A készpénz deviza iránti kereslet jelentős növekedésének okait a Nemzeti Bank ismertette. Olvasható a jegybank anyagaiban.
Tavaly jelentősen megnőtt a készpénz deviza iránti kereslet. Ennek oka a 2023 végén bekövetkezett fontos változások. Akkor a Nemzeti Bank feloldotta a bankok készpénz-értékesítésére vonatkozó korlátozásokat. Ha korábban a bankok korlátozott mennyiségű készpénzt devizát adhattak el, akkor 2023 decemberétől a jegybank megszüntette a korlátozásokat.
A Nemzeti Bank ezt a lépést azért tette meg, hogy minimalizálja a hivatalos árfolyam és a készpénzpiaci árfolyam közötti különbséget. Már több mint egy éve 1% közelében van, míg például 2023-ban a 10%-ot, 2022-ben pedig a 25%-ot érte el.
A szabályozó magyarázata szerint ez lehetővé tette a piac készpénzes és bankközi szegmensei közötti kapcsolat erősítését. A készpénzpiac már nem él külön életet, és a készpénz árfolyam ingadozása sem olyan jelentős, mint korábban.
Mindez azért volt fontos, hogy az irányított árfolyamrugalmassági-rendszer hatékonyan működjön.
Ez az újraelosztáshoz vezetett. A készpénzes devizakereskedés limitjének feloldása előtt a keresletet más csatornákon keresztül elégítették ki:
a hivatalos – a lakosság nem készpénz alapú valutavásárlása (2024-ben ennek volumene 18%-kal csökkent);
nem hivatalos (kártyaturizmus és egyéb, korlátozások megkerülését szolgáló sémák).
„2024-ben reális keresletet tapasztaltunk a készpénz iránt. És ha a Nemzeti Bank nem oldotta volna fel az eladási korlátozásokat, a tavalyi kereslet továbbra is nyomást gyakorolt volna a tartalékokra, de más csatornákon keresztül. Vajon a készpénz iránti teljes kereslet, amelyet a lakosság megtakarítási céllal vásárol valutát? Nem”, közölte a jegybank.
A keresletet részben az önkéntesek generálják, akik külföldön vásárolnak felszereléseket, egészségügyi eszközöket és egyéb, a frontnak szükséges termékeket. A készpénz iránti keresletet a mezőgazdasági kisvállalkozások, kisvállalkozások stb. is fokozzák.
Természetesen ennek az igénynek egy része a lakosságot terheli. Háborús időkben azonban teljesen érthető az emberek azon vágya, hogy diverzifikálják pénzügyi kockázataikat.
A Nemzeti Bank intézkedései lehetővé teszik a potenciális valutakereslet korlátozását. Jelenleg több mint 310 milliárd hrivnya van hrivnya alapú lekötött betétekben és államkötvényekben.
Másrészt, ha bekövetkezne a hrivnya iránti bizalomvesztés, akkor ezek a források nagy valószínűséggel a folyószámlákról a devizapiacra kerülnének.
Az ukrán hrivnya 2024 folyamán folyamatosan gyengült az amerikai dollárral szemben, többszörösen megdöntve a történelmi mélypontokat. Az év végére a hivatalos árfolyam 41,94 hrivnyára zuhant a dollárhoz képest, miközben a lakossági piacokon átlépte a 42 hrivnyás lélektani határt.
A hrivnya tavalyi, jelentős leértékelődése nem volt teljesen váratlan. A kormány már 2023 végén, a 2024-es költségvetés kidolgozása során 42,1 hrivnyás dollárárfolyamot prognosztizált az év végére. Az elemzők kezdetben alacsonyabb árfolyamot vártak (40 hrivnya per dollár), ám az év közepén, a gazdasági helyzet fényében korrigálták előrejelzéseiket. A Dragon Capital például májusban 39 hrivnyáról 42 hrivnyára módosította éves előrejelzését, megjegyezve, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 2024 elején új árfolyam-szabályozási stratégiát alkalmazott.
