Kína a tavalyi szinthez hasonlóan az idén is 7,2 százalékkal emeli a védelmi kiadásokat, annak ellenére, hogy a gazdaság növekedése már harmadik éve lassul.
A védelmi kiadások növekedésének üteme ismét meghaladja a gazdaságét, az utóbbit a kormány a tavalyi évhez hasonlóan az idén is 5 százalék körülire tűzte ki a 14. Országos Népi Gyűlés harmadik ülésének megnyitóján előterjesztett jelentés szerint – emlékeztetett tudósításában a Reuters.
Elemzők pontosan erre számítottak, mert várható volt, hogy a geopolitikai kihívásokra válaszul Peking tovább folytatja majd a hadsereg modernizálását.
Kína több mint egy évtizede fejleszti gyors ütemben a hadsereget
Hiszi Csin-ping kínai elnök több mint egy évtizedes irányítása alatt a 2013-as 720 milliárdról 1780 milliárd jüanra hízott az ország védelmi költségvetése. (Egy jüan kb. 5,11 hr.) Arányaiban azonban ez nem olyan jelentős, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint tavaly a GDP mindössze 1,7 százalékát tette ki, ami messze elmarad a globális átlagtól.
A Világbank adatai szerint a védelmi költségvetés globális átlaga 2023-ban a GDP 2,4 százaléka volt, az Egyesült Államoké 3,4 százalék.
A 2025-ös pénzügyi évre előirányzott kínai védelmi kiadás 244,99 milliárd dollárnak felel meg, ami a CNBC összehasonlítása szerint eltörpül az amerikaiak 850 milliárd dollárt meghaladó büdzséje, de még az Európai Bizottság által kedden bejelentett 800 milliárd eurós védelmi csomaghoz képest is. Igaz, ez csak a hivatalos kínai védelmi költségvetés, elemzők szerint az ország jóval többet költhet a fegyveres erőkre.
A növekedés azonban valójában két számjegyű, 10–15 százalék között lehet éves összevetésben, mert a védelmi büdzsé nem tartalmazza a katonai kutatást és fejlesztést, a beszerzések egy részét, valamint a félkatonai erőkre és a parti őrségre fordított összegeket sem.
A kínai katonai költségvetés mindenesetre a második legnagyobb a világon az Egyesült Államoké mögött, és máris az ország rendelkezik a leghatalmasabb hadiflottával a földkerekségen – emlékeztetett az AP amerikai hírügynökség.
A cél: a hadsereg teljes modernizálása
Hszi célja 2035-re teljesen befejezni a kínai hadsereg modernizálását, ami magában foglalja új rakéták, hadihajók, tengeralattjárók és hírszerzési technológiák fejlesztését, valamint a harckészültség erősítését.
Megfigyelők szerint ez utóbbi azt jelenti, hogy még intenzívebb hadgyakorlatok és bevetések várhatók Tajvan körül és a tágabb délkelet-ázsiai régióban. A kínai haditengerészet februárban már példátlan éleslövészeti gyakorlatot tartott a Tasmán-tengeren, ami miatt át kellett irányítani a légtérből a kereskedelmi repülőgépeket.
A Global Times című kínai lap a költségvetéssel kapcsolatban azokat az eredményeket emelte ki, amelyeket az ország tavaly elért:
májusban megkezdték a harmadik kínai repülőgép-hordozó, az elektromágneses katapultokkal felszerelt Fujian éles tesztelését,
decemberben elkészült a világ első szintén elektromágneses katapultokkal felszerelt kétéltű támadóhajója, a Sichuan 2024 decemberében futott be,
az Airshow China légi bemutatón pedig debütált Kína második lopakodó vadászrepülőgépe, a J-35A.
A francia kormány tervei szerint nem a vállalatok, hanem a gazdagok adózása biztosíthatja, hogy növelje a védelmi kiadásokat az egyre duzzadó költségvetési deficit és a magasabb hitelköltségek ellenére. Az ötletet még az előző, Michel Barnier vezette kabinet vetette fel, és az elnyerte Eric Lombard pénzügyminiszter „érdeklődését” is.
„Állandósítani kívánjuk ezt az adót, de mindenekelőtt olyan hozzájárulást szeretnénk, amely küzd az úgynevezett költségvetési túloptimalizálás ellen” – nyilatkozta kedden a Franceinfo rádiónak. „Azoknak az embereknek, akiknek jelentős megtakarításaik vannak, hozzá kell járulniuk az adóhoz. Ezt fontolgatjuk” – ismerte el a Bloomberg tudósítása szerint.
