Idén 168 kárpátaljai vállalkozó kapott támogatást vállalkozásfejlesztésre az állami Saját vállalkozás program keretében. A vállalkozók támogatására az állami költségvetésből több mint 31 millió hrivnyát irányítottak. Erről Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője számolt be.
A programban már működő vállalkozók és kezdők egyaránt részt vehetnek. Kötelező feltétel az új munkahelyek létrehozása.
A projekt keretében a kárpátaljai résztvevők 50 000 és 250 000 hrivnya közötti mikrotámogatást kaphatnak, és 1–2 főt foglalkoztatniuk kell.
2025 augusztusától bevezették a lehetőséget, hogy akár 1 millió hrivnyáig terjedő támogatást igényelhessenek azok, akik az óvodai nevelés vagy a kreatív iparágak területén működnek vagy terveznek vállalkozást indítani, legalább 4 munkahely létrehozásával.
A program 2022-es indulása óta összesen 470 személy részesült támogatásban, csaknem 103 millió hrivnya értékben.
Ennek köszönhetően 913 munkahely jött létre Kárpátalján.
A veterán vállalkozók számára külön program is működik – a Veteránok támogatási programja, amely 2023 áprilisa óta elérhető. Idén 29 veterán élt ezzel a lehetőséggel, 13,5 millió hrivnya összegű támogatást kapva.
A program 250 000–500 000 hrivnya, illetve akár 1 millió hrivnya támogatást biztosít, ha a vállalkozó 1–4 új munkahelyet hoz létre.
A támogatás igénylésének lépései:
Kérelem és üzleti terv összeállítása.
A kérelem és az üzleti terv benyújtása a Gyija portálon keresztül.
Személyes beszélgetés a regionális foglalkoztatási központban.
Egyre több vállalatnál áll be a fizetésképtelenség Ausztriában, a vállalati csődök száma idén várhatóan 7000-re emelkedik – közölte Ricardo-José Vybiral, a KSV1870 nevű hitelezővédelmi egyesület vezetője.
Mint a szakértő a Kronen Zeitunggal ismertette, a KSV1870 legfrissebb becslései szerint csak az idei év első három negyedévben 5110 vállalat ment csődbe, amelyek összesen 15 200 alkalmazottnak adtak munkát.
Elmondása szerint a csődhullám most is ugyanazokat a szektorokat érinti a leginkább, mint eddig: ezek „a kiskereskedelem, az építőipar, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”. Általánosságban elmondható, hogy a kereskedelem és az ipar továbbra is gyengén teljesít Ausztriában.
Ricardo-José Vybiral szerint úgy számolnak, hogy az év végére nagyjából 7000 osztrák vállalat mehet csődbe, ami rekordot jelentene. Mint a Kronen Zeitung megjegyezte: tavaly 6587 fizetésképtelenséget regisztráltak, 2023-ban pedig 5380-at.
„Az üzleti életben mélypontra jutottunk” – harmadik éve gyengélkedik az osztrák gazdaság, folytatódik a recesszió
A szakértő azt is ismertette: a csődhullám hátterében az áll, hogy Ausztriában a harmadik egymást követő recessziós év lehet az idei, és a hazai vállalatok továbbra is jelentős pénzügyi nyomás alatt állnak. Bár vannak óvatos jelek a gazdaság enyhe stabilizálódására, ezek messze nem elegendők a csődhullám megfékezéséhez.
Mindeközben a vállalatok számos problémával szembesülnek: az energia- és személyzeti költségek meredeken emelkedtek, az Egyesült Államok vámokat vet ki, miközben Németországnak, az osztrákok legfontosabb kereskedelmi partnerének gazdasági helyzete nem javul.
Emellett Ausztriában a bizonytalan fogyasztók gyakran inkább félreteszik a pénzüket, mintsem elköltenék, ami csökkenti a fogyasztást.
„Az üzleti életben mélypontra jutottunk” – fogalmazott Ricardo-José Vybiral, hozzátéve: a negatív hangulat az egész országot áthatja, olyannyira, hogy még Ausztria legnyugatibb tartománya, Vorarlberg is, „amely mindig is példaértékű volt az üzleti bizalom tekintetében, most az átlag alatt van”.
