A jemeni húszik 200 milliárd dolláros kárt okoztak a világgazdaságnak azzal, hogy hajókat támadtak meg a Vörös-tengeren. Ennek a kalózháborúnak a fő haszonélvezői Oroszország és Kína voltak, írta a The Economist.
A kiadvány közölte, hogy az áruk tengeri szállításának költsége ötszörösére nőtt a húszik támadásai miatt, mivel aktív tevékenységük 2024-ben arra kényszerítette a hajókat, hogy megkerüljék Afrikát, ahelyett, hogy a Szuezi-csatornán, a rövid úton hajóznának át. Egyiptom szenvedte el a legnagyobb közvetlen károkat, míg a húszik akcióiból az Oroszországi Föderáció és Kína profitált, akiknek a hajóit nem támadták a fegyveresek: ennek eredményeként a Szuezi-csatornán jelenleg áthaladó olaj nagy része Oroszországé, és nőtt a Vörös-tengeren közlekedő kínai hajók száma is.
A jövő évre vonatkozó 3,3 százalékos GDP-növekedési várakozás nem változott. Az IMF jelentése szerint az idei globális GDP-re vonatkozó, enyhén fölfelé módosított előrejelzésre elsősorban az Egyesült Államok növekedési kilátásainak jelentős javítása hatott.
A tavaly októberben vártnál 0,1 százalékponttal gyorsabban, 3,3 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken kiadott prognózisa szerint. A jövő évre vonatkozó 3,3 százalékos GDP-növekedési várakozás nem változott. Tavaly a globális gazdaság 3,2 százalékkal nőtt. A jelentés összeállítói szerint az idei globális GDP-re vonatkozó, enyhén fölfelé módosított előrejelzésre elsősorban az Egyesült Államok növekedési kilátásainak jelentős javítása hatott, ami ellensúlyozta más vezető gazdaságok várható gazdasági bővülésével kapcsolatban rontott prognózis hatását.
A 2024–2025-re vonatkozó előrejelzés elmarad a 2000–2019 közötti 3,7 százalékos növekedés átlagától. Javította a fejlett országokra vonatkozó növekedési előrejelzését az idei évre az IMF, a jövő évin pedig nem változtatott októberi becsléséhez képest. Az idén várhatóan 1,9 százalék lesz a növekedés ebben a régióban, 0,1 százalékponttal magasabb az őszi prognózisnál, 2025-ben pedig változatlanul 1,8 százalék. Az országcsoport gazdasága 1,7 százalékkal nőtt 2024-ben.
Az IMF az Egyesült Államok idei GDP-növekedési kilátását javította a legnagyobb mértékben, 0,5 százalékponttal 2,7 százalékra a tavalyi 2,8 százalékos bővülés után.
A washingtoni székhelyű szervezet jövőre 2,1 százalékos növekedést vár, 0,1 százalékponttal magasabbat, mint tavaly októberben.
Több helyen is GDP-bővülést vár az IMF
Az euróövezetben a tavalyi 0,8 százalékos GDP-növekedés után az idén 1 százalékos bővülést vár az IMF, 0,2 százalékponttal alacsonyabbat az ősszel vártnál, 2026-ban pedig 1,4 százalékos növekedést, ami 0,1 százalékponttal elmarad az októberben várttól. Németország idei növekedési prognózisát 0,5 százalékponttal 0,3 százalékra rontotta az IMF, a jövő évit pedig 0,3 százalékponttal, 1,1 százalékra vitte le. A német GDP tavaly 0,2 százalékkal csökkent.
A fejlődő országokban 4,2 százalékos növekedést vár az idén és 4,3 százalékost jövőre az IMF. Az idei előrejelzésen nem változtattak, a jövő évre szóló prognózist 0,1 százalékkal javították az októberihez képes. Az országcsoport GDP-je tavaly 4,2 százalékkal bővült.
A kínai növekedés előrejelzését az idei évre 0,1 százalékponttal 4,6 százalékra javította az IMF, a jövő évit pedig 0,4 százalékponttal 4,5 százalékra emelte meg.
Kína GDP-je tavaly 4,8 százalékkal nőtt. India gazdasága a tavalyi 6,5 százalékos növekedés után idén és jövőre is 6,5 százalékkal bővül, ami megegyezik az októberi becsléssel.