Lombard azt is megerősítette, hogy nem akarja megemelni a vállalatok adóját, mivel ez a lépés munkahelyeket veszélyeztetne.
A francia kormány vizsgálja, hogyan növelhetné védelmi kiadásait az európai erőfeszítések részeként, hogy kevésbé támaszkodjon az Egyesült Államokra Donald Trump újraválasztási után és tovább támogassa Ukrajnát az Oroszország elleni harcban.
A gazdagok adózása a megoldás?
A növekvő deficit és a magas hitelköltségek miatt azonban csekély tere van a manőverezésre. Az eurózóna második legnagyobb gazdasága évente több mint 50 milliárd eurónyi kamatot fizet a hitelezőinek – nagyjából ugyanakkor összeget, mint amennyit a védelemre fordít, emlékeztetett Lombard.
Franciaországnak azonban többet kell költenie a védelemre, méghozzá sürgősen.
„Messzebb és gyorsabban kell mennünk” – emelte ki a Reuters a rádiónak adott nyilatkozatából.
A pénzügyminiszter azonban a szociális ellátáshoz nem óhajt hozzányúlni. „Fenn kell tartanunk a francia szociális védelmi rendszert. Ez feltétlenül szükséges. A megoldás az lesz, hogy más módot találjunk” – tette hozzá.
Franciaország és az EU is keresi az utat
A miniszter szerint a megoldás része lehet, hogy átalakítanak katonai termelésre bizonyos ipari létesítményeket, amelyeket be kellett zárni, vagy amelyeknek a működése veszélyben van.
Franciaország mellett Brüsszel is keresi a megoldásokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden jelentette be, hogy Európai Unió 150 milliárd euró összegű hitelkeret létrehozását javasolja a védelmi kiadások növelésére, miután évtizedeken át alulfinanszírozás jellemezte a szektort.
Közölte azt is, hogy a tagállamok dönthetnek arról, hogy az uniós kohéziós forrásokat a védelmi kiadások növelésére fordítják.
Sürgeti a védelmi kiadások emelését Emmanuel Macron francia elnök is, aki az európai vezetők vasárnapi londoni találkozóján felszólította a kollégáit, hogy növeljék a GDP 3 százaléka fölé az erre a célra fordított összegeket. Ehhez Párizsnak is nagyot kell lépnie előre, mert egyelőre 2,1 százaléknál tart, vagyis éppen csak teljesíti a jelenleg érvényben lévő NATO-előirányzatot. A 2 százalékot is csak tavaly érte el.
Tavaly a globális átlagot jelentősen meghaladó mértékben, csaknem 12 százalékkal emelkedtek az európai NATO-tagországok védelmi kiadásai, de így sem érték el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát – áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) szerdán ismertetett éves világjelentésében.
A világ egyik legnagyobb hadászati-védelmi kutatóműhelye által a globális védelmi kapacitásokról és a katonai egyensúlyi helyzetről 66. alkalommal összeállított elemzés (Military Balance 2025) kiemeli: Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, és 50 százalékkal többet, mint tíz évvel korábban.
A NATO teljes katonai költségvetése ugyanakkor 2024-ben 1440 milliárd dollár volt, vagyis az európai országok ennek nem egészen az egyharmadát költötték védelmi célokra – áll az 530 oldalas idei IISS-jelentésben.
A tanulmány szerint a globális védelmi kiadások tavaly elérték a 2460 milliárd dollárt. Reálértéken ez 7,4 százalékos emelkedésnek felelt meg éves összevetésben.
Ez azt is jelenti, hogy a világ katonai kiadásai gyorsuló ütemben nőnek: 2023-ban 6,5, 2022-ben 3,5 százalékkal bővült a globális védelmi ráfordítások értéke.
A hazai össztermékhez (GDP) mért globális katonai kiadások 2024-ben 1,94 százalékra emelkedtek az előző évi 1,8, illetve a 2022-ben mért 1,59 százalékról – áll az IISS szerdán bemutatott éves világjelentésében.
Az intézet számításai szerint ha az észak-atlanti szövetség európai tagországai egységesen a GDP 3 százalékára emelnék védelmi ráfordításaikat, az 250 milliárd dollárnak megfelelő kiadási többletet jelentene, ha viszont 5 százalékra növelnék GDP-arányos katonai költségvetésüket – ahogy ezt Donald Trump amerikai elnök nemrégiben felvetette –, az csaknem 750 milliárd dollárral bővítené az európai katonai kiadásokat.
