Ukrajnában 2025 májusára olyan lakbéremelkedési spirál bontakozott ki, amely már nemcsak a nagyvárosokban, de a regionális központokban és a közepes méretű településeken is egyre érezhetőbbé vált. Az infláció és a háborús állapot okozta elvándorlási hullámok hatására az ukrán albérletárak az egekbe szöktek.
A kijevi statisztikai hivatal márciusban publikált adata szerint az éves infláció áprilisra 15,1 százalékra gyorsult. Ez az általános drágulási tendencia az ukrán albérletárak emelkedésében is tükröződik, különösen a nyugat-ukrajnai megyékben és Kijevben.
A statisztikusok szerint 2025 márciusában az egy hálószobás lakások átlagos havi bérleti díja 7413 hrivnya volt, ami 2,7 százalékos növekedés az év elejéhez képest. A legmagasabb bérleti díjakat a nyugati régiókban regisztrálták:
Kárpátalján (11 769 hrivnya),
Lemberg megyében (10 749 hrivnya),
Rivne megyében (10 263 hrivnya).
Ezzel szemben a legalacsonyabb árakat
Herszon (3118 hrivnya),
Zaporizzsja (3623 hrivnya) és
Mikolajiv (3 908 hrivnya) megyékben találták.
A belső migráció nagyban befolyásolja a bérleti piacot, mivel a keleti és déli frontvonalak közeléből több százezer ember volt kénytelen tartósan lakhelyet váltani.
Ez nemcsak a bérlemények iránti keresletet fokozta, de az árakat is magasan tartja.
Az OLX ingatlanportál által közzétett adatok szerint 2025 első negyedévében a legnagyobb lakbéremelkedést a következő városokban regisztrálták:
Szumiban 25 százalékkal 7 ezer hrivnyára,
Mikolajivban 20 százalékkal 6 ezerre,
Herszonban 16 százalékkal 3500-ra,
Csernyivciben 15 százalékkal 12 446-ra,
Zsitomirban 12 százalékkal 9500-ra drágultak az albérletek.
Ezek a változások főként azokra a területekre koncentrálódnak, ahol a menekültek aránya jelentős, vagy ahol javult a biztonsági helyzet.
Kijev a legdrágább
Kijevben messze a legdrágábbak az albérletek. Az LUN ingatlanportál szerint egy hálószobás apartman havi átlagára 17 500 hrivnya, 3 százalékkal emelkedett január óta. A közeli agglomerációs településeken is emelkedtek az árak: Bucsában és Hosztomelben 11 ezer hrivnya, Irpinyben és Visnyovéban 12 ezer, míg a luxusnak számító Borscsahivkán már 14 ezer hrivnya az átlagár.
Az ukrán albérletárak a biztonsági helyzet függvényében változnak
Vitalij Poberezskij, a DIM.RIA.com platform fejlesztési igazgatója szerint 2025-ben a piac instabil, és összetett dinamikát mutat: egyes megyékben – mint Herszon vagy Kirovohrad – 22–26 százalékos a csökkenés, másutt viszont érezhető áremelkedés figyelhető meg. Kiemelte:
A biztonsági helyzet maradt a fő meghatározó tényező. Amíg nem áll be stabilitás, addig nem várható kiegyensúlyozott piac sem.
A szakértők szerint a szezonális hatás is fontos: tavasztól őszig a kereslet mindig megugrik, amit a piac előre beáraz. Emellett befolyásoló tényező az ingatlan állapota, bútorozottsága, elhelyezkedése és nem utolsósorban az, hogy a nyugat-ukrajnai piacon gyakran a dollárhoz kötik az albérleti díjakat, ami az árfolyam-ingadozásokkal további rizikó a bérlők számára.
A LUN statisztikája szerint a kijevi albérleti piac elérte azt a szintet, ahol az egyhálós lakás bérlése az átlagbér 63 százalékát viszi el, kéthálós esetében ez 99 százalék, háromszobásnál pedig már 165 százalék. Mindez azt jelenti, hogy az albérletpiac gyakorlatilag elérhetetlenné válik az átlagkeresők számára.
A legdrágább háromszobás lakásokat a főváros Pecserszki kerületében már 67 ezer hrivnyáért adják ki havonta, miközben a Desznanszkijban 14 ezer hrivnyánál áll meg az átlag.
