A kormány a Világbank elemző adatai alapján és nemzetközi partnerekkel együttműködve dolgozik a Jövő Gazdasága elnevezésű stratégia kidolgozásán, amely az átlagos GDP-növekedési ütem évi 6%-ra emelését irányozza elő – jelentette ki szerdán Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy ez a stratégia az EU szabályain alapul – elsősorban egy versenyképes és befektetés-vonzó gazdaság kiépítése erős intézményekkel és a magánszektor dinamikus fejlődésével. „Ez a védelmi technológiák, az energia, a mezőgazdasági szektor, a közlekedés, a gépgyártás, az informatika és a kritikus ásványkincsek fejlesztéséről szól” – mutatott rá.
A stratégia tervezete a munkatermelékenység jelenlegi 1,3%-ról 5%-ra, a GDP-hez viszonyított beruházási aránynak pedig a háború előtti 16%-ról évi 24-30%-ra történő növelését is előirányozza. A kormány bemutatta a Jövő Gazdasága projektet és a megvalósításához vezető utat a nemzetközi tanácsadó üzleti tanács résztvevőinek, amelynek az ülését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elnökletével tartották. A gdański URC2026 konferencián kiemelt beruházási projekteket mutatnak be a partnereknek – tette hozzá a kormányfő.
A Világbank 80-100 milliárd dolláros segélyt mozgósíthat az USA, Irán és Izrael közötti háború által súlyosan sújtott közel-keleti országok számára. A bank körülbelül 15 hónapon belül előkészítheti és eloszthatja a forrásokat, jelentette be Ajay Banga, a Világbank vezetője, írta a The Guardian.
Banga elmondása szerint a finanszírozás 20-25 milliárd dollárt tartalmazna, amelyhez az országok a válságkezelési ablakon keresztül férhetnének hozzá, ami az összeg 10 százaléka. További 30-40 milliárd dollár válhatna elérhetővé az országok számára a meglévő programok átcsoportosításával. Ha azonban a háború ezen túl is folytatódik, a Világbanknak további finanszírozást kell keresnie a 80-100 milliárd dolláros határ eléréséhez. A Világbanknak ezután a mérlegéhez és a tartalékaihoz kell fordulnia – mondta a Világbank vezetője a Bretton Woods-i Bizottság által szervezett rendezvényen.
A Guardian megjegyezte, hogy a Nemzetközi Valutaalap kijelentette, hogy az iráni háború további eszkalációja globális recessziót idézhet elő.
Mint ismeretes, az iráni háborúba bevont közel-keleti országok között szerepel Kuvait, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Jordánia.
Irán elkezdte támadni az amerikai létesítményeket ezekben az országokban, bár valójában nem korlátozódott erre, és azzal vádolta a közel-keleti országokat, hogy lehetőséget biztosítanak az Egyesült Államoknak Teherán megtámadására.
Meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Államok és Izrael között Iránnal vívott háború jelentősen befolyásolta az energiaárakat, és hosszú távú válsággal fenyegeti a világgazdaságot.
A Pénzügyminisztérium Szerhij Marcsenko miniszter vezette csapata munkalátogatásra indult el Washingtonba, hogy részt vegyen a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tavaszi ülésein. Az Ukrinform beszámolója szerint erről a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya számolt be Facebookon.
Megjegyezték, hogy az IMF és a Világbank tavaszi ülései április 13. és 18. között zajlanak.
A programban szerepel egy felszólalás a G7 pénzügyi csoportjának ülésén, egy Ukrajnával foglalkozó Világbanki kerekasztal-beszélgetés, valamint kétoldalú találkozók sorozata a G7-országok pénzügyminisztereivel, az EU-val, az IMF, a Világbank, az EBB, az EBRD és más nemzetközi pénzügyi szervezetek vezetőivel.
Norvégia 200 millió dollár költségvetési támogatást biztosít Ukrajnának, amelyet a Világbank PEACE programja révén juttatnak el az országba.
Erről Ukrajna miniszterelnöke, Julija Szviredenko tájékoztatott. A miniszterelnök elmondta, hogy Norvégia döntése kiemelkedő vezetői szerepét és Ukrajna elkötelezett támogatását tükrözi a jelenlegi, rendkívüli kihívások közepette. „Őszintén hálásak vagyunk ezért az időszerű hozzájárulásért, amely létfontosságú Ukrajna makrogazdasági stabilitásának fenntartása és az alapvető állami szolgáltatások folyamatos működésének biztosítása szempontjából” – hangsúlyozta Szviredenko.
