Hollandia további 716 millió eurót különít el védelemre a biztonsági helyzet romlása miatt, jelentette ki Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter és Gijs Tuinman külügyminiszter felszólalásában a parlament alsóházában, írta a Jevropejszka Pravda.
A 716 millió eurós összeg 2,4 milliárd eurós védelmi beruházást egészíti ki. Így a kormány összhangba hozza a védelmi kiadásokat a NATO 2%-os GDP-normájával.
Hollandia további Patriot és Nasams rakétákkal és radarrendszerekkel felszerelt kilövők beszerzését tervezi.
A többcélú segédhajókhoz pedig további hordozó-, légvédelmi rakétákat és elektronikus haditechnikai eszközöket vásárolnak.
„A megbízható és többrétegű légvédelem elengedhetetlen biztonságunk biztosításához… Ezért a Honvédelmi Minisztérium további 105 millió eurót fektet ebbe”, mondta Breckelmans.
Az innovációra és a digitális átalakulásra további 117 millió eurót fordítanak.
További 343 millió eurót különítenek el strukturális támogatásra, személyzetre, felszerelésekre és egyebekre.
Emellett 151 millió eurót különítettek el a határellenőrzés megerősítésére és a nemzetbiztonság szintjének növelésére, beleértve a Királyi Katonai Rendőrség képességeit is. Ezt a programot a Menekültügyi és Migrációs Minisztériummal egyeztetve véglegesítik.
Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a 2024-es költségvetés védelmi kiadásainak növeléséről szóló törvényt, amely 495,3 milliárd hrivnyával emeli az államháztartás kiadási oldalát – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya azt írta: „Az elnök aláírta a 11417. számú törvényt, amely az idei költségvetést 500 milliárd hrivnyával emeli a katonai szükségletekre.” Mint jelezte, új rekord született Ukrajna kiadásaiban – 3,73 trillió hrivnya, ami 2,3-szorosa a teljes körű háború kezdete előtti költségvetésnek.
A törvény aláírásáról tanúskodik, hogy a Legfelső Tanács honlapján megjelent a törvény kartotéka is. Volodimir Zelenszkij elnök szeptember 20-án írta alá a törvényt. A parlament weboldalán olvasható információ szerint a szeptember 18-án 298 képviselői szavazattal elfogadott törvényt szeptember 20-án küldték meg az elnöknek, miután azt ugyanezen a napon Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke aláírta.
A lengyel kormány jóváhagyta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely rekordszintű védelmi kiadásokat tartalmaz: csaknem 187 milliárd zlotyt (mintegy 48 milliárd dollárt), jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Andrzej Domanski lengyel pénzügyminiszter közös varsói sajtótájékoztatóján,számolt be az Ukrinform.
„Elkészítettük az építési és az erő költségvetését: megépítjük azt, ami Lengyelország közvetlen biztonságához, valamint energiabiztonságához szükséges. Megállapodtunk a védelemre fordított rekordköltségről is, amely több mint 186 milliárd zlotyt”, hangsúlyozta Tusk.
Szerinte ez jelentős növekedés a folyó évhez képest, amely a védelmi kiadások tekintetében is rekordév volt.
Domanski hangsúlyozta, hogy a következő évben Lengyelországban a védelmi kiadások csaknem 187 milliárd zlotyt, az ország GDP-jének 4,7 százalékát teszi ki.
2024. január–júniusban az állami költségvetés alapjának biztonságra és védelemre vonatkozó kiadásai 888,4 milliárd hrivnyát tettek ki (az állami költségvetés általános alapja kiadásainak teljes összegének 57,5%-a), számolt be a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
Júniusban 155,6 milliárd hrivnyát használtak fel az állami költségvetésből a biztonsági és védelmi szektorra.
A pénzeszközöket az alábbiakra költötték:
a katonai állomány, sorkatonák és tisztek, valamint rendőrök pénzügyi támogatása;
hadi/speciális felszerelések, fegyverek, lőszerek, védelmi termékek, egyéni védőfelszerelések (sisakok, védőmellények és egyéb speciális felszerelések), üzemanyag és kenőanyagok, élelmiszerek beszerzése;
egészségügyi ellátás;
az érintett testületek és alakulatok tevékenységének biztosításához szükséges egyéb költségek.
A minisztérium Ukrajna fegyveres erői támogatására szólított fel a rendszeres adóbefizetéssel és a katonai kötvényekbe való befektetéssel.
A globális védelmi kiadások – a lőszertől a nukleáris fegyverekig – 9 százalékkal nőttek és rekordszintre, 2,2 billió dollárra ugrottak az egy évvel korábbihoz képest. Ez 2024-ben ismét emelkedni fog, mivel a világ „veszélyesebb időszakba” lép – írta meg a Sky News a Nemzetközi Stratégiai Kutatóintézet (IISS) kutatására hivatkozva.
