A jelenlegi hrivnyadizájn több mint harminc éve készült, és a jegybank szerint már nem felel meg a valóságnak. Ugyanis az ukrán nemzeti érzés most új értelmezést nyer, amit a pénznek is követnie kellene – indokolta ötletét a jegybank elnöke.
Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnöke emlékeztetett, hogy a hrivnya jelenlegi dizájnja 1992-ben született.
A pénz az, ami megörökíti és kiemeli történelmünket, eredményeinket – és ma már annak a tudatos elszakadásnak is része lehet, amely eltávolít bennünket minden orosz kötődéstől. Az értelmezések csatájában a hrivnya lehet a fegyverünk. Ezért itt az ideje, hogy országos szintű vitát indítsunk erről – fogalmazott Pisnij.
Több évtizeddel ezelőtt a bankjegyek vizuális koncepcióját Vaszil Lopata és Borisz Makszimov művészek alkották meg. Az alapelv az volt, hogy az előlapon olyan történelmi személyek portréi szerepeljenek, akik fontos szerepet játszottak az ukrán államiság fejlődésében, a hátlapon pedig olyan építészeti emlékek, amelyek ezekhez a személyekhez kötődnek. „Ez a koncepció mind a négy hrivnyagenerációnál változatlan maradt. Azóta azonban eltelt harminc év, és Ukrajna, valamint az ukrán emberek is megváltoztak” – tette hozzá Pisnij.
Szerepeljen a mostani háború
Az NBU elnöke hangsúlyozta: most új, sorsfordító fejezetet írunk Ukrajna történelmében – a harctéren és a hétköznapok hőseinek szívében.
Az ukrán nemzet most alakul újra az orosz agresszióval és propagandával szemben.
„Azokat a bankjegyeket, amelyek a következő évtizedekben elmesélik ezt a történelmi korszakot, közösen kell megalkotnunk” – mondta.
A Nemzeti Bank egyelőre nem tervezi az azonnali dizájnváltást, de szeretné elindítani azt a keresési folyamatot, amelyben a hrivnya új megjelenése valóban tükrözni fogja a mai Ukrajnát.
Terjed a hamisítás
Ukrajnában egyre gyakoribbá vált a hamis hrivnya megjelenése, különösen a 200-as és 500-as címletek esetében. A csalók elsősorban olyan helyeken próbálják ezeket terjeszteni, ahol nagy a készpénzforgalom – például szupermarketekben, gyorséttermekben, tömegközlekedési eszközökön vagy készpénzes ATM-eknél.
Bár a hamisítók igyekeznek lemásolni a bankjegyek biztonsági elemeit, az NBU szerint több olyan részlet is van, amely segíthet a valódi pénz felismerésében. Ilyenek például a tapintható dombornyomás, a vízjelek, a mikroszöveget tartalmazó biztonsági szál, illetve a színváltó elemek, amelyek különböző szögből más-más színben látszanak.
A bankok ugyan folyamatosan fejlesztik biztonsági rendszereiket, viszont a csalók módszerei is egyre kifinomultabbak, így a lakosság ébersége kulcsfontosságú a hamis bankjegyek terjedésének megakadályozásában.
[type] => post
[excerpt] => A jelenlegi hrivnyadizájn több mint harminc éve készült, és a jegybank szerint már nem felel meg a valóságnak. Ugyanis az ukrán nemzeti érzés most új értelmezést nyer, amit a pénznek is követnie kellene – indokolta ötletét a jegybank elnöke.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1748371860
[modified] => 1748346947
)
[title] => Új dizájnt kap a hrivnya, mert a régiből hiányzik a háború és az ukrán nemzeti érzés
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=60571&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 60571
[uk] => 60643
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 60572
[image] => Array
(
[id] => 60572
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg
[original_lng] => 116335
[original_w] => 1000
[original_h] => 562
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/hrivnya.jpg
[width] => 1000
[height] => 562
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1748527515:2
[_thumbnail_id] => 60572
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2379
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 59690995000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 725973
[1] => 433
[2] => 224
)
[tags_name] => Array
(
[0] => dizájn
[1] => hrivnya
[2] => változás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 1966
[content] =>
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az új, 2021 után érvényes hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatainak pénteken nyilvánosságra került részletei szerint egyebek mellett megkettőzné, a korábban javasolt 10,1 milliárd euró helyett 21,9 milliárd euróra növelné a migráció kezelésére és a határvédelemre szánt uniós pénzeket.
Michel javaslatában a 2021 és 2027 közötti költségvetés teljes összege az unió soros elnökségéről december végén leköszönt Finnország javaslatához képest mintegy 8 milliárd euróval magasabb, 1094,8 milliárd eurót tenne ki. Ez az Európai Unió 27 tagországa bruttó nemzeti termékének (GNI) 1,074 százalékát jelenti.
