Ukrajna energiainfrastruktúráját az elavult és sebezhető szovjet berendezések miatt át kell alakítani – jelentette ki csütörtökön Hadja Lahbib, az Európai Bizottság tagja az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Lahbib elmondta: „Ami az energiainfrastruktúra javítását illeti, mindenekelőtt azt kell átalakítani. Meglátogattuk például a 4. hőerőművet. Ez egy régi infrastruktúra. Találkoztam az igazgatóval és a mérnökökkel.” Mint hozzátette, a posztszovjet infrastruktúrát a háború kezdetén akarták újjáépíteni, így ez nem volt lehetséges.
„És most már elavult, sebezhető, és ezt az oroszok is tudják. Ezért vették célba, és azért is, hogy az ukránokat megadásra kényszerítsék” – hangsúlyozta az európai tisztségviselő. Szerinte a fő feladat olyan technikai segítségnyújtás megtalálása, amely kompatibilis az ilyen szovjet infrastruktúrával. Ezért – hangsúlyozta – olyan értékes Észtország, Litvánia és más, az ilyen infrastruktúrával tapasztalattal rendelkező országok szolidaritása.
„Ahogy valószínűleg tudják, Vilnius városa adományozott egy hőerőművet, a feladat pedig az volt, hogyan szállítsák el. 2400 tonna anyagról van szó. Különböző részekre osztottuk ezt a hőerőművet, és Ukrajnába szállítottuk” – mondta Hadja Lahbib, megjegyezve, hogy az összes generátor és a hőerőmű kilencmillió ukrán – nagyjából Ausztria teljes lakosságának – ellátását teszi lehetővé.
A szomszédos EU-s országokból importált áram lehetővé teszi az energiarendszer kapacitáshiányának részleges fedezését, jegyezte meg az Energiaügyi Minisztérium.
Szerdán Ukrajna egész nap importál áramot Európából, jelentette be Mikola Kolisznyik energiaügyi miniszterhelyettes december 10-i tájékoztatóján.
„Az orosz tüzérségi támadások okozta kapacitáshiány részleges fedezésére az energiarendszerben jelenleg a szomszédos EU-s országokból importálunk áramot. Az ellátás egész nap folyamatban van”, mondta.
Kolisznyik emlékeztette a vállalkozásokat a több mint 60%-os irányított villamosenergia-import lehetőségére, amely megvédheti a vállalatokat az áramkimaradásoktól.
Megjegyezte azt is, hogy Ukrajna továbbra is humanitárius szállítmányokat kap a partnerektől, amelyek felszerelést tartalmaznak az energetikai létesítmények helyreállításához.
Az ukrán ipar számára az áram költsége nem lehet magasabb, mint külföldön. Ez a kérdés részletes tanulmányozást és megbeszélést igényel, jelentette ki Julija Szviridenko miniszterelnök csütörtökön Dnyipróban, az üzleti élet képviselőivel folytatott találkozója után.
„Ez a kérdés megvitatást igényel mind a kormányon belül, mind a szakértői és üzleti környezetben. Ha egy ukrán vállalkozás számára az áram ára magasabb, mint külföldön, akkor elveszítjük a versenyképességünket” – jelentette ki Szviridenko.
A miniszterelnökasszony megjegyezte, hogy a bányászati-kohászati komplexum problémái nagyobb figyelmet érdemelnek mind a helyi önkormányzatok, mind az egyes minisztériumok részéről.
„Végül is az ilyen vállalkozások nemcsak a gazdasághoz járulnak hozzá, hanem valójában egész városok életét biztosítják, többek között a frontvonal közelében. Ezek a belföldi tarifák, a külső piacokhoz való hozzáférés és az európai integráció kihívásai. Ez az ágazati megközelítés más fontos iparágakban is hiányzik” – jegyezte meg a kormányfő.