A csődökkel kapcsolatban a KSV vezetőjét különösen aggasztja, hogy egyre több esetben még a csődeljárást sem tudják megindítani a költségek fedezetének hiánya miatt: becslésük szerint az első három negyedévben ez 1800 vállalatra lehet igaz. Ezek a vállalatok gyakran túl sokáig várták a fizetésképtelenség bejelentésével, így kimerítették utolsó pénzügyi tartalékaikat, és még a bírósági költségek fedezésére szolgáló 4000 eurójuk sem maradt a számlán. Ezért kénytelenek voltak bezárni vállalkozásukat, és minden alkalmazottjuk elvesztette állását – fejtette ki.
A KSV becslései szerint az első három negyedévben a kiskereskedelem szenvedte el a legnagyobb veszteségeket a csődeljárásoknál Ausztriában: az év eleje óta összesen 921 kiskereskedő vált fizetésképtelenné, ami tízszázalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest is. Ráadásul – más ágazatokkal ellentétben – még a nyári hónapok sem hoztak javulást a kiskereskedelem helyzetében. A második helyen az építőipar, a harmadik helyen pedig a szállás- és vendéglátóipar áll a csődök számában.
A 2022-es orosz offenzívát követően a Lengyelországba menekülő ukránok több mint 13 ezer céget és mintegy 90 ezer egyéni vállalkozást alapítottak. A szakértők szerint a bevándorlók vállalkozásai támogatják a lengyel gazdaságot, és részben betöltik a munkaerőpiaci hiányosságokat.
2025 július elejére 29 044, ukrán tulajdonban lévő céget tartottak nyilván a Lengyel Nemzeti Bírósági Nyilvántartásban, ezek közül 13 014 vállalkozás 2022 februárja után, az Ukrajna elleni irányuló teljes körű orosz offenzívát követően indult, ami körülbelül egymillió ukrán menekült letelepedéséhez vezetett Lengyelországban.
A Gremi Personal analitikai központ hangsúlyozza, hogy az elmúlt 3,5 évben Lengyelországban bejegyzett összes új cég körülbelül 6 százaléka ukrán tulajdonban van, és a háború kitörése után alapított vállalatok teljes tőkéje meghaladja az 533 millió zlotyit (körülbelül 125 millió eurót). 2024-ben az ukrán vállalkozók és alkalmazottak közel 1,65 milliárd zlotyit (385 millió eurót) fizettek be a lengyel költségvetésbe jövedelem- és forgalmi adó formájában.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Lengyelországban élő ukránok erősítik a gazdaságot, és pozitívan befolyásolják annak fejlődését jelentős adóbevételeikkel, de a mindennapi fogyasztásukon keresztül is. És nem elveszik a munkahelyeket, hanem másoknak adják azokat, ami szintén hatással van a szolgáltatások minőségére és az üzleti versenyre.
Természetesen, amikor Lengyelországban vállalkozást működtetnek, alkalmazkodniuk kell a gazdaságunkban és az üzleti életben uralkodó szabályokhoz, és ha tovább akarnak fejlődni, akkor azt itteni és az Európai Unióban uralkodó szabályok szerint kell tenniük. Ez kihívást jelenthet egyesek számára, mivel az ukrajnai vállalkozások működtetése sok tekintetben eltér a lengyelországi üzleti tevékenységtől” – jegyzi meg Damian Guzman, a Gremi Personal vezérigazgató-helyettese.
Több mint 100 ezer ukrán vállalatot alapítottak Lengyelországban
A Lengyelországban üzleti tevékenységet folytató ukránok körében azonban nem a cégalapítás a legnépszerűbb jogi forma. A Lengyel Iparfejlesztési Intézet adatai szerint 2022 elejétől 2025 áprilisáig az ukrán állampolgárok 88,5 ezer egyéni vállalkozást alapítottak Lengyelországban, ebből tavaly több mint 33 ezret.