Az IISS ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a cél jelenleg politikai és költségvetési okokból elérhetetlen, különös tekintettel arra, hogy több európai ország már most költségvetésen kívüli forrásokat használ védelmi kiadásainak növelésére.
Az intézet adatai szerint Oroszország viszont tavaly reálértéken 41,9 százalékkal növelte katonai költségvetését, amely piaci árfolyamon elérte a 145,9 milliárd dollárt.
Vásárlóerő-paritáson (PPP) számolva – vagyis az eltérő árszinteket figyelembe véve és kiegyenlítve – azonban az orosz védelmi kiadások 2024-ben 461,6 milliárd dollárnak feleltek meg, vagyis ezen a mércén meghaladták az európai NATO-tagállamok együttes katonai kiadásait – hangsúlyozza szerdán ismertetett idei világjelentésében a londoni stratégiai kutatóközpont.
Az IISS szerint Oroszország bővülő védelmi költségvetésének makrogazdasági hatásai is vannak, mivel az ebből eredő keresleti többlet felhajtja az inflációt, és nyomást gyakorol a szociális szektor – például az oktatás és az egészségügy – kiadásaira.
Az orosz gazdaság azonban ellenállóképes, mivel az energiaszektoron kívüli forrásokból eredő bevételek lehetővé teszik a kiadások növelését mérsékelt államháztartási hiány fenntartása mellett – áll az IISS tanulmányában.
Az intézet közölte: saját becslése szerint az orosz hadsereg tavaly 1400 harckocsit vesztett az ukrán hadszíntéren. A beszerezhető bizonyítékok azonban arra vallanak, hogy – jóllehet Ukrajna titkosítja a veszteségadatokat – az ukrán fegyveres erők súlyos emberveszteségeket szenvedtek, és számos szárazföldi egységük hiányos ütőképességű – fogalmaz az IISS éves jelentése.
Az európai NATO-tagországok és Kanada védelmi kiadásai 2024-ben 20%-kal haladták meg az előző évit, jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár – írta a Ragyio Szvoboda.
„Türelmetlenül várom a NATO védelmi minisztereinek jövő heti találkozóját, ahol arról fogunk beszélni, hogyan lehet jobban és többet fektetni a védelembe”, közölte Rutte a legfrissebb adatokról szóló indítványra válaszolva. „Kiszámoltuk költségeket. Növekednek. Valójában az európai és kanadai kiadások 20%-kal növekednek 2024-ben, így az elmúlt évek teljes többletberuházása 640 milliárd dollárról 700 milliárd dollárra emelkedik.”
Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 3,7 százalékára kell emelni. Ezen mutató felett jelenleg csak Lengyelország áll. A védelmi kiadások jelenlegi célja a GDP 2 százaléka, amit a legtöbb tag 2024-ben elért vagy meghaladt. Rutte arra is felszólította Európát, hogy fektessen be többet a védelembe, növelje a fegyvergyártást, és vállaljon nagyobb részt Kijev támogatásának költségeiből.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Dánia további 2,05 milliárd dollárt fog költeni az Északi-sark biztonságának növelésére, partnerségben a saját autonóm területeivel, Grönlanddal és a Feröer-szigetekkel. Erről a Dán Védelmi Minisztérium tájékoztatott.
A megállapodás három új sarkvidéki hajót, új, hosszú hatótávolságú drónokat és erősebb műholdas rendszereket is magában foglal.
„Be kell látnunk, hogy komoly biztonsági és védelmi kihívásokkal kell szembenéznünk az Északi-sark és az Észak-Atlanti térségben”
– emelte ki Troels Lund Poulsen, Dánia védelmi minisztere.
Az ukrán állami költségvetés biztonsági és védelmi kiadásai idén január és november között 1,8 billió ukrán hrivnyát, átszámolva mintegy 42,88 milliárd amerikai dollárt tettek ki – közölte pénteken Ukrajna pénzügyminisztériumának sajtószolgálata.
A tárca megjegyezte, hogy ez az állami költségvetés általános alapjának 58,6 százaléka. Költöttek többek között:
a katonai állomány, a rangidős és vezető tisztek, valamint a rendőrtisztek fizetésére;
katonai/speciális felszerelések, fegyverek, lőszerek, védelmi eszközök, védőfelszerelések, üzem- és kenőanyagok, valamint élelmiszerek vásárlására;
egészségügyi ellátásra;
valamint az érintett szervek és alakulatok tevékenységének támogatására szolgáló egyéb kiadásokra.
