Tovább éleződik a kereskedelmi feszültség Kína és az Egyesült Államok között, miután Peking bejelentette, hogy holnaptól újabb, 84 százalékos vámot vezet be az amerikai termékekre. A kínai lépés válasz az Egyesült Államok nemrég bevezetett 50 százalékos vámtarifájára, amellyel Washington immár összesen 104 százalékra emelte a Kínát sújtó vámok mértékét – számolt be a hirado.hu
Újabb fejezetéhez érkezett a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború. A Sky News szerint a kínai kormány bejelentette, hogy április 10-től kezdődően 84 százalékos behozatali vámot vet ki az amerikai termékekre – ami 50 százalékos emelkedést jelent a korábbi szinthez képest.
A döntés válaszlépésként érkezett arra, hogy az Egyesült Államok e hét elején újabb 50 százalékos vámot rótt ki a kínai árukra. Ezzel a lépéssel az USA már háromszor emelt tarifát: előbb 20 százalék, majd 34 százalék, most pedig 50 százalékos vámot vezetett be – így a teljes vámszint Kínára vonatkozóan elérte a 104%-ot.
Kína korábban már jelezte aggályait a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO), hangsúlyozva, hogy az amerikai lépések komolyan veszélyeztetik a globális kereskedelem stabilitását.
A helyzet veszélyes mértékben eszkalálódott. Kína, mint az egyik érintett fél, súlyos aggodalmát és határozott ellenállását fejezi ki e felelőtlen lépéssel szemben
– áll a kínai nyilatkozatban.
A növekvő vámháború nemcsak a két ország gazdaságára gyakorolhat komoly hatást, hanem a világgazdaság egészére is, miközben a befektetők és a vállalatok is egyre nagyobb bizonytalansággal szembesülnek a jövőt illetően. A piaci elemzők szerint, ha nem sikerül hamarosan megállapodásra jutni, az újabb körökben is elmélyítheti a globális kereskedelmi konfliktust.
[type] => post
[excerpt] => Tovább éleződik a kereskedelmi feszültség Kína és az Egyesült Államok között, miután Peking bejelentette, hogy holnaptól újabb, 84 százalékos vámot vezet be az amerikai termékekre. A kínai lépés válasz az Egyesült Államok nemrég bevezetett 50 száz...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1744228200
[modified] => 1744216812
)
[title] => Itt a kínai válasz: 84%-ra emelik a vámot az USA-ból jövő termékekre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=59178&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 59178
[uk] => 59167
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 59168
[image] => Array
(
[id] => 59168
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104.png
[original_lng] => 959969
[original_w] => 1200
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104-300x175.png
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104-768x448.png
[width] => 768
[height] => 448
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104-1024x597.png
[width] => 1024
[height] => 597
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104.png
[width] => 1200
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104.png
[width] => 1200
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-104.png
[width] => 1200
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1744206012:5
[_thumbnail_id] => 59168
[_edit_last] => 5
[views_count] => 152
[_oembed_1befca83154f284d9a97ccaa6b0ae636] => {{unknown}}
[_oembed_291cc505d29ff50b3954d07a2b4e04b9] =>
Europe is ready to negotiate with the US.
We have offered zero-for-zero tariffs for industrial goods.
Because we're always ready for a good deal.
But we’re also prepared to respond with countermeasures.
Nem lesz halasztás az új amerikai vámok bevezetésében annak ellenére, hogy számos ország jelezte tárgyalási szándékát a kérdésről – jelentette ki Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter vasárnap, írja az MTI.
Howard Lutnick, a CBS televízió politikai magazinműsorának a Donald Trump által bejelentett viszonossági vámokkal kapcsolatban elmondta, hogy azok életben maradnak, mert az elnök célja a globális kereskedelem újraalakítása.
A kereskedelmi miniszter nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte a belföldi termelési bázis visszaépítését az Egyesült Államokban.
„Nem gyártunk már gyógyszert ebben az országban, nem gyártunk hajókat, nem rendelkezünk elegendő acéllal és alumíniummal egy háború megvívásához. Félvezetőinket a tengerentúlon gyártják” – érvelt Howard Lutnick. Egyben elismerte, hogy az amerikai munkaerő drágább, de azt jobb minőségűnek nevezte.