Az Ukrajnával háborúban álló Oroszország az éves állami kiadások több mint 30 százalékát fordítja fegyveres erőire – derül ki a kedden közzétett, a globális katonai erőviszonyokról szóló értékeléséből.
A jelentés szerint az orosz fegyveres erők több mint 3000 harckocsit vesztettek el Ukrajnában – nagyjából annyit, mint amennyit a két évvel ezelőtti teljes körű invázió előtt bevetni terveztek. Moszkva most a raktározott készletből pótolja a veszteségeket, „minőséget cserélve mennyiségre”.
A kiadások növekedését Kína és a NATO-szövetség is ösztönözte
Még a világ legerősebb hadseregével rendelkező Egyesült Államok nélkül is, a NATO-szövetségesek az elmúlt évtizedben csaknem harmadával növelték összesített védelmi kiadásaikat, amit Vlagyimir Putyin 2014-es kezdeti krími inváziója váltott ki – áll az elemzésben.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy az évtizedes védelmi megszorítások után a képességek terén továbbra is „égbekiáltó hiányosságok” vannak. Donald Trump a hétvégén felháborodást keltett, amikor bírálta az európai NATO-szövetségesek többségét és Kanadát amiatt, hogy nem teljesítették azt a minimális célt, hogy a GDP legalább 2%-át a védelemre költsék, és azt mondta, hogy támadásokat fog indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem fektetnek be kellőképpen a fegyveres erőikbe – sőt, az sem kizárt, hogy újraválasztása esetén Amerika kilép a NATO-ból.
Az IISS kutatóintézet szerint az Egyesült Államok és Európa ismét fokozza a rakéták és lőszerek gyártását, és ismét a tüzérségi és légvédelmi rendszerekre összpontosít – olyan területekre, amelyeket a hidegháború vége óta elhanyagoltak, mivel a készletek és az ipari kapacitás kiürült.
A nemzetek, köztük Kína és Oroszország, olyan új technológiákra is összpontosítanak, mint a hiperszonikus rakéták – amelyek a hangsebességnél több mint ötször gyorsabban haladnak, és nagyon nehéz elfogni őket –, valamint a pilóta nélküli fegyverek, például a személyzet nélküli támadóhajók, amelyeket Ukrajna nagyon hatékonyan használ Oroszország fekete-tengeri flottája ellen – mondta az IISS.
A nukleáris fegyverek is újra napirenden vannak, mivel Kína rakétasilókat épített ki, az Egyesült Államok pedig modernizálja a robbanófejeket és a hordozórendszereket – áll a kutatóintézetnek az éves katonai mérleg közzététele előtt kiadott nyilatkozatában.
Egy még veszélyesebb hely
A jelentés, amely a világ minden egyes hadseregének állapotát nyomon követi, immár 65. éve készül. A kutatóintézet szerint a világ „az elmúlt 12 hónapban egy még veszélyesebb időszakba lépett”. Ennek hátterében az ukrajnai háború, az Izrael és a Hamász közötti közel-keleti konfliktus, valamint a Nyugat és Kína közötti növekvő feszültség áll.
A kutatóintézet szerint a Kínai Kommunista Párt egyre nagyobb hatalmi törekvéseket mutat, ami a fenyegetés ellensúlyozására a Nyugat és más ázsiai országok közötti fokozott együttműködést ösztönzi.
Kiemelte továbbá Irán egyre növekvő befolyását, például az iráni hajóelhárító rakéták szállítását a jemeni húszi lázadóknak, akik a Vörös-tengeren támadják a hajókat, valamint az iráni öngyilkos drónok eladását Oroszországnak, amelyeket Ukrajnában pusztító hatásfokkal használnak.
Bastian Giegerich, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének vezérigazgatója elmondta: Az IISS katonai mérlegét egy olyan fontos időszakban adjuk ki, amikor a szabályokon alapuló rend egyre inkább megkérdőjeleződik.
„Miközben a nyugati védelmi kiadások növekednek, és a felszerelések megújítására vonatkozó tervek folyamatban vannak, elgondolkodunk a kihívásokon, többek között azokon, amelyeket Oroszország folyamatban lévő ukrajnai inváziója, Kína katonai modernizációja és a közel-keleti események jelentenek” – zárta gondolatait.
A norvég kormány további kétmilliárd koronát (több mint 170 millió eurót) különít el az ország védelmi ipara termelési kapacitásának növelésére. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Jonas Gar Støre miniszterelnök és Björn Arild Gram védelmi miniszter meglátogatta a Nammo rausfossi gyárat.