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a Világbank PEACE programját 2022-ben indították a teljes körű orosz invázió kezdete után. Azóta a programon keresztül a nemzetközi partnerek Ukrajnának összesen 52 milliárd dollárnyi támogatást nyújtottak, amelyből 13,4 milliárd a nyugdíjkifizetésekre irányult.
A Világbank friss becslései szerint az ukrán újjáépítés költsége márciusra elérte az 588 milliárd dollárt. Ukrajna a háború során súlyos károkat szenvedett az infrastruktúra terén, amelynek helyreállítása meghaladja a 195 milliárd dollárt, ez azonban még csak egy, a sok megoldandó és költséges feladatból amely a háború után esedékes.
A Világbank becslései szerint tovább nőtt az ukrán újjáépítés költsége, amely márciusra már elérte az 588 milliárd dollárt. Ukrajna súlyos károkat szenvedett el a háború évei alatt, a béke azonban nem old meg minden problémát – írja a Kyiv Independent.
A jelentés szerint a leginkább érintett szektor egyértelműen az infrastruktúra, amelynek becsült helyreállítási költsége meghaladhatja a 195 milliárd dollárt. Ennek nagyjából egyharmada a lakhatást érinti, miután Ukrajna teljes lakásállományának 14 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült. Az ukrán energiaszektorban keletkezett károk 21 százalékkal nőttek 2025-höz képest, mivel Moszkva módszeresen támadta az elektromos és fűtési infrastruktúrát Ukrajna évek óta leghidegebb telén. Az ország energiaszektorában keletkezett kár mostanra eléri a 24,8 milliárd dollárt.
A jelentés szerint Ukrajna egésze érintett ugyan az orosz támadások által, azonban a károk egy jelentős része, közel egyharmada a frontvonal menti területekre összpontosul.
Emellett a Világbank számításba vette azt a hiányt is, amely a háború során az államháztartásban keletkezett. A jelentés szerint Ukrajnában a szolgáltatások megszakadása, az ellátási problémák, a megnövekedett működési költségek és a törmelékek eltávolítása is óriási veszteséget okoztak.
A szervezet emellett felmérte a természeti károkat, miután a harcoknak számtalan erdő és termőföld esett áldozatul. A jelentés szerint 2025-ben Ukrajnában hatalmas területű erdő vált a tüzek martalékává. A költségek azonban feltehetőleg nem állnak meg itt, hiszen a harcok tovább zajlanak, így várhatóan az 588 milliárd dolláros számla még nagyobb lesz, mire a konfliktus lezárul.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya grandiózus tervet dolgozott ki az ország háború utáni újjáépítésére és modernizálására. A projekt 14 évet venne igénybe, és elképesztő, ezermilliárd dolláros költségvetéssel számolt. A tervnek része volt egy alap is, amelyet az ukrán elnök reményei szerint a lefoglalt orosz vagyonból finanszíroztak volna, és amely 540 milliárd dollárt tett volna ki.
Emellett az ukrán elnök felvázolt egy második pillért, egy 460 milliárd dolláros platformot, amely az európai magánszektor befektetéseit hivatott vonzani Ukrajna ipari újjáéledéséhez.
A Világbank 40 millió dollárt különít el Ukrajna energiarendszerének helyreállítására, amely a rendszeres orosz támadások miatt szenvedett kárt, jelentette be az ukrán energiaügyi minisztérium vezetője, Denisz Smihal, miután tárgyalást folytatott a Világbank operatív ügyvezető igazgatójával, Anna Bierdével.
„Megköszöntem a Világbanknak az Ukrajna, különösen energiarendszerünk folyamatos támogatását. Megállapodtunk a további segítségnyújtásban: a Világbank maximum 40 millió dollárt is tervez elkülöníteni az Ukrenerho számára” – írta Smihal.
Hozzátette, hogy az összeget többek között berendezések vásárlására fogják felhasználni.
A forrásokat Ukrajna oktatási és egészségügyi rendszerének reformjára és támogatására fordítják.
Ukrajna állami költségvetésébe több mint 125 millió dollár finanszírozás érkezett a Világbanktól – közölte előző nap a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
A támogatás keretében 105,7 millió dollárt irányoztak elő az oktatási szektor fejlesztésére a Learn projekt révén. A finanszírozás bevonása az Új ukrán iskola reform megvalósításának, valamint a jelenléti oktatás biztonságos feltételeinek megteremtésének eredményeként történt.
Az összeg fennmaradó része, 19,5 millió dollár, az egészségügyi rendszer átalakítását célzó programra érkezett. Ennek célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása és az Országos Egészségügyi Szolgálat kapacitásának megerősítése.