Peter Navarro, az elnök kereskedelempolitikai főtanácsadója a Fox News hírtelevízió heti politikai magazinjának adott interjúban a vámok bejelentése nyomán kialakult tőzsdei mélyrepüléssel kapcsolatban nyugalomra intette a részvénytulajdonosokat, valamint gyors, és soha nem látott árfolyam emelkedést prognosztizált, amelynek az Egyesült Államokon belül termelő vállalatok lesznek a motorjai. Kifejtette, hogy a Donald Trump által április 2-án bejelentett, új vámokra épülő kereskedelmi modell annak a helyzetnek vet véget, hogy az Egyesült Államokat kereskedelmi partnerei kihasználják. „A nemzetközi kereskedelmi rendszer intézményesen úgy van kialakítva, hogy minket becsapjon. Rendszerszintű, hogy ránk magasabb vámok érvényesek, ugyanakkor sokkal lényegesebbek a nem vám jellegű csalások” – fogalmazott az elnöki tanácsadó. A vámok melletti, külkereskedelmet nehezítő tényezők között említette az általános forgalmi adót, az árfolyam manipulációt, az export támogatásokat, a dömpingárukat, valamint a különböző, mezőgazdasági termékekre vonatkozó előírásokat.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nyitott a tárgyalásokra, de ezeknek a nem vámjellegű terhekről is szólniuk kell.
Peter Navarro rámutatott, hogy tavaly az Egyesült Államok külkereskedelmi deficitje 1200 milliárd dollár volt, ami részben a vámoknak, de jórészt a nem vámjellegű előírásoknak tudhat be, amelyek kívül tartják más országok piacairól az amerikai termékeket. A hivatalos amerikai kormányzati adatok szerint 2024-ben a kereskedelmi hiány Kínával szemben 295, az Európai Unióval 235, Vietnámmal 123, Tajvannal 73, Japánnal 68, Dél-Koreával 66, Indiával és Thaifölddel pedig egyenként 45 milliárd dollár volt.
Peter Navarro reagált Elon Musk szavaira, aki teljes vámmentességen alapuló kereskedelmi övezetet javasolt Európa és az Egyesült Államok között. Az elnöki kereskedelmi tanácsadó szavai szerint Elon Musk olyan üzletemberként nyilatkozott, aki autókat gyárt, és védelmezi üzleti érdekeit, ahogy bármely cégtulajdonos tenné. Hozzátette, nem alakult ki törés az adminisztráción belül, és Elon Musk fehér házi munkáját a kormányzati hatékonyság megteremtése érdekében elismeri. Elon Musk még szombaton az olaszországi Liga pártkongresszusán videón keresztül tartott beszédében vámmentességet sürgetett Európával, és hozzátette, hogy a kapcsolatok erősítését javasolta Donald Trump elnöknek az európai országokkal.
Kevin Hassett, a Fehér Ház gazdasági tanácsának igazgatója az ABC televíziónak adott vasárnapi interjúban kijelentette, hogy már több mint 50 ország fordult tárgyalási szándékkal az amerikai adminisztráció felé. Hozzátette, ez annak jele, hogy az érintett államok értik azt, hogy van felelősségük a vámok ügyében.
Scott Bessent pénzügyminiszter a tőzsdei mélyrepüléssel kapcsolatos aggodalmakat igyekezett oszlatni az NBC televíziónak adott interjúban. A korábban befektetési céget vezető kormánytag a 2020. márciusa óta nem látott árfolyamzuhanással kapcsolatban kifejtette, hogy a tőzsdei reakciók kiszámíthatatlanok, és nem lehet előre jelezni, hogy a következő napon, és héten milyen irányba indulnak az árfolyamok. „A piacok élőlények” – fogalmazott, és hangsúlyozta, hogy ami történik, abból nem következik gazdasági recesszió.
