Az Európai Bizottság arra figyelmeztet, hogy az uniós országok a következő években tömeges munkahelyvesztéssel szembesülhetnek, mivel a magas energiaárak, az ipari átalakulás és a zöldátállás egyaránt nyomást gyakorol a gazdaságokra. Éppen ezért Brüsszel most először fogja felmérni, hogy a tagállamok eleget fektetnek-e be az Európa gazdasági és ipari ambícióinak fenntartásához szükséges emberekbe.
A Politico által megtekintett adatok az európai szemeszter tavaszi csomagjában fognak megjelenni, amely tartalmazza az Európai Bizottság gazdasági és politikai ajánlásait az EU-tagállamok számára, és amelyet szerdán terveznek bemutatni. Ezek a számok jól mutatják, hogy Brüsszelben egyre nagyobb az aggodalom a blokk gazdasági kihívásainak mértéke miatt. Miközben az Egyesült Államok és Izrael és Irán közötti háború továbbra sem mutat a befejezés jeleit, és továbbra is hatással van az olajárakra, az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2026-os energiaár-nyomás akár 560 ezer munkahelyet is veszélybe sodorhat.
A gyengébb gazdasági teljesítmény miatt a bizottság kénytelen volt felülvizsgálni a munkanélküliségi előrejelzéseit. Míg tavaly ősszel még 2026-ra 5,9 százalékos, 2027-re pedig 5,8 százalékos rátát prognosztizált, most úgy látja, hogy mindkét évben 6 százalék körül alakulhat a munkanélküliség.
A bizottság arra is számít, hogy a tagállami kormányok eladósodottsága nőni fog: az EU 27 tagállamának összesített államháztartási hiánya a GDP 3,1 százalékáról 2025-ben 3,5 százalékra emelkedhet 2026-ban, majd 3,6 százalékra 2027-ben.
A csomag célja, hogy nagyobb figyelmet irányítson a munkaerőpiacra, hangsúlyozva, hogy az EU versenyképességi stratégiája nem lehet sikeres a növekvő munkaerőhiány és készséghiány kezelése nélkül.
Az emberi tőke, mint a versenyképesség fő mozgatórugója
A bizottság azonosította azokat az ágazatokat is, ahol a foglalkoztatási nyomás a legnagyobb.
A leginkább érintett ágazatok közé az építőipar, a fémipar, a vegyipar és a közlekedés tartozik. Ezen belül különösen súlyos helyzetet jelez több stratégiai iparágban is.
Az európai autóiparban – amely kulcsszerepet játszik a német gazdaság sikerében – az Európai Bizottság szerint 600 ezer munkahely kerülhet veszélybe, mivel az iparág a belső égésű motoroktól való átállással és a kínai versennyel küzd.
Az akkumulátoriparban mintegy 85 ezer munkahely van veszélyben. A napenergia-gyártás területén közel 59 ezer állás kerülhet nyomás alá a piaci viszonyok miatt, míg az alacsony szén-dioxid-kibocsátású intézkedések az acéliparban további 4,5 ezer munkahelyet érinthetnek. A munkáltatók az egész EU-ban továbbra is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek: a középvállalkozások 68 százaléka számolt be szakemberhiányról 2023-ban, 2024-re pedig már 77 százaléka jelezte, hogy ez a beruházások akadálya.
A bizottság szerint ezért a gazdasági ellenálló képesség egyre inkább az emberi tőkébe való befektetéstől függ, így az uniós ajánlások most először kiemelten kezelik az oktatást, szakképzést, felnőttképzést, STEM-készségeket és az átképzést az EU gazdaságpolitikai keretrendszerében.
„Az emberekbe való befektetés Európa legerősebb versenyképességi stratégiája, és egy olyan unió alapja, amely képes felülmúlni az innovációt, a versenyt és ellenállni bármilyen kihívásnak. Ez változik meg ezzel az európai szemeszterrel: Az emberi tőkét mostantól a versenyképesség egyik fő mozgatórugójaként kezelik, minden tagállam számára országspecifikus iránymutatásokkal” – mondta a Politicónak Roxana Minzatu, az Európai Bizottság készségekért felelős ügyvezető alelnöke.
