Venezuelában 305 százalékra csökkent az infláció 2022 végére, a 2021 végi 660 százalékról – derül ki egy független venezuelai pénzügyi elemzőközpont (OVF) elemzéséből. A venezuelai központi bank utoljára tavaly októberben publikált inflációs adatokat. A hivatalos közlés szerint 2022-ben január és október között 119,4 százalék volt a pénzromlás mértéke.
Az elemzőközpont szerint az infláció havi üteme decemberben gyorsult, a novemberi 21,9 százalékról 37,2 százalékra nőtt, ami 22 hónapja a legmagasabb érték.
A dél-amerikai ország devizája, a bolívar a dollárral szemben 73 százalékkal gyengült tavaly. Venezuelában a legtöbb termék árát dollárban rögzítik és tüntetik fel az üzletekben. A legnagyobb áremelkedés a ruházati termékek és a háztartási eszközök árában volt mérhető, de jelentősen drágultak az éttermi szolgáltatások, valamint a szálláshelyek is. Az említett ágazatokban másfélszeresre emelkedtek az árak.
Az ügynökség szerint a bolívar tartós leértékelődése újabb hiperinflációs kihívás elé állíthatja a venezuelai gazdaságot. Legutoljára 2018-ban mértek hiperinflációt Venezuelában, akkor 130 százalék volt a fogyasztói árak emelkedésének üteme.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az amerikai Chevron újra részt vehet az olajkitermelésben Venezuelában, ahol Donald Trump rendelete miatt 2019 óta ez tilos. Az előző elnök így próbálta megbuktatni Maduro baloldali populista rendszerét, de a mostani olajválság felülírta ezt az elképzelést.
Nyolcvan százalékkal csökkent Venezuela GDP-je 2013 óta, az életszínvonal mélyre süllyedt, milliók hagyták el az országot, amely a világ legnagyobb olajkészletét birtokolja. Csakhogy ezt a hatalmas készletet képtelen kitermelni amerikai technológia nélkül. A még Donald Trump által 2019-ben meghozott washingtoni tilalom ezért katasztrofális következményekkel járt Venezuelára nézve, de Vlagyimir Putyin orosz elnök agressziója Ukrajna ellen döntő fordulatot hozott ezen a téren. Az olajhiány a globális piacon felértékelte Venezuelát, ezért a washingtoni pénzügyminisztérium engedélyezte a Chevron olajóriásnak, hogy újrakezdje az együttműködést Venezuela állami olajtársaságával, a Petroleos de Venezuelával. Az USA pénzügyminisztériuma kikötötte, hogy „Venezuela állami olajvállalata nem kaphat egy centet sem abból az olajból, qmelyet a Chevron ad el a világpiacon”.
Washington már májusban engedélyezte a Chevronnak, hogy tanulmányozza az újrakezdés lehetőségét. Az USA célja egyértelműen az, hogy az orosz olaj szerepének csökkenését ellensúlyozza a világpiacon. Washingtont az is motiválja, hogy Nicolas Maduro baloldali populista rendszere kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel, amelyek támogatásukkal életben tartják rezsimjét.
Nincs vége az embargónak
A könnyítés csak részleges. A washingtoni pénzügyminisztérium közleménye szerint bizonyos területeken immár nem esnek szankciók alá azok a személyek és cégek, akik és amelyek Venezuelával üzletelnek. Ettől függetlenül „a szankciók érvényben maradnak minden más területen, és fel fogunk lépni mindenki ellen, aki megsérti az Egyesült Államok törvényeit” – hangsúlyozta a Biden-adminisztráció egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú tagja, aki Washingtonban tájékoztatta a sajtót a Venezuela elleni tilalmak enyhítéséről.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A londoni bíróság elutasította a venezuelai bírói fórum döntését, vagyis Nicolás Maduro továbbra sem férhet hozzá a Bank of England trezorjaiban tárolt több mint egymilliárd angol font értékű aranyhoz. A döntés megerősíti az Egyesült Királyság azon álláspontját, hogy nem ismerik el Madurót Venezuela legitim vezetőjének.
A hatalmas mértékű gazdasági válsággal küzdő Venezuelának jelenleg két vezetője van. A politikai szakadás miatt a kormányt vezető Nicolás Maduro és az ellenzék által támogatott Juan Guaidó versenyez a hatalomért. Maduro 2021 végén jelezte, hogy országa hazaszállítaná a Bank of England által őrzött 1,2 milliárd angol font értékű aranytartalékát, azonban az Egyesült Királyság megtagadta a nemesfém átadását. Nagy-Britannia kijelentette, hogy Juan Guaidót tekinti az ország legitim vezetőjének, így Maduro adminisztrációja nem férhet hozzá az aranyhoz.