„Az ukrajnai háború olyan helyzetet teremtett, hogy nagy mennyiségű lőszerre van szükség. A kormány ezért erőteljes intézkedésekkel járul hozzá ahhoz, hogy a norvég védelmi ipar többet tudjon termelni. Egymilliárd koronát a nammoi gyár konkrét projektjére fordítanak a tüzérségi lőszergyártás növelésére. További milliárdot különítettek el más projektekre a norvég védelmi iparban” – mondta Jonas Haar Støre miniszterelnök.
Ukrajna kormánya pénteken rekordösszegű pénzt, 17,5 milliárd hrivnyát különített el védelmi vonalak építésére – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésén, számolt be az rbc.ua hírportál a miniszterelnök Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Folyamatosan erősítjük védelmi képességünket. Ma rekordösszeget szánunk védelmi vonalak építésére.” Mint hozzátette, mintegy 17,5 milliárd hrivnyáról van szó, amelyet mérnöki és műszaki, valamint erődítési létesítmények, megfelelő berendezések és nem robbanó akadályrendszer építésére fordítanak. „A forrásokat az illetékes hivataloknak és regionális államigazgatási szerveknek osztjuk ki” – tette hozzá Denisz Smihal.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban számos fontos találkozót tartott Zaporizzsjában. Elsősorban a határ menti területek megerősítésének kérdéséről tárgyalt. Megbeszélte az erődítések kérdését minden főbb irányban, ahol meg kell erősíteni, fel kell gyorsítani az létesítmények építését. Az elmondása szerint ez bizonyos irányokra vonatkozik Donyeck, Harkiv, Szumi, Csernyihiv, Kijev és Rivne megyékben. Megemlítette Herszon és Voliny megyéket is.
Rishi Sunak brit miniszterelnök bejelentette a védelmi kiadások növelését a nemzetvédelem megerősítése, valamint az Oroszországból és Kínából érkező fenyegetések ellensúlyozása érdekében – írja a The Telegraph.
„Az Egyesült Királyság növeli ambícióit a védelmi kiadások terén. Gondoskodnunk kell arról, hogy fegyveres erőink rövid távon mindennel rendelkezzenek, amire szükségük van, de be kell fektetnünk a nukleáris ellenálló képességbe is, amelyek kulcsfontosságúak a jövőbeni biztonságunk szempontjából” – mondta a miniszterelnök.
A védelmi kiadások ötmilliárd fonttal (hat milliárd dollárral) emelkednek a következő két évben.
A kormány javaslatot tett a Legfelső Tanácsnak az állami költségvetés módosításának jóváhagyására, és a több mint 500 milliárd hrivnya tervezett új kiadás a védelemre fog menni – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök hétfő esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint az államfő jelezte: „Minden forrást a hadsereg anyagi támogatására, az állam védelmi szektorának támogatására, védelmi felszerelésekre, köztük a drónokra fordítjuk.” Minden megteszünk, ami lehetségest, sőt lehetetlen a harcosaink megerősítése érdekében – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a Legfelső Tanács honlapján megjelent az állami költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat indokolása. A dokumentum szerint a többletpénz elosztását a következőképpen tervezik: a Védelmi Minisztérium az Állami Különleges Szállítási Szolgálattal együtt 372 462,2 millió hrivnyát kap. Ebből 364 322,7 millió hrivnyát bérekre fordítanak a pótlékokkal együtt.
A Belügyminisztérium rendszere (Nemzeti Rendőrség, Állami Határőrszolgálat, Nemzeti Gárda, Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata) 98 380,6 millió hrivnyát kap. Ebből 95 902,3 millió hrivnyát bérekre fordítanak a pótlékokkal együtt.
A Hírszerzési Főosztály 4 612,1 millió hrivnyát kap bérek és bérpótlékok címén. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) 9 327,9 millió hrivnyát kap bérekre a pótlékokkal együtt.
Állami Különleges Hírközlési Igazgatóságnak 31 604,9 millió hrivnyát folyósítanak. Ebből 1 604,9 millió hrivnyát a pótlékokkal együtt bérekre különítettek el. 30 millió hrivnyát speciális technikai eszközökre és berendezések biztosítására fordítanak. A Nemzeti Korrupcióellenes Iroda 50,6 millió hrivnyát kap bérekre a pótlékokkal együtt.
Az ukrán parlament tavaly 14 alkalommal módosította költségvetését, legtöbbször katonai igények miatt. Az Unian híradása szerint Ukrajna most is védelmi szükségletei miatt alakítaná át a költségvetést.
A költségvetési bizottság elnöke, Rokszolana Pidlasza arról beszélt, Ukrajna drónokat gyártana, ehhez különítenének el egy nagyobb összeget.