A bizottság szerint ugyanakkor továbbra is komoly munkaerőpiaci problémák vannak: a nem uniós munkavállalók gyakran túlképzettek a betöltött pozícióikhoz képest, minden ötödik dolgozó alacsony bérű állásban ragadt, ahol gyenge a termelékenységi növekedés. Ennek alapján Brüsszel a tagállamokat a készségfejlesztés, a jobb minőségű munkahelyek és az erősebb szociális védelmi rendszerek felé terelné.
Kuba teljesen kifogyott a dízelből és a fűtőolajból az Egyesült Államok által bevezetett olajblokád következtében – közölte szerdán Vicente de la O Levy kubai energiaügyi és bányászati miniszter. A kialakult helyzet miatt Havannában az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gördülő áramszünetei alakultak ki.
A miniszter az állami médiában úgy fogalmazott: „Egyáltalán nincs üzemanyagunk és dízelünk, a nemzeti villamosenergia-hálózat pedig kritikus állapotban van, tartalékok nélkül.”
A főváros egyes negyedeiben napi 20-22 órás áramszünetek vannak, miközben az országot már így is súlyos élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány terheli. A kubai villamosenergia-rendszer jelenleg kizárólag hazai kitermelésű nyersolajra, földgázra és megújuló energiaforrásokra támaszkodik.
A miniszter szerint Kuba az elmúlt két évben 1300 megawattnyi naperőművi kapacitást telepített, de az üzemanyaghiány miatti hálózati instabilitás jelentősen rontja ezek hatékonyságát.
A miniszter közölte: Havanna továbbra is tárgyal üzemanyagimportokról, ugyanakkor az amerikai-izraeli–iráni konfliktus miatt emelkedő világpiaci olaj- és szállítási költségek tovább nehezítik a beszerzéseket.
Mexikó és Venezuela – Kuba korábbi fő olajszállítói – Donald Trump amerikai elnök januári rendelete óta nem küldött üzemanyagot a szigetországba. Trump vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek olajat exportálnak Kubának.
A Reuters szerint december óta mindössze egyetlen nagyobb tanker, az orosz zászló alatt közlekedő Anatoly Kolodkin szállított nyersolajat Kubába, ami áprilisban csak átmeneti enyhülést hozott.
Az ENSZ emberi jogi szakértői a múlt héten jogellenesnek nevezték az amerikai üzemanyagblokádot, arra figyelmeztetve, hogy az akadályozza a kubai lakosság fejlődéshez, valamint az élelmiszerhez, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és az ivóvízhez való jogát.
A német gazdaság 2024-ben a második egymást követő évben zsugorodott, és nem várható növekedés idén sem, ami komoly kihívást jelent majd a februári parlamenti választás után hatalomra kerülő új kormánynak.
A Reuters tudósítása szerint Európa legnagyobb gazdasága ismét a leggyengébb teljesítményt nyújtotta az eurózóna tagjai között, 2024 utolsó negyedévében 0,1, a teljes évet tekintve 0,2 százalékkal csökkent. Ez utóbbi egyébként megfelel a hírügynökség által megkérdezett szakértők várakozásainak.
A GDP 2023-ban 0,3 százalékkal zsugorodott.
Az exportorientált gazdaságot sújtja a gyenge globális kereslet és a kínai verseny jelentette kihívás.
A kivitel 0,8 százalékkal volt alacsonyabb 2024-ben az egy évvel korábbihoz képest.
Az tavaly utolsó negyedévi zsugorodás után a német gazdaság recesszióba süllyedhet, ha 2025 első három hónapjának a teljesítménye is negatív lesz.
A Bloomberg emlékeztetett, hogy 1950 óta most fordult elő másodszor, hogy a német gazdaság két egymást követő évben zsugorodott.