A venezuelai legfelsőbb bíróság kimondta az ügy kapcsán, hogy Maduro az ország vezetője, így jogában áll rendelkezni az aranytartalékkal. A Bloomberg az írja, hogy egy londoni bíró a legfelsőbb bíróság felhívására megvizsgálta az ügyet, és úgy döntött, hogy nem ismeri el a politikai befolyás alatt álló venezuelai fórum döntését, így az aranyat továbbra sem adja ki a Bank of England Venezuelának. Maduro a jegybankkal szemben perre ment, illetve azt is hangsúlyozta, hogy az aranyra országának a koronavírus-járvány elleni küzdelem miatt van szüksége.
Arra a következtetése jutottam, hogy nincs meg az alap azoknak az ítéleteknek az elismeréséhez, amelyek a Maduro-adminisztrációra támaszkodnak. Az aranyról Guaidónak és stábjának kell döntenie – mondta ki pénteki ítéletében Cockerill angol bíró.
Az ítélet megerősíti a brit kormány álláspontját, amely szerint Guaidót ismerik el a dél-amerikai Venezuela legitim vezetőjének. Az Egyesült Királyság akkori külügyminisztere, Dominic Raab a decemberi meghallgatás előtt kijelentette, hogy kormánya hivatalosan 2019 óta minden tekintetben Juan Guaidót tekinti Venezuela törvényes elnökének.
Az ügynek még nincs vége, több mint valószínű, hogy Maduro fellebbez majd a döntés ellen.
A venezuelai állami energetikai vállalat, a PDVSA tárgyalásokat folytat több olajszállító tartályhajó megvásárlásáról és lízingeléséről az export esetleges bővítését remélve, ami annak a jele, hogy az ország a kőolajszektorával szembeni amerikai szankciók enyhítésére számít – közölte nem hivatalos forrásokra hivatkozva a Reuters.
Oroszország ukrajnai inváziója, majd a nyugati szankciók miatt világszerte próbálnak új olajkészleteket bevonni a kereskedelembe, különösen a Venezuela által termelt nehézolajhoz fűznek sokan nagy reményeket. Venezuela a világ legnagyobb kőolajtartalékkal rendelkező országa, ugyanakkor kitermelésre alkalmas infrastruktúrája – egyrészt az ellene hozott amerikai szankciók, másrészt Hugo Chávez, majd Nicolas Maduro elnökök unortodox vállalatirányítási elképzeléseinek következtében – erősen leromlott.
Az amerikai és venezuelai tisztviselők magas szintű márciusi caracasi találkozója azonban megnyitotta az utat a PDVSA ellen 2019-ben bevezetett büntetőintézkedések feloldásával kapcsolatos tárgyalások előtt, amelyeket Donald Trump volt amerikai elnök Maduro megbuktatására irányuló „maximális nyomásgyakorlás” érdekében 2020-ban tovább szigorított.
A Trump-kormányzat 2020-as szankciói a PDVSA-val közös termelésben részt vevő legtöbb külföldi energetikai cégre kiterjedtek, olyan olajtársaságokat is érintve, mint a Chevron, az Eni és a Repsol.
A PDVSA tengerészeti részlegének, a PDV Marinának, valamint a vállalat kereskedelmi és ellátási részlegének vezetői nemrégiben találkoztak több, tartályhajókat kínáló cég képviselőjével. A névtelenség megőrzése mellett nyilatkozó források szerint valamennyien hajlandók voltak venezuelai nyersolajat vagy finomított termékeket elfogadni a hajókért cserébe.
A PDVSA tartályhajóflottája túl kicsi a hazai finomítás vagy az exportcélú olajtermelés növeléséhez – mondta az egyik forrás a Reutersnek.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Venezuelában pénteken új bankjegyeket vezettek be, a brutális inflációra reagálva a korábbi összegeket egymillióval osztják el.
Az új bolivaron hat nullával kevesebb szerepel, mint az eddig forgalomban lévő fizetőeszközön. A lépésre az országot évek óta sújtó rendkívül magas infláció miatt volt szükség. A bolivar 13 év 3 korrekciója alatt összesen 14 nullát veszített el.
„Számomra csak egy dolog fog javulni: nem kell majd olyan sok pénzt magamnál hordanom. Ahhoz, hogy öt dollárnyi bolivar legyen nálam készpénzben, egy aktatáskára volt szükség” – mondta egy buszsofőr, José Valenzuela.
