Ukrajna 432 millió dollárt kap a Világbanktól a közlekedési infrastruktúra helyreállítására. Az első részlet már ebben a hónapban megérkezik. Erről Olekszij Kuleba, Ukrajna helyreállításáért felelős minisztere tájékoztatott.
Ma aláírtuk a DRIVE projekt finanszírozására vonatkozó megállapodást a Világbank Kelet-Európai Országokért felelős regionális igazgatójával. Az első részlet már ebben a hónapban megérkezik. A munkálatok 2028-ig tartanak
– emelte ki Kuleba.
Hozzátette, hogy a projekt végrehajtását Ukrajna Állami Infrastrukturális Helyreállítási és Fejlesztési Ügynöksége koordinálja.
Elmondása szerint a projekt keretében biztosítani fogják a logisztikai rendszerek folyamatos működését, modernizálják a közlekedési infrastruktúrát, és fejlesztik a kulcsfontosságú tranzitútvonalakat.
A pénzeszközöket a következőkre fordítják:
270 millió dollár az utak és hidak felújítására 19 megyében, azok karbantartása és minőségellenőrzése;
90 millió dollár az útszakaszok reformjára;
39 millió dollár a vészhelyzeti moduláris hidak telepítésére és kritikus szakaszok védelmére;
10 millió dollár technikai segítségnyújtásra és irányításra.
A Világbank, az Európai Bizottság és az ENSZ a következő évtizedben 524 milliárd dollárra emelte az ukrajnai újjáépítés és helyreállítás teljes költségére vonatkozó becsléseit, egy évvel ezelőtt ezt az értéket 486 milliárd dollárra becsülték – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Világbank internetes honlapján található dokumentumra hivatkozva.
A jelentés szerint a tanulmány 2022. február 24-től 2024. december 31-ig becsüli meg a veszteségeket. Ugyanakkor a gazdasági folyamatok és a termelés zavarai, valamint a háborúval kapcsolatos többletköltségek együttesen gazdasági veszteségnek számítanak, és összegük 588,8 milliárd dollárt tesz ki. Egy évvel ezelőtt a becslés 499,3 milliárd dollár volt.
Az orosz invázió Ukrajnát ért közvetlen kára elérte a 176 milliárd dollárt, szemben a 2024 februári becslések szerint 152 milliárd dollárral, és a leginkább érintett ágazatok a lakhatás, a közlekedés, az energia, a kereskedelem és az ipar, valamint az oktatás. A jelenlegi becslések szerint a teljes lakásállomány 13%-a sérült meg vagy semmisült meg, ami több mint 2,5 millió háztartást érint.
Az energiaszektorban az előző jelentés óta 70%-kal nőtt a megrongálódott vagy megsemmisült eszközök száma, beleértve a villamosenergia-termelést, az átvitelt, az elosztó infrastruktúrát és a távhőszolgáltatást.
A legnagyobb igényeket a lakásszektorban becsülik (csaknem 84 milliárd dollár, azaz a teljes szükséglet 16%-a). Ezt követi a közlekedés (majdnem 78 milliárd dollár, azaz 15%), az energia és a bányászat (majdnem 68 milliárd dollár, vagyis 13%), a kereskedelem és az ipar (több mint 64 milliárd dollár, vagyis 12%), a mezőgazdaság (több mint 55 milliárd dollár vagy 11%), a szociális védelem és a megélhetés (39 milliárd dollár, azaz 7%), valamint a robbanóanyag-kezelés 30 milliárd dollár (6%).
A jelentés szerint csak a romeltakarítás költsége csaknem 13 milliárd dollárra becsülhető.
A jövő évre vonatkozó 3,3 százalékos GDP-növekedési várakozás nem változott. Az IMF jelentése szerint az idei globális GDP-re vonatkozó, enyhén fölfelé módosított előrejelzésre elsősorban az Egyesült Államok növekedési kilátásainak jelentős javítása hatott.
A tavaly októberben vártnál 0,1 százalékponttal gyorsabban, 3,3 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott prognózisa szerint. A jövő évre vonatkozó 3,3 százalékos GDP-növekedési várakozás nem változott. Tavaly a globális gazdaság 3,2 százalékkal nőtt. A jelentés összeállítói szerint az idei globális GDP-re vonatkozó, enyhén fölfelé módosított előrejelzésre elsősorban az Egyesült Államok növekedési kilátásainak jelentős javítása hatott, ami ellensúlyozta más vezető gazdaságok várható gazdasági bővülésével kapcsolatban rontott prognózis hatását.
