyek nyilvántartásában szerepel, vagyis már a megszállás előtt is léteztek, majd átkerültek az orosz fennhatóság alá. Ezek között vannak mezőgazdasági üzemek, pékségek, bányavállalatok, gyárak, élelmiszer-feldolgozó cégek, piacok, gyógyszertárláncok, bevásárlóközpontok és sok más vállalkozás – írja a független orosz Meduza hírportál.
A Novaja Gazeta Europe újságírói 1150 olyan vállalatot azonosítottak ezeken a megszállt ukrajnai területeken, amelyeket már orosz fennhatóság alatt tartanak nyilván. A vállalatok új tulajdonosai általában oroszok. Az elcsatolt területeken új termelőüzemeket nyitnak, vagy bővítik a megszerzett vállalatokat. Leggyakrabban moszkvai, rosztovi és krími üzletemberek.
A Novaja Gazeta Europe azonban rámutatott, hogy ezer cégből csak 260-ban szerepel a tulajdonos. Mint Ilja Sumanov, a Transparency International Oroszország főigazgatója elmondta, ennek fő oka az üzletemberek azon kísérlete, hogy elkerüljék a szankciókat.
A megszállási adminisztrációk által gazdátlannak nyilvánított ingatlanok új tulajdonosai gyakran kérdésesek.
Különösen igaz ez a zaporizzsjai terület elfoglalt részén: az oroszok által kinevezett hatóságok júniusban bejelentették azon ingatlanok „államosítását”, amelyek tulajdonosai nem jelentkeztek be az orosz adóhatóságnál. Az ilyen vagyontárgyakat vagy az államnak vagy új tulajdonosnak adják át.
Orosz fosztogatás, lopás és banditizmus
Ivan Fjodorov, az ukrajnai Melitopol közigazgatásának vezetője szerint több száz üzletember fordult a rendőrséghez és az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz (SZBU), hogy a megszállást követően a vagyonelkobzást regisztrálják. A tulajdonjog igazolásához dokumentumokat kell bemutatni, ám ez nem garantálja, hogy az ingatlant nem veszik majd el.
Amikor Oroszország jóvátételt fizet, az biztosan fedezni fogja az összes kárt, amit az üzleti életben okozott, mert ami ma történik, az puszta fosztogatás, lopás és banditizmus – hangsúlyozta Ivan Fjodorov.
A megszállt területeken a tulajdonost váltó vállalkozásokat átirányítják, hogy azok az orosz piacnak dolgozzanak, míg egyes gyárakat közvetlenül a hadsereg igényeinek megfelelően használnak. Például a Berdjansk Harvesters, amely korábban mezőgazdasági gépeket gyártott, most páncéltörő sünöket és főzőberendezéseket készít az orosz hadsereg számára.
Az elcsatolt területeken található vállalkozások egy részének termékeit és berendezéseit lefoglalták, és Oroszországba vitték. Számos forrás gabonafélék és más mezőgazdasági termékek elszállításáról számolt be.
Mindent elfoglaltak, vagy elloptak – mondta az egyik ilyen érintett vállalat, az Agroalliance vezetője a lapnak.
Az ukrán üzletemberek büntetőügyekben rögzítik az elcsatolt területeken történt vagyonvesztést, sőt, Ivan Fjodorov szerint a nagyvállalatok tulajdonosai az Emberi Jogok Európai Bíróságához és nemzetközi döntőbíróságokhoz is fordultak perekkel.
Közel ezer vállalat változtatta meg piaci pozícióját Oroszországban vagy Oroszországgal kapcsolatban a háború kezdete óta. Néhányan teljes visszavonulást jelentettek be, és visszafogták a tevékenységüket, mások csak felfüggesztették a jelenlétüket vagy a tervezett beruházásaikat hagyták abba, de vannak olyan cégek is, amelyek a szokásos módon folytatták munkájukat.
Jeffrey Sonnenfeld, a Yale Egyetem professzora a háború első napjaitól kezdve szakértőkből és hallgatókból álló csapatával figyelemmel kíséri az Oroszországban tevékenykedő vállalatokat. A listát először február 28-án tették közzé, akkor még mindössze néhány tucat vállalat jelentette be, hogy kivonul az orosz piacról.
A kutatók a vállalatokat nyilatkozataik és tetteik alapján öt csoportba osztották.
A naponta frissülő listában így külön csoportosítva jelennek meg azok a cégek, amelyek korlátozások nélkül folytatják tevékenységét Oroszországban, illetve azok, amelyek folytatják a működést, de új fejlesztésbe nem invesztálnak, valamint azok, amelyek csökkentették tevékenységüket, továbbá azok, amelyek felfüggesztették vagy teljesen megszüntették a működésüket az orosz piacon.