A német gazdaság a választási kampány vezető témája
A gazdaságának nehézségei adják a választási kampány vezető témáját is, sokan remélik, hogy az eredmény növekedésorientáltabb politikát hozhat. De csak kevesen látnak gyors megoldást a problémákra, amelyek közé tartozik a gyenge globális kereslet, a gyártási válság – különösen az autógyártók körében –, az energiaválság elhúzódó hatásai, a fojtogató bürokrácia és a szakképzett munkaerő hiánya.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy Németország volt az egyetlen olyan gazdaság a világ hét legfejlettebb állama (G7) között, amelyik 2023-ban zsugorodott, és elsőként teszi közzé a 2024-es teljes évre vonatkozó adatokat.
Fenyegetést jelentenek Donald Trump vámjai
A 2025-ös kilátások is borúsak. A Bundesbank mindössze 0,2 százalékos növekedést jósol, és arra figyelmeztet, hogy akár egy újabb zsugorodás is lehetséges, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök valóra váltja vámfenyegetéseit.
A gazdasági hanyatlás és az annak megállításáról szóló civakodás nagyban hozzájárult a német hárompárti koalíció novemberi bukásához. A február 23-i előrehozott választáson Olaf Scholz kancellár várhatóan vereséget szenved Friedrich Merz ellen, aki a konzervatív CDU/CSU blokkot vezeti, és kevesebb szabályozást és alacsonyabb adókat ígér.
Döntő fontosságú lesz, hogy a következő kormány hogyan kezeli az állami hitelfelvételre és a hiányra vonatkozó német korlátokat, az úgynevezett adósságféket. A konzervatív politikusok által régóta szorgalmazott szigorú szabályokat felülvizsgálhatják, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak az olyan beruházások finanszírozásához, mint az infrastruktúra, az energia és a védelem.
Már Christian Lindner német pénzügyminiszter is elismeri, hogy hazája aligha lehet boldog a gazdaság teljesítményétől. A politikus szerint a német gazdaság egyhelyben toporog, miután a strukturális változás a versenyképesség elvesztésével párosul.
A német gazdaság Olaf Scholz 2021 végi kancellárrá választása óta nem tudott zsinórban két negyedévet nőni, és Lindner hétfői luxemburgi szavai azután hangzottak el, hogy az ipari rendelésállományról szóló legfrissebb adatok kiábrándító képet festettek a német gazdaságról. Ha a keddi ipari termelési adatok is hasonlók lesznek, akkor szinte borítékolható a szerdai kormányzati előrejelzés további romlása is, mely azt jelenti, hogy már a német kormány is visszaesésre számít idén.
A német modell működik, de kellenek a reformok
Az újságíróknak nyilatkozó Lindner a Bloomberg tudósítása szerint ahhoz ragaszkodott, hogy a német gazdasági modell nem bukott meg, ám hozzátette, hoy az ország egy évtizedre elvesztette versenyképességét, aminek kezelésére kínálat oldali lépéseket terveznek. Ez érinti a munkaerőpiacot, az adókat, a juttatásokat és az energiapolitikai újragondolását is. Ám a szabaddemokrata színekben miniszteri tárcához jutó politikus szerint ezek után a reformok után Németország visszanyeri versenyképességét és látható lesz a növekedési potenciál.
A Bundesbank a hónap során már figyelmeztetett, hogy könnyen lehet, hogy a német gazdasá már recesszióban van, mivel a mostani negyedév is csökkenést hozhatott, ahogy az előző is azt hozott. Lindner nem valószínű, hogy sokáig megőrzi miniszteri székét, pártja ugyanis a bejutás küszöbén egyensúlyoz a jövő szeptemberi választások előtt.
Európa legnagyobb gazdaságának feldolgozóipari kibocsátása 2017 óta csökkenő tendenciát mutat, és a csökkenés a versenyképesség romlásával egyre gyorsul – értékelt cikkében a Bloomberg.
A hírügynökség szerint Németország ipari gépezetének alappillérei dominóként dőltek össze. Az Egyesült Államok egyre inkább eltávolodik Európától, és igyekszik versenybe szállni transzatlanti szövetségeseivel az éghajlati beruházásokért. Kína egyre nagyobb riválissá válik, és már nem feltétel nélküli vásárlója a német áruknak. A végső csapást egyes nehézipari gyártók számára az jelentette, hogy megszűntek az olcsó, nagy mennyiségű orosz földgáz-szállítmányok – olvasható a cikkben.