Permanens gazdasági válság
A venezuelai nemzeti bank már nem közöl inflációs adatokat, de a becslések szerint az elmúlt időszakban rendre ezer százalék felett volt az éves pénzromlás mértéke, a nyolc éve tartó hiperinfláció pedig valószínűleg világrekord.
„Venezuela hét éve gyengélkedik. 2021 a nyolcadik év lehet zsinórban, amikor zsugorodik a gazdaság. Ez idő alatt a GDP több mint 75 százaléka elveszett.” – magyarázta egy gazdasági elemző, José Manuel Puente.
Az infláció leküzdése érdekében a központi bank egy digitális valutát is bevezetett. Ez egy sms-alapú programot használ az átutalások és fizetések lebonyolítására.
Az elnyúló gazdasági válságot a venezuelai vezetés az Egyesült Államok által kirótt szankciókkal magyarázza.
14 nulla elvesztése 13 év alatt – ez a bolivar mérlege Venezuelában, amely egykor, olajkincse miatt, Latin-Amerika leggazdagabb országai közé tartozott. Idén május végéig 250%-kal nőttek az árak, és a folyamat megállíthatatlannak tűnik.
400 000 százalék volt az infláció 2018-ban, 2019-ben csaknem 10 000 százalék és tavaly „csak” 3000 százalék – idézi fel a párizsi Le Monde, amely közli a venezuelai jegybank bejelentését arról, hogy hat nullával kevesebb lesz a bolivaron október elsejétől.
A jegybanknak ehhez új bankjegyeket kell nyomtatnia annál is inkább, mert a hazai pénz szinte eltűnt a piacról Venezuelában. Mindenki dollárban számol, aki teheti.
„Hány éves ma Dezső bácsi?” – a hiperinfláció idején így érdeklődtek az emberek a dollár árfolyama iránt Magyarországon a második világháború után. Azt a helyzetet akkor, éppen 75 éve, 1946. augusztus elsején a forint bevezetésével oldották meg. Venezuelában azonban a hiperinfláció már nyolc éve tart – hangsúlyozza a Le Monde. Ez valószínűleg világrekord, főként, hogy senki sem látja a fényt az alagút végén. Új pénz bevezetése helyett Venezuelában a Nemzeti Banknak csak a kínos magyarázkodás maradt: „Megkönnyítjük a pénzforgalmat, egyszerűsítjük azt. Ezzel erősítjük az áttérést a digitális pénzforgalomra. Ez olyan történelmi pillanatban következik be, amikor hazánk megkezdi a gazdasági helyreállítást a válság után, melyet az amerikai szankciók okoztak.”
A digitális átállás igaz, a venezuelaiak döntő többsége csakis ilyenkor használja az ország pénzét. Különben csakis dollárt fogadnak el az egykor oly gazdag államban.
A jegybank mindent az USA szankciókkal magyaráz, de a válság sokkal régebbi. 2019-ben vezette be a szankciókat Donald Trump akkori elnök Venezuelával szemben, hogy megbuktassa a baloldali populista rendszert, melyet Hugo Chávez tábornok után Nicolas Maduro elnök vezet. A gazdasági válság viszont ahhoz kapcsolódik, hogy az olaj világpiaci ára nyolc éve megingott, és Venezuela azóta nem tér magához. Fénykorában Venezuela 3,3 millió hordó olajat termelt naponta, ma csak 500 ezer hordót. Közben pedig a lakosság száma növekedett, igaz, hogy mind többen választják a kivándorlást Venezuelából.
Egy caracasi majálisi rendezvényen jelentette be Eduardo Pinate munkaügyi miniszter, hogy a kormányzati döntés értelmében a minimálbérek majdnem megháromszorozódnak. Ám olyan szinten elszabadult az infláció az országban, hogy már veszélybe került a lakosság alapvető szükségleti cikkeinek beszerezhetősége is – közölte a Channel News Asia.
Habár Venezuela vezetése a minimálbérek jelentős növelése mellett döntött, a nemzeti valuta már annyira elértéktelenedett, és az árak annyira meglódultak, hogy érdemben még ennek az intézkedésnek köszönhetően sem lehet az átlagos fizetésekből akár csak egy kilogramm húst sem megvenni.
A gazdasági mutatószámok ezt nagyon jól alátámasztják:
Az új havi minimálbér hétmillió bolivár, ami 2,50 dollárnak (748 Forint) felel meg. Egy kilogramm hús (2,2 font) Venezuelában körülbelül 3,75 dollár (1,122 Forint).
Az egykor gazdag olajtermelő ország a hiperinfláció negyedik és a recesszió nyolcadik évét éli. Ez Venezuela modern történelmének legsúlyosabb gazdasági válsága. Az inflációval annyira elszaladt a szekér, hogy az ország napi szintű gazdasága már dollár alapon működik.