A 2024–2025-re vonatkozó előrejelzés elmarad a 2000–2019 közötti 3,7 százalékos növekedés átlagától. Javította a fejlett országokra vonatkozó növekedési előrejelzését az idei évre az IMF, a jövő évin pedig nem változtatott októberi becsléséhez képest. Az idén várhatóan 1,9 százalék lesz a növekedés ebben a régióban, 0,1 százalékponttal magasabb az őszi prognózisnál, 2025-ben pedig változatlanul 1,8 százalék. Az országcsoport gazdasága 1,7 százalékkal nőtt 2024-ben.
Az IMF az Egyesült Államok idei GDP-növekedési kilátását javította a legnagyobb mértékben, 0,5 százalékponttal 2,7 százalékra a tavalyi 2,8 százalékos bővülés után.
A washingtoni székhelyű szervezet jövőre 2,1 százalékos növekedést vár, 0,1 százalékponttal magasabbat, mint tavaly októberben.
Több helyen is GDP-bővülést vár az IMF
Az euróövezetben a tavalyi 0,8 százalékos GDP-növekedés után az idén 1 százalékos bővülést vár az IMF, 0,2 százalékponttal alacsonyabbat az ősszel vártnál, 2026-ban pedig 1,4 százalékos növekedést, ami 0,1 százalékponttal elmarad az októberben várttól. Németország idei növekedési prognózisát 0,5 százalékponttal 0,3 százalékra rontotta az IMF, a jövő évit pedig 0,3 százalékponttal, 1,1 százalékra vitte le. A német GDP tavaly 0,2 százalékkal csökkent.
A fejlődő országokban 4,2 százalékos növekedést vár az idén és 4,3 százalékost jövőre az IMF. Az idei előrejelzésen nem változtattak, a jövő évre szóló prognózist 0,1 százalékkal javították az októberihez képes. Az országcsoport GDP-je tavaly 4,2 százalékkal bővült.
A kínai növekedés előrejelzését az idei évre 0,1 százalékponttal 4,6 százalékra javította az IMF, a jövő évit pedig 0,4 százalékponttal 4,5 százalékra emelte meg.
Kína GDP-je tavaly 4,8 százalékkal nőtt. India gazdasága a tavalyi 6,5 százalékos növekedés után idén és jövőre is 6,5 százalékkal bővül, ami megegyezik az októberi becsléssel.
Az orosz hazai össztermék (GDP) a tavalyi 3,8 százalékos növekedés után az idén 1,4 százalékkal, 2026-ban 1,2 százalékkal nő a valutaalap szerint. Az októberi előrejelzéshez képest az idei adatot 0,1 százalékponttal javították, a jövő évre vonatkozó várt adaton nem változtattak a jelentés összeállítói.
A világkereskedelmi forgalom tavaly 3,4 százalékkal nőtt, az idén az IMF prognózisa szerint 3,2 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal bővül. Az idei forgalomra vonatkozó adatot 0,2 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal lejjebb vitték októberhez képest. A Brent, a Dubai Fateh és az amerikai WTI nyersolaj árának egyszerű számtani átlaga az idén várhatóan 69,76 dollár, jövőre pedig 67,96 dollár lesz. Az idén 11,7 százalékkal csökken a kőolaj ára a tavalyihoz képest, jövőre további 2,6 százalékkal eshet az olajár.
Csökken a globális infláció
A globális infláció a tavalyi 5,7 százalékról idén 4,2 százalékra, jövőre pedig 3,5 százalékra mérséklődik a pénteken ismertetett friss előrejelzés szerint. Az őszi várakozáshoz képest az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését 0,1 százalékponttal lejjebb vitte az IMF.
A fejlett országokban a tavalyi 2,6 százalék után idén 2,1 százalékos, jövőre 2 százalékos inflációt vár az IMF, amely az idei évi inflációs előrejelzését 0,1 százalékponttal följebb vitte, a jövő évit az októberben várt szinten tartotta. Az euróövezetben idén 2,1 százalékos, jövőre 2 százalékos, az Egyesült Államokban idén 2 százalékos, jövőre 2,1 százalékos, Japánban pedig idén és jövőre egyaránt 2 százalékos inflációval számol az IMF.
