Ukrajnában jelenleg 98 személyszállító vonat közlekedik az Ukrzaliznicja hálózatán, ezek közül 56 járat mélyen veszteséges – jelentette be a vállalat igazgatótanácsának elnöke, Olekszandr Percovszkij.
Elmondása szerint a veszteséges járatok jelentős részét kizárólag szociális megfontolásokból tartják fenn.
„Részletesen kiszámoljuk minden egyes vonat veszteségét és jövedelmezőségét. Kiderült, hogy a 98 járatból 56 mélyen veszteséges a szociális jellegű útvonalak, a dízelmozdonyok használata és más tényezők miatt. Valójában, ha nem lenne forrás a veszteségek fedezésére, a legtöbbet törölni kellene” – mondta Percovszkij.
Hozzátette, hogy a teljes körű háború előtt a személyszállítás veszteségeit a teherszállításból származó bevételek ellensúlyozták, ám ezek a források jelenleg már nem elegendők.
Még a népszerű, Kárpátokba induló útvonalak is veszteségesek maradnak, noha nagy a kereslet a turisták körében – ennek oka a teherforgalom hiánya és a magas üzemeltetési költségek.
Julija Szviridenko biztosított arról, hogy a fűtési szezon kezdete előtt 13,2 milliárd köbméter gázt terveztek a tárolókba pumpálni, és ezt a feladatot teljesítették.
Ukrajna sürgősen megoldja a további gázimport problémáját a kitermelés veszteségei miatt. A veszteségek pontos mértékét nem hozzák nyilvánosságra – mondta Julija Szviridenko miniszterelnök kérdésekre válaszolva a Legfelső Tanácsban október 24-én, pénteken.
„Külön adok teljes választ, nem általánosságban”, mondta az egyik képviselő kérdésére válaszolva az import gáz mennyiségéről.
Szviridenko emlékeztetett arra, hogy a fűtési szezon kezdete előtt 13,2 milliárd köbméter gázt terveztek a tárolókba pumpálni.
„Ez a feladat, ez a célérték teljesült, és ekkora mennyiségünk volt”, biztosított a kormányfő.
Elmondása szerint a hazai termelés veszteségei jelentősek.
„Tudják, mi történt a gázrendszer elleni támadásokkal. Nem akarok általánosságban beszélni a hazai gáztermelés veszteségeiről, de sürgősen meg kell oldanunk a további gázimport mennyiségének kérdését” – mondta Szviridenko, és megígérte, hogy tájékoztatást ad a képviselőknek a mennyiségekről és az összegekről.
Miközben a világ leggazdagabbjai dollármilliárdokat veszítenek Donald Trump új vámpolitikája miatt, Warren Buffett vagyona 2025-ben már 12,7 milliárd dollárral nőtt. A veterán befektető okos lépésekkel – részvényeladásokkal és rekordösszegű készpénzfelhalmozással – előzte meg a piaci összeomlást, amely Elon Muskot, Jeff Bezost és Mark Zuckerberget is komolyan sújtotta.
Warren Buffett, a 94 éves befektetési legenda ismét bebizonyította, miért nevezik őt az „Omahai bölcsnek”. Míg a világ leggazdagabb emberei hatalmas vagyonveszteséget szenvedtek el az Egyesült Államokat sújtó történelmi tőzsdei zuhanás során, Buffett vagyona 2025-ben eddig 12,7 milliárd dollárral gyarapodott – mindezt Donald Trump új vámintézkedéseinek árnyékában – írja a Daily Mail.
Trump múlt héten jelentette be a világ országaira kivetett, alapértelmezett 10 százalékos vámtarifát, amit „Felszabadulás Napjának” nevezett.
A bejelentést követően két nap alatt 6,6 billió dollár tűnt el az amerikai tőzsdékről, ami minden idők egyik legsúlyosabb zuhanásához vezetett. A veszteség a lakosságot és a nyugdíj-megtakarítókat éppúgy sújtotta, mint a milliárdos elitet.
Elon Musk, Trump egyik legnagyobb szövetségese 31 milliárd dollárt veszített a vámháború és a Teslát sújtó tüntetések következtében, ez azt jelenti, hogy összesen már 130 milliárd dolláros vagyoncsökkenést szenvedett el idén.