A naponta frissülő lista szerint – melyet az Ekonomicsna Pravda is szemlézett – jelenleg 320 cég fordított hátat Oroszországnak, köztük olyan nagyvállalatok, mint a British American Tobacco, a Cisco vagy a Deutsche Telekom.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Belgiumban több vállalat is kénytelen volt bezárni termelőüzemeit a magas energiaárak miatt, ami azt jelenti, hogy több ezer munkavállaló maradt munka nélkül – számolt be a The Brussels Times hírportál. A lap szerint a magas energiaárak egyre inkább ártanak az iparágaknak és a globális piacon versenyző energiaigényes vállalatok különösen nagy bajban vannak.
A Genk városában lévő rozsdamentes acélt gyártó Aperam vállalat a magas energiaárak miatt bezárásra kényszerült, valamint a műtrágyagyártó Yara vállalat és a padlóburkolókkal foglalkozó Beaulieu elnevezésű cég is az energiaárak miatt kénytelen tevékenységét leállítani – mutatott rá a De Standaard napilap.
A The Brussels Times szerint a magas energiaárak egyre inkább ártanak az iparágaknak és a globális piacon versenyző energiaigényes vállalatok különösen nagy bajban vannak.
A lap továbbá rámutatott, hogy az acélgyártó Aperam cége közölte, a nyári szabadságolások után még nem indította újra a termelést, így a Genkben található legnagyobb telephelyén dolgozó 1250 alkalmazott közül több százan ideiglenesen munkanélkülivé váltak. A vállalat Charleroi település melletti telephelye is részben zárva van.
„Összegyűjtjük a régi hulladékot, és rozsdamentes acéllá olvasztjuk” – mondta Bernard Hallemans, az Aperam Europe vezérigazgatója.
Bernard Hallemans továbbá kiemelte: „Ezt főként magas hőmérsékleten, elektromos árammal működő kemencékben olvasztjuk meg. Bizonyos műveletekhez gázra is szükségünk van, de a magas energiaárak miatt most veszteségesen működünk.”
„Korábban évente több tízmillió eurót költöttünk gázra és áramra, most azonban a jelenlegi árak mellett havonta költünk ennyit” – tette hozzá az igazgató.
Verseny Európában és azon kívül
Pénteken a műtrágyagyártó Yara is bejelentette, hogy szeptember 15-től bezárja a valloniai Tertre-ben lévő telephelyét. A műtrágyagyártás Európában már nem kifizetődő, mivel a földgáz kulcsfontosságú a folyamathoz – hívta fel a figyelmet a hírportál.
A Beaulieu International Group szintén pénteken jelezte, hogy a valloniai Komenben található fonalgyártó részlegét áthelyezi egy észak-franciaországi telephelyre, mivel ott alacsonyabbak az energiaárak.
Bernard Hallemans szerint cége genki telephelye szeptemberben újraindul, hogy a meglévő megrendeléseket teljesíteni tudja, azonban félelemmel néz a elkövetkező időkre, „ugyanis nem tudunk versenyezni az Európán kívüli szereplőkkel. Még Európán belül is nagy különbségek vannak az áramárak között” – közölte.
Egy skandináv versenytárs például a vízerőműveknek köszönhetően sokkal kevesebbet fizet az elektromos áramért. A spanyolok és portugálok szintén kevesebbet fizetnek az energiáért, köszönhetően az ársapkáknak.
Európa a rozsdamentes acéljának 40 százalékát határain kívülről importálja – mondja Hallemans. „Ázsiában a villamosenergia-árak sokkal kevésbé mutattak éles emelkedést. Nem látom, hogy a belgiumi helyzet egyhamar javulna. Az energiaárak folyamatosan emelkednek.”
A szakértők érvelése egyre inkább összhangban van: az európai ipar jelentősen veszít a versenyképességéből.
Ha az Aperam nem tud többé nyereséget termelni, akkor a rozsdamentes acél vagy a műtrágyapiac teljesen az ázsiai vagy amerikai szereplők kezébe kerülhet.
Az első a sok közül
Peter Claes, a Febeliec – Belga Ipari Energiafogyasztók Szövetsége – igazgatója attól tart, hogy az Aperam és a Yara nem az egyetlen vállalat, amely kénytelen lesz leállítani a termelést a piaci versenyből való kiszorulás miatt.
A gáz ára Belgiumban jelenleg tízszer magasabb, mint az Egyesült Államokban.
„A magas energiaköltségeket cseppről cseppre fogja érezni az ipar, annak minden következményével együtt, amely a gazdaságra a foglalkoztatásra nézve is következményekkel jár. Egyes vállalatok számára az is jövedelmezőbb, hogy eladják a még raktáron lévő gázt, ahelyett, hogy a termelésre fordítanák” – fogalmazott a szövetségi igazgató.
„Meg kell szüntetni a villamosenergia- és gázárak közötti jelentős európai különbségeket” – fogalmazott. A szakértő abban reménykedik, hogy a belga kormány átmenetileg kiigazítja a villamos energia ármechanizmusát, és nem a drága gázerőművekben termelt áram fogja meghatározni a végső árakat. Ezt azonban európai szinten kell megtenni, és ehhez jelentős kutatásokra és elemzésekre van szükség.