Ukrajna 177 millió dollárt kapott a Világbanktól a Surge és Thrive projektek keretében – közölte az Ukrán Pénzügyminisztérium. A támogatásból 147 millió dollár a Surge projektet illeti, amely az okos fiskális gazdálkodáson keresztüli újjáépítést támogatja, míg 30 millió dollár a Thrive projekt része, amely az egészségügyi rendszer reformját és hatékonyságának növelését célozza. Mindkét projekt a Program-for-Results finanszírozási mechanizmus keretében valósul meg, vagyis a pénzeket csak a kitűzött teljesítménymutatók elérése után folyósítják.
A Surge projekt következő részleteinek megszerzéséhez Ukrajna jóváhagyta a 2026–2028 közötti közösségi beruházási projektek egységes portfólióját, figyelembe véve a nemi és klímavédelmi szempontokat, kidolgozta a környezeti hatásértékelés módszertanát, valamint megerősítette az Állami Adószolgálat Antikorrupciós programjának végrehajtását.
A Thrive projektből kapott 30 millió dollárt előlegként folyósították a Egészségügyi Garanciák Programja reformjának további támogatására. A pénzt az Ukrán Nemzeti Egészségügyi Szolgálat kapacitásának növelésére fordítják, hogy jobban tudja monitorozni az egészségügyi intézmények működését és javítani az ellátás minőségét.
Ukrajnának körülbelül 60 milliárd dollár külső finanszírozásra lesz szüksége 2026–2027-re, a finanszírozás egy részét a tervek szerint „jóvátételi hitel” révén, a befagyasztott orosz eszközök rovására kívánják biztosítani – jelentette ki csütörtökön Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtóosztályára hivatkozva.
A jelentés szerint Marcsenko a kijelentését az Ukrajna Támogatásáért Miniszteri Kerekasztal-konferencián mondta, amelyre október 15-én került sor Washingtonban. A fórumot Ukrajna kormánya, a Világbank és az IMF közösen szervezte. Részt vett rajta Ajay Banga, a Világbank elnöke, Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója, valamint a partnerországok képviselői.
A sajtószolgálat szerint a nemzetközi partnerek elismerték Ukrajna pénzügyi rendszerének stabilitását és a költségvetési reformok sikereit. Ugyanakkor egyetértettek abban, hogy az országnak továbbra is jelentős támogatásra van szüksége a költségvetési hiány fedezéséhez.
Marcsenko megköszönte partnereknek a segítséget, amely 2022 februárja óta meghaladta a 152 milliárd dollárt. Csak 2025-ben Ukrajna már több mint 36,9 milliárd dollár nemzetközi támogatást kapott.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a háború továbbra is nyomást gyakorol az államháztartásra. A 2026-os költségvetés kiegyensúlyozása érdekében Ukrajna új együttműködési programokra számít a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint egy mechanizmus elindítására a befagyasztott orosz eszközök felhasználására.
„Ukrajna továbbra is teljesíti minden kötelezettségét, a háború alatt is fenntartja a makroszintű pénzügyi stabilitást. De a szükségleteink továbbra is jelentősek. A 2026–2027-es pénzügyi stabilitás érdekében további forrásokat kell bevonni, különösen az orosz eszközök felhasználásával” – mondta Szerhij Marcsenko.
Odile Renaud-Basso nem gondolja úgy, hogy a multilateralizmus visszaszorulása fenyegetést jelentene az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankra, és úgy véli, hogy a bank fontos szerepet fog játszani a háború utáni Ukrajna és Gáza újjáépítésében.
A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) „még fontosabb” szerepet játszik a geopolitikai és gazdasági instabilitás globális kontextusában, mondta Odile Renaud-Basso elnök az Euronewsnak adott interjújában.
A hidegháború után alapított bankot elsősorban a posztszovjet gazdaságokba való befektetésre hozták létre, ma azonban Kelet-Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában fektet be, és az Európai Unió, az Európai Beruházási Bank (EBB) és 77 kormány, köztük az Egyesült Államok és Kína is tulajdonosa.
Az intézmény az elmúlt években megújította célját, és Ukrajna legnagyobb intézményi befektetőjévé vált. Mióta Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, 8,3 milliárd eurós befektetést irányzott az országba.
Arra a kérdésre, hogy a protekcionizmus növekedése és a nyugati kormányok külföldi segélyekre vonatkozó átfogó megszorításai aláássák-e a bank küldetését, Renaud-Basso így válaszolt: „Úgy gondolom, hogy az EBRD-hez hasonló multilaterális intézmények szerepe még fontosabb, mert mi és a részvényeseink, köztük az Egyesült Államok, arra összpontosítunk, hogy hogyan fejleszthetjük a piacgazdaságokat, hogyan teremthetünk munkahelyeket, és hogyan lehetünk pozitív hatással a növekedésre.”
