Magyarország és Ukrajna egymilliárd euró értékű közös határ- és közútfejlesztési tervcsomagot nyújt be Brüsszelnek – jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn, az asztélyi határállomáson tartott sajtótájékoztatón ukrán kormányzati tisztségviselőkkel közösen.
Magyar Levente elmondta, a közös magyar-ukrán terv tartalmazni fogja két autópályakapcsolat kiépítését és egy új teherforgalmi átkelőhely létesítését a két ország között, valamint az ehhez kapcsolódó útfejlesztéseket a határ mindkét oldalán.
Az államtitkár bejelentette azt is, hétfőtől megindult az üres kamionok forgalma a beregsurány-asztélyi határátkelőhelyen Ukrajna felől Magyarország felé,
ezzel tehermentesítve a forgalmas záhonyi határátmenetet, illetve elkezdődik az asztélyi ukrán oldali határállomás teljes felújítása és kapacitásbővítése, amely várhatóan két évig fog tartani. Ezen kívül hamarosan megnyitjuk a Nagyhódos és az ukrajnai Nagypalád közötti határátkelőhelyet is, amely a magyar-ukrán határszakasz hatodik átkelőhelye lesz – fogalmazott Magyar Levente.
A politikus emlékeztetett, Magyarország és Ukrajna 2013-ban írta alá az első, a határszakasz fejlesztéséről szóló memorandumot, a válságok miatt azonban a későbbi ukrán kormányok nem tudtak foglalkozni a határátkelők ügyével, a 2022-ben kitört háború miatt pedig végkép lekerültek a napirendről ezek a kérdések.
Az utóbbi egy évben azonban sikerült felgyorsítani a munkát, mert Ukrajna felismerte, hogy határátkelőhely-fejlesztések nélkül az ország európai uniós és európai gazdasági integrációja lehetetlenné válik – hangoztatta Magyar Levente. Kifejtette, a magyar és az ukrán kormány között most is vannak nézeteltérések különböző kérdésekben, de abban nincs, hogy szükséges a határkapacitások bővítése, mert enélkül nem emelkedhet a kereskedelmi forgalom, és Ukrajna nem tud közelebb lépni Európához.
Magyar Levente elmondta, az első lépés a fejlesztéssorozatban a rakományt nem szállító teherautók átengedése az asztélyi határállomáson, amit az átkelő ukrán oldali felfejlesztése és kapacitásbővítése követ. Magyar oldalon Beregsuránynál egy korábbi projektben már kiépítették a teherforgalmi átkelőrészt, de az ukránoknál még csak most kezdődik ez a munka, ami várhatóan 2026-ban fejeződik be – tette hozzá.
Ezt követi hamarosan az új nagyhódosi átkelőhely átadása, majd később a tervcsomag benyújtása, amely a két új autópályakapcsolat kiépítése mellett egy új Tisza-híd megépítését tartalmazza Záhony és Csap között, illetve szeretnék teherforgalomra alkalmassá tenni a Lónya és az ukrán Harangláb között lévő, jelenleg csak személyforgalomra használható határállomást – ismertette.
Ha ezt meg tudjuk valósítani ennek az évtizednek a végéig, akkor megtettünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy Ukrajna és Magyarország, valamint az Európai Unió között zavartalan és teljes kapacitású legyen a személy- és a teherforgalom
– fogalmazott az államtitkár.
Magyar Levente a vasútat érintően megjegyezte, hamarosan elindul a közvetlen Budapest–Kijev vasúti járat, ami megkönnyíti a magyar és az ukrán főváros közötti utazást.
A tájékoztatón Viktor Mikita, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének helyettese közölte, mindkét ország tranzitútvonalón fekszik, az áthaladó hatalmas áruforgalom miatt mindenképpen fejleszteni kell a határátkelőket.
Ma egy kicsi, de annál fontosabb lépést tettünk, az asztélyi átmenet megnyitásával ugyanis az üres kamionok forgalmát biztosítjuk Magyarország felé, az első két teherautó ma át is lépett Ukrajnából Magyarországra – mondta.
Szerhij Derkács ukrán miniszterhelyettes arról beszélt, az üres kamionok számára kiépítették a határig tartó útvonalat, átlépés előtt pedig egy elektronikus sorban kell regisztrálni a járműveket. Szólt arról is, európai uniós finanszírozásból és állami forrásból elkezdődik az asztélyi átkelőhely teljes felújítása, amely során két ütemben, 2026 végére egy teljes értékű, a mostaninál háromszor nagyobb áteresztőképességű határátlépési pont jön létre.