Jeff Bezos, az Amazon alapítója, hasonlóan nagy veszteségeket könyvelhetett el: csupán egy hétvége alatt 45,2 milliárd dollárral lett szegényebb. Mark Zuckerberg, a Meta vezére pedig 27 milliárdot bukott, miután a cég részvényei két nap alatt 14%-ot estek.
Így a világ 500 leggazdagabb embere összesen 536 milliárd dollárt veszített – csak pénteken 32,9 milliárd dollárt, ami a legnagyobb egynapos veszteség a Covid-pandémia csúcsa óta.
Míg társai masszív veszteségeket szenvedtek el, Buffett már 2024 folyamán megkezdte a visszavonulást a kockázatos amerikai részvénypiacról. Eladott 150 millió Bank of America részvényt – egy olyan papírt, amit éveken át kedvelt –, valamint jelentősen csökkentette Apple-részvényeit is. Mindezek révén készpénzállománya elérte a 325 milliárd dolláros rekordot, ami elegendő lenne arra, hogy az Egyesült Államok 25 legnagyobb vállalatát kivéve bármelyik másikat megvásárolja.
Emellett Buffett kiszállt az olyan tőzsdén kereskedett alapokból (ETF-ekből), mint a Vanguard és a State Street Global Advisors termékei, továbbá megvált a DaVita egészségügyi szolgáltató részvényeitől is. Az ingatlanpiacon is változások történtek, a hírek szerint Buffett eladni készül Berkshire Hathaway HomeServices of America nevű ingatlanvállalatát, amit az ország legnagyobb brókercége, a Compass venné át.
Fókuszában most Japán áll
Miközben az amerikai piacok forronganak, Buffett tekintete kelet felé fordult: februárban bejelentette, hogy növeli részesedését öt japán kereskedelmi házban, amelyek stabilitást és növekedési potenciált kínálnak.
Ugyan Trump Japánra is 24%-os vámtarifát vetett ki, a Buffett-féle diverzifikáció és készpénzalapú stratégia egyelőre védelmet nyújtott a viharos gazdasági környezetben.
Recesszió a láthatáron?
A globális piacokat jelenleg bizonytalanság és félelem uralja. Szerda után az EU-ra 20%, Kínára pedig 34%-os amerikai vámok lépnek életbe, ami tovább fokozza a recesszió esélyét. A Polymarket adatai szerint az amerikai recesszió esélye jelenleg 66%, ami drámai emelkedés a múlt heti 39%-hoz képest.
Eközben Trump egy közösségi médiában terjedő, rajongói által készített videóban zsenialitásként állítja be a piac tudatos összeomlasztását, amivel szerinte az USA olcsón refinanszírozhatja államadósságát. A videó azt is állítja, hogy Buffett támogatja ezt a stratégiát – amit a befektető gyorsan és határozottan cáfolt.
„A vámok háborús eszközök” – nyilatkozta korábban Buffett. Szerinte az efféle intézkedések hosszú távon adóként hatnak, amit végül mindig a fogyasztók fizetnek meg – „nem a Fogtündér.”
A világ 500 leggazdagabb embere 208 milliárd dollárt veszített egy nap alatt, miután Donald Trump amerikai elnök új vámokat vezetett be, számolt be a Bloomberg.
A kiadvány rámutat, hogy ez a negyedik legnagyobb egynapos esés a Bloomberg Billionaires Index 13 éves történetében, és a legnagyobb a Covid–19 világjárvány kezdete óta.
Közölték, a rangsorban szereplő milliárdosok több mint fele elvesztette vagyona egy részét, átlagosan 3,3%-kal. A legnagyobb veszteségeket az amerikai üzletemberek, köztük Mark Zuckerberg és Jeff Bezos szenvedték el.
Carlos Slim, Mexikó leggazdagabb embere ezzel szemben mintegy 4%-kal, 85,5 milliárd dollárra növelte vagyonát, mivel Mexikó nem került fel azon országok listájára, amelyekkel szemben az USA új vámokat vezetett be. Mexikó piaca (Mexican Bolsa) 0,5%-kal nőtt. A Közel-Kelet lett az egyetlen régió, ahol nem csökkent a milliárdosok vagyona.
