Az Egyesült Államok a Hormuzi-szoroson áthaladó rakományok költségeinek 20%-át fogja felszámítani, és újraindítja az iráni hajók és ügyfeleik blokádját. Az Ukrinform jelentése szerint ezt Donald Trump elnök jelentette ki, közölte az Euronews.
Trump elmondása szerint az Egyesült Államok 20%-os vámot vet ki a Hormuzi-szoroson áthaladó összes rakományra, ezzel magáévá téve Irán azon elképzelését, hogy vámot vessen ki a szoroson áthaladó hajókra.
Trump bejelentette az iráni kikötők tengeri blokádjának visszaállítását, mondván, hogy Washington jelentős díjakat vet ki a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra, mivel a harcok ismét fellángoltak a létfontosságú vízi úton.
A kijelentések olyan mértékű támadások özöne közepette hangzottak el, amilyenre az áprilisi tűzszünet óta nem volt példa. Trump kijelentette, hogy folytatódni fognak a tárgyalások Iránnal a végleges rendezés érdekében.
Eközben Esmail Bahai, az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfőn azt nyilatkozta, hogy a tárgyalások alapját képező és az amerikai blokádot feloldó júniusi keretmegállapodás „válságban van”.
A szoros korábbi, áprilistól júniusig érvényben lévő blokádja az iráni olajexport felfüggesztéséhez és az útvonal lezárásával való fenyegetéshez vezetett.
Kínában az amerikai cégek és magánszemélyek tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett, az Egyesült Államokban épített vagy az amerikai zászló alatt hajózó hajókra október 14-től kezdődően minden út után további kikötői illetéket kell fizetni, közölte a Reuters hírügynökség.
Az október 14-től a kínai kikötőkbe érkező amerikai hajók esetében az illeték nettó tonnánként 400 jüan (56 dollár) lesz. 2026. április 17-től ez a díj 640 jüanra (89,81 dollárra), 2027. április 17-től pedig 880 jüanra emelkedik. A 2028. április 17-től a kínai kikötőkbe érkező hajók esetében az illeték nettó tonnánként 1120 jüan (157,16 dollár) lesz.
A kínai minisztérium közleménye szerint ezek a tarifák ellenintézkedések a jövőbeni amerikai kikötői illetékekkel szemben.
Október 14-től kezdődően a Kínában épített, illetve kínai vállalatok által üzemeltetett vagy kínai tulajdonban lévő hajóknak díjat kell fizetniük az első, egyesült államokbeli kikötőbe való érkezéskor. Az elemzők becslése szerint a díj meghaladhatja az 1 millió dollárt egy több mint 10 000 konténert szállító hajó esetében, és 2028-ig évente emelkedhet.
Megjegyezték, hogy a kínai szervezetek tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett hajókra nettó tonnatartalomonként és az Egyesült Államokba tartó út során 80 USD fix díjat kell fizetni.
A várakozásoknak megfelelően az amerikai hajókra kivetett kínai vámok kevesebb kárt okozhatnak az Egyesült Államoknak, mint a kínai hajókra kivetett vámok.
Mint ismeretes, az elmúlt két évtizedben Kína a világ vezető hajóépítőjévé vált, és legnagyobb hajógyárai kereskedelmi és katonai projektekben is részt vesznek.
Katonai és ipari elemzők szerint a kínai hajógyárak tavaly több mint 1000 kereskedelmi hajót építettek, míg az Egyesült Államok kevesebb mint 10-et.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy november 1-jétől 25%-os vámot vetnek ki a közepes és nagy teherautókra.
A Reuters és Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán számolt be az intézkedésről.
Az új vám minden külföldről az Egyesült Államokba importált közepes és nehéz teherjárművet érinteni fog.
„2025. november 1-jétől minden, az Egyesült Államokba importált közepes és nagy teherautót 25%-os vám terhel majd” – írta Trump.
A Reuters szerint a nagy járművek közé tartoznak a teherautók, szemetesautók, közszolgálati járművek, transzitszállítók, iskolabuszok, vontatók pótkocsikkal, félpótkocsik és nehéz speciális járművek.
Korábban az USA Japánnal és az EU-val 15%-os vámot állapított meg a személygépkocsikra; jelenleg nem világos, hogy a nagyobb járművekre is alkalmazzák-e a vámot a brüsszeli és tokiói kereskedelmi megállapodások keretében.
Trump nemrégiben azt is közölte, hogy 100%-os vámot vezet be minden külföldön készült, az USA-ba importált filmre, ismételve májusi „fenyegetését”.
Az Egyesült Államok akár 100 százalékos vámot is kivethet Kínára, amennyiben az továbbra is vásárol a szankcióval sújtott orosz olajból – erről Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter beszélt a stockholmi amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások zárónapján.
Az Egyesült Államok több neheztelést is megfogalmazott a kínai kormány felé, elsősorban az iráni olajimport, valamint az Oroszországgal való technológiai együttműködés miatt – írja a Reuters. Scott Bessent hangsúlyozta: Peking több mint 15 milliárd dollár értékben adott el kettős felhasználású technológiát Moszkvának, amivel közvetve támogatja az Ukrajna ellen zajló orosz háborút.