„Az EBRD segíti azokat a gazdaságokat, amelyekbe befektetünk, hogy ellenállóbbak legyenek a növekvő kereskedelmi és geopolitikai feszültségek környezetében. Elősegíti a diverzifikációt és a robusztusabb ellátási láncokat, ami elengedhetetlen a fenntartható hosszú távú növekedés eléréséhez.”
„Tehát nem hiszem, hogy fenyegetés alatt állnánk; éppen ellenkezőleg, a mi szerepünk most még fontosabb.”
Az Egyesült Államok továbbra is a bank legnagyobb részvényese 9,2%-kal. Ezt követi az Egyesült Királyság 8,9%-kal. Az Európai Unió és az EBB közösen mintegy 6,2%-os tulajdonrésszel rendelkezik.
A Trump-kormányzat általánosságban befagyasztotta a külföldi segélyeket, és a multilaterális fejlesztési bankok támogatása is bizonytalan. A bank az év végéig adott időt az Egyesült Államoknak, hogy csatlakozzon a 2023-ban igazgatótanács által jóváhagyott tőkeemeléshez.
A bank „kész” befektetni Ukrajna és Gáza helyreállításába
Renaud-Basso hozzátette, hogy a bank kulcsszerepet játszhat a háború sújtotta országok, például Ukrajna és Gáza jövőbeli helyreállításában azáltal, hogy külföldi befektetéseket irányít a magánszektorba, és segít a háború utáni gazdaság újjáélesztésében.
A bank jelenlegi befektetései Ukrajnában elsősorban az energia-, a banki és az agrár-élelmiszeripari ágazatokra összpontosít. Együttműködik Ukrajna állami olaj- és gáztársaságával, a Naftogazzal annak érdekében, hogy a háború sújtotta ország elegendő gáztartalékkal rendelkezzen a tél átvészeléséhez, miközben egyre több orosz drón- és rakétatámadás figyelhető meg Ukrajna energiaipari infrastruktúrája ellen.
Bár a bank nem nyújthat közvetlen támogatást a kormánynak vagy finanszírozhatja a hadsereget, tőkéje létfontosságú az ország magánszektorának fenntartásában és a gazdasági növekedés alátámasztásában. A bank nemrégiben Ukrajna 2025-re várt GDP-növekedését 3,3%-ról 2,5%-ra módosította a „háborúval kapcsolatos magas bizonytalanság” miatt.
Egy tűzszüneti és békemegállapodás esetén az intézmény tervei szerint évente 3 milliárd eurót fektetne be Ukrajna háború utáni helyreállításába, magyarázta Renaud-Basso. Hozzátette azonban, hogy ez nagyrészt egy olyan békemegállapodástól függ, amely „egyértelmű bizonyosságot ad arról, hogy a háború nem fog újra kitörni”.
„Ukrajna 2014 óta háborúban áll, és ez nagyon nem kedvez a befektetéseknek és a fejlődésnek.”
„Terveink szerint évente legalább 3 milliárd eurót fogunk befektetni [a háború után]. Az EU támogatásával és az Európai Beruházási Bankkal együttműködve már előkészületeket eszközöltünk, hogy minden készen álljon, és a feltételek javulása esetén [a beruházások] nagyon gyorsan megvalósulhassanak.”
Renaud-Basso az Euronewsnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy hatályba lépett a Donald Trump amerikai elnök támogatásával közvetített tűzszüneti megállapodás első szakasza, amelynek célja a két éve tartó gázai háború befejezése.
A szakértő „pozitívnak” és „biztatónak” nevezte az áttörést, és hozzátette, hogy a bank megismételheti jelenlegi befektetéseit a ciszjordániai magánszektorban, amint a gázai körülmények a megfelelővé válnak.
A Világbank becslései szerint a gázai háború utáni újjáépítés költsége mintegy 46 milliárd eurót fog kitenni.
„Felgyorsítottuk a Ciszjordániában megvalósuló beruházásainkat. Az elmúlt két évben 200 millió eurót fektettünk be, ami a korábbi öt évben befektetett összeg duplája” – mondta. A beruházások bankok, kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a feldolgozóipar számára elérhetőek.
„Természetesen hatalmas szükség lesz a gázai újjáépítésre. Mi a magánszektorra összpontosítunk, ezért úgy gondolom, hogy a feladatunk – amikor a körülmények megengedik – a gázai magánszektor finanszírozásának támogatása lesz. A kezdeti hangsúly a humanitárius segélyezésen és az alapvető infrastruktúra újjáépítésén lesz, de készen állunk arra, hogy többet tegyünk, amikor eljön az ideje.”