Az összeg mintegy 12 milliárd euróval több az előző pénzügyi időszakhoz képest. Magasabb a korábbi finn elnökség javasolta 1087 milliárd eurós összegnél, amely a GNI 1,08 százalékának felel meg, de elmarad az Európai Bizottság által javasolt 1135 milliárd eurós keretösszegétől, ami pedig a GNI 1,114 százalékát jelentené. Elmarad továbbá az Európai Parlament által felvázolt 1,3 százalékos értéktől is.
A javaslat kevesebbet szán a kohéziós és agrártámogatásokra, ugyanakkor emelné az innovációra, a kutatásra, a digitalizációra, a belső biztonság növelésére, valamint az oktásra szánt összegeket. Éves támogatást juttatna azoknak a régióknak, amelyek migránsokat fogadnak be. Ez az összeg minden befogadott után 405 eurót tenne ki évente. Kijelenti továbbá, hogy a költségvetés legalább egynegyedét az éghajlatváltozás elleni küzdelemre kell fordítani.
A tanácsi elnök az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Továbbá arányos intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása, vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről, vagy megvonásáról a tagállamok minősített többségi szavazással döntenének.
A javaslat végezetül egyebek mellett megtartaná, de a költségvetés hét éve alatt folyamatosan csökkentené az öt nettó befizető ország – Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia – még Nagy-Britannia kapcsán 1984-ben bevezetett, a közös agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó kompenzációs mechanizmus biztosította kedvezményeit.
Az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek Brüsszelben, február 20-ra összehívott csúcstalálkozója központjában az unió 2021 és 2027 között érvényes hétéves költségvetése áll. Az uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke közleményében, az uniós tanács elnökének költségvetési javaslatára reagálva azt írta: a számadatok nem mutatnak elégséges elkötelezettséget a tagállamok legfőbb törekvéseinek megvalósításhoz. Elfogadása azzal a kockázattal járna, hogy Európa nemcsak saját célkitűzéseit illetően, hanem más nemzetközi szereplőkhöz, például Kínához és az Egyesült Államokhoz képest jócskán lemaradna.
„Az uniós parlament tisztában van a költségvetési megállapodás elfogadásának fontosságával, de nem hajlandó azt bármi áron támogatni” – fogalmazott.
„Az Európai Parlament továbbra is készen áll a tárgyalásokra” – tette hozzá.
2020. január 1-től számos újítás vár az ukrán állampolgárokra, különösen a jogalkotás terén. A legfontosabbak talán a következők:
Segélyek (szubszídió)
Januártól kezdve az ukránok csak készpénzben kapnak kedvezményeket
és támogatásokat a lakhatási és kommunális szolgáltatások terén, valamint
szilárd és folyékony kályhás tüzelőanyagok és cseppfolyósított gázok
vásárlására. 2019-ben 58 milliárd hrivnyát különítettek el támogatásokra,
2020-ban pedig a tervek szerint 47,6 milliárdot szánnak erre.
Emelkedik a gáz ára
A Naftohaz állami vállalat nem csak az európai, hanem az
ukrán fogyasztóknak is tartogat meglepetéseket. Január 1-től az ukránok
választhatják meg saját gázszolgáltatójukat. Mivel a gáz árába beleszámolják
annak szállítási költségeit, egyes megyékben az árak változóak lehetnek.
2019. január 1. és május 1. között a lakosság és más védett
fogyasztók számára 1000 köbméter gáz
ára 5500 hrivnyába kerül. Összehasonlítva a decemberi árakkal, a gáz ára 28%-kal
nőtt, hiszen a tél első hónapjában 4277 hrivnyába került. Az ipari fogyasztók
számára az ár 5500–6072 hrivnya között mozog majd. Attól függ majd, hogy
vásárolnak-e előre gázt.
Növekedik a létminimum, a minimálbér és a nyugdíj
2020 kezdetétől a létminimum összege a munkaképes személyek
számára 2102 hrivnyát tesz ki, s az év végéig 2189 hrivnyáig emelkedik.
2019-ben ez az összeg 1564 hrivnya volt.
A minimálbért 550 hrivnyával emelték, jelenleg 4723 hrivnya.
A minimális nyugdíj 1638 hrivnya lesz.
Jó hír a nehéz életkörülményekben élők számára
Január 1-jétől
lép hatályba a szociális szolgáltatásokról szóló új törvény, amelyet a
szakértők az évtized reformjának hívtak. A szakértők szerint nemcsak azon
emberek támogatására van szükség, akik nem képesek ellátni önmagukat, hanem a
nehéz életkörülményekkel rendelkező személyeket is.Maga a
segítségnyújtás számos tevékenységet magában foglal: társadalmi támogatást,
gyermekek vagy fogyatékkal élők alkalmazkodását.
