Az Egyesült Királyságban három év alatt 250 millió fontot (293 millió eurót) utal ki a zsidó közösségek védelmének megerősítésére, miután idén országszerte antiszemita támadások sorozatát követték el – írta a Jevropejszka Pravda a Reutersre hivatkozva.
A kormány által kiutalt forrásokat a zsinagógák, zsidó iskolák és közösségi központok körüli rendőri járőrözés fokozására fogják felhasználni, miután megnövekedett a gyűlölet alapú támadások száma és az antiszemitizmus.
A három évre elosztott finanszírozás több mint 500 további rendőrtiszt bevetését fedezi azokon a területeken, ahol tömbben élnek zsidók, köztük 300 rendőrt Londonban.
„Az antiszemitizmus elmúlt években tapasztalt növekedése megpróbáltatás az országunk értékei számára, és annak kezelése kezdetektől fogva központi szerepet játszott a munkámban”, jelentette ki hétfőn a leköszönő brit miniszterelnök, Keir Starmer.
A brit fővárosban idén számos támadás történt zsidó közösséghez kapcsolódó ingatlanok ellen, többek között márciusban egy zsidó közösségi szervezethez tartozó négy mentőautót gyújtottak fel.
Az ukrán kormány egyeztetést tartott az üzemanyagpiac szereplőivel és az illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy biztosítsák az ország folyamatos üzemanyag-ellátását, különös tekintettel a front menti régiókra.
Julija Szviridenko miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az orosz támadások egyre gyakrabban veszik célba a benzinkutakat, ami komoly biztonsági kockázatot jelent a lakosság és az üzemanyag-infrastruktúra számára. Ugyanakkor kiemelte, hogy jelenleg elegendő üzemanyag áll rendelkezésre, és nincs ellátási hiány.
A kormány olyan intézkedéseket készít elő, amelyek hosszú távon is garantálják a lakosság, a vállalkozások, a fegyveres erők és a kritikus infrastruktúra zavartalan üzemanyag-ellátását.
Emellett külön biztonsági intézkedéseket is kidolgoznak a folyamatos támadásoknak kitett térségek benzinkútjainak védelmére, hogy azok a lehető legbiztonságosabban működhessenek tovább.
A Minisztertanács jelentősen módosította a hadkötelesek felmentésének szabályait és a kritikus fontosságú vállalkozások meghatározásának eljárását. Ez a kérdés volt egy másik online-rendezvény témája a „Kormányzat és a vállalkozások párbeszéde” platform keretében.
A régiónk vállalkozóit érintő főbb változásokat Tarasz Tringyak, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció gazdasági- és regionális fejlesztési főosztályának igazgatója ismertette.
A kritikus fontosságú magánvállalkozások alkalmazottainak átlagkeresete 3 minimálbérre emelkedett – ma 25 941 hrivnya. A kritikus státuszt megszerezni vagy megerősíteni kívánó vállalkozások számára ez a norma június 2-án lépett hatályba. Ugyanakkor a felmentett alkalmazottak hasonló bérszintjére vonatkozó követelmény szeptember 1-jén lép hatályba.
A vállalkozások kritikus fontosságával kapcsolatban korábban elfogadott összes döntés továbbra is érvényben marad, de legfeljebb 2026. szeptember 1-jéig. Addig a vállalkozásoknak újra meg kell erősíteniük a megállapított kritériumoknak való megfelelést.
Megerősítik a felmentési limit betartásának ellenőrzését. A megállapított limit – a hadköteles alkalmazottak 50%-a – túllépése a kritikus vállalkozás státusz visszavonásához vezethet. Ilyen helyzet állhat elő többek között akkor, ha egy alkalmazott felmond, másik munkahelyen kap felmentést, vagy megváltozik a státusza. Mostantól ilyen esetben a vállalt vezetője 10 munkanapon belül köteles a Gyiján keresztül érvényteleníteni az alkalmazott felmentését.
A Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció gazdasági- és regionális fejlesztési főosztályának igazgatója azt javasolta, hogy a vállalatok rendszeresen ellenőrizzék a nyilvántartásokat, és haladéktalanul korrigálják az alkalmazottak listáját, mielőtt a toborzóközpont képviselői bármilyen eltérést észlelnének.
A részmunkaidőben dolgozó és felmentéssel rendelkező személyek megközelítése is változik. Mostantól ezeket a szakembereket csak egy munkahelyre vonatkozó felmentési limit meghatározásakor veszik figyelembe.
Ezenkívül a megyei adminisztráció felülvizsgálta és megerősítette a regionális kritériumok egy részét:
az elmúlt évben befizetett adók küszöbértéke 1,2 millióról 1,5 millió hrivnyára emelkedett;
a harci cselekményekben résztvevő honvédek foglalkoztatására vonatkozó kritérium 10%-ról 30%-ra emelkedett, az ilyen alkalmazottak esetében a fő munkahelynek kell lennie.
Ezek a frissített kritériumok június 3-án léptek hatályba.