Brooke Rollins mezőgazdasági miniszter a CNN hírtelevízió vasárnapi politikai magazinjában kilátásba helyezte, hogy a vámok által az amerikai agrárvállalkozásokra gyakorolt negatív hatásokat különböző intézkedésekkel ellensúlyozzák, és közölte, hogy az ehhez szükséges jogszabály megalkotása érdekében együttműködik a kongresszussal. A kormánytag a Donald Trump által bejelentett vámokat „új amerikai gazdasági tervként” jellemezte, ami pozitív kimenetelű lesz már rövid távon is.
Donald Trump amerikai elnök 10%-os alapvámot vezetett be a legtöbb importra. Egyes országokban a magasabb tarifák később lépnek életbe, számolt be a Bloomberg április 5-én, szombaton.
A hírek szerint április 5-től lépett életbe Trump 10%-os alapvámtarifája az Egyesült Államokba importált áruk többségére, ugyanakkor egyes országok esetében április 9-én lépnek hatályba a magasabb vámok, amelyek inkább helyettesítik, nem pedig növelik az alapkamatot.
Ezekkel a lépésekkel Trump folytatja a hazai befektetések ösztönzését és az amerikai vállalatok segítését célzó stratégia megvalósítását. Az új vámtarifák ugyanakkor több mint egy évszázada a legmagasabb szintre emelték az amerikai vámot.
Az Egyesült Államok kormányzata 10%-os vámot vezetett be az ukrán termékekre. Azonban a listán, amely több száz országot tartalmaz, nem szerepel Oroszország.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy külön vámot vezet be az Ukrajnából származó importra, amely 10%-ot tesz ki.
A „Szabadság napja – kölcsönös vámok” nevű listára számos ország és az Európai Unió is felkerült. Érdekes módon azonban Oroszország nem szerepel rajta. A kölcsönös vámok alól Kanada és Mexikó is mentesültek.
A kölcsönös vámok április 9-én lépnek életbe, míg az alapvámot minden ország április 5-től köteles fizetni – közölte a Trump-adminisztráció.
Trump szerint az alapvám minden, az Egyesült Államokba szállított árura 10% lesz, de sok ország esetében ez magasabb.
Trump ezt „történelmi rendeletnek” nevezte, amely kölcsönös vámokat vezet be az országok számára világszerte.
Nem a többi országot hibáztatom. A korábbi amerikai elnököket hibáztatom, akik megengedték ezt a katasztrofális egyensúlytalanságot. Mi fedeztük a hiányaikat, fizettünk a hadseregeikért és gondoskodtunk az egész világról. Ennek vége
Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szerda délutáni rendkívüli sajtótájékoztatóján történelmi jelentőségű vámintézkedéseket jelentett be, egyben nemzetgazdasági válsághelyzetet is hirdetett. Az új intézkedések célja az Egyesült Államok gazdasági versenyképességének védelme. A meghirdetett kölcsönösségi vámtarifák és a további intézkedések célja az amerikai ipar feltámasztása, valamint a kereskedelmi deficit megszüntetése a külföldi partnerekkel szemben. A világ minden országával szemben érvényes minimális alapvám mértéke 10 százalék lesz, de sok országgal szemben egyedi mértékű vámtarifa kerül bevezetésre.
Trump drámai hangvételű beszédében megismételte, hogy az Egyesült Államok azonnali hatállyal 25 százalékos vámot vet ki minden külföldön gyártott járműre, és bejelentette új intézkedését, az úgynevezett kölcsönösségi vámtarifák széleskörű alkalmazását. A Fehér Ház kertjében tett bejelentését Trump az amerikai gazdaság függetlenségi nyilatkozatának nevezte, és kijelentette:
„Ez a nap a felszabadulás napja, amire örökké úgy fogunk emlékezni mint a napra, amikor Amerika sorsát visszavettük a kezünkbe.”
Trump beszéde végeztével, a rendeletek aláírása után hangsúlyozta, hogy az intézkedés célja, hogy helyreállítsák az amerikai ipar lerombolt becsületét. Az amerikai elnök élesen fogalmazott: „A világ országai évtizedeken keresztül kizsákmányolták Amerikát – ennek most vége.”