Devizaalapon áraznak, így az árfolyamkockázat is megjelenik
A lakhatás elérhetetlensége egyre inkább társadalmi feszültségeket gerjeszt, miközben a piac még mindig nem elég szabályozott. Az OLX szerint a bérleti díjak alakulását a szezon mellett a biztonsági helyzet, az infrastruktúra és a munkaerőpiaci lehetőségek is nagyban befolyásolják. Egy másik fontos tényező, hogy a nyugat-ukrajnai albérletárak gyakran devizaalapúak, és emiatt az árfolyamváltozások is azonnal begyűrűznek a bérleti költségekbe.
Vitalij Poberezskij szerint a főváros mellett Odessza, Dnyipropetrovszk és Vinnica megyékben is jelentős volt az érdeklődés áprilisban, míg a kínálat több régióban csökkent. Kijevben például 17 százalékkal kevesebb új hirdetést tettek közzé márciushoz képest. Ez az ellentétes mozgás – növekvő kereslet és csökkenő kínálat – szintén az árak további emelkedését vetíti előre.
A lakásbérlés így Ukrajnában egyre kevésbé a fiatalok vagy a mobilis munkavállalók racionális döntése, és egyre inkább kényszerpálya azoknak, akik elvesztették az otthonukat, vagy nem rendelkeznek elegendő tőkével saját ingatlan vásárlásához. A piaci helyzet azt mutatja, mind gazdasági, mind szociális szempontból egyre sürgetőbb egy jól működő bérlakásprogram akár állami, akár önkormányzati szintű koordinációban.
A szezonális tényezők hatására 2024 szeptemberében nőtt a nettó devizakereslet Ukrajnában, miközben az augusztusi jelentős nemzetközi támogatások lehetővé tették a devizaeladás növelését a hiány kompenzálására – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) makrogazdasági és monetáris jelentésére (2024 október) hivatkozva.
Az NBU elemzése szerint „a devizapiaci stabilitás fenntartása és a túlzott árfolyam-ingadozások megelőzése érdekében az NBU 3,2 milliárd dollárra emelte a nettó devizaárbevételt, és további intézkedéseket hozott az improduktív tőkekiáramlás megakadályozása érdekében”.
Az NBU szerint a hrivnya árfolyama a piaci tényezők hatására mindkét irányban ingadozott, de gyakorlatilag az augusztusi szinten maradt. A készpénz és a hivatalos devizaárfolyamok közötti különbség a hónap során nem haladta meg az 1,0 %-ot.
„A jelentős összegű nemzetközi pénzügyi támogatás augusztusi érkezése emellett hozzájárult az NBU azon képességének erősödéséhez, hogy stabil helyzetet tartson fenn a devizapiacon” – szögezte le az NBU.
Augusztusban Ukrajna jelentős mennyiségű nemzetközi támogatást kapott – több mint 8 milliárd dollárt, amelyből 3,9 milliárd dollárt az USA és 4,2 milliárd dollárt az Európai Unió adott. Ukrajna szeptemberben nem kapott segélyt.
Az NBU 2024 szeptemberében 3,214 milliárd dollárt adott el bankközi valutában, ami 19,9 %-kal több, mint augusztusban (2,679 milliárd dollár). De a dollár árfolyama 41,19-ről 41,16 hrivnya/dollárra csökkent.
Az EBRD úgy vélte, hogy a dollár elmúlt évi 12,7 %-os növekedésének egyik fő oka az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatások szüneteltetése volt.
2022. február 24-től az adományozó országok és nemzetközi pénzügyi szervezetek közvetlen költségvetési támogatása eléri a 98,7 milliárd dollárt, számolt be a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata, írta a Censor.NET.
„A kormány a partnerektől származó összes bevételt az állami költségvetés szociális, humanitárius és egyéb kiemelt nem katonai kiadásaira fordítja. Külső pénzügyi támogatás nem használható fel a biztonsági és védelmi kiadások fedezésére” – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium.
A pénzeszközöket a partnerekkel közösen meghatározott konkrét kiadásokra, illetve az állami költségvetés kiemelt kiadásaira fordítják a kiemelt sorrendnek megfelelően.
A Világbank projektjei keretében befolyt pénzeszközök célirányúak, ebben állapodtak meg a partnerek és Ukrajna kormánya.
Általánosságban elmondható, hogy 2022 februárjától Ukrajna csaknem 40 milliárd dollárt kapott a Világbank mechanizmusain keresztül. A legnagyobb adományozók az USA, Japán, Nagy-Britannia.
A teljes körű háború kezdete óta a Világbank 7 projektet indított az ukrán gazdaság kulcsfontosságú ágazatainak támogatására:
Az „Állami kiadások támogatása a fenntartható közigazgatás biztosítására Ukrajnában” projekt (PEACE Ukrajnában). A nyugdíjak, a szociális ellátások egy részének, az orvosok, a tanárok, a köztisztviselők (a biztonság és a védelem kivételével) és az Állami Sürgősségi Szolgálat alkalmazottai bére költségeinek megtérítése. A projekt révén 30 milliárd dollár vontak be a költségvetésbe.