A Gazdasági Minisztérium követelménye értelmében törölték a „védelmi képesség biztosítására” vonatkozó regionális kritériumot. Azok a vállalatok, amelyek a kritikus fontosságú státusz megszerzésének egyik kritériumaként ezt jelölték meg, július 1-jéig elveszítik ezt a státuszt. Összesen jelenleg 6 regionális kritérium van érvényben a 7 helyett, és a kritikusan fontos vállalkozás státusz megszerzéséhez – mint korábban – legalább háromnak kell megfelelni.
Szó volt arról is, a megyei katonai adminisztráció a regionális kritériumok következő frissítési csomagját is előkészíti. Többek között a vállalkozások minimális éves jövedelmének 5 millió hrivnyáról 7,5 millió hrivnyára, az exportbevételnek pedig 100 ezer euróról 150 ezer euróra való emelését tervezik. Ezenkívül külön kritériumot is bevezethetnek az ipari parkok kezelőtársaságai, kezdeményezői és résztvevői támogatására.
A kérdések és válaszok során a résztvevők konkrét gyakorlati eseteket vitattak meg. Tarasz Tringyak hangsúlyozta, a vállalkozásoknak most gondosan ellenőrizniük kell a frissített követelmények betartását, hogy ne veszítsék el státuszukat és a munkavállalók felmentésének lehetőségét technikai hibák vagy az elhalasztott adatfrissítések miatt.
Az eseményről készült videofelvétel megtekinthető a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció gazdasági- és regionális fejlesztési főosztályának YouTube-csatornáján a https://tinyurl.com/mryefcyh linken, tájékoztatott a Kárpátaljai Megyei Adminisztráció.
A NATO külügyminisztereinek helsingborg-i (Svédország) találkozóján Ukrajna és a közel-keleti háború támogatásának megerősítéséről fognak tárgyalni, jelentette ki Johann Vaddeful német külügyminiszter.
Hangsúlyozta, jelenleg Ukrajna járul hozzá a legnagyobb mértékben az európai biztonsághoz a NATO-n kívül. Ezért a svédországi csúcstalálkozón a szövetségeseknek javaslatokat kell kidolgozniuk arra vonatkozóan, hogyan tudják tovább támogatni Ukrajnát, és hogyan tudják felhasználni védelmi iparának eredményeit a Szövetségben.
Ezenkívül a találkozón a közel-keleti helyzetről is szó lesz. Vaddeful szerint az erőfeszítések a szabad hajózás biztosítására irányulnak.
„Készen állunk arra, hogy csatlakozzunk a Hormuzi-szoros biztonságának garantálására irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez” – tette hozzá.
A kormány megváltoztatta a régiók kritikus infrastruktúra védelme finanszírozására vonatkozó megközelítését. Többek között a frontvonalbeli régiók esetében csökkentették a társfinanszírozás arányát a téli felkészülés felgyorsítása érdekében, jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök.
A határozat értelmében a legtöbb régió esetében a társfinanszírozás szintje továbbra is legalább 20%-os szinten marad.
Ugyanakkor a frontvonalközeli és a legterheltebb régiókban csökkent:
10%-ig Donyeck, Zaporizzsja, Mikolajiv, Szumi, Harkiv, Herszon és Csernyihiv megyében;
15%-ig Dnyipropetrovszk megyében.
Egyben meghatározták, hogy a helyi költségvetésekből származó társfinanszírozás csak az önkormányzati objektumokra vonatkozik.
Ezenkívül a Minisztertanács lehetővé tette a helyi önkormányzatok számára, hogy a tartalékalapból vissza nem térítendő forrásokat fordítsanak a Fenntarthatósági Tervek végrehajtásában részt vevő helyi vállalkozások finanszírozására.
Szviridenko elmondása szerint ez lehetővé teszi a közösségek számára, hogy gyorsabban áttérjenek a tervezésről a megvalósításra az energia-, hő- és vízellátási ágazatban.
A Fenntarthatósági Tervek teljes költsége 278 milliárd hrivnya. Az állam már 22,8 milliárd hrivnyát különített el a kritikus létesítmények védelmét célzó kiemelt munkálatokra.
A Miniszteri Kabinet több mint 1,6 milliárd hrivnya költségvetési forrást különített el a Csernobili Atomerőmű védőburkának biztonságát szolgáló munkálatok elvégzésére. Erről az Energiaügyi Minisztérium számolt be.
A döntés a baleset következtében megsemmisült negyedik blokk fölé emelt védőszerkezetre vonatkozik.
A forrásokat többek között a burkolat elleni orosz terrortámadás következményeinek felszámolására fordítják.
Az Energiaügyi Minisztérium hangsúlyozta, hogy a háborús körülmények ellenére Ukrajna továbbra is folytatja a Csernobili Atomerőmű három üzemképes blokkjának, a kiégett nukleáris fűtőanyag tárolójának, valamint a radioaktív hulladéklerakók biztonságos állapotának fenntartására irányuló munkálatokat. Ugyanakkor a globális kockázatok felszámolása csak akkor lehetséges, ha Oroszország felhagy az ukrán nukleáris létesítmények elleni támadásokkal.