Egy nap legnagyobb veszteségei:
Mark Zuckerberg
A veszteségek terén a Meta alapítója került az élre, 17,9 milliárd dollárt (a vagyon 9%-át) veszítette el. A cég részvényei 9%-ot estek, folytatva a február közepe óta tartó csökkenést az év eleji erőteljes növekedési időszak után.
Jeff Bezos
Az Amazon részvényei 9%-ot veszítettek, ami 15,9 milliárd dollárjába került a cég alapítójának. Ez az Amazon legnagyobb csökkenése 2022 áprilisa óta.
Elon Musk
A Tesla vezetője egy nap alatt 11 milliárd dollárt veszített, az év eleje óta pedig összesen 110 milliárd dollárt. A Tesla részvényei 5,5%-ot estek az új tarifák bejelentése után, bár korábban azt jósolták, hogy a vállalat kevésbé lesz érintett, mint más autógyártók.
Ernest Garcia III
A CEO Carvana vezérigazgatója 1,4 milliárd dollárt veszített a cég részvényeinek 20%-os csökkenése miatt. Bár a társaság részvényei február közepéig 425%-ot erősödtek, azóta 36%-ot veszítettek értékükből.
Toby Lutke
A kanadai Shopify vezetője 1,5 milliárd dollárt (vagyonának 17%-a) veszített. A Shopify részvényei 20%-ot estek, ami az S&P/TSX Composite indexének legnagyobb esése 2020 márciusa óta.
Bernard Arnault
Európa leggazdagabb embere 6 milliárd dollárt veszített, mivel a Christian Dior és a Bulgari márkákat magában foglaló LVMH konszern részvényei zuhantak. Az EU új, 20%-os amerikai vámokra készül, amelyek negatívan érintik a luxuscikkek exportját.
Zhang Cunyuan
A kínai cipőgyártó Huali Industrial Group alapítója 1,2 milliárd dollárt (vagyonának 13%-a) veszített, miután az Egyesült Államok további 34%-os vámot jelentett be a kínai árukra. Veszteségeket szenvedtek el az amerikai és európai Nike, Adidas és Lululemon cégek is, amelyek részvényei több mint 10%-ot estek.
A Reuters öt iparági forrása szerint legalább három orosz finomítónak le kellett állítania, vagy legalább csökkentenie kellett az olajfinomítást a súlyos veszteségek miatt, amelyeket az exportkorlátozások, az emelkedő nyersolajárak, valamint a magas hitelköltségek okoztak.
A lépések Oroszország legkevésbé kifinomult, prémium-üzemanyagokat nem előállító finomítóit sújtották a leginkább, kiemelten a Tuapsze, az Ilszkij és a Novosahtyinszk üzemet.
Arra számítunk, hogy a tényleges (üzem)bezárásokra a jövő év elején kerülhet sor – mondta az öt forrás egyike.
Több jelentősebb üzem is veszteséggel működik, míg a legnagyobbak is csak szerény nyereséget könyvelhettek el. Oroszországnak 30 nagy és közepes méretű finomítója van, több kisebb üzemet nem számítva.
Arno Antlitz, a Volkswagen-csoport pénzügyi és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a vállalatnak csak „egy, talán két éve” van arra, hogy megjavítsa a Volkswagen márka alacsony jövedelmezősége miatt kialakult nehéz helyzetet. A hírt a Motor 1 közölte.
A VW a wolfsburgi főhadiszállásának dolgozóival folytatott megbeszélése során megjegyezte, hogy a cég egy ideje több pénzt költ, mint amennyit keres.
Ennek oka, hogy a Covid–19 világjárvány és a vezetőhiány által érintett európai piac nem áll helyre a korábbi értékesítési szintre.
A járvány előtt évente körülbelül 16 millió autót adtak el Európában, de ez a szám a válság hatására 12 millióra csökkent. Bár a piac mostanra némileg fellendült, a várakozások továbbra is szerények, az éves eladások mintegy 14 millióra tehetők, ami 2 millióval kevesebb a korábbi adatokhoz képest. A VW-nél ez 500 ezer autós hiányt jelent, ami két gyár termelésének felel meg.