A bányászati-kohászati komplexum képviselői többször is rámutattak az áram és a vasúti szállítási tarifák emelkedésének rendkívül negatív hatására. Mauro Longobardo, az „ArcelorMittal Krivij Rih” RT (Dnyipropetrovszki terület) vezérigazgatója, aki részt vett a Szviridenkóval folytatott találkozón a vállalatnál a magas áramtarifák miatt kialakult kritikus helyzetről bányászati-kohászati komplexum. Az év mindössze öt hónapja alatt a vállalat nettó vesztesége elérte a mintegy 3,8 milliárd hrivnyát.
Emlékeztetőül: az év első felében Ukrajnában voltak a villamosenergia-árak a legmagasabbak Európában, és júliusban még jobban emelkedtek: a szállítási és elosztási költségeket figyelembe véve a megawattonkénti ár 150 dollár volt.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán ipar számára az áram költsége nem lehet magasabb, mint külföldön. Ez a kérdés részletes tanulmányozást és megbeszélést igényel, jelentette ki Julija Szviridenko.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1758972780
[modified] => 1758961517
)
[title] => Az ukrán ipar számára a villamos energia ára nem lehet magasabb, mint Európában – Szviridenko
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=63972&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63972
[uk] => 63945
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 63946
[image] => Array
(
[id] => 63946
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-194.png
[original_lng] => 803650
[original_w] => 1280
[original_h] => 852
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-194-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-194-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-194-768x511.png
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-194-1024x682.png
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-194.png
[width] => 1280
[height] => 852
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-194.png
[width] => 1280
[height] => 852
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-194.png
[width] => 1280
[height] => 852
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1758950718:12
[_thumbnail_id] => 63946
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3027
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 418135270002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1066218
[1] => 326839
[2] => 2939
)
[tags_name] => Array
(
[0] => európai árak
[1] => ukrán ipar
[2] => villamos energia
)
)
[3] => Array
(
[id] => 63721
[content] =>
A Pénzügyminisztérium közzétette a villamos energia szállítási tarifájára vonatkozó előrejelzését, amely szerint a gazdasági fejlődés alapforgatókönyvében az 2026–2027 között évente 4-7%-kal emelkedik, majd 2028-ban 8%-kal csökken.
Ez az előrejelzés az Ukrenerho nyereséges tevékenységén alapul, és figyelembe veszi 12 állami tulajdonú vállalat adatait a 2026-os állami költségvetés elfogadásához készített éves költségvetési kockázatokról szóló tájékoztatóban. A dokumentum az egyes vállalatok esetében a makrogazdasági előrejelzések alapján figyelembe veszi az alap-, az alternatív és a negatív forgatókönyveket. Az alapforgatókönyv azt feltételezi, hogy 2026-tól az ukrán tengeri kikötők teljes kapacitással működnek az orosz agresszió hatása nélkül. Minden állami tulajdonú vállalat megadta a saját adatait az egyes forgatókönyvek konkrét paramétereiről.
A jelentés szerzői megjegyzik, hogy az Ukrenerho minden forgatókönyv szerint nyereséggel fog működni 2026-2028-ban, meghaladva a korábbi időszakok mutatóit, főként a megnövekedett tarifák miatt. 2025-ben a rendszerirányító várhatóan veszteséges lesz.
Az alapforgatókönyv szerint a villamosenergia szállítási volumene 2025–2028-ban évente 2-3%-kal fog növekedni, a közüzemi különleges kötelezettségek költségei évi 2-6%-kal csökkennek a hiteltartozások egyidejű csökkenésével, és a teljes tőkebefektetés négy év alatt 79,3 milliárd hrivnyát tesz ki.
Az Ukrenerho az állami költségvetésbe való adó- és osztalékbevétel folyósításai minden forgatókönyv szerint 2026 és 2028 között várhatók, 2025-ben nem. A költségvetés nettó bevétele évi 4 és 8 milliárd hrivnya között lesz, meghaladva az előző évek adatait.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint 2024-ben az Ukrenerho nettó vesztesége 38 milliárd hrivnya volt, szemben a 2023-as 0,2 milliárd hrivnya nyereséggel. Jelentős veszteséget okozott a mérlegben szereplő „zöld” fenntartható fejlődési kötvények értékének helyreállítása, mivel 2024. november 9-től megszűnt a kiszolgáltatásuk, ami a költségkedvezmény leírásához vezetett.