„Befektetések a szociális védelembe a lefedettség, a fenntarthatóság és a hatékonyság növelése érdekében” (INSPIRE) projekt. Szociális segítségnyújtás a lakosság sérülékeny szegmenseinek és a szociális támogatási programok hatékonyságának növelése (különösen az országon belüli kényszerű személyek esetében). A projekt keretében mintegy 1,2 milliárd dollár érkezett be.
„Sürgősségi projekt az ukrajnai mezőgazdaság helyreállításához nyújtott inkluzív támogatásról” (ARISE). Az agrárszektor helyreállítása, támogatása (különösen a mezőgazdasági termelők hozzáférésének bővítése az 5-7-9 hitelprogramhoz) – 500 millió dollár.
„Az egészségügyi ellátórendszer megerősítése és életmentés” (HEAL Ukraine). Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, az egészségügyi szolgáltatásokban a sürgős szükségletek kielégítése, vészhelyzet anyagi támogatása. A projekt részeként már több mint 124,5 millió amerikai dollár érkezett be.
„Lakások felújítása az emberi jogok és lehetőségeik helyreállítása érdekében” (HOPE). Részben sérült magán és többlakásos lakóépületek kis és közepes javítása. Körülbelül 150 millió amerikai dollár.
Két fejlesztéspolitikai kölcsön (DPL/DPO). Ukrajna erőfeszítéseinek támogatása a strukturális reformprogram végrehajtására és kritikus finanszírozás biztosítása – 3 milliárd dollár.
Az állami költségvetés kiemelt kiadásaira nem célirányú EU-források (38 milliárd euró), az IMF-források (10,2 milliárd dollár), valamint a kanadai kormány költségvetési támogatása (több mint 5 milliárd dollár). Ide tartoznak azok a szociális és humanitárius kiadások, amelyeket nem fedez a célirányú költségvetési támogatás. Valamint az energiaszektor támogatása, az államadósság kiszolgálása, a gazdaságélénkítés és egyebek.
A Reuters által megszerzett vámadatok szerint közvetlenül az ukrajnai invázió megindulása előtt óriásit ugrott az amerikai és az EU-s készpénz behozatala az országba, és a valutaimport azóta is tart.
Mintegy 2,3 milliárd dollár értékben szállítottak dollár- és euróbankjegyeket Oroszországba azt követően, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió az ukrajnai invázióra adott válaszul 2022 márciusában megtiltotta bankjegyei odaexportálását, írja a Reuters, miután betekintést nyert a korábban ismeretlen, vonatkozó vámadatokba.
A készpénzt olyan országokból szállították Oroszországba, amelyek nem vezettek be korlátozásokat a Moszkvával folytatott kereskedelemre. Ilyen az Egyesült Arab Emírségek és Törökország. Az összeg több mint felének származási országát nem tüntették fel a nyilvántartásokban. A Reuters által látott vámnyilvántartás 2022 márciusától 2023 decemberéig terjed, azt tehát nem tudni, hogy idén mennyi amerikai és EU-s készpénz jutott Oroszországba.
A hírügynökség ugyanakkor arról is ír, hogy Moszkva közvetlenül az ukrajnai invázió megindítása előtt alaposan bespájzolt a nyugati valutákból, felkészülve a borítékolhatóan érkező szankciókra. 2021 novembere és 2022 februárja között ugyanis 18,9 milliárd dollárnyi dollár- és euróbankjegy érkezett Oroszországba, míg az azt megelőző négy hónapban mindössze 17 millió dollár.
Az orosz központi bank az ukrajnai invázió indulását követően gyorsan lekorlátozta a magánszemélyek devizakészpénzfelvételét, hogy ezzel is támogassa a gyengülő rubelt. Az adatok szerint 2022 februárja és 2023 vége között mindössze 98 millió dollárnyi dollár- és euróbankjegy hagyta el Oroszországot.
Ezzel szemben a devizabeáramlás jóval nagyobb volt. A deviza legnagyobb egyedi bevallója egy Aero-Trade nevű cég volt, amely vámmentes vásárlási szolgáltatásokat kínál a repülőtereken és a járatok fedélzetén. Ebben az időszakban mintegy 1,5 milliárd dollárnyi váltót jelentett be.