A fejlődő országokban az infláció a tavalyi 7,8 százalékról idén 5,6 százalékra, jövőre 4,5 százalékra lassul a Nemzetközi Valutaalap pénteken ismertetett jelentése szerint. Az idei várt adat 0,3 százalékponttal, a jövő évi 0,2 százalékponttal alacsonyabb az októberben becsültnél.
November és december folyamán Ukrajna körülbelül 1,2 milliárd dollárt kapott Japántól, amelyet társadalmi, egészségügyi, oktatási projektekre, valamint az üzleti szektor helyreállítására és támogatására fordítottak. Ezt Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke jelentette be.
Az Ukrajnának Japántól kapott összegeket a következőkre fordították:
602 millió dollár az INSPIRE projektre, amely a hátrányos helyzetű és sérülékeny társadalmi rétegek szociális védelmét biztosítja;
400 millió dollár a SURGE programra, amely Ukrajna újjáépítését és ellenálló képességét finanszírozza;
250 millió dollár a RISE projektre, amely a magánszektor fejlesztését célozza;
220 millió dollár a THRIVE projektre, amely az egészségügyi állami kiadások hatékonyságának növelésére irányul;
200 millió dollár a LEARN projektre, amely a biztonságos és kényelmes oktatási környezet kialakítását szolgálja.
Denisz Smihal köszönetét fejezte ki Japánnak és a Világbanknak az Ukrajna megerősítésére és fejlesztésére tett folyamatos erőfeszítésekért.
A garanciavállalási konstrukcióban az ukrán piacon tevékenykedő biztosítók közül elsőként az INGO, a Colonnade és az UNIQA vesz részt. Az EBRD szerint az eszköz támogatást nyújt a globális viszontbiztosító cégeknek azzal, hogy az ukrajnai biztosítókat terhelő bizonyos háborús kockázatokra veszteségfedezeti garanciát nyújt.
Viszontbiztosítási garanciát nyújt az ukrajnai biztosítási piac újjáélesztése és a háborús biztosítási kockázatok mérséklése végett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtöki tájékoztatása szerint 110 millió euró értékű innovatív viszontbiztosítási konstrukcióról van szó, amelyet az EBRD az Aon nemzetközi pénzügyi és biztosítási konglomerátummal közösen alakított ki ukrajnai helyreállítási és újjáépítési garanciaeszköz (Ukraine Recovery and Reconstruction Guarantee Facility) névvel.
Az EBRD szerint az eszköz támogatást nyújt a globális viszontbiztosító cégeknek azzal, hogy az ukrajnai biztosítókat terhelő bizonyos háborús kockázatokra veszteségfedezeti garanciát nyújt.
A londoni pénzintézet kiemeli, hogy a 2022 februárjában kezdődött háború miatt jelentősen szűkült a viszontbiztosítási kapacitás, mivel a nemzetközi viszontbiztosító intézmények jórészt kivonultak az ukrajnai piacról. Ez komoly mértékben korlátozza a helyi biztosítók képességét arra, hogy kereskedelmi alapon háborús kockázatokra szóló biztosítási termékeket kínáljanak.
Az EBRD szerint a most összeállított garanciavállalási konstrukció javítja az ilyen biztosítási szolgáltatások hozzáférhetőségét, ösztönözve ezzel az üzleti aktivitást és a gazdasági növekedést is Ukrajnában, kikövezve egyben a helyreállításhoz és az újjáépítéshez vezető utat.
A garanciavállalási konstrukcióban az ukrán piacon tevékenykedő biztosítók közül elsőként az INGO, a Colonnade és az UNIQA vesz részt.
A program kezdetben a belső teherszállításra, a gépjárműkárokra és a vasúti gördülőállományra terjed ki, de az eszköz rugalmassága lehetővé teszi a viszontbiztosítási garanciaeszköz kiszélesítését más területekre is – áll az EBRD csütörtöki tájékoztatásában.
Az EBRD a háború kezdete óta több mint 5,4 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott Ukrajnának.
Ezek a programok az energia- és az élelmiszer-ellátási biztonságra, a létfontosságú infrastruktúrára, a kereskedelemre és a magánszektorra összpontosulnak.