Az új stratégia: rugalmasság és intervenciók
A korábbi minimális ingadozásokat biztosító rezsim helyett az NBU olyan politikát vezetett be, amely lehetőséget adott a hrivnya gyengülésére. Ez javította az export versenyképességét, támogatta az állami költségvetést, és csökkentette az arany- és devizatartalékok veszteségeit.
Az ukrán jegybank a beavatkozásai során 1,2 milliárd dollárnyi tartalékot használt fel a piac stabilizálására, miközben novemberre a tartalékok 39,9 milliárd dollárra nőttek, ami 9,1 százalékos emelkedés.
A gazdasági helyzetet tovább bonyolították a geopolitikai feszültségek, a háborús helyzet és a belső piac bizonytalansága. Ennek ellenére az új szabályozás lehetőséget adott az Ukrán Nemzeti Banknak az árfolyam változásának kontrollált kezelésére. Az év folyamán a tavaszi hónapokban volt a legnagyobb gyengülés, ekkor az árfolyam 6 százalékkal emelkedett.
Feketepiac és valutaéhség
A feketepiacon a dollár árfolyama jócskán meghaladja a hivatalos szintet. December végén a feketepiaci árfolyam elérte a 45 hrivnyát dolláronként, ami több mint 7 százalékkal magasabb volt az NBU hivatalos árfolyamánál. Ez a különbség több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a lakosság körében megnövekedett a kereslet a külföldi valuták iránt, amit a gazdasági bizonytalanság és az inflációtól való félelem táplál. Ennek bizonyítéka, hogy 2024 októberében az ukránok rekordmennyiségű, 1,611 milliárd dollárnyi valutát vásároltak, ami az elmúlt 12 év legmagasabb értéke.
Másrészt a hivatalos és a feketepiaci árfolyam közötti eltérés arra ösztönzi a spekulánsokat és a lakosságot, hogy a feketepiacon vásároljanak valutát, tovább növelve a keresletet és az árfolyamot. Az NBU erőfeszítései ellenére, amelyek célja a hrivnya árfolyamának stabilizálása, a feketepiaci tevékenység továbbra is erős hatást gyakorol a gazdaságra.
2025-ben folytatódhat a hrivnya lejtmenete
A 2025-ös költségvetés 45 hrivnyás dollárárfolyamot prognosztizál, amely a jelenlegi tendenciák alapján reális előrejelzésnek tűnik. A független pénzügyi csoport, az ICU elemzése szerint az év végére a dollárhoz viszonyított érték 45,7 hrivnyára gyengülhet, miközben az NBU igyekszik minimalizálni az inflációs kockázatokat.
Az év első felében az ukrán jegybank a hrivnya csak minimális gyengítését tervezi, hogy elkerülje az inflációs nyomás fokozódását, míg az év második felében a devizapolitika lazulásával lehet számolni.
Tarasz Ljeszovij, a Globus Bank osztályvezetője szerint a hrivnya árfolyamát számos tényező befolyásolhatja, köztük
a geopolitikai helyzet,
a gazdasági stabilitás,
az infláció csökkenése, valamint
a nemzetközi pénzügyi támogatás nagysága.
Ljeszovij úgy véli, hogy a hrivnya árfolyama az év végére 46-47 hrivnya per dollár körüli szinten stabilizálódhat. Vitalij Vavriscsuk, az ICU makrogazdasági kutatási osztályának vezetője úgy véli, hogy az infláció várható csökkenésével az NBU szigorúbb árfolyam-politikát folytathat, ami korlátozhatja az ukrán deviza további gyengülését.
Elérhető a stabilitás?
Az ukrán gazdaság számára a hrivnya stabilitása kulcsfontosságú lenne. A geopolitikai bizonytalanságok ellenére a nemzetközi segélyek biztos forrást jelenthetnek a gazdaság működésének fenntartásához. Az infláció csökkenése, a devizatartalékok növelése és a gazdaság pénzügyi megingathatatlanságának erősítése lehet a 2025-ös év legfontosabb célja.
