Array
(
[count_posts] => 3
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo4ODgxOTt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 60475
[content] =>
2025 nyarának végére elkészülhet a mintegy huszonkét kilométer hosszú, európai nyomtávú (1435 milliméteres), részben új nyomvonalú vasúti összeköttetés a kárpátaljai Csap és Ungvár között.
Ezzel Ungvár lesz az első ukrán megyeszékhely, amely közvetlenül kapcsolódhat az Európai Unió hálózatához.
Már az orosz–ukrán háború kitörése előtt felvetődött, de csak az orosz agresszió után gyorsult fel érdemben az a folyamat, hogy Kijev átépítené a szovjet-orosz rendszerű, széles, 1520 milliméter nyomtávú vasúthálózatát európai szabványúra. Előbb a csomópontok és a nagyvárosok pályahálózatát alakítanák át, majd az összeköttetéseket építenék ki.
A magyar–ukrán relációban már van európai nyomtávú pályaszakasza Ukrajnának, persze nem véletlenül. 49 kilométer hosszban Csaptól Munkácsig, illetve 1520/1435 milliméteres kettős nyomtávú vágányon lehet eljutni a határ mentén Csaptól Beregszászon át Nevetlenfaluig, emlékeztet az Indóház nevű szakportál.
A most épülő, európai uniós forrásokból épülő vasútvonalnak köszönhetően viszont létrejöhet a Budapest–Ungvár–Budapest, a Bécs–Ungvár–Bécs, valamint a Kassa–Ungvár–Kassa viszonylat, már ami a személyszállítást illeti.
Az Ukrzaliznicja (állami vasúttársaság) pénzügyi osztályának igazgatója ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „előzetes tervek szerint a Csap–Ungvár szakaszon az új nyomtávon két Budapest–Ungvár–Budapest, egy Bécs–Ungvár–Bécs, egy Ungvár–Budapest–Ungvár, illetőleg két Kassa–Ungvár–Kassa járat fog közlekedni”, olvasható a Világgazdaság szemléjében.
Mindazonáltal Kijev a teherforgalom megindulásában is reménykedik. Itt azonban még vannak akadályok: leginkább a fejletlen határinfrastruktúra. Az útlevél- és vámellenőrzés jelenleg Csapon történik, de tárgyalásokat folytatnak arról, hogy ez átkerüljön Ungvárra.
Korábban Magyar Levente Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára bejelentette: már az idén szeretnék beindítani a vasúti közlekedést Budapest és Ungvár, valamint Budapest és Beregszász között, továbbá sűríteni akarják a már meglévő Budapest–Munkács járatot, így „közelebb hozva” Kárpátalját Magyarországhoz.
Nyomul a cseh magánvasút: a Regiojet
Nyílt titok, a Regiojet szeretne az első olyan társaság lenni, amelynek szerelvényei egészen Ungvárig közlekednek.
Az osztrák államvasút, az ÖBB is fontolgatja ülőhelyes járatok indítását Kárpátaljára.
De visszatérve a csehekre: a háború miatt már 2022-ben kiépült a közvetlen járat a Prága–Przemyśl útvonalon, először humanitárius járatként, majd pedig kereskedelmiként. A lengyel városban át lehet szállni az ukrán vonatokra, azokkal pedig el lehet jutni mások mellett Lembergbe, Kijevbe, Dnyipróba, Zaporizzsjába. Egy éve pedig Prága–Kassa–Csap útvonalon közvetlenül közlekedő vonatokat is indít Ukrajnába a Regiojet.
Ami a közeljövőt illeti: Kijev fejlesztési iránya Nyugat, ennek megfelelően jövőre már elkezdődhet a Csernyivci–Suceava közötti vasútvonal építése, ezzel európai nyomtávú kötöttpályás kapcsolat épülne ki Ukrajna és Románia között. A projekt finanszírozása részben az Európai Unió „Connecting Europe Facility” (CEF) programján keresztül történik, míg a fennmaradó részt az ukrán állami költségvetés fedezi. Továbbá csőben vannak vasútfelújítási projektek (a lengyel határ megközelítése érdekében), illetve a balti vasúti hálózathoz történő csatlakozás.