Az Aero-Trade 73, egyenként 20 millió dollár vagy euró értékű szállítmányt regisztrált, amelyeket mind a moszkvai Domodedovo repülőtéren, a vállalat székhelyének közelében lévő nemzetközi csomóponton vámkezeltek. A szállítmányokat a vámáru-nyilatkozatokban a fedélzeti kereskedelemből származó pénzváltásként vagy bevételként írták le. A legtöbb esetben az Aero-Trade csak mint nyilatkozattevő szerepelt, vagyis mint a vámdokumentációt elkészítő és benyújtó szervezet. A Reuters nem tudta azonosítani az Aero-Trade ügyfeleit, és nem tudta meghatározni a készpénz forrását vagy rendeltetési helyét.
Az Aero-Trade tulajdonosa, Artem Martinjuk a Reuters megkeresésére kétségbe vonta a hírügynökség által látott vámnyilvántartások hitelességét, bővebben pedig nem kívánta kommentálni a fejleményeket. A cég kiadott egy közleményt, melyben azt írták, hogy “az Aero-Trade nem foglalkozik keményvaluta Oroszországba történő szállításával”.
A vámadatok szerint az Aero-Trade által kezelt 20 millió eurós szállítmányt tavaly februárban az Yves Rocher Vostok, az Oroszországban még mindig több tucat üzletet működtető Yves Rocher francia kozmetikai csoport leányvállalata importálta. Az adatokban sem származási ország, sem a szállító neve nem szerepelt. A franciaországi anyavállalat, a Groupe Rocher a Reuters megkeresésére azt mondta, hogy sem a csoport, sem az Yves Rocher Vostok nem állt kapcsolatban az Aero-Trade-del, és nem is kérte a szóban forgó átutalást.
Az invázió kezdete óta beáramlott 2,27 milliárd dollárnyi bankjegy több mint egynegyedét orosz bankok hozták be, nagyrészt nemesfémekkel fizettek érte, mondta a Reutersnek egy a vámfeljegyzéseket és tranzakciókat ismerő személy.
Szerinte több orosz bank 580 millió dollár értékben kapott készpénzt külföldről 2022 márciusa és 2023 decembere között, és nagyjából ezzel megegyező értékben nemesfémet exportált. Sok esetben az arany- vagy ezüstszállítmányok a bankjegyeket szállító vállalatokhoz kerültek – ez már a nyilvántartásokból derül ki.
Az orosz hitelező Vitabank például 2022 és 2023 között 64,8 millió dollár értékben importált bankjegyeket a török Demas Kuyumculuk aranykereskedő cégtől. Ugyanebben az időszakban a Vitabank 59,5 millió dollár értékben exportált aranyat és ezüstöt a török cégnek. A Demas a Reuters forrása szerint az Egyesült Arab Emírségeken keresztül szállította a bankjegyeket Oroszországba, hogy ne sértse meg a török és a nemzetközi szabályokat. A forrás szerint 2023 harmadik negyedévében minden olyan szerződés kifutott, melyet a Demas még az invázió előtt kötött orosz cégekkel, attól fogva pedig leálltak az efféle kereskedéssel.
A vámdokumentumokból kiderül, hogy a többi nagy készpénzimportőr között ott voltak olyan szervezetek is, melyek az orosz állami hadiipari konglomerátum, a Rosztek ellenőrzése alatt állnak. A Roszteket az USA már 2014 óta szankcionálja. A Reuters megkeresésére nem reagáltak, ahogy a Vitabank, az Egyesült Arab Emírségek és a török kormány sem.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 2023 végén vagy a következő év elején felmondhatja a hrivnya dollárhoz viszonyított rögzített árfolyamáról, de ez csak enyhe leértékeléshez vezet – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a Dragon Capital befektetési cég előrejelzésére hivatkozva.
A Dragon Capital prognózisa szerint az ukrán gazdaság és devizapiac továbbra is magas ellenálló képességet mutat a háborús sokkokkal szemben. A nemzetközi finanszírozás továbbra is létfontosságú támogatást nyújt az ukrán gazdaságnak és a pénzügyi rendszernek. Az idei év 8 hónapja során a nemzetközi partnerek csaknem 30 milliárd dollárt utaltak Ukrajnának a költségvetési hiány finanszírozására (ebből 8,7 milliárd dollárt, azaz 29%-ot támogatás formájában), ami lehetővé tette az erre az időszakra vonatkozó költségvetési hiány teljes finanszírozását és majdnem megduplázta a devizaeladás összegét az NBU.
