Az alacsony bérek segítettek abban, hogy Banglades Kína után a világ legnagyobb ruhaexportőrévé váljon, de a megélhetési költségek emelkedése miatt a dolgozók magasabb fizetést harcoltak ki.
A bangladesi ruhagyárak arra kérik a globáis márkákat, köztük a H&M-et, hogy fizessenek többet a termékeikért, ezzel segítsenek kigazdálkodni a kormány által előírt közel 60 százalékos béremelést. Az iparági dolgozók az elmúlt napokban többször tüntettek a dél-ázsiai országban, a magasabb fizetést követelő munkások több üzemet feldúltak és utakat is eltorlaszoltak. Az erőszakos incidensekben legalább két tüntető meghalt.
A divatáru-kiskereskedők emelik a Bangladesben gyártott ruhák beszerzési árát, hogy segítsenek az ottani beszállítóiknak kigazdálkodni a magasabb munkabéreket – mondta Stephen Lamar, a több mint ezer céget képviselő Amerikai Ruházati és Lábbeli Szövetség (AAFA) elnöke a Reutersnek. Hozzátette: az AAFA tagjai elkötelezettek a felelős beszerzési gyakorlat mellett és támogatják a béremelést.
Az iparági dolgozók az elmúlt napokban többször tüntettek a dél-ázsiai országban, a magasabb fizetést követelő munkások több üzemet feldúltak és utakat torlaszoltak el, kedden egy buszt is felgyújtottak. Az összecsapások miatt a múlt héten több száz létesítményt kellett bezárni és legalább két tüntető halt bele az összetűzésekbe.
A demonstrációkra válaszul a kormány a héten bejelentette, hogy a minimálbért 56,25 százalékkal, havi 12 500 takára (74 ezer forint) növelik december elsejétől, ez öt év óta az első emelés. A Bangladesben működő mintegy négyezer ruhagyár nagyjából négymillió embernek – többségében nőknek – ad munkát. Az ország éves exportjának túlnyomó részét, mintegy 85 százalékát ruhaipari termékek teszik ki.
Kína után Banglades a világ második legnagyobb textilipari exportőre.
A szakszervezetek korábban háromszoros béremelést követeltek. Azzal érveltek, hogy a szektorban dolgozókat különösen érzékenyen érintette, hogy a múlt év eleje óta a bangladesi fizetőeszköz nagyjából 30 százalékot vesztett az értékéből az amerikai dollárhoz képest, és októberben az infláció majdnem elérte a 10 százalékot. A ruhagyárak tulajdonosai viszont azt mondták, hogy a béremelés nehézséget okoz az iparágnak.
Úgy becsülik, hogy az intézkedés 5-6 százalékkal növeli az összköltségüket, ezért arra kérték az ügyfeleiket, hogy a magasabb díjakba való beleegyezéssel segítsenek kigazdálkodni a béremelést, ami végül értő fülekre talált. Érdemes hozzátenni: a fogyasztók a megélhetési költségek emelkedése miatt kevesebb ruhát vásárolnak, ezért a divatáru-kiskereskedők és a globális márkák sincsenek könnyű helyzetben.
A Külügyminisztérium dolgozik az Ikea, H&M és Zara visszatérésén Ukrajnába, miután a híres világmárkák a teljes körű orosz invázió kezdete után bezárták az üzleteiket az országban – közölte vasárnap Dmitro Kuleba külügyminiszter a Natalija Moszejcsuk televíziós műsorvezetőnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta, hogy a híres gyorsétterem, a McDonald’s visszatért Ukrajnába, miután erről telefonbeszélgetést folytatott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel. „Igen, felhívtam Blinkent más ügyekben, és a végén azt mondom neki: »Tony, miféle dolog ez? Milyen hozzáállás ez velünk szemben?« És így kezdett a cég apránként visszatérni hozzánk” – emlékeztetett.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Külügyminisztérium azon is dolgozik, hogy más világmárkák visszatérjenek Ukrajnába. „Dolgoztunk az Ikea, a H&M, a Zara visszahozatalán, ezek mind olyan alapmárkák, amelyeknek lenniük kell. Igen, úgy gondolom, hogy minél több nemzetközi üzlet fog működni itt (Ukrajnában – a szerk.), annál nagyobb a győzelembe vetett bizalom” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
Egyes vállalatok számára a márka olyasvalami, ami segít kissé növelni az ügyfelek elkötelezettségét és az eladásokat. Mások számára azonban – köztük a világ legnagyobb vállalatai közül néhánynak – az erős márka az egyik legértékesebb eszköz. A Visualcapitalist az Interbrands éves márka-rangsorai alapján készített egy összeállítást, amely bemutatja, hogy alakultak világ legértékesebb márkái 2000-től 2022-ig.
A márkaérték mérése
A márkaértékelés egyik nehézsége a szubjektivitás. A számvitelben a márka értékét néha a mérlegben goodwillnek nevezett immateriális eszközként jelenítik meg. Ennek oka, hogy a vállalathoz kapcsolódó márka ereje (azaz a márka ismertsége, a márkahűség, az ügyfélkör, a hírnév stb.) gyakran értékesebbé teszi a vállalatot, mint a tárgyi eszközök, például a földterület, az épületek vagy a termékkészlet összege.
Ez számviteli szempontból működik, de még mindig csak egy durva becslés, és nem számszerűsíti pontosan egy márka valódi értékét.
Az Interbrand tanulmányaihoz a márka erősségére egy következetes képletet használtak, amely a vállalat pénzügyi előrejelzésén, a márka szerepén és a márka erején alapul. A módszer a márka által a jövőben várhatóan termelt jövedelem jelenértékére vonatkozó becsléseket használja.
Ez számviteli szempontból működik, de még mindig csak egy durva becslés, és nem számszerűsíti pontosan egy márka valódi értékét.
Az Interbrand tanulmányaihoz a márka erősségére egy következetes képletet használtak, amely a vállalat pénzügyi előrejelzésén, a márka szerepén és a márka erején alapul. A módszer a márka által a jövőben várhatóan termelt jövedelem jelenértékére vonatkozó becsléseket használja.
A Top 10 legértékesebb márka 2000 óta
A 2000-es évek kezdetén az internet mind a piacok, mind a vásárlók megítélése szempontjából az első helyen állt. A dotcom lufi hajtotta a világ legnagyobb vállalatait, és a márkaérték akkoriban a technológiai szektor népszerűségét tükrözte:
A 10 legértékesebb márka fele akkoriban a technológiai vagy távközlési szektorban tevékenykedett, köztük a Microsoft, az IBM és a Nokia.
A többiek klasszikus amerikai márkák és a szakterületük csúcsán lévő vállalatok voltak, köztük a Coca-Cola, a General Electric, a Ford és a McDonald’s.
A következő 20 évben azonban a régi gárda nagy részét új és feltörekvő márkák váltották fel. 2022-re a 2000-es év 10 legértékesebb márkája közül csak három maradt a csúcson:
Az Apple márka értéke most 482 milliárd dollárra becsülhető, noha a vállalat 2000-ben még a top 10-es listán sem szerepelt.
Valójában a 2022-es lista első öt márkája közül négy közvetlenül a technológiai iparágban tevékenykedik, és még az Amazon (3. hely) is gyakran számít technológiai óriásnak. Nem meglepő módon a top 10-ben szereplő márkák értéke szinte mindenhol nőtt, bár a Coca-Cola figyelemre méltó kivétel, amely 22 év alatt 15 milliárd dollárral csökkent a becsült márkaértékben.