Ez azt jelenti, hogy mindent együttvéve több mint 100 000 ukrán vállalatot alapítottak Lengyelországban a háború kitörése óta. Jelenleg az egyéni vállalkozók közül minden tizedik ukrán, továbbá a külföldiek által regisztrált vállalkozások 85 százaléka ukrán.
„A regisztrált vállalkozások főként az építőipari, informatikai és szolgáltató ipari szektorhoz tatoznak. Az összes alapított cég több mint fele ebbe a három ágazatba sorolható” – nyilatkozta az Euronewsnak dr. Katarzyna Dębkowska, az Iparfejlesztési Intézet gazdasági előrejelző csoportjának vezetője.
A szakértő rámutatott arra, hogy az ukrán építőipari cégek elsősorban befejező munkálatokat végeznek, az informatikai cégek programozásra szakosodtak, a szolgáltatási tevékenységek több mint 80 százalékát pedig fodrász- és kozmetikai cégek teszik ki.
Miért döntenek olyan sok ukrán úgy, hogy Lengyelországban nyitnak vállalkozást?
Az intézet szakértője szerint ennek három fő oka van. Először is, ez a legjobb módja annak, hogy a képességeiknek megfelelően dolgozzanak, mivel a kutatások azt mutatják, hogy a Lengyelországban teljes munkaidőben vagy szerződéses alapon foglalkoztatott ukránoknak általában a kompetenciáiknál alacsonyabb pozíciókat kínálnak. A második ok a letelepedési és adózási kérdés: a lengyel vállalatok gyakran egyéni vállalkozói státuszt követelnek meg alkalmazottaiktól. A harmadik ok az Európai Unió piacának kilátásai. Egy cég lengyelországi bejegyzése hozzáférést biztosít a teljes uniós piachoz.
A bevándorlók támogatják a gazdaságot
Sok ukrán vállalkozás nagyon lokálisan működik. „A feltörekvő ukrán vállalkozások gyakran olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, amelyek elsősorban a Lengyelországban élő ukrán állampolgároknak szólnak, például kozmetikumokat, vagy vendéglátási és oktatási szolgáltatásokat” – mondta Dębkowska.
A bevándorlók, köztük az ukrán állampolgárok vállalkozói tevékenysége támogatja a gazdasági fejlődést, az innovációt és a versenyelőnyt. A bevándorlók munkahelyeket teremtenek, különösen saját közösségeikben, és piaci réseket töltenek be.
„A transznacionális kapcsolatok révén lehetőség nyílik a vállalatok nemzetközivé tételére és a tudásátadásra. A magasan képzett bevándorlók felgyorsítják a technológiai fejlődést és növelik a szabadalmak számát” – összegezte Dębkowska.
A szakértő szerint az ukrán állampolgárok által működtetett vállalatok összhangban vannak a lengyel gazdaság igényeivel, és részben betöltik a munkaerőpiaci hiányosságokat, amint azt az építőipari, az információs és kommunikációs vállalatok, valamint a szállítmányozási és logisztikai cégek jelenléte is bizonyítja.
A 2025 júliusi adatok szerint valamivel több mint 29 000, ukránok által megnyitott vállalkozást regisztráltak Lengyelországban. Majdnem a fele a teljes körű háború kezdete óta nyílt meg – 13 ezer vállalkozás. Összesen 208,2 ezer cég nyílt meg Lengyelországban az elmúlt 3,5 évben. Vagyis az új vállalkozások 6%-át ukránok alapították ebben az időszakban, jelenti az Opendatabot.
A legtöbb céget ukránok regisztrálták 2022-ben – közel 4,8 ezer vállalkozást. Ez egyharmaddal több, mint 2021-ben.
Leggyakrabban az ukránok az ukrán KFT analógját regisztrálják – spółka z ograniczoną odpowiedzialnością – 27,6 ezer. vagyis az összes ukrán vállalkozás 95%-a Lengyelországban.