[type] => post
[excerpt] => 2025 nyarának végére elkészülhet a mintegy huszonkét kilométer hosszú, európai nyomtávú (1435 milliméteres), részben új nyomvonalú vasúti összeköttetés a kárpátaljai Csap és Ungvár között.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1748087340
[modified] => 1748074218
)
[title] => Újabb vasúti fejlesztést kap Kárpátalja
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=60475&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 60475
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 60476
[image] => Array
(
[id] => 60476
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vasut.jpg
[original_lng] => 104526
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vasut-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vasut-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vasut-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vasut-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vasut.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vasut.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vasut.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1748063418:12
[_thumbnail_id] => 60476
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1730
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1412817001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 2916
[1] => 705584
[2] => 88819
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Ukrzaliznicja
[1] => vasútfejlesztés
[2] => vasútvonal
)
)
[1] => Array
(
[id] => 59489
[content] =>
Kína és Európa között különös verseny zajlik a balkáni befolyásért: ebben fontos szerepet játszanak a nagy vasúti projektek.
Kínának az exportja lebonyolításához szüksége van egy közvetlen összekötésre, ami az Athén melletti Pireusz kikötőjéből egészen Európa belsejéig tartana, ezért több milliárd eurót kölcsönöz balkáni országoknak az úgynevezett X folyosó bővítésére.
Európa igyekszik lépést tartani, és egy konkurens, a X-est keresztező vasúti útvonal befejezését szorgalmazza. A Deutsche Welle riportere a kínai és az uniós pénzek hatását nézte meg Európa több országában:
Az újvédi vasútállomáson történt tragédia hatásai a mai napig érezhetőek Szerbiában, a tüntetők ellen nemrég Aleksandar Vučić elnök pedig már nagygyűlést tartott Belgrádban.
[type] => post
[excerpt] => Kína és Európa között különös verseny zajlik a balkáni befolyásért: ebben fontos szerepet játszanak a nagy vasúti projektek.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1745015400
[modified] => 1744993830
)
[title] => Vasutakkal versenyez egymással Kína és Európa a balkáni befolyásért
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=59489&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 59489
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 59491
[image] => Array
(
[id] => 59491
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ch-eu.webp
[original_lng] => 40782
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ch-eu-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ch-eu-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ch-eu-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ch-eu-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ch-eu.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ch-eu.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ch-eu.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1744983034:4
[_thumbnail_id] => 59491
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1854
[_algolia_sync] => 874189641002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 187977
[1] => 88819
)
[tags_name] => Array
(
[0] => európai-kínai gazdasági kapcsolatok
[1] => vasútvonal
)
)
[2] => Array
(
[id] => 29619
[content] =>
Régóta várt együttműködési megállapodást írt alá a Sanghaji Együttműködési Szervezet találkozóján Kína, Kirgizisztán és Üzbegisztán, melynek keretében Oroszországot elkerülő vasútvonal jöhet létre Kína és Európa között.
Az egyezség életet lehelhet a negyedszázados tervekbe, ám kevés konkrétumot tartalmaz a megvalósítás útitervét illetően. Azonban az aláírt javaslatban szerepelnek a vonal hiányzó, kirgiz szakaszával kapcsolatos megvalósítási tanulmány kondíciói, amely összekötné a meglévő kínai és üzbég vonalakat, és 2023 első felére el is készülhet.
A megállapodás értelmében a tanulmány költségeit egyenlő arányban osztják meg a szerződő felek a kirgiz közlekedési minisztérium szerint, és a tárca közleményéből az is kiolvasható, hogy az útvonalról is sikerült dűlőre jutni. Noha Kirgizisztán korábban a népesebb északi országrészen keresztül szerette volna az új vasúvonalat átvezetni, úgy tűnik ezt nem sikerült kialkudnia – írja az Oil Price.