Az EBRD kormányzótanácsa tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést. Ezzel a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
A Világbank 454 millió dollárt különített el Ukrajnának az egészségügy fejlesztésére. A forrásokat a Transforming Healthcare Reform and Investments in Efficiency (THRIVE) (Az egészségügy átalakítása reformok és a hatékonyságba való befektetéseken révén) című projekt keretein belül biztosítják, amelynek célja az egészségügyi ellátórendszer reformjának elősegítése és hatékonyságának növelése a háborús időszakban, számolt be Denisz Smihal miniszterelnök.
„A projekt támogatja a kormány azon törekvését, hogy előtérbe helyezze az egészségügyi garanciaprogram keretében való finanszírozást”, jegyezte meg.
A szervezet honlapja szerint a program finanszírozása összesen 449 millió dollár kölcsönt tartalmaz az ADVANCE Ukraine vagyonkezelői alaptól és a Világbanktól, amelyet Japán támogat, valamint 5 milliós támogatás az URTF alapból (Ukrajna újjáépítési, és reformjai támogatási Alapja).
„A THRIVE projekt által támogatott reformok segítenek csökkenteni a betegekre nehezedő szükségtelen pénzügyi terheket, miközben növelik az egészségügyi szektor elérhetőségét és fenntarthatóságát”, közölte Robert Saum, a Világbank kelet-európai igazgatója.
Az amerikai pénzügyminisztérium kedden átutalta a befagyasztott orosz vagyon kamatjövedelmeire alapozott, Ukrajnának szánt 50 milliárd dolláros hitelcsomag Egyesült Államokra jutó 20 milliárd dolláros részét a Világbank gazdasági és pénzügyi támogatási alapjának – közölte kedden Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.
A világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) júniusban állapodott meg arról, hogy a büntetőintézkedések keretében zárolt orosz vagyon kamatjövedelmeiből fedezett, 50 milliárd dolláros hitelt nyújt a kijevi vezetésnek 30 éves futamidőre, aminek részleteiről októberben született egyezség. Moszkva lopásnak minősítette az intézkedést.
Joe Biden leköszönő demokrata párti amerikai elnök eredetileg az összeget fel akarta osztani fele-fele arányban katonai, illetve gazdasági segélyekre, előbbihez azonban az időközben republikánus párti többség ellenőrzése alá került kongresszus jóváhagyása is kellett volna.
A keddi átutalással így a teljes összeget nem katonai célú támogatásra szánják.
„Ezek a források, amelyeket teljes egészében Oroszország saját zárolt eszközeinek kamataiból fedeznek, létfontosságú támogatást fognak nyújtani a nem provokált agresszió ellen védekező Ukrajnának” – hangoztatta Yellen. Hozzátette, hogy a G7-ek által kollektívan nyújtott 50 milliárd dolláros hitel biztosítani fogja, hogy Ukrajna egyebek között fenn tudja tartani mentőszolgálatait és kórházait.
A G7-ek hitelfeltételei szerint az EU 18,115 milliárd dollárral, Kanada 3,52 milliárd dollárral, Nagy-Britannia 2,88 milliárd dollárral, Japán pedig 3,11 milliárd dollárral járul hozzá a hitelcsomaghoz.
Joe Biden kormánya a január 20-i hatalomátadásig azt a célt tűzte ki, hogy a hátra lévő hetekben a kongresszus által engedélyezett forrásokat gyors ütemben mozgósítsa a kijevi vezetés számára.
Ha Trump büntetővámot vet ki a kínai termékekre, azok az európai piacokat árasztják majd el, s egyre erősödik a nyomás az öreg kontinensen, hogy javítsa versenyképességét. Az amerikai elnök vámfenyegetéseit tárgyalásokkal és nem háborúval célszerű rendezni – nyilatkozta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke felszólította Európa vezetőit, hogy működjenek együtt Donald Trumppal a vámok ügyében, és vásároljanak több, az Egyesült Államokban gyártott terméket. Egyúttal figyelmeztetett, hogy a heves kereskedelmi háború a globális gazdasági növekedés megtörésének veszélyével fenyeget – derül ki a jegybankár interjújából, amelyet a Financial Timesnak adott.