Az ukránok által alapított jótékonysági szervezetek száma is jelentősen megnőtt: 2022 óta 486 alapítványt hoztak létre. Ez négyszer több, mint a teljes körű háború kezdete előtt volt.
A legtöbb ukrán vállalat három vajdaságban koncentrálódik: a Mazóviai vajdaságban (többek között Varsóban) – 11,5 ezer vállalat, Kis-Lengyelország (Krakkó és régiója) — 3,2 ezer vállalkozás és Alsó-Szilézia (Wroclaw és környéke) – 3 ezer cég.
A lengyelországi totális háború kezdete után bejegyzett ukrán vállalatok többsége kisvállalkozás. Majdnem 10 ezer vállalat jegyzett tőkéje kevesebb, mint 10 ezer. zloty. Csak 133 vállalkozás rendelkezik 500 ezer zlotynál nagyobb tőkével. (1 lengyel zloty = 0,27 dollár = 11,48 hrivnya a jelenlegi árfolyam szerint —szerk.).
Összességében a lengyel nyilvántartásban szereplő összes ukrán vállalat tőkéje meghaladja a 7,34 milliárd zlotyit. Ebből 533 millió zloty a totális háború kezdete után megnyílt vállalkozásokra jut. Érdemes megjegyezni, hogy bár a vállalatok 45%-át a háború kezdete után hozták létre, össztőkéjük 12-szer kisebb, mint a Lengyelországban működő „háború előtti” ukrán vállalkozásoké.
Azt is közölték, hogy 2024-ben az ukránok közel 1,65 milliárd zlotyt (414 millió dollárt) fizettek be a lengyel állami költségvetésbe személyi jövedelemadóként és jogi személyek nyereségadójaként.
Volodimir Zelenszkij elnök rendeletet írt alá, amely hatályba lépteti a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozatát, amely jogi és szervezeti intézkedéseket foganatosít a vállalkozások védelme és a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az elnöki rendeletre hivatkozva.
A jelentés szerint az RNBO határozata értelmében Ukrajnában a hadiállapot idejére moratóriumot vezettek be a vállalkozások alaptalan ellenőrzéseire és az állami hatóságok beavatkozására. A határozat célja az ország gazdasági biztonságának szavatolása.
A kormánynak három hónapon belül intézkedéseket kell hoznia a szankciók hatálya alá tartozó személyek vagyonának felderítése és lefoglalása fokozása érdekében. A kormánynak egy hónapon belül intézkedéseket kell tennie a külföldi befektetők, elsősorban a külföldi tőkével rendelkezők jogainak védelmében.
Az alacsony kockázatú vállalkozások, valamint az engedélyezett gazdálkodók – a jövedéki termékekkel kapcsolatos tevékenységet végzők kivételével – esetében korlátozásokat vezetnek be az ellenőrzésekre vonatkozóan.
Ezenkívül a tervek szerint megszüntetik a felügyeleti hatóságok közötti hatáskör-átfedéseket, és növelik az ellenőrzések átláthatóságát egy egységes információs rendszer létrehozásával az állami felügyelet számára.
Az RNBO azt is javasolja, hogy a Legfelső Tanács a lehető leghamarabb fogadjon el számos törvénytervezetet, mindenekelőtt a következőkről:
a büntetőeljárás során a vállalkozások védelmének megerősítéséről;
a befektetések adók általi kompenzációjáról;
az állami felügyelet reformjáról;
a szabályozó szervek tisztviselőinek felelősségéről;
a lefoglalt orosz vagyon felhasználásáról.
A határozat végrehajtásának ellenőrzését Rustem Umjerovra, az RNBO titkárára bízták, a rendelet pedig a közzététel pillanatától hatályba lépett.
Julija Szviridenko miniszterelnök korábban kijelentette, hogy a kormány és az RNBO egy évre szóló moratórium bevezetésére készül az üzleti ellenőrzésekre. Kifejtette, hogy ez lehetővé teszi a gazdaság árnyékmentesítésének folytatását, és a fehér vállalkozások számára előnyös egyenlő feltételeket biztosít.
Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa július 21-én, hétfőn moratóriumot vezetett be a vállalkozások az állami hatóságok által való ellenőrzésére, jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök Telegramon.
„A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata reális moratóriumot vezetett be a vállalkozások az állami szervek általi ellenőrzéseire, és általánosságban az állami struktúrák a vállalkozói tevékenységekbe való bármilyen beavatkozására. A moratórium biztosítja a szükséges alapot a gazdasági biztonság érdekében szükséges megoldások teljes körű végrehajtásához és az arra vonatkozó gyakorlatok elemzéséhez” – írta.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a megújult Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács első ülését általánosságban a belbiztonság, többek között a gazdasági biztonság kérdéseinek szentelték.
„Egy abszolút konkrét feladat: Ukrajna belső erőit a fejlődés, a gazdasági növekedés, és ezáltal a termelés növelése, a munkahelyteremtés növelése felé irányítani, amelyek támogathatják védelmünket és Ukrajna stabilitását” – összegezte az államfő.
A kormány egyéves moratóriumot készít elő a vállalkozások ellenőrzésére – az erre vonatkozó döntést a bűnüldöző szervekkel közösen és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács koordinálásával dolgozzák ki, jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök.
Elmondása szerint a kezdeményezést Volodimir Zelenszkij elnök is támogatta. Szorgalmazta a gazdaság kifehérítésének folytatását, az egyenlő versenyfeltételek biztosítását, amelyek a „fehér vállalkozások” javát szolgálják.
„Elkezdtük a vállalkozások elleni büntetőügyek felülvizsgálatát is. A prioritás az üzleti tevékenységet akadályozó alaptalan eljárások lezárása. Új ügyeket csak a legfőbb ügyész vagy a regionális és járási szintű vezetők engedélyezhetnek” – jegyezte meg a miniszterelnök.
Ezenkívül a kormány korlátozni fogja az adó- és vámhatóságok által végzett ellenőrzéseket. Az ellenőrzések csak a fokozott kockázatú ágazatokat érintik majd, a jóhiszemű vállalkozások pedig további védelmi garanciákat kapnak – ígérte Szviridenko.
A vállalkozók közel 14 ezer kedvezményes hitelt vettek fel 44,3 milliárd hrivnya értékben az év első felében a „Megfizethető hitelek 5-7-9%” állami program keretében.
2025 eleje óta a vállalkozások 13 970 kedvezményes hitelt vettek fel a „Megfizethető hitelek 5-7-9%” program keretében, összesen 44,3 milliárd hrivnya értékben. A program 2020 februári indulása óta a vállalkozások 118,4 ezer hitelt vontak be 410,4 milliárd hrivnya értékben. A múlt héten az ukrán vállalkozók 408 kedvezményes kölcsönt vettek fel 1,5 milliárd hrivnya értékben.
„2025 első felében az ukrán vállalkozások mintegy 14 ezer kedvezményes hitelt kaptak, összesen több mint 44 milliárd hrivnya értékben. Az „5-7-9%-os megfizethető hitelek” állami program a reálgazdaságban dolgozó vállalkozókat támogatja. A program keretében elérhető hitelek túlnyomó többsége beruházási célok finanszírozására, feldolgozás fejlesztésére és a magas katonai kockázatú övezetekben működő vállalkozások támogatására fordítódik” – mondta Andrij Teljupa, Ukrajna gazdasági miniszterhelyettese.
Az év eleje óta a vállalkozások a program keretében a legtöbb hitelt az alábbi ágazatokban vették fel:
12,3 milliárd hrivnya – feldolgozásra;
11,4 milliárd hrivnya – beruházási hitelek;
9,9 milliárd hrivnya – hitel a magas katonai kockázatú övezetben.
A hiteleket leggyakrabban a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban, valamint a nagy- és kiskereskedelemben működő vállalkozásoknak nyújtják.
A régiók közül a megkötött hitelszerződések összegét tekintve Lemberg, Dnyipropetrovszk, Kijev, Odessza, Harkiv, Vinnyica, Poltava megye és Kijev városa jár az élen.