Ennek eredményeként az NBU tartalékai új történelmi maximumra, 41,7 milliárd dollárra emelkedtek júliusban. Bár a tartalékok augusztusban 40,4 milliárd dollárra csökkentek az USA-tól érkező támogatási részlet késése miatt, a szintjük továbbra is magas az elégséges kritériumokhoz képest.
„A korábbiakhoz hasonlóan úgy gondoljuk, hogy a nemzetközi tartalékok magas szintje, a nemzetközi partnerek támogatása, a költségvetési hiány finanszírozásának megtagadása az NBU részéről és az árfolyam-várakozások stabilizálódása megteremti a feltételeket a devizakorlátozások további enyhítéséhez és a hrivnya árfolyamának az amerikai dollárral szembeni mérsékelt rugalmasságához történő visszatéréshez már ebben az évben” – áll az előrejelzésben.
A Dragon Capital elemzői úgy vélik, hogy az NBU továbbra is eltökélt az árfolyam-politika megváltoztatása mellett, de a korábban vártnál óvatosabban és lassabban halad ebben az irányban, nyilvánvalóan a magas kockázatokat figyelembe véve. „Arra számítunk, hogy az idei év negyedik negyedévében változhat az árfolyam-politika, de nem zárjuk ki, hogy az NBU 2024 elejéig vár” – olvasható az előrejelzésben.
A Dragon Capital úgy véli továbbá, hogy a háború előtti árfolyamképzési rendszerhez való visszatérés kezdeti szakaszában az NBU szoros ellenőrzés alatt fogja tartani az árfolyamot, lehetővé téve a kisebb rövidtávú ingadozásokat mindkét irányban, de biztosítva, hogy az összesített árfolyam dinamikája megfeleljen a fizetési mérleg fundamentális állapotának.
„Ezt szem előtt tartva a hrivnya hivatalos árfolyamát 2023 végén 36,6–37,5 UAH/dollár szinten várjuk, szemben a korábbi 39 UAH/dollárral, és mérsékelt gyengülést jósolunk 41 UAH/dollárig 2024 végére” – áll a Soros Györgyhöz köthető Dragon Capital előrejelzésében.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 2023 végén vagy a következő év elején felmondhatja a hrivnya dollárhoz viszonyított rögzített árfolyamáról, de ez csak enyhe leértékeléshez vezet – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a Dragon Capital befektetési cég e...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1694204400
[modified] => 1694203570
)
[title] => Az idei év végéig nem értékelődik le a hrivnya
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=41540&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41540
[uk] => 41543
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 41541
[image] => Array
(
[id] => 41541
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/valuta-dollar.jpg
[original_lng] => 35492
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/valuta-dollar-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/valuta-dollar-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/valuta-dollar.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/valuta-dollar.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/valuta-dollar.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/valuta-dollar.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/valuta-dollar.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1694203231:2
[_thumbnail_id] => 41541
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4197
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6c7a0480ec5b9680b902a05b30fb9ac3] =>
Augusztus 21-től tovább gyengült a hrivnya. Miért változott a trend, és mi lesz ősszel, a dollár árfolyamával?
A dollár ára növekedésének okai Ukrajnában
Olekszij Druhov, a Lembergi Politechnikai Nemzeti Egyetem menedzsment tanszékének professzora úgy véli, hogy a dollár drágulásának fő oka a hadseregnek nyújtandó pótlékok kifizetésének visszaállítása, a gabonafolyosó blokkolása, a hadműveletek elhúzódása és spekulatív bevételszerzési kísérletek – számolt be Facebook-oldalán, közölte az Espresso.
A professzor ugyanakkor megjegyezte, hogy a hrivnya hirtelen összeomlására nincs ok. Hiszen makrogazdasági szempontból a helyzet stabil. A bankközi helyzet kiszámítható, a nemzetközi pénzügyi segítség időben érkezik. Olekszij Druhov megjegyezte, hogy most trendváltással van dolgunk, mert ha korábban olcsóbb volt a dollár, most fokozatosan drágulásnak indult.
Eközben a Nemzeti Bank lemond a hrivnya dollárhoz viszonyított rögzített árfolyamáról, írta az RBK-Ukrajina a jegybankra hivatkozva. A hrivnya dollárhoz viszonyított 18 hónapos fix árfolyama után a Nemzeti Bank a rugalmas árfolyamra készül áttérni.
A Nemzeti Bank biztosított arról, hogy az átmenet első szakaszában aktívan jelen lesznek a devizapiacon, hogy megvédjék azt az erős árfolyam-ingadozásoktól, és kompenzálják a piaci devizahiányt.