Újságírói kérdésre a miniszterhelyettes elmondta, a beruházás az állami költségvetés forrásaiból, más partnerektől és az EU 9,6 millió euró értékű programjának támogatásával valósul meg. A pénz első része már megérkezett az állami felújítási ügynökséghez – tette hozzá Szerhij Derkács.
Miroszláv Bileckij, a Kárpátalja megyei adminisztráció vezetője a tájékoztatón kifejtette, a háború miatt átalakultak Ukrajna logisztikai útvonalai, ez pedig új feladatokat, azaz új határátkelők megnyitását jelenti.
Az asztélyi fejlesztés és a tervezett haranglábi átkelőfejlesztés képes lesz kiváltani a Záhonynál tapasztalható hatalmas személy- és kamionforgalmat, lehetőséget adva a teherforgalomnak egy új átkelő használatára – fogalmazott a megyei adminisztráció vezetője.
Az ungvári repülőtér működése újraindításának kérdése jelenleg függőben van, a létesítmény a Belügyminisztérium hatáskörébe került – jelentette ki szerdán Viktor Mikita, az Elnöki Hivatal vezetőjének regionális politikáért felelős helyettese a Lvij Bereh hírportálnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Mikita elmondta: „Ez a kérdés továbbra is függőben van. A repülőteret átadták a Belügyminisztériumnak. Azt tervezik, hogy itt egy európai csomópontot hoznak létre a polgári védelem légi támogatására.” Szerinte az ungvári repülőtér nem szabályozott charterjáratokat tud fogadni. A repülőtér Kijevtől és más régióktól való távolsága azonban bizonyos logisztikai nehézségeket okoz – tette hozzá.
„Kijevtől Kárpátalja 800 kilométerre van. Harkivtól még messzebb. Ha a logisztikát nézzük, néha kényelmesebb vonattal a lengyel repülőtérre utazni, ahonnan minden irányba lehet repülni, mint Kárpátaljára menni. Utakat kell építeni, javítani kell a vasúti közlekedést” – emlékeztetett az Elnöki Hivatal vezetőjének helyettese.
Kárpátalja idén több tízmillió eurót kap az EU-tól olyan infrastrukturális projektek megvalósítására, amelyek az egészségügy prioritásaira, a környezetvédelemre, a szennyezéscsökkentésre, valamint a határ menti régiók közötti közös kezdeményezésekre épülnek, főként a biztonság területén.
„Ezek a Kárpátaljai Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége, az OVA Euroregionális Együttműködési Osztálya és a megyei tanács hatékony munkájának eredményei.
Régiónk az Európai Unió által finanszírozott Interreg VI-A NEXT HUSKROUA programon belül a kiválasztott pályázati projektek számát tekintve élen jár” – közölte Viktor Mikita kormányzó.
Az Európai Unió tagországainak képviselői meglátogatták a Karpat-Pak vállalkozást, amely nagy zsákok, szalagok, hevederek, tömítő- és porvédő szalagok gyártásával foglalkozik.
Jelenleg 64 magasan kvalifikált szakember dolgozik itt, főként magyar nemzetiségű személyek, akik a termelési ciklust és a termékek végső fogyasztóhoz való eljutását biztosítják.
A diplomaták Petei Judit igazgatónővel és a vállalkozás dolgozóival is elbeszélgettek, s megismerkedtek a termelői létesítményekkel. A gyárban az alkalmazottak anyanyelvük mellett beszélik az államnyelvet is, szabadon juthatnak munkához és tisztességes fizetéshez – olvashatjuk Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetőjének bejegyzésében.
Mára ez az ország egyik legjobb létesítménye, amely megfelel a legmagasabb európai szabványoknak is.
A hírt Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője közölte. „A háború ellenére sikerült nemzetközi partnerekkel közösen megvalósítanunk egy egyedülálló, A tuberkulózisjárvány kockázatának csökkentése Ukrajna és Lengyelország határ menti területein elnevezésű projektet, melynek keretében egy 100 ágyas szakkórházat építettünk fel Kárpátalján, ahol e betegség megfigyelésére, megelőzésére és kezelésére szolgáló innovatív módszereket hajtanak végre” – olvasható a bejegyzésben.