2024-ben az Ukrenerho jelentős bevételnövekedést könyvelt el, ami elérte a 101,1 milliárd hrivnyát a 2023-as 83 milliárd hrivnyához képest, a nehéz gazdasági körülmények és a zavarok ellenére. Ez a növekedés a villamosenergia magasabb szállítási tarifáinak köszönhető, bár annak volumene mérsékelten nőtt.
Egy új atomerőmű építése a legdrágábbnak számít a más energiahordozókat hasznosító létesítmények között, Ukrajna azonban egy kedvező lehetőség kihasználásán dolgozik: egy olyan projektet fejezne be, amely messze nem a nulláról indul. A félkész Hmelnickij atomerőmű 5. és 6. blokkjáról van szó.
A Hmelnickij atomerőmű 3-as és 4-es blokkja az üzembe helyezése után a legalacsonyabb villamosenergia-árat kínálja Ukrajnában – írja az Unian hírügynökség. A projekt során gyorsabban és gazdaságosabban hasznosítják az erőforrásokat, mint amikor új atomerőmű épül.
A hírügynökség ezzel Szerhij Ljamec energetikai szakértőt idézte, aki a közösségi oldalán ismerteti: egy nulláról épülő atomerőmű fajlagos (egy kilowattra jutó) beruházási költsége 6000–8000 dollár. Ez sokkal magasabb, mint
a szénerőmű 3000–4000 dolláros,
a gázerőmű 900–1300 dolláros,
a szárazföldi szélerőmű 1200–1500 dolláros,
a naperőmű 800–1200 dolláros
fajlagos költsége.
Külső partnerekkel fejeznék be az atomerőmű építését
A két új ukrajnai blokk azonban már 75-80 százalékban készen van, ami jelentősen csökkenti a költségeket. A folytatást segíti, hogy Ukrajna viszonylag alacsony áron kaphat két nyomottvizes, VVER 1000-es reaktort Bulgáriából, ezek még a Szovjetunióban készültek. Az áruk szimbolikus, mert erre a piacra 680 millió dollárért adják el. A kivitelezést az ukrán Energoatom és az amerikai Westinghouse szakemberei közösen végzik. Az első reaktor 2,5-3 év múlva kezdhet működni. Az atomerőmű-építés befejezése összesen 3,3 milliárd dollárba kerül.
Ezzel szemben egy új atomerőművet a nulláról indítva építeni legalább 10-12 milliárd dollár, és több mint tíz év munka a szakember szerint.
A beruházásnak a teljes életciklusra vetített költsége is kedvezőnek ígérkezik. Ukrajnában az olcsó nukleáris termelés kompenzálja a megújuló alapú termelés magas költségeit, de ez nem tarthat örökké. „Ukrajnának új nagyerőművekre van szüksége, amelyek biztosítják az energiarendszer stabilitását” – hangsúlyozza Szerhij Ljamec.
Biztonságosan működik az atomerőmű a háborús helyzetben
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) figyelemmel kíséri az összes ukrajnai nukleáris létesítmény, így a Hmelnickij Atomerőmű biztonsági helyzetét is a helyszínen lévő szakértőin keresztül az országban folyó háború idején. Legutóbbi, december 12-i jelentésében is azt ismételte meg, hogy a Hmelnickij-erőmű biztonságát továbbra is megőrizték, ahogyan a rivnei és a dél-ukrán létesítményét is.
Az eddigi 1700 megawattról 2100 megawattra emelik 2024. december 1-től a szomszédos uniós tagállamok az Ukrajnába és Moldovába irányuló villamos energia exportkapacitás határértékét a súlyos téli ukrajnai áramhiány enyhítése érdekében – jelentette be a fontos döntést kedden az európai átvitelirendszer-üzemeltetők együttműködési szervezete (ENTSO-E).