A devizapiaci egyensúly és a hrivnya értékének fenntartása továbbra is jelentős kihívás marad, különösen a feketepiac árfolyamainak figyelembevételével. Az NBU számára elengedhetetlen lesz, hogy megfelelő eszközökkel és stratégiákkal biztosítsa a piac kiegyensúlyozottságát, miközben óvatosan kezeli az inflációs kockázatokat. A 2025-ös év árfolyam-alakulása szorosan összefügg majd a nemzetközi támogatások mértékével és a belső gazdasági stabilitással is.
Ukrajna lakossága 2024 júliusában készpénzt és nem készpénzes valutát adott el kereskedelmi bankoknak 1,658 milliárd dollárekvivalens értékben, és 2,775 milliárd dollárt vásárolt. A nettó valutavásárlás 1,117 milliárd dollárt tett ki – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a valutavásárlások volumene 14,9%-kal nőtt júniushoz képest, amikor az ukránok 972 millió dollárt vettek. Az év eleje óta az ukránok 6,356 milliárd dollárt vásároltak a bankoktól. Júliusban az majdnem 12 éves rekordmennyiségnek megfelelő valutát vásároltak (2012 novemberében 1,523 milliárd dollárt).
A dollár árfolyama a készpénzpiacon júniusban 41-42 hrivnya között ingadozott. Általánosságban elmondható, hogy a hónap során 50 kopijkával 41,30 hrivny/dollárra nőtt az árfolyam. A készpénz kamatláb teljes mértékben a bankközi árfolyamtól függ, ahol az NBU dominál, és meghatározza, hogy milyen lesz az arány. A bankközi árfolyam 40,50 hrivnyáról 41,00 hrivnya/dollárra nőtt.
A hivatalos árfolyam július 22-én elérte a 41,49 hrivnya/dollár maximumot, majd 41,02 hrivnya/dollárra esett. Általánosságban elmondható, hogy a hónap során 49 kopijkával (2,1%-kal) nőtt az árfolyam. Az év eleje óta a dollár 3,04 hrivnyával (8,0%-kal) erősödött.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) becslése szerint a bankokon kívüli készpénz mennyisége 2024 júniusában 1,3 milliárd dollárra nőtt a 2023. júniusi 0,8 milliárd dollárral szemben – számolt be az rbc.ua hírportál az NBU 2024. júniusi fizetési mérlegáttekintésére hivatkozva.
Az NBU közlése szerint 2024 január–júniusában a bankokon kívüli készpénz mennyiségének növekedését 7,9 milliárd dollárra, 2023 megfelelő időszakában pedig 6,1 milliárd dollárra becsülik. A jegybank nem közölt becslést a lakosság és a vállalkozások kezében lévő készpénz teljes mennyiségéről, de az előzetes becslések szerint ez az összeg meghaladhatja a 120 milliárd dollárt.
Így a készpénz továbbra is az ukránok fő megtakarítási formája, és jelentősen meghaladja a készpénzes hrivnyamennyiséget – 800 milliárd hrivnyát (kevesebb, mint 20 milliárd dollár).
A bankok által Ukrajnába behozott készpénz devizamennyisége 2024 júniusában 1,331 milliárd dollár volt. A júniusi volumen az év eleje óta a maximumot érte el, bár jelentősen elmaradt a januáritól (1,864 milliárd dollár).
A lakosság 972 millió dollárt vásárolt a bankokban júniusban, ami 6,1%-kal kevesebb, mint májusban. Az év eleje óta az ukránok 5,238 milliárd dollárt vásároltak. A dollár árfolyama a készpénzpiacon júniusban 41 hrivnya körül ingadozott.
A közeljövőben megoldódik a helyzet az ukránok a régi és „elhasznált” külföldi bankjegyek váltásával és cseréjével kapcsolatos panaszait illetően, jelentette be Vaszil Furman, a Nemzeti Bank Tanácsának tagja egy tájékoztatón.
„A probléma a közeljövőben megoldódik… A piac úgy fog működni, feltételesen, mint néhány hónappal ezelőtt, amikor még nem alakult ki ez a probléma” – mondta Furman.