Ma 46 bank vesz részt a programban, és kezdete óta a legtöbb hitelt a Privatbank (54,9 ezer), az Oscsadbank (18,1 ezer) és az Ukrgasbank (6,5 ezer) folyósította.
Az egyéni vállalkozások száma meredeken csökkent idén Ukrajnában. A YouControl.Market szerint január és március között 56 ezer új egyéni vállalkozás alakult, ám eközben csaknem 110 ezer cég szűnt meg. A kiskereskedelemben a legrosszabb a helyzet.
Meredeken csökkent idén az ukrajnai egyéni vállalkozások száma. A legnagyobb veszteség a kiskereskedelmet érte: mindössze egyetlen negyedév alatt mintegy 18 ezerrel csökkent a működő egyéni vállalkozások száma. Míg 14 500 új vállalkozást indítottak, addig 32 700-at megszüntettek.
A YouControl szerint a kiugró számok részben technikai okokra vezethetők vissza: a 2024 vége és 2025 januárja közötti időszakban a jogi személyeket nyilvántartó Egységes Állami Nyilvántartás működése szünetelt, ezért sok vállalkozó nem tudta időben regisztrálni az új tevékenységét vagy lezárni a régit.
A rendszer 2025 eleji újraindításával ezek a halasztott döntések tömegesen megvalósultak.
Ennek ellenére – jegyzi meg az elemzés – még a technikai fennakadások figyelembevételével is világos tendencia rajzolódik ki: az újonnan induló cégek száma tartósan nem éri el a megszűnő vállalkozásokét.
Az első negyedévben tapasztalt növekedés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a tömeges üzletbezárásokat – áll az elemzésben. Emellett az is aggasztó, hogy a pénzügyi nehézségek is súlyosbodnak: míg 2022 februárjában mintegy 670 ezer vállalkozásnak volt adótartozása, 2025 májusára ez a szám elérte az 1,29 milliót. Az adóhátralék összege meghaladja a 13 milliárd hrivnyát.
Ukrajnában 81 928 egyéni vállalkozót alapítottak 2025 januárja és áprilisa között, ami 9%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanekkor 119 895 vállalkozó szüntette meg tevékenységét, ami 44%-kal több, mint tavaly, számolt be az Opendatabot platform május 8-án, csütörtökön.
Idén összesen 37 967-tel több egyéni vállalkozó zárt be, mint amennyit regisztráltak. Tavaly más volt a helyzet: ugyanebben az időszakban ezzel szemben 7166-tal több egyéni vállalkozó kezdte meg tevékenységét, mint amennyi bezárt.
Az összes új vállalkozás negyede a kiskereskedelemben tevékenykedik: 20 763 vállalkozó. További 7129 egyéni vállalkozó választotta az informatikai és programozási tanácsadást. A nagykereskedelem zárja az első három helyet – 6216 új vállalkozó.
Idén a nők aktívabban indítanak vállalkozást, mint a férfiak: az új egyéni vállalkozások 61%-át nők regisztrálták. A férfiak aránya mindössze 39% volt.
Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának elnöke elmondása szerint az egyéni vállalkozók bezárásának év eleji megugrása a nem működő vállalkozások bezárásának köszönhető, amelyek számára január 1-jétől visszaállítottak az egységes társadalombiztosítási adó fizetési kötelezettségét.
„Az 1. és 2. csoportba tartozó nem működő egyéni vállalkozásokat zárták be, mivel visszaállították számukra a háború előtti társadalombiztosítási járulékfizetési szabályokat. Meghatározták a 2025-ös minimálbérből származó katonai illetéket is – ez havi 800 hrivnya, függetlenül attól, hogy működnek-e vagy sem”, magyarázta.
Ugyanakkor a parlamenti képviselő adatai szerint 2025 márciusától kezdődően a megnyitott egyéni vállalkozások száma nagyobb, mint a bezártaké.
Május első hetében regisztrálták idén a legtöbb egyéni vállalkozás megnyitását: 7014-et.
