A cseh állam válsághelyzetekben vállalná az alkalmazotti bérek 70 százalékának a kifizetését. Az úgynevezett kurzarbeit javaslatát pénteken rendkívüli ülésen fogadta el a cseh kormány.
A tervezetet a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek több hónapos egyeztetése és kölcsönös kompromisszumok alapján a munkaügyi minisztérium dolgozta ki. Az elképzelések szerint a rendszert novemberben vezetnék be, azt követően, hogy lejár a hasonló céllal a tavaszi koronavírus-járvány következményeinek mérséklésére elfogadott úgynevezett Antivírus-program. A kormány a tervezetet mihamarabb a parlament elé szeretné terjeszteni, hogy az novemberben életbe léphessen, s ne legyen szükség az Antivírus-program meghosszabbítására. Milos Zeman államfő már korábban közölte, egyetért a törvénymódosítással, és a parlamenti elfogadás után aláírja azt.
Az állami bértámogatást akkor kapnák meg a munkavállalók, ha cégük járvány, természeti katasztrófa, kibertámadás, vagy gazdasági válság miatt nem képes munkát biztosítani számukra teljes munkaidőben. Alapvető célja, hogy megakadályozza az elbocsátásokat. Feltétel lenne, hogy az érintettek az ötnapos munkahétből legalább két napot ledolgozzanak. A 70 százalékos bértámogatásra három hónapig lenne jogalap, azt követően a támogatás mértéke 65 százalékra, majd 60 százalékra csökkenne. Az állami bértámogatást az alkalmazottak maximálisan kilenc hónapig kaphatnák. A kurzarbeit bevezetéséről mindig a kormány döntene külön rendelettel.
Országos méretben a rendszert akkor vezetnék be, ha három egymást követő hónapban éves szinten több mint 15 százalékkal emelkedne a munkanélküliség, a munkanélküliek száma pedig meghaladná a 400 ezret.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Az Európai Unió válságkezelése azokra az államokra tenne terhet, amelyek jól teljesítettek a koronavírus-járvány elleni védekezésben, s azokat segítené, amelyek rosszul teljesítettek – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A műsorban arról beszéltek, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben az unió 2021 utáni hétéves pénzügyi keretéről (MFF), valamint az uniós bizottság koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programjának ismertetésekor elmondta: Új generáció néven indítanák el a helyreállítási tervet, amely 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna.
Kovács István szerint a szolidaritási alap legnagyobb nyertesei Olaszország és Spanyolország lenne, akik egyébként a vírus kezelésében a legrosszabbul teljesítettek, ráadásul a gazdaságuk is rosszul áll. Véleménye szerint a legnagyobb vesztese a programnak Magyarország lenne, mivel mind ” a víruskezelésben, mind pedig az elmúlt években a gazdaság is rendkívül jól teljesített”
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A miniszteri kabinet május 13-ai ülésén számos stratégiai programot és operatív intézkedést fogadott el, amelyek a lakosság és az üzleti élet bizonyos kategóriáinak támogatására irányulnak.
Ihor Petrasko gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági miniszter ismertette az „500 ezer munkahely” programot. A kulcsfontosságú iparágak között szerepel az útépítés és a közlekedési infrastruktúra. A tervek szerint ez 154 ezer munkahely létrehozását eredményezi. A területrendezés szférájában 150 ezer és a mezőgazdaságban 85 ezer munkahely jöhet létre. A kormány javaslata szerint, a munkahelyteremtés folyamatát segíthetik a kommunális intézmények, az állami támogatások, az üzleti vállalkozások finanszírozása. Ihor Petrasko közölte, hogy 216 000 munkahely megteremtésére már megvannak a pénzügyi források.
„Ma 490 ezer hivatalosan regisztrált munkanélküli lakosunk van. A kormányzati terv hatékonyságát a jövőben számuk csökkenése igazolja majd, abban az esetben, ha nem csökkenne, arra gyorsan reagálni fogunk” – mondta Denisz Smihal, s egyben utasítást adott egy munkacsoport létrehozására, amelyet a gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági miniszter vezet, az összes szakminisztérium, valamint az érintett szövetségek bevonásával.
Olgha Buszlavec, ideiglenesen kinevezett energiaügyi és környezetvédelmi miniszter az energiaügyi válságellenes intézkedések tervét ismertette. Megjegyezte, hogy ma az ukrán energiarendszer kiegyensúlyozatlan. „Az első lépés, amit megtettünk – ez a valódi energetikai mérleg. Ez lehetővé teszi a stabil működést. Egyik kulcsfontosságú feladatunk, biztosítani a szén eladását és 25 000 bányásznak munkát adni még ebben a hónapban. A második fontos lépés biztosítani a stabil villamosenergia-árat a fogyasztók számára” – mondta Olha Buszlavec.
A kormány felügyelete alatt álló válságellenes energetikai bizottságnak meg kell oldania az Energoatom felé felhalmozódott tartozás problémáját is. Denisz Smihal miniszterelnök megköszönte a képviselőknek a terv támogatását, és kiemelte, hogy a lakossági villamosenergia ára ebben az évben változatlan, 1,68 UAH / kilowatt marad.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a vámszolgálat átfogó reform- és fejlesztési tervét mutatta be, amely három kulcsfontosságú irányvonalat tartalmaz. Az első – a funkcionális, amely biztosítja az állami ellenőrzést a vámszolgálat tevékenységének mindegyik szakaszában és csökkenti a korrupció kockázatát. Legfontosabb összetevői az emberi tényező minimalizálása a folyamatokban és a digitalizálás. „A második – a motivációs. Meg kell szüntetni azt a tévhitet az emberek és az üzleti élet résztvevői körében, hogy a vámszolgálat a korrupció melegágya. 30–40%-kal „frissítjük” a személyzetet, felmérjük integritásukat. Ugyanakkor tisztázzuk a fizetésekkel és a bónuszokkal kapcsolatos összes kérdést. Itt minden átlátható lesz. A harmadik irány – a szolgáltatás. A szabályok maximális átláthatósága és egyértelműsége a nyugati országok tapasztalatainak alapján. Valamennyi intézkedés végrehajtásának határideje 2020 szeptembere” – mondta a pénzügyi tárca vezetője.
A kormányfő reményét fejezte ki, hogy a vámszolgálat korábban megkezdett intézményi reformja folytatódni fog. „Nagyon fontos, hogy minél hamarabb befejezzük, lehetőleg még ebben az évben. Nem szeretnénk a reformot és a hatékonyság növelését egy hosszú, többéves folyamattá változtatni. Mi a minőségi eredményben vagyunk érdekeltek: a minőségi szolgáltatás, a szolgálat minőségi munkája” – mondta az ukrán kormányfő és hozzátette, hogy ezt a szomszédos országok nagyköveteivel és az adományozókkal is megvitatták, akik segítenek a strukturális reformok végrehajtásában, többek között a vámszolgálat átalakításában is.