Nemzetgazdasági válsághelyzetet hirdettek
Donald Trump az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) alapján kihirdetett nemzetgazdasági szükségállapot keretében jogosulttá vált arra, hogy kereskedelmi és pénzügyi intézkedéseket vezessen be a külgazdasági fenyegetések visszaszorítására. A most életbe lépő rendelet két kulcselemre épül:
Április 5-től: minden országra egységes, 10 százalékos minimáltarifa lép életbe.
Április 9-től: az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi hiányt okozó partnereire egyedi, kölcsönösségi elven alapuló magasabb vámtételek vonatkoznak – sok esetben 20–46 százalék közötti tarifakulccsal.
Ezek az intézkedések határozatlan ideig maradnak érvényben, amíg az elnök úgy nem dönt, hogy a fenyegetést sikerült enyhíteni vagy elhárítani.
Mit jelent az új fogalom, a kölcsönösségi vám?
A hivatalosan aláírt elnöki rendelet értelmében az Egyesült Államok minden olyan országgal szemben, amely magas vámtarifákat vagy nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat alkalmaz, az „enyhített kölcsönösség elve” alapján határoz meg vámokat. A vám minimum mértéke minden ország esetében 10 százalék. Általános szabályként Amerika nagyságrendileg százalékosan a felét veti ki azoknak a vámoknak, amelyet a saját számításaik szerint velük szemben már eleve alkalmaznak a kereskedelmi partnerek.
Trump több esetet is megnevezett az általa tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tartott példákra, amelyekre fele akkor mértékű vámokkal reagált.
Kína: eddig 67 százalékos kombinált vám és kereskedelmi korlátozás volt érvényben az amerikai termékekre → USA válasza: 34 százalékos kölcsönösségi vám
Minimum vám: minden országgal szemben legalább 10%, akkor is, ha nincs kimagasló akadály.
Emellett a vámellenőrzés során tapasztalt korrupció és kiskapuk megszüntetésére az elnök súlyos büntetéseket ígért: akár 10 év börtönre számíthat, aki „csalással segíti a kiskapukat a vámtarifáknál”.
Újjászülető ipar és sok ezer milliárd dollárnyi befektetés
Trump büszkén sorolta a vállalatokat, amelyek szerinte már most új gyártósorokat és üzemeket telepítenek az Egyesült Államokba az új tarifarendszer hatására:
Apple: 500 milliárd dollár beruházás.
Nvidia, TSMC, Meta, Oracle, Johnson & Johnson: százmilliárdos nagyságrendű bejelentések.
GM, Honda, Nissan, Hyundai: új autógyárak jönnek.
SoftBank és OpenAI: szintén amerikai nagyberuházásokra készülnek.
Az elnök hozzátette: „Mindenki, aki panaszkodik a vámokra, annak egyszerű a válaszom: építs gyárat Amerikában. Ha itt gyártod a terméket, nulla a vám.”
Az amerikai munkásosztályhoz és a lecsúszó középosztályhoz akart szólni
A beszéd során Trump többször is kitért a szakszervezeti munkások támogatására, és visszatérő szólamként hangsúlyozta, hogy „a demokrata pártot elhagyták a munkások”. A Michigan államból érkezett UAW (Autóipari Dolgozók Szövetsége) tagjai személyesen köszönték meg Trumpnak a vámokat: „Végre valaki, aki értünk beszél” – mondta Brian, az egykori gyári munkás, akit Trump a színpadra is felhívott. Trump beszéde egyszerre volt ünnepi, felpaprikázott és stratégiai távlatokba tekintő. Az autóipartól az elektronikai iparon át a mezőgazdaságig ígéretek és intézkedések egész sorát jelentette be, miközben visszatérő elemként hangoztatta: „Amerika az első – mostantól nem hátrálunk meg.”
Kérdés, hogy a globális gazdaság és Amerika szövetségesei hogyan fogadják ezt az új rendet. Az elemzők szerint a döntés újabb kereskedelmi háborúhoz vezethet, különösen az EU-val és Kínával szemben. Az Európai Bizottság korábban jelezte, hogy bármilyen amerikai vámemelésre arányos választ fognak adni.
Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el azzal a céllal, hogy tiltó vámokat vessen ki az Oroszországból és Fehéroroszországból importált gabonatermékekre; az intézkedés olyan mértékben növeli a gabonafélékre, olajos magvakra és az azokból származó termékekre kivetett vámokat, hogy gyakorlatilag leállítja e termékek uniós behozatalát a két országból – tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.
Az új vámok megakadályozzák az EU gabonapiacának destabilizálását, megállítják az Ukrajna területén jogtalanul eltulajdonított gabona orosz exportját, és megakadályozzák, hogy Oroszország az EU-ba irányuló gabonaexportból származó bevételeket Ukrajna elleni háborújának finanszírozására fordítsa – írták.
Az intézkedések az Oroszországból és a Fehéroroszországból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve az EU-ba exportált termékekre vonatkoznak. Nem érintik a két országból más országokba irányuló, az EU-n keresztül történő tranzitot – tájékoztattak.
A tanácsi közlemény az intézkedés meghozatalának okai között említette, hogy az Oroszországból származó gabonatermékek uniós behozatala jelentősen megnőtt az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta.
„Bizonyíték van továbbá arra, hogy Oroszország jogellenesen, nagy mennyiségű gabonaterméket sajátít el Ukrajna megszállt területein, és azokat állítólagosan orosz termékként exportálja” – jelezte a testület. Közölték továbbá, fennáll annak lehetősége, hogy Oroszország jelentős mennyiségű szállítást irányíthat az unióba, és ezek hirtelen beáramlása zavart okozna az uniós piacon.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok több mint két évtizede először állapodott meg a vámtarifák csökkentésében.
Különleges termékek meglehetősen szűk körére vonatkozik a megállapodás, és csak évi pár százmillió dollár értékű exportáru számára szélesíti ki az egymás piacaihoz való hozzáférést.
A megállapodás értelmében az Európai Unió a legnagyobb kedvezmény elvének alapján augusztus 1-jei hatállyal eltörli az Egyesült Államokból importált élő homárokra és fagyasztott homártermékekre kivetett 8 százalékos vámot. Ezen termékek értéke 2017-ben 111 millió dollárt tett ki.
Az Egyesült Államok ugyancsak a legnagyobb kedvezmény elvének alapján augusztus 1-jei hatállyal felére csökkenti bizonyos termékek – egyes húskészítmények, kristályüvegek, felületkezelő készítmények, lőpor, öngyújtó és alkatrészei – vámtarifáját. Éves átlagban 160 millió dollár értékű termékről van szó.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalom értéke tavaly meghaladta az 1300 milliárd dollárt. A múlt hét pénteken bejelentett megállapodást a 2018-ban elindított kereskedelmi tárgyalások részeként kötötték meg.
Phil Hogan uniós kereskedelmi biztos és Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője közös közleményükben úgy fogalmazott, hogy a kétoldalú kapcsolatok javulásának részeként „ez a kölcsönösen előnyös megállapodás” kedvezően hat az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdaságára.
„Azt akarjuk, hogy ez a vámcsökkentési megállapodás csak a kezdetét jelentse annak a folyamatnak, amely újabb egyezményekhez vezet, szabadabb, igazságosabb és kölcsönösen előnyös transzatlanti kereskedelmet megteremtve” – hangoztatták.
A transzatlanti kereskedelemben izzó feszültségek elemi erővel kerültek felszínre 2017-ben, amikor a protekcionista kereskedelempolitikát folytató Donald Trump amerikai elnök pótvám kivetését rendelte el a külföldről, így az Európai Unióból érkező acél- és alumíniumtermékekre. A helyzetet tovább rontotta az Airbus és a Boeing repülőgépgyártóknak nyújtott állami támogatások miatti viszály, amely ugyancsak pótvámok kivetésébe torkollott. Az amerikai technológiai nagyvállalatokra kivetett digitális adó bevezetésével pedig azt érték el az európai országok, hogy Washington egy sor termék vámtarifájának megemelését helyezte kilátásba.
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