A kínai fél válaszában kijelentette: Kína szuverén ország, amelynek energiapolitikáját belső irányelvei határozzák meg. „A kínaiak nagyon komolyan veszik a szuverenitásukat. Nem akarjuk megsérteni a szuverenitásukat, szóval inkább kifizetik a 100 százalékos vámot” – fogalmazott Scott Bessent.
A világ egyik legnagyobb olajimportőreként Kína naponta mintegy 2 millió hordó orosz olajat vásárol, megelőzve Indiát és Törökországot.
Donald Trump amerikai elnök korábban bejelentette: 100 százalékos vámot vezet be Oroszországgal szemben, amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök 50 napon belül nem egyezik bele egy tűzszüneti megállapodásba.
Ezt a határidőt azonban a héten 10 vagy 12 napra módosította, kilátásba helyezve, hogy ennek lejártával másodlagos szankciókat vetnek ki az orosz olajexportot érintő kereskedelmi kapcsolatokra is. Ez azt jelentené, hogy minden olyan ország, amely Oroszországból vásárol olajat, szintén vámfizetésre kötelezhető.
A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy az amerikai kongresszusban előkészületben van egy törvényjavaslat, amely lehetőséget adna akár 500 százalékos vám kivetésére is azon országokra, amelyek megsértik az Oroszország elleni energetikai szankciókat.
A cél az, hogy az amerikai szövetségesek is fokozzák a nyomást Moszkvára az energiapolitikai eszközökön keresztül.
Az Egyesült Államok 17 százalékos vámot helyezett kilátásba az Európai Unióból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre egy uniós diplomata pénteki közlése szerint – írja a Portfolio.
Az Európai Bizottság tárgyalói jelenleg is egyeztetéseket folytatnak amerikai partnereikkel, hogy mentességet szerezzenek a már bevezetett amerikai vámok alól, és elkerüljék a további vámemeléseket.
Az EU-diplomata elmondása szerint a Bizottság tájékoztatta az uniós nagyköveteket arról, hogy az egyesült államok fontolgatja egy ilyen mértékű vám kivetését az európai élelmiszerekre.
Korábban kiderült, hogy egyes uniós autógyártók és tagállamok olyan megállapodást szorgalmaznak az Egyesült Államokkal, amely vámkedvezményeket biztosítana az amerikai befektetések növelése fejében.
Az Európai Uniónak július 9-ig kell kereskedelmi megállapodást kötnie Donald Trumppal, különben az EU szinte valamennyi amerikai exportjára 50%-os vám lépne életbe.
Az amerikai elnök már csaknem minden kereskedelmi partnerére vámokat vetett ki, azzal indokolva lépését, hogy vissza kívánja hozni a hazai gyártást, fedezni akarja az adócsökkentések meghosszabbítását, és meg akarja akadályozni, hogy más országok kihasználják az Egyesült Államokat.
Bennfentes források szerint a tagállamokat pénteken tájékoztatták a kereskedelmi tárgyalások állásáról, miután a héten Washingtonban folytatódtak az egyeztetések. Közel áll a megállapodás egy elvi, technikai jellegű egyezséghez.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az acél- és alumíniumimport vámját 25%-ról 50%-ra emelik, az intézkedés pedig június 4-én lép hatályba. A döntés egy pennsylvaniai acélüzemben tartott kampányrendezvényen hangzott el, ahol az elnök „óriási áttörésként” méltatta a japán Nippon Steel és az amerikai US Steel közötti együttműködést.
Trump hangsúlyozta, hogy az új vámintézkedések célja az amerikai acélipar védelme és a munkahelyek megőrzése. A Nippon Steel beruházása keretében többek között 2,2 milliárd dollárt fordítanak a pennsylvaniai Mon Valley régió acéltermelésének növelésére, valamint 7 milliárd dollárt acélgyárak modernizálására és ércbányák bővítésére több államban, köztük Indianában, Minnesotában, Alabamában és Arkansasban.
Az elnök ígéretet tett arra, hogy az U.S. Steel amerikai irányítás alatt marad, a vállalat székhelye Pittsburghben marad, és az amerikai kormány „aranyrészvény” révén beleszólási jogot kap a vállalat stratégiai döntéseibe. Emellett minden acélmunkás 5 000 dolláros bónuszt kap, és az összes kohót legalább egy évtizedig működtetik.
Donald Trump amerikai elnök pénteken kilátásba helyezte, hogy 25 százalékos vámot vet ki az Apple termékeire, ha a vállalat nem kezdi meg az iPhone-ok gyártását az Egyesült Államokban. A bejelentés hatására az Apple részvényei háromszázalékos esést szenvedtek el a tőzsdén – írja a Liner.hu.
Trump a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy „már régen tájékoztatta Tim Cook Apple-vezérigazgatót arról, hogy elvárja, hogy az Egyesült Államokban értékesített iPhone-ok az Egyesült Államokban készüljenek, ne Indiában vagy máshol”. Az elnök hozzátette, hogy „ha ez nem így történik, akkor az Apple-nek legalább 25 százalékos vámot kell fizetnie az Egyesült Államoknak”.