A hírt az Európai Bizottság üdvözölte, miután a Bizottság elnöke és a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője szeptemberben hathatós lépéseket ígért az orosz támadások miatt súlyosan meggyengült ukrajnai áramellátási helyzet segítése érdekében. A hír azt jelenti, hogy Magyarországról is több villamos energia áramolhat Ukrajna felé, ha szükség lesz rá a téli kritikus időszakban.
Az ENTSO-E rövid közleménye emlékeztet rá, hogy számos ukrajnai erőmű megsemmisülését és a 2024-25 telén várható nagy villamosenergia-hiányt követően június óta vizsgálják a rendszerüzemeltetők az Ukrajnába és Moldovába irányuló villamosenergia-exportkapacitás növelésének megvalósíthatóságát úgy, hogy közben a villamosenergia-rendszer stabilitása és az üzembiztonság a kontinentális Európában is megmaradjon.
Ennek érdekében az átvitelirendszer-üzemeltetők közösen értékelték a villamosenergia-rendszer állapotát, és keresték a kapacitás maximalizálásának lehetőségeit erre a télre. A számítások eredményei lehetővé tették az átvitelirendszer-üzemeltetők számára, hogy az Ukrajnába és Moldovába irányuló exportkapacitás határértékét 2100 megawattra (MW) emeljék az idei télre.
Ez 400 MW-os növekedést jelent a korábbi értékhez képest.
Hangsúlyozzák: a villamosenergia-exportkapacitás e jelentős növelése újabb jele annak, hogy az európai átvitelirendszer-üzemeltetők közössége erőteljesen támogatja az ukrán és moldovai népet, és szolidaritást vállal vele.
Rögzítik: a 2100 MW-os exportkapacitás-korlátozás 2024. december 1-jétől lesz érvényben, és az átvitelirendszer-üzemeltetők 2025 márciusától havonta újraértékelhetik az EU és Ukrajna, illetve Moldova közötti kereskedelmi kapacitáskorlátot.
A megnövelt kapacitás teljes mértékben Ukrajna és Moldova rendelkezésére áll majd, az egyes országok számára nem lesz külön allokáció – közölte az ENSTO-E a Reuters kérdésére. Christelle Verstraeten, a szövetség szóvivője elmondta, hogy az exportkapacitás növekedés a Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia határkeresztező kereskedelmére rendelkezésre álló teljes kapacitás.
Ezt határonként az átvitelirendszer-üzemeltetők között elfogadott felosztási szabályok szerint osztják fel – írták a hírügynökségnek küldött e-mailben.
Az ukrajnai áramtermelési képességeket ért súlyos orosz támadások és a kánikula mellett júniusban a szomszédos országok közül messze a legmagasabb arányban, 42%-ban Magyarországról vásárolt villamosenergiát Ukrajna. Aztán ez júliusban is megtörtént.
A döntést külön közleményben üdvözölte az Európai Bizottság energiapiaci főigazgatósága is, amely a szolidaritás mellett utalt rá, hogy az IEA téli felkészülést sürgető minapi jelentése is felvetette: tovább kellene növelni az EU felől a két országba az exportkapacitások mértékét, ami a MAVIR-nak fontos feladatokat ad.
Románia a jövőben nem tud biztosítani villamos energiát Ukrajnának és Moldovának – jelentette be Sebastian Burduža, Románia energiaügyi minisztere a helyi Money című kiadvány szerint.
A tárcavezető elmondása szerint ezeknek a költségeknek egy részét az Európai Uniónak kellene átvállalnia. Burduža hozzátette, hogy az európai energiapiac eszméje a szolidaritás, hogy mindenki részesüljön a haszonból.
„Méltányos, elvi hozzáállást követelünk Brüsszeltől, hogy mindannyian hozzájárulhassunk ezekhez az erőfeszítésekhez” – mondta Burduža.