Az orosz hazai össztermék (GDP) a tavalyi 3,8 százalékos növekedés után az idén 1,4 százalékkal, 2026-ban 1,2 százalékkal nő a valutaalap szerint. Az októberi előrejelzéshez képest az idei adatot 0,1 százalékponttal javították, a jövő évre vonatkozó várt adaton nem változtattak a jelentés összeállítói.
A világkereskedelmi forgalom tavaly 3,4 százalékkal nőtt, az idén az IMF prognózisa szerint 3,2 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal bővül. Az idei forgalomra vonatkozó adatot 0,2 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal lejjebb vitték októberhez képest. A Brent, a Dubai Fateh és az amerikai WTI nyersolaj árának egyszerű számtani átlaga az idén várhatóan 69,76 dollár, jövőre pedig 67,96 dollár lesz. Az idén 11,7 százalékkal csökken a kőolaj ára a tavalyihoz képest, jövőre további 2,6 százalékkal eshet az olajár.
Csökken a globális infláció
A globális infláció a tavalyi 5,7 százalékról idén 4,2 százalékra, jövőre pedig 3,5 százalékra mérséklődik a pénteken ismertetett friss előrejelzés szerint. Az őszi várakozáshoz képest az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését 0,1 százalékponttal lejjebb vitte az IMF.
A fejlett országokban a tavalyi 2,6 százalék után idén 2,1 százalékos, jövőre 2 százalékos inflációt vár az IMF, amely az idei évi inflációs előrejelzését 0,1 százalékponttal följebb vitte, a jövő évit az októberben várt szinten tartotta. Az euróövezetben idén 2,1 százalékos, jövőre 2 százalékos, az Egyesült Államokban idén 2 százalékos, jövőre 2,1 százalékos, Japánban pedig idén és jövőre egyaránt 2 százalékos inflációval számol az IMF.
A fejlődő országokban az infláció a tavalyi 7,8 százalékról idén 5,6 százalékra, jövőre 4,5 százalékra lassul a Nemzetközi Valutaalap pénteken ismertetett jelentése szerint. Az idei várt adat 0,3 százalékponttal, a jövő évi 0,2 százalékponttal alacsonyabb az októberben becsültnél.
A globális infláció továbbra is lassul, a szigorú monetáris politika a világgazdaság aláásása nélkül megtette a dolgát, jelentette be Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „korai még diadalmaskodni”, mert bár az infláció lassul, az árak újabb, magasabb szinteken konszolidálnak.
A Georgieva által közölt IMF-előrejelzés szerint a globális infláció a tavalyi negyedik negyedévi 5,7%-ról a folyó negyedévben 5,3%-ra, a jövő év negyedik negyedévében pedig tovább, 3,5%-ra assul le. Ugyanakkor a fejlett gazdaságú országokban a fogyasztói árak növekedési üteme gyorsabban lassul.
„A világ most az alacsony növekedési ráták és a magas adósságszintek pályájára lép” – mondta Georgieva pénteken az IMF és a Világbank éves washingtoni találkozóján mondott beszédében. „Azt jósoljuk, hogy a következő öt évben a világ GDP-je lassú ütemben, átlagosan évi 3,2%-kal fog növekedni”.
Ezzel párhuzamosan tovább emelkedik az államok államadósságának globális mutatója – várja az IMF. A szervezet szakértői annak kockázatát látják, hogy a világ államadóssága a világ GDP-jének 20 százalékának megfelelő összeggel haladja meg az IMF előrejelzését, és „durvának, de valószínűnek” nevezik ezt a forgatókönyvet.
„A kamatok kifizetése a költségvetési bevételek egyre nagyobb hányadát emésztik fel, különösen az alacsony jövedelmű és a feltörekvő piaci országokban. Mindez a kiadási igények felhalmozódása mellett”, jelentette ki Georgieva.
A kiemelt kiadási területek közé tartoznak az éghajlattal és a demográfiai vonatkozású kiadások, a feltörekvő piaci és az alacsony jövedelmű országokban pedig a gazdasági fejlődési rés megszüntetését célzó beruházások, jegyezte meg.
Georgieva elmondása szerint a világkereskedelem már nem a gazdasági növekedés erőteljes hajtóereje, mint korábban.
„A globális gazdasági integrációtól való visszavonulás, amelyet mind a nemzetbiztonsági aggályok, mind a vesztesek elégedetlensége vezérel, az iparpolitikai intézkedések, a kereskedelmi akadályok és a protekcionizmus rohamos terjedésében nyilvánul meg”, mondta az IMF vezetője.