Nőnek az Ukrtelekom és Ukrposta szolgáltatásainak árai
A vezetékes telefonok havi előfizetési díjának költsége a
lakosság számára 10%-kal növekszik: 54,28 hrivnyáról 59,71 hrivnyára. A
vállalkozások, intézmények és szervezetek szintén többet fizetnek majd.
Számukra az előfizetési díj 59,59 hrivnyáról 65,55 hrivnyára növekszik.
Az Ukrposta, mely mindezidáig a legalacsonyabb árakkal
próbálta magához csalogatni a klienseit, szolgáltatásainak árát 12,5%-kal
emeli.
Bírság a nem levámolt autók tulajdonosai számára: be kell-e fizetni
vagy sem?
Január 1-től a nem levámolt külföld autók tulajdonosainak 85
és 170 ezer hrivnya közötti bírságot kell fizetniük. Ezen kívül kereskedelmi
célokra további 34 ezer hrivnyát számolnak fel. Azonban az Avtojevroszila
szervezet, amely összehozta ezen járművek tulajdonosait, továbbra is azt
állítja, hogy a bírságokat ki lehet kerülni. Előkészítettek egy Mentőöv
elnevezésű programot, melyben leírják, hogy milyen okmányokkal tudják igazolni,
hogy a jármű levámolása már folyamatban van, így a sofőrt nem büntetik meg.
Ezen kívül a parlament első idei ülésén két törvényjavaslatot is megbeszélnek a
probléma egyszerűsítésével kapcsolatban.
A mentelmi jog eltörölve, a felelősségre vonás – kérdéses
Január 1-től lépett érvénybe a képviselők mentelmi jogát eltörlő törvény. Ugyanakkor a szakértők rámutatnak számos ellentmondásra, amelyek bizonyos törvénymódosítások elfogadását követően a gyakorlatban csak bonyolultabbá teszik a képviselők ellen indítandó büntetőeljárásokat. Ilyen például az, hogy a képviselőket nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni hatáskörük gyakorlása alatt, holott a hatáskörük a képviselővé választásukat követően 5 évre érvényes.
Grátisz a korrupt személyek leleplezői számára
Január 1-től hatályba lépett egy törvény a korrupt személyt
felfedő személy megjutalmazásáról. De ez a „grátisz” csak akkor lehetséges, ha
valaki 10 millió hrivnya összegű korrupcióról számol be. Ez esetben az állam
megígéri, hogy a megvesztegetés 10%-át fizeti meg a leleplezőnek.
A korrupcióellenes személyeknek nem kell jövedelemkimutatást leadniuk
Hatályba léptek a korrupció megelőzéséről szóló
törvénymódosítások is. Ezek értelmében korrupcióellenes tevékenységet folytató
állami aktivistáknak nem kell jövedelemkimutatásokat benyújtaniuk.
Megszűnik az Ukrán Főügyészség
Új évtől kezdve az ukrán főügyészség átalakul az Főügyészi Hivatallá, és január 2-án, az ünnepek után megkezdi munkáját. Ezen kívül a Hadi ügyészség is megszűnik, az ügyészségi dolgozók száma 15 ezerről 10 ezerre csökken. Azoknak a munkásoknak, akiknek nem szűnik meg munkahelyük, megemelik a fizetését.
Ukrajnában a 2019–2020-as fűtési szezonban a lakosság gázdíja 6,5–7,09 hrivnyába kerül köbméterenként. A lakosság körében egyre jobban nőnek az igények az energiatárolást illetően, a villamosenergia árát pedig az információk szerint 30%-kal készülnek növelni.
Jelenleg a földgáz ára a lakosság számára a teljes fűtési szezonra változatlan lesz. A kormány arra kötelezte az ukrán Naftohaz gázszolgáltatót, hogy 2020. január 1-től május 1-ig 6,96 hrivnyáért (ÁFA nélkül) adja el a földgázt a lakosságnak. Várhatóan az országban 2020-ban 7%-kal olcsóbb lesz a fűtés az előző évhez képest.
A villamosenergia-árak Ukrajnában két éve ugyanazon a szinten maradtak: havonta az első 100 kW 0,9 hrivnyába kerül, a következő pedig 1,68 hrivnyába. Az árak azonban 2020-ban változhatnak, mivel a tervek szerint a fogyasztási felosztást megszüntetik, és átlagárat határoznak majd meg. A szakértők véleménye szerint körülbelül 30%-os emelésre számíthatunk.
A gázköltségek 2020 elején történő fixálása csökkentheti a
forró víz árát is, amely 75,74–83,66 hrivnya között mozog, a miniszteri
kabinetben már folynak a tárgyalások a vízárak változtatását illetően.