A vonal így Torugartnál érkezik meg Kína felől az országba, ahol közúti határátkelő már most is üzemel, hogy aztán Arpa és Makmal érintését követően Dzsalal-Abadnál érje el Üzbegisztánt. Itt vált a nyomtáv az Európában és Kínában használt 1,435 méterről az egykori Szovjetunióban használt 1,52 méterre.
A 280 kilométeres szakasz 4,1 milliárd dollárba kerülhet, amit vagy közvetlen beruházás, vagy a kormányzat és a magánszektor együttműködése (PPP) finanszírozhat. A becsült összeg azonban eléggé optimistának tűnik a korábbi, a mostani dupláját is elérő értékekkel szemben, különösen, hogy a hegyek övezte területen haladó vasútvonal számos alagút építését is megkövetelheti.
A projekt keretében Kínának is építenie kell saját területén egy mintegy 160 kilométeres szakaszt. Az elkészült projekt aztán Türkmenisztánon, Iránon és végül Törökországon keresztül érheti el Oroszország érintése nélkül Európát. Míg Üzbegisztán rendkívüli hevülettel támogatja a megállapodást, Kína csupán óvatosan adta áldását a projektre, és azt is közölte, nem kívánja a teljes számlát állni.
A tengeri szállítmányozással kapcsolatos költségek emelkedésével párhuzamosan vasúton is egyre több áru érkezett Kínából Európába, ám az Ukrajnában dúló háború ezen a területen is fennakadásokat okozhat.
[type] => post
[excerpt] => Régóta várt együttműködési megállapodást írt alá a Sanghaji Együttműködési Szervezet találkozóján Kína, Kirgizisztán és Üzbegisztán, melynek keretében Oroszországot elkerülő vasútvonal jöhet létre Kína és Európa között.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1663616460
[modified] => 1663608105
)
[title] => Oroszországot elkerülő vasút épülhet Kína és Európa között
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=29619&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29619
[uk] => 29663
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 29620
[image] => Array
(
[id] => 29620
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut.jpg
[original_lng] => 201069
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1663677252:3
[_thumbnail_id] => 29620
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3433
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] => 7/11
観音崎
LNG船
SEISHU MARU
勢州丸 pic.twitter.com/M3spODzMAh
— uni蔵 (@andavamas) July 11, 2020
[_oembed_time_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] => 1671712765
[_oembed_feeb87e4e223912f4d27c0d5e4a153e7] =>
[_oembed_time_feeb87e4e223912f4d27c0d5e4a153e7] => 1671712765
[_oembed_4ef35ee09e66283b40b47005da017429] => 'LNG Force'
When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak @PortOfRotterdam @GateterminalBV @RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
— Portpictures.nl (@Portpictures_NL) August 6, 2022
[_oembed_time_4ef35ee09e66283b40b47005da017429] => 1671712766
[_oembed_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] => ⚡️Russian media: Gazprom reduces gas export to EU via Ukraine by 15%.
Gazprom recorded a gas transit flow of 42.5 million cubic meters from Russia to the EU through Ukraine's Sumy Oblast on March 24.
On March 25, the volume fell to 36.2 million cubic meters, according to RBC.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 25, 2023
[_oembed_time_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] => 1680979934
[_oembed_85f1ede77ac278f7442e4a96e19eb9c4] => .@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
— EU Council TV News (@EUCouncilTVNews) March 19, 2023
[_oembed_time_85f1ede77ac278f7442e4a96e19eb9c4] => 1680979934
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1684575919
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1708811016
[_algolia_sync] => 831504633002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 258
[1] => 259
[2] => 88819
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa
[1] => Kína
[2] => vasútvonal
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 88819
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 88819
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
vasútvonal (1 Oldal)