Egyben felszólította az IMF tagországokat, hogy térjenek át a költségvetési tartalékok helyreállítására, fektessenek be a gazdasági növekedést elősegítő reformokba, és dolgozzanak a globális problémák megoldásán is. Ráadásul a monetáris politika enyhülésének körülményei között az államoknak most kell elkezdeniük a költségvetési konszolidációt, jelentette ki Georgieva.
Hiába faragott le sokat az elmúlt két évben a globális adósságból az infláció és a növekedés, még mindig nagyon magas.
A kormányok, a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások adósságkötelezettségeit is tartalmazó, teljes globális adósság mértéke 235 ezermilliárd dollár volt tavaly, ami a globális kibocsátás (GDP) 238 százaléka – közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) költségvetési ügyekért felelős főosztályának igazgatója, Vitor Gaspar az IMF és a Világbank Marokkóban zajló őszi ülésszakán.
Gaspar felhívta a figyelmet arra, hogy a globális adósságállomány az elmúlt 75 évben folyamatosan nőtt. GDP-arányosan azonban a csúcsot 2020-ban, a koronavírus-járvány idején érte el, amikor a globális GDP 258 százalékát tette ki. Az ezt követő két évben azonban erőteljesen nőtt a gazdaság, ami nem várt mértékben magas inflációval párosult, ennek hatására 20 százalékponttal csökkent a globális gazdaság GDP-arányos adóssága.
A pénzügyi világválság előtti évben, 2007-ben a teljes globális adósság a világgazdaság éves kibocsátásának 195 százalékán állt.
A Hamász Izrael elleni hétvégi támadása újabb felhívásokat váltott ki az Iránnal szembeni szigorúbb amerikai szankciókra, és azzal fenyeget, hogy aláássa az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálására irányuló erőfeszítéseket, ezenkívül az izraeliek és szomszédaik közötti konfliktus kiszélesedéséhez is vezethet. Ezen tényezők bármelyike az üzemanyagárak meredek emelkedésével járhat. A hírt a Politico közölte.
A globális olajellátást már megzavarta Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a kapcsolódó nyugati szankciók Moszkva olajexportja ellen. Ezek az árak enyhén estek a múlt héten, de sok elemző meredek emelkedésre készül a következő napokban vagy hetekben.
„Az árak valószínűleg nem azért fognak emelkedni, mert a konfliktus jelenleg minden olajellátást érint, hanem azért, mert aggodalomra ad okot, hogy a konfliktusban más szereplők is részt vehetnek, például Irán, amely támogatja a Hamászt” – közölte a Lipow Oil Associates tanácsadó cég.
Ukrajna támogatásának növelése a legjobb módja a világgazdaság fellendítésének – jelentette ki vasárnap Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a G20-ak pénzügyminisztereinek indiai csúcstalálkozóján, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az AFP francia hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Yellen elmondta, „kulcsfontosságú prioritás” az, hogy „megkétszerezzük támogatásunkat Ukrajnának” az Oroszország elleni védelemhez. Februári kijevi látogatására utalva azt mondta, hogy saját szemével látta azt a „hatalmas különbséget”, amelyet a külföldi segélyek jelentenek mind a civilek, mind az ukrán hadsereg számára. „Ennek a háborúnak a befejezése mindenekelőtt erkölcsi kényszer” – mutatott rá Gandhinagarban újságíróknak. „De ez a legjobb dolog, amit a világgazdaságért tehetünk” – tette hozzá.
Ukrajna orosz inváziója sokkhullámokat indított el a világgazdaságban, ami az élelmiszer- és üzemanyagárak meredek emelkedését okozta. Az ukrán gabonaexport újraindítását lehetővé tevő megállapodás hétfőn lejár, hacsak Oroszország nem vállalja a megújítását. „A költségvetési támogatás döntő fontosságú Ukrajna ellenállásához. Azáltal, hogy segítjük a gazdaság és a kormány munkájának támogatását, megadjuk Ukrajnának azt a támogatást, amelyre szüksége van szabadságáért és szuverenitásáért folytatott küzdeleméhez” – hangsúlyozta az amerikai pénzügyminiszter.
„Washington egyik kulcsfontosságú célja az, hogy küzdjön Oroszország szankcióink kijátszására tett kísérletei ellen. Megvédem azt az elképzelést, hogy van kompromisszum Ukrajna és a globális dél támogatása között” – mutatott rá Janet Yellen.