Ukrajna energetikai stabilitásának megerősítésére irányuló stratégiát országos szinten fogják jóváhagyni, azt a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács fogja megvitatni, jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök.
„Ma fontos találkozóra került sor a kormánytisztviselőinkkel, az energetikai dolgozóinkkal, a katonaiállománnyal – mindazokkal, akik az ukrán energiainfrastruktúra védelméért és korszerűsítéséért felelnek”, közölte az államfő Telegramon.
Elmondása szerint a régiókra vonatkozóan már részletes terveket készítettek el a helyreállításra, az energetikai létesítmények védelmének korszerűsítésére vonatkozóan, „figyelembe véve mindazt, amit Oroszország a télen tett, és azt, amit még ezek után tehet”.
„Utasítást adtam néhány pont véglegesítésére és tervek készítésére a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács szintjén, hogy állami szinten hagyják jóvá, mit kell tenni, mit kell konkrétan biztosítani, és ki lesz azért felelős” – jegyezte meg Zelenszkij.
Az elnök megjegyezte, hogy a regionális és helyi hatóságok maximális bevonására számít – „azokra, akik valóban tudnak dolgozni, terjeszteniük kell az egyes régiókban és közösségekben meglévő jó tapasztalatokat más régiók számára, ahol több problémával és megoldatlan kérdéssel kellett szembenézniük ezen a télen.”
„A helyi önkormányzatok tudnak a legnagyobb mértékben hozzájárulni a közösségek ellenálló képességéhez, tudván, hogy mely létesítmények szorulnak elsősorban modernizációra és védelemre. A kormány, a közintézmények, mindenki segíteni fog” – mondta Zelenszkij.
Írország 100 millió eurót biztosít Ukrajnának az orosz támadások elhárítására és 25 millió eurót az energiaellátásra – jelentette be kedden Micheál Martin ír miniszterelnök, akit a The Guardian című brit lap idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ír kormányfő elmondta, hogy Írország nemcsak szavakban támogatja majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a dublini látogatása során, hanem gyakorlati segítséget is nyújt majd. „További 100 millió euró nem halálos katonai segítséget nyújtunk Ukrajnának az orosz rakéták és drónok éjszakai támadásainak elhárítására. Írország emellett 25 millió eurót biztosít Ukrajna energiaellátására, hogy segítsen ellensúlyozni Oroszország cinikus és könyörtelen támadásait” – jegyezte meg Micheál Martin.
A brit újság azt írta, hogy ma Írország miniszterelnöke és Ukrajna elnöke aláírja az Ukrajna és Írország közötti partnerség ütemterve 2030-ig című megállapodást. Magában foglalja a politikai és biztonsági együttműködést, valamint a rekonstrukció, az oktatás és a kultúra területén megvalósuló kezdeményezéseket.
Az ukrán energiarendszer folyamatos nyomás alatt áll a bombázások miatt, ezért nemzetközi támogatásra szorul – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a DTEK energetikai holding LinkedIn-oldalon publikált közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a DTEK közleménye megállapította: „Ukrajna energiarendszere továbbra is folyamatos nyomás alatt áll, a helyreállítás pedig sürgős feladat, amely nemzetközi támogatást és partnerséget igényel!” A DTEK megjegyezte, hogy mindezek fényében fontos a vállalat jelenléte a ReBuild Ukraine 2025 nemzetközi kiállításon.
„A ReBuild Ukraine: Construction & Energy csapatunk olyan partnerekkel találkozik, akik segítenek nekünk a rendszer karbantartásában és a holnapra való felkészülésben” – közölte a DTEK. Megjegyzendő, hogy a DTEK energetikai infrastruktúra-helyreállítási irodájának vezetője, Olekszij Povolotszkij részt vett az Ukrajna energetikai fenntarthatóságának növelésével foglalkozó panelbeszélgetésen.
A szakember beszélt azokról a felszerelésekről, amelyekre Ukrajnának sürgősen szüksége van olyan országokból, mint Lengyelország, Románia, Horvátország és Görögország, az EU és Ukrajna közötti ellátási lánc fejlesztésének lehetőségeiről, valamint arról, hogy a nemzetközi támogatás hogyan gyorsíthatja fel a helyreállítást és védheti meg a kritikus infrastruktúrát.
Ukrajna energiaügyi minisztere, Szvitlana Hrincsuk munkalátogatása során megtekintette az orosz terror következtében megrongálódott energialétesítményeket.
A minisztérium megjegyzi, hogy a miniszter meghallgatta a helyreállítás előrehaladásáról szóló jelentéseket, és utasítást adott a termelő létesítmények fizikai védelmének megerősítését célzó mechanizmusok és műszaki képességek kidolgozására.
„A prioritások változatlanok – a mérnöki védelem és a légvédelem megerősítése, megnövelni felszerelések tartalékát, valamint a sürgősségi helyreállítási munkálatok idejének csökkentése. Ezen nemzetközi partnerekkel dolgozunk. Az ellenség szándékai ellenére biztosítanunk kell a fűtési szezon sikeres befejezését” – jegyezte meg Szvitlana Hrincsuk.