Hozzátették: a globális ingadozás mellett a berlini politikai bénultság felerősíti az olyan régóta fennálló belpolitikai problémákat, mint az akadozó infrastruktúra, az elöregedő munkaerő és a bürokrácia.
Az oktatási rendszer, amely egykor erőssége volt az országnak, szintén hiányosságokat mutat, ami a közszolgáltatásokba történő beruházások terén is visszaköszön.
Az Ifo kutatóintézet becslése szerint a matematikai ismeretek csökkenése az évszázad végéig mintegy 14 billió euró termelési veszteséget okoz a gazdaságnak. Egyes esetekben az ipari leépítés kis lépésekben, például a bővítési és beruházási tervek visszafogásával történik. Más lépések sokkal nyilvánvalóbbak, mint például a gyártósorok áthelyezése és a személyzet leépítése.
Sokan még reménykednek
Németországban még mindig irigylésre méltó kis, agilis gyártók vannak, és a Bundesbank és mások elutasítják azt az elképzelést, hogy a teljes körű nehézipari hanyatlás közel lenne. De mivel a reformok elakadtak, nem világos, hogy mi fogja lassítani a hanyatlást.
Már nem vagyunk versenyképesek. Egyre szegényebbek vagyunk, mert nincs növekedés. Le vagyunk maradva – mondta Christian Lindner pénzügyminiszter a Bloomberg egyik rendezvényén a hónap elején.
Olaf Scholz kancellár koalícióját november közepén tovább gyengítette a költségvetési válság, amelyet a hitelfelvételi intézkedésekről szóló bírósági ítélet váltott ki. Ezek után a kormánynak kis mozgástere maradt a beruházásokra.
Nem kell pesszimistának lenni ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy amit jelenleg teszünk, az nem lesz elég. A strukturális változások sebessége szédítő – mondta Volker Treier, a német kereskedelmi és iparkamara külkereskedelmi vezetője.
A frusztráció széles körben elterjedt. Bár az elmúlt hetekben emberek százezrei vonultak az utcára, hogy a szélsőjobboldali szélsőségek ellen tiltakozzanak, a bevándorlásellenes Alternative für Deutschland (AfD) mindhárom kormánypártot megelőzi a felmérések szerint csak a konzervatív blokk van lemaradva. Scholz szociáldemokrata vezette szövetségét a választók 34 százaléka támogatja a Spiegel friss felmérések elemzése szerint – írja a Bloomberg.
Sorra zárnak be a gyárak
Maria Röttger, a Michelin észak-európai vezetője szerint az ipari versenyképesség csökkenése azzal fenyeget, hogy Németországot lefelé tartó spirálba sodorja. A francia gumiabroncsgyártó 2025 végéig bezárja két németországi üzemét, egy harmadikat pedig leépít, ami több mint 1500 munkavállalót érint. Az amerikai rivális Goodyear hasonló terveket sző két üzemmel kapcsolatban.
Az autóalkatrészeket gyártó Continental AG júliusban jelentette be, hogy tervezi egy olyan üzem elhagyását, amely biztonsági és fékrendszerekhez gyárt alkatrészeket. A rivális Robert Bosch GmbH több ezer munkavállaló leépítésén dolgozik.
Az egyik legsúlyosabban érintett ágazat a vegyipar, ami annak közvetlen következménye, hogy Németország elvesztette az olcsó orosz gázt. Mivel a tiszta hidrogénre való átállás még mindig bizonytalan, a VCI (Verband der Chemischen Industrie e. V.) ipari szövetség nemrégiben végzett felmérése szerint minden 10. vállalat tervezi a gyártási folyamatok végleges leállítását. A BASF SE, Európa legnagyobb vegyipari gyártója 2600 munkahelyet szüntet meg, a Lanxess AG pedig 7százalékos létszámcsökkentést hajt végre.
Közben Kína megerősödik
Kína most több szempontból is gondot okoz Németországnak. A fejlett gyártás irányába történő stratégiai elmozduláson túl az ázsiai nagyhatalom gazdaságának lassulása még inkább elszívja a német áruk iránti keresletet. Ugyanakkor a Kínából érkező olcsó verseny aggasztja a német klímaváltozás szempontjából kulcsfontosságú iparágakat és nem csak az elektromos autók terén.