A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerint a következő években a világgazdasági növekedés 3 százalék körül fog alakulni, valamint a technológiai szétválasztás veszélyeire is felhívta a figyelmet.
A világgazdasági növekedés 2023-ban 3 százalék alá csökken, és a következő öt évben 3 százalék körül marad – jelentette ki Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. 1990 óta ez az IMF legalacsonyabb középtávú növekedési előrejelzése, elmarad az elmúlt húsz évben tapasztalt 3,8 százalékos átlagos gyorsulástól is.
Bár a legtöbb fejlett gazdaságban meglepően rugalmasak a munkaerőpiacok, valamint a kínai nyitás is fellendülést hoz, mindezek ellenére arra számítunk, hogy a világgazdaság növekedése 2023-ban nem éri el a 3 százalékot – mondta a nemzetközi szervezet vezetője. Georgieva szerint a növekedési kilátások mind rövid, mind középtávon gyengék maradnak, tekintettel a tartósan magas inflációra. Hozzátette: a pénzromlás mellett a növekvő geopolitikai feszültségek miatt a gyorsulás továbbra is elérhetetlen. Ez mindenki kilátását rontja, főleg a legkiszolgáltatottabb emberek és országok kilátásait – írja a Reuters.
Elmondta, hogy 2023-ban India és Kína adja majd a globális növekedés felét, de idén a fejlett gazdaságok mintegy 90 százalékában lassul az emelkedés üteme. Az alacsony jövedelmű országok, amelyeket a magasabb hitelköltségek és az exportjuk iránti gyengülő kereslet sújt, azt tapasztalják majd, hogy az egy főre jutó jövedelem növekedése a feltörekvő gazdaságoké alatt maradnak.
Az IMF vezetője felszólította a központi bankokat, hogy amíg a pénzügyi nyomás korlátozott marad, addig tartsák az infláció elleni harcot, de a pénzügyi stabilitási kockázatok felmerülésekor a likviditás megfelelő biztosításával kezeljék őket. A közelmúltban Svájcban és az Egyesült Államokban bekövetkezett bankcsődök rávilágítottak egyes bankok kockázatkezelési hiányosságaira és felügyeleti mulasztásokra.
A kulcs a bankok és a nem banki pénzügyi intézmények kockázatainak, valamint az olyan ágazatok gyengeségeinek gondos nyomon követése, mint például a kereskedelmi ingatlanok – mondta Georgieva. Szerinte bár a politikai döntéshozók gyorsan reagáltak a szektorban a közelmúltban tapasztalt stresszhelyzetekre, továbbra is aggodalomra adnak okot a bankok rejtett sebezhetőségei. A növekedési és termelékenységi kilátások javítása érdekében az IMF-vezér jelentős változtatásokra szólított fel, a többi között a megújuló energiára fordított beruházásokra, valamint a világgazdaság széttöredezettségének elkerülésére. Hangsúlyozta, hogy egyes országok esetében akár 12 százalékkal is csökkenhet a gazdaság.
Több mint 1600 milliárd dolláros kiesést okozott Oroszország Ukrajna elleni háborúja tavaly a világgazdaságban egy német becslés ismertetése szerint.
A német nyelvterület legtekintélyesebb gazdaságkutató intézetei közé tartozó kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft Köln e. V.) becslése szerint a fejlett gazdaságok kibocsátása nagyjából 1100 milliárd dollárral maradt el tavaly attól a szinttől, amelyet az ukrajnai háború hatásai nélkül elérhettek volna, a feltörekvő és a fejlődő országok gazdaságában pedig 550 milliárd dollár körül lehetett a kiesés. Az idén világszerte további ezer milliárd dollár termeléskiesés várható.
Az IW számításainak alapja a Nemezközi Valutaalap (IMF) 2021 őszi előrejelzése az egyes országok hazai össztermékének (GDP) 2022-es és 2023-as alakulásáról.
Az előrejelzéseket a 2022-es tényszámokkal és az IMF 2023-ra adott új prognózisával vetették össze. A kutatásról kiadott tájékoztatójukban kiemelték, hogy 2021 végén még nem lehetett számítani a háborúval és szerteágazó gazdasági hatásaival, arról szóltak az előrejelzések, hogy a társadalmi és gazdasági élet a koronavírus-világjárvány két éve után visszatér a régi kerékvágásba, enyhülnek az alapanyag-ellátási és szállítási zavarok, normalizálódik a beruházási tevékenység.