Csak akkor exportálják az áramot más országokba, ha nincs hiány az energiarendszerben – biztosított az Ukrenerho.
Új rekordot dönt az ukrán villamosenergia-export. Erről az Ukrnerho számolt be március 4-én, hétfőn.
„Ma napközben rekordmennyiségű áramot – 13 264 MWh-t – terveznek exportálni, az egyes órákban mért maximális teljesítmény pedig akár 716 MW is lehet. „Az ukrán áramot öt országba exportálják: Szlovákiába, Magyarországra, Lengyelországba, Romániába és Moldovába” – áll az üzenetben.
A cég emlékeztetett arra, hogy március 1-től az Ukrajnából és Moldovából Európába irányuló villamosenergia-export műszakilag lehetséges maximális kapacitása óránként 550 MW.
Az Ukrenerho azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnából más országokba csak akkor exportálják az áramot, ha nincs hiány az energiarendszerben.
„A folyók árvize és a napsütéses idő hozzájárul a vízerőművek és a megújuló erőművek aktív működéséhez. Ennek köszönhetően az áramtermelőknek lehetőségük van nemcsak az ukrán fogyasztók igényeinek maradéktalan kielégítésére, hanem arra is, hogy áramot adjanak el a környező országoknak, forráshoz jutva az oroszok fegyveres támadásait követő további helyreállításhoz” – közölte a sajtószolgálat.
Ezzel párhuzamosan Szlovákiából, Moldovából és Romániából az esti órákban kis mennyiségű áramot importálnak. A teljes mennyiség 132 MWh, a maximális teljesítmény óránként akár 62 MW.
Nem jósolnak hiányt Ukrajna energiarendszerében. Ám a harcok és egyéb okok miatt reggelre 390 település maradt áram nélkül. Újabb károk keletkeztek az Oblenerho hálózataiban Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Szumi, Harkiv és Herszon megyékben.
Ukrajnában ismét többlet villamosenergia-termelést regisztráltak csütörtökön, aminek következtében a tervek szerint újból megindulhat az áramexport több országba, köztük Magyarországra – számolt be az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata pénteken a Telegramon.
A közleményben a tárca rámutatott arra, hogy a többlet oka főként az utóbbi napok napsütéses időjárása, ami a naperőművek termelésének növekedését eredményezte. A minisztérium arról tájékoztatott, hogy az Ukrenerho ukrán állami áramszolgáltató vállalat kérésére előző nap villamos energiát szállítottak Lengyelországba 1343 megawattóra összértékben.
„Jelenleg 19 hőtermelő blokk van tartalékban. A tervekben egyaránt szerepel a villamos energia kereskedelmi importja és exportja is. A villamosenergia-importra az előrejelzés 465 megawattóra, a Lengyelországba, Szlovákiába, Romániába, Moldovába és Magyarországra irányuló exporté pedig 9389 megawattóra” – közölte a szaktárca.
A vállalat a kapacitás mértékének részleges kompenzálását az Európából érkező áramimport, valamint a fogyasztók gazdaságos villamosenergia-felhasználása révén tervezi.
Augusztus várhatóan a legnehezebb lesz Ukrajna energiarendszere számára, mivel egyes erőművet felújítás miatt kivonnak a forgalomból, jelentette be július 31-én az Ukrenerho.
„Várhatóan augusztusban végzik a legtöbb erőmű felújítását. Ezért az energiarendszernek nagyon korlátozott lehetőségei lesznek a magas fogyasztás biztosítására” – áll a jelentésben.
A társaság a kapacitás kompenzálását az Európából érkező áramimport, valamint a fogyasztók gazdaságos villamosenergia-felhasználása révén tervezi. Jelenleg Ukrajnában nem helyeznek kilátásba fogyasztási korlátozásokat.
Szlovákiából ma reggel 8 órától délelőtt 10 óráig és a maximális fogyasztás esti órákban 17 órától este 23 óráig importálják az áramot 350 MW teljesítménnyel, valamint Moldovából 17:00 és 23:00 óra között 90 MW-ig.