A napelemgyártók bezárják üzemeiket és leépítik a személyzetet, mivel nehezen tudnak versenyezni az államilag támogatott kínai versenytársakkal. A drezdai székhelyű Solarwatt GmbH Detlef Neuhaus vezérigazgatója máris leépítette alkalmazottainak 10százalékát, és ha a helyzet idén nem javul, a gyártást külföldre helyezheti át.
A svéd cégcsődök száma 2023-ban 29%-kal emelkedett, ami az ingatlanbuborék kipukkanása által kiváltott 1990-es évekbeli gazdasági válság óta nem látott szintet jelent – írja a Bloomberg.
Az UC hiteltanácsadó cég által összeállított legfrissebb adatok aggasztó tendenciát jeleznek, csak decemberben 23%-kal nőtt a csődök száma az előző évhez képest. A tartós emelkedés az infláció és a magas kamatlábak vállalkozásokra gyakorolt hatásának tulajdonítható.
Gabriella Goransson, az UC vezérigazgatója szerint a csődök korábban megfigyelt őszi stabilizálódása megfordult, ami a gazdasági visszaesés felgyorsulására utal. A központi bank kamatemelések visszafogására tett erőfeszítései ellenére Svédországban várhatóan recesszió lesz az idén. Az UC arra figyelmeztet, hogy a korábban ellenálló vállalatok most a stabil forgalom és likviditás fenntartásával küzdenek, ami a csődök új hullámához vezethet.
Ezzel párhuzamosan a svédországi startupok száma egyre csökken, és több mint egy évtizedes mélypontra süllyedt a kulcsfontosságú iparágakban, köztük az építőiparban, a kiskereskedelemben és a vendéglátásban.
Bár a jelenlegi csődök száma még nem haladta meg az 1990-es évekét, a mai piacok globális jellege és a válság széles körű hatása megkülönbözteti a jelenlegi gazdasági kihívásokat. A svéd Nemzeti Gazdaságkutató Intézet szerint a nyár folyamán a finanszírozási feltételek enyhülhetnek a Riksbank várható kamatcsökkentésével.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzése szerint várhatóan recesszióban tölti a jövő évet a brit gazdaság a magas infláció, az emelkedő kamatok és a világgazdaság általános gyengélkedése miatt.
A brit hazai össztermék (GDP) az idei harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, és várhatóan 0,2 százalékkal esik vissza a negyedik negyedévtől a jövő év második negyedévének végéig terjedő időszak minden egyes negyedévében – valószínűsíti az EY globális pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézetének szerdán ismertetett őszi prognózisa.
Az ITEM Club számításai szerint ez azt jelenti, hogy a brit GDP-érték 2023 egészében 0,3 százalékkal csökken. A ház hangsúlyozza, hogy ez erősen rontott előrejelzés, a nyári EY ITEM Club-prognózisban ugyanis még 1 százalékos brit gazdasági növekedés szerepelt 2023-ra.
A cég 2022-re 8,9 százalékos, jövőre 5,5 százalékos egész évi átlagos inflációt vár Nagy-Britanniában, 2024-re azonban azt valószínűsíti, hogy a fogyasztóiár-index átlagos emelkedési üteme a Bank of England 2 százalékos célszintje alá, 1,8 százalékra lassul.
Az ITEM Club londoni elemzőinek várakozása szerint ebben az inflációs környezetben a brit jegybank jelenlegi kamatemelési ciklusa a piac által árazott 5,50 százalék helyett 4,00 százalékos kamatszinten tetőzik jövő tavasszal, 2023 végén és 2024-ben pedig kamatcsökkentések következhetnek. A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja – tavaly, december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát, 0,10 százalékos, rekordmélységű kamatszintről.
A legutóbbi, szeptember végén bejelentett hetedik kamatemelés óta a brit jegybanki alapkamat 2,25 százalék, a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszak óta a legmagasabb. A piac feszülten várja a november 3-án esedékes következő kamatdöntést, miután Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója egy minapi pénzügyi fórumon felszólalva kijelentette, hogy a mostani inflációs környezetben a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet.