Szakértők becslése szerint a rugalmas árfolyamra való áttérés után, amely alatt a jegybank figyelemmel kíséri és szükség esetén módosítja a devizapiaci helyzetet, az árfolyamnak nem kellene jelentősen változnia.
A dollár erősödik a világpiacon
Az amerikai gazdaság pozitív makrogazdasági adatainak hátterében a dollár erősödik a világpiacon egy, hat másik világvalutából álló kosárhoz képest. Ez többek között a japán jen és a kínai jüan gyengülésére vonatkozik. Utóbbi a gazdasági növekedés lassulása miatt veszít pozícióiból, írta a Reuters.
A rubel összeomlása
Oroszországban hirtelen összeomlott a rubel, emiatt az elnök rendkívüli ülést tartott. A Bloomberg szerint Oroszországban jelenleg kiemelt figyelmet fordítanak a valutakontroll megerősítésének kérdésére. Az Oroszországi Föderáció Központi Bankjának irányadó kamatának hirtelen 12%-ra való emelkedése nem mentette meg a helyzetet a rubel összeomlása kapcsán. A 24 Finance beszámolója szerint az orosz rubel az év eleje óta körülbelül 25%-ot veszített és a világ három leggyengébb devizája közé tartozik a fejlődő piacokon. Az okok között többek között Prigozsin zendülési kísérletét említik, amely után jelentősen felgyorsult a rubel leértékelődése. Ráadásul erőteljes nyomást gyakorolnak a rubelre szankciókorlátozások, a gáz- és olajexport volumenének csökkenése (és ezáltal a devizabevételek csökkenése), valamint a tőkekiáramlás az országból.
A The Economist írása szerint az Oroszországi Föderációnak vagy az áruimportot, vagy a katonai kiadásokat kell csökkentenie. Ha ez nem történik meg, akkor ezt a civil gazdaság sínyli meg, mert az infláció miatt csökken az átlag orosz állampolgárok vásárlóereje.
Az Oroszországi Föderáció még az összes monetáris eszköz és a kiegészítő alapból származó forrás felhasználásával sem lesz képes radikálisan megváltoztatni a helyzetet és elkerülni a jelentős veszteségeket a gazdaság számára.
Az olvasók egyre gyakrabban panaszkodnak a drákói mértékű jutalékokra, amelyeket a bankok a külföldön való készpénzfelvételért számolnak fel, és arról biztosítanak, hogy továbbra is emelkedni fognak. A Pénzügyminisztérium ismertette, milyen jutalékok és limitek vonatkoznak a készpénzfelvételre külföldön, és milyen árfolyamon vonják le a pénzt a bankok a hrivnyás kártyákról, amikor áruért és szolgáltatásokért Ukrajna területén kívül fizetünk.
Bankok, jutalék, limit, készpénz, kártyás fizetés, valuta, valutaváltás külföldön
A felmérésben az alábbi bankok vettek részt: Privatbank, Oscsadbank, Raiffeisen Bank, PUMB, Universal Bank, Alfa-Bank, A-Bank, Ukrsibbank, Ukrgasbank, OTP Bank, Taskombank, Vostok Bank, Ukreximbank, Credit Agricole Bank, Pivdennij. És a „bank az okostelefonban” Monobank, amely az Universal Bank engedélye alapján működik.
Valuta árfolyamok
A Privatbank július 6-tól piaci árfolyamot határozott meg minden készpénz nélküli ügyletre. Jelenleg a Privatbank egyetlen váltási árfolyamot alkalmaz a külföldi kártyás fizetésekre, valamint a bankfiókban történő valutavásárlásra és eladásra – 36,63 UAH/$.
A Privatot követően a Monobank és más nagy pénzintézetek is megemelték az árfolyamot. A monobank a dollárt 34,50 UAH/$ árfolyamon váltja.
A valuta kártyás árfolyama sokáig lényegesen alacsonyabb volt a bankfiókokban kínáltnál, és még inkább a feketepiacon. Ebből alakult ki az úgynevezett „kártyaturizmus”, amikor a hrivnyás kártyákról külföldön vettek fel pénzt, majd Ukrajnában kedvezőbb árfolyamon adták le a pénzváltóknak.
A hrivnyára további nyomást gyakoroló jelenség megállítása érdekében Ukrajna Nemzeti Bankja eltörölte a készpénzes valuta- és kártyatranzakciók eladási árfolyamaira vonatkozó korlátozásokat. Korábban a bankok nem tudták 10%-nál nagyobb mértékben emelni az árfolyamot a hivatalos árfolyamhoz képest, vagyis a felső határ 32,18 UAH/$ szinten maradt.