A pénzügyminisztérium hozzátette, hogy a biztonság és a védelem továbbra is az állami költségvetés legnagyobb kiadási tétele.
Hollandia további 716 millió eurót különít el védelemre a biztonsági helyzet romlása miatt, jelentette ki Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter és Gijs Tuinman külügyminiszter felszólalásában a parlament alsóházában, írta a Jevropejszka Pravda.
A 716 millió eurós összeg 2,4 milliárd eurós védelmi beruházást egészíti ki. Így a kormány összhangba hozza a védelmi kiadásokat a NATO 2%-os GDP-normájával.
Hollandia további Patriot és Nasams rakétákkal és radarrendszerekkel felszerelt kilövők beszerzését tervezi.
A többcélú segédhajókhoz pedig további hordozó-, légvédelmi rakétákat és elektronikus haditechnikai eszközöket vásárolnak.
„A megbízható és többrétegű légvédelem elengedhetetlen biztonságunk biztosításához… Ezért a Honvédelmi Minisztérium további 105 millió eurót fektet ebbe”, mondta Breckelmans.
Az innovációra és a digitális átalakulásra további 117 millió eurót fordítanak.
További 343 millió eurót különítenek el strukturális támogatásra, személyzetre, felszerelésekre és egyebekre.
Emellett 151 millió eurót különítettek el a határellenőrzés megerősítésére és a nemzetbiztonság szintjének növelésére, beleértve a Királyi Katonai Rendőrség képességeit is. Ezt a programot a Menekültügyi és Migrációs Minisztériummal egyeztetve véglegesítik.
Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a 2024-es költségvetés védelmi kiadásainak növeléséről szóló törvényt, amely 495,3 milliárd hrivnyával emeli az államháztartás kiadási oldalát – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya azt írta: „Az elnök aláírta a 11417. számú törvényt, amely az idei költségvetést 500 milliárd hrivnyával emeli a katonai szükségletekre.” Mint jelezte, új rekord született Ukrajna kiadásaiban – 3,73 trillió hrivnya, ami 2,3-szorosa a teljes körű háború kezdete előtti költségvetésnek.
A törvény aláírásáról tanúskodik, hogy a Legfelső Tanács honlapján megjelent a törvény kartotéka is. Volodimir Zelenszkij elnök szeptember 20-án írta alá a törvényt. A parlament weboldalán olvasható információ szerint a szeptember 18-án 298 képviselői szavazattal elfogadott törvényt szeptember 20-án küldték meg az elnöknek, miután azt ugyanezen a napon Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke aláírta.
A lengyel kormány jóváhagyta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely rekordszintű védelmi kiadásokat tartalmaz: csaknem 187 milliárd zlotyt (mintegy 48 milliárd dollárt), jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Andrzej Domanski lengyel pénzügyminiszter közös varsói sajtótájékoztatóján,számolt be az Ukrinform.
„Elkészítettük az építési és az erő költségvetését: megépítjük azt, ami Lengyelország közvetlen biztonságához, valamint energiabiztonságához szükséges. Megállapodtunk a védelemre fordított rekordköltségről is, amely több mint 186 milliárd zlotyt”, hangsúlyozta Tusk.
Szerinte ez jelentős növekedés a folyó évhez képest, amely a védelmi kiadások tekintetében is rekordév volt.
Domanski hangsúlyozta, hogy a következő évben Lengyelországban a védelmi kiadások csaknem 187 milliárd zlotyt, az ország GDP-jének 4,7 százalékát teszi ki.
2024. január–júniusban az állami költségvetés alapjának biztonságra és védelemre vonatkozó kiadásai 888,4 milliárd hrivnyát tettek ki (az állami költségvetés általános alapja kiadásainak teljes összegének 57,5%-a), számolt be a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
Júniusban 155,6 milliárd hrivnyát használtak fel az állami költségvetésből a biztonsági és védelmi szektorra.
A pénzeszközöket az alábbiakra költötték:
a katonai állomány, sorkatonák és tisztek, valamint rendőrök pénzügyi támogatása;
hadi/speciális felszerelések, fegyverek, lőszerek, védelmi termékek, egyéni védőfelszerelések (sisakok, védőmellények és egyéb speciális felszerelések), üzemanyag és kenőanyagok, élelmiszerek beszerzése;
egészségügyi ellátás;
az érintett testületek és alakulatok tevékenységének biztosításához szükséges egyéb költségek.
A minisztérium Ukrajna fegyveres erői támogatására szólított fel a rendszeres adóbefizetéssel és a katonai kötvényekbe való befektetéssel.