Az elemzői előrejelzések nem zárják ki, hogy a Bank of England monetáris tanácsa novemberben akár egy teljes százalékponttal is emelheti az alapkamatot. A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán ismertetett friss adatai szerint a brit fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 10,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez az ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában.
A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok szerint legutóbb több mint negyven éve, 1982 januárjában volt ennél magasabb az éves brit infláció, 11 százalék körüli ütemmel. A brit gazdaság recesszióját más nagy londoni házak is valószínűsítik.
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő a minap leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az addigi stabilról Nagy-Britannia AA/A-1 plusz szintű államadós-osztályzatának kilátását. A cég elsősorban azzal a várakozásával indokolta a lépést, hogy a brit kormány által nem sokkal korábban bejelentett – a hatalmas piaci felfordulás hatására azóta csaknem teljes egészében visszavont – nagyszabású adócsökkentési program az évtized közepéig tartó előrejelzési időszakban folyamatosan növelni fogja a brit államháztartási hiányt és az államadósság-rátát.
Az indoklásban szerepelt az is, hogy a brit GDP-érték 2023 egészében 0,5 százalékkal visszaesik. Ez erősen rontott előrejelzés, mivel az S&P korábbi prognózisa 2023-ra 2,3 százalékos növekedést valószínűsített a brit gazdaságban.
A Bloomberg amerikai hírügynökség a napokban részleteket hozott nyilvánosságra egy, kizárólag az orosz kormány számára készített bizalmas gazdasági jelentésből.
Ismertté vált, hogy a dokumentum „tisztviselők és szakértők több hónapos munkájának eredménye, akik megpróbálják felmérni az ország Vlagyimir Putyin ukrajnai agressziója miatti gazdasági elszigeteltségének valós hatását” – közölte az ügynökség. A dokumentum értelmében az orosz gazdaság nem korábban, mint az évtized végén tér vissza a háború előtti szintre.
A jelentés merőben eltér a kormány nyilvános kijelentéseitől, miszerint az ország gazdasága „gyakorlatilag nem szenvedte meg a háborút és a szankciókat”.
„A kormány számára előkészítette jelentés értelmében az országban mély és hosszútávú recesszió alakulhat ki, mivel az amerikai és európai szankciók hatása egyre nő, károkat okozva azokban a szektorokban, amelyekre az ország gazdasága évekig támaszkodott” – idézte szó szerint a Bloomberg.
Az amerikai ügynökség már megkapta és tanulmányozta a szakértői jelentés másolatát, amelyet a legmagasabb rangú tisztségviselők augusztus 30-i zárt ülésére készítettek elő. „A jelentés megvitatását ismerő emberek megerősítették annak hitelességét” – hangsúlyozza a Bloomberg.
A jelentés a gazdaság fejlődésének két lehetséges forgatókönyvét ismerteti, mindkettő azt jelzi, jövőre felgyorsul a recesszió, és a gazdaság csak az évtized végén vagy még később tér vissza a háború előtti szintre. Az úgynevezett „szokatlan” forgatókönyv szerint jövőre a gazdasági visszaesés 2021-hez viszonyítva 8,3 százalék lesz, a „kritikus” forgatókönyv szerint az orosz gazdaság „mélypontját” 2024-ben éri el, amikor a visszaesés 11,9%-os lesz a háború előtti szinthez képest.
Mindkét forgatókönyv azon alapul, hogy a szankciók okozta nyomás csak növekedni fog, és egyre több ország csatlakozik a korlátozó intézkedésekhez. Európa hirtelen lemondása az orosz kőolajról ás földgázról jelentős hatással lehet az orosz piac ellátására.
A szakértők ugyanakkor határozottan figyelmeztetnek arra, hogy néhány éven belül az exportorientált szektorokban csökkenni fog a termelés volumenje, a kőolajtól és a gáztól a fémtermékekig, a vegyszerek és a fából készült termékekig.
A jelentés szerint a gázszállítás teljes leállítása Európába, ami az orosz exportpiac alapja, akár 400 milliárd rubelbe (6,6 milliárd dollárba) is kerülhet évente az országnak.