Számos ukrán bank azonban továbbra is vonzó árfolyamot tart fenn a készpénz nélküli tranzakciókhoz. Például az Ukrsibbankban a dollár átváltási árfolyama jelenleg 32,61 UAH/$. További két, külföldi tőkével rendelkező bank – a Credit Agricole Bank és az OTP Bank – 32,64, illetve 32,75 UAH/$ árfolyamon bonyolítja a kártyás tranzakciókat.
A legtöbb ukrán bank, köztük az Alfa-Bank jelenleg blokkolja a hrivnyában való nemzetközi átutalásokat, amely révén az ügyfelek megpróbálják megkerülni a Nemzeti Bank korlátozásait, és kedvező árfolyamon átváltani a valutát. Ráadásul a külföldi szolgálatok is akadályozzák a hasonló akciókat. Például a Wise hibát jelez, amikor megpróbálják hrivnyával feltölteni a számlát, a Revolut pedig a határátlépés megerősítését kéri a dokumentumok fényképe alapján.
A „kártyaturizmus” elleni küzdelem a külföldön nap mint nap kártyával fizető ukrán menekültek kiadásainak növekedésével véget ért. Az árfolyam ingadozása különösen a kettős átváltás során érezhető, ha nem euróban vagy dollárban kell hrivnyás kártyával fizetni.
A legérdekesebb azonban az, hogy egyes bankok nem állnak készen egyértelműen elmagyarázni ügyfeleiknek, hogy milyen árfolyamon váltják a valutát. A PUMB csak a dollár eladási árfolyamát teszi közzé – 34,50 UAH/$. „A többi (az USA-dollártól eltérő) devizák újraszámítása a nemzetközi fizetési rendszer keresztárfolyamán, az USD/UAH kereskedelmi árfolyam alkalmazásával történik” – olvasható a bank honlapján.
A PUMB munkatársai elmondták, hogy ha külföldön hrivnyás kártyával fizetünk euróban, akkor érdemes odafigyelni a kártya fizetési rendszerére. Különösen, ha a Visa a kártya valutáját azonnal euróra váltja, a Mastercard – dollárra.
A Raiffeisen Bank csak a dollár (34,50 hrivnya/$) és az euró (34,88 hrivnya/euró) eladási árfolyamáról közölt friss adatokat. A devizavásárlás árfolyama a fizetési rendszertől függ – közölték.
A Raiffeisen forróvonalán ismertették, a Visa a kártya valutáját dollárra, míg a Mastercard euróra váltja át. Ezért a bank ügyfelei számára jövedelmezőbb, ha Mastercard kártyával euróban, Visa kártyával pedig dollárban fizetnek.
A Universal Bank nem volt hajlandó kommentálni a valutaváltás részleteit, és azt tanácsolta az ügyfeleknek, hogy kövessék a Visa honlapján található árfolyamokat, mivel a bank csak ennek a fizetési rendszernek a kártyáit bocsátja ki.
Valutaváltási illetékek
A kártyás árfolyam messze nem minden, amire figyelni kell, ha külföldön kártyával fizetünk.
Egyes bankok a hadi állapot miatt törölték egyes illetékek felszámolását. A Raiffeisen Bank a közelmúltban bejelentette: „Július 5-től jutalék nélkül történik az átváltás mind a Raiffeisen kártyás készpénz nélküli fizetésekor, valamint a külföldi ATM-ben történő készpénz átvételekor”.
A felmérésben résztvevő bankok harmada jutalékot számít fel a szolgáltatásért. A legtöbben a hrivnyás kártyás tranzakció összegének 1%-át számítják fel külföldön. Ennyit kell fizetniük az Oscsadbank, a Vostok Bank, az Ukreximbank és a Credit Agricole Bank ügyfeleinek.
A Taskombank az összeg 1%-át USA-dollárra, euróra, angol fontra, svájci frankra és lengyel zlotyra való váltás esetében vonja le. Más pénznemű műveletek esetén a jutalék 2%-ra emelkedik. Szerhij Tihipko Universal Bankja kozmikus mértékű illetéket számol fel. Ügyfelei a tranzakciós összeg 3%-át kénytelenek fizetni a közvetlen devizaváltásért, 5%-át pedig dupla átváltás esetében.
Készpénzfelvétel feltételei külföldön
A Nemzeti Bank döntése értelmében az ukrán bankokban nyitott hrivnyás számlákról külföldön a készpénzfelvétel havi limitje 50 000 hrivnya. A devizaszámlákról naponta 100 000 hrivnyának megfelelő összeget lehet felvenni.