[type] => post
[excerpt] => Belgiumban több vállalat is kénytelen volt bezárni termelőüzemeit a magas energiaárak miatt, ami azt jelenti, hogy több ezer munkavállaló maradt munka nélkül.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1661888820
[modified] => 1661881356
)
[title] => A növekvő energiaköltségek miatt leállnak egyes vállalatok Belgiumban
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=28771&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 28771
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 28772
[image] => Array
(
[id] => 28772
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/belgium-antwerpen-ipar.jpg
[original_lng] => 785109
[original_w] => 1359
[original_h] => 849
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/belgium-antwerpen-ipar-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/belgium-antwerpen-ipar-300x187.jpg
[width] => 300
[height] => 187
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/belgium-antwerpen-ipar-768x480.jpg
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/belgium-antwerpen-ipar-1024x640.jpg
[width] => 1024
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/belgium-antwerpen-ipar.jpg
[width] => 1359
[height] => 849
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/belgium-antwerpen-ipar.jpg
[width] => 1359
[height] => 849
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/belgium-antwerpen-ipar.jpg
[width] => 1359
[height] => 849
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1661870556:5
[_thumbnail_id] => 28772
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2863
[_oembed_d6c0c7defe84ba99a50b7ef0606c61ba] =>
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
🇧🇪🇷🇺 Belgium will not transfer frozen Russian assets to aid Ukraine. — Belgian Foreign Minister Maxim Prévot.
According to Prévot, confiscating Russian assets from Belgian banks would jeopardize Belgium's reputation as a financial services hub and also pose a danger to the… pic.twitter.com/WtDXELWSYC
89 vállalat költözött Nyugat-Ukrajnába a harcok miatt. A hírt Danilo Hetmancev parlamenti képviselő közölte Telegram-csatornáján.
„Folyamatosan dolgozunk a vállalatok háború sújtotta övezetekből való kimenekítésén. Már 89 céget helyeztünk át” – közölte.
Elmondása szerint 47 vállalat már megkezdte a működését. Mindemellett 1120 kérvény érkezett különböző cégektől, hogy szeretnék Nyugat-Ukrajnába helyezni vállalataikat.
Az
amerikai technológiai nagyvállalatok, az Apple, a Microsoft és a Google kivonulnak
Kínából a koronavírus járvány, valamint a Kína és az USA között dúló kereskedelmi
háború miatt. Ezt a CNBC amerikai médiavállalat honlapján hozták
nyilvánosságra.
A Google és a Microsoft felgyorsította törekvéseit,
hogy hardvergyártását Ázsia más országaiba helyezze át. A probléma az,
hogy Kína továbbra is főszereplő marad, nem lesz könnyű csökkenteni az amerikai
vállalatok Kínától való függőségét.
„A kínai gyártás sokkal jobban
beágyazódik az amerikai ellátási láncokba, mint korábban” – nyilatkozta
Sean Maharaj, az AArete globális menedzsment tanácsadó vállalat ügyvezető
igazgatója. A kiadvány jelentése szerint a Google áprilisban Vietnamban készül elkezdeni
az új, viszonylag olcsó Pixel 4a okostelefonját. Időközben a Microsoft a második
negyedévben a Surface notebookok és asztali számítógépek sorozatgyártását
tervezi Vietnamban. Ezenkívül az Apple tavaly az AirPod-ját próbálta ki Vietnamban.
A vállalat a termelés 15–30%-nak Kínából
Délkelet-Ázsia más részeibe való áthelyezésének lehetőségét latolgatta.
Dzserelo
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai technológiai nagyvállalatok, az Apple, a Microsoft és a Google kivonulnak Kínából a koronavírus járvány, valamint a Kína és az USA között dúló kereskedelmi háború miatt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1587551460
[modified] => 1587540555
)
[title] => Az Apple, a Microsoft és a Google Kínából Vietnamba helyezi át a gyártást
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=3432&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3432
[uk] => 3409
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 3412
[image] => Array
(
[id] => 3412
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ms-google-apple.png
[original_lng] => 433796
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ms-google-apple-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ms-google-apple-300x158.png
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ms-google-apple-768x403.png
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ms-google-apple-1024x538.png
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ms-google-apple.png
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ms-google-apple.png
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/ms-google-apple.png
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1587529755:12
[_thumbnail_id] => 3412
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5930
[_oembed_192537b4d4b6f98f71493cee7d8f412c] =>
[_oembed_time_192537b4d4b6f98f71493cee7d8f412c] => 1587540665
[_oembed_4ad1f57c3809bbea9bc966907767423e] =>
[_oembed_time_4ad1f57c3809bbea9bc966907767423e] => 1595858882
[_oembed_aeac4123435e4110ecb0c84abbe47690] =>
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