Megjegyezte, hogy a kérdés körül sok mítosz kering.
„Például az első mítosz az, hogy az 1996-os bankjegyeket nem váltják” – jegyezte meg Furman.
Tájékoztatott arról is, hogy a Nemzeti Bank a héten tárgyalt a bankok és pénzintézetek képviselőivel.
„Az erről tartott tanácskozás kulcsfontosságú kérdése volt az, hogy a közeljövőben ez a probléma megoldódik. Az embereknek nem kell aggódniuk” – mondta Furman.
Az európai bankok 92 százaléka kihasználja a jogszabály kiskapuit, és továbbra is átláthatatlanul kezeli a határokon átnyúló utalások átváltási díjait – állapította meg a Wise online pénzküldéssel foglalkozó cég a legújabb kutatását összegző közleményben.
Megjegyezték, hogy a kétértelműség az európai fogyasztóknak egy év alatt 12,5 milliárd euró veszteséget okoz. Kifejtették: a bankok 20 százaléka nem ad tájékoztatást a határon átnyúló fizetéskor alkalmazott árfolyamról, a pénzintézetek 72 százaléka pedig rejtetten nem a piaci középárfolyamot, hanem a saját, felfújt árfolyamát alkalmazza.
A kutatás szerint az elemzett bankok 40 százaléka csak az átutalás összegét vagy az előre feltüntetett díjat jeleníti meg. Csak az ING fiókjai és a brit Starling Bank teljesen átlátható, és tesz közzé minden díjat – írták.
Arra is kitértek: az iparágban bevett gyakorlat, hogy alacsony díjat vagy éppen díjmentes utalást hirdetnek, miközben a valóságban a felfújt árfolyamban további díjat rejtegetnek. Ez a felár a vizsgált hét ország közül Magyarországon a legalacsonyabb, átlagosan 1,06 százalék, Észtországban pedig a legmagasabb, 2,58 százalék fűzték hozzá.
Az EU-ban 2020-ban hatályba lépett új követelmények szerint minden átváltási díjat érthető módon fel kell tüntetni egy másik pénznembe történő átutalás előtt.
A tranzakció költsége általában két összetevőből áll: egy előre feltüntetett díjból és egy átváltási díjból.
A cég hét európai ország – Magyarország és Észtország mellett az Egyesült Királyság, Spanyolország, Litvánia, Belgium és Németország – 25 bankját vizsgálta; a bankok összesen a lakosság mintegy 80 százalékát szolgálják ki a piacokon.
A Mastercard egykori vezérigazgatóját, Ajay Bangát választották a Világbank új elnökévé szerdán – közölte a washingtoni székhelyű pénzintézet.
Ajay Banga David Malpass-t váltja az elnökségi székben, aki februárban jelentette be váratlanul lemondását. Banga mandátuma öt évre szól és ő volt az egyetlen jelölt a tisztségre, amelyet június 2-tól fog betölteni.
Joe Biden amerikai elnök februárban jelölte Bangát a pénzintézet vezetői tisztségére, amelyet hagyományosan amerikai állampolgár tölt be. A 63 éves indiai-amerikai üzletember legutóbb a General Atlantic befektetőcég igazgató-helyetteseként szolgált.
A Banga előtt álló kihívások egyike lesz a Világbank reformja, amelyet a pénzintézet saját maga szorgalmaz.
Malpass februárban jelentette be váratlanul lemondását.
A 66 éves amerikai közgazdász, akit Donald Trump volt amerikai elnök jelölt a tisztségre, több mint négy éven keresztül vezette a multilaterális fejlesztési bankot. Malpass tavaly egyebek között a globális felmelegedéssel kapcsolatos kijelentéseivel hívta fel a figyelmet. Bírálói szerint megkérdőjelezi az emberi tevékenység okozta klímaváltozást.
USA's Biden administration has nominated former chief executive of Mastercard Ajay Banga, to be the next president of #WorldBank He is son of Lt Gen Banga, EME, pic.twitter.com/RBFi09mfOu