A kieső bevételt pedig új exportpiacokkal sem lehet majd teljesen kompenzálni. Ennek eredményeként a kitermelést csökkenteni kell, ami veszélyezteti Moszkva célját a belföldi gázszállítás kiterjesztését illetően. A cseppfolyósított földgázt termelő gyárak számára szükséges technológiák hiánya pedig „kritikus” színtű, és akadályozhatja az újak építését.
Ezenkívül az EU által az orosz kőolajtermékek importjának leállítása (tavaly az export körülbelül 55%-a volt) termelési hirtelen csökkenéséhez vezethet, aminek következtében a hazai piacon is üzemanyaghiány alakulhat ki. Ha az ukrajnai háború miatt a világgazdaság is recesszióba eshet, akkor Oroszország még nagyobb exportcsökkenéssel nézhet szembe – jegyzi meg az amerikai kiadvány. Ez pedig a rubel további zuhanását és az infláció mértékének hirtelen növekedését okozhatja.
Ami az importot illeti, „az egy újabb kockázata termelés felfüggesztése, az import alapanyagok és alkatrészek hiánya miatt”. „A legfontosabb importcégek számára nincs alternatív beszállító” – áll a titkos jelentésben. Tehát hosszú távon az import berendezések hiánya korlátozhatja a növekedést.
A hatályban lévő szankciók az ország importjának és exportjának mintegy 25%-át érintik. Ennek ellenére a jelentés részletesen leírja, hogy az orosz gazdaság egy „blokáddal” néz szembe, amely „gyakorlatilag a fuvarozás minden típusát érinti”. „A technológiai és pénzügyi korlátok erősítik a nyomást. Szakértői becslések szerint 2025-ig akár 200 000 IT-szakember hagyhatja el az országot, ami az első hivatalos előrejelzés az „ész kivándorlásának” növekedését vonatkozóan” – közölte a Bloomberg.
Ezenkívül, a nyugati technológiákhoz való hozzáférés korlátozása oda vezethet, hogy az Oroszországi föderáció egy egész vagy akár kettő generációra kikerül a szabványokból, mivel kénytelen lesz Kínából és Délkelet-Ázsia országaiból származó olcsóbb alternatívákra támaszkodni.
A bizalmas jelentés számos szükséges intézkedést tartalmaz a gazdaság támogatása és a korlátozások hatásának további csökkentése érdekében. A Bloomberg szakértői véleménye szerint azonban ezek a „lépések” sok olyan intézkedést foglalnak magukban a befektetések ösztönzésére, amelyeket az orosz kormány reklámozott az elmúlt évtizedben.
Tehát, mint látjuk, az orosz gazdaság fejlődési kilátásai nagyon távol állnak azoktól az „optimista” forgatókönyveitől, amelyeket a Kreml propagandistái és támogatói hangoztatnak.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az éhínség a Földön idén és jövőre valósággá válhat – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár június 24-én a berlini nemzetközi élelmiszer-biztonsági konferencia résztvevőihez intézett videóüzenetében.
„Példátlan, éhínség okozta válsággal nézünk szembe… 2022-ben nagyon is reális az éhínség veszélye, 2023-ban még rosszabb lehet” – közölte a főtitkár.
Elmondása szerint az ukrajnai háború súlyosbította az évek során felgyülemlett problémákat, többek között amit a klímaváltozás, a Covid–19 világjárvány, valamint a különböző országok gazdasági válsága okozott.
Az energia és a műtrágya árától függnek a mezőgazdasági termelők. Ez kivétel nélkül valamennyi gabonaféle terméshozamának csökkenését jelenti. Egyetlen ország sem marad „immunis” az ilyen társadalmi és gazdasági megrázkódtatásokkal szemben – hangsúlyozta Gutteres. A humanitárius segély önmagában nem elég, mivel többről van szó, mint az élelmiszer – hangsúlyozta az ENSZ főtitkára és a kihívásokra válaszul összehangolt, többoldalú megoldásokra szólította fel az illetékeseket.