Azonban a háború a megtámadott országban okozott emberi szenvedés mellett súlyos világgazdasági következményekkel is jár, világszerte számos vállalatnál okozott „termelési sokkot” az energiaellátás bizonytalanságát és az energia árának emelkedését jelentő energiaválság révén.
Ez a válság nemcsak vállalati szinten jelentkezik, hanem egész termelési-ellátási láncolatokban, és az energia, valamint az ipari nyersanyagok mellett a mezőgazdasági alapanyagok – például a gabona – piacának működésében is zavarokat okozott, „szűk ellátási keresztmetszetek” kialakulásához vezetett, főleg a fejlődő országokban.
A sokkhatásként jelentkező háborús eredetű költségemelkedés a termelői árak után a fogyasztói árakat is felhajtotta, a magas infláció pedig csökkenti a háztartások vásárlóerejét, és visszaveti a fogyasztási cikkek keresletét.
Mindemellett az ismét egyre bizonytalanabb kilátások és a kamatemelések révén növekedő finanszírozási költségek visszavetik a beruházásokat.
Így a világgazdaság a koronavírus-járvány után ismét veszít lendületéből, bár a fejlett gazdaságokban volt lehetőség a „háborús ársokk” ellensúlyozását szolgáló nagyszabású gazdaságélénkítő programokra – fejtették ki az IW közleményében.
Hozzátették, hogy a világgazdaság újabb lendületvesztése ugyan elsősorban Oroszország Ukrajna elleni támadásának tulajdonítható, de nem lehet minden fékező hatást a háború számlájára írni. Így például az Egyesült Államokban kialakult magas infláció inkább tulajdonítható belgazdasági folyamatoknak, mint a háborúból fakadó globális energiaválságnak.
A koronavírus-járvány őszi-téli kínai elmélyülése és a helyi járványkezelési politika megváltoztatása valószínűleg ugyancsak gazdasági veszteségekkel jár majd, és a globális értékteremtési láncokon keresztül az egész világgazdaságra fékező hatással lehet – írták.
A jövő év elején a jegybank folytatja a rögzített árfolyam-politikát. Ezt az Ukrajnának nyújtott nemzetközi pénzügyi támogatás mértéke teszi lehetővé.
A megnövekedett devizakereslet azonban továbbra is az árfolyam emelkedéséhez vezethet a készpénzpiacon, közölte Jurij Krohmal, az Avangard Bank treasury termékek értékesítési részlegének vezetője az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában, és megjegyezte, hogy Ukrajna devizatartalékainak értékesítési üteme decemberben felgyorsult, és januárban is magas lehet. Az elemző nem zárja ki, hogy az év végén a készpénzszegmensben gyengülés következik be a hrivnya beáramlása miatt. Ezért a pénzváltókban valamivel drágább lesz a dollár.
A következő év nehezebb lesz, mint az előző
Bohdan Mirosnyicsenko az Ekonomicsna Pravdában közzétett cikkében azt írta, hogy a világgazdaság jövőre nehéz időket él át. A 2022-es évet az elmúlt 40 év világszerte rekord áremelkedése jellemezte. Az infláció nyáron a fejlett országokban meghaladta a 9%-ot. A pénz leértékelődését a pénznyomtatás túl nagy mértéke a pandémia idején, valamint az ellátási láncok bonyolultsága, az ukrajnai háború és az újabb kínai lockdownok okozták.
A jegybankok megpróbálják megfékezni az inflációt
Az infláció kordában tartása érdekében az országok jegybankjai 2022 folyamán többször is irányadó kamatemelésre kényszerültek. Ezért drágultak a hitelek, az emberek nem vesznek fel újabb hiteleket, csökken a gazdaságban a forgó pénzmennyiség. Az USA-ban az irányadó ráta emelése következtében 16,7%-kal csökkent a dollár mennyisége az országban. A vállalkozások és a fogyasztók kevesebbet költenek, így az árak leesnek. Másrészt, a vállalkozások elveszítik ügyfeleiket, és nehezebben gyarapodik. Az infláció megfékezésére a gazdasági növekedést kell feláldozni. Nincs más módja az infláció elleni küzdelemnek. Minél nagyobb mértékben emelik azonban az irányadó rátát, annál nehezebb dolguk lesz a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. A túl kemény intézkedések gazdasági visszaeséshez, azaz recesszióhoz vezethetnek. Az IMF arra számít, hogy az infláció hatása két éven belül visszatér a normál szintre. Így 2023-ban szintje 6,5%, 2024-ben 4,1% lesz.