Egyes bankok ugyanakkor további korlátozásokat is bevezettek. Például a monobank kártya napi limitje 25 000 hrivnya, az Alfa Bank – 20 000 hrivnya, az Universal Bank és a Taskombank – 10 000 hrivnya.
A Universal Bank, az Ukreximbank és az Ukrsibbank valutakártyáinak tulajdonosai a. Nemzeti Bank napi limitjének kétszeresét – 50 000 hrivnyának megfelelő összeget – vehetnek fel. Az Alfa-Bank csak havi 100 000 hrivnyának megfelelő összegű készpénzfelvételt engedélyez külföldön. A PUMB is havi limitet állapított meg – 600 000 hrivnyának megfelelő összeget. Számos bank, többek között a Privatbank, a monobank, a Raiffeisen Bank és az Ukreximbank, 2%-os illetéket állapított meg. Mások valamivel alacsonyabb százalékot, egy bizonyos fix összeget vonnak le. Például az Oscsadbank 1,5% + 35 hrivnya, az Ukrgasbank – 1,5%, de minimum 5 euró, az OTP Bank – 1,8% + 40 hrivnya/3 dollár vagy 3 euró.
Ami a hitelalapokat illeti, minden második bank elutasítja hitelkeret biztosítását a külföldön. A Vostok Bank és Universal Bank kapcsolattartó központjaiban kijelentették, hogy egyáltalán nincs hitelkártyájuk. A többi bank, amely kész hitelt adni az ukrán menekülteknek, többnyire 3-5%-os illetéket számít fel a „készpénz” hitelre. Egyedül a PUMB jelentette ki, hogy nem számít fel illetéket a hitelösszeg felvételéért. Fontos tudnivaló, hogy a bankok sokszor nagyobb összeget zárolnak le egy tranzakció során, mint amennyit jóváírnak. Ezzel elkerülhető az árfolyamkockázat, hiszen az illeték a tranzakciót követő 3 napon belül számítható fel. Az Ukrgasbank arra figyelmeztetett, hogy a tranzakció összegének 3%-át, az Oscsadbank pedig 10%-át blokkolja. A különbözet ezután visszakerül a kártyára.
Ukrajna gazdasága még nem áll készen arra, hogy visszatérjen a lebegő árfolyamrendszerhez. Ehhez bizonyos makrogazdasági feltételek szükségesek.
Erre a következtetésre a monetáris politikai bizottság tagjai jutottak – számolt be a Nemzeti Bank sajtószolgálata.
A pénzintézetnél kijelentették, hogy a stabil árfolyam az inflációs nyomás megfékezésének és a pénzügyi rendszer stabilitása fenntartásának fő eszköze.
„A hrivnya árfolyamának rögzítése a kritikus import területén, valamint az inflációs folyamat továbbra is ellenőrzés alatt maradhat. A gazdaság még nem áll készen arra, hogy visszatérjen a lebegő árfolyamrendszerhez. Ehhez meg kell teremteni a megfelelő makrogazdasági előfeltételeket. Többek között a devizapiac-egyensúlyt fenntartó képességnek kell növekednie. Ellenkező esetben a hivatalos árfolyam korrekciója csak fölösleges sokkot okoz a gazdaságnak, rontja a várakozást, módosítja az országban az árakat, viszont a hrivnyára és a nemzetközi tartalékokra nehezedő nyomás megmarad. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy a háború kezdeti pszichológiai sokkját fokozatosan felváltotta a lakosság, az importőrök és az exportőrök gazdaságilag logikus döntéshozatala” – áll a Nemzeti Bank közleményében.
Az orosz invázió kezdetével az Ukrán Nemzeti Bank szabályozta az árfolyam-ingadozásokat, és az amerikai dollár árfolyamát 29 hrivnya 25 kopijka értékben rögzítette. A bankok a meghatározott árfolyamtól legfeljebb 10%-os eltéréssel adhattak el valutát. Sőt, április 14-ig a hivatalos pénzváltókban tilos volt a lakosság számára valutát értékesíteni.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Mindenkinek, beleértve a kiskorúakat is, joga van bevallás nélkül valutát kivinni az országból.
A Nemzeti Bank elmondása szerint jelenleg egy háromgyermekes édesanya akár 40 ezer eurót is kivihet az országból, minden személy után 10 ezret, függetlenül attól, hogy az adott személy kiskorú.
A bevallásnál a szülő kell kitöltse a gyerekek helyett az adatokat, s a hatályban lévő törvények szerint akár egy csecsemő után is kivihető a fent említett összeg, a valutakivitel nincs korhoz kötve.