A politikus megjegyezte, az élelmiszerválságot nem lehet hatékonyan megoldani az ukrán gabona, valamint az orosz műtrágya nélkül. Az ENSZ-főtitkár elmondta, ebben a kérdésben szoros kapcsolatban áll Ukrajna, Oroszország, Törökország, az Egyesült Államok, az EU és más szervezetek képviselőivel.
„Intézkedéscsomagot próbálunk elérni, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy exportálja termékeit – nemcsak szárazföldön, hanem tengeren is” – mondta, egyben hozzátette, nem árul el részleteket, mivel az akadályozhatja a megállapodást.
Guterres elmondta, az élelmiszerválság nem oldható meg a pénzügyi válság megoldása nélkül. A gazdag államoknak és a nemzetközi pénzintézeteknek segíteniük kell az elszegényedés szélén álló országokat gazdaságuk életben tartásában – mondta. „A XXI. században nem engedhetjük meg a tömeges éhínséget” – összegezte felszólalása végén az ENSZ-főkapitány.
A FAO (az ENSZ Élelmiszerprogramja) adatai szerint az elmúlt két évben az élelmiszerhiány okán közvetlen veszélyben lévők száma több mint kétszeresére, 276 millióra nőtt.
A három német – külügyi, élelmiszer- és mezőgazdasági, valamint gazdaságfejlesztési – minisztérium által közösen szervezett berlini konferenciát az Egyesült Nemzetek Szervezete támogatta. A rendezvényen 50 delegáció, valamint 40 miniszter vesz részt, többek között Mikola Szolszkij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi minisztere.
A törökországi méh állomány akár 50 százaléka is odaveszhet az idén – figyelmeztetett az Isztambuli Méhészek Szövetségének elnöke. A tömeges pusztulás okai ott is hasonlók, mint a világon másutt.
Előbb Kanada, majd Ausztrália jelentette be, hogy a méhek tömeges pusztulása ellen koordinált akcióval lép fel, most pedig a török méhészek adtak ki figyelmeztetést: a kaptárok túlélését fenyegető vegyszerek és korábban ismeretlen paraziták ellen közösen kell fellépniük, különben a török állomány akár 50 százaléka is elpusztulhat az idén. Jelenleg Törökországban van a világon a második legtöbb kaptár, az ország a világ hatodik legnagyobb méztermelője, de ez a státusza most veszélybe került. A déli országrészben sok méhész a teljes állományát elveszítette, de másutt is komoly a baj, a törökországi állomány fele elpusztulhat még a tél beállta előtt.
Kanada a méhcsaládok tömeges, becslések szerint 1 milliárd dolláros kárt okozó pusztulása ellen védekezni már nem tudott, de az Egyesült Államokból, Chiléből, Új Zélandról, Dániából, Ukrajnából, Olaszországból és Máltáról importált méhkirálynőket, hogy új kolóniákat hozhasson létre. Ausztráliában az időjárás tizedelte meg a méheket: előbb az erdőtüzek, majd az áradások rombolták le a kaptárokat.
Törökországban a probléma többrétű a szakértők szerint. Meral Kekeçoğlu, a Düzce Egyetem méhészettel foglalkozó kutatója a Hürriyet nevű török lapnak arról beszélt, hogy sok bajt okoz, a méhtartók képzetlensége, akik egy 80 órás oktatást követően meg is kaphatják az engedélyt a méhek nevelésére. Sokan közül azonban azt sem tudják, mikor és milyen vegyszerrel lehet védekezni a méhekre veszélyes paraziták ellen, és ők maguk lesznek a méhcsaládok gyilkosai.
Ennél azonban komolyabb problémát jelent a méhekre az Kanadában is pusztító ázsiai méhatka, egy, a közelmúltban azonosított parazita, amely alig pár év alatt teljes méhcsaládokat képes kipusztítani. A méhatka ellen csak vegyszerekkel lehet védekezni, de nem mindegy, mindezt mikor teszi a méhész – figyelmeztetett Kekeçoğlu, aki elmondta azt is: permetezni este vagy kora reggel érdemes, a méhekre nem mérgező permetszerekkel. A vegyszerek keverésétől a szakember óva intett.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