A vámfenyegetés különös aktualitást kap annak fényében, hogy az Apple részvényei idén már körülbelül 20 százalékot veszítettek értékükből, miközben a befektetők aggódnak amiatt, hogy a vállalat lemaradhat a mesterséges intelligencia versenyben. Trump pénteken a sajtó előtt pontosította, hogy az Apple-re kivetendő vám minden olyan vállalatot érintene, amely hasonló eszközöket importál, beleértve a Samsungot is.
„Máskülönben nem lenne fair” – fogalmazott Trump, hozzátéve, hogy az intézkedést június végéig be lehetne vezetni. Az elnök szerint ha a vállalatok Amerikában építenek gyárat, akkor nem kell vámot fizetniük, ugyanakkor úgy véli, hogy Cook-kal való megállapodása ellenére az Apple továbbra is külföldön tartja termelését.
Az Apple szóvivője nem kívánt nyilatkozni a CNBC megkeresésére, ami azért válik érdekessé, mert kevesebb mint 24 órával korábban a Financial Times arról számolt be, hogy az Apple 1,5 milliárd dolláros iPhone-alkatrész gyártóközpont létrehozását tervezi Indiában.
Trump emellett 50 százalékos általános vámot helyezett kilátásba az Európai Unióval szemben is, mondván a kereskedelmi tárgyalások a régióval „sehová sem vezetnek”.
Denisz Smihal miniszterelnök kijelentette, hogy Kijev vám bevezetését javasolta az Oroszországból származó áruimportra, az ebből származó összeget az állam újjáépítésére fordítják – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a kormányfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal elmondta, hogy Ukrajnának már 50 milliárd dolláros igazolt bevétele van a befagyasztott orosz eszközökből. Ezt a pénzt költségvetési szükségletekre, a katonai kiadások fedezésére és a gyors helyreállításra használják fel. Ukrajna célja azonban a teljes jóvátétel. Ezenkívül van egy másik mechanizmus az Oroszországgal szembeni jóvátételi igény teljesítésére.
„A befagyasztott vagyon elkobzása mellett különvám bevezetését javasoltjuk az orosz áruk importjára, amiből a bevételt az Ukrajna Helyreállítási Alapba irányítanák. Ez egy olyan gazdasági jóvátételi mechanizmus, amely lehetővé tenné, hogy anélkül tudjunk fellépni, hogy megvárjuk az oroszországi politikai változásokat” – állította Denisz Smihal, hangsúlyozva: az Oroszország elleni szankciók továbbra is a nyomásgyakorlás fontos eszközei maradnak, Moszkva ugyanis folyamatosan igyekszik gyengíteni azokat.
Donald Trump vizsgálja az importált járművekre és alkatrészekre kivetett vámok alóli lehetséges mentességeket. A politikus így több időt hagyna az autógyártóknak, hogy beindítsák az amerikai termelést – jelentette ki az amerikai elnök Ovális Irodában újságíróknak.
Források szerint a három nagy detroiti autógyártó már hetek óta lobbizik, hogy enyhítsék az autóalkatrészekre vonatkozó sápot.
A Ford, a GM és a Stellantis képviselői az egyeztetéseken közölték, hogy hajlandóak vámot fizetni a járművekre és a motorokra, de az alkatrészvámok több milliárd dollárral növelnék a gyártási költségeket. Emiatt kénytelenek lennének elbocsátásokat végrehajtani, ami hátráltatná Trump célját, az amerikai autógyártás újjáépítését.
A Bloomberg emlékeztet: a vámok nemcsak az európai vagy az amerikai cégekre, hanem az amerikai fogyasztókra is hatással vannak, akiknek magasabb árakra és a választék meredek csökkenésére is fel kell készülniük, ha az Egyesült Államoknak nem sikerül alkut kötnie a kereskedelmi partnereivel.
Az Egyesült Államok kormányzata 10%-os vámot vezetett be az ukrán termékekre. Azonban a listán, amely több száz országot tartalmaz, nem szerepel Oroszország.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy külön vámot vezet be az Ukrajnából származó importra, amely 10%-ot tesz ki.
A „Szabadság napja – kölcsönös vámok” nevű listára számos ország és az Európai Unió is felkerült. Érdekes módon azonban Oroszország nem szerepel rajta. A kölcsönös vámok alól Kanada és Mexikó is mentesültek.
A kölcsönös vámok április 9-én lépnek életbe, míg az alapvámot minden ország április 5-től köteles fizetni – közölte a Trump-adminisztráció.
Trump szerint az alapvám minden, az Egyesült Államokba szállított árura 10% lesz, de sok ország esetében ez magasabb.
Trump ezt „történelmi rendeletnek” nevezte, amely kölcsönös vámokat vezet be az országok számára világszerte.
Nem a többi országot hibáztatom. A korábbi amerikai elnököket hibáztatom, akik megengedték ezt a katasztrofális egyensúlytalanságot. Mi fedeztük a hiányaikat, fizettünk a hadseregeikért és gondoskodtunk az egész világról. Ennek vége