Nicolas Maduro venezuelai vezető számos intézkedései közül kiemelkedett, hogy bejelentette, nem fog a továbbiakban bért emelni. Ebben az általa nagyon tisztelt Hugo Chavez politikáját vette alapul. Igaz ez a mostani béremelési döntésre is, ami valójában nem hivatalos, hiszen a kormányzati közlönyben sem tették közzé.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Venezuela bejelentette, hogy új, nagy címletű bolivárt vezetnek be hétfőtől, mivel a hiperinflációval küzdő országban a legtöbb bankjegy már teljesen értéktelenné vált – számol be a hírről a Bloomberg cikkére hivatkozva a Portfolio.
Szinte már semmit nem ér a venezuelaiak pénze, olyan hiperinfláció sújtja az országot, az állampolgárok kénytelenek amerikai dollárban intézni a mindennapi tranzakciókat.
Az ország jegybankja most bejelentette, hogy új bankjegyeket hoz forgalomba: 200, 500 és egymilliós bolivárt. Az egymilliós címletű bolivár a valaha volt legnagyobb az ország történetében, értéke azonban így is csak 0,53 amerikai cent.
A venezuelai Alkotmányozó Nemzetgyűlés (ANC) törvényt fogadott el, amelynek értelmében Nicolás Maduro elnök beleszólást nyer az állami olajipari vállalat, a PDVSA közös vállalkozásainak tulajdonosi viszonyaiba – közölte pénteken Diosdado Cabello, az ANC elnöke.
Az amerikai gazdasági szankciók hatásait ellensúlyozni hivatott törvényt csütörtökön fogadták el. A jogszabály lehetővé teszi Madurónak, hogy bizalmas olajkereskedelmi megállapodásokat kössön magáncégekkel és államokkal.
Maduro Twitter-üzenetben mondott köszönetet a hívei által uralt testületnek „az illegális gazdasági blokád leküzdését” célzó javaslata elfogadásáért.
Diosdado Cabello szeptember elején arról beszélt, hogy Venezuelának nincs az olajiparból származó semmilyen „formális” bevétele 2019 októbere óta. Cabello az olajipar gyengélkedéséért az amerikai szankciókat okolta, egyes szakértők szerint azonban a rossz gazdálkodás és az alulfinanszírozás is felelőssé tehető.
Az olajjövedelmeiből korábban meggazdagodó Venezuela az elmúlt években történetének egyik legsúlyosabb politikai és gazdasági válságát szenvedi el, amelyet a szankciók is súlyosbítanak. Az élelmiszer- és gyógyszerhiány mellett a világ egyik legnagyobb olajtartalékával rendelkező ország rendszeresen küzd üzemanyaghiánnyal.
A Venezuelát sújtó súlyos gazdasági válság miatt az elmúlt években több mint ötmillió ember menekült el az országból.
Venezuelának sikerült megegyeznie az ENSZ Fejlesztési Programjával (UNDP), hogy a Bank of Englandnél letétbe helyezett aranytartalékainak egy részét a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre való tekintettel élelmiszer- és gyógyszervásárlásra fordíthassa – mondta Calixto Ortega, a venezuelai központi bank elnöke a Reuters hírügynökségnek szerdán.
A megállapodás annak nyomán jött létre, hogy a latin-amerikai ország jogi eljárást indított a Bank of England ellen. Nicolás Maduro kormánya ezzel akarta elérni, hogy az állama tulajdonát képező, e bankban elhelyezett 31 tonna arany egy részét értékesíthesse, mégpedig kifejezetten az otthoni élelmiszer- és gyógyszerhiány mérséklése, valamint a koronavírus-járvány elleni küzdelem érdekében.
Calixto Ortega, a venezuelai központi bank elnöke a Reutersnek azt mondta: az alapokat az UNDP fogja megkapni, hogy el lehessen oszlatni azokat az aggodalmakat, amelyek szerint az eladásból származó pénz esetleg korrupció „áldozatává” válhat. Így ugyanis könnyen lehet ellenőrizni minden pénzügyi tranzakció tisztaságát.
Nagy-Britannia nem ismeri el Venezuela legitim vezetőjének Madurót és kormányát. Tavaly év elején a Bank of England ezért tagadta meg a venezuelai elnök kérését, hogy hazavihesse 1,2 milliárd dollár (több mint 380 milliárd forint) értékű aranytartalékát. Egyes lapértesülések szerint az amerikai külügyminiszter és az amerikai nemzetbiztonság vezetése kérte, hogy ne adjanak ki aranyat a Maduro-rezsimnek.