Az EKB vezetője Trump második elnöki mandátumának megnyerése óta adott első interjújában úgy vélekedett, hogy az EU-nak „nem megtorlásra, hanem tárgyalásra” van szüksége a megválasztott elnökkel, aki akár 20 százalékos általános vámmal fenyegetett minden nem kínai amerikai importra.
Lagarde arra is figyelmeztetett, hogy egy „kereskedelmi háború senkinek sem áll érdekében”, és „a GDP globális csökkenéséhez” vezetne. Ugyanakkor megkérdőjelezte Trump programját: Hogyan lehet Amerikát újra naggyá tenni, ha a globális kereslet csökken?
Trump győzelme aggodalmakat keltett szerte a világon, így Európában, Brüsszelben is, attól tartanak, hogy a vámok eltörölnék az EU-nak az USA-val szembeni nagy kereskedelmi többletét, és a régió gyártóit a termelés áthelyezésére ösztönöznék.
Lagarde „csekkfüzet”-stratégiát javasol
Lagarde szerint Európának „csekkfüzet”-stratégiával kellene megbirkóznia egy második Trump-időszakkal, amelyben felajánlja, hogy „bizonyos dolgokat megvásárol az Egyesült Államoktól”, például cseppfolyósított földgázt és védelmi felszereléseket.
Ez jobb forgatókönyv, mint a puszta megtorló stratégia, amely egy olyan „tit-for-tat” folyamathoz vezethet, amelyben senki sem lesz igazán nyertes – mondta az EKB elnöke.
Az Európai Bizottság, amely az EU 27 tagállamának kereskedelempolitikáját irányítja, még mérlegeli, hogyan reagáljon.
Az előkészületekben részt vevő tisztségviselők szerint az amerikai export, köztük a mezőgazdasági termékek, valamint az LNG és a fegyverek vásárlásának növelése is a megfontolás alatt álló lehetőségek között szerepel.
Az EU arra is készül, hogy lehetővé tegye az amerikai vállalatok számára, hogy részt vegyenek az uniós adófizetők pénzéből megvalósuló közös katonai beszerzéseket támogató kezdeményezésekben, és hogy szorosabban igazodjon a Fehér Házhoz a Kínával kapcsolatos kereskedelmi és geopolitikai politikájában.
Trump utálja Powellt
Lagarde központi bankárhoz képest szokatlanul nyíltan fogalmazta meg véleményét a megválasztott amerikai elnökről, és az év elején azt mondta, hogy egy második Trump-időszak „egyértelműen fenyegetést jelent” Európára nézve. A Federal Reserve-ben dolgozó kollégája, Jay Powell gondosan kerülte, hogy véleményt nyilvánítson Trumpról, annak ellenére, hogy Trump első ciklusa alatt erősen kritizálta a Fedet, például azt tweetelte, hogy az amerikai jegybankelnök „nagyobb ellensége” az amerikai gazdaságnak, mint Kína.
Lagarde elmondta, hogy a 2024-es év folyamán „kissé megváltozott” a gondolkodása arról, hogyan kezeljen egy második Trump-periódust, és azt mondta, hogy Európa felelőssége is az, hogy az amerikai választási eredményt arra használja fel, hogy a szükséges változásokat ösztönözze egy olyan gazdaságban, amely nehezen tud lépést tartani riválisaival.
Európa lemaradásban van. De nem mondanám, hogy nem tud felzárkózni – mondta.
Amerika helyett Európába áramlik majd a kínai dömpingáru
Közgazdászok szerint Trump fenyegetése, hogy jelentős vámokat vet ki az Egyesült Államokba irányuló kínai exportra, arra késztetheti a pekingi gyártókat, hogy termékeikkel elárasszák az európai piacokat, ami további veszélyt jelent a hazai versenyképességre.
Az olcsó termékek dömpingje súlyosbítaná a feszültséget az EU és Kína, az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere között, és további nyomást gyakorolna a Covid–19-járvány kitörése óta gazdasági stagnálással sújtott régióra.
Az EKB elnöke szerint a politikai döntéshozóknak gondosan figyelemmel kell kísérniük a kínai áruk ilyen „átirányítási forgatókönyvét”.
Célszerű figyelmen kívül hagyni Trump kampányretorikáját, és felhívta a figyelmet arra, hogy összpontosítsanak a nem kínai importra. Erre 10 és 20 százalék közötti vámok bevezetését javasolta.