A teljes körű orosz invázió kezdete óta az ukrán energiaszektor több mint 56 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el – számolt be az rbc.ua hírportál a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint a valutaalap közleménye megállapította: „Az orosz teljes körű invázió eredményeként 56,5 milliárd dollár veszteség keletkezett Ukrajna energiaszektorában.” Megjegyzendő, hogy a teljes körű invázió során az oroszok körülbelül 18 GW kapacitást foglaltak el, beleértve Kelet-Európa legnagyobb atomerőművét, a Zaporizzsjait. Ezenkívül megsemmisült a Kahovkai és a Dnyeperi Vízierőmű, valamint a Zmijivkai és Tripiljei Hőerőmű.
Korábban arról számoltak be, hogy Oroszország tönkretette Ukrajna hőerőművi áramtermelésének a 90%-át.
Az ukrán mezőgazdasági szektor közvetlen veszteségei a nagyszabású oroszországi invázió kezdete óta eltelt két évben meghaladták a 10 milliárd dollárt, ezért fel kell gyorsítani a fellendülés ütemét a hazai és a globális élelmezésbiztonság garantálása érdekében – közölte Tarasz Viszockij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztere a Future Agriculture Fórumon.
Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna vezető szerepet tölt be a gabona- és olajnövények exportjában, és az agrárszektor helyreállítása biztosítja a világ élelmiszerpiacának stabilitását.
„Az orosz agresszió miatt az ukrán gazdálkodók jelentős veszteségeket szenvedtek el. A nemzetközi élelmiszerárak pedig 2022-ben mintegy 35%-kal nőttek. A helyzet csak az új exportutak kialakítása után stabilizálódhat. Ezért támogatásra van szükség az ukrán mezőgazdasági szektor helyreállításához” – idézte a tisztviselőt az Agrárpolitikai Minisztérium sajtószolgálata.
A miniszter hangsúlyozta, hogy hosszú távú projektekre van szükség az ukrán mezőgazdasági szektor támogatására. Az egyik az Ukrajnának nyújtott Ukraine Facility pénzügyi támogatási program.
Ukrajnának 10 év alatt 9 milliárd dollárra lesz szüksége ahhoz, hogy kulturális és turisztikai ágazata talpra álljon – közölte kedden az ENSZ kulturális ügynöksége, hozzátéve, hogy a háború eddig több mint 19,6 milliárd dollárnyi turisztikai bevételbe került az országnak – írja a The Guardian.
Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója a második világháború óta a leghalálosabb konfliktust váltotta ki Európában, és a háború végének semmi jele nem látszik – írja a Reuters.
A károk tovább nőnek, és az ágazat helyreállításának igényei egyre nagyobbak – mondta újságíróknak Krista Pikkat, az UNESCO kulturális és vészhelyzetekért felelős igazgatója, hozzátéve, hogy csak a főváros, Kijev elmaradt bevétele 10 milliárd dollárra rúg.
A háború kétéves évfordulója előtti értékelésében az Unesco a kulturális javakban keletkezett károk költségét mintegy 3,5 milliárd dollárra becsülte, ami 40 százalékkal több, mint 2023-ban. A szervezet közölte, hogy 340 épületben, köztük múzeumokban, műemlékekben, könyvtárakban és vallási helyeken keletkezett károkat elemzett.
„A nemzetközi szolidaritás alapvető fontosságú lesz a szükségletek kielégítéséhez” – áll a jelentésben. „A kockázatmegelőzési intézkedések végrehajtása és a kreatív iparágak támogatása szintén fontos mozgatórugó a háború becsült hosszú távú hatásainak csökkentéséhez”.
Volodimir Putyin orosz diktátornak sikerült a vállalatok távozását a lojális elit profitjára fordítania. Erről a The New York Times számolt be.
A kiadvány szerint a háború kezdete óta több mint 103 milliárd dolláros veszteséget jelentettek be nyugati cégek, amelyek bejelentették, hogy kivonulnak az orosz piacról.
„Putyin a lehető legtöbbet kihozta ebből, diktálva távozásuk feltételeit. Ezeket a kivonulásokat folyamatosan növekvő adókkal fedezte, és tavaly legalább 1,25 milliárd dollárt keresett Oroszország katonai kasszájába” – írja az újság.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