Kérdéses a GDP növekedés
A kamatlábak emelésének következményei 2023-ban érezhetőek lesznek. Az USA-ban a GDP-növekedése mindössze 1%-os lesz, az eurózónára vonatkozó előrejelzések is meglehetősen pesszimisták. A Goldman Sacks a GDP 0,1 százalékos csökkenésére számít.
A földgáz hiánya jövőre válik nyilvánvalóvá
Fő oka – a gázhiány, a magas árak, amelyek miatt a vállalkozások nem tudnak majd teljes kapacitással dolgozni. A legnagyobb visszaesés Németországban várható. Ennél rosszabb helyzet csak Nagy-Britanniában lesznek, amelynek nem volt ideje kilábalni a Brexit okozta gazdasági sokkból, az országot az infláció és az energiaválság borította el.
A jövő évben kevesen számítanak a földgáz árának csökkenésére. Jelenleg Európában akut hiány van a kék üzemanyagból, ezért az országok cseppfolyósított gázt fognak vásárolni a világpiacon. Ez felpörgetett keresletet és magasabb árakat eredményez. A szakértők véleménye szerint a következő télre nehezebb lesz a felkészülés, mint a mostanira. Hiszen az EU jelenleg jelentős tartalékokkal rendelkezik, de ezek tavaszra elfogynak.
Újabb innovációk várhatóak az energetikai iparban
A kék üzemanyag magas ára ösztönzi az innovációk fejlődését és bevonzza a befektetéseket az energetikai szektorba. Németország már bejelentette, hogy a jövő év végéig öt terminált épít a cseppfolyósított gáz tárolására, más uniós országok pedig más országok gázvezetékeinek bővítésébe fektetnek be.
Végső soron az energiahiány hatására az eurózóna országai átgondolhatják az atomerőművekkel kapcsolatos negatív hozzáállásukat.
Csökkenti a 2023-as növekedési előrejelzéseket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a világgazdaság helyzetéről szóló, jövő héten megjelenő frissítésében közölte egy amerikai egyetemi konferencián Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója csütörtökön.
Az új előrejelzés a Világbank és az IMF jövő heti őszi ülésszaka előtt lát napvilágot. Az IMF irányítója rámutatott arra, hogy az idei évi globális gazdasági növekedésre vonatkozó becslésen nem változtatnak, az marad 3,2 százalék, a jövő évi 2,9 százalékos adatot azonban rontják. Hogy pontosan mennyivel, azt a nemzetközi szervezet vezetője nem árulta el. Tavaly 6,1 százalékkal nőtt a globális GDP.
A 2026-ig tartó időszakig a növekedés jelenlegi lassulása alapján a világgazdaság vesztesége mintegy 4 ezer milliárd dollárt tesz ki mondta Krisztalina Georgieva, aki szerint ez hatalmas visszalépés a világgazdaság számára.
A helyzet pedig inkább romlani fog, nő a recesszió kockázata. A bizonytalanság rendkívül magas háború és világjárvány idején tette hozzá.
Az IMF becslése szerint a világgazdaság körülbelül egyharmadát adó országok legalább két egymást követő negyedévben zsugorodnak idén vagy a következő évben. Az IMF vezetője szerint a lassulás minden nagyobb gazdaságban megfigyelhető, Európában, Kínában, az Egyesült Államokban, ami a feltörekvő és fejlődő országok gazdasági helyzetét is befolyásolja.
Az eurózónát súlyosan érinti az oroszországi gázszállítások csökkenése, Kína a pandémiával összefüggő zavaroktól, valamint ingatlanpiacának mélyülő visszaesésétől szenved, az Egyesült Államokban pedig lassul a gazdasági növekedés, mivel az infláció csökkenti a reáljövedelmeket, a fogyasztói keresletet, míg a magasabb kamatok visszafogják a befektetéseket. Ez viszont érinti a feltörekvő és fejlődő országokat, mivel csökken az exportjuk iránti kereslet mondta.
Az IMF vezérigazgatója három pontba foglalta, hogy mit kellene tenni a világgazdaság stabilizálása érdekében.
Az első az infláció csökkentése,
a második olyan fiskális politika bevezetése, ami megvédi a kiszolgáltatottakat anélkül, hogy növelné az inflációt,
a harmadik a feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok támogatására irányuló közös erőfeszítés.