Az a tény, hogy egy tartományt tesz közzé, azt jelenti, hogy nyitott a vitára – mondta, hozzátéve, hogy ez lehetőséget teremt arra, hogy „leüljünk az asztalhoz, és megnézzük, hogyan tudunk együtt dolgozni”.
Ízetlen a holland paradicsom, mégis megeszik
Lagarde szerint még túl korai lenne felmérni, hogy az amerikai vámok milyen hatással lesznek az euróövezet inflációjára. „Rövid távon talán (…) egy kis nettó inflációt okozhat”, utalt a gazdasági tevékenység valószínűsíthető csökkenésére és a devizaárfolyamok ingadozására. Európa számára a hivatalba lépő Trump-kormányzat kereskedelemmel és transzatlanti együttműködéssel kapcsolatos álláspontja „a szükséges újraindítás gyorsítója” – mondta Lagarde.
Arra a véleményre, hogy Európa gazdasága annyira elavult és megcsontosodott, hogy a kontinens „múzeummá” változik, Lagarde megjegyezte, hogy „ez egy elég vonzó múzeum, ha engem kérdez”. Rámutatott, hogy a kontinensen „rengeteg az innováció”, és példaként a holland mezőgazdasági ágazatot említette:
Tudta, hogy Hollandia a mezőgazdasági termékek második legnagyobb exportőre a világon? Nézzék meg az ország méretét!
Azzal a gyakori kritikával szembesítve, hogy a holland paradicsomnak nincs íze, így válaszolt: „De megeszik őket.”
[type] => post [excerpt] => Ha Trump büntetővámot vet ki a kínai termékekre, azok az európai piacokat árasztják majd el, s egyre erősödik a nyomás az öreg kontinensen, hogy javítsa versenyképességét. Az amerikai elnök vámfenyegetéseit tárgyalásokkal és nem háborúval célszerű... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1733245860 [modified] => 1733195600 ) [title] => Christine Lagarde szerint Trumppal tárgyalni kell, nem háborúzni [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=55241&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 55241 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 55242 [image] => Array ( [id] => 55242 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde.jpg [original_lng] => 111770 [original_w] => 1347 [original_h] => 758 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/lagarde.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1733188400:12 [_thumbnail_id] => 55242 [_edit_last] => 12 [views_count] => 706 [_oembed_90ecf3820f5eb7d00404edd1dd5e15e1] =>
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
A Világbank további 664 millió dolláros finanszírozást hagyott jóvá Ukrajna számára a Befektetés a szociális védelembe a lefedettség, a fenntarthatóság és a hatékonyság növelése érdekében (INSPIRE) projekt részeként, számolt be a Pénzügyminisztérium.
Megjegyezték, hogy 602 millió dollár Ukrajna állami költségvetésének általános alapjába kerül.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint 662 millió dollár érkezik az Ukrajnának szükséges hiteltámogatást biztosító vagyonkezelői alapból (ADVANCE Ukraine), amelyet a japán kormány támogat. A Világbank 2 millió dollárral támogatja az Early Learning Partnership gyermekgondozási program bővítését.
Mint ismeretes, az INSPIRE projekt célja Ukrajna lakosságának alacsony jövedelmű és kiszolgáltatott rétegeinek szociális védelme a háború alatt és után, valamint a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása.
Ukrajna 4,8 milliárd dollárt kapott az Amerikai Egyesült Államoktól a PEACE projekt keretében, a forrásokat a reformok végrehajtásának támogatására, valamint az ország újjáépítésére fordítjuk – közölte szerdán Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő jelezte: „Ukrajna 4,8 milliárd dollárt kapott a Világbanktól a PEACE projekt keretében. Ez a bank történetének legnagyobb beruházási projektje, amely azért indult, hogy támogassa államunkat a reformok végrehajtásában, a szociális és oktatási szférában, az egészségügy, a mezőgazdasági termelők, valamint az újjáépítési projektek terén.”
A miniszterelnök szerint a teljes körű háború kezdete óta Ukrajna már csaknem 50 milliárd dollárt kapott a Világbank mechanizmusán keresztül. „Rendkívül hálás vagyok az Egyesült Államoknak és a partnereknek, akik a PEACE projekt keretében a támogatást finanszírozzák” – tette hozzá Denisz Smihal.