Az egészségügyi központ az Európai Unió anyagi támogatásával épült. A kórházépítési projekt teljes költsége felszereléssel együtt körülbelül 170 millió hrivnya. A társfinanszírozást a megyei költségvetés biztosította.
Az ellenség nem hagyta fel azon szándékát, hogy lerombolja az ukrán energiarendszert, és rákényszerít minket, hogy sötétben és hidegben éljünk. Ezért az őszi-téli időszakban érdemes előre felkészülni az új potenciális kihívásokra. Nemcsak a rendelkezésre álló erőforrások megőrzése, a sérült felszerelések helyreállítása fontos, hanem lehetőség szerint az energiapotenciál növelése is.
Hogyan lehet ezt megtenni Kárpátalján, ahol mintegy 460 ezer áramfogyasztó van, s jelentős részük áttelepült személy? Erről tárgyalt a mai ülésen az Ukrenerho igazgatótanácsának elnöke a megye vezetőségével.
„A fűtési szezonban hagyományosan megnő a régió villamosenergia-ellátási igénye. Míg nyáron 344 MW-ot fogyasztunk, télen ez a mutató eléri a 470 MW-ot. Jelenleg a régió viszonylag kis mennyiségű energiát termel, főként az ország más régióiból szerzünk be” – mondta Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője.
Az állam mindent megtesz annak érdekében, hogy az állampolgárok otthonait a téli időszakban elektromos árammal láthassa el – jegyezte meg Volodimir Kudrickij. A lehetséges kihívásokra való sikeres felkészüléshez azonban szükség van a helyi támogatásra is. Fontos, hogy a főalállomások lekapcsolása esetén a belső termelés minden régiót elláthasson.
Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője közösségi oldalin közölte a hírt, miszerint kitermelték az első adag sót megyénkben.
„Az esemény hatalmas jelentőséggel bír egész Ukrajna élelmezésbiztonsága és Kárpátalja gazdasági fejlődése szempontjából” – olvashatjuk a bejegyzésben.
Elmondta, hogy a Talaborfaluban kialakított lelőhely képes lesz 100 százalékban ellátni az ország igényét, beleértve a műszaki igényeket is.
„Új lap ez Ukrajna és Kárpátalja történetében” – szögezte le Viktor Mikita.
2022-ben jelentős sóhiány alakult ki az országban, amikor az orosz támadások következtében a Donyeck megyei Szoledar városban működő Artemszil vállalat leállt.
A projekt keretein belül a kárpátaljai helyi vállalkozások részleges kompenzációt kaphatnak alternatív energiaforrások vásárlásáért.
Regisztrálni a programba a Segítség Kárpátalja portálon lehet a Segítség a vállalatoknak (Допомога бізнесу) fül alatt.
Az Energy Help csak az egyik állomása a lakosság támogatásának az energiaválság idején. A projekt a jövőben bővülni fog – közölte Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője.
A Zakarpattyaoblenerho közleménye szerint megyénk területén az Ukrajnát ért újabb tömeges rakétatámadás után mind a 10 lekapcsolási sorrend érvényben van.
A hírt Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője is megerősítette Facebook-oldalán.
Minden áramszünet az Ukrenerho diszpécsereinek utasítására lett végrehajtva. Az információk szerint a kárpátaljai fogyasztók 80%-ánál szünetel az áramszolgáltatás.
A Kárpátaljai Megyei Tanács legutóbbi ülésén a képviselők megszavazták, hogy a helyi jelentőségű közúthálózat infrastrukturális, fejlesztési és karbantartási osztálya felkerüljön az Ungvári Nemzetközi Repülőtér hivatalának listájára.
A döntés alapján munkacsoportot hoztak létre, amely a repülőtér működésének állapotát tanulmányozza és fejlesztési kilátásokat dolgoz ki. A hírt Miroszlav BIleckij, a megyei katonai adminisztráció helyettes vezetője közölte.
„A megye és az ország számára fontos, hogy az ungvári reptér működjön, fejlődjön és versenyképes legyen. Ezért utasítottam az illetékes strukturális osztályokat és a munkacsoport tagjait, hogy dolgozzák ki a problémás kérdéseket, tegyenek javaslatot azok megoldására, hogy közösen tudjuk kiválasztani a legjobb megoldást. Segíteniük kell az ungvári repülőtér működésének folytatását” – szögezte le Miroszlav BIleckij.